Függetlenség, 1962 (49. évfolyam, 1-52. szám)

1962-11-29 / 48. szám

In Its 48th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J, VOL. XLIX. ÉVFOLYAM — NO. 48. SZÁM Ten Cents per Copy—$4.00 per Year Second Class postage paid at Trenton, N. J. TRENTON, N. J., 1962. NOVEMBER 29 A New York Metropolitan Operaház tagja a New Brunswick-i Magyar Atléta Klub színpadán ÓRIÁSI SIKERŰ VOLT A MAGYAR INTÉZET JA­VÁRA RENDEZETT MÁSODIK ÉVI DISZ-BANKETT Hogy New Jerseyben a ma­gyar élet, magyar kultúra köz­pontja New Brunswickon van, az ma már elvitathatatlan! Elvitathatatlan egyrészt azért, mert itt, az állam egyetemén, a Rutgers University-n évek óta van már egy “magyar tan­szék” is, itt alakult meg az Amerikai Magyar Intézet és ide költöztette át székhelyét Chicagóból az American Hun­felépittették és akik a Rutgers egyetemi Magyar Intézet tá­mogatására, éle tbentartására felsorakoztak! Köszönet érte a “Magyar Intézet Barátainak” és köszönet érte magának Ca­­relli Gábornak, aki eljött kö­zénk, hogy előbb a Tosea-ária eredeti olasz-szövegű éneklésé­vel elbűvöljön, majd pedig — ahogy ő mondotta magyarul — “a János Vitéz daljáték csodá­A “Century Club” emléklap átnyujtása a William Penn igazgatói­nak: Radványi Ferencnek (Trenton) és Körmöndy Józsefnek (New Brunswick). Jobbfelől Prof. Molnár Ágoston, a Magyar Intézet elnöke, balfelől Diénes László szerkesztő, a Magyar Intézet, titkára, állanak. garian Studies Foundation is (mely utóbbi a Magyar Inté­zet hivatalos fedőneve). És itt épült fel néhány évvel ezelőtt az amerikai magyarság egyik erős vára, az immár 50-ik évé­be lépő Magyar Amerikai At­léta Klub hatalmas székháza, ahová valósággal “beköltö­zött” az igazi, a szó legszoro­sabb értelmében vett magyar kultúra! Az Atléta Klub im­már egymásután három polgá­rosodási tanfolyamot vezetett le s többszáz magyar testvé­rünket készítette elő a polgá­rosodási vizsgára és az ameri­kai életbe való jobb beleillesz­­kedésre; az Atléta Klub szín­padán a közelmúltban egy 70- tagu szimfonikus zenekar adott olyan magasnivóju kon­certet, amelyre messzi vidékről is eljöttek honfitársaink; leg­utóbb pedig az Atléta Klub ál­tal kezdeményezett immár má­sodik évi, a Magyar Intézet ja­vára rendezett diszbankett “zajlott le” méltóságteljesen a hatalmas díszteremben, amely­nek színpadán nem kisebb sze­mély, mint Carelli Gábor, a new yorki világhírű Metropol­itan Operaház tagja énekelt, mindenkit elbűvölő, csodálatos szép hangján. Soha ezelőtt talán nem tör­tént még meg, hogy New Jer­seyben, magyar diszterem színpadán a Metropolitan Ope­ra énekese énekelt volna! Most ez is megtörtént s hogy ez igy volt, ezért elsősorban tisztele­tünk azoké, akik ezt a hatal­mas Klubházat létrehozták, 216 Somerset Street New Brunswick, N. J. latosan szép melédiáiból össze­állított csokorral” megdobog­tassa, megkönnyeztesse szi­vünket! Áldja «meg őt a Jó Is­ten, hogy ennyi év után, annyi külföldi bojongás és diadal után is megmaradt jó magyar­nak! A Magyar Intézet javára rendezett bankett és táncmu­latság, mint e cikkünk címé­ben is kifejeztük, óriási sikerű volt. Nemcsak erkölcsileg, de anyagilag is. Megérte a sok­sok fáradságot, gyülésezést, utánjárást, amit a lelkes Ren­dező Bizottság érte áldozott (A számvizsgálók által meg­ejtett végleges számadás sze­rint a tiszta haszon, az alka­lommal kapcsolatosan befolyt adományokkal együtt $1,417.- 32 volt. — Ha lesz helyünk, az adományozók teljes névsorát is közölni fogjuk.) A november 11-én, vasárnap lefolyt szép bankett rendezé­sében intézményesen résztvet­­tek a következő egyházak és szervezetek: a Magyar Inté­zet, a new brunswicki Magyar Amerikai Atléta Klub és annak Női Osztálya, a Szt. László r, k. egyházközség és annak PTA-asszonyai, a Somerset ut­cai Magyar Ref. Egyház és an­nak Női Körei, a Bayard St. Presbyteriánus Egyház (Első Magyar), a Szt. József Gör. Kath. Egyház, a Magyar Női és Férfi Demokrata Körök, a Wil­liam Penn Egyesület brunswi­cki 19-ik osztálya és Női Osz­tálya, a Magyar Öregdiák Egyesület, a Magyar Diákok a Rutgersen, a new jerseyi ma­gyar hetilapok és számos ma­gánszemély, akiket méltán ne­vezhetünk “Magyar Intézet Barátai ’-nak! A Bizottság, élén a tiszteletbeli elnökökkel: Ft. Hona József gk., Ft. Má­­riaföldi Lukács, O.F.M., r. k., Nt. Dr. Kosa András, ref., Nt. Rásky József, ref. és Nt. Papp Károly lef. lelkészekkel, vala­mint Puskás Béla elnökkel, a következőkből állott: Kára Pé­­terné, Varga Lajos és Gombár Oszkár alelnökök, Diénes Lász­­(Folyt. a 4-ik oldalon) HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL HALÁLOS ÍTÉLET KÉMKEDÉSÉRT (FEC) Győr megye napilap­ja, a “Kisalföld” november 19- én közölte, hogy a győri bíró­ságon kémkedésért halálra Ítél­ték Aradi István magasrangu államhivatalnokot. Társa, Menyhért Rezső életfogytigla­ni fegyházbüntetést kapott. “Nyugati kémekkel való ösz­­szeesküvés és Magyarország ellen folytatott kémkedés” cí­mén emeltek vádat ellenük. Korábban mindketten a Kohó- és Gépipari Minisztérium ve­zető tisztviselői voltak. A lap szerint Aradi az 1959- es Bécsi Vásár alkalmával is­meretséget kötött a nyugatné­met titkosszolgálat embereivel és vállalkozott arra, hogy a magyar nehéziparról adatokat szolgáltasson. Menyhért ebben a munkájában támogatta. ILLYÉS GYULA 60. ÉVES JUBILEUMA A modern magyar irodalom egyik legkiválóbb költőjének, elbeszélőjének, dráma- és esz­­széirójának 60-ik születésnap­ját ünnepelte Magyarország és az emigráció. Budapesten Il­lyés Gyula-estet rendeztek az Irodalmi Színpadon, az írószö­vetség pedig baráti bankettet adott a nagy költő tiszteleté­re. Az emigrációban az Uj Lá­tóhatár irodalmi és kulturális folyóirat külön Illyés Gyula számot adott ki, amely számos kiváló iró esszéit, visszaemlé­kezéseit, méltatásait közli, va­lamint Szalay Lajosnak, a ki-Vörös-Kina Kruscsev ellen A vörös-mennyország hatá­rain belől bajok vannak ! Nagy bajok! Kínai kommunista hivatal­nokok Hong Kong-ban nagy népgyülést tartottak s annak szónokai Kruscsevet opportu­nistának, gyenge jelleműnek s árulónak titulálták. Kijelenté­seiket a nyugati újságírók előtt is megismételték, kifejezve azt, hogy a laza viszony Vörös- Kina és a Szovpet között való­sággal ellenségessé fajult. “Kruscsev — mondották — féltékeny Kínára, annak növe­kedő ereje miatt. Ha háborúra kerülne a sor, a szovjet kor­­mknyt saját népje fogja el­pusztítani, nem pedig az ame­rikai atombombák” — a kínai kommunisták szerint. Nagyon valószínű, hogy a kubai kérdésben Kruscsev két­szer is fontolóra vette, hogy bármi történjék, Kínára nem számíthat ... sőt! (Ami persze nem jelentette volna azt, hogy mi számíthattunk volna. . . . Sőt!) Magyar írónő né­metországi sikere Csiky Ágnes Mária — aki­nek több könyve lapunk köny­vesboltjában is kapható — a legnagyobb német színház, a Münchener Kammerspiele ál­tal kitűzött pályázat 5,000 márkás Első Diját nyerte meg “Medvetánc” cimü munkájá­val. A “Medvetánc” székely népi játék, amelyet a fiatal er­délyi írónő magyar nyelvű mü­véből ültetett át németre. váló magyar grafikusnak 16 il­lusztrációját Illyés müveihez. Illyés paraszti származású, a népi irodalmi mozgalomnak vezéralakja. Lírájában egyik legbensőségesebb k i f e jezője természet és ember, nép és szel­lemi ember, magyar lelkiség és egyetemes humanizmus egysé­gének. Prózai müvei mintegy átmenetet alkotnak a szocio­gráfia, az önéletrajz, az esszé és a szépirodalom között. Kö­zülük páratlan hatást tett a “Puszták népe” c. szociográ­fiai mestermüve, valamint Pe­tőfi életrajza. 1945 után mint drámairó is nagy visszhangot keltett Ozorai példa, Fáklya­láng és Dózsa cimü drámáival. Makacsul és hősiesen szembe­szegült a sztálinista korszak irói szabadságot megfojtó iro­dalompolitikájával. Bátran helytállt az 1956-os forrada­lomban, mikor megjelentette “Egy mondat a zsarnokság­ról” c. költeményét, melyet so­kan a “XX. század versének” tartanak. A forradalom eltip­­rása után évekig nem volt haj­landó írásait közzétenni. Egyi­ke a legkiválóbb műfordítóink­nak. HALOTTAK.. . Petrovics Szvstiszláv, a vi­lághírű magyar film-sztár 68 éves korában, súlyos operáció után az egyik müncheni kór­házban meghalt. Lányi Viktor, a világhírű magyar zeneszerző, iró és mű­fordító Brüsszelben, 73 éves korában meghalt. Radnai Béla, a gyorsírás­­elmélet világhírű úttörője, a magyar gyorsírás egyik meg­teremtője Budapesten, 71 éves korában meghalt. Radnai, aki egy nemzedék legkitűnőbb gyorsíróit tanította, egyike volt a leghíresebb magyar műgyűj­tőknek is. Nagybaconi Nagy Béla ny. altábornagy november 5-én, 80 éves korában Budapesten meghalt. Testvérbátyja volt Nagy Vilmos volt honvédelmi miniszternek. A szív szava... Montpelier, Vermont állam fővárosa, a helybeli Chamber of Commerce kérelmére elha­tározta, hogy az idei karácso­nyi szezonban nem fogják a városházát kivilágítani, hogy “terjedhessen a világosság a világ más részein ...” A ki­világítás kb. $2,000-be kerül­­e, de ezt az összeget nem fog­ják az idén erre költeni, ha­nem CARE csomagok formá­jában a világ szegény gyerme­keinek juttatják ajándék-ké­pen. Igazi amerikai-szellemű cse­lekedet ... a karácsonyi lélek istenes szép gyakorlatba vitele. Meghalt Kossuth egyik keresztfia Zalaegerszegen most halt meg a Horváth-család leg­idősebb tagja, akinek kereszt­apaságát Kossuth Lajos szám­űzetésében vállalta. Az erről szóló eredeti Kossuth-levél ma is a család birtokában van. HÁNY ÓRÁT DOLGOZZON HETEN­KÉNT AZ AMERIKAI MUNKÁS? XXIII. János pápa 81 éves XXIII. János pápa novem­ber 25-én töltötte be 81-ik élet­évét. őszentsége előrehaladott kora dacára is csodálatos fris­sességgel irányítja a Vatikán­ban nemrég megnyílt világ­zsinat menetét, melynek mun­kájától és határozatától oly so­kat vár a keresztény világ. Legújabb hirek szerint őszentsége súlyos hüléssel és gyomormüködési z a v árokkal ágyban fekvő beteg. 5 néger az amerikai kongresszusban Az Egyesült Államok január 5-én összeülő, 85-ik Kongresz­­szusának 5 néger tagja lesz, a most novemberben lezajlott választások eredményeképen. Ez az első eset 1874-óta, hogy ennyi néger tagja van az or­szág törvényhozásának, mely­ben 1901 és 1923 között egyet­len néger képviselő sem volt. (Az 1874. évi választáson a déli államok egy négert válasz­tottak be a szenátusba és hetet a képviselőházba.) Az öt néger a következő he­lyekről került be: California, New York City, Detroit, Chica­go és Philadelphia. (Ellenséges külföldi lapok előszeretettel csúfolják Ameri­kát úgy, hogy itt a négerek el vannak nyomva. Hazudozásaik egyik ékes cáfolata ez az 5 né­ger képviselő hazánk törvény­­hozásában. — Szerk.) Glenn, a világűr­­utas öröme John Glenn, az első amerikai űrhajós furcsa eredményre ju­tott, amikor bankjában csekk­számláját átvizsgálta. Az egyenleg jóval magasabb volt, mint amire számított. Nem is egy, vagy tiz, de jónéhányezer dollárral több volt betétjén, mint kellett volna lennie. Glenn eleinte nem értette a dolgot, de aztán valaki meg­magyarázta neki, hogy mi tör­tént: csekkjeit általában nem váltják be, hanem aki kapta, megőrzi. Mert egy Glenn alá­írás még mindig többet ér, mint az általa kiállított legtöbb csekk névértéke. Glennek egy egész sereg kisebb-nagyobb kiállított csekkje nem érke­zett vissza a bankba s valószí­nű, hogy nem is fog . . . Magyar sportoló nagy sikere A 7-ik Nemzetközi Modern Pentathlon versenyt Pesthy Pál szabadságharcos menekült hazánkfia nyerte Fort Hous­ton, Texas-ban. A magyar Pesthy Pál amerikai színekben indult a versenyen és győzel­mével helyet biztosított magá­nak a jövő évben Mexico City­ben rendezendő világbajnoki versenyre kiküldendő amerikai pentathlon négyes-csapatban. Pesthy erőssége az epeevivás volt, de kitűnő eredményei vol­tak a verseny többi részletei­ben is, igy a pisztoly-lövésben. Pontjainak száma itt 4615 volt, 28 ponttal múlva felül az utána következő versenyzőt. Amikor 1886-ban az Ameri­can Federation of Labor (az első amerikai szakszervezet) megalakult, azt a “fantaszti­kus” programmot t hirdette, hogy az ember naponta 8 órát dolgozzék, 8 órát aludjék és 8 órát töltsön családjával szóra­kozással, étkezéssel és művelő­désével. A valóságban azon­ban a heti munkaórák száma 70 órára rúgott akkoriban. Ezt a munkaidőt 1900-ban 60- ra, 1910-ben 57-re, 1920-ban 50-re és 1940-ben 40-re szállí­tották le. Konzervatív körök mindig ellenezték a munkaidő fokozatos csökkentését, mert katasztrófától féltették a köz­gazdaságot és kicsapongások­tól az erkölcsöket. Szerintük az ördögnek a munkátlanokkal van a legkönnyebb dolga. A munkaórák leszállítása mégsem okozott katasztrófát és a bérek felemelése sem ker­gette csődbe a vállalkozókat. A munkások fokozott ügyessé­ge és képzettsége, a technika vívmányaival lehetővé tette, hogy ma 8 óra alatt jóval töb­bet termeljünk, mint nagyszü­­leink 12 óra alatt. A munkát­­lanul eltöltött órák sem segítet­ték elő az ördög munkáját. Ellenkezőleg, több és jobb éle­lem került a munkások aszta­lára, több könyv és újság a kezükbe, több és jobb iskola alakult a kiképzésükre és mű­velődésükre, zene, tánc és mozi a szórakozásukra. A kongresszus a legalacso­nyabb bért 1938-ban óránként 25 centben állapította meg, ami később 40, majd 75 centre, 1 dollárra és legújabban $1.25- re emelkedett. Az amerikai gyárimunkás átlagos bére azonban ennél sokkal maga­sabb: $2.40. Közgazdaságunk nem omlott össze a rövidebb munkaidő és a magasabb óra­bér miatt. Ellenkezőleg, min­denki csak nyert vele. A mun­kások, a vállalkozók és a fo­gyasztó közönség is. Az AFL-CIO most célul tűz­te ki, hogy a heti 40 órát 35-re Anyja halála után félórával született Mrs. Cecil Berthiaume, Ber­lin, N. H.-i lakos autóbaleset­ben életét vesztette egy ottani kórházban. A várandós asszo­nyon, halála után félórával műtétet hajtottak végre az or­vosok s világrahozták leányká­ját, aki — csodának csodájára — életben maradt! A kislány, akit azóta már meg is keresz­teltek Cecile névre, jól érzi ma­gát — mondják az orvosok. A kis árvát nagyszülei vették gondozásba. A Perth Amboyban székelő Szent György Szövetség — amely egy országos magyar testvéri biztosítási intézmény — 1955. évi konvencióján Böck János new yorki gyárost, a Szövetség “Magyarok Nagy­asszonya Egylet” néven ismert 20-ik osztályának elnökét vá­lasztották meg központi el­nökké. S a most már félévszá­zados jubileuma felé közelgő Szövetség történetében soha ilyen nagyszerű választást kon­vención még nem csináltak, szállítja le. A szervezett mun­kásság azzal érvel, hogy a még rövidebb munkaidő és még magasabb órabér még na­gyobb jólétet fog teremteni az országban és megoldja a mun­kanélküliség problémáját is. A Gyárosok Országos Szö­vetsége természetesen ismét ellenzi a liberális javaslatokat. Szerintük a munkások milliói veszítenék el az állásukat, mert a vállalatok nagyrésze csődbe jutna. Ha pedig megkísérel­nék, hogy a többköltséget a fogyasztókra hárítsák, az meg inflációt indítana meg. George Meany, az AFL-CIO elnöke szembeszáll ezzel az érvelés­sel. Szerinte a konzervatív ele­mek már túl sok éve ijesztgetik az amerikai közönséget az in­fláció mumusával. Nem az in­flációban rejlik a veszély, ha­nem a stagnációban. Az ame­rikai közgazdaságot visszaesés és súlyosabb munkanélküliség fenyegeti és ezek ellen kell el­sősorban védekezni. A heti munkaórák csökkentése sürgős közgazdasági érdek. Az AFL-CIO a 35 órás mun­kaidő megvalósítására tehát mozgalmat indított meg és pe­dig a Fair Labor Standard Act és a kollektiv szerződések módosításával. Mihelyt a fenn­álló szerződések lejárnak, a szakszervezetek a 35 órás munkaidő mellett törnek lánd­zsát. Valószínű, hogy a vállal­kozókat még könnyebb lesz meggyőzniük, mint magát a Kongresszust. Az újítás mellett a leghatha­­tósabb érv az a tény, hogy az “automation,” amely gépekkel irányittatja a gépek munká­ját, nagyobb arányban csök­kenti az emberi munka szere­pét a termelésben, mint ameny­­nyi uj foglalkozást teremt. American Council Megegyeztek az Uniók Az AFL-CIO és 119 önálló munkás-szervezet egy a Fehér Házban tartott ünnepélyes ak­tuson aláírtak egy olyan egyez­ményt, hogy minden tevékeny­ségükből ki fogják küszöbölni a megkülönböztető bánásmó­dot. Az ünnepélyes aktushoz felvonuló unió-vezéreket Ken­nedy elnök üdvözölte, aki meg­dicsérte ezt a férfias lépést. Johnson alelnök is jelen volt, aki beszédében hangoztatta, hogy a nagy egységek nagy erőt jelentenek a hazának. Meany, az AFL-CIO elnöke kijelentette, hogy szervezeté­ben nincsen hely a megkülön­böztetés számára. mert Böck Jánosban a lehető legjobb vezetőembert talált ez az intézmény! Böck János mindjárt az első évben azzal kezdte működé­sét, hogy saját költségén körül­utazta Pennsylvánia és Ohio ál­lamokat, felkereste a Szövet­ség fiókosztályainak tisztvise­lőit és tagjait, szervezett, ta­nácskozott és közvetlen ta­pasztalatokat szerzett az osz­tályok állapotáról, tisztviselői­nek munkájáról, stb. Lendüle­­(Folyt. a 4-ik oldalon) ELISMERÉSÜL BÖCK JÁNOSNAK... American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság a^ggg|^>9

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents