Függetlenség, 1962 (49. évfolyam, 1-52. szám)
1962-10-18 / 42. szám
In Its 48th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság VOL. XLIX. ÉVFOLYAM — NO. 42. SZÁM Ten Cents per Copy—$4.00 per Year Second Class postage paid at Trenton, N. J. TRENTON, N. J.. 1962. OKTÓBER 18 A MÁSODIK VATIKÁNI ZSINAT MEGNYITÁSA Rómában, a Szent Péter Bazilikában október 11-én XXIII. János Pápa ünnepélyes keretek között nyitotta meg a Második Ekümenikus Tanács gyűlését, melyen a világ katolikusságát és keresztény egyházait több mint 2,000 főpap képviseli. (A fepti hivatalos Vatikáni fényképfelvételt a Monitor c. trentoni katolikus lap szívességéből közöljük a zsinat impozáns megnyitásáról.) — János pápa megnyitó beszédében kiemelte annak szükségességét, hogy az Egyház elől kell járjon a kereszténység egységének és együttmunkálkodásának egyengetésében, mert erre az egységre ma elengedhetetlen szükség van. Magyar szabadságharcosok és diákkok októberi emlékünnepélye New Yorkban, most vasárnap Október 23 1956-óta csaknem olyan nevezetes és történelmi jelentőségű napja a magyarnak, mint március 15. Hat évvel ezelőtt, október 23-án egy emberként állt talpra a magyar nép, hogy lerázza rabbilincsét. Az orosz túlerő azonban leverte a magyar szabadságharcot, akárcsak 100 évvel ezelőtt. A magyar szabadságharc elbukott, de katonái szerte a szabad világban mindenfelé tovább folytatják a harcot, minden rendelkezésre álló eszközzel. A szabadságharc emléknapján október 23-án szerte a világon mindenütt, ahol magyarok élnek, ünnepélyeket tartanak, méltó módon emlékezve meg az ádáz küzdelem elesett hőseiről s az egész magyar nép hősiességéről. Az Amerikába menekült szabadságharcosok s mindazok, akik ittlétüket csak átmeneti, ideiglenes állapotnak tartják s csak arra a percre várnak, hogy egy szabad hazába ismét visszatérhessenek, külön memorandumokkal fordulnak az amerikai kormányhoz és a világ szabad népeinek vezetőihez az Egyesült Nemzetekben, kérve hazájuk szabaddátételét s a vörös kommunista rabságból való kiszabadítását. Mi pedig, amerikai magyarok, akik ebben a csodálatos országban uj hazát találtunk magunknak s gyermekeink, unokáink által valósággal idegyökereztünk, mi, akik ennek a hatalmas nemzet-testnek szerves részeivé lettünk, mint öntudatos, szabad amerikaiak emeljük fel szavunkat odaát szenvedő és a világba száműzött magyar testvéreink érdekében, segítünk nekik minden lehető módon céljaik elérésében s velük érzünk, velük vagyunk meg nem szűnő szabadságharcuk diadalra juttatásában. Van azonban egy pont egy határvonal, amelyen túl mi nem mehetünk, amelyen túl mi már csak amerikaiak vagyunk . . . amint erre honpolgári eskünk is kötelez. Ennek a határvonalnak a hollétét, a kezdődését pontosan meghatározni meg sem próbáljuk . . . egyszerűen: nem lehet. Legfeljebb ki-ki maga határozhatja, húzhatja meg önmagában. Bolygatni, vitatni, kiélezni ezt a kérdést nem szabad, mint ahogy az elmúlt több mint félévszázad alatt soha meg se próbálta ezt senki itt közöttünk, érezve, tudva azt, hogy ez helytelen lenne, sok tekintetben káros lenne! Maradjunk abban, hogy: magyarok vagyunk, amerikai magyarok, minden más jelző, elválasztó-jel, kötőjel, vagy meghatározó-szócska hozzáadása nélkül! Mert igy volt ez jó itt eddig ... és igy lesz mindnyájunkra nézve legjobb ezután is! A névtelen levélíró az emberi társadalom egyik legaljasabb, legmélyebbre sülyedt korcs alakja. Akár magánszemélyhez, akár újságszerkesztőséghez küld valaki névtelen levelet, ezzel önmagáról állít ki szellemi és erkölcsi szenny-bizonylatot. Egy ilyen névtelen levélíró tisztelte meg szerkesztőségünket a héten. Kaptunk mi már névtelen levelet, telefonhívást, stb., máskor is, hogy úgy mondjuk: hozzá vagyunk szokva az emberi ocsmányság mindenfajta megnyilatkozásához — ez az újságíró sorsa — de ez a levél mégis más. Miért? Mert valami lapokhoz szétküldött körlevélforma otrombaság, gyermekded, ostoba irás, “Kedves kollega” megszólítással és “kollegiális üdv.” befejezéssel, amiben csak úgy hemzseg a roszszul tájékozottság, felületes ismeret és kimondottan szándékos gyalázkodó személyeskedés megannyi megnyilatkozása, de amelyben mégis kaptunk egy “üzenetet,” egy “kitüntetést” mi magunk is. Még pedig ebben a mondatban: “Nos, van most anyag, azt a rothadt erdélyi nyilasbanditát, Dienest, egyszersmindenkorra elintézni . . . Maguk ebben nagyok.” Ki irta, kinek szól a levél, nem tudjuk, nem is fontos. Bizonyosan valami agybeteg kommunista, vagy még ennél is rosszabb. A lényeg az, hogy mialatt a “szélsőjobb” e lap szerkesztőjét elmondja az ég világán mindennek: kommunistának, zsidónak, baloldalinak s fel sem tudnánk hirtelen itt sorolni, hogy minek . . . ugyanakkor a másik végletbeli, magyarul makogó szemét-társaság “nyilasbanditának” becézi . . . Hát ez kedves! Valóban szivmelegitő! Mert igy most már holtbizonyossággal tudjuk, hogy a helyes utón járunk. Ugyanis — és ezt mi magunk tudjuk a legjobban, nemde? — sem az egyik, sem a másik véglet vádja nem illeti e lap szerkesztőjét, nem talál rá egyik sem! E lap szerkesztőjének egyetlen bűne az, hogy 25 év alatt, mióta Amerikában magyar lapot szerkeszt, megmaradt hűséggel magyarnak, — sem ilyen, sem olyan jelzős magyarnak, egyszerűen csak: szivében magyarnak! — se jobbra, se balra nem hajladozott, ingadozott, óhazai és Amerikába vándorolt magyar véreink javát, igazát, érdekeit nézte csak mindig s aszerint irta cikkeit, jaj, hány keserves-könynyes magyar éjszakán át. Abból a kis háromszéki székely városból elhozta magával tengerentura ágyuöntő Gábor Áron szellemét, hazaszeretetét, mindig közkatonának, sohasem vezérnek lenni akaró magyarságát . . . Harcban állt a “nyilatbanditákkal,” harcban állt a kommunistákkal s ebből soha titkot nem csinált, mindig nyílt sisakkal folytatta a harcot, kemény szavakkal mondva meg nekik, amit mondani akart. Ez minden bűne e lap szerkesztőjének — e sorok Írójának — s ha ez bűn, a követ-kezményeket; akár igy, akár úgy, vállalja érte! Egyelőre ennyi mondani valónk van ezzel a legújabb lesipuskás, névtelen levélíróval kapcsolatban. Legfeljebb még annyit, hogy a levelet valahol New York államban adták pos(Folyt. a 4-ik oldalon) Megölték Floridában Az örök napsugár hazájában, Floridában szép az élet . . . ezt írjuk, valahányszor ottani eseményekről, magyarjaink kirándulásáról, stb. emlékezünk meg. Most azonban az ellenkezőjét: kegyetlen gyilkosság hírét kell továbbadnunk. Miami, Floridában az elmúlt szombaton, október 13-án este, éppen üzletzáráskor egy bandita agyonlőtte Ur Gordon 51 éves, sokak által ismert volt Perth Amboy-i lakost, aki egy ottani áruház üzletvezetője volt. A hold-up banditának nem sikerült pénzt rabolnia, de elmenekült, mielőtt elfogták volna. Ur Gordon 1928-ban végezte el a perth amboyi high schoolt s a II. világháborúban a Navyben szolgált. Gyászolják: felesége, — aki a gaztettnek szemtanúja volt — valamint édesapja, Ur Bertalan perth amboyi lakos, aki jelenleg szintén Floridában él; két nővére, egyik Dunellen, N. J.-ben, másik Californiában; 3 fivére: Béla, Zoltán és Albert és más rokonsága. Temetése október 17-én ment végbe Miami-ban. Az I. világháború négy hősének holtteste... Trent, Olaszországból jelentik, hogy a 10,700 láb magas Adamello hegyláncon 4 ausztriai katona holttestére bukkantak. Jégbefagyva, hóval betakarva, 46 év óta pihent ott az első világháború ezen négy osztrák katonája, a Monarchia hősi halottjai, akiknek épségben megmaradt holttestét most illő módon adták át az édes anyaföldnek. Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, hogj ah valamilyen okból nem kapjf pontosan lapnukat, jelentse telefonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postaha hatóságnál. A Vatikáni Zsinatra kijelölt magyar delegáció (FEC) Budapesti közlés szerint a vatikáni zsinatra kijelölt magyar küldöttség a következő tagokból áll: Hamvas Endre, Csanádi püspök, a magyar püspöki kar jelenlegi feje, a küldöttség vezetője. Kovács Sándor, szomabthelyi püspök. Schwarz-Eggenhofer Artur, az esztergomi főegyházmegye érseki helytartója, őt szakértőként jelölte ki a pápa a zsinatra. Brezanóczy Pál, az egri érseki főegyházmegye érseki helytartója, akit szintén szakértőként jelölt ki a pápa. Klempa Sándor kanonok, a veszprémi egyházmegye püspöki vikárius^. Az öt főpap tanácsadóiként és kísérőiként mennek a zsinatra: Mihelics Vid, a Vigilia katolikus kulturális folyóirat felelős szerkesztője; Radó Polikarp, bencés egyetemi tanár, a Vigilia szerkesztőségi tagja; Esty Miklós, pápai kamarás, aki már Serédi Jusztinian bíboros esztergomi érsek udvari kamarása volt s jelenleg a kormány által támogatott Opus Pacis mozgalom elnöke; Hamvas István, a csanádi püspök unokaöccse, aki a püspököt magántitkárként kiséri el útjára ; Timkó István ; görögkatolikus pap és rövid idő óta a budapesti Hittudományi Főiskola tanára; végül: Emtei (keresztnevét nem közölték) hittudományi főiskolai tanár. A delegáció Rómába utaztában rövid időt töltött Bécsben, ahol találkoztak a Visinszki bíboros által vezetett lengyel delegációval. A kijelölt főpapok közül Brezanóczy Pál jelentős szerepet játszik a kommunista kormányzat által életre hivott u. n. papi békemozgalomban. Rövid idővel ezelőtt a kommunista uralom alatt álló Észak- Vietnamban járt. 1947 óta — amikor Mindszenty, majd Czapik Rómában járt — ez az első személyes I hivatalos találkozás a Vatikán 1963 január 7-én megdrágul a posta! A Kongresszus megszavazta s az elnök szentesitő aláírására vá ráz a törvényjavaslat, amely nem tartalmazza ugyan a postai deficit megszüntetésére irányuló k o rmány-követeléseket, de amelyet az elnök minden bizonnyal alá fog írni. Az uj törvény a postai alkalmazottak bizonyos kis százalékú fizetésemelését is elrendeli. Ami pedig minket, illetve a nagyközönséget érdekli leginkább: a belföldi postai díjszabások felemelését mondja ki az uj törvény. Az egyszerű levelek dija 1963. január 7-től kezdve 4 centről 5 centre megy fel unciánként, 1 centtel drágább lesz a levelezőlapok dija, vagyis 4 cent lesz az egyszerű, 6 cent a légiposta-levelezőlap. A légiposta levelek dija az eddigi 7 cent helyett 8 cent lesz unciánként, belföldi viszonylatban. Az újságok és magazinok szállítási dija fontonként 4 százalékkal emelkedik híranyag szerint, a hirdetési részek dija pedig 10 százalékkal, de 3 következő év alatt fokozatosan 30 százalékra emelkedik az újságok szállítási dija. A világ legnagyobb szállodája New Yorkban megnyílt a Broadway és 53-ik utcánál épült Americana Hotel, amely a világ legnagyobb és legmodernebb szállodája, 2,000 szobával, 224 lakosztállyal, számos bál- és gyülésteremmel és 350 kocsit befogadó garázzsal. Az 50 emeletes szálloda szobáiban refrigerator, léghűtő berendezés, televízió, stb. van, egy személy számára napi 14 dollártól feljebb. A szálloda egyik különlegessége, hogy egy autó-elevator felviszi a 3,000 személy befogadására képes bálteremhez az érkező báli vendégeket az autóban úgy, hogy közvetlenül a terem bejáratánál szállnak, ki a kocsiból. és a Vasfüggöny mögé vetett magyar katolikus egyház vezetői között. Az 1956. évi magyar szabadságharc hatodik évfordulóján, 1962 októberében szerte a világon mindenütt, ahol magyarok élnek számontartják s méltó ünnepély keretében emlékeznek meg kicsiny nemzetünk nagy hőseiről . . . élőkről és az elszánt, becsületes harcban elesettekről egyaránt. A keleti tengerpart legnagyobb magyar-népességű városában, New Yorkban október 21-én, most vasárnap este 6:30 órai kezdettel a Yorkville Casino dísztermében (210 East 86th St.) a Magyar Szabadságharcosok és Diákok — a New York-i Magyar Egyházak és Egyletek Nagy bizottságának támogatásával — rendeznek Emlékünnepélyt, amelyre lapunk utján is meghívják New Jersey magyarságát is. Az ünnepély műsora a következő lesz: Megnyitó ima (Nt. Kovács Imre ref. lelkész — üdvözlő beszéd (Dr. Szoó József, a new yorki Magyar Egyházak és Egyletek Nagy bizottságának New Brunswickon, egy ebből a célból alakult bizottság emlékünnepélyt rendez az 1956. évi magyar szabadságharc 6-ik évfordulója alkalmából. Az ünnepély most vasárnap, október 21-én délután 4 órai kezdettel lesz az Atléta Klub dísztermében. Szavalatok, “rádióközvetités” és a hat év előtti csodálatos magyarországi eseményeket visszaidéző műsorszámok, valamint alkalmi beszédek és a Szt. László egyházközség vegyeskarának hazafias dalszámai fogják a kb. 2 órai időre tervezett programot képezni. Passaicon szintén most vasárnap, október 21-én, délután 3:30 órai kezdettel tartják az Októberi Magyar Szabadságharc Emlékünnepélyét, a Szent István Kultúrteremben (3rd Street). Az ünnepély műsorán Meghalt Neumann Teréz Életének utolsó 36 évében viselte Krisztus Urunk sebeit konnesreuthi Neumann Teréz, aki most 64 éves korában viszszaadta lelkét Teremtőjének. 22 éves korában megbetegedett, elvesztette mozgási képességét és megvakult. Hat éven keresztül élő-halottként feküdt az ágyban és szüntelen imádkozott, 28 éves korában Isten megkönyörült rajta, visszanyerte látását és újra teljesen egészséges lett, de felgyógyulása után testén megjelentek a felfeszitett Krisztus sebei. A tudományos világ természetesen hitetlenkedéssel fogadta a szinte megmagyarázhatalan tüneményeket és hoszszu ideig megfigyelés alatt tartották. Végül is több oldalról történt szigorú ellenőrzések után megállapították, hogy Neumann' Terézzel valami olyan esemény történt, ami meghaladja az emberi elme képességeit, éppen úgy, mint a lourdesi csodák hosszú sora. elnöke) — Magyarnyelvű ünnepi beszéd (Takács József egyetemista) — Kodály-Bartók dalok (Vasady Imre operaénekes) — Gyöngyösbokréta táncegyüttes — Emlékbeszéd (Seymour Freidin, a N. Y. Herald Tribune külpolitikai szerkesztője) -— Illés Gy.: “Haza a magasba” (szavalja Kürthy Péter) — Angolnyelvü emlékbeszéd (Tóth Csanád egyetemista) — Bánk Bán, bordal (R-nay Imre operaénekes) — Magyar Rapszódia táncegyüttes — Határozat (feolvassa Ft. Vitéz Baán, O.F.M., szabadságharcos) — Záróima (Ft. Slezák Imre, Ö.F.M.). Az énekszámokat zongorán kiséri Rozsnyai Zoltán karnagy. A new yorki magyar egyházak és egyletek és azok Nagybizottságával együtt létrejött Rendező Bizottságban a Magyar Szabadságharcos (Nemzetőr) Világszövetséget Légrády József társelnök képviseli, new yorki szervezetét pedig Dr. Iváni Zoltán, Török Endre, Kováts István és Negyedi Szabó Margit képviselik. Ft. Gáspár János r. k. plébános, Nt. Bertalan Imre ref. lelkész,- valamint Ft. Dr. Henkey Károly és Stanley Polack megyei biró fognak alkalmi beszédet mondani, a Református Egyház énekkara, szavalatok, zongoraszám, magyar fiú- s leánycserkészek jelenete, stb., szerepelnek. “ORVNÉZŐ” Amerikai szabadság-fogalmaink szerint szinte hihetelenül hangzik, hogy vannak országok — köztük Magyarország is — ahol a rádiót és a televíziót csakis engedéllyel szabad hallgatni, illetve nézni . . . Mint az újságért, vagy folyóiratokért, a rádióért, újabban pdig a televízióért is elő kell fizetni. Aki ezt nem teszi meg s rákkapcsolja rádióját, vagy televízióját engedély nélkül, az “orvhallgató,” vagy “orvnéző.” Igaz, hogy az előfizetéses rádió- vagy televízió-adásokban nincsenek hirdetések, mint nálunk, de ha azt nézzük, hogy itt Amerikában, az ország bármely részében azt hallgathatunk és nézhetünk, amit akarunk, akkor szívesen meghallgatjuk és megnézzük azt az időnkénti rövid hirdetést ... még azt is, amelyikben arra kérnek, hogy ennek vagy annak a műsornak legyünk a sokmillió között egyik nézője és hallgatója. És ha valaki azon töprengene, hogy miért van szükség egy magyar szavakat magyarázó szótárra (amit nemrég adott ki az egyik állami könyvkiadó cég Magyarországon), erre a választ máris megkapta: “orvnéző” összetételű szót eddig nem ismertünk a magyarban. Most már az is van. És van sok' ehhez hasonló uj szó, amit az uj életkörülmények szültek. Budapesti jelentés szerint az országban ebben az évben 6,600 orvhallgatót és mintegy 1,500 orvnézőt lepleztek le, illetve “értek tetten” az ellenőrző közegek. Az októberi magyar szabadságharc emlékünnepélyei New Jerseyben
