Függetlenség, 1962 (49. évfolyam, 1-52. szám)

1962-01-25 / 4. szám

In Its 48th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. VOL. XLIX. ÉVFOLYAM — NO. 4. SZÁM «agj^»20_________________Ten Cents per Copy—$4.00 per Year______________Second Class postage paid at Trenton, N. J. TRENTON, N. J., 1962. JANUÁR 25 A magyar forradalom A “SZTALINTALAN1TÁS” HATÁSA MAGYARORSZÁGON MÁRC. 2-ÁN LESZ AZ AM. MAGYAR SZÖVETSÉG KONVENCIÓJA PHILADELPHIÁBAN és vele kapcsolatosan az ENSz dicstelen szerepe, úgy látszik, mégsem süllyed teljesen a fe­ledés homályába. Vannak még amerikaiak, akik a forradalom után ennyi év múlva is éb­­resztgetni próbálják a többi amerikaiakat. A National Re­view cimü hetilap most teljes két oldalon hirdeti a magyar forradalomról készült filmet, azzal» hogy “ezt minden ame­rikainak látnia kell.” Aligha kifogásolhatjuk ezt a szándékot, jóllehet az említett hetilap szerkesztősége nem annyira a magyar forradalom csodáját és tragédiáját szeretné megmutatni az érdeklődőknek, hanem az Egyesült Nemzetek ismert tehetetlenségét próbálja érzékeltetni. Az ENSz, mint is­meretes, szép határozatokat hozott, de semmit sem tett a Szovjetunió ellen, viszont bün­tetéssel fenyegette Angliát, Franciaországot és Izraelt a szezi hadjárat miatt. Kétségtelenül, az ENSz nya­kában örök szégyentábla gya­nánt lóg a magyar ügyben ta­núsított tehetetlensége, de a magunk részéről mégsem hisz­­szük, hogy a világszervezet szétrombolása volna most a he­lyes cél. Márpedig, ha Ameri­ka most nem segíti az ENSz-t, a világszervezetet semmi sem menti meg a tökéletes erkölcsi és anyagi csődtől. Nekünk, magyaroknak vaj­mi kevés okunk van, hogy lel­kesedjünk az ENSz-ért, de halk véleményünk szerint a hi­vatalos amerikai politika kö­veti a helyes utat, amikor éle­tet próbál csepegtetni a halódó világszervezetbe. Moszkvában fortyog a szovjet világ ideológiai koty­­valéka és körülötte — láthatat­lanul — dulakodnak mind­azok, akik Lenin örököseinek tartják magukat. A moszkvai kotyvalékot már nem kötelező lenyelni, nemcsak Pekingben és Tiranában, hanem másutt sem. Még Kádárék, is valami ‘külön útról” dadognak. Ez a külön ut még nincs pontosan kijelölve, de “hivatalosan ke­resik,” ami azt jelenti, hogy miközben a budapesti kommu­nisták a szovjet hadsereg ol­talma alá helyezik magukat ezután is, otthon megpróbál­nak egy kicsit önállóskodni. Nem valami berzenkedés ez a magyarországi kommunisták részéről, elvégre Kádár komo­lyan támogatja Kruscsevet — ami önmagában is kész rö­­hej. De most, amikor a szovjet világ központjában, Moszkvá­ban oly nagyfokú a bizonyta­lanság, a budapesti kommunis­ták mentő-övet használnak. Az ország gazdasági csődben van. A New York Times januári ösz­­szefoglalójában még csak meg sem említi a magyarországi gazdasági helyzetet, miközben kiadós cikkeket közölt a többi rab országokról. A magyar vi­déken teljes a csőd — a szö­vetkezeteknek becézett kolho­zok nem működnek, a termés csapnivaló volt, csupa ráfizetés az egész. A magyarországi ipa­ri termékek iránt pedig nincs külföldi érdeklődés, még az el­maradt afrikai országokban sem. Kádárék Amerika felé pró­bálnak valamelyes gazdasági kapcsolatot keresni, mert, ime, Titónak és Gomulkának milyen jól megy. Azok is támogatják Kruscsevet, de közben kapják az amerikai segélyt is. A budapesti kisüstben rotyog valami, aminek még nevet adni sem tudnak, csak példálózgatnak és — persze — várják: mi lesz Moszkvában? Ha gyengülne a moszkvai kom­munizmus, Kádárék annál in­kább erősíteni próbálják a ma­gukét, ami különféle, párton belüli “tisztogatásban” nyilvá­nul meg. A sztálinistákra Bu­dapesten kétségkívül rossz idők járnak. Ami nem azt jelenti ugyan, hogy Kádár lazítana a terrorgépezeten. Lefegyverzési tárgyalások Végre megegyezés jött létre az Egyesült Államok és Szov­jetunió között és március 14-re tűzték ki a lefegyverzési tár­gyalások újbóli megindítását. A tárgyalásokat Genfben tart­ják és azokon az Egyesült Nemzetek által kiválasztott 18 delegátus is részt vesz. A U. N. nagygyűlés felszó­lította a delegátusokat, hogy junius 1-ig hozzanak döntést a javaslatok ügyében. Anglia ésszerűsít Január 14-én Anglia meg­kezdte az áttérést az európai tizes rendszerre. Először az időjárás jelzése változik meg s a szokásos Fahrenheit fokok helyett a tizes-rendszert hasz­nálják majd. Fokozatosan tér­nek át a mértékegységeknél: a sulyoknál, az ürmétereknél és végül a pénzegységeknél. Ang­lia ésszerűsítési eljárását az európai közös piacba való be­kapcsolódás teszi szükségessé. Valószínű, hogy a világ többi része is feladja pár esztendőn belül az angol-rendszert és át­tér a sokkal értelmesebb tizes számrendszerre. Anglia is vesz UN kötvényt Anglia, jelenti MacMillan miniszterelnök, bár nem na­gyon szívesen, részt vesz abban a kampányban, m,ely a tagálla­mok körében 200 millió dollár értékben 4J.N. bondot kíván el­adni, hogy a világszövetség sú­lyos anyagi helyzetén segítsen. Szomorú, de való, hogy a 104 tagállam közül 82 hátralékos a kivetett tagdijakkal, avagy mint a Szovjetunió, Franciaor­szág, Belgium és Portugália, a kongói beavatkozás miatt a fi­zetést egyszerűen megtagadta. így aztán az “oroszlánrész” ebből is Amerikára szakad . . . Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, hogy ak valamilyen okból nem kapja pontosan lapnukat, jelentse tele­fonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postaha­­hatóságnál. Amikor 1956 őszén a legelső hirek megérkeztek Amerikába arról, hogy mi történik Buda­pesten és általában Magyaror­szágon, a magyarul beszélő kommunisták New York-i lap­ja, az “Amerikai Magyar Szó” gúnynevet viselő, Budapestről pénzelt propaganda röplap el­kezdett kapkodni s nem tudta, mi tévő legyen, melyik lábára álljon, hogyan helyezkedjen el az uj helyzetben. Az október 23-ika után kijött legelső szá­mukban még úgy írtak, hogy a jámbor olvasó azt hihette, megtértek ezek az eltévelye­­dett szerencsétlenek s végül győzedelmeskedett bennük mégis a magyar érzés. A jogot, igazságot, szabadságot követe­lő óhazai fiatalság kemény sza­va és még keményebb cseleke-Kommunisták nem kapnak útlevelet A washingtoni külügyminisz­térium jelenti, hogy a jövőben visszautasítja közismert kom­munisták útlevél iránti kérését és fellebezésük esetén betekin­tést enged számukra azokba a bizonyítékokba, melyek alapján kérésüket visszautasították. Az ügy előzményei több mint egy évtizedre nyúlnak vissza. 1950-ben a washingtoni tör­vényhozás az u.n. “Subversive Activities Control Act” egyik paragrafusába azt iktatták be, hogy kommunisták részére a külügyminisztérium megtagad­hatja az útlevél kiadását. A törvény ezen rendelkezése ellen a kommunisták azonnal pert indítottak és a Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy a külügyminisztérium csak abban az esetben utasíthatja vissza az útlevél iránti kérelmet, ha a visszautasított kérelmezőnek, vagy ügyvédjének betekintést engednek azokban a bizonyíté­kokba, melynek alapján kérel­mét elutasították. Az igazságügyi hatóságok nem akarták azoknak a titkos ügynökeiknek nevét kiadni — és ezzel pövőbeni működésűket lehetetlenné tenni — akik az a­­datokat szolgáltatták és ezzel a törvény végrehajtása lehetetlen. A külügyminisztérium 1958 óta a kommunista párt minden tagjának kiadta a kért útleve­let, ezt a gyakorlatot azonban most beszüntették, sőt, eljárás indult az irányba is, hogy a ko­rábban kiadott útleveleket be­vonják. A törvényhozók egy része a törvényt nem tartja elég szigo­rúnak és újat, szigorúbbat ké­szülnek hozni. dete egy pillanatra magával ragadta a new yorki magyar­nyelvű vörös lapocskát, illetve annak “szerkesztő gárdáját” is s más direktíva hiányában (amit azokban a napokban úgy látszik hiába vártak Budapest­ről!) a felkelőkkel tartottak. Az őrültnek is vannak józan pillanatai . . . igy voltak ezzel akkor ezek a szerencsétlen fi­gurák is. De már a következő számukban kezdtek határozot­tabb módon “helyezkedni” és a magyar szabadságharc legel­ső elárulói ők lettek. Arról jut most eszünkbe ez, hogy a moszkvai pártkongresz­­szus, Kruschev maratoni beszé­de, köpenyegforgatásai és “le­leplezései” teljes zür-zavart okoztak a Magyarországon uralkodó pártban épugy, mint általában a nép között. A Cson­­grádmegyei Hírlap egyik cikk­írója beismeri, hogy a vidéki pártszervezetek teljesen meg­zavarodtak az uj moszkvai ke­ringőtői, amit Kruscsev lejt a saját bőrének a megmentésére. Tamási Mihály, a párt cikkíró­ja beismeri, hogy: ‘Nemcsak a kommunisták, hanem a pártonkivüli dolgozók széles tömegei is vitatják a Szovjetunió kommunista párt­ja nemrégen végétért történel­mi jelentőségű XXII kongresz­­szusának határozatait, figyel­met keltő döntéseit. Érvek és ellenérvek csapnak össze s a szenvedélyek és érzelmek, az indulatok szerepe sem leki­­csinylendő . . . Nemrég még ki­ábrándult, politikától elfordult, de az utóbbi időben újra érdek­lődő emberek beszélnek most döbbent értetlenséggel a kong­resszusnak arról a határozatá­ról, amelynek értelmében Sztá­lin holttestét a Lenin Mauzóle­umból a Kremlin fala melletti sírba vitték.” Lám . . . lám! Kruschev el­­kezedtt, elindított valamit, amit lehet, hogy nem tud majd megállítani, sem ő, sem pedig a letiport országokban a nép nyakán ülő gangszterei! Magyar diákok Rockefeller ösztöndija A Rockefeller Foundation 340,000 dolláros költségvetéssel újabb három évre meghosszab­bította az Ausztriában tanuló magyar diákok támogatását. Je­lenleg 310 diák élvez Ausztriá­ban Rockefeller ösztöndíjat. Az alapítvány 1956-óta a mai napig 2.5 millió dollár segélyt nyújtott a menekült magyar diákoknak. Ernie Kovács tragikus halála Ernie Kovács, a trentoni szü­letésű komikus, filmszínész és televizió-sztár, — aki január 23-án lett volna 42 éves — Los Angeles, Californiában autó­szerencsétlenségben január 13- án életét vesztette. Autójával beleszaladt egy villanyosz­lopba s az összetörött kocsiban már csak holttestét találták. Felesége, 3 leánya, édesapja és egész Amerika gyászolja a karrierje csúcspontjáról tragi­kus hirtelenséggel az örök Ha­zába távozott magyar-szárma­zású filmszínészt. Ernie Kovács csak alig né­hány évvel ezelőtt tűnt fel a TV-komikusok között; tipikus alakja: magyaros nagy baju­sza, örökké szájában levő szi­varja, beszédmodora, megjele­nése csakhamar utánozhatat­lan “jelensége” lett a televízi­ónak. Aztán Hollywoodba ment filmezni, félmillió-dollá­ros valóságos várkastélyban la­kott, amelyben régi fegyver­gyűjteménye és más értékei, bo­rospincéje, házának sokféle különlegessége a Beverly Hills- i müvésznegyed valóságos cso­dája volt. Magyarságát soha­sem tagadta meg, sokszor be­szélt magyarul is a televízión s mindig emlegette a jó ma­gyar ételeket és fajtája kivá­lóságait. Édesapja, Kovács András trentoni korcsmáros volt, magyar egyleti ember, aki Zilahy Sándor társulatával magyar előadásokban is fellé­pett. Temetése, kívánsága szerint a legegyszerűbb keretek kö­zött ment végbe a presbiteriá­­nus egyház szertartásai sze­rint. A Forest Lawn temetőben helyezték örök nyugalomra Er­nie Kovácsot, aki milliók életé­be hozott mosolyt, kacagást és akinek korai halálát őszintén gyászoljuk. A világ legnagyobb városa Sokan nem tudják, hogy a világ legnagyobb városa már pár esztendő óta nem New York, hanem Tokyo, amelynek lakossága rohamosan növek­szik és 1962 január elsején a hivatalos statisztika elérte a 9,967,000-et. Tekintve azt, hogy a japán főváros lakossága átlag havonta 20,000 fővel emelkedik, a világ legnagyobb városa márciusra eléri és túl­haladja a 10 milliót. (Ez a szám pontosan megegyezik Cseonka-Magyarország jelen­legi létszámával.) Az Amerikai Magyar Szövet­ség központi titkára, Báchkai Béla a napokban küldte ki az Igazgatóság tagjaihoz, valamint a Szövetséget fenntartó ameri­kai magyar egyházakhoz, egye­sületekhez és szervezetekhez a meghívólevelet az ebben az év­ben esedékes háromévenkénti közgyűlésre, illetve ahogy ame­rikai-magyar nyelven hívni szokták: konvencióra. Eszerint az Amerikai Magyar Szövetség konvenciója Philadelphiában, a “Testvérszeretet Városában” lesz, 1962 március 2-án, pénte­ken délután 1:30 órai kezdettel, a Sheraton Hotel “Independ­ence & Constitution” termében. A következő napon, szombaton este ugyanebben a szállóban lesz a philai magyarság immár ha­gyományossá vált és messze föl­dön hires “Gála Bálja,” az uj ho­telépület gyönyörű kristályter­mében. Valóban egész “Magyar- Amerika” találkozója lesz tehát ezen a hétvégén Philadelphiá­ban. Szövetségünk demokratikus a­­lapokon állván, a konvencióra minden olyan amerikai magyar tömörülés jogosult megbízotta­kat küldeni, mely a Szövetség­nek vagy máris tagja, vagy pe­dig az alapszabályoknak megfe­lelően tagságra igényt tarthat. Részvételi és tanácsokzási jogon felül azok a delegációk bírnak a közgyűlésen szavazati joggal, a­­melyek az Alapszabályokban részletezett feltételeknek eleget tettek. Esetleges alapszabály­­módosításra vonatkozó, vagy más időszerű javaslatok az ilyen A washingtoni Bureau of In­dian Affairs örvendetes jelen­tést tett közzé az Egyesült Ál­lamok indiánjairól. A jelentés szerint nem beszélhetünk többé indiánjainkról, mint “kihaló a­­marikaiakról.” A hivatal szerint az utolsó 10 évben az indián lakosság gyor­sabban szaporodott, mint a U.S. áltlagos népessége. Mindezek el­lenére ma még mindig kevesebb a számuk, mint volt a fehér em­ber megérkezése előtt. 1492-ben, Amerika felfedezé­sekor, becslések szerint, az ős­lakos indiánok száma meghalad­ta a 850 ezret. A civilizáció csaknem teljes tétlenségre szorította az indiá­nokat, akik rendkívül kis ellen­­állóképességgel bírnak a fehér ember betegségeivel szemben. A himlő, tüdővész-betegségek, a fehér ember által készített pá­linka és nem utolsó sorban a tör­zsek közötti és a fehér ember el­len viselt háborúk aztán 250 e­­zerre redukálták számukat. “Perth Amboy Days” A jövő héten, január 25, 26 és 27-én, csütörtökön, pénteken és szombaton lesznek Perth Amboyban a szokásos éveleji vásári napok. Ezeken a napo­kon a Perth Amboy Chamber of Commerce Retail Division­­hoz tartozó összes üzletekben mélyen leszállított áron vehe­tünk meg mindent. Készül­jünk fel tehát ezekre az olcsó­sági napokra Perth Amboy­ban! delegációk részéről február 25- ig küldendők be a Szövetség köz­pontjához (American Hunga­rian Federation, 1761 “R” Street, N.W. Washington 9, D.C.) Szobafoglalással kapcso­latos igények az Igazgatóság tagjához, Molnár Béla főrende­zőhöz cimzendők: 212 Park Ave. Philadelphia 11, Pa. Minden a Szövetség címére a konvencióig beküldött adomány a közgyűlésen nyilvánosan is nyugtázva lesz. Az Amerikai Magyar Szövetség nem egyéni tagok egyesülete, hanem itteni magyar intézményeink: egyhá­zaink, egyleteink, klubjaink és sajtónk csucsszervezete, amely ezeknek az intézményeknek a tagságuk arányában történő be­fizetéseiből, hozzájárulásából és ezen felül: jóérzésü magyar­jaink egyéni adományaiból tart­ja fenn Washington-i központi irodáját s végzi egész magyarsá­gunkig nézve áldásos munkáját. * Többször megírtuk már s most is megismételjük meggyő­ződésünket : aki Szövetségün­ket pártfogolja és támogatja bármilyen módon, az becsüle­tes, szép magyar munka előre­vivője; aki pedig gáncsolja ezt a munkát, aki bármilyen rossz­indulatú híreszteléssel, vagy bármiképen akadályozza az Amerikai Magyar Szövetség munkáját, az nem jó magyar s az minden tisztességes érzésű magyar megvetését érdemli ki, mert saját fajtájú és származá­sú népe ellen követ el bűnt. (Szerk.) Ezután a statisztika emelke­dést mutat és az 1960-as nép­­számlálás szerint számuk ma 50$0,147, melyből 285,000 rezer­­vációkon él. Ebben a számban nem szerepel a 14 ezer főnyi alaszkai indián lakosság. 1960 és 1961 között az indián lakosság 2.5 százalékos növeke­dést mutat, a U.S. 1.7 százalékos átlagos népesedésével szemben. DRÁGULAP0STA Az amerikai postának 750 millió dollár többlet-jövede­lemre van szüksége, hogy defi­citjét fedezze. Éppen ezért a ppstaügyi miniszter azt kérte a Kongresszustól, hogy emel­jék fel a levélportó diját úgy az egyszerű, mint a légiposta leveleken és hirdetés-nyomtat­ványokon. A washingtoni tör­vényhozásban éppen ezekben a napokban szavaztak s rövide­sen életbelépnek az uj tarifák. Eszerint a közönséges levelek dija az eddigi 4 cent helyett 5 cent lesz unciánként, légiposta dija 7 centről 8 centre megy fel s a levelezőlapok dija pedig 3 centről 4 centre. Felemelik ezenkívül az 5-ik osztályba sorlandó h i r detés-nyomtatvá­­nyok szállítási diját is, mert fő­leg ezeken vészit a posta sokat. Republikánus részről ellen­zéke akadt a tervnek, illetve csak úgy hajlandók az emelés mellett szavazni, ha a posta megtagadja a kommunista pro paganda - nyomtatványok szállítását, akár külföldről jön­nek azok, akár belföldön adat­nak postára. (Helyeseljük ezt az álláspontot! —‘ Szerk.) HA AZ ISTEN. . . Ha az Isten ekkép szólna hozzám: “Fiam, én neked megengedem, Hogy úgy halj meg, mint magadnak tetszik.” Erre kérném akkor Istenem: Legyen ősz, de szép, szelíd, derült ősz, Sárga lombon fényes napsugár; Sárga lomb közt zengje végdalát egy A tavasztól elmaradt madár. S valamint az őszi természetre A halál jön észrevétlenül: Énreám is igy jöjjön . . . csak akkor Vegyem észre, ha mellettem ül. Ekkor, mint a lombon a madárka, Zengjem én is el végdalomat Bűvös hangon, mely le a sziveknek Fenekére s föl az égbe hat. Szalkszentmárton, 1845 És ha vége a varázséneknek: Ajkaimat egy csók zárja be, A te csókod, szőke szép leány, te Földi lények legdicsőbbike! — De ha ezt nem engedné az Isten, Kérném akkor, hogy tavasz legyen, Harc tavasza, hol rózsák teremnek, Véres rózsák, férfikebleken. S lelkesítve zengjenek a harcok Csalogányai, a trombiták. Ott legyek, s az én szivemből szinte Nőjön egy halálos vérvirág. S ha ledőlök ekkor paripámról: Ajkaimat egy csók zárja be, A te csókod, te szép szabadság, te Égi lények legdicsőbbike! PETŐFI SÁNDOR Nem “kivesző” amerikai többé az indián American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság

Next

/
Thumbnails
Contents