Függetlenség, 1961 (48. évfolyam, 1-51. szám)

1961-04-06 / 14. szám

In Its 48th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. VOL. XLVIII ÉVFOLYAM — NO. 14. SZÁM *f^>20 Ten Cents per Copy—$4.00 per Year Second Class postage paid at Trenton, N. J. TRENTON, N. J., 1961. ÁPRILIS 6 “Eleséget Békéért!” Magyarországi propaganda­iratokkal árasztották el egész Amerikát. Magyaroknak, akik soha sem­mit sem kaptak Magyarország­ról, egyszerre szép képes új­ságot hozott a posta. Aki vé­giglapozza ezt az újságot, azt látja, hogy Magyarországon csupa zene, tánc, népviselet, hejehuja, lakodalom az élet és­pedig mindez csupa virágluga­sokban. Mosolyognak a munká­sok Csepelen, a parasztok a tszcsékben. Még az államköl­­csönt is mosolyogva jegyzik. A mosolygó AVO-sokat nem mutatják be, pedig belőlük is szeretnénk néhányat látni most, hogy magukhoz tértek a forradalom alatti ijedtségből s újból elömlik arcukon a kéjes derű. A mosolygó szovjet katonát sem mutatják, pedig tudjuk, ezek is sok deríit fakasztanak a magyar földön. Ezek a nyomtatványok most­­már rendszeresen jönnek majd, címeinket évek óta gondosan gyűjti az AVO és a magyarok világszövetsége nevet viselő hi­vatal. Áradásuk azóta kezdő­dött el, hogy Kennedy elnök feloldotta azt a tilalmat, mely szerint kommunista nyomtat­vány csak azoknak volt kéz­besíthető, akik ezt kifejezetten kívánták. Most akár kívánjuk, akár nem, gyors időközökben hozza a posta a “mosolygó magyar népet.” Hányán dülünk be ne­ki? Aligha sokan. Tehát csak hadd jöjjenek! Látjuk mi a mosolygó arcok mögött a küz­­ködő, szenvedő, meggyötört, bi­lincsbevert magyar népet is. Milyen erős Kruscsev? — ez a kérdés foglalkoztatja most a nyugati világot. Vannak nyugaton szovjet szakértők, akik szerint Kruscsev a saját országában is gyenge lábon áll, szakadatlanul viaskodnia kell pártjának azzal a rétegével, amely maga mögött a kínai tá­mogatást, tehát a sztálinista erőket érzi. A másik elképzelés szerint Kruscsev soha sem volt olyan erős, mint éppen ma -— ezt vallják főleg az angolok. Valószínű, hogy valahol a középen van az igazság. A Kreml sötét korridorain szaka­datlanul folyik a birkózás, a halálos viaskodás; a vesztes mindent vészit, a győztes min­dent nyer, így volt ez mindig, még Sztá­lin idejében is. Mihelyt Sztálin keze erőtlenedett a korbács su­­hogtatására, egyszerre előbuj­­tak a sötétség lakói, köztük Kruscsev is. Röpke néhány na­pig a nyílt szinen folyt a bir­kózás; az volt a legerősebb négy, akik a Sztálin, koporsó­ját vitték s aztán csak egy ma­radt. Nem közömbös, hogy Krus­csev hatalma hanyatlik-e, vagy sem s éppen ezért, a valószínű­ségi számításoknak igen nagy szerepük van a nyugati főváro­sokban. Húzódik ugyan a do­log, de mégis elérkezik a nap, amikor a nyugati világ képvise­lete, az élen Kennedy elnökkel leül tárgyalni a szovjet világ vezetőjével. Nagy melléfogás volna, ha a nyugati világ azzal tárgyalna, aki rövidesen eltűnik a moszk­vai sülyesztőben. Amerika gazdasági élete túl van a legrosszabbon, mos­tantól kezdve már felfelé tart az irány. A gyárak egyre töb­bet dolgoznak, a vállalatok be­fektetnek, a munkások bére emelkedik. A jóslatok szerint 1961 elég jó gazdasági esztendő lesz, ha majd az év végén az átlagot vesszük. Ezzel szemben 1962- őt a virágzás esztendejének te­kintik s ez átterjed 1963-ra is. 1964 a nagy kérdőjel. Lehet, hogy akkor újból be­következik a hanyatlás, visz­­szaesés, hacsak valami előre nem látot't dolog tovább is üzemben nem tartja a nagy motort. Tehát két esztendőt lehet venni, ami biztosnak látszó vi­­rágzási időszak. Jubileumi cserkész­­gyűlés A Magyar Cserkészszövetség április 8-án tartja kétévenként szokásos közgyűlését Toronto, Canadában. A magyar cser­készet 50-ik jubileumi évében a Kanadában élő magyar cserké­szek látják vendégül a világ négy tájáról érkező vendége­ket. A közgyűlésen 18 ország­ban működő 64 magyar csapat kiküldöttei vesznek részt, hogy meghallgassák az elmúlt évek munkájáról szóló jelentéseket s meghatározzák az elkövetkező években végzendő feladatokat. A közgyűlésen megtartják a tisztujitást is. A Magyar Cserkészszövetség megismétli kérését, hogy a most folyó évi gyűjtés alkal­mából a cserkészet pártfogói s barátai juttassák el adomá­nyaikat a Központ cimére, hogy nevelő és magyar kultú­rát terjesztő feladataikat a ma­gyar cserkészek nehézség nél­kül végezhessék tovább. Cim: Magyar Cserkészszövetség, P. O. Box 68, Garfield, N. J. Kruscsev javasol... Hire jár, hogy Kruscsev üj javaslatokat küld Kenedy el­nöknek arranézve, hogy mikép­pen lehetne az Egyesült Álla­mok és a Szovjetunió közötti feszültséget csökkenteni. A ja­vaslatokat Alexander V. Top­­csijev akadémikus, Kruscsev bizalmasa hozza magával, mi­kor a Massachusetts Institute of Technology százesztendős fennállásának jubiláris ünnep­ségére Bostonba érkezik. Szovjet ‘közeledés’ Szovjet diplomaták szerint Mikoyan helyettes szovjet “mi­niszterelnök” a közeljövőben valószínűleg ellátogat Wash­ingtonba, ugyanakkor Johnson alelnök Moszkvába lenne hi­vatalos. Kruscsev szorgalmaz­za ezeket a látogatásokat, hogy igy a Kennedy kormány­nyal közvetlenül és magas szinten felvehesse a kapcsola­tokat és siettesse Kennedy el­nökkel a személyes találko­zást. (Úgy latszik, a laosi cécó csak bekezdése volt a szovjet “közeledési manővernek.”) Sok olyan ország van a vi­lágon, amelynek népe állandó­an az éhínség küszöbén áll, vi­szont a szerencsés országokban a túlsók eleség okoz bajokat. Ez a helyzet nagyszerű alkal­mat nyújt az amerikai kor­mánynak, hogy emberbaráti cselekedetekkel gazdasági ne­hézségeket is megoldjon. Kennedy elnök már többször nyilatkozott arról, hogy a nincstelen népek legégetőbb problémáit elsősorban Ameri­kának kell megoldania. Fela­vató beszédében “nyílt háborút hirdetett az emberiség ősi el­lensége, az éhség ellen.” Majd az ország helyzetéről szóló kongresszusi üzenetében emlí­tette, hogy enyhítenünk kell az éhséget a világ minden részén és egyszersmind fellendíteni ezzel a közgazdaságot. Kennedy már megválasztása előtt alakította meg a “Food for Peace” bizottságot, amely­nek célja, hogy Food Bank-ot létesítsen az Egyesült Nemze­tek keretében, a nélkülöző or­szágok rendelkezésére. Az amerikai kormányok már régóta igyekeznek a termelési feleslegek kérdését hasonló eszközökkel megoldani. Kétfé­le rendszert követtek eddig. A feleslegeket egyrészt teljesen ingyen osztották ki a szűkölkö­dő országok népei között, más­részt pénzért adták ugyan el, de az ellenértéket e népek sa­ját közgazdasági életének meg­erősítésére fordították. A ma is fennálló törvény, a Public Law 480 értelmében az Egyesült ünnepélyes keretek közt vet-' te át a New Yorkban székelő Magyar Könyvtár és Történel­mi Társulat igazgatósága az “Udvardy könyvgyűjteményt.” Az igazgatósági ülést Szent- Iványi Sándor elnök (volt bu­dapesti unitárius püspöki viká­rius, lancasteri (Mass.) lelkész nyitotta meg és bejelentette, hogy dr. Udvardy Tibor new yorki könyvkereskedő szép gyűjteményt adott a könyvtár­nak. Dr. Márk Béla, a könyv­tár ügyésze felolvasta az ado­mánylevelet, amelynek tanúsá­ga szerint dr. Udvardy édes­apjának és édesanyjának állít emléket ezzel a gyüjtemény­­nyel. Az igazgatóság tagjai nagy érdeklődéssel tekintették meg a szépen elrendezett gyűjte­ményt; külön a kutatóknak al­kalmas szakkönyveket, régi magyar remekírók angolul és más világnyelven megjelent müveit és az uj magyar iroda­lom otthon és külföldön meg­jelent köteteit, valamint régi értékes folyóiratok sorozatait. Az adománylevél átvétele Munkáshiány Nyugat-Német­­országban Nyugatnémetországban t o - vábbra is munkaerőhiány van. Félmillió “job”-ra nincs je­lentkező. A kormány most sür­­kősen 600,000 munkás behoza­talát vette tervbe s ezzel pár­huzamosán előnyös hitelnyúj­tással segít a vállalatoknak munkáslakásokat építeni. Államok kormánya az ország termelési feleslegeit külföldön eladhatja, de az ellenértéket az illető ország pénznemében állapítják meg, amelynek egy részét kölcsönadjuk hosszúlejá­ratú befektetésekre, amelyek a közgazdaság fellendítését cé­lozzák. Indiával, például, a követke­ző ügyletet bonyolítottuk le: 1956-ban megegyeztünk ve­lük, hogy 360 millió dollár ér­tékű búzát és más terményeket eladunk nekik, rupee-ban (In­dia pénzneme) való kifizetésre. Ebből az összegből azonban 234 millió dollárt ugyanakkor kölcsönadtunk Indiának, hosz­­szulejáratu közgazdasági be­fektetésekre. Sok más ország teljesen in­gyen jutott amerikai felesle­gekhez. A Nemzetközi Vörös Kereszt 15 millió dollár értékű amerikai terményt osztott ki az Ausztriába menekült magya­rok és a Magyarországon élő sinylődők körében. Afganisztán 40.000 tonna búzát kapott ajándékba a kenyérinség csök­kentésére, Iran vizkárosultjai 20.000 tonna gabonát. Ellenségeink szeretnék két­ségbevonni Amerika önzetlen­ségét; pedig ezeket az adomá­nyokat nem kötöttük feltéte­lekhez és a politikának sincs semmi köze ahhoz, hogy kit se­gítünk meg. Példa erre Ma­gyarország esete is: nemcsak a menekültek, hanem az otthoni nép is kapott segítséget a Vörös Kereszt utján. American Council után Szent-Iványi Sándor elnök külön is üdvözölte az igazga­tóság meghívására megjelent Udvardy Tibort. — Bárcsak a nemeslelkü­­ségnek ez a megnyilatkozása — mondta — más honfitársun­kat is hasonló cselekedetre késztetne. Voltak és vannak itt még szép magyar könyvgyűjte­mények magánosok kezében. Ezeknek a sorsa egy szokott lenni, mihelyt a gazdájuk le­hunyja a szemét, elkallódnak. Mennyivel szebb és maradan­dóbb volna, ha ezek a könyv­­gyűjtők szerte a világon még életükben a könyvtárnak aján­lanák fel gyűjteményüket és ezzel maradandó emléket állí­tanának maguknak. Magyar tudós szín­padi találmánya A new yorki Manhattan School of Music (238 East 105th St.) Hubbard Auditóriu­mában április 20-án, csütörtö­kön este Mozart “Varázshege­­düjét” adják elő újszerű szín­padi rendezési kellőkkel, ame­lyet Dr. Nagy Elemér, erdélyi székely honfitársunk, a Karit College of Music tanára talált fel. A Multi-Screen Projection segítségével a színpadi vetítés sokkal élethübben történik, ami a hatást nagyban emeli. Dr. Nagy a készüléket a Ford Foundation anyagi segít­ségével készítette el és azt a jelen előadáshoz önköltségi ár­ban engedte át. Az előadás tiszta jövedelme az iskola ja­vára megy és erre való tekin­tettel a 10 dolláros koncertje­gyek ára az adóból levonható. Magán könyvgyűjteményt kapott ' a magyar könyvtár 26 ÉVE BÍRÓ SÉLLYEI F. LAJOS Perth Amboy város bírája (magisztrátusa) a közelmúlt­ban ismét kinevezést kapott további 3 évre a várostól. Sél­­lyei 1935-óta tölti be ezt a tisztséget, amely mellett ügy­védi gyakorlatát is folytatja a Smith St. 175 szám alatti iro­dájában. Séllyei F. Lajos évekig volt a Middlesex County Magis­trates és a Perth Amboy Bar Association elnöke, aktiv tag­ja volt a demokrata pártnak, elnöke volt a Perth Amboy környéki Community Chest gyüjtőkampányának s hosszú évek óta minden társadalmi megmozdulásban részt vesz. A háború után az Amerikai Ma­gyar Segélyakció országos el­nöke volt egy ideig és az Ame­rikai Magyar Szövetségnek, valamint az újabban létesített Magyar Segélyakciónak, to­vábbá a Rutgers Egyetemen magyar tanszéket fenntartó Amerikai Magyar Intézetnek most is igazgatósági tagja. Gratulálunk Séllyei bírónk újabb kinevezéséhez s kívá­nunk neki jó egészséget és hosszú életet! Magyar kisgazdák figyelmébe A földművelésügyi minisz­térium közli, hogy a hatáskö­rébe tartozó Farmers Home Administration rendkívüli könnyítéseket léptetett életbe abból a célból, hogy a kis far­merek földjeiket jövedelme­zőbbé tehessék. Olyan farme­rek, akik földjeiket családi alapon művelik meg és jöve­delmüket nem képesek valami mellékfoglalkozással növelni, ezután kaphatnak a hivataltól kölcsönt olyan beruházásokra, amelyek által földjük jövedel­mezőségét fokozhatják. Előfel­tétel az, hogy az illetők képe­sek legyenek a kölcsönt legfel­jebb hét évre kiterjedhető részletekben visszafizetni, évi 5 százalékos kamatot beleért­ve. Ilyen kölcsönt kaphatnak fiatal farmerek, hogy abból még vásárolhassanak földet vagy gazdasági eszközöket, továbbá középkorú farmerek, sőt oly farmerek is, akik közel állanak a visszavonulási élet­korhoz. A NATO hadereje A NATO szakértők vélemé­nye szerint Nyugateurópa egy konvencionális háború esetén katonailag tartható lenne, ha 30 bevehető hadosztály megfe­lelő tartalékokkal állna* ren­delkezésre. Ezidőszerint 21 nem teljes erejű NATO had­osztály állomásozik Nyugat­­európában. 150 éves az Egyesült Államok himnusza A Baltimore kikötőjében emelkedő Fort McHenry erődöt bombázó brit hadihajók egyi­kén túszként töltötte az 1814 szeptember 13-ikáról 14-ikére virradó éjszakát az amerikai Francis Scott Key. A bombázás során nem tudták az angol tü­zérek eltalálni az erőd csillag­sávos lobogóját és ez adta Key­­nek az ihletet költeményének megírására. Az annakidején népszerű dallamra alkalmazott szöveg kézirata ugyanabban a baltimorei múzeumban van, ahol Kováts Mihály óbester lo­vassági lobogóját őrzik, külön üvegszekrényben. Ez év őszén az Amerikai Ma­gyar Szövetség társas kirán­dulást vezet Baltimoreba a másfélszázados évforduló al­kalmából. Addig is itt adjuk az amerikai himnusszá avatott Key költemény szövegét és igen kérjük honfitársainkat, hogy azt mihamarabb memorizál­ják. THE STAR-SPANGLED BANNER Oh, say, can you see, by the dawn’s early light, What so proudly we- hail’d at the tivilight’s last gleaming. Whose broad stripes and bright stars through the perilous fight O’er the ramparts we watch’d, were so gallantly streaming . . . And the rockets’ red glare, the bombs bursting in air Gave proof through the night that our flag was still there! Oh, say, does the star-spangled banner yet wave O’er the land of the free and the home of the brave? Amerikai szobrok és magyar művészek A világ legismertebb műal­kotásainak egyike a New York-i kikötőben felállított Statue of Liberty, amely nem­csak a bevándorlónak, hanem az egész világnak hirdeti az amerikai nép vendégszerete­tét és a szabadság eszméjének diadalát. Általánosan ismert tény, hogy ezt a szobrot a francia nép adományozta az amerikai népnek és az elszászi Batholdi szobrász munkája. Kevésbé is­meretes azonban az, hogy mi­kor a szobor megérkezett New Yorkba, hogy 1884-ben az ak­kori Bedloe Islandon- felállít­sák, talapzatról is kellett gon­doskodni, amelynek költsége többre rúgott annál, amibe a szobor maga került. Az ameri­kai kormány húzódozott attól, hogy a kincstárt ilyen tétellel megterhelje, mire Pulitzer Jó­zsef, a magyar-származású új­ságíró, “The World” cimü lap­ja utján közadakozásból több mint 120,000 kispolgár hozzá­járulásával három hónap alatt szerezte meg a még hiányzó 100,000 dollárt. — Nem milliomosokhoz for­dulok segítségért — irta Pu­litzer — hanem a munkások millióihoz, akiknek Amerika érvényesülési lehetőséget nyúj­tott. Pulitzer maga 17 éves korá­ban érkezett New Yorkba Ma­kóról, hog;y a világ legtekinté­lyesebb újságírójává legyen. Hasonlóképen dramatikus az összefüggés az Amerikában diszlő Kossuth szobrok és a bu­dapesti Városliget legszebb he­lyén felállított Washington szobor között. Egy amerikai­magyar újságíró szavaival élve — “A szobrok láthatatlan, de lerombolhatatlan hidat jelente­nek a két nemzet között.” A három munkából az első a clevelandi lett, ahol az első Kossuth-szobor felállítását az ottani pánszláv szövetség min­denképen megakad ályozni igyekezett, azt állitván, hogy Kossuth “elnyomta a nemzeti­ségeket.” Végül is győzött az igazság és. Cleveland-n.ek talán legszebb terén áll a Kossuth szobor, amelyhez később az ugyancsak kisemberek pénzé­ből emelt new yorki Riverside-i szobor is csatlakozott. Finta Sándor, a magyar faj­táját lángolóan szerető és nem­rég elhunyt szobrász munkája New Yorkban a Kováts Mihály ezredes hősi küzdelmét ábrá­zoló relief, szintén emlékezteti az amerikai népet arra, hogy a magyár bevándorló életét ál­dozta fel az amerikai szabad­ságért. Hűvös László, akinek szob­rai nemcsak Budapesten, ha­nem sok európai fővárosban diszitik a köztereket, már New Yorkban is szabad téren hirde­ti a magyar tehetség diadalát. Vértes Marcel, a világhírű művész, aki kerámiát is terve­zett, amit a szobrászat egy ágának tekinthetünk, számta­lan, Amerikában elhelyezett munkájával tette a maga nevét halhatatlanná és az amerikai­magyar nevet a művészetek terén is elsőrangúvá. De sok más szobrászunk is van, aki Amerikában dicsősé­get szerzett a magyar nép ne­vének. Hogy csak találomra említsünk meg néhányat a leg­nagyobbak között, betiirendi sorban: Bossányi Ervin, a washingto­ni Woodrow Wilson kápolna díszítője; Fried Tivadar, a Mo­dern Festők és Szobrászok Szövetségének alelnöke New Yorkban; Gách György, Haj­­mássy Ilona gyönyörű profil­jának megörökitője; Kóni Mik­lós, amerikai kormányzók meg­­mintázója; Nagy Tibor, a new yorki képkiállitási csarnok ve­zetője; Polonyi Gabriella, a Tiffany Foundation kitünte­tettje; Schönbauer Henrik, sok amerikai múzeum gyűjtemé­nyeinek büszkesége; Vincze Pál, Truman elnök és Aga Kán megörökitője, stb. American Council Eisenhower­tábornok Kennedy elnök aláírta azt a speciális törvényt, amely a volt elnököt visszahelyezte ötcsil­lagos tábornoki rangjába. Ei­senhower visszakapta táborno­ki rangját, amiért azonban kü­lön fizetést, illetve nyugdijat nem kap. A volt elnök nyug­dijat és külön évi $50,000 költ­­ségmegtéritést kap az ország­tól, amig él. Eisenhoweren kí­vül még két másik ötcsillagos tábornoka van hazánknak: Gen. Douglas MacArthur és Chester Nimitz admirális. HA AZT AKARJA, hogy vál­lalkozása sikerüljön, hirdessen a mi lapunkban! American iii Spirit — Hungarian in Language Hungarian NdWS Amerikai szellemű magyar újság

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents