Függetlenség, 1962 (49. évfolyam, 1-52. szám)
1962-04-19 / 16. szám
In Its 48th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság VQL. XLIX. ÉVFOLYAM — NO. 16. SZÁM_______ A KÖVETKEZŐ KÉPVISELŐNK WASHINGTONBAN! EDWARD J. PATTEN aki a kedden megtartott előválasztáson Middlesex megyében (az uj 15-ik Kongresszusi Kerületben) több, mint 6,000 szavazattöbbséggel elnyerte a demokrata párt jelölését az őszi általános választásokra. Patten a megye 25 községéből 21-ben győzött a demokrata organizáció jelöltje ellen szaladó George Otlowski-val szemben. Összesen 48,553-an szavaztak a demokrata listán s ebből Patten 27,803-at, Otlowski pedig 21,- 750-et kapott. Mindkét jelölt Perth Amboy-i volt, ahol Patten kapta a többséget. A FELTÁMADÁS BIZONYOSSÁGA Irta: DR. BÉKY ZOLTÁN, ref. püspök A feltámadás csodálatos tényének nemcsak hivő tanúi voltak. A Megváltójukat a feltámadás után kimondhatatlan örömmel felismerő tanítványok sokasága mellett az evangéliumi történet elmondja azt is, hogy a sirt őrző katonák olyanokká lettek, mint a halottak, mikor az emberiség reménytelenül sötét éjszakáját Isten a húsvéti feltámadás hajnalának eljövetelével fejezte be. Isten közelségében lenni mindig rádöbbenti az embert gyarló voltára s félelem tölti el szivét. Mikor az Ur az ő Fiának születését karácsony éjszakáján közölte az ephratai pásztorokkal, az angyali szózat úgy kezdődött: “Ne féljetek ...” A húsvéti tanítványok szive rettegéssel volt tele, mikor először valami különös eseményről vettek tudomást Uruk sírjánál és az Élet Igéjének első üzenete számukra az: “Ne félj . . .!” S Mária Magdaléna, majd Péter, azután később a többi tanítvány is, de éppenugy az 500 és a keresztényeket üldöző Saul is, meghallotta ezt az igét. Hol van koporsó hatalmad? — énekeljük az örökkévalóság e földi oldaláról hivő keresztények ma is. Hittel csak akkor énekeljük ezt, ha éppenugy meghallottuk s elfogadtuk a húsvéti ige bevezetőjét: Ne félj többé. Ne félj élni ma és holnap, mert az Élet Fejedelme kikeresett Téged, hogy szenvedésével, halálával és diadalmas feltámadásával befejeződjék szivednek minden rettegése, félelme, mely lehetetlenné tette azt, hogy biztos reménységgel élj. A sirt őrző katonák valószínűleg durva, felületes, vakmerő és emberi életek kioltására is kész örömmel vállalkozó emberek voltak. A sir őrzését unhatták, nevetségesnek tarthatták, mert hiszen jól lepecsételt sziklasirből még élő ember sem szökhet ki. De a tanítványokról is tudták, hogy mind megfutamodtak, mikor a nagy pillanat elkövetkezett, — azoktól -— gondolták — úgy sincs mit tartamok. Mégis, mikor Isten hatalmasan kijelentette nekik, hogy nincs az az emberi hatalom, amelyik lepecsételhetné, megállíthatná, megölhetné azt, amit Ő tesz, akar s Ígért, az Ur közelségétől megrettenve olyanokká lettek, mint a halottak. Számukra isszonyatos félelmeknek forrásává lett az a hajnal, amikor a biztos halálból diadalmasan kitört az Élet. Tanuk ők is, hamis és hazug tanuk, akiknek jó pénzt kellett azért fizetni, hogy hallgassák el ezt amit láttak, hallottak — amely képzelt nyugalmas éjjeli őrségüket rémület, félelem és megfutamodás éjszakájává tette. A ma Magyarországán tudományos világnézeti folyóiratban tei’jesztik a hitetlenséget, az öntudatos ateista álláspontot, amelyről azt hirdetik, hogy félelem nélkülivé teheti az ember életét és egészen az uj társadalomnak szentelheti élete napjait a modern ember. Néhány hónappal ezelőtt az egyik budapesti egyetemi tanár a tudományos ateizmus folyóiratában azt is leírta, hogy nyugodtan elismerhetik a marxistaleninista tudósok azt, hogy volt tényleg egy názáreti Jézus. A múltban rendszerint ezt a tényt is a legendák, az evangéliumokat pedig a mítoszok nem létező világába utalták. Az említett tanár is hajlandó igaznak elfogadni, hogy valóban keresztrefeszitették ezt a Jézust s tényleg ezzel a kiáltással az ajkán: “Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?” halt meg. Persze szerinte ez a kétségbeesés és kudarc szava volt. Hát akkor joggal kérdezheti akárki a “tudós” professzortól: Hol van hát a sírja ennek a kudarcot vallott prófétának? Ten Cents per Copy—$4.00 per Year Second Class postage paid at Trenton, N. J. TRENTON, N. J., 1962. ÁPRILIS 19 FELTÁMADOTT! A helytartónak udvarába’ A nép kiáltott vadul rája. Hiába tett ö szent csodákat, Mégis kimondták rál a vádat. Hiába áldták a szegények, Megkiáltották: Feszítsétek! S csütörtök éjjel Judás csókja Lett szegény Krisztus árulója. Akkor már nem volt senki véle S a Getsemáni kertnek éje Elhagyatottan úgy találta, Busan bolyongva egymagába’, Nem volt már vele János, Péter S az áruló most önkezével Vetett véget az életének, Mikor felvirradt gyászán Péntek. És ment utján a Golgotának És benne minden földi bánat örök keresztjén görnyedezve Vonszolta gyászát fel a hegyre. Megköpdösték és megrugdosták S tovább hajszolták gonosz hordák, Hogy fenn, a hegyi meredélyen Keresztje mindörökkön égjen. Szombaton mély sírba vetették S hiába őrizték a testét; Istenhez szállott vissza mégis, Hogy kiderült a gyászos ég is, A szent husvétvasárnap reggel Mikor az égi seregekkel Zengte a népek harsonája: — Feltámadott az Ég Királya! Az anyagelvüség bajnokainak tudniok kell azt, hogy ha valamit nem hisznek el s mást mondanak helyette, bizonyítékkal is kellene szolgálni. Van azonban számunkra más bizonyíték arról, hogy nem lehet a ma hitetlenségében sem sírba zárni örökre az Életet. Ugyancsak s z ü 1 ő h a zánk földjén az egyik vezető irodalmi újság beszámolt egy fiatal s tehetséges uj költő felfedezéséről. Állami otthonokban nevelkedett a mai Magyarországon, szüleit a második világháború ölte meg. Még csecsemő volt akkor. Elemi iskoláit abban az évben kezdte el, amikor már nem volt kötelező vallásoktatás s mindmáig a tudományos ateizmus szellemében élt, nevelkedett s még véletlenül sem került maradi, babonás, vallásos emberi környezet befolyása alá. Első nyomtatásban leközölt versének kérdése ebben foglalható össze: mi az, ami maradandó, örökkévaló az életből? A halál nagy emberi kérdését vizsgálja s érezzük belőle a husvét reménységét még nem ismerő emberi lélek vágyakozását, keresését, félelmét. íme az uj embertípusnak egyik legtehetségesebb fiatalja, kit vallásos családi környezet nem “rontott meg” s egyedül az uj társadalom tanításán nevelkedett és mégis kérdő szívvel áll meg annál a sírnál, melyre a tudományos materializmus rányomta az örök halál pecsétjét és gondosan őrzi az ő fiatal lelkét is, hogy meg ne rontsa azt az Élet igazságának reménye. A sirtőrző marcona katonák is tudtak annyit, hogy halottól félni nem kell. A sirt gondosan lepecsételték. A tanítványok meghátráltak, azoktól sem kell hát félni. Ha Jézus Krisztus feltámadása nem igaz, akkor miért kell görcsösen bizonygatni azt, hogy nem is élt, majd azt mondani: talán Meghalt Kertész Mihály Kertész Mihály (Michael Curtis), a világhírű hollywoodi filmrendező 72 éves korában, hosszas betegeskedés után elhunyt. Halálával nagy veszteség érte a filmvilágot. Kertész Mihály közel 100 filmet rendezett, melyek közül számos a legnagyobbak közé tartozott és sok magas kitüntetésben részesült. Maga Kertész is “Oscar” dijat nyert évekkel ezelőtt. Kertész Mihály soha sem tagadta meg magyarságát; magyaros kiszólásai és humora állandó közbeszéd tárgya volt a film fővárosában. mégis élt s meghalt? És minek ezt rákényszeríteni az emberiségre, ha az nyilvánvalóan csak a félelemmel teljes emberi képzelet világának szülötte s az uj társadalom gyermekei, akik mentesek ilyen behatásoktól, már félelem nélkül élhetnek? Miért üldözni a hátráló egyházat, ha annak úgyis automatikusan ki kell pusztulnia ebből a világból? Miért megvenni jó pénzen az emberi tudományt, hogy terjessze, hirdsese azt, ami úgyis nyilvánvalóvá lesz? Az igazság az, hogy azokban a szivekben van a félelem, a kétség, akik próbálják azt állítani a húsvéti életről, hogy nincs. De az Élet reménysége, mint a sötétséget megszüntető hajnal, eljön mindenütt és nincs az a pecsét, hazugság, pénz, fegyver, amely gátat emelhet a diadalmas Élet nagy igazságának. A legjobb bizonyságtevés nem lehet más, mint a mában élni a feltámadott Jézus Krisztus erejéből, rettegés és félelem nélküli győzedelmes életet. Ez az Élet feltartóztathatatlanul utat tör, fényességével leküzdi a sötétség éjszakáját és a Világ Világossága ezen a husvéton is megerősíti hitünket: Ne'féljetek . . . Én vagyok az Ut, a Feltámadás és az Élet! Father Kish A. Gyula, a trentoni Szent István r. k. egyházközség plébánosának ünneplése Most van 25 éve annak, hogy Főt. Kish A. Gyulát püspöke a trentoni Szent István r. k. magyar egyházközség plébánosává nevezte ki. Father Kish, az Amerikai Magyar Katolikus Liga országos alelnöke és az Amerikai Magyar Szövetség igazgatósági tagja negyedszázada végez apostoli munkát egyházközségében, magyarságunk körében pedig Amerikába érkezése óta, mint a Perth Amboy-i, Carteret-i, stb., egyházközségek segéd lelkésze, majd mint trentoni plébános fejti ki áldásos munkáját, nevét aranybetükkel Írva be az amerikai magyarság történetébe mint olyan, aki mindig szivén viselte magyar testvérei és magyar fajtája sorsát. Az ezüstjubileumi alkalomból az áldozatos hívek és a Trenton és környéki magyarság április 29-én, vasárnap este díszvacsora keretében fejezik ki hálájukat és nagyrabecsülésüket Ft. Kish A. Gyula iránt. A bankett, amelyre a jegyek már csaknem mind elfogytak, a Polish American Klub hatalmas termében lesz, mert az egyház által évekkel HÚSVÉTI ÖRÖM TJjfa elérksztnk a húsvéti Un- \ nepekre való megemlékezés drága nagy napjaihoz. Vájjon mit jelent a husvét messze távoli szeretteinknek, odaát a tengeren túl? Vájjon mit jelent a husvét ma, az Ur 1962-ik évében nekünk, Amerikában élő magyaroknak? Vannak-e még falvak, családok, ahol a régi népszokásokat megőrizték és a, húsvéti locsolásról sem felejtkeznek el? Vagy talán csak a himes tojások maradtak meg emlékezetünkben? Vagy sok esetben csak a húsvéti kalap, vagy ruha jelenti a legtöbb embernek a húsvéti szent ünnepeket? A husvét azonban sokkal több mindezeknél a külsőségeknél, húsvéti kalácsnál és vakációnál. Mit jelent husvét az Istenfélő ember számára? Először is husvét az öröm. ünnepét jelenti számunkra. Képzeljük el a nagypénteki szomorú keresztrefeszités után aq Ur Jézus Krisztus tanítványait. Micsoda szomorúság ülhette meg édesanyjának, Máriának a szivét és a többi Istenfélő emberekét, akik úgy tekintettek fel reá, mint a megígért Messiásra! Micsoda rettegés élhetett a tanítványok lelkében, hiszem még a legbátrabb is összetört és háromszor tagadta meg Mesterét! A keresztfán való halála után gyász és sötétség borult mindazok szivére, akik Krisztusban hittek és őbenne látták az “utat, igazságot és életet.” De ime, jön a feltámadás hajnala! Krisztus nincs a halottak között, mert él! Feltámadott! Leírhatatlan lehetett az az öröm, ami megtöltötte a sirkertbe kimenő asszonyok szivét, kik az üres sirt Icitták és később hallották szavát majd bizonyságot szereztek, hogy Megváltójuk ét! Micsoda öröm tölthette meg a tanítványok szivét is, akik az asszonyok után a temetőbe kisiettek és ugyancsak megyőződtek, hogy Krisztus nincs többé a halottak között, hanem él. Később megjelent nekik is és szólt ezelőtt megvásárolt trentoni Magyar Otthon épülete, illetve nagyterme nem elég nagy erre a célra. FT. KISH A. GYULA E helyről is szeretettel köszöntjük Ft. Kish Gyulát trentoni ezüstjubileuma alkalmából s szívből kívánjuk, hogy még sok-sok éven át végezhesse körünkben erővel, egészséggel azt az áldozatos szép munkát, amelyre a jó Isten elhívta és amellyel az amerikai magyar élet is gazdagodik! ÉS REMÉNYSÉG ! velük, majd, a kételkedő Tamásnak is megmutatta az oldalán, kezein s lábain levő szegeknek helyeit, úgyhogy az igy kiáltott fel: “Én Uram és én Istenem!” Ez a húsvéti ünnep tehát a halál feletti diadalmas életnek az örömünnepe. Ez az öröm kell, hogy betöltse áz egyének szivét, a családok hajlékát és az egyházakat is mindenütt, mért Krisztus Urunk feltámadott és él! Jelenti továbbá a husvét a reménységnek az ünnepét is. Szentirásunk szerint a három legfőbb erény a hit, reménység és szeretet között ott van a reménység is, még pedig igen közeli kapcsolatban a hittel. De mig a hit vonatkozhat a múltra, jelenre és jövendőre, addig a reménység tárgya csak a jövendőben valósid meg. Az a mi reménységünk, ami betölti a mi szivünket husvét szent ünnepén, hogy amiképpen Krisztus Urunk meghalt és feltámadott, úgy fognak azok is, akik őbenne hisznek, örök életre feltámadni és vele az ö országában élni és uralkodni. A töménység ha beteljesedett, akkor már nem reménység. A reménység hozzátartozik minden ember lényéhez. Szinte lehetetlen elképzelni olyan embereket, akiknek valamiféle reménységük ne lenne. Az Istenfélő ember reménységét nem e földi dolgokba, hanem a mi Mennyei Atyánk egyszülött Fiába,, az Ur Jézus Krisztusba veti. Az ószövetség népe ennek a Mcssiás-vá ró “reménységnek” a népe volt, mig az Újszövetség a beteljesedett “reménységéé.” Éppen ezért úgy is lehetne mondanunk, hogy a húsvéti ünnep a keresztény élet reménységéneji a középpontja. Krisztus feltámadásában a mi halálunk utáni feltámadásunkban való hitnek reménységét látjuk. Él-e bennünk ennek a húsvéti diadalmas hitnek a reménysége? Csakis akkor lesz örömünk a hétköznapok szürkesége után, a nehéz munkában elfáradt sok kiizdel(Folyt, a ó-ik oldalon) Lapunk minden olvasójának, hirdetőjének és barátjának Boldog Hasvéti Ünnepeket kivánunk!
