Függetlenség, 1962 (49. évfolyam, 1-52. szám)

1962-08-23 / 34. szám

In Its 48th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J, American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság VOL. XLIX. ÉVFOLYAM — NO. 34. SZÁM Ten Cents per Copy— $4.00 per Year Second Class postage paid at Trenton, N. J. TRENTON, N. J., 1962. AUGUSZTUS 23 Amerika nem ejti el a magyar ügyet! Stevenson amerikai fődelegátus a “magyar ügy” tárgyso­rozatba vételét kérte az Egyesült Nemzetek szeptemberi közgyűlésén Szent István ünnepély New Yorkban OTTHON-AVATÁS LIGONIER-BEN Alig száradt meg multheti lap­számunk nyomdafestéke, — a­­melyben vezércikkünk elkesere­dett hangú vádtömeg volt foga­dott hazánk kormánya ellen — jött a mindent helyreütő, min­dent megmagyarázó örömhír, hogy Adlai Stevenson, az Egye­sült Államok fődelegátusa az Egyesült Nemzetekben, formá­lisan kérte a szeptember 18-án összeülő közgyűlés tárgysoroza­tába Magyarország ügyének be­iktatását, illetve az ’56-os ma­gyar szabadságharc brutális el­fojtása és az azt követő óhazai események tárgyalásának napi­renden tartását. Az Egyesült Nemzetek előző közgyűlései megbélyegző határo­zatokat hoztak a mai magyaror­szági kommunista rezsim ellen s a U.N. mind a mai napig nem ismerte el a magyarországi kül­döttség mandátumát, lévén az egy teljesen Szovjet madzagon rángatott bábkormány képvise­lete. Az utóbbi időben olyan hí­rek terjedtek el — nyilvánvaló­an amerikai belpolitikai, repub­likánus kezdeményezésre — hogy az Egyesült Államok kor­mánya alkudozásba bocsátkozott volna a Szovjettel a “magyar ügy” elejtése tárgyában, mely­nek ellenében a Szovjet hajlan­dó lenne szintén engedményeket tenni. Ezeket a híreket megcá­folni látszik Stevenson fődelegá­tus kérelme, habár az is lehetsé­ges, hogy történtek tárgyalások vagy tapogatózások bizonyos irányban, de — hála érte Bách­­kai Bélának, az Amerikai Ma­gyar Szövetség főtitkárának, a­­ki az ellenakciót nagy lendület­tel folyamatba tette — a közhan­gulat hatalmas méretű ellenzése és megnyilatkozása hatása alatt kormányunk szilárdan megma­radt eredeti álláspontja mellett s nem hajlandó “alkudozni.” * Azzal egyidőben, hogy az E- gyesült Államok diplomata dele­gációja felvétette újból a ma­gyar ügyet a United Nations 17-ik ülésszakának napirendjé­re, Báchkai Béla, az Amerikai Magyar Szövetség washingtoni központi titkára az alábbi rádió­üzenetet küldte Magyarország­ba, tucatnyi messzesugárzó a­­merikai adó szívességéből: “Boldogak vagyunk, hogy fo­gadott hazánk rendületlenül ki­tart az önrendelkezési jog esz­ménye mellett. Különösen pedig, hogy nem engedi feledésbe menni a világrengető 1956-os szabadságharc ügyét. “Mint szabad amerikai polgá­rok, akiknek fiai két világhábo­rún át küzdöttek és véreztek az emberi jogokért, éppen olyan szabadságot és boldogulási le­hetőséget akarunk a jelenlegi vasfüggönyön túl sínylődő vére­ink számára, mint amilyeneket mi élvezünk az Egyesült Álla­mok áldott földjén; vagy ami­nőt,az igazi demokratikus nyu­gateurópai országok lakossága élvez a közelmúlt esztendők­ben. “Nincs tehát szükség mond­vacsinált ravaszságokra, hogy a szovjet haderő továbbra is bennmaradhasson és a szegény, mindenéből kifosztott lakosság kárára, nyakló nélkül tovább zsákmányolhasson a békeszere­tő magyar néptől. Kádár maga bevallotta március 4-iki beszé­dében, hogy egy kisebbségi csoport uralkodik Magyaror­szágon. Ilyet a népek önrendel­kezési joga — mely ma már a legegyszerűbb színes törzsek­nek is kijár — nem ismer és nem fogadhat el irányadóul. “Mi, amerikai magyarok, akik 55 évvel ezelőtt Szövet­ségbe tömörültünk, hogy szi­vünk szavára hallgatva sikra­­szálljunk embertársaink hoz­zánk legközelebb álló rétege: magyar testvéreink érdekében, nem fogunk nyugodni mindad­dig, mig a megszálló idegen csapatok el nem hagyják vég­legesen az ősi földet és nemzet­közi ellenőrzés mellett orszá­gosan titkos választások nem lesznek annak érdekében, hogy sokat szenvedett véreink végre uj életlehetőséget, jövőt kap­hassanak.” * Az Amerikai Magyar Szö­vetség központja ezúton is mé­lyen átérzett, hálás köszönetét szeretné kifejezni mindazon drága barátainak: testületek­nek és egyéneknek egyaránt, akik áldozatkész lelkesedéssel karolták fel az AMSz kezde­ményezte mentő-akciót. A Fe­hér Házat, külügyminisztériu­mot, szenátorokat, képviselő­ket és a befolyásos amerikaiak ezreit árasztották el honfitár­saink és jóakaróik levelekkel. Ennek köszönhető javarészben, hogy mindannyiunk imádsága nem maradt pusztában kiáltó szó és együttes fáradozásain­kat teljes siker koronázta. Aranymisés pap Father Medveczky Medárd fe­rences atya, aki 1930-óta teljesít egyházi szolgálatot Amerikában, az utóbbi évtizedekben Michi­­ganben, most ünnepli félszáza­dos egyházi szolgálata jubileu­mát. A gyöngyösi ősi származá­sú kiváló egyházi férfiút, aki betegeskdése dacára még most is teljes odaadással teljesiti a­­postoli hivatását, a “Pater Pro­vinciális” címmel tüntették ki és a dewitti (Mich.) lelkigyakorla­­tos házban lelkes ünneplések központjában állott e hét szar­­dáján, augusztus 22-én, amikor aranymiséjét tartotta. Father Medveczky 1930-tól 1943-ig New Yorkban és Arro­­charban (Staten Island) műkö­dött s igy lapjaink olvasói között is nagyon sokan vannak, akik is­merik őt és akiknek nevében is szeretettel gratulálunk neki a­­ranyjubileuma alkalmából. Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóihkat, hogy ak valamilyen okból nem kapj* pontosan lapnukat, jelentse tele­fonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postaha­­hatóságnál. HA AZT AKARJA, hogy vál­lalkozása sikerüljön, hirdessen a mi lapunkbani Szent István országalapitó magyar királyunk napját eb­ben az esztendőben a kelet­amerikai magyarság augusz­tus 26-án, vasárnap, New York­ban, nagyszabású ünnepségek keretében fogja megülni. Manapság, amikor a magyar ügyet ismét háttérbe akarják szorítani, különös jelentősége van ennek a nemzeti ünnep­nek. A Fith Avenue-i felvonu­láson tüntetnük kell az ezer­éves Magyarország szabadsága és hagyományai mellett. Az ünnepség rendje a kö­vetkező: Augusztus 26-án, vasárnap délután fél 3 órakor gyüleke­zés a Fifth Avenue és Madison Avenue között. 3 órakor indul a felvonulás a Fifth Avenuen. 4 órakor ünnepi vecsernye a St. Patrick katedrálisban. Este 6 órakor: ezerszemé­lyes bankett a Park Sheraton szálló léghűtéses nagy bálter­mében. Este 8 árakor Szt. István bál Hazament és a kom­munisták besúgója lett egy magyar altábornagy A budapesti kommunista saj­tó nagy diadalként közli, hogy Billnitzer Ernő altábornagy ha­zatért Magyarországra és jelen­tést tett a kormánynál, hogy öt Zákó András, a magyar hadse­reg egykori vezérőrnagya, — a­­ki tudvalévőén Magyar Harco­sok Bajtársi Közössége néven tart fenn alakulatot, — egy ide­gen hatalom megbízásából küld­te Budapestre, hogy földalatti mozgalmat szervezzen. Azt is közlik a kommunista lapok, hogy Billnitzert nem büntetik meg, mert önként jelentkezett és min­dent besúgott, amit csak tudott. Augusztus 30-án 150 eszten­deje, hogy az Újvidék melletti Futak faluban, ahol most a nyugati világ jóvoltából Tito elnyomói az urak, Haraszthy Ágoston meglátta a napvilágot. Mint Mokcsak grófja, az ősi birtokon gazdálkodás után ka­tonai pályára lépett és ezredes­­ségig vitte a gárdistákkal. A re­form-korszak eszméi azonban őt is megihlették és szabadelvű állásfoglalása miatt még Kos­suthot megelőzően perbefog­ták. Végül is javait elkótyave­­télve (futaki uradalma Fe­renc Ferdinánd sógora, Chotek gróf családjának kezére került és annak parkja, vadászterüle­te olyan mintaszerű volt, hogy II. Vilmos császár is szívesen járt oda vendégségbe) — 1840- ben Amerikába kellett kiván­dorolnia. Előbb Wisconsin szivében lé­tesített virágzó községet, ami­ről a főváros, Madison vezető napilapjának szerkesztője, a Haraszthy emlékére keresztelt August Derleth irt csodálato­san szép regényt “Restless Is the River” címen. Arad után, ugyanott. Belépőjegyek csak elővételben kaphatók. (A je­gyek átvehetők a magyar egy­házközségeknél és a Katolikus Liga központi irodájában. Va­csorajegy $5, táncos jegy $2.50 — együttes vacsora és táncos jegy $6.50.) j Hamvas Endre Csanádi püspök a békéről (FEC) A legutóbbi moszk­vai “Béke Világkongresszuson” dr. Hamvas Endre Csanádi püs­pök, a püspökkari konferenci­ák ezidő szerinti elnöke latin­­nyelvű beszédet mondott, amelyből részleteket közölt a Katolikus Szó. Hamvas püspök kijelentette, hogy mint a római katolikus egyház püspöke, ál­lásánál fogva szolgálója a bé­kének. “Az én Mesterem és Uram a béke parancsát végrendeletben hagyta, amikor tanítványaitól búcsúzva mondta: A békét ha­gyom néktek, az én békémet adom néktek. . . . Természetes tehát, hogy a béke fejedelmé­nek földi helytartói is sokat küzdöttek a béke uralmáért. Nem ismeretlen a történelem­ben jártas emberek előtt, mi­ként késztette I. Leó pápa Atti­lát Itália elhagyására és az ő késői utóda, XXIII. János pápa is minden befolyásával küzd a háború kiküszöböléséért és a béke megőrzéséért. Sajnos, az ilyen törekvések gyakran meg­hiúsultak egyes fejedelmek és állami vezetők rosszindulatú és imperialisztikus törekvés ei miatt.” Majd Szent Ágoson idézésé­vel fejezte be beszédét: “Na­gyobb dicsőség a háborút meg­ölni szóval, mint az embereket fegyverrel!” Hamvas püspök a béke minden ellenségét elitélte felszólalásában. midőn hazájába visszatérésé­nek útját végleg elvágta a kényunalom, a kitűnő gazdát is elkapta az “aranyláz” és Cali­fornia felé vándorolt tovább. Családjával együtt szekéren tette meg San Diego-ig az utat a szent hitről elnevezett Santa Fé ösvényen. Majd a nagynevű ferencrendi misszió-alapító, Ju­­nipero Serra páter nyomdokait követve, hol viszontagságok­kal, hol meg sikerekkel tarkí­tott pionir-kalandok után a San Franciscotól északra 40 mérföldnyire levő Sonomá­­ban : alapozta meg a califor­­niai borászatot. Finta géniusza tündököl a Haraszthy pince előtt Haraszthy életének ez a sza­kasza nemcsak a magyar alko­tó készségnek, hanem az ame­rikai történelemnek is egyik legkimagaslóbb fejezete. Ezért állított 1,000 láb hosszú, ma is használatban levő pincéje bejá­ratánál a kontinens legmaga­sabb eukalyptus fája árnyéká­ban, örök időkre szóló' emlé­keztetőt az Amerikai Magyar 600 éves a Pécsi Egyetem Közel 600 évvel ezelőtt, 1367- ben létesült az első magyar egyetem Pécsett. Európa akko­ri 59 egyeteme közül a Pécsi Egyetem volt alapítási sorrend­ben a 36-ik. Az egyetemen rendszeresen folyt az oktatás egészen a Mohácsi Vészig, mi­kor a diákság nagyrésze csatla­kozott a pécsi püspök bandé­riumához. 1547-ben a törökök katonai célra foglalták le az egyetem épületét, amely ké­sőbb teljesen elpusztult. A mai pécsi Erzsébet Tudomány­­egyetem a pozsonyi egyetem folytatása. LABDARÚGÁS New York Hungarians — H. A. A. C. Szeptember 2-án, vasárnap nevezetes nagy mérkőzés lesz New Brunswickon: az Open Challange Cup amerikai orszá­gos bajnokcsapata, a New York Hungarians áll ki egy ba­rátságos mérkőzésre a new brunswicki Magyar Amerikai Atléta Klub (HAAC) újjászer­vezett csapatával. A New York Hungarians csapata annál is nevezetesebb, mert ennek játékosai fogják képviselni az Egyesült Államok színeit a közelkeleti nemzetkö­zi mérkőzéseken, mint a State Department által hivatalosan kiküldött futballcsapuat. Ázsi­ai és közelkeleti útjukra indu­lásuk előtt még néhány hazai mérkőzésen vesznek részt s ezek között van ez a szeptem­ber 2-i New Brunswick-i barát­ságos küzdelem is. A jövő hé­ten errevonatkozólag további információkat adhatunk. MINDEN szóra érdemes ma­gyar esemény hü krónikása lapunk. Előfizetési ára egy évre $4.00, külföldre $5.00. Rendelje meg rokonainak. Szövetség. Frank Bartholo­mew, a United Press Interna­tional hatalmas hírszerző világ­cég chairman-jének nyaralóhe­lyén azóta is néhai Finta Sán­dor őstehetségü nagy szobrász­­müvésznük életnagyságu alko­tása hirdeti: “Hungary’s Son— California’s Pioneer.” Sonoma azonban nem csu­pán azért fontos, mert onnan indult el Tokaj nektárja Ame­­rika-hóditó útjára. Hanem azért is, mert az uj Ujhazáját anyagiakban is gyarapító Ha­raszthy ott nőtte ki magát a Csendes Óceán partvidékének Széchenyi-jévé, az amerikai történelem egyik nem eléggé is­mert formálójává. Az ő birto­kán szökött árbocra első Ízben Zágonyi, a Springfield-i hős parancsnoka, Fremont generá­lis “Rongyos Gárdá”-jának medvés zászlaja “California Republic” felírással. Ugyan­ezen a helyen, mely azóta State Historical Monument-té magasztosult, ma is Haraszthy korabeli, medvés lobogót len­get a szél, magasan, beszéde­sen. (Folytatjuk) Uj épületünk tavasszal kez­dett nőni a Mória hegyén és mi­re a költöző madarak tarló fö­lött szállanak, most szeptember első napjaira befejezést nyer, hogy évszázadok jövő nemzedé­kei arassák belőle azt a szerete­­tet, amelyet 40 évvel ezelőtt ve­tettek el . . . Szeptember 3-án lesz az uj Otthon felavatása. Csodálatos tény, hogy ez az al­kotás is Igéből született, nem testté, hanem köböl, vasból, be­tonból, márványból: idős ma­gyarok Otthonává. Keletkezése titokzatos és rejtelmes, mint minden születés . . . Valamikor az első amerikai utazók kukori­camagot vittek Európába és ez a növény a világ szegényeinek hosszú évszázadokon át a búzá­ja lett. A magyar vándorok a hitnek magvait hozták Ameri­kába, amiből megszületett a Bethlen Otthon. Ezért van külö­nös sorsa és hivatása uj épüle­tünknek. Célját addig fogja be­tölteni, amig a szivek tudnak jót cselekedni. Nem csak azért van különös jelentősége, mert negyven éves munkánk koroná­ja, hanem azért, mert mutatja, hogy népünk cselekvő hittel ren­delkezik. Nemcsak azért drága, mert a miénk, hanem azért, mert a szenvedőké. Szeptember 3-ra, a Munka Napjára meghívjuk magyar testvéreinket az uj épületünk felavatására. Szeretettel hívjuk mindannyiukat erre az ünnep­ségre. Kérjük jöjjenek fel ide és vegyék át örökségüket. A ligo­­nieri Bethlen Otthon a magyar lélek felségterülete. Minden jó­­akaratu segíteni kész magyar A Bridgeporti Szövetség (American Life Insurance As­­soiation) magyar alapítású or­szágos testvéri biztositó egye­sület Igazgatósága által össze­hívott rendkívüli közgyűlés e hét péntekjén, augusztus 24-én lesz Atlantic City-ben, az Am­bassador Hotelben. Az egyesü­let tagságát és a tagság érde­keit képviselni hivatott delegá­tusok (a fiókosztályok kikül­döttei) ezen a konvención dön­tik el, hogy a tervezett egye­sülés egy amerikai “rokonszak­mabeli” céggel elönyös-e és el­fogadható-e a tagság összessé­gének javára, vagy sem. Connecticut állam illetékes ügyosztálya nem gördített akadályt a rendkívüli konven­ció megtartása elé (mint ahogy ezt bizonyos lapok írták) s a konvenció alkotó tagjai; a köz­ponti tisztviselők, Igazgatóság és a fiókosztályok delegátusai többségének (abszolut-többsé­­gének?) határozata fogja ki­mondani a végszpt, hogy lesz-e csatlakozás (beolvadás) vagy nem. Csehország gazdasági bajai... A kommunisa párt prágai hi­vatalos lapja, a Rudó Právo sze­rint Csehország ezidőszerint sú­lyos gazdasági helyzetben van. Az acélvállalatok, bányák nehéz­ségekkel küzdenek, a termelés akadozva folyik, a szállítások pe­dig késedelmesek. A lap termé­szetesen “külső elemek”-re há­rítja ezért a felelősséget. ebben az Otthonban haza érke­zik! V. Nagy Sándor a háború utá­ni németországi, evangéliumi szeretet munkánk vezére, egy alkalommal előadást tartott a müncheni egyetemi hallgatók­nak. Előadásán én is jelen vol­tam. Akkor megtört, fájdalma­kat hordozó beteg arcából úgy világítottak elő nagy látnok sze­mei, mint fények várromok abla­kaiból. Szinte sírásra torzult ra­­bónbáni arca, amikor elmondta, hogy soha egy népnek gyerme­kit úgy el nem választotta a kü­lönböző társadalmi rend, mint a miénket. Viszont kiszépült és meggyógyult arculata, amikor azt mondta, hogy a nyugattól ö­­rökölt társadalmi sallangok mö­gött soha nép nem volt olyan egységes, mint a magyar. A nagyobb tisztességtudat, a több munkabírás, a szabadság­ért mindent feláldozó készség és testvérszeretet úgy forrasztják egybe a magyart, mint öntvény a fémeket. Sokszor megtapasz­taltuk azóta, hogy Nagy Sándor­nak igaza volt. Ezért küldjük meghívásunkat minden jóakara­­tu magyarnak. A legnagyobb tisztesség számunkra, ha nagy ünnepségünkön vendégeink lesz­nek. Kérjük, jöjjenek el és szep­tember 3-án mutassák meg, hogy testvériségben, jóakaratban e­­gyek vagyunk, hogy a székely pásztor rabonbáni meglátása teljesüljön valósággá a Mória­­hegyén, ahol a Bethlen Otthon uj épületét avatjuk fel, Ligonier, Pa.-ban. Az Igazgatóság nevében, Lapunk szerkesztője, Diénes László személyesen résztvesz a konvención az amerikai ma­gyar sajtó képviseletében s a közgyűlés lefolyásáról be fog számolni az olvasóknak. Útlevél hamisításért elítéltek Bécsben két menekült magyart A bécsi törvényszék 20,000 shilling pénzbüntetésre Ítélte Kalocsai István ,és Jakobovits Dezső magyarországi antikom­­munista menekülteket, mert egy Kanadában élő magyarnak felesége és gyermeke számára útlevelet hamisítottak, hogy kö­vethessék a hirtelen elmenekül­ni kényszerült családfőt az emi­grációba. Jakobovits májusban Buda­pestre utazott és hamisított ka­nadai útlevéllel simán áthozta az asszonyt és a gyermeket a ha­táron, akik azóta már Kanadá­ban vannak. A bécsi rendőrség azonban névtelen feljelentő-le­vél alapjájn letartóztatta Kalo­csait és Jakobovitsot. Az ítélet sok kommentárra ad okot. Ha már el kellett Ítélni a két magyart, aki egy antikom­­munista menekült számára lehe­tővé tette, hogy összekerüljön családjával, az ítéletet fel kellett volna függeszteni. Az Ausztriá­ban élő magyarság érthető meg­döbbenéssel vette tudomásul a bécsi törvényszék kegyetlen íté­letét. MAGYAR ÚTTÖRŐ DICSŐSÉGÉT HIRDETI MILLIÓ BOROSPALACK EGÉSZ AMERIKA-SZERTE Másfél évszázaddal ezelőtt született az “amerikai magyar Széchenyi”—San Francis cóban is hirdetjük első telepesünk diplomáciai jövőbelátását — Vezető amerikaiak az ünnepségek élén Csia Kálmán felügyelő. A BR1DGEP0RTIAK KONVENCIÓJA

Next

/
Thumbnails
Contents