Függetlenség, 1961 (48. évfolyam, 1-51. szám)

1961-10-05 / 40. szám

In Its 48th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian, Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. VOL. XLVIII ÉVFOLYAM — NO. 40. SZÁM Amerikai-Szovjet ja érte az atomháborút. Közbe­megbeszélések eső megoldás egyszerűen nincs. jellemzik ezeket a napokat s ezektől sokat várnak, vagy sem­mit. A két külügyminiszter, Rusk és Gromikó félmondatok­ban és sokat sejtető mosolyok­ban adnak semmire sem kötele­ző választ az újságíróknak. Az igazság az, hogy a megbeszélé­sek nem vezettek eredményre. De Washingtonban már azt is eredménynek tekintik, ha a két nagyhatalom vezető emberei egyáltalán diskurálnak. Csak diskurálni, beszélgetni, ez a wa­shingtoni álláspont, különben a fegyvereké lehet a szó! Itt aztán az amerikai politika merőben más, mint, például, De Gaulle francia elnöké, aki szerint a Szovjetunió emberei­vel nem szabad addig szóbaáll­­ni, amig nincs valami biztosíték Moszkva jóhiszeműségéről és komoly tárgyalási készségéről. Washington nem zavartatja magát; diskurál. Gromikó, aki­nek Kruscsev szerint a szava semmit sem ér, mert egyszerű küldönc és nem több, apró szó­val tartja az amerikai kormány illetékes képviselőit. Nincs neki joga engedni ebben, vagy abban a kérdésben dehát Washington­nak sincs sok választása. (Lap­zártakor jött a hir, hogy pénte­ken maga Kennedy elnök fog Gromykóval tárgyalni egy kü­lön kihallgatáson.) Amerika enged Berlin kérdésében illetve haj­landó engedni ha ezzel a háború méregfogát ki lehet huzni. így aztán Berlin körül ellaposodik a helyzet ahogy az év vége felé kö­zeledik az idő. Minden jel arra vall hogy Kruscsev sem meri tovább feszí­teni a hurt viszont nyugati rész­ről is belemennek egybe s más­ba a szovjet étvágy legalább részleges kielégítésére. Különben is további tűzfész­kek keletkeztek s ezek lassan el­vonják a figyelmet a volt német fővárosról. Ott van Dél-Viet­­nám ahol a kommunista bandák zavarják az életet és érzékelte­tik hogy Délkeletázsiában most kezdődik igazán a tánc. Laosban még nyugvópontra sem jutottak az ügyek de Moszkva és Peking bedugta a gyujtózsinórt a szom­szédos országban is. Ott is a lao­­sihoz hasondó zűrzavart akar­nak a kommunisták teremteni s aztán halászni a zavarosban... A Kongóban távolról sem ró­zsás a helyzet; a kommunista elemek teret nyernek. A zava­ros itt is az ő előnyüket szol­gálja. Szíria újabb tűzfészek lehet a kommunisták ott is megpró­­• bálkoznak valamivel. Ilyen ki­tűnő esélyeket ők nem hagynak ki. Iránban és Irákban keményen dolgoznak a szovjet ügynökök. A szovjet alakulatok állig fel­fegyverkezve állnak Irán hatá­rain. A teheráni szovjet nagy­követ ‘utasította” a sah-t hogy szakítson meg minden kapcsola­tot a Nyugattal, különben “el­pusztul az országa, ő is vele együtt és ez mihamar bekövet­­kezhetik . . .” Persze, baj esetén Amerika segít. Dehát ez a segítség nem olyan egyszerű. Amerika vagy a sorsára bízza Iránt, vagy vállal-MAGYARORSZÁGRÓL! VONULJON KI AZ OROSZ Az ENSz-ben dulakodnak közben a különféle hatalmi cso­portok és hogy a világszervezet legfőbb irányítása hogyan oldó­dik meg, ma még nem lehet tud­ni. A hatalmi csoportok egymás erejét próbálgatják, mielőtt a döntő mérkőzésre szánnák el magukat. De Amerika kezd jóllakni az ENSz-el. Magát az intézményt nem tartják haszontalannak Washingtonban, de úgy találják, hogy egyre több baj van vele. A neves amerikaiak közt kezd láb­­rakapni az a felfogás, hogy A- merika bízza sorsára a világ­­szervezetet s ehelyett saját nagy­hatalmi állásait építse tovább, például az Atlanti Szövetséget, a NATO-t. De azért a hivatalos amerikai politika még mindig támogatja az ENSz-t és kenyértörésre csak akkor kerülne sor, ha a Szovjet­uniónak sikerülne elfogadtatni a saját tervét, tehát “trojkásita­­ni” a főtitkárságot. DUNAI FUTÁR Színes pesti levelezőlapot kaptam. A felvétel nyilván a Nemzeti Színház valamelyik padlásablakából készülhetett, mert a Nagykörút és a Rákóczi ut mindnyájunk által jólismert keresztezését ábrázolja madár­távlatból. Előtérben a hatos vil­lamos megállójánál levő úgy­nevezett randevu-óra. Szemben a régi EMKE kávéház tükrös ablakai eltűntek. Nincs többé. Ahol a villanylámpa szabad jelzést ad, gyalogosok kelnek át a Körúton. És ahol tilosat je­lez — Keleti pályaudvar, meg a Kossuth Lajos utca felé — ott is! Ez a képeslap a meg­döbbentő bizonyítéka annak, hogy Budapest legforgalma­sabb útkereszteződésénél min­denki szabadon sétál. Megtehe­ti, hiszen a felvételen csak gyalogosok láthatók, három csilingelő villamoson és egy, a New York palota felől közele­dő vérszegény autón kívül. A Nemzeti említett órája pár perccel 12 előttre áll. A felvé­tel tehát a főváros csúcsforgal­mának idején készült. Regényes koraőszi utazást tett a Dunán egy ismert nyuga­ti újságíró Bécstől Pesten és Belgrádon át a Fekete tenge­rig. Riportjában, ahol a gőzös esti érkezéséről ir a magyar fővárosba, ez áll: “A Dunakor­­zó talán a világ legszebb sé­tánya, ahol egymást érik a ká­véházak, vendégektől zsúfolt terraszokkal. Szép nyári esté­­k e n mindenütt cigányzene szól, a korzó székein nem lehet helyet kapni, előttük nyüzsög­­kavarog a ragyogóan öltözött nők, elegáns gavallérok soka­sága, akik barátságosan inte­getnek a Vigadó előtt kikötő bécsi hajó utasainak.” Az újságíró igy folytatja be­számolóját; “JSz ,az idézet a Baedeker 1910-es kiadásából való. Amikor mi most megér­keztünk, alig láttunk egy élő lelket a korzón, azon az orosz egyenruhába bujtatott néhány magyar népirendőrön kívül, akik feljöttek a fedélzetre, hogy szigorúan ellenőrizzék a hajó és az utasok papírjait.” (Uj Hungária—München) Ten Cents per Copy—$4.00 per Year Second Class postage paid at Trenton, N. J. TRENTON. N. J., 1961. OKTÓBER 5 OKTÓBER KÖTELEZ! A magyarnak, ha visszanéz történelme évezredén, van oka gyászra, gyászünnepélyre bőven . . . “Elhulltanak legjobbjaink a hosszú harc alatt . . .” Az évezredes harc alatt . . . Október 6 egy évszázadon át a magyar gyász napja volt; népünk soha el nem felejti az aradi 13 hős emlékét, az elbukott magyar szabadságharc vártanuinak nevét. Egy évszázadon át a gyász hónapja volt október, gyász-emlékünnepélyek napja októ­ber 6 ... De 1956-ban október végét magyar hősök csodás müve örömteljessé tette. Az az uj magyar szabadságharc, amilyent a világ még nem látott és megcsodált, arra kötelez a világon min­den magyart, hogy rabbilincsbe vert fajtája halálmegvető öt év előtti nagy küzdelmén — ha pillanatnyilag elbukottnak tekinthe­tő is — ne búslakodjon, ne szomorkodjon, hanem abból lelki erőt merítve, hittel, bizakodással tekintsen a jövőbe: lesz még, eljön még egyszer az igazi felszabadulás nagy ünnepnapja! így ígérte ezt nekünk 1956 októbere! Bizzunk a magyarság jövőjében és fog­junk össze, dolgozzunk együtt annak érdekében! Október emléke, október tanítása, október üzenete kötelez minden szabadföldön élő, származása népének sorsát szivén viselő magyart arra, hogy a hősök, az önfeláldozók bámulatos tettét út­mutatásnak és parancsnak tekintse: a tétlenségre és némaságra kárhoztatott nemzet felszabadítása érdekében kövessen el, tegyen meg mindenki annyit, amennyit tud! Még csak nem is önfeláldo­zást kér és vár tőlünk a magyar október emléke, . . . csupán egy kis őszinte, igaz odaadást, a közös munkából részt vállalást . . . olykor egy kis anyagi áldozatot . . . Álljunk egy sorba: a most folyó “tízmillió aláiráist tízmillió magyar szabadsága érdekében” világbozgalomból vegye ki részét minden magyar! Városonként, helységenként fogjunk össze min­denütt, menjünk, járjunk körül az ivekkel, állítsunk fel aláírás­gyűjtő sátrakat a legforgalmasabb helyeken és szedjük össze azt a tízmillió, hangosan kiáltó, követelő aláírást! És küldjük az ive­ket egyenesen be a U.N.-be, a megadott névre és címre! Most van ennek a legfőbb ideje! Álljunk egy sorba, fogjunk össze, munkálkodjunk együtt, kéz a kézben, magyarok, testvérek! Ne marcangoljuk önmagunkat egymás leócsárlásával, gyalázásával: aki jó magyarnak érzi ma­gát, vállalja, vallja testvérének a másik magyart, aki vele együtt hajlandó dolgozni odaáti testvéreink megszabadítása' érdekében! Csak ez kell és semmi más ahhoz, hogy eredményt érhessünk el. Mert igy eredményt érhetünk el, máskép nem! Széthúzással, ok­­vetetlenkedéssel, szószátyárkodással, melldöngető hősködéssel, hogy: igy van jól, ahogy én csinálom, mi csináljuk, ahogy te csi­nálod és ők csinálják, az nem jó, az “magyartalan,” stb. stb. . . . az ilyen magatartással csak sorainkat züllesztjük szét ... az összetartás érzetét, az ambíciót öljük ki egymásból . . . még azokat is elveszítjük igy, akik ma mellettünk állnak, hajlandók a ma­gyarságért bármit is tenni . . . Október, a magyar október emléke kötelez minden magyart, . . . még azt is, aki szive mélyén csak egy parányit is meg tudott; maradni magyarnak, . . . hogy azok segítségére siessan, akik ott a vasfüggönyön túl nem tehetnek semmi mást, csak némán, tét­lenül várnak, várnak . . . Várják, hogy kint a szabad világban a szabad népek s köztük szabad magyarok tegyenek értük valamit! Tegyük meg, amit tehetünk! Most, ne később, mert akkor ta­lán már tulkéső lesz . . . Tízmillió aláírás követeli a magyar nép szabadságát A Haza szolgá­latában Lapunk szerkesztőjének fia, Ifj. Diénes László ez év augusz­tusában fejezte be második évi tanulmányait a University of Missouri egyetemen, Columbia, Missouriban, miután egy fél­évig a National Guard-ban PVT. LESLIE A. DIENES szolgált, ahol katonai alapki­képzést nyert. Leslie nem vár­ta be, amig hívják, hanem ön­ként jelentkezett katonai szol­gálatra és európai beosztást kért. A tanulást tehát egy ide­ig az Egyesült Államok hadse­regében folytatja szerkesztőnk fia, aki nemrégiben hajózott át arra az .öreg kontinensre, ahon­nan szülei egykor, mint kiván­dorlók jöttek az uj hazába. A Fort Dix katonai tábor fe­lett borús volt az ég azon a na­pon, amikor Leslie búcsút in­tett szüleinek . . . akik vala­hogy homályosan látták, amint a gyér világitásu barakk ajta­jában eltűnik szemük elől az a fiatal katonafiu, akit húsz éven át neveltek, dédelgettek. A jó Isten kisérje utjain fiun­kat s adja, hogy bár ne lenne szükség soha az ő fegyverére. Hozza vissza nekünk őt épség­ben, egészségben, sok tudással, tapasztalattal meggazdagod­va ! Kávé a kelet-német menekülteknek Colombia kormánya 7 tonna kávét ajándékozott a bonni kormánynak a keletnémet me­nekültek részére. Szérum rák ellen(?) Dr. Calvalhó ismert ameri­kai rákkutató egy Washing­tonban megrendezett orvos­kongresszuson közölte, hogy rákos emberi testszövetből si­került különválasztania a rák viruszát, amely azután a ké­sőbbi állatkísérleteknél rákos daganatokat idézett elő. Az Egyesült Államok rákku­tató intézetének vezetői meg­erősítik dr. Calvalhó állításait és egy gyógyszergyár már hoz­zá is látott a rák-ellenes szérum kísérleti gyártásához. Szívbajok oka Legtöbb szívbetegség oka a vérben levő zsiradék tultengé­­se, mely mint hordalék leülep­szik és elzárja a vér folyását. Rádióaktiv vizsgálat kimutatta, hogy a zsiradék egy részét, ahol letelepszik, maga az ér termeli. Az orvosok most ku­tatják, hogy mi az oka az ér­ben levő zsirbőségnek s ho­gyan lehet keletkezését meg­előzni, illetve eltüntetni. LEVÉLÍRÁS hete Október 1 és 7 között van Amerikában minden évben a “Levélírás Hete.” írjunk leve­leket rokonainknak, barátaink­nak, ismerőseinknek, mert ezek az apró papirdarabkák a barátság és közvetlen kapcso­lat igazi láncszemei. Külföldre küldött leveleink pedig előse­gíthetik a kölcsönös megértést és főleg azt, hogy a mi Ameri­kánkat tisztább, közvetlenebb, igazabb formában megismer­jék azok, akik elől a tisztánlá­tás lehetőségeit elveszik. Kennedy nem fogad­ta a magyar kom­munista kiküldöt­teket ... John F. Kennedy, az Egye­sült Államok elnöke szeptem­ber 25-én mondotta el New Yorkban, az Egyesült Nemze­tek közgyűlése előtt iránymu­tató nagy beszédét, melyet az­óta a világ minden részében is­mertettek a rádiók és a sajtó a különböző országok népeivel. Kivéve a Szovjetet és a Vas­függöny mögötti országokat, ahol persze siettek agyonhall­gatni a becsületes amerikai ál­láspontot leszögező gerinces beszéd lényegét. Elnökünk első Ízben beszélt megválasztása óta az Egyesült Nemzetek közgyűlési termé­ben s utána fogadta a külön­böző delegációk vezetőit. Egy­másután szorított kezet a dele­gátusokkal, még A. A. Gromy­­koval is, a Szovjet delegáció vezetőjével. Egy delegáció hi­ányzott csak a sorból: a ma­gyarországi kommunistáké, ők nem kaptak meghívást. Péter János és négy munkatársa tá­volról figyelték és sápadt irigy­séggel szemlélték a fogadást. Elvégre nem kellemes érzés le­hetett számukra, hogy a ma­gyar ügy napirendre került a U. N.-ben és ők még erről az elnöki fogadásról is kimarad­tak. Halászok, vadászok száma A U. S. Belügyminisztérium most nyilvánosságra hozott adatai szerint az 1960-ban ki­adott vadászati és halászati en­gedélyek száma meghaladta az 50 milliót. Különösen nagy emelkedést mutat a nők részvé­tele az említett sportágakban. Az utóbbi öt évben 106 száza­lékkal nőtt a vadászó nők szá­Kruscsev módosítja ultimátumát? Paul Henri Spaak, belga kül­ügyminiszter nemrég öt órán át tárgyalt Kruscsevvel Moszkvá­ban. Ennek a tárgyalásnak eredményéről számolt be a NATO tanácsülésen most Bonnban. Kruscsev eszerint azt mon­dotta Spaaknak, hogy jobban szereti a nyugodt, lassú tem­pójú tanácskozásokat, mint “blitzkrieget.” Azt is mondot­ta, hogy ő soha nem állította, hogy még az év vége előtt kü­lönbékét köt Keletnémetor­szággal. Ez termés zetesen nagy feltűnést keltett a német diplomaták között, akik szerint Kruscsev igenis több alkalom­mal fenyegetőzött ezzel az ul­timátummal. ’ Diplomáciai körökben az uj helyzetet úgy ítélik meg, hogy Kruscsev hajlandó ultimátu­mától eltekinteni, ha még az év vége előtt elkezdődik a Ke­let-Nyugat közötti tárgyalás. Kruscsev, Spaak szerint, haj­landó a berlini kérdésen kivül egyéb nagyfontosságu ügyeket is megtárgyalni a Nyugattal. A nyugati diplomaták nagy tartózkodással fogadják Spaak impresszióit. Azt mondják, hogy bár Kruscsev nyájas volt Spaakhoz a tárgyalás alatt, de nem volt hajlandó Keletberlin sátuszát egy Kelet-Nyugat kö­zötti tárgyalás eredményétől függővé enni. Mert Kruscsev Berlint Keletnémetország elvi­tathatatlan fővárosának tartja. Meghalt Bolváry Géza Bolváry Géza filmrendező 65 éves korában szivgyengeség következtében Münchenben el­hunyt. Bolváry egyike volt azoknak a magyar filmrende­zőknek, akik a német filmet művészi magaslatra emelték, ő volt a rendezője az első nagy hangos-filmnek, a “Zwei Her­zen in Dreivierteltakt” cimü vígjátéknak és a “Premiere” c. nagysikerű filmnek. Számos magyar film is az ő nevéhez fű­ződik. 72 millió lutheránus A világ protestánsainak egyik legnagyobb családja, a lutheránusok, a genfi Lutheran World Federation főhadiszál­lásának jelentése szerint az el­múlt évben egy és félmillió taggal gyarapodott, lutherá­nusok száma: 72,588,559. Nyugtával dicsérd a napot, Ellőfizetési nyugtával — a lapot! A szabad világban élő ma­gyarság köreiben széleskörű nagy mozgalom folyik, hogy az 1956. évi szabadságharc ötödik évfordulójára tízmillió aláírást gyűjtsenek a szabad országok állampolgárai között, a tízmillió elnémított magyar helyett, a magyar nép szabad­sága érdekében. Ez a mozgalom nemcsak itt Amerikában folyik, de szerte a világon. Minden magyar szer­­gos nyilatkozat alá a lehető legnagyobb számú aláírást sze­rez be a befogadó országbeK ismerősei körében. A célszerű­ség érdekében ez a nyilatkozat csak a legfontosabb kérdések­re terjed ki és az Egyesült Nemzetek Szövetsége felé irá­nyul. Éppen ezért a befejezett iveket közvetlenül Sir Leslie Munrohoz (United Nations, New York City, N. Y., U. S. A.) az ENSZ illetékes szervé­hez kell .beküldeni. . Felkérünk tehát mindenkit, hogy ennek a mozgalomnak az óhazában szenvedő honfitársa­ink érdekében biztositson szé­les nyilvánosságot. Hangsu-, lyozva, hogy a mozgalom egyetlen emigrációs szervezet­nek sem kizárólagos, sajátja, hanem általános magyar ügy. Alább közöljük a mozgalom elindítói által rendelkezésre bocsátott nyilatkozat szövegét abban a reményben, hogy azt nemcsak minden jó amerikai magyar, de minden jó ameri­kai is, — egy szabad világ ér­dekében — készséggel fogja aláírni. (Az alanti szöveget egy ivre legépelve bárki körözheti és arra aláírásokat gyűjthet és mihelyt elkészült vele, küldhe­ti a megadott címre.) ma. AKIK IGAZÁN ISMERIK NEW JERSEY-T Richard J. Hughes, a Demokrata Párt kormányzójelöltje New Jerseyben (középen) Robert B. Meyner kormányzóval (balkézfelöl) és Harrison A. William U.S. szenátorunkkal (jobbról) a kampány folyamán megbeszéléseket folytat. Mindhárom vezérférfiu alapos is­merője New Jersey állam dolgainak: ismerik az állam népét, amelyből valók ők is, ismerik az államháztartás ügyvitelét, problémáit a legap­róbb részletekre kiterjedően s tudják, közvetlen tapasztalatból is, hogy Imi jó, mi kell New Jersey népének. “A nép érdekeit szem előtt tartó” kormányzat lehet a jellenmzése a Meyner adminisztráció nyolc évének, amit a demokrata párt Richard J. Hughes megválasztásával folytatni kiván. “We, the undersigned men and women, pleading for the ten million Hungarians condemned to silence, submit the following demands to the United Nations Organiza­tion: ... i j‘Vlv\ */ 1. We demand, that the principle of self-determina­tion of peoples be applied to Hungary too. 2. We demand the immediate and complete with­drawal of all foreign troops from Hungarian territory. 3. We demand free general elections without delay in Hungary under the supervision of the Nnited Nations.” American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian NeW8 Amerikai szellemű magyar újság

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents