Függetlenség, 1961 (48. évfolyam, 1-51. szám)
1961-02-02 / 5. szám
In Its 48th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság VOL. XLVIII ÉVFOLYAM — NO. 5. SZÁM Ten Cents per Copy—$3.00 per Year Second Class postage paid at Treton, N. J. TRENTON, N. J., 1961. FEBRUÁR 2 Központi irodahelyiséget állított fel és teljesidejü központi szervező-titkárt alkalmazott a Szent György Szövetség A végső cél Kennedy elnöknek a két Ház közös ülésén elmondott beszédében egy mondat jutott a közép-keleteurópai rab országoknak. Az elnök kifejezte azt a hitét, hogy ezek az országok végül is szabadok lesznek. Ez az egy mondat lehűti a kedélyeket, nem táplál vérmes reményeket. De jó igy. Volt már úgy, hogy Ígérgettek. Kifejezetten ‘‘felszabadítást” ígérgettek s amikor aztán arra került volna a sor, egyszerre ezek az Ígéretek semmivé foszlottak. Kennedy nem ígéri a felszabadítást. Semmit sem igér, hiszen nem is adhatna semmit. Jó ez a hűvös, nagyon is reális mondat. Vannak honfitársaink, akik azt hiszik, hogy Amerika, mint valami mesebeli óriás egyszer majd nekimegy a Szovjetuniónak, darabokra tépi és mint valami alvó Csipkerózsikát, Magyarországot is életre csókolja. Sőt, nagyobbitott és javított kiadásban adja a markunkba, a Kárpát-koszoruzta határokkal, Fiúméval együtt. Ebből a hűvös mondatból okulhatnának különféle gittegyleteink, amelyek néha még a nevükben is viselik a “felszabadítást.” Áltatni önmagunkat igazán felesleges. Úgy beszélni, írni és tenni, mintha tisztán rajtunk múlna, hogy Amerika nem rohan neki a Szovjetuniónak. Hagyjuk tehát mi is a fellengzős, puffogó kijelentéseket s ezek helyett dolgozzunk csendben, ki ahogyan tud a magyar népért. Szívósan és meg nem alkuvással. Főleg pedig hittel, bizakodással. Kennedy lépése különben friss és szapora. A fiatalság elseprő lendülete érzik a tetteiből, megnyilvánulásaiból. Vannak dolgok, ahol nincs értelme a latolgatásnak. A fejünk felett lógnak, hónapok, évek óta, mint valami denevérek s úgyszólván minden értelmesebb amerikai polgárban kialakult ilyen, vagy amolyan vélemény a megoldásukra. Hogy ezeket Kennedy gyorsan megoldja, csak természetes. Az uj kormány általában biztosan mozog a csúszós tala-, jón; tesz-vesz, intézkedik, nem vár tanácsot sem a sajtótól, sem a társadalomtól, még kevésbé a leköszönt elnöktől. A kormány tagjai értik a munkájukat és el is akarják azt végezni. S munkájuk nyomán a változás minden területen szembeszökő. Még inkább az lesz, ha a kormány tevékenysége kibontakozik. És lesz majd sok minden, amit a nép majd utólagosan tud meg, ami helyes is. A demokrácia nem azt jelenti, hogy mindenki belekotyogjon mindenbe, még időnek előtte s ezzel megnehezítse, sokszor lehetetlenné tegye a kormány munkáját. Kennedyék majd szolgálnak néha meglepetéssel. A diplomácia lenézett apparátusát — Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, bőgj &k valamilyen okból nem kapja pontosan lapnukat, jelentse telefonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postahahatőságnál. például — teljes üzembe helyezték. Ez az apparátus máris készíti elő a Kennedy-Hruscsov találkozót — márciusban. Hruscsov nagyon akar találkozni, hogy leszerelésről, Berlinről, Laosról és a többi kérdésekről tárgyaljon Amerika elnökével. De vájjon a vörös diktátor hajandó lesz-e engedményekre? Vagy az uj “csúcs” uj kiábrándulást hoz? A diplomaták munkája itt ígérkezik hézagpótlónak. Kennedy biztosan tudni fogja, még mielőtt a találkozóra szánná el magát, hogy enged-e Hruscsov, vagy nem? Az újból megolajozott diplomáciai gépezetre nagy szerep vár és oly sok megvetés, igaztalan vád után létjogosultságát éppen most bizonyíthatja be. Nyíltan, mindenki szemeláttára, vagy a diplomácia útvesztőiben friss a tempó. Jól esik látni, hogy egy fiatal országnak fiatal a vezetője is. Hogyan hiúsult meg Hitler terve? A németek annakidején a legnagyobb titokzatossággal építették meg robot-bombáik kilövőhelyeit és raktárait Peenemündében, 60 mérföldnyire északkeletre Stettintől, a Balti tenger egyik szigetén. Ennek a titkos német hadikészülődésnek a Gothenberg-i (Svédország) amerikai konzul, Bill Corcoran jött a nyomára. Találékony, felette ügyes kémkedéssel tudta meg, mi készül Peenemündenben. Figyelmeztetésére az angol R. A. F. repülőgépei fényképfelvételeket szereztek Peenemün déről. Amikor egész biztosak voltak, hogy valóban Peenemündében állították fel Hitler robotbombáihoz a gépezeteket, 1943 augusztus 17-én 600 angol bombázógép lepte meg Peenemündét. Negyven szerel őmühelyt pusztítottak el az angol repülőgépek bombái és minden kísérleti telepet leromboltak, 50 épületet használhatatlanná tettek és a foglalkoztatott 7,000 tudós közül 5,000-t megöltek, a kutatás és telep manage révei, Folfgang von Chamier- Glisenszki generálissal, a német légi haderő vezérkari főnökével, valamint Jehsonnek generálissal és Ernst Udet generálissal, a legkiválóbb német repülővel együtt. A 600 bombázógépből 41 nem tért vissza. Hitler abban bizakodott, hogy 24 óra alatt megsemmisíti Londont, ha robotbombázói megkezdik működésűket. Valószínű, hogy Hitler számítása bevált volna, de a szemfüles amerikai konzul Svédországban még idejében tudomást szerzett arról, mi megy végbe Peenemündében, ahova senki be nem léphetett és senki sem hagyhatta el. Haladéktalanul figyelmeztette az angol hadvezetőséget és megbízható értesüléseit rendelkezésére bocsájtotta. Annak alapján az angolok megsemmisítették Hitler robotbomba telepét, mielőtt Hitler végrehajtotta volna ördögi tervét. Peenemünde nem várt elpusztítása siettette Hitler végzetes bukását. A Perth Amboyban székelő Szent György Katolikus Szövetség — a 45 éves múltra visszatekintő testvéri életbiztosító egyesület, mely New Jersey Állam illetékes ügyosztályának engedélyével és felügyelete alatt működik és amelynek az ország különböző államaiban vannak fiókosztályai — régi DR. CSORNA JENŐ tervet valósított meg. Teljesidejü központi szervező-titkárt állított be s hogy az uj titkárnak a munkáját megkönnyítse: irodahelyiséget bérelt Perth Amboyban, a 175 Smith St. alatti Raritan Buildingben s ott lesz ezentúl a Szövetség központi irodája. Böck János központi elnök a meghirdetett pályázatra jelentkezők közül a központi titkári állásra legmegfelelőbbnek Dr. Csorna Jenőt találta s 1961 január elején őt nevezte ki ebbé az állásba. Dr. Csorna már meg is kezdte működését; legelőször is Chizmadia Gyula eddigi titkárral áttanulmányozta a Szövetség ügyeit, összes iratait, nyilvántartási sziszt émáját, stb., aztán az átköltöztetett iroda elrendezéséhez fogott s közben szervezői munkáját is elindította, máris több tagot Írva fel a Szövetségbe. Dr. Csorna Jenő — akinek kinevezése egyelőre félévi próbaidőre szól ai Szövetségnél és aki minden idejét az egyesület központi irodai ügyeinek, valamint a tagszerzési munkáknak szenteli — Magyarországon született, Győrben, ott végezte középiskoláit s 1932-ben a budapesti Magyar Királyi Pázm á n y Tudományegyetemen avatták jogi doktorrá. Székesfehérváron volt ügyvédjelölt, majd joggyakornok a Törvényszéknél. 1939-ben az egyesitett ügyvédi és bírói vizsgát kitüntetéssel tette le s a pestvidéki Törvényszéknél helyettes vizsgálóbíró, majd a Királyi ítélőtáblánál tanácsjegyző volt. 1943-ban törvényszéki biróvá nevezték ki, majd az Igazságügyminisztérium magán jogi osztályán, mint miniszteri titkár teljesített szolgálatot aktív katonai bevonulásáig. 1944-45- ben a Don-i áttörést követő harcokban vett részt Lengyel-, majd Oroszország területén, elnyerte a katonai Signum Laudis kitüntetést, 1945-ben a nyugati fronton harcolt s májusban amerikai fogságba került. 1948-ban feleségével és kisfiúkkal Venezuelába vándorolt ki, ahol Caracasban egy lapvállalat kiad óosztályának főnöke volt, Amerikába vándorlása előtt pedig egy importcég elnöke volt. 1958-ban jött az Egyesült Államokba családostól. A Szt. György Szövetség pályázati hirdetését meglátva lapunkban nyomban arra gondolt, hogy ez az a “szakma” és foglalkozás, amelyben jövőjét megalapíthatja s úgy sajátmagának, mint a Szövetségnek a javára lehet. A ma(Folyt. a 3-ík oldalon) LEVÉL A SZERKESZTŐHÖZ 1961.január 28 Kedves jó Szerkesztő Uram! A világ minden kincséért sem szeretnék belekontárkodni a Szerkesztő Uram dolgaiba, de kezembe került egy elsárgult régi, 4 és fél hasábos újságcikk az 1930-as évekből: “Magyar Színpad New Brunswickon” címmel. Ezt olvasva elgondolkoztam a szép múlt és a sokkal sivárabb jelen közötti különbségen . . . Arra gondoltam, hogy amivel Szerkesztő Uram 4 New Jersey-i lapjával éppen most folytatja nyomdaépitési “kampánylát,” talán hasznos volna ezzel is felrázni magyarságunkat érthetetlen kábultságából. Ha valaki, akkor én igazán állíthatom, hogy Isten mentse meg New Jersey magyarságát, hogy olyan sorsra jusson, mint azok a vidékek, ahol későn ébredtek rá a magyar sajtó szükségességére. Elnézem magyar újság nélkül Bridgeportot, South Bendet, Newarkot, Buffalót, mondhatnám New Yorkot is! Egyletek, egyházak, társadalmi klubbok, úgy állnak ott tehetetlenül, mint béna gyerpiek, édes anyja segítő keze nélkül. A magyar újság elpusztulásával teljesen meghal minden magyar társadalmi kapcsolat! Megismétlem szavaimat: hogy mit jelent egy magyarlakta városban a magyar hetilap hiánya, azt csak az tudja, aki látja a megbénulás következményeit! Helybeli magyar újság hiányában katasztrofális pusztulásnak indult a magyar társadalmi élet is! Szerkesztő Uram nem kért fel engem egy ilyen buzdításnak látszó cikk megírására, ennélfogva ezt én nem is Szerkesztő Uram érdekében írom, hanem kizárólag az én forrón szeretett New Brunswick-i, Perth Amboy-i, Trenton-i, Passaic-i magyar testvéreimnek jól felfogott érdekében. Szerény véleményem szerint a szükséges és nemes vállalkozáshoz kellő összeg előteremtése legelsősorban egyházaink és egyleteink létkérdését is szolgálja. Nem volna-e helyénvaló, hogy a szükséges összeg előteremtéséhez ezek az intézmények is előlegeznék bizalmukat? Én a jelen pillanatban megkötött kézzel állok. A lapjában egyszer már említett “kedves” tartozóim még mindig mereven hallgatnak, de becsület szavamra ígérem, hogy az én 5 éves előfizetésemre biztosan számíthat Szerkesztő Uram! Még akkor is, ha ezt az összeget ($15.00) kölcsön kellene kérnem! Maradok a legőszintébb nagyrabecsüléssel: Zilahy Gergely Sándor TOLLAS TIBOR ELŐADÓ ESTJEI Multheti számunkban megírtuk, hogy Tollas Tibor, a hires szabadságharcos magyar költő megérkezett Amerikába második elöadó-körutjára. Azóta több adat érkezett be szerkesztőségünkbe s most már megírhatjuk azt is, hogy FEBRUÁR 5-ÉN, vasárnap d. u. 2:30 órai kezdettel Passaicon, a Szabadságharcos Szövetség és a magyar egyházak közös rendezésében tart Tollas Tibor irodalmi délutánt a Szt. István Kultúrteremben; FEBRUÁR 11-ÉN, szombaton d. u. 4 órai kezdettel pedig New Yorkban, a református egyház termében (344 East 69th St. ) az Amerikai Erdélyi Szövetség rendezésében lesz Tollas Est. A passaici irodalmi délutánon Tollas Tibor szavalatai mellett a Szt. István énekkar, a Református Egyház Vegyeskara, Dómján Dániel és Mihály hegedüszámai, Dr. Lippóczy Miklós alkalmi előadása, valamint Ft. Gáspár János plébános és Nt. Bertalan Imre ref. lelkész beszédei lesznek a “müsorszámok.” Az Erdélyi Szövetség által rendezendő new yorki Tollas Esten Vasady Imre operaénekes Bock Ferenc zongorakiséretével ad “zenei hátteret” az értékes és a költő szájából hallható gyönyörű szavalatoknak. Előadás után a Szövetség nőtagjai kávéval, teával, süteményekkel vendégelik meg a közönséget. Belépődíjat egyik alkalommal sem számítanak, önkéntes adományokat azonban szívesen vesz a rendezőség. Lapzártakor vett értesülésünk szerint Tollas Tibor pénteken, február 3-án New Brunswickra látogat, ahol a Rutgers Egyetem helyettes elnökével, Dr. Denkerrel és az Amerikai Magyar Intézet elnökével, Molnár Ágostonnal, valamint a sajtó képviselőivel fog találkozni. Legyünk ott minél többen ezeken a Tollas Tibor tiszteletére rendezett irodalmi előadásokon s úgy erkölcsileg, mint anyagilag támogassuk a szép, igaz magyar ügyért harcoló, fáradozó szabadságharcos költőt! A budapesti rádió Kennedyről A magyarországi vörösek igy bőlcselkednek uj amerikai elnökünkkel kapcsolatban: (FEC) “ . . . Igaz ugyan, hogy Kennedyt, amerikai szokáshoz híven, a nagytőke juttatta hatalomra és kéri számon cselekedeteit, de Amerikában is sok üzletember belátja, hogy uj módszerekre van szükség. Nem kell bocsánatot kérnie az U-2-es gépek kémrepüléséért, hiszen tavaly még csak egyszerű szenátor volt és hivatkozhat arra is, bár első ténykedéseként megerősítette hivatalában Allen Dulles kémfőnököt, hegy uj külügyminisztere Dean Rusk még 1950-ben erélyesen tiltakozott Amerika kémrepülései ellen. Kennedy helyzetét könnyíti a szovjet kormány magatartása, mely nem tett egyoldalú lépéseket sok sürgető probléma megoldására. Az Ap ügynökség megállapította, hogy a leszerelés kérdésébena német kérdésben és az atom-SZÓ SINCS A DOKTOROK DEPORTÁLÁSÁRÓL Bizonyos magyar lapokban olyan sajnálatos hir látott napvilágot, ami az amerikai magyar orvos-társadalom utóbbi években bevándorolt tagjai körében megdöbbenést keltett. A hir úgy szólt, hogy az egészségügyi hatóságok által előirt vizsgákon megfelelő nyelvtudást vagy az amerikai orvosi szokásokban jártasságot felmutatni nem tudó idegen doktorokat deportálni fogják — hacsak valami méltányos eljárás folytán nem sikerül ittmaradásukat kieszközölni. Több újabban bevándorolt magyar orvos felkérésére az Amerikai Magyar Szövetség azonnal felvilágosítást kért a washingtoni bevándorlási kormánybiztostól. M e g á llapitást nyert, hogy a szóbanforgó hírlapi közlemények téves meglátás, illetőleg hibás fordítás következtében láttak olyan formában napvilágot, hogy azzal aggodalmat kelthettek. A tényállás az, hogy még november közepén rendeletet adtak ki az Egyesült Államok területén tartózkodó, “exchangevisitor” gyanánt tanulmányi célokra bebocsátott külföldi orvosok, vagy orvostanhallgatók ügyében. A rendelkezés szerint mindazok, akik az előirt vizsgákat nem képesek letenni, elvesztik kedvezményes elbírálási jogukat és ezek részére az “exchange-visitor” státust tovább nem tarthatják fenn. Ezek vagy oda kénytelenek visszautazni, ahonnan jöttek, vagy pedig addig maradhatnak az Egyesült Államok területén, amig valamely más ország nem hajlandó befogadni őket. Semmiesetre sem áll fenn azonban ez a rendelkezés az olyan orvosok, vagy orvostanhallgatók esetében, akik mint bevándorlók, rendes vízummal, vagy különleges menekült-befogadótörvény alapján érkeztek az országba és zöld kártyájuk, illetve állandó ittartózkodási engedélyük van. Akárhányszor kellene is az e kategóriába tartozóknak vizsgázniok, annak eredménye egyáltalán nem befolyásolhatja állandó letelepedettségüket minősítő jogaikat. Aki a szóbanforgó rendeletet eredetijében akarja olvasni és saját szemével óhajt meggyőződni a bevándorolt orvosokra vonatkozó mentesítő paragrafusról, annak a Külügyminisztérium 647-es számú, két oldalas angol nyelvű Press Releaseét készséggel megküldi az Amerikai Magyar Szövetség (Kováts óbester Emlékház, 1761 R St., NW, Washington 9, D. C.) HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL “A VALLÁS KORHADÓ ÁG AZ EMBERISÉG FÁJÁN” (FEC) A “Népművelés,” az Országos Népművelési Tanács folyóirata egy vallásellenes propagandáról szóló cikksorozatot közölt Lukács József tollából. Kivonatok a befejező cikkből: “ . . . Elvi tisztaság és módszerbeli rugalmassák, modem műveltség és életismeret, eszmei szilárdság és az eszmei harc körülményeinek helyes értékelése, mindez szükséges a tömegek közötti helyes és eredményes világnézeti munka kibontásához. Nem hónapok és évek: évtizedek türelme, szívós és rendszeres munkája vár azokra, akik e harc csatasorába állnak. Nem kecsegteti őket gyors, átütő siker reménye: itt semmit sem várhatunk kampányoktól. De a történelmi fejlődés dialektikája a tudományos világnézet terjedésének kedvez: a vallás korhadó ág az emberi gondolat ei-őteljes fáján.” összeomlását azonban nem bízzuk a véletlenre: felsorakoztatjuk ellenében a dialektikus materialista világnézet eszfegyverek eltiltásáról folyó tárgyalásokon a Szovjetunió Kennedy személyére való tekintettel messzemenően lojális és türelmes volt. Talán már holnap megjelenik egy traktor, hogy felszántsa Eisenhower golfpályáját, ahogy Kennedy Ígérte, de vajon fognak-e az amerikai politika elgazosodott mezején gyomlálni? Kennedy arról is szólt, hogy nem fog külföldre utazni. Talán az a keserű tapasztalat késztette erre, mivel elődjének képviselőit külföldön hol romlott paradicsommal, hol kőzáporral fogadták. De a tojás és kőzáport nemcsak otthonmaradással lehet elkerülni.” méit, a tudományok és művészetek valamennyi pozitív eredményét. Ezt viszont nem elégséges programba foglalni: pedagógusok, ismeretterjesztő előadók, pártoktatók, a tudomány és a kultúra munkásainak megtisztelő feladata, hogy a tömegék közt nap mint nap megküzdjenek e program valóraváltásáért. Ma csaknem minden rajtuk, munkájuk hatásfokán, és tudásukon múlik.” KIK ÉLNEK VESZÉLYTELENÜL? (FEC) Magyaro rszágon aránylag a volt polgári társadalom tagjai élnek a legnagyobb békességben. Amig munkások voltak — polgári jellegű állásra gondolni sem mertek — szem előtt állottak, örökösen figyelték őket, kutatták a múltjukat. Lassanként azonban “állásokba” kerültek, mert a szaktudásra szükség van. A szaktudást megkövetelő kisebb állások sokkal veszélytelenebbek, mint a vezető, igazgatói állások. Ezek elől lehetőleg kitérnek a polgári származásúak, azzal az ürügygyei, hogy “nem értenek az adminisztrációhoz,” ami agyon van bonyolítva. Különösen nehéz és veszélyes a könyvelők helyzete. Előbb-utóbb bűnbak lesz belőlük s pár hónapra leültetik őket. Állami üzemekben csalni kell, hogy a deficitet eltüntethessék, de amikor vizsgálatra kerül a sor, mindig a főkönyvelőt büntetik. ÉPÜL A BUDAI VÁR (FEC) Budapesten a volt királyi vár építkezése gyorsabban halad, mint a lágymányosi munkáslakásoké. A kormány a “művészet és tudomány fellegvárának” szánja. Könyvtárak, az állami könyvkiadás és az Akadémia tudományos intézetei kerülnek oda. Eleinte arra gondoltak, hogy a külföldi kö(Folyt, a 4-ik oldalon)
