Függetlenség, 1962 (49. évfolyam, 1-52. szám)

1962-08-09 / 32. szám

In Its 48th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság VOL. XLIX. ÉVFOLYAM — NO. 32. SZÁM Ten Cents per Copy—$4.00 per Year Second Class postage paid at Trenton, N. J. TRENTON, N. J., 1962. AUGUSZTUS 9 Hivatalos levelek a “magyar ügyben” az Egyesült Állmok elnökéhezés külügyminiszteréhez A magyar kérdésnek az Egyesült Nemzetek legközelebbi közgyűlése napirendjén való tartása céljából Falussy C. Alajos a következő két levelet intézte az Egyesült Államok külpoli­tikájának két legfőbb intézőjéhez, John F. Kennedy elnökhöz és Dean Rusk külügyminiszterhez, Washingtonban. * * * “Elnök Ur! Egymillió magyarszármazásu, hűséges, amerikai állam­polgár nevében arra kérem Önt, utasítsa az Egyesült Államok delegációját az Egyesült Nemzetek Szövetségében, hogy a fo­lyó évi augusztus 18-i határidó lejárta előtt újítsa meg az Egye­sült Államok kérését az iránt, hogy az elintézetlen magyar kérdés tűzessék ki a Közgyűlés szeptemberi, 17-ik Rendes ülés­szakának a tárgysorozatába. Vallásos, politikai és kulturális egyesületeink, valamint a magyarnyelvű sajtó az Egyesült Álla­mokban komoly aggodalmukat fejezték ki az utóbbi hetekben ismételten megjelent hírek miatt, melyek szerint az Egyesült Államok elejteni készülne a Magyar Kérdést az Egyesült Nem­zetekben és magára hagyja a Szovjet elnyomás alatt szenvedő magyar népet. Az egész világon szétszórt magyarság, állam­­polgárságára való tekintet nélkül az ön segítségét várja Elnök Ur és kéri a válaszát, mely biztosítani fogja őket arról, hogy az Amerikai Egyesült Államok továbbra is támogatni fogja az Egyesült Nemzetekben a minden nép szabadságát közelről érin­tő magyar kérdést. Mély tisztelettel: > ^ FALUSSY C. ALAJOS a Demokrata Nemzeti Bizottság Magyar Tagozatának Elnöke” H5 # “Külügyminiszter Ur! Junius 15-én táviratilag arra kértem Önt, az amerikai ma­gyarság nevében, hogy újítsa meg az Egyesült Államok kérel­mét az iránt, hogy a magyar kérdés vétessék fel az Egyesült Nemzetek szeptemberi (17-ik) ülésszakának a tárgysorozatá­ra. Junius 28-án, a Külügyminisztérium nevében adott válaszá­ban Mr. Edward A. Karnacki biztosított minket arról, hogy “az Egyesült Államok továbbra is élénk figyelemmel kiséri a magyarországi fejleményeket” és hogy “a magyar nemzeti fel­kelés és annak következményei megoldatlan problémái az Egyesült Nemzeteknek.” Ezt a megnyugtató választ én közzétettem az egész ma­gyarnyelvű sajtóban. így meglepetéssel vettük tudomásul, hogy az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének 17-ik ülésszakára szóló ideiglenes tárgysorozatba, annak 79-ik pontja közé a magyar kérdés egyáltalában nem lett felvéve. Minthogy a Közgyűlés végleges tárgysorozata legkésőbb augusztus 18-án közzéteen­dő, tisztelettel arra kérjük Külügyminiszter Urat, utasítsa az Egyesült Nemzetekhez kiküldött amerikai delegációt arra, hogy adja be sürgősen az Egyesült Államok kérését a magyar kédés felvétele érdekében a legközelebbi rendes közgyűlés tárgysorozatába. A szabad világban szétszórt magyarság teljesen egység­ben fordul önhöz segítségért és kéri az Ön válaszát, mely biz­tosítani fogja őket arról, hogy Külügyminiszter Ur ki fog tar­tani a minden nép szabadságát közelről érintő magyar kérdés támogatása mellett. Mély tisztelettel: \ FALUSSY C. ALAJOS az Amerikai Magyar Szövetség Országos Elnöke” VALÓBAN SUSMUS FOLYIK A “MAGYAR ÜGY” KÖRÜL? Ft. Kish A. Gyula, a Katolikus Liga alelnöke a jeruzsalemi pátriárkánál Ft. Kish A. Gyula, az Amerikai Magyar Katolikus Liga országos ügyvezető elnöke, a trentoni Szt. István egyházközség közszeretetben álló plébánosa volt a vezetője a Lige szentföldi 82-tagu zarándok-cso­­porjának, amely a közelmúltban tért haza, érdekes tapasztalatokkal gazdagodva. Jordánban Father Kish tiszteletét tette Alberto Gori bíborosnál, a jeruzsálemi pátriárkánál, aki a Franciskánusok egyik főpapja. (A fenti képet erről a látogatásról a Monitor c. katolikus lap szívességéből közöljük). — Megjegyezzük, hogy a zarándok-csoport számos tagja beutazási engedélyt kapott Magyarországra is, ahonnan legtöbben könnyes szemekkel tértek vissza . . . NYELVKINCSEINK MEGŐRZÉSE A Kormány által támogatott kutatás a közönség széleskörű támogatását kéri Magunk is szerettük volna azt hinni, hogy holmi belpoliti­kai manőverezés, republikánus részről elindított Kennedy-kor­­mány ellenes mesterkedés az, ami a “magyar ügynek” az Egyesült Nemzetek napirend­jén tartása tekintetébeni ame­rikai álláspont megváltoztatá­sáról immár hetek óta valóság­gal “közszájon forog.” Most azonban egy Londonba érke­zett Reuter táviarti ügynökségi hir megerősíteni látszik azt, miszerint a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a ma­gyar kérdés megoldására vo­natkozó titkos tárgyalások ■— állítólag — döntő stádiumba jutottak. Legutóbb a London Observer c. lap jelentette, hogy Kruscsev, állítólag, hajlandó a szovjet csapatokat Magyaror szág területéről visszavonni, továbbá U Thant UN főtitkári mandátumát pártolni, ha en­nek ellenében az Egyesült Ál­lamok hajlandó Magyarország ügyét az Egyesült Nemzetek napirendjéről levétetni. (Mai lapszámunkban közöl­jük Falussy Alajosnak, az Amerikai Magyar Szövetség és az Amerikai Demokrata Párt Magyar Csoportja elnökének ebben az ügyben Kennedy el­nökhöz és Rusk külügyminisz­­trhez intézett leveleinek ma­gyar fordítását s mihelyt ezek­re a levelekre mértékadó válasz érkezik, azokat is közölni fog­juk. Időközben azonban, min­den “cáfolat” dacára, egyre nő bennünk az aggodalom és el­keseredés, mert féltjük, nagyon féltjük a mi jobbsorsra érde­mes, szerencsétlen magyar fajtánkat, származásunk népét és jövőjét. — Szerk.) Mi a valódi KAMATLÁB? Irta: Esther Peterson munkaügyi államtitkár Általánosan elismerik, hogy a hitelezés rendkívüli kiter­jesztése segítette Amerikát ahhoz, hogy életszínvonalát minden más nemzet felé emel­je. Nem lehetek ennélfogva a hitel-üzlet ellensége és nincs ellenvetésem a részletfizetésre való vásárlással szemben sem, feltéve, hogy az adós ismeri az igazi hitel-feltételeket. Élénken tltakozom azonban a bevett szokás ellen, mely sze­rint a hitelüzlet költségeit ti­tokban tartják. Gyakran a ta­nult ember sem képes megál­lapítani, hogy mibe kerül neki egy bizonyos hitel igénybevéte­le. Könnyű dolguk van tehát a lelkiismeretlen p é n z k ölesön­zőknek és kereskedőknek, ami­kor a tapasztalatlant, a hiszé­kenyt, a gazdaságilag gyengét hangzatos hirdetésekkel rásze­dik és a szerződések közismer­ten apró betűivel kiuzsorázzák. A kisjövedelműeket és va­gyontalanokat kapzsi vállalko­zók tetszésük szerint behálóz­hatják. De nemcsak a vagyon tekintetében alsó néposztály jár igy. A városaink környékén élő, aránylag magasabb jöve­delmű százezrek nagyrésze fü­lig el van adósodva. A kisembereknek tehát al­kalmat kellene adni arra, hogy az igénybe vett hitel összes költségeivel s z á molhassanak. Ezek az emberek üzletről­­üzletre járnak, hogy kiválasz­szák a legmegfelelőbb árut, a leg jutányosabb áron; de mert a hitelüzlet valódi költségeit nehéz megállapítani a mai rendszer mellett, nem képesek a hitelfeltételeket is összeha­sonlítani. Hogyan választhatja ki tehát a legmegfelelőbbet? Ha a legtöbb vevőt, aki részlet­re vásárolt, megkérdezzük: tudja-e, hogy mit fizet a hite­lezésért, nem lesz képes erre feleletet adni. Nem fogja tud­ni, milyen évi kamatlábat kell fizetnie a tartozása után. A számítás pedig nem is olyan bonyolult. Mialatt pénz­kölcsönzők és kereskedők sok fejtöréssel fundálnak ki bonyo-Castro pénz-ügylete A meghiúsult kubai invázió hőseit, mint ismeretes, Castro börtönbe vetette, azzal az el­gondolással, hogy majd üzletet csinál velük: jó pénzért kiadja őket. így is történi. A szabad kubaiak előbb gyűjtést indítot­tak a hősök kiváltásáért, majd a gazdagabbak hozzátartozói kezdtek egyezkedni a kis szi­getország nagyfejü diktátorá­val. Legutóbb három csontig soványodott inváziós fogoly ér­kezett Miami, Fla.-ba, akikért összesen $170,000 váltságdíjat vágott zsebre a vörös bohóc. Fabio Freyre Aguilera volt cukortermelő szabadságáért ro­konsága 100,000 dollárt fize­tett Castronak. Mikor a család tagjai meglátták a csupa bőr és csont embert, összecsapták a kezüket és könnyektől fuldo­kolva zokogták: “Úgy néz ki, mint egy halott . . . Csak az árnyéka önmagának.” A Castro börtönéből szaba­dultak egyhangúlag azt mond­ják, hogy börtönük, az Isle of Pines valóságos pokol, borzal­mas gyilkos hely, ahol éhezte­­tik, kínozzák a rabokat. lult hitelfeltételeket, sokkal ke­vesebb munkával tudnák a fogyasztóval az igénybe vett hitel valódi költségét (az évi kamatláb megjelölésével) kö­zölni. Kormányunk általában vé­ve megköveteli, hogy a fo­gyasztóval a valódi adatokat megismertessék. Élelmiszerek, gyógyszerek, textilanyagok va­lódi tartalmát pontosan nyilvá­nosságra kell hozni. Hasonló kötelessége volna a kormány­nak, hogy megvédje polgárait a burkolt uzsorától. Sok állam törvényileg szabályozza a pén­zért és újabban a részletfizeté­sért követelhető kamatokat, de eddig nem követelte meg, hogy a hitelező a valóságos kamat­lábat is közölje. Az amerikai szenátushoz be­nyújtott javaslat: “S. 1740” kötelez minden hitelezőt arra, hogy évi kamatlábban kife­jezve, írásban közölje az adós­sal, hogy mibe kerül a hitele­zés. Vessünk tehát véget a vissza­éléseknek, amelyek könnyen felburjánzanak, valahányszor hitelt kell igénybevennünk. U. S. rakéta-kilövő bázisok sorsa Hivatalos washingtoni cáfo­lat ellenére Párizsban, bizo­nyos “jól értesült” körökben úgy tudják, hogy az Egyesült Államok megváltoztatja a ten­gerentúli katonai támpontokra alapozott úgynevezett “rakéta­politikáját.” A U. S. állítólag mielőbb megszünteti az Angli­ában, Olasz- és Törökország­ban levő rakétakilövő bázisait s ezek helyett az atomerővel hajtott tengeralattjárókról ki­lőhető Polaris rakétákkal fogja biztosítani Nyugat-Európja vé­delmét ellenséges támadások ellen. Véres asszonyharc Afrikában Közel 10,000 benszülött asz­­szony megtámadta az indiai Egyesült Nemzetekbeli meg­szálló csapatokat Katangában, Elizabethville közelében. Az asszonyok kövekkel és botok­kal támadtak a katonákra, akik töbször rálőttek a forron­­gókra. Az asszonyok az Egye­sült Nemzetek azonnali kivo­nulását követelték és a belgák visszatérése mellett tüntettek. Úgy látszik, Afrikában is visz­­szafelé sült el a felszabadítás! <nff •• •••■//> •• •• 1 Műgyűjtő vörösek A londoni Szépművészeti Múzeumból 35 festményt lop­tak el egyetlen éjszaka isme­retlen tettesek. Az ellopott festmények értéke meghaladja az 1 millió százezer dollárt. Az elmúlt évben Európában közel 7 millió dollár értékű festményt loptak el a külön­böző országok múzeumaiból. Szakemberek szerint az ismert és rendkívül értékes festmé­nyeket csak a kommunista or­szágokban lehet eladni, mert nyugaton senki sem venné meg őket. Lehetséges, hogy a vörö­sök állnak a nagyszabású fest­ménylopások mögött. HA AZT AKARJA, hogy vál­lalkozása sikerüljön, hirdessen a mi lapunkban! Mit tesznek a magyar szer­vezetek ősi nyelvünk ápolása érdekében? Hogyan lehetne ezt a törekvést előmozdítani? A “Language Research Pro­ject” (a nyelvi kincsek meg­őrzésére megindított mozga­lom), amelyet az amerikai kor­mány a Közoktatási Hivatal utján támogat, felelni igyek­szik e kérdésekre. Most először történik meg Amerikában, hogy a kormány tudósok tanácsát kéri, hogyan lehetne — nem amerikanizál­­ni, hanem az idegen nyelveket istápolni. A kormány azt szor­galmazza, hogy a bevándorlók NE ADJÁK FEL anyanyelvű­ket, hanem ellenkezően, ápol­ják, tanítsák és terjesszék. A Dr. Fishman A. Joshua vezetése alatt álló Languages Resources Project (111 West 57th St., New York 9, N. Y.) a legutóbbi hetek alatt hatféle kérdőivet küldött szét, hogy a szükséges adatokat megsze­rezze. Igazgatóknak és taná­roknak küldték ki az első ilyen körleveleket, akik tanfolyamo­kat vezetnek, amelyeket nem­zetiségi vagy felekezeti csopor­tok tartanak fenn. Egy más felvilágosítást kérő űrlapot egyházakhoz, lelké­szekhez és vallásos szerveze­tekhez küldtek, kérve, hogy ezek közöljék a “Project-”el, milyen mértékben használnak az angoltól eltérő nyelvet az istentisztelet alatt, a szertartá­sok levezetésénél és szónokla­tokban. Minden idegennyelvü sajtó­termék, televízió és rádió-állo­más is kapott kérdőivet arra nézve, hogy mivel mozdítja elő a különféle nyelvek iránti ér­deklődést és azok használatát. A közoktatási, kulturális, testvériségi és felekezeti egye­sületek legnagyobb részének is elküldték a körleveleket, mert tudvalévőén ezek közül sokan tartanak fenn idegennyelvü tanfolyamokat. Dr. Fishman hangsúlyozza, hogy országos érdek az, hogy mindenki, aki ilyen felvilágosí­tást kérő ivet kapott, részlete­sen válaszoljon a kérdésekre. A tanulmány sikeréhez okvet­lenül szükséges, hogy akik a 10,000 kérdőív egyikét kézhez vették — tehát iskolák, egyhá­zak, hírlapok, rádió-állomások és egyesületek, sürgősen vála­szoljanak a kérdésekre legjobb tudomásuk szerint. Azok a lel­készek, igazgatók, tanítók, szerkesztők, rádió-bemondók, vallási és szervezeti vezéregyé­­nis,gek, akik még nem kaptak ilyen iveket, lépjenek haladék­talanul érintkezésbe a fenti címmel. Dr. Fishman biztosit min­denkit arról, hogy a válaszokat bizalmasan fogják kezelni és csak az egész országra vonat­kozó közös jelentésben fogják az adatokat felhasználni. — A Közoktatási Hivatal­hoz intézendő összefoglalásnak két célja van — mondotta Dr. Fishman. — Az idegen nyel­vek használatát Amerikában felmérni és módot adni e nyel­vek terjesztésére. Épen ezért nagyon fontos, hogy mindenki, aki már kapott ivet, lelkiisme­retesen működjék közre a siker érdekében és az, akit véletlenül kifelejtettünk, azonnal jelent­kezzék. Végre megtörtént, hogy az Egyesült Államok kormánya ráeszmélt arra, hogy milyen kincsesbánya rejlik Ameriká­ban a rengeteg idegen nyelv használatában és ápolásában. Dr. Fishman szerint az ország­nak végtelenül nagy szüksége van arra, hogy az idegen nyel­vekben való jártasságunkat tö­kéletesítsük a diplomáciai, kul­turális és kereskedelmi össze­köttetések előmozdítására. A bevándorlók első, máso­dik, sőt harmadik nemzedéke is vegye tudomásul, hogy szü­leik, nagyszüleik és őseik ha­gyományait Amerika nagyra­­becsüli és ezek megőrzése és ápolása nemzeti érdek! Segí­tünk ezzel fogadott hazánkat, miközben a saját életünket is gazdagítjuk vele. Mindenkinek a szorgalmas és lelkiismeretes támogatására van szükség. Mint említettük, több mint 10,000 kérdőivet adtak postá­ra, portómentes válaszborí­tékkal. Azonnal készítsük el a feleleteket, amelyeket bármi­lyen nyelven szövegezhetünk meg. Ha pontos számokat és adatokat nem is tudunk közöl­ni, a becslések és körülírások is hasznosak lehetnek. Az össze­foglaló jelentés egy éven belül elkészül és mindenki, aki ah­hoz valamiben hozzájárult, tiszteletbeli példányt fog kap­ni belőle. Ezenkívül természe­tesen az amerikai kormányhi­vatalok, könyvtárak és szakér­tők is nagy érdeklődéssel vár­ják a jelentést. American Council Jaj a szenáto­roknak! Az Egyesült Államok Szená­tusa 52:48 szavazattal elvetet­te Kennedy elnök kormányá­nak azt a javaslatát, hogy az ország 65 évnél idősebb polgá­rai ingyenes betegség-biztosí­tásban részesüljenek. 31 repub­likánus szenátor szavazott a terv ellen és 21, főként déli, de­mokrata csatlakozott hozzá­juk. A csekély szavazatkü­lönbséggel megbukott törvény­­javaslatot a kormány nem ejti el. Kennedy elnök rádió- és te­levízió-beszédében dörögte oda az igazságot, hogy: “ez a ku­darc súlyos vereséget jelent minden amerikai család részé­re” s kérte az amerikai szava­zókat, hogy a novemberi vá­lasztások idején ne támogassák azokat a szenátorokat, akik a nép javát szolgáló terv ellen szavaztak. (Könnyen elhihető, hogy a nép igy is fog cseleked­ni, ha üt majd az óra s a bősz szenátor urak csúnyán ki fog­nak bukni!) «U» f • * 99 Újságírás a Szovjetben Kruscsov megkérdezte a Szovjetunióban utazó amerikai újságírókat, hogy ütjük során korlátoztáke őket valamiben a szovjet hatóságok. A válasz egyöntetű és hangos “igen” volt. Négy nappal később a beszélgetés megjelent a hiva­talos lapokban, de itt az igen helyett már a nem szerepelt a fordításban.

Next

/
Thumbnails
Contents