Függetlenség, 1961 (48. évfolyam, 1-51. szám)

1961-06-01 / 22. szám

In Its 48th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian NeWS Amerikai szellemű magyar újság VOL. XLVIII ÉVFOLYAM — NO. 22. SZÁM a■ ■■ ■ 1 - j- . ..... .......= Ten Cents per Copy—$4.00 per Year Second Class postage paid at Trenton, N. J. TRENTON, N. J.. 1961. JUNIUS 1 ■ ..r .11 ■—n A szovjet erők kitakarodása Magyarországról i s m é te lten felbukkan, mint hir s ezúttal a budapesti kormány meg is tett mindent, hogy bejárja a vilá­got. A Magyar Távirati Irodán keresztül adták ki a világ saj­tójának Kádár János beszédé­nek azt a részét, amely a Szov­jet haderő esetleges távozását érzékelteti. Csak érzékelteti. Kádár nem mond semmit, csak játszik a szavakkal s nyilván öröme te­lik abban, hogy ezt a szegény magyar nép — no és a nagyvi­lág — bőségesen magyarázza. Azt mondta: “A Vörös Had­sereg nem véd meg bennünket az idők véltelenségéig.” Ezt a mondatot úgy lehetne magya­rázni Magyarországon is, kül­földön is, hogy a szovjet had­erő kivonására készülnek. Mi­­‘kor? Úgy is lehet érteni, hogy még az idén, de lehet, hogy 100 év múlva . . . Kádár nem első Ízben tölt hiú reményeket a magyar lel­­kekbe. Beszélt ő már igy több Ízben is, ha jól emlékszünk egyszer Győrben, egyszer Cse­pelen, egy-két évvel ezelőtt. Célozgatott, példálózott a szovjet haderő kivonásának le­hetőségéről, ami nem követke­zett be s nem várható, hogy be­következzék, főleg Kádár kí­vánságára nem. Kádár és rend­szere szószerint a szovjet szu­ronyok hegyén nyugszik; a magyarországi proletárdiktatú­ra erősen megsinylené még, azt is, ha a szovjet haderő Csapig visszavonulna, Csaptól, illetve Záhonytól csak egy ugrás volna Budapest — s mégcsak nem is nagy — de a magyarországi kommunisták még ezt a kocká­zatot sem vállalhatják. Kádár maszlagát senki sem eszi meg, legke­­vésbbé a politikai magasiskolát végzett magyar nép. Kádár beszédét nem is kell másnak tekinteni, mint a csúcsértekezlet egyik tüneté­nek. Moszkvából kapta a pa­rancsot Kádár ennek a beszéd­nek az elmondására és a kom­munista távközlő apparátus rögtön gondoskodott arról, hogy ezt öt világrészben ismer­tesse. Szintén parancsra. Moszkva azt mondja köz­vetve, Kádár száján keresztül, Kennedynek: “Én hajlandó vagyok egy lépéssel visszahú­zódni, igazán nem tekintem a szovjet haderő mai vonalát vég­legesnek, feltéve, ha Amerika feladja európai támaszpont­jait, tehát kivonul az egész földrészről.” »WH— Tehát a régi nóta. Ugyanezt elmondja majd Bécsben Krus­­csev közvetlenül is Kennedy el­nöknek. De a szovjet jószán­dékról miért ne szerezne a vi­lág minél hamarabb tudo­mást? Szóval, Kádár kijelentésé­nek semmi, de semmi jelentő­sége nincs. A szovjet félreveze­tő gépezet egy nyikordulása volt csupán. Kár vele törődni. Ha majd a szovjet haderő ki­vonul, azt nem Kádár jelenti be. Erdély állapotáról számol be az egyik nagy ame­rikai lap utazó munkatársa és a hiányzó kockákat megkapjuk máshonnét. Nem mindegy, hogy melyik kommunista országban él a ma­gyar; az erdélyiek sorsa a leg­­szörnyübb. Kettős vasfüggöny mögé zárva, az uralkodó nép kénye-kedvének kitéve, a kol­dussá tett erdélyi magyarok­nak nincs egy jó napjuk, de még egy jó percük sincs. Számukra már az is megvál­tásnak számítana, ha a ma­gyarországi kommunista ura­lom alá kerülhetnének. A ro­mánok türelmetlensége, rossz­­indulata nem ismer határt. Még a magyarországi kommu­nista is nehezén kap vízumot egy erdélyi látogatásra. Öröknek tűnő sötétség, átha­tolhatatlan köd üllepedik Er­délyre s vajmi kevés vigaszta­ló van abban, hogy ennek a sötétségnek egyrészét “auto­nómnak” nevezik. Ez, rövid néhány sorban, Erdély mai siralmas históri­ája. Vörös-Kina gazda­sági összeomlás előtt áll A kommunizmus rendszere Kínában sem működik olyan nagyszerűen, ahogy azt a vö­rösek mindenáron el akarják hitetni a világgal. Kommunista- Kinában olyan súlyos gazdasá­gi helyzet van, hogy a pekingi kormány nem tudja tartani a gyeplőt egy, vagy másfél évnél tovább. Ezt ottani megfigyelők mondják. Ez az oka annak, hogy Peking most nem játszhat döntő szerepet a nemzetközi pblitikában. Hong-Kongban ál­lomásozó amerikai diplomaták azonban máskép vélekednek. Szerintük tény, hogy vörös Kí­nában nagy gazdasági vissza­esés van a rossz termés ered­­ményeképen, komoly jele azon­ban nincs annak, hogy a kom­munista kormányzat a közeljö­vőben megbukik. A valóság az, hogy ahol az emberek száját egy marék rizs­­zsel be lehet tömni (s ezt Kíná­ban és talán csakis Kínában le­het megtenni!) ott a “vörös par radicsom” megvalósítása a leg­könnyebb, hacsak a nagy halak fel nem élik a kicsinyeket, ahogy ez általában a kommu­nistáknál szokás. Párt-tagokat verbuválnak... Az eddigi Kremlin-politiká­­val szemben Kruscsev most egymillió uj párttaggal akarja felduzzasztani a szovjet kom­munista pártot. Főleg fiatalo­kat akar verbuválni: földműve­seket, gyári szakmunkásokat és 35-40 év közötti munkavezető­ket. Szaporodunk... Washingtoni statisztikai adatok szerint 1960-ban közel 3 millióval szaporodott az Egyesült Államok lakossága. Tavaly áprilisban, az akkori hivatalos jelentés szerint 180 millió körül volt a lakosság száma, 1961 április 1-én pedig 182,952,00. Ez a legnagyobb egy évi szaporulat eddig az Egyesült Államok történetében. Óhazai katolikusnak álcázott vörös lap cikke “Kuba győzelméről” magyarországon megjele­nő, kommunista irányítás alatt levő “Katolikus Szó” c. lap ve­zércikke igy ir: “Az egyre növekvő világos­ság qgyik világítótornya ma Kuba, mely ezekben a drámai napokban nemcsak maga sza­badságát és uj életét védte meg az agresszorokkal szemben, hanem a világ békéjét is a vi­lágreakció ellen. Amikor tehát mi, katolikus papok, a Béke­mozgalom célkitűzéséhez híven . . . a magunk tiltakozásának is hangot adunk, felszólalásunk­ban katolikus öntudatunk is megnyilatkozik. Hisszük és re­méljük, hogy a kubai vihar tisztitó vihar volt, melynek Egy kis “világ­­statisztika” Az Egyesült Nemzetek 1960 évi évkönyvében található részletes adatok szerint a vilá­gon közel 2 trillió cigaretta fo­gyott el-az 1959 évi 1 trillióval szemben, 239 millió hektoliter bor fogyott el sz 1959 évi 185 millió hektoliterrel szemben, 381 millió hektó sört ittak meg, az 1959-es 260 millióval szem­ben. A használatban levő rádióké­szülékek száma az egész vilá­gon 365 millió, mig a televíziók száma 86 milió. (Mint jellemző körülményt említjük meg, hogy a 365 millió rádiókészülékből az Egyesült Államok lakói 169 milliót használnak, mig a Szovjetunió lakói csak 40 mil­liót. A 86 millió TV készülék­ből a U. S.-ben 53 milliót hasz­nálnak, szemben a Szovjettel, ahol mindössze 3 millió TV ké­szülék van használatban.) Az évkönyv számot ad a vi­lágon forgalomban levő autók számáról is. Eszerint 91 millió személykocsi volt a múlt évben forgalomban, amiből közel 60 millió személykocsi az Egyesült Államokban futott. Az 1,000 főre eső autók átlagos száma 48 világviszonylatban, mig ugyanez a szám az Egyesült Államokra vonatkoztatva 355 volt. Meddig tart a laosi békekonferencia? Aki kiváncsi arra, hogy med­dig fog tartani a genfi laosi bé­kekonferencia, az vegye figye­lembe a pekingi kommunista kormány szállodai szobafogla­lását ebben a városban. A kí­nai delegátusok száma 160; a Hotel Metropole szállónak majd minden szobáját lefoglal­ták — hat hónapra! Ugyanak­kor 20 limousine-autót is bérel­tek, ugyanannyi időre. Egyre többen menekülnek Bonni híradás szerint ezidén még inkább nő a keletnémet “szovjetparadicsomból” mene­külők száma, szemben a múlt év hasonló időszakának 50,- 333333 számával. Egyik érde­kes hir arról ad számot, hogy egy juhász 500 juhból álló nyá­jával együtt menekült át Nyu­­gat-Berlinbe, ahol menedékjo­got kapott és a juhnyájat ide­iglenesen egy ottani farmer őrizetére bízták. sodrában láthatóvá válik mind­nyájunk számára, melyik a bé­ke útja ... Ki ksegitik szétsu­gározni a béke világosságát s kik azok, akik elvakultságuk dühében a végpusztulás pokoli erőit akarják rászabadítani a földre.” Állami ösztöndíjat nyertek Olchváry Pál, Olchváry Ist­ván és neje, new brunswicki lakosok középiskolát most vég­ző kisebbik fia is abban a ki­tüntetésben részesült, hogy megkapta a New Jersey Álla­mi ösztöndíjat. A. N. J. Depart­ment of Education május 29-én kiadott jelentésében megyén­ként fel vannak sorolva mind­azon diákok, akik scholarship­­et kaptak; Middlesex megyé­ben összesen 14 magyar diák nevét találtuk a kitüntetett ösz­töndíjasok között: Árvay József (Woodbridge), Bakos Erzsébet, Bodnár István és Olchváry Pál (New Bruns­wick), Bogdán Richard (Spots­wood), Breza Carol, Kovács Patricia és Sipes Patricia (Car­teret), Czech Francine és Fo­gas Erzsébet (^ords), Ifj. Ros­ta József (North Brunswick), Kasko Ferenc (Monmouth Junction), Kish Erzsébet (Perth Amboy) és Sass Roger (Sayre vilié). Büszkék lehetnek szüleik ezekre a jó tanulmányi előme­­netelü gyermekekre! Csak $100 értékig szabad behozni A képviselőház elfogadta azt a törvényjavaslatot, melynek alapján amerikai turisták a jö­vőben az eddigi 500 dollárral szemben csak 100 dollár érté­kű külföldi árut hozhatnak be vámmentesen. Az uj törvény a javaslat sze­rint 1963 julius 1-ig marad ér­vényben. Repülő ieleviziő Amerikában már kipróbál­tuk az oktatás célját szolgáló repülő televíziót. A televízió­adás egy DC-6 gépről történt és az elemi és középiskolák ké­szülékein került felvételre. Az első ilyeri levegőből történt ta­nítást mintegy félmillió gyer­mek látta és hallgatta Indiana államban. Tervek vannak ar­ra, hogy jövő évtől kezdve rendszeresítik a repülő-televi­­zió tanítást több “remote” he­lyen Amerikában. Ritka csontbaj Little Rock, Ark.-ban 18 hó­nappal ezelőtt született egy fiúgyermek, kinek csontjai annyira törékenyek, hogy nem szabad sírnia, nem szabad kö­högnie és szinte mozdulatla­nul kell feküdnie. A szeren­csétlen csöppségnek már eddig tizenötször volt lábtörése, tíz­szer volt kartörése és 10 bordá­ja volt eltörve úgy, hogy életé­nek 95 százalékát már eddig is sínekben töltötte. HA AZT AKARJA, hogy vál­lalkozása sikerüljön, hirdessen a mi lapunkban! Adlai E. Stevenson, Amerika képviselője az Egyesült Nemzetekben Újfajta, színes dol­lár-bankjegyek lesznek Az Egyesült Államok kincs­tára azzal a tervvel foglalko­zik, hogy újfajta dollár-bank­jegyeket bocsát ki, még pedig olymódon, hogy a különböző címletű pénzeknek különböző színe lesz. Az 1-dolláros, te­gyük fel, zöld szinü marad, az 5-dolláros sárga, a 10-es piros, a 20-as kék lesz, stb. (Per­sze ezek nem a végleges ki­választott színek, ezt csak mi írjuk igy magyarázatképen. — Szerk.) Ily módon könnyebben lehet a bankókat megkülön­böztetni. Mrs. Elizabeth R. Smith, az Egyesült Államok kincstárnoka Dillon pénzügy­­miniszterhez küldött jelentésé­ben közölte, hogy a szövetségi kormány pénznyomdája már kipróbálta a különböző szinü dollár-bankjegyek gyakorlati értékét és azt hasznosnak ta­lálta. Uj megfigyelőto­rony az osztrák­magyar határon (FEC) Nemrég fejezték be katonai- és polgári-ruhás mun­kások egy kb. 20 méter magas figyelőtorony építését a Ják melletti határszakaszon. A to­rony nemcsak magasabb, de alakilag és szerkezetileg is el­üt az eddig felállitottaktól, ál­lítólag, mert nagyhatósugaru fényszórót szerelnek rá. Hir szerint ilyen különleges tor­nyokat a határnak nehezen át­tekinthető helyein fognak fel­állítani, ahol eddig mindkét irányú illegális határátlépések gyakrabban fordultak elő. Szülőhazánkat igy “védik” a vörösek, hogy a jámbor pol­gár, aki szerintük “boldog és megelégedett”' a kommunista paradicsomban, valahogy ki ne szökhessen onnan. 93 éves ikrek Az Egyesült Államok legidő­sebb hármas-ikrei — akiket Hit, Remény és Szeretet néven ismer a világ — a Framing­ham, Mass.-i kórházban elér­ték 93-ik életévüket. Már két éve gondozzák őket a kórház­ban. A három testvér: Mrs. Annie Faith McDonnell, Mrs. Ellen Hope Daniels és Mrs. Nora Charity Murphy az ország minden részéből sok üdvözletét kapott és a kórházi személyzet szép ünnepélyt rendezett tisz­teletükre. Mindhárman özve­gyek Európa után Dél-Ámerika Kennedy elnökünk elhatá­rozta, hogy ez év júliusában személyesen látogat meg több délamerikai országot, mert a kommunisták egyre nagyobb nyomás alatt tartják a Pan- American Union államait. Az első ország Uruguay lesz az amerikai elnök látogatásának sorozatában, majd Brazília és Equador utbaejtése van az elő­zetes tervekben. Dél-amerikai útja során ismerteti az elnök az uj 600-millió dolláros köl­csön tervét a nagy gazdasági bajokkal küzdő országok szak­embereivel. Adlai E. Stevenson többek között arról nevezetes, hogy meg tudja őrizni a humorát minden körülmények között és saját magán is tud nevetni. Két­szer is sikertelen maradt az el­nökválasztáson, hosszú és fára­­dalmas munka után. Az 1956-i választás előtt két nappal lá­nyának fiúgyermeke született. Bukása után az elnökjelölt igy vigasztalta barátait: “Nincs okotok sajnálni engem. Ha el is vesztettem a választást, nyer­tem egy unokát!” Adlai E. Stevenson hivatásá­nál fogva ügyvéd. Ügyvédi cé­gének székhelye Chicago és a volt elnökjelölt ezt a várost te­kinti otthonának, bár 61 évvel ezelőtt Los Angelesben szüle­tett. Hat éves volt, amikor szü­leivel Illinoisba költözködött. Közhivatalokhoz való vonzó­dása családi örökség. Nagyap­ja, akit szintén Adlai E. Steven­­sonnak hívtak, az Egyesült Ál­lamok alelnöke volt, Grover Cleveland elnöksége idején; a mi Stevenson-unk atyja pedig Illinois államban a Secretary of State hivatalát töltötte be. Stevenson 1922-ben végezte el Princetonban egyetemi ta­nulmányait, de azután még Chicagóban jogi tanulmányo­kat folytatott. Ügyvédi gyakor­latát többször félbe kellett sza­kítania, hogy közhivatali meg­bízatásokat vállaljon. Illinois állam kormányzója volt, mi­előtt elnökjelöltségét 1956-ban elnyerte. A United Nations iránti ér­deklődése 1945-re vezethető vissza. Akkor még nem ez volt a neve ennek a szervezetnek, amely San Franciscóban kez­dett tanácskozni, hogy első közgyűlését Londonba hívják össze. Csak a második közgyű­lést tartották Lake Success-ben, New York államban. Stevenson kezdettől fogva lelkesen karol­ta fel az eszmét és bízott a végleges sikerben. Most, amikor nagykövetté nevezték ki az Egyesült Nem­zetekhez, a tiszteletére rende­zett banketten dramatikusan jellemezte az Egyesült Nemze­tek jelentőségét a mai forrongó világban: “Birodalmak bukása bom­lást és zavart hozott magával a világtörténelem minden sza­kában. Most talán a legszéle­sebb körű bomlásnak vagyunk tanúi, amikor rövid 15 év le­forgása alatt a birodalmi köte­lékek, amelyek a nyugateuró­pai hatalmakat Ázsia és Afrika népeihez kötötték, egyszerre megsemmisültek. Azt hiszem, hogy a történelemben ehhez hasonló nagyarányú fordulat még sohasem következett be ilyen káprázatosán rövid idő alatt.” “El kell készülnünk arra, hogy féltékenység, zavarok és összeütközések követik ezt a felfordulást. így volt ez a múlt­ban és ez volna várható a jö­vőben is. Az uj dolog az, amit az Egyesült Nemzetek Szövet­sége vállalt magárq, hogy: ki­küszöböli, vagy legalább is le­csökkenti a múltban ilyen al­kalmakkor bekövetkezett ször­nyű erölcsi és anyagi vesztesé­geket, emberi életben és földi javakban.” “Forradalmi újítás az, amit az Egyesült Nemzetek végez és örvendetes fordulat a világ­­történelem megismétlődő ciklu­saiban.” - * , 10 éven belől a holdban leszünk J. F. Kennedy elnök multhe­­ti, a Kongresszus mindkét háza előtt elmondott beszédében töb­bek között utalt arra, hogy a világűr meghódítására irányuló kelet-nyugat közötti versen­gésben a végső győzelem, a di­adalmas elsőség mennyire fon­tos. Ezért sokbillió dolláros vi­lágűr-utazási befektetést kért kongresszustól, hogy legké­sőbb 1970-ig élő embert lőhes­sünk ki a holdba s azt onnan élve vissza is hozzuk. És fő­leg, hogy elsők legyünk ennek elérésében! MI A MAGYAR? Magyárok voltak Magyarország nélkül, Magyarok vannak Magyarország nélkül. Magyarok lesznek Magyarország nélkül. Mert az országnál mélyebb-a magyarság, Mert test az ország és lélek a nép — Keret az ország s az ország-keretben A magyarság fejedelmi Kép . . . Két évtized idegen keretben A Kép, a lényeg alig változott, Oltárképpé magasztosult talán, Bár nyomta a keret, az átkozott, A régi, rokon, ismerős keretben Ne felejtsük: ez is csak foglalat — Jobban hat a neki való keretben, De mégis csak a Kép az, aki hat, Csikoroghat az államgépezet, Mert minden állam test és csikorog — De Arany János dallama örök, S Petőfin nem fognak ki divatok! Vannak bolondjai a szerelemnek, S őrültjei a honfi-láznak is — De néha nagyon is hamar kisül, Hogy mindez múló, balga és hamis. Vannak korszakos szörnyű tévedések És vad politikai divatok — De néha egy-egy költő mondja el Joggal: az állam mostan én vagyok. Két évtizedes idegen kertben Mi megláttuk az örök lényeget — Országokat lehet szétdarabolni: Nem lehet gyükobli a lelkeket! REMÉNYIK SÁNDOR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents