Függetlenség, 1961 (48. évfolyam, 1-51. szám)
1961-06-29 / 25. (26.) szám
In Its 48th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J, VOL. XLVIII ÉVFOLYAM — NO. 25. SZÁM «^s»20 Ten Cents per Copy—$4.00 per Year Second Class postage paid at Trenton, N. J. TRENTON. N. J.. 1961. JUNIUS 29 A kommunizmus térhódításairól Súlyos Ítéletek a magyarországi katolikus papok ügyében Zarándok-ut Liszt Ferenc szülőházához Ausztriába ez év október 24-én sok szó esik napjainkban s valóban a szemünk előtt játszódik le a nagy történelmi dráma, amint Kruscsev egy-egy országot hozzácsatol a maga birodalmához. Azért lehetséges ez — mondják, — mert a Nyugat és főleg Amerika nem akarja felidézni a nagy háború rémét. Még mindig jobb — ezt is mondják, — kielégíteni a szovjet étvágyat Kubával, Laosszal, mint nagy háborút vívni. Az indokolás körül lehet vitatkozni. Mi ezúttal nem térünk ki rá. Arra emlékeztetünk, hogy volt idő, amikor az atomháború réme még a jövendő méhében szunnyadt, de a kommunisták teret hódítottak, még pedig igen könnyen. Tárgyalóasztal mellett. Az amerikai külügyminisztérium most tette közzé az 1943-as teheráni tárgyalások titkos anyagát. Erről a tárgyalásról eddig is sok szó esett, sokat írtak és még többet beszéltek róla, de valahogy a bizonytalanság köde lengette körül, hiányzott hozzá a bizonyító erejű levéltári anyag. Most, 18 év múlva a kormány — a demokrata kormány! — közzétette Roosevelt akkori elnök és Sztálin megbeszéléseit és megállapodásait. A két nagyhatalom vezetőjének magánjaeszéléséSről van szó, erre nem hívták meg a harmadikat, Churchillt. Az egykorú s hiteles feljegyzések, ahogy azt az amerikai külügyminisztérium közzétette, részben igy hangzanak: “Roosevelt elnök azt mondta, arra kérte Sztálint, hogy üljenek össze és beszéljenek meg röviden és őszintén bizonyos kérdéseket, olyanokat, amelyek az amerikai belpolitikával kapcsolatosak. Az elnök megemlítette, hogy 1944-ben választás lesz, s jóllehet ő személy szerint nem kívánja jelöltetni magát, meglehet, a háború miatt kénytelen lesz a jelölést elfogadni. Valami hathét millió lengyel él az országban s ezek szavazatait nem szeretné elveszíteni ...” Titkos alku Lengyelország és a balti államok bőrére Roosevelt elnök megállapította, hogy osztja Sztálin véleményét, Lengyelország keleti határait (a Szovjetunió javára) nyugatabbra kell tolni, nyugat felől pedig a lengyeleket kárpótolni (Németország rovására). “Roosevelt elnök kifejezte azt a véleményét — hangzik a közzétett okirat, — hogy belpolitikai okok miatt ő nem szerepelhet ilyen döntésben nyilvánosan ...” Viszont titokban igen. így történt, hogy Roosevelt és Sztálin kettesben megállapították az eljövendő Lengyelország határait — természetesen az erősen érdekelt lengyel nép megkérdezése nélkxl. De történt más döntés is. “Az elnök elmondta Sztálinnak, hogy nemcsak lengyel, hanem lett, litván és észt származású állampolgárok is élnek az Egyesült Államokban (ezeknek a szavazata is számit), de ha ezeket a balti államokat a vörös hadsereg elfoglalja — tette hozzá tréfásan — emiatt az Egyesült Államok nem üzen háborút . . . ” Sztálin szabad kezet kap Teheránban Sztálin szabad kezet kapott egész Közép-Keleteurópában. Churchill balkáni ' partraszállást tervezett, igy mintegy elvágva a szovjet hadsereg útját nyugat felé. Valahányszor Churchill felvetette az eszmét, Sztálin ellenezte, Roosevelt pedig csatlakozott hozzá. Rooseveltnek az volt a véleménye, hogy az angol hatalom további növekedését meg kell akadályozni. Az amerikai külügyminisztérium által közzétett titkos okiratokat tanulmányozva, az embernek az az érzése támad, hogy Sztálin nem is követelte túlságosan makacsul a Közép- Keleteurópa feletti uralmat. Minden esetre igen kevéssel beérte volna, ha a két nagy demokrácia vezetője együttesen és erélyesen leintette volna. Azt lehetne mondani, Sztálin tálcán kapott mindent, valahányszor a száját kinyitotta. Vagy talán ki sem kellett nyitnia. Különben illesse tisztelet kormányunkat, hogy ezeket az okiratokat közzétette, Tanulságosak, mégha százszor fájdalmasak is . . . TANÁRNŐ OROSZ JENÖNÉ sz. Szamosszegi Marika mint megírtuk, a Ternton State Collegeban Bachelor of Arts diplomát kapott és tanárnői képesítést nyert és szeptembeben az Edison-i Jefferson Junior High Schoolban kezd tanítani. Marika, Szamosszegi Jenőné és néhai Szamosszegi Jenő leánya a történelem és angol nyelv tanárnője lesz. A diplomakiosztás emlékezetes napján, junius 5-én nyitott ajtók várták a vendégeket arra a háziparty-ra és vacsorára, melyet Marika tiszteletére édesanyja és a drága jó Prebi nagymama rendeztek Trentonban, a Cummings Avenue-i kettős otthonban. Több mint 50-en vettek részt a partyn, köztük természetesen az ünnepelt tanárnő anyósa, apósa és családtagjaik: Orosz Gergely és neje New Brunswickról (204 Somerset St.) valamint Rév. Orosz Gergely és neje Haverstraw, N. Y.ból. E helyről is sok szerencsét, boldogságot kívánunk Marikának és férjének uj pályája elkezdésekor. HÁTRALÉKOS “előfizetőinket” szeretettel kérjük, szíveskedjenek tartozásaikat kiegyenlíteni, hogy lapunk zavartalan megjelenése biztosítva legyen. (FEC) A kirakat-per lezajlott. A megvádolt katolikus papok védelem nélkül voltak, nem volt szabadon választott védőjük és védelmükre nem terjeszhettek elő bizonyítékot. A “bíróság” és a vád bővében volt a vádoló tanuknak, akik egy része letartóztatásban vallott. Mindezek ellenére a papok többsége hősiesen viselkedett. Lénárd Ödön, az Actio Catholica volt titkára azon kérdésre, hogy miként volt bátorsága ‘törvény-ellenesen” magánúton hittant tanítani, azt felelte, hogy: “ha zenét szabad magánúton tanítani, nem látom akadályát annak, hogy hittant is lehessen tanítani. Különben is — tette hozzá— a materializmus olyan nyomasztó korát éljük, hogy az egyén és az orszáíg érdeke, hogy a polgárok lelkileg művelődjenek.” Majd a biró igy szólt Lénárd Ödönhöz: “Miért tartotta szófájában a vallásos könyveket?” Lénárd: “Nem tudok olyan törvényről, mely tiltaná, hogy szófában könyveket lehessen tartani.” A vád “tanúi” sem tudtak többet összehozni a katolikus papok ellen, minthogy hittant tanítottak, lelki elmélyülésre al-Ünnepi hétvég emberélet-adója Május 26-án délután 6 órától május 30-án éjfélig számított 4 napos Memorial Day weekend alatt Amerika 675 emberéletet vesztett. Az országúti autóbalesetek halálos áldozatainak száma 457 volt, ami az eddigi legmagasabb szám egy négynapos weekendre vonatkoztatva. New York-Páris: három óra Az Egyesült Államok egyik B-58-as jet bombázója New York-Páris közötti uj rekordot ért el. Az uj rekord 3 óra és 20 perc, tízszer olyan gyors, mint Lindberg történelmi jelentőségű repülése volt 1927 május 21- én. A véletlen csodálatos játéka, hogy julius 4-ike számos fontos esemény évfordulóját jelenti az amerikai történelemben. Legnevezetesebb t e rmészetesen 1776. julius negyediké, amikor is a korszakot jelentő Függetlenségi N y i 1 atkozatot kiáltotta ki az amerikai Kontinentális Kongresszus. Julius 4-ike azonban fontos dátumot jelentett több amerikai elnök életében is. A Függetlenségi Nyilatkozat elfogadásának 50- ik évfordulóján két elnökünk szive dobbant meg utoljára. Thomas Jeffersoné, aki a nyilatkozat szerzője volt és John Adamsé, aki közreműködött a szerkesztésben. Egy másik elnökünk, James Monroe, pontosan öt évvel később hunyt el: 1831 julius 4-én. ő volt a Monroe Doktrína szerzője és ifjúkorában Jefferson charlottsvillei ügyvédi irodájában segédkezett. Az Egyesült Államok 30-ik elnökének, Calvin Coolidgenak a születésnapja esik julius 4- re. Julius 4 szomorú eseményt kalmas füzeteket, könyveket olvastak, adtak át egymásnak. A rendszerellenes összeesküvés abban állt, hogy egymással beszélgettek, hogy ha a harmadik világháború kitörne és változás következne, vájjon milyen rendszer jönne. Tehát vágyakoztak egy .változás után és ez ismét bűncselekmény lett, mint Rákosi idejében. A pernek külön érdekessége, hogy a “vád” által “bizonyított” tények még a rendszer törvényei szerint sem bűncselekmények. Lénárd Ödönt hét és fél évi, dr. Tabódi Istvánt tizenkét évi börtönre Ítélték; a többi vádlottakat is hasonló súlyos büntetésben részesítették anélkül, hogy tényleg bűnt követtek volna el . . . Szent László emlékünnepély Most pénteken, junius 30-án este 8 órai kezdettel New Brunswickon, a Szent László Hallban “Szent László emlékest” lesz, amelyre minden magyart szeretettel hívnak és várnak. Belépődíj nem lesz, szives önkéntes adományokat azonban az est költségeinek fedezésére és a brunswicki Hétvégi magyar Iskola javára köszönettel fogad el a rendezőség. A Szent László Est műsorán Findra Dorothy énekli az amerikai himnuszt, megnyitó beszédet mond Olchváry István, ünnepi beszédet tart Ft. Máriaföldi Lukács ferences atya, majd Szt. László király történelmi jelentőségét méltatja Erdélyi István. Vasady Imre, a Magyar Operaház volt tagja énekszámai, Thiery Judith és Somody Pál, a Nemzeti Színház volt tagjai szavalatai teszik teljessé az est műsorát. Az énekszátmokat Godry Julia zongoraművésznő kíséri. Műsorvezető Somody Pál. A Szent László Hall hűtőkészülékekkel van ellátva s igy meleg idő esetén is kellemesnek igérkezik ez a juniusvégi emlékest, amelyről a rendezőség kérésére készséggel adunk e helyen előzetes értesítést. jelentett annak a férfinak az életében, aki a nemzet első elnöke lett: George Washington ezredes 1754-ben (22 éves korában) e napon volt kénytelen a Uniontownban (Pa.) védelmezett Fort Necessity-t az egyesült francia és indián ostromlóknak átadni. Ez indította meg az u. n. francia és indián háborút. 1863. julius 4-ét kevés oka volt a Déli Hadseregnek ünnepelnie. A polgárháborúban az Északi Hadsereg e napon foglalta el Vicksburgot, Mississippiben, hosszú ostrom után. E napon váltotta fel a Déliek zászlaját a Csillagsávos lobogó a Warren County Bíróság épületének a tornyán. 1848-ban a függetlenség kikiáltásának emléknapján tették le a Washington Emlékmű sarokkövét az ország fővárosában és 1826. julius 4-én (két elnökünk halála napján) született Stephen Foster, a legszebb és legismertebb amerikai népdalok szerzője. Az amerikai függetlenség megszületését nem julius 4-én, A SZIVEM Volt máglya, ős magyar erdők piros halála, pogány oltáron lobogó préda, szüzek kebelén égő bokréta. Tűz volt, mindig tűz, sohsem rakéta. Volt láva. Tündér falvakat perzselt az árja. Volt éjszakákon vészharangos lárma. Volt riasztó, volt riadó. Gabriel kürtjén trallahó-hahó: Kis kertek alatt nyargaló legényapáim feltámadása. Volt fáklya. Vándor népemnek sötét estéin biztató lámpa. Volt műhelyeknek daloló, izzó lidérce. Volt, óh volt tüze a háznak, oltára házam szent asszonyának: hite, reménye, borús szerelme, égő szivének lángfejedelme. És most, ma már: csak pásztortüz a hegyfokán. Csak alvó szentjánosbogár. Csak egy fénylő pont, egy bágyadt szikra az egész. De a csillagokkal szembe néz. TARNÓCY ÁRPÁD Adókedvezményt kémek a magasnövésüek Érdekes német hirt olvastunk. A Magasnövésüek Klubja Nürnbergben tartott kongresszusa adókedvezményt kér azzal az indokkal, hogy tagjainak magasabb árat kell fizetni ruháikért, cipőikért és bútoraikért és igy feltétlenül indokoltnak tartják, hogy kevesebb adót fizessenek. A clubnak jelenleg 1850 tagja van, férfiak és nők, akik közül a legalacsonyabb 5 láb 9 inch, a legmagasabb 7 láb 9 inch magas. Amerikai búza Nassernek Az Egyesült Államok 36 millió dollár értékű búzát szállít az araboknak a május 26-án aláirt megállapodás szerint. hanem julius 8-án ünnepelték Philadelphiában, az elfogadást követő első hétfői napon. Az Állami Épület udvarán, amit ma Independence Squarenek neveznek, tömeggyülésre jött össze a város lakossága és figyelmesen hallgatta, amikor John Nixon felolvasta a történelmi okmány szövegét. Ágyuk bömböltek és harangok zúgtak, miközben amerikai katonák parádéztak a Common területén. Még szertartásosabb ünneplés volt 1777 julius 4-én, a legelső évforduló napján. Mindössze kétnapi előkészítés után, nagy lelkesedéssel ünnepelt egész Amerika. A Delaware folyón az amerikai hadihajók is teljes díszben vonultak fel. Ma már az 50 állam mindegyikében, továbbá District of Columbiában és az összes amerikai gyarmatokban hivatalos ünnep a Függetlenségi Nyilatkozat kikiáltásának napja, amely az egész világon újraélesztette az elnyomott nemzetek öntudatát. American Council Százötven évvel ezelőtt Kismartonban született nemcsak a magyarság, hanem az egész világ egyik legnagyobb -zongoraművésze és zeneszerzője, Liszt Ferenc. Mint gyermek, első zenei oktatását a szülői háznál kapta, majd isteni tehetsége folytán már 9 éves korában nyilvános hangversenyeken lépest fel olyan sikerrel, hogy királyok, főurak épugy, mint a legnagyobb akkori zeneművészek, elragadtatással hallgatták. Gyermekkorában egyszer tanítómestere, Czerny, elvitte Beethovenhez, a nagy német zeneszerzőgéniuszhoz. Liszt egy nehéz Bach-részletet játszott el neki csak úgy emlékezetből, csodálatos tökéletességgel s amikor befejezte, Beethoven azt kérdezte tőle, hogy ugyanazt egy másik kulcsban, egy másik hangnemben el tudná-e játszani. Amire Liszt megkérdezte a mestertől: melyik kulcsban óhajtja hallani? És eljátszotta többféleképen is. Beethoven megölelte, megcsókolta a gyermekmüvészt, akinek nagy jövőt jósolt. Mint zongoraművész, Liszt Ferenc mind a mai napig utolérhetetlen nagyság, a zeneművészetben pedig a “szimfonikus költemény” megalko tásával szerzett örökbecsű nevet. Igaz emberi lelkülete megnyilvánult abban az önzetlen támogatásban, amit kora többi nagy zeneszerzőinek nyújtott. (Wagner, Chopin és mások sokat köszönhetnek Lisztnek.) Mint magyar, soha nem tagadta meg hazáját, ami zenemüveiben és magatar-Negyven éves a Bethlen Otthon. 1921 julius 4-én nyitotta meg kapuit az árvák, a gondozásra utalt gyermekek előtt, hogy három évvel később, 1924 juliu s 4-ével kezdődőleg kiterjessze figyelmét az idősekre is és azokat szárnyai alá vegye. A két nevezetes dátum óta kerek számban 1200 emberpalántát indított el az emberélet utján s hasonlóan kerek számban 600 élemedett korú testvérünk alkonyba hajló napjait aranyozta meg. A Bethlen Otthon hátterében, jellegében természetesen református intézmény, de a régi patinás magyar keresztény szellemiségnek m e g f elelően, kezdettől helyet adott és ad más vallásuaknak is. Mert a szeretet nem személyválogató. A testvérsegitésben, önzetlen szolgálatban eltöltött eddigi négy évtized zálog a jövőre, az izmosodásra, a növekedésre. Régen tervezett építkezésünket ebben az évben végre kell hajtanunk. Ez év julius 2-án, vasárnap, amikor a múltért hálát adunk, a jelek szerint már emelkedni fognak az idősek otthonául szolgáló uj, impozáns épület falai. Erre az országos ünnepségre szeretettel hívjuk meg az amerikai magyar reformátusságot, általában- magyarságot, minden rendü-rangu jóakaróinkat, barátainkat. A magunk templomában délelőtt 11 órakor kezdődő istentisztelet keretében az Igét Ft. Borshy Kerekes György, az Amerikai Magyar Református Egyesület elnöke hirdeti. tásában is mindenkor megmutatkozott. A nagy dunai árvíz idején hangversenyeket adott külföldön, melyek bevételeit haza küldte az árvízkárosultak nak megsegítésére. 1849-ben, az aradi tizenhárom kivégzésekor alkotta hires “Funerale” szerzeményét, melyben a szabadságharcában eltiport magyar nemzet minden fájdalma bele van sűrítve. Szülőhazája nem volt hálátlan hozzá és öreg napjaira meghívta a Magyar Zeneművészeti Akadémia élére, ahonnan sok-sok nagy magyar zeneművész fejlődését irányította. * Liszt Ferenc születésének 150-ik évfordulóján, ez év októberében az Amerikai Magyar Szövetség emlékünnepély rendezését tervezi Ausztriában, a mai magyar határ közelében levő Kismartonban a nagy Mester szülőházában. Varga Ferenc Detroitban élő hires magyar szobrászművész remekbe sikerült Liszt mellszobrát Kismartonban szeretné felállítani a Szövetség s a Liszt-ünnepségekkel kapcsolatban valamilyen zarándoklat-félét is tervez. Ennek kimenetele és sikere azonban attól függ, hogy lesz-e elég jelentkező, ha a Szövetség meghirdeti majd ezt a zarándokutat. (Reméljük, hogy mielőbb sor kerül erre, amikor majd további cikkekben fogunk az ügygyei foglalkozni.) Liszt emlékének méltó módon kíván áldozni születése 150-ik évfordulóján a szabad földön élő magyarság ott, Kismartonban, a rab haza közvetlen határánál. Délben ünnepi ebéd lesz s utána délután szeretetintézményünk megtekintése s alkalmi program. A 40 év áldásairól való megemlékezésre, a további fokozottabb szolgálatra való felkészülésre kit-kit szeretettel hiv és vár 1961 julius 2-án, vasárnap A BETHLEN OTTHON Mint hajdan a törökök... Castro nyilatkozata az ellenforradalmárok váltságdíj áról a janicsárok korára emlékezteti az embert. Szinte félelmetes a barbárságnak ez a leplezetlen megnyilvánulása.- R e k 1 ámnak mindenesetre jó az újdonsült “népidemokrácia” számára, ahol állítólag legfőbb érték az ember. Gépeket kérni rabokért: közönséges emberkereskedelem! Követelésüket hiába próbálják utólag jóvátételként feltüntetni, erősen kilóg a lóláb. Mindezt diplomatikusabb formában is lebonyolíthatták volna, ehhez azonban a kubai diktátor túl nehézfejü. Elkerülhették volna a nemzetközi felháborodást, ha előbb jóvátételt követelnek az Egyesült Államoktól az invázióval okozott károkért, majd nemes gesztussal felajánlják, hogy a kártérítés kiegyenlítése fejében hajlandók átadni a foglyul ejtett ellenforradalmárokat. Castro javaslata azonban 500 exkavátort 1,200 fogolyért ízléstelen és a huszadik század diplomáciai történetében egyedülálló jelenség. Julius 4 nevezetes évforduló LSGONIERI JUBILEUM American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság
