Függetlenség, 1962 (49. évfolyam, 1-52. szám)
1962-05-10 / 19. szám
In Its 48th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J, American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News VOL. XLIX. ÉVFOLYAM — NO. 19. SZÁM Ten Cents per Copy— Second Class postage. $4.00 per Year paid at Trenton, N. J. TRENTON. N. 1962. MÁJUS 10 Amerikai szellemű magyar újság Berlin még mindig a világ legveszélyesebb pontja és ha nem is puskaporos hordó, még ezután is sokáig körülötte zajlik majd Kelet és Nyugat küzdelme. Berlin már sokat megért. Elpusztult és újraéledt. Elvágták életereit, aztán mesterségesen táplálták nyugatról a levegőn keresztül, végül a szovjet zsarnokság falat húzott a világváros közepén. A baj eredete a nyugati államférfiak “nagyvonalúságában” keresendő. Berlin körül és Berlinért a szavak miriádja hangzott el, de Kelet és Nyugat sohasem kötött írásos szerződést, pontosan körülírva a közös megszállás jogait és kötelezettségeit. Nem azért, hogy az oroszok valaha is betartottak volna valamilyen írásos szerződést. De a fehéren a fekete a világ itélőszéke előtt más értéket jelent, mint a szavakkal dobálózás. Potsdamban a Nyugat “úriember egyezményt,” gentleman’s agreement-et kötött Sztálinnál! Elképesztően hangzik, hogy nyugaton Sztálinban gentleman’t láttak. Most Amerika minden igyekezete oda irányul, hogy legalább egy parányi papirost csikarjon ki — aláírással! — a “moszkvai úriemberektől,” dehát erre vajmi kevés remény van. Pedig Amerika már áldozatot is hozna, a keletnémet vörös kormányt elismerné közigazgatási hatóságnak, ami szerfölött bántja a bonni kormányt. A nyugati szövetség házatáján egy kis rendet teremtett Amerika, mielőtt a szovjet emberekkel komoly tárgyalásba kezdene Berlin ügyében. Az Atlanti Szövetség (NATO) néven ismert nyugati szövetségeseknek ezután több beleszólásuk lesz az atomfegyverek esetleges használatába. Amerika idáig féltve őrizte az Európában tüzkész állapotba helyezett, vagy elraktározott atomfegyvereket. Ezután is féltve őrzi. A különbség mindössze az lesz, hogy ezután a szövetségeseket részletesen tájékoztatja azok mennyiségéről, hatósugaráról. Ad Amerika a NATO-nak hat tengeralattjárót is, de azok atomfegyverzetét csak akkor szabad használni, ha erre Kennedy elnök parancsot ad. A nyugati szövetségesek lelkesednek, dicsérik az amerikai kormány nagyvonalúságát, egyedül a franciák maradnak továbbra is hűvösek. De Gaulle ki akarja épiteni a maga atomfegyvertárát, hogy függetlenítse magát Amerikától. Csakhogy mindez sok kísérletet és, természetesen, sok pénzt igényel. Könnyebb volna, ha Amerika rendelkezésre bocsátaná a maga hatalmas ismereteit ezen a téren. Washington azonban elzárkózik, ami szerfölött bősziti az amúgy is n a g y ö n érzékeny De Gaulle-t. Nem vitás, hogy Franciaország amerikai segítség nélkül is eljut a megfelelő célig, de sokkal később. Az atomtitok egyrészét már a franciák ismerik, négyszer robbantottak a Szaharában. De Gaulle valószínűleg a németek segítségét kéri, mert adott körülmények közt alig tehetne mást. A német koponyák és a német pénzösszegek nagyban siettetnék a francia tervet. Nyugateurópai válság szele érezhető különben úgyszólván az öreg földrész valamennyi fővárosában. Megint csak De Gaulle-on múlik sokminden. Az angolok szeretnének a Közös Piac tagjai sorába lépni, amiért a franciák nem lelkesednek, mert féltik mostani vezetőszerepüket. Viszont a hollandok, a belgák csakis az angolok árnyékában érzik jól magukat. Ily módon Nyugateurópa pillanatnyilag kettészakadt, Közös Piacon kívül és belül. Minden ország helyezkedni akar, mégpedig a lehető legelőnyösebben. Ez a válság azonban rövidesen végetér. Valamenynyien megoldást találnak. A keddi községi választásokról New Jerseyben az elmúlt kedden vagy két tucat helyen voltak községi választások. Minket legközelebbről a Perth Amboy-i választások érdekeltek, ahol egy magyar emberünknek a Városi Tanácsba visszahelyezéséről döntött a nép; valamint a trentoni választások, ahol szintén szerepelt egy emberünk. Perth Amboyban a demokrata városvezetőség előrelátható győzelmet aratott,: James J. Flynn Jr. polgármester, Dr. Richard Budnicki, Kovács Olivér, Ernest Muska és Donald Olsen városi tanácsosoknak bizalmat szavazott a többség és további 4 évre megerősítést nyertek állásukban. A “Jó Kormányzat Folytatása” elnevezésű listán a legtöbb szavazatot Com. Muska kapta, majd Flynn polgármester, harmadiknak pedig Kovács Olivér jött be. Trentonban Holland polgármester újraválasztást nyert; a Councilmen-ek között azonban júniusban uj választásra kerül a sor (run-off), mert egyik sem kapott abszolút többséget. így Pregg György tanácsossá választásához reménye lehet a magyarságnak, különösen ha a magyarság szavazatával mögötte fog állni júniusban is. Megérkezett a holdba az amerikai löveg A U.S. uj, “Ranger 4” többmillió dolláros holdrakétát a múlt héten sikerrel lőtték ki. A rakéta 65 órával később, pontosan csütörtökön reggel 8.55 perckor csapódott le a hold túlsó felületére. Ezzel a teljesítménnyel a U.S. közel négyesztendős tizennégy kísérletes tudományos és technikai igyekezete van megkoronázva. Műhiba miatt rakétában elhelyezett tudományos műszerek nem működtek, de igy is a kilövés és az irálnyitás kielégítően sikerült, ezért a kísérlet korszakalkotó a U.S. űrkutatás tudományában. Május 14-20 AMERIKAI LEVELEK HETE A trentoni jubiláló Nöegylet tagságának egy csoportja Első sorban az ez évi tisztikar: Koscsó Pálné ellenőr, Kiss Lászlóné jegyző, Tóth Józsefné alelnök, Mészáros Antalné elnök, Ft. Dr. Béky Zoltánná diszelnöknő, Ft. Dr. Béky Zoltán püspök, Beke Antalné pénztárnok, Páll Péterné egyik legrégibb tag; Nagy Istvánná, Szoha Mihályné és Radványi Ferenc a bizottság tagjai. Kolumbusz Kristóf levele, amelyet Izabella spanyol királynőhöz intézett, volt az első üzenet, amely az Újvilágból indult el Európába. Az amerikai levelek száma azóta egyre szaporodik. Tízmilliók küldenek híradásokat Európába minden esztendőben és sokmillió levél jut el a világ többi részeibe. A levélnek, amelyet külföldi rokonunk vagy barátunk kézhez kap, több súlya van, mint államférfiak hivatalos kijelentéseinek és ékesen szóló vezércikkeknek. A magánlevél a legegyszerűbb, legj utányosabb és leginkább célravezető eszköz a kölcsönös megértés és bizalom érdekében. A magánlevelek hatását maga a nagy méretű bevándorlás is bizonyítja, amely Amerika felfedezése óta megindult, mert hiszen nagy részben a megelégedett beszámolóknak volt a következménye. Miről szóljanak ezek a levelek? Arról, amit a levélíró legjobban ismer és tud: a mindennapi életről, munkjáról és pihenéséről, közvetlen környezetéről. A levélhez fényképfelvételeket, ujságkivágásokat csatolhatunk. Az amerikai nem felejti el azt sem, hogy neki is érdeklődnie kell az óvilági viszonyokról, hogy az ő beszámolóját szívesen fogadják, őszintén kell válaszolnia a külföldről érkezett bírálatokra és kifogásokra. Hangsúlyoznia kell, hogy mi lelkiismeretesen igyekszünk a felmerült Protestáns püspök a pápánál Vatikánból érkezik a hir, hogy XXIII-ik János pápa fogadta, most már másodszor, az angol Southward püspökét, protestáns vezető egyházi férfiút. Stockwood püspök onnan Izraelbe és Jordánba utazott. Orosz Űrrepülő Washingtonban Gherman Titov, az orosz Űrrepülő, aki egy nap alatt 17- szer repülte körül a földet (állítólag!) az Egyesült Államokban van s résztvett a washingtoni űrkutató konferencián. Amerikai részről a konferencián részt vett többek között John Glenn ezredes is. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot1 panaszokat orvosolni. A levélíró Amerika nevében beszél és mindenkinek meg kell tennie a magáét, hogy a való igazságot tolmácsolja Amerikáról és népről. De mi az igazság? Mi Amerika üzenete a világ többi népéhez? Az, hogy Amerika őszintén hisz a demokrácia eszméjében. A közszabadságokért, a békéért, az emberi méltóság érvényesüléséért, minden nép boldogulásáért küzd. Minden levél, amelyet ebben a szellemben Írunk, egy-egy tégla a nemzetek jó barátságának a kiépítéséhez. Ha az igazságot írjuk meg, megcáfoljuk a hamis híreszteléseket s régen túlhaladott és elcsépelt torzításokat. Az Amerikai Levelek Hete alkalom arra, hogy külföldi rokonainkkal és barátainkkal ismét felvegyük és megerősítsük az érintkezést. American Council. Hammarskjöld repülőgépét rakétával lőtték le A milánói “II Giorno” független napilap a cáfolatok dacára fenntartja azt az állítást, hogy Dag Hammarskjöld halálát egy katangai repülőgép rakéta-lövege okozta, hmely szándékosan rátüzelt az Egyesült Nemzetek főtitkárát vivő gépre. Az olasz lap azt állítja, hogy az Egyesült Nemzetek által kiküldött vizsgálóbizottság jelentéséből világosan kitűnik ez, dacára annak, hogy az Egyesült Nemzetek titkársága által kiadott jelentés semmiféle szabotázst nem sejtett és közönséges szerencsétlenségnek minősítette Hammerskjöld halálát. A milánói lap még azt is állítja, hogy a jelentést, amely a fenti tényállást megállapítja, B. Vierving, a vizsgáló bizottság svéd tagja irta alá. Végül azzal kommentálja a lap az ügyet, hogy valószínűnek tartja, miszerint a katangai repülőgép szerepét, mely a végzetes rakétát kilőtte, azért nem szellőztették, hogy elhárítsák a kongói politikai egyensúly felbillenésének veszélyét. Akárhogy is áll a dolog, a tény az, hogy amint aljas módon megölték magyar forradalom kérdésében oly gerincesen viselkedő Hammerskjöld-t s azt sikerült “titokban ttartani,” ugyan úgy titkolják ezt az újabb ocsmányságot, Dagg Hammerskjöld “láb alól való eltételét.” A Magyar Intézet újabb előadó-estje- A Rutgers Egyetemen, New Brunswickon magyar tanszéket fenntartó Amerikai Magyar Intézet előadás-sorozatában a következő most pénteken, május 11-én este 8 órakor lesz, a Douglass College “Agora” épületében (Suydam St. és Nichol Ave. sarkán, New Brunswickon). Ez alkalommal Dr. Deák Ferenc, a Nemzetközi Békére tett Carnegie Alapítvány vezetőségi tagja, a U. S. State Department volt külügyi tisztivselője fog előadást tartani “Is There an Intellectual Ferment in Eastern Europe” cimmel. Dr. Deák a Budapesti Műegyetemen, valamint Párisban és a bostoni Harvard Egyetemen folytatta tanulmányait, doktorátusát Párisban 925-ben kapta, 1927-ben pedig a Harvard Law School-t végezte el. Éveken át a New York-i Columbia Egyetem tanára volt, ahol jogot tanított. Eltűnik az angol flotta Az angol flotta, mely még a második világháború alatt is a világ leghatalmasabb tengeri ereje volt, lassan eltűnik. A flotta eltűnését ezúttal nem a német tengeralattjárók okozzák, hanem az angolok világhatalmának csökkenése. — 1945 óta 15 csatahajót, 30 repülőgépanyahajót, 54 cirkálót, 289 torpedórombolót, 240 fregattot és 110 tengeralattjárót vontak ki a használatból és ezek helyett mindössze 12 tengeralattjárót és 36 kisebb hadihajót építettek az angolok. Az Egyesült Államok sokmillió lakója bővíti ki ismereteit a Felnőttek Iskolái révén, melyeket egyetemek, közép- és elemiiskolák, közkönyvtárak és más emberbaráti egyesületek tártnak fenn. Az ország területén számtalan iskola áll fenn felnőttek részére, tekintet nélkül eddigi képzettségükre, vagy anyagi viszonyaikra. Nyolcmillió felnőtt formális iskolába jár ilyen célból, mig más milliók könyvtárak, múzeumok, egyesületek felolvasásait, vitaestélyeit, kiállításait látogatják. Mindenki azért tanul, hogy többet tudjon meg a világról, amely körülveszi, de a legtöbb embernek speciális céljai is vannak a tanulással. Tökéletesíteni kell még a szaktudást is, ha lépést akarunk tartani a tudományok rohamos fejlődésével és munkánk jobb és gyorsabb elvégzésével; nem is szólva a lelki elégtételről, amit a műveltebb és képzettebb ember magában érez. Nőknek, akik a statisztika szerint ebben az országban tovább élnek, mint a férfiak, el kell készülniük arra az időre, amikor egyedül maradnak és ezzel kapcsolatban érdekes felvilágosításként szolgál az, hogy például a washingtoni George Washington egyetem egyik legnépszerűbb tanfolyama a nők részére az “Ésszerű Tőkebefektetés.” Nem kapnak diplomát azok, akik elvégzik a kurzusokat, de nem is számítanak tandijat érte, mert a Felnőttek Iskoláinak legnagyobb része ingyenes. Sok idős polgártársunk, aki közel áll a nyugalombavonuláshoz, látogatja az “Előkészület a nyugalomba vonuláshoz” nevezetű előadásokat, amelyek közegészségügyi, közgazdasági, társadalombiztosítási és lakásépítő kérdésekkel foglal* koznak. Felnőttek, akik soha nem jártak középiskolába, nyugodtan iratkozhatnak be az egyetemek által fenntartott felnőtt kurzusokra. Nem kérdik ott, mit tanult eddig, csak az iránt érdeklődnek, mit akar tanulni ezután. Az angol nyelvet is tanítják az országban a bevándorlók százezreinek, de sokszáz más tantárgyat is, mint pl. filozófiát, irodalmat, idegen nyelveket, művészetet, vagy kézügyességeket. A nők főzni, háztartást vezetni, varrni, kézimunkázni, gyermekeket gondozni, vagy ápolni itt tanulhatnak meg. Még arra is oktatják a bevándorlókat, hogyan kell észszerűen gondozni és használni a jégszekrényt, a villamos felszereléseket, a fagyasztott élelmiszereket, stb. Sok államban egészségügyi, közbiztonsági, közjogi tanfolyamokat hirdetnek felnőtteknek, nőket díszítő munkákra képeznek ki, miközben kioktatják őket arra is, hogyan értékesíthetik tehetségeiket. müveit és képzett polgár az állam legfőbb támasza. A közoktatásra költött összegek busásan megtérülnek a polgárok nagyobb és értékesebb termelése révén. Pontosan kapja-e a lapot? o érj ük o.v »sóinkat, nogj ak 'alamilyen ókból nem kapja xmtosan lapnuKat, jelentse telein on vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postahahat.óságnál Perth Amboy Város újraválasztott vezetősége James J. Flynn, Jr. Polgármester Ernest M. Muska Commissioner Oliver R. Kovács Commissioner Dr. Richard M. Budnicki Commissioner Donald F. Olsen Commissioner JOBB KÉSŐN, MINT SOHA!
