Függetlenség, 1961 (48. évfolyam, 1-51. szám)

1961-12-07 / 49. szám

In Its 48th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. VOL. XLVIII ÉVFOLYAM NO. 49. SZÁM «gg ^.20 Ten Cents per Copy—$4.00 per Year_____________Second Class postage paid at Trenton, N. J. TRENTON, N. J., 1961. DECEMBER 7 EMLÉKEZTESSEN PEARL HARBOR! AZ AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG EZIDEI KARÁCSONYI BÉLYEGEI ZÁGONYI KÁROLY, AZ AMERIKAI POLGÁRHÁBO­RÚ MAGYAR HUSZÁRŐRNAGYA SZÁZ ÉV ELŐTTI HIRES SPRINGFIELDI HALÁL-ROHAMÁT MUTATJA A GYÖNYÖRŰ SZÍNES LEVÉLZÁRÓ BÉLYEG KÉPE Mindszentyről tárgyalna a budapesti kormány, ha erre volna hajlandóság Ameriká­ban. Erről egy nyilatkozat hangzott el Budapesten “illeté­kesek szájából.” A nyilatkozat nem volt pökhendi, inkább csendes felkinálkozást lehetne kiérezni belőle. A cél ez és nem kevesebb: a viszony megjavítása Ameri­kával. A jelenlegi állapot se­­hogysem kielégítő Budapest­nek. Amerika nem sokba veszi a budapesti kormányt s ha Wa­shingtonban mégis megemlítik néhanapján, “bitorlónak” ne­vezik. Kádárék nehezen tudják el­viselni az igazságot, főleg azért, mert ebben az eléggé egyoldalú vitában fegyverte­lennek érzik magukat. Ha Wa­shingtonban bitorlónak nevezik a Kádár-kormányt, azt egy­szerre átveszik a szabad világ lapjai, rádiói. Kádár “megtor­ló nyilatkozatát” viszont csak a Népszabadság és a többi ha­sonszőrű sajtótermék közli. Ez még hagyján. Amerika gazdasági erejét minden nap érzi a budapesti kormány és ez most már elviselhetetlen kezd lenni. Az első akadály — Ká­dárék szerint — Mindszenty hercegprímás személye, őt kell az útból elhárítani. A herceg­prímás, mint ismeretes, 1956 óta az amerikai követség épü­letében tartózkodik. Az amerikai kormányt aligha hozza lázba a budapesti ajánlat, illetve felkinálkozás. Maga a hercegprímás nem haj­landó alkudni, például lemon­dani, vagy külföldre távozni. Továbbra is a magyarországi katholikus egyház fejének te­kinti magát és nem megy bele jogának semmiféle megcsorbí­tásába. Lehetséges, hogy a Bu­dapesti kormány megengedné neki az esztergomi érseki szék elfoglalását, de az ismert esz­közökkel megkötné a kezét — ezt a főpap nem vállalja. El­végre, Kádáréknak mi sem vol­na könnyebb, mint koholt vá­dak alapján a főpapot újra el­hurcolni. A külföldre távozást már rég elvetette Mindszenty bíboros. Megtehette volna az 1956-os forradalom után s ta­lán később is. Kádáréknak már oly kellemetlen Mindszenty je­lenléte, hogy az ávósok szemet hunytak volna, ha az amerikai követség magányos lakója megpróbálkozott volna a szö­késsel. Még az is lehetséges, hogy a Kádár-kormány tovább is haj­landó menni, a lengyel példát tartva szem előtt. Mint ismere­tes, Visinszky lengyel bíboros — aki szintén évekig volt bör­tönben — rettenetes nehézsé­gek között ugyan, de mégis maga kormányozza egyházát s jóllehet nem hajlandó kiszol­gálni a rendszert, valamilyen modus vivendi-t talált a Gomul­­ka-kormánnyal. Tárgyalásról szó aligha lehet, amig abba maga Mindszenty hercegprímás bele nem egyezik. Az amerikai kor­mány Mindszenty bíboros há­zigazdája és nem kényszerít­heti vendégét ilyen, vagy amo­lyan feltételek elfogadására. Maga a bíboros pedig nem az az ember, akinek feltételeket lehetne szabni. Neki mindig az volt a véleménye, hogy a tör­vényt maradéktalanul be kell tölteni. “Törvény” alatt pedig nem azokat érti, amelyeket Ká­dárék szabtak. A budapesti kormány is tu­datában van, hogy “nehéz di­óról van szó,” de abban re­ménykedik, hogy Mindszentyt megtörte a szobafogság és ma már hajlandó bizonyos enged­ményekre. Az elhangzott nyilatkozatot úgy kell venni, mint egy kísér­leti léggömböt. Feleresztették és most várnak, hogy mi követ­kezik. Lehet, hogy semmi. Le­het, hogy valami. Mindenesetre rövidesen el­válik. A Bethlen Otthon karácsonyi kérelme 1961 Advent Kedves Jótevőnk! Gonddal, bajjal, sok nyomo­rúsággal megvert ember-vilá­gunk hivő része karácsony ün­nepére készül. Bár az újkeletű pogányság áradata Földünk­nek már felét ellepte s vak ön­hittségében teljes győzelemről álmodozik: mi megmaradunk mérhetetlen kegyelmű mennyei Atyánk iránti hűségben, Aki úgy szerette ezt a biint bűnre halmozó világot, hogy az ő egy­szülött Fiát adta érte . . . Ebben az emberi elmével fel­mérhetetlen szeretetben van a mi bizalmunk s ez teszi szá­munkra örömmel teljessé “Krisztus Urunk áldott születé­sét.” Az Ur testbe-öltözésének kö­zelgő ünnepén kivánhatunk-e szebbet, jobbat, nagyobbat, mint azt, hogy a Te szivedben is szülessék meg a Békesség Királya s ösmertesse meg Veled a másokkal való törődés, az egy­más térhe hordozás csodás örö­mét. Amikor 73 gyermek és idősö­dő lakónk nevében hálás szívvel köszönjük meg azt a jóságot, a­­mit Kedves Jóltevőnk részéről a múltban is megtapasztaltunk, hadd kérjük azt különösen most, amikor az Idősek uj Otthonának épen folyamatban levő építése miatt annyira rá vagyunk utal­va a segítségre. Ha valamikor, úgy most igaz, hogy “kétszer ad, aki gyorsan ad.” Ha szived úgy diktálja, Testvér, adományodat juttasd el most is az alábbi címre: BETHLEN HOME Ligonier, Penna. üdvösséges ünneplés kíváná­sa mellett szeretettel köszönt: DARÓCZY SÁNDOR, igazgató-lelkész. HIRES SPORT-TÖRTÉ­NÉSZ HALÁLA Mező Ferenc világhírű sport­­történész, a Nemzetközi Olim­piai Bizottság tagja, az amszter­dami szellemi olimpiász győzte­se Budapesten elhunyt. Temeté­sén az összes sporthatóságok képviselve voltak, valamint a magyar sportélet vezetői, spor­tolók és barátok. A Kerpesi-uti temetőben temették el, a Fővá­ros által adományozott díszsír­helyre. Ma van pontosan 20 éve an­nak, hogy Japán orvul megtá­madta hazánkat, az Egyesült Államokat a Hawaii szigeteken levő Pearl Harborban, csendes­óceáni legfőbb tengeri bázisun­kon. Azon a vasárnap reggelen, pontosan 7 óra 55 perckor, mi­kor az első japán bombát leej­tették a rajtaütésszerűen tá­madó repülőgépek, az egész emberiség jövőjére kiható vi­lágtörténelmi esemény színhe­lye lett ez a Honolulu közelé­ben fekvő hadikikötőnk; a tör­ténelem irányát megváltoztató, az atom-korszakot eredménye­ző s egy másik, soha vissza nem térő korszakot lezáró tettet kö­vetett el Japán, amikor 1941 december 7-én néhány borzal­mas óra leforgása alatt 18 csa­tahajónkat pusztította el vagy rongálta meg, 347 harci repülő­gépünket semmisítette meg, vagy tette használhatatlanná és 2,403 emberéletet oltott ki hadüzenetnélküli orvtámadás­sal. Mert pontosan Pearl Harbor jelenti az emberiség történeté­ben annak az óriási változásnak elkezdődését, ami az atomtitok megfejtéséhez, a háborút befe­jező Japánra ledobott atom­bombához, az atomenergia gyeplőre fogásához vezetett, — vagy úgy is mondhatjuk, kényszeritett! — s ezzel belát­hatatlan lehetőségek kapuja Nem annyira közszükségleti cikkekről, mint élelmiszerről szólva Amerikában a megélhe­tés ma sem drágább, mint mondjuk: 10 évvel ezelőtt. Paul S. Willis, Grocery Manu­facturers of America elnöke rámutat arra, hogy a megélhe­tés egyik legfőbb tétele maga az élelmiszer minden család­ban s dacára annak, hogy ma­napság a super-marketeken és még a kisebb élelmiszer üzle­tekben is, amikor élelmiszert vásárolunk, sok más egyebet is összeszedünk, amit régebb más üzletekben vásároltunk és ami régebb nem került az élelmi­szer számlájára a családi költ­ségvetésben, mégis: az ilyen vásárlásaink összege jövedel­münkhöz viszonyítva ma sem magasabb, mint régen volt. Rá­adásul pedig: manapság többet eszik az átlag amerikai, mint régebben. Hogy ez mivel ma­gyarázható, nem lehet ponto­san tudni, de a statisztikai va­lóság az, hogy többet eszünk. S az élelem ára mégsem maga­sabb. Hogyan? A kormány statisztikusai és szakemberei az átlag amerikai családok havi élelmiszerkiadá­sának megállapításához egy vá­sárcsarnok-kosarat v e s z n ek, amelyben mintegy 80 különbö­ző cikk van. 1947-49-ben az átlag amerikainak 61 munka­óra keresetre volt szüksége í ahhoz, hogy ezt megfizesse. nyílt ki, amit többé becsukni nem lehet . . . S hogy azután ezen a kapun “mi jön be,” mi zudul az emberiségre, azt ma még pontosan megmondani nem lehet s még találgatni is félelmetes. * Amerika népe megrendülés­sel fogadta ma 20 éve a Pearl Harbor-i támadás hírét. De nem megijedve. A nemzet egy emberként ugrott talpra s talán sehol a világon nincs még egy nemzet, amely annyira egysé­gesen, annyira egy akarattal összefogva állt volna valaha is hadba, mint a megtámadott Egyesült Államok népe! A “tengelyhatalmak,” illetve Ja­pán részéről ez volt a legosto­bább lépés: orvtámadás az Egyesült Államok ellen. Mert ennek reakciój ebben a hazá­ban irtózatos erejű volt, fizikai és lelki, szellemi értelemben egyaránt. Ez az ország fennál­lása óta még nem vesztett há­borút és nem is fog! Az orvtá­madó Japán azóta ezt már tud­ja, megtanulta saját kárán ala­posan ... a hitleri Németor­szág és a tengelyhatalmak töb­bi országa is keservesen meg­tanulta . . . hacsak a kommu­nista Oroszország nem látszik, hogy tanult volna belőle. * Mi. magyarok, amerikai ma­gyarok, akik ebben az ország-Ma ugyanenenk a csarnok­kosárnak a megfizetéséhez 38 órai munkára, illetve munka­bérre van szüksége! Másképen számítva: 1947-ben 8 órai mun­kára volt szüksége a keresőnek ahhoz, hogy egy $10 élelmi­szer-kosarat megfizessen. Ma ugyanaz az élelmiszerkosár $11.90-be kerül, azonban ugyanaz a munkás a 8 óra alatt ma $18.72-t keres meg. A családnak tehát $6.82-je meg­marad ebből ,amit másra költ­het. Az amerikai élelmiszergyá­rak (konzervgyárak, stb.) 1947-óta mintegy 9 billió dol­lárt költöttek el arra, hogy a lehető legmodernebb előállítási módszereket és gépeket, üze­meket állítsanak fel s ezzel a háziasszonyok é s kenyérkere­sők segítségére legyenek. Ma, például 70 centbe kerül egy font friss borsó, amit fagyasz­tott állapotban — ami ugyan­olyan jó! — 32 centért vehe­tünk meg a csarnokban. Vagy pedig: ha egy átlagos előre összeállított torta-keverék al­kotó részeit külön-külön akarná összevásárolni a háziasszony, 53 centjébe kerülne az. A kész gyári keverék és hozzá két to­jás ára összesen 41 cent. És még időt is spórol meg a házi­asszony, ha a kész keveréket veszi. (Hogy az ize nem pon­tosan ugyanolyan, amilyent ő (Folyt, a 4-ik oldalon) ban találtunk magunknak uj hazát, tökéletesen együttérez­­tünk azon a kísérteties árnyé­kokat előre vető végzetes na­pon amerikai testvéreinkkel: Pearl Harbor éppen úgy fájt nekünk s éppen olyan érzése­ket, igaz amerikai hazafiui odaadást, elszántságot és elha­tározásokat keltett bennünk, mint minden amerikaiban s a ránkkövetkezett közel négy évig tartó háborúhoz az ame­rikai-magyar édesanyák éppen úgy adták fiaikat, leányaikat, mint akármelyik másik ameri­kai, aki ezért a hazáért eskü­je értelmében, vagy anélkül kész minden áldozatra, a leg­nagyobb áldozathozatalra is. Nekünk, amerikai magyarok­nak kétszeresen fájdalmas volt tudni azt, hogy a nagy küzde­lemben szerencsétlen szülőha­zánk a “túlsó oldalra” sodró­dott. Nekünk két Pearl Harbo­­runk volt: az első december 7- én, a második pedig öt nappal később, december 12-én, ami­kor az akkori magyar kormány miniszterelnöke, Bárdossy, a kormányzó tudta és megkérde­zése nélkül szülőhazánk nevé­ben HADAT ÜZENT az Egye­sült Államoknak! (Ha Amerika nem is fogadta el hivatalosan a magyar hadüzenetet, mond­ván, hogy Hitler rángatta há­tulról a madzagot, amelyen a bábkormány embere volt, Ma­gyarország sorsát mégis ez a “Pearl Harbor” pecsételte meg.) Nv * Húsz év múltával emlékez­tessen Pearl Harbor mindenkit arra, hogy akár készületlenül, akár felkészülve érje az Egye­sült Államokat egy külső táma­dás, vagy akármilyen módon kényszerítsenek is bele minket a körülmények egy újabb hábo­rúba: ez az ország, ez a nem­zet egységes és megoszthatat­­lan, amit csak akkor tud fel­mérni és igazán megérteni vala­ki, ha harcolni látja ezt a né­pet! Az a néhány hitlerista és németbarát vagy fasiszta, vagy japán, aki itt volt, valósággal semmivé törpült, levegővé vált a háború alatt, mint ahogy semmivé lesz az a néhány szá­nalmas kommunista és társutas is, ha háborúba kerülnénk a Szovjettel, aki ma még itt a száját jártatja s legkülönbö­zőbb módon visszaél az Alkot­­mánybiztositotta szabadságjo­gokkal ! (Pontosan azokkal a jogokkal, azzal az Alkotmány­nyal szemben, amelynek pedig védelmére honpolgári esküje s mindenféle más esküje kötele­zi.) * Pearl Harbor emléke és je­lentősége ma, 20 év távolából is kimagaslik, óriási! A történe­lem “legújabb kornak” ismert korszaka lezárult vele s az “atomkorszak” kezdetét jelen­ti. De hogy ez mit jelent, azt még valójában senki sem tud­ja. , Az Amerikai Magyar Szövet­ség — mint minden évben, az idén is kiküldte az amerikai­magyarság egyházainak, egy­leteinek és magánszemélyek­nek a karácsonyi bélyegeket egy levél kíséretében. A bélyegek Zágonyi Károly huszárőrnagyot örökítik meg. Zágonyi Károly — az amerikai magyarság történél mének egyik legfépyesebb hőse — 1861-ben huszárrohammal be­vette a Missouri államban levő Springfield városát és ezzel az Unió hadseregének első fényes győzelmét aratta. A szépen kiállított bélyege­ket a karácsonyi levelek és üd­vözlőkártyák borítékjainák le­­ragasztásához lehet használni. A bélyegek használatával egy­részt büszkén adjuk amerikai ismerőseink tudtára, hogy ez­zel a hős katonával mi ajándé­koztuk meg Amerika történe­tét, másrészt pedig a bélyegek megváltásával segítjük az Amerikai Magyar Szövetség valóban fontos és páratlan munkáját hazánk fővárosában! Az Amerikai Magyar Szö­vetség az amerikai magyarság legjelentősebb szervezete. A Szövetség képviseli Washing­tonban a magyarság egyete­mes érdekeit. Fenntartására semmiféle hivatalos pénzfor­rás, vagy támogatás nem áll rendelkezésre. Kizárólag az amerikai magyarság adomá­nyából tartja fenn magát és folytatja működését. Ezért arra kérjük olvasóin­kat, hogy a hozzájuk küldött bélyegekért küldjenek be a csatolt borítékban adományt a Szövetség címére. Minden ado­mány — a legcsekélyebb is — számit és méltánylást nyer. Aki az Amerikai Magyar Szövetséget segíti, az egyete­mes magyarság ügyén kívül ön­maga érdekeit is szolgálja! Mivel harmadfél tucatnyi külföldi újságírót Budapestre csőditett az óhazai kommunista kormány, hogy előttük Mind­szenty hercegprímás “jövője” dolgában nyilatkozzék: a sza­badföldön élő magyarságnak is érdemes tájékozódnia a szín­falak mögött hónapok óta folyó történésekről. Kádár és társai ugyanis utasítást kaptak, hogy & keleteurópai kommunizmus bordái közé ékelt Mindszenty­­szálkát minél hamarabb ki kell huzni, el kell távolítani. Állító­lag ezért küldött Kruscsev üd­vözlő táviratot a Szentatya 80- ik születésnapjára, hadd lát­hassa : ő bizony csak jót akar! Kétségtelen, hogy az ameri­kai követségben menedéket lelt főpap helyzete egyre kellemet­lenebb. Egyes hírforrások ar­ról is tudnak, hogy elrablására is tettek kísérletet; állítólag egykori bilzalmasainak ne­vében felajánlották, hogy ki­mentik az országból. Meg is je­lent éjnek idején egy gépkocsi a hercegprímás szinleg mente-Aki pedig a Szövetséggel szemben közönyös, vagy aki gáncsolja azt munkájában, vagy bármilyen módon bizal­matlanságot igyekszik kelteni Szövetségünk és annak vezető­sége iránt, az épen olyan meg­vetendő, utolsónál is utolsóbb gyászmagyar, mint az, aki hi­telt ad a gáncsoskodóknak és zavartkeltőknek anélkül, hogy előbb meggyőződnék az igaz­ságról ! Soha félévszázados fennállása óta talán olyan nagy szükség nem volt nagy felada­tok teljesítésére hivatott Ame­rikai Magyar Szövetségünkre, mint most és ha most nem se­gítjük a Szövetséget anyagiak­kal és erkölcsileg is, helyrehoz­­hatalan, megbo csáthatatlan mulasztást követünk el, ma­gyarok ! Ez a karácsonyi bélyeg, ez a Zágonyi emlék-bélyeg legyen emlékeztető mindenki számá­ra: van egy amerikai magyar csucsszervezetünk, ami ha nem volna, azonnal meg kellene alakítani, de ami van és amit minden becsületes érzésű ma­gyarnak segítenie, támogatnia kell! Ft. Dr. Béky Zoltán püspök fogadtatása A trentoni magyar reformá­tus egyház elöljárósága fogad­­tatási vacsorát rendez fontos és messzi útról Indiából haza­térő püspökének Ft. Dr. Béky Zoltánnak a tiszteletére. A vacsora alkalmából fog beszámolni a püspök ur a mesz­­szi világrészekben szerzett ta­pasztalatairól. A vacsora az egyház dísz­termében lesz vasárnap 5 órai kezdettel. Minden érdeklődőt szeretet­tel vár a rendezőség. ni akaró “híveivel”; szerencsé­re a 70-ik évéhez közeledő mártír bíboros helyett mást ül­tettek bele, úgyhogy a prímás elrablásának és újra bebörtön­zésének kísérlete csütörtököt mondott. A magyaroszági kommunista kormány legalább négy alka­lommal tett konkrét formában javaslatot arranézve, hogy mondjon le a nyugati világ az 1956-os budapesti orosz vé­rengzések további feszegetésé­­ről — amiért cserébe kienge­dik a hercegprímást az or­szágból. A kommunisták pró­bálkozása mindeddig nem járt kézzelfogható sikerrel, jóllehet elvbarátai és a semleges orszá­gok képviselői el tudták érni a magyar ügy újratárgyalásának következetes elhalasztását, ami a vörösök malmára hajtotta a vizet. Csak többszöri eredményte­len kísérlet után tudta Munro nagykövet, a magyar ügy fő­­megbizottja a közelmúlt na­­(Folyt. a 3-ik oldalon) DRÁGULT-E A MEGÉLHETÉS? Karácsonyi “béke”-vásár . . . Negyeszeri mártiromság küszöbén a hercegprímás Az 1956-os gazságok U. N. előtti elhallgatását követelik a komcsik Mindszenty kiengedéséért American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents