Függetlenség, 1961 (48. évfolyam, 1-51. szám)
1961-09-28 / 39. szám
In Its 48th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság Ten Cents per Copy—$4.00 per Year Second Class postage paid at Trenton, N. J. TRENTON, N. J.. 1961. SZEPTEMBER 28 tonát A Public Service Nem megy fel a UJ MAGYAR FILMEK VOL. XLVIII ÉVFOLYAM .1 --------- 1 . ■ ...... A magyar ügy — mint már jelentettük, — az ENSz közgyűlés tárgysorozatára került. A ügyrendi Bizottság döntött igy, még pedig a szovjet okvetetlenkedések ellenére. A Bizottság drámai üléséről szeretnénk bővebben beszámolni. A magyar ügy körül kialakult vitában a Bizottság tagjain kívül két meghívott vendég vett részt. Az egyik Mód Péter, Kádárék képviselője volt, a másik pedig SIR LESLIE MUNRO, uj zeelandi diplomata, akit a korábbi ENSZ közgyűlések a magyar ügy fejleményeinek követésével bíztak meg. Zorin mindent megtett, hogy Sir Leslie Munro ne kapjon szót. Mongi Síim, az elnök tehát szavazás utján kívánta eldönteni ezt a kérdést. A szavazás során azonban 17:3 arányban a Szovjet alul maradt. Az esti ülés negyed tízkor kezdődött. Az alacsony, zömök ujzeelandi diplomata elfoglalta helyét és nyugodt, lassú beszéd-modorával ismertette a magyar kérdést: “AZ ENSZ, — mondotta, — “az emberi jogok tiszteletben tartását, szabad választásokat és a szovjet csapatoknak visszavonását kívánta,” mondotta. “Egyik sem történt meg! Az igazság az, hogy Magyarország ma is idegen uralom alatt él. A magyarországi szovjet csapatok létszáma ma is meghaladja az ötvenezret. — Mély aggodalommal tölt el az a tény is, — folytatta Munro, hogy a forradalom résztvevői közül ma is sokan sínylődnek börtönben.” — Sir Leslie Munro neveket is sorolt fel. “Magyar kiejtésem bizonyára nem helyes,” mondotta csípősen, “de a budapesti kormány kiküldöttje igy is érteni fogja, hogy kikről van szó.” Ezután Mód Péter beszélt. Arról panaszkodott, hogy számos fontos világprobléma vár elintézésre, és lám megint Magyarországot emlegetik! Zorin, továbbá a bulgár és csehszlovák csatlósok mindent elkövettek, hogy Mód Péter segítségére legyenek. Érveikre azonban egy uj hang válaszolt, eddig még nem sokat hallottunk az ENSZ-ben. A nemrég felszabadult Cyprusz-é. Delegátusa, Zénón Rossides. Szerényen beszélt, de érvei annál erősebbek voltak. Magyarország ügyének felvétele ellen szólók három érvet hoznak fel, — mondotta: Először is az idő kérdését. Azt mondják, hogy ennek a kérdésnek felújítása: rég eltemetett ügy exhumálásához hasonlít. — Az idő kérdése valóban fennáll, — folytatt Rossides, — a polgári törvénykönyvek is ismerik az elévülést. De, emelte fel hangját, ez nem érvényes akkor, ha bűntett elkövetése még , mindig folyamatban van, mint ahogy ez a jelen esetben történik. A másik érv, — folytatta Rossides igy hangzik: “A magyar kérdés felhozása egy szuverén állam belügyeibe való beavatkozást jelent.” — Ezt az érvet ugyanebben a teremben ma két teljesen ellentétes oldalról hallottuk. Ezt mondotta Portugália Angolával kapcsolatban és ugyanzet mondja most Magyar-Vonuljon ki az orosz Magyarországból! NO. 39. SZÁM ország képviselője is. — Minden előítélet nélkül mondhatom, hogy ezt az érvet nyugodtan elejthetjük. Az emberi jogokon esett sérelmeket felül kell vizsgálnunk bárhol is történjenek. Zorin nagy dühére Cyprus delegátusa a harmadik érvre tért át: “A magyar kérdés felhozatala a hidegháború szitását jelenti” mondják egyesek. Valóban mindent el kell követnünk a hideg háború megszüntetésére. De a béke előmozditásához az szükséges, hogy az igazság és szabadság uralkodjék, és ahol nem igy van, ott az ENSZ-nek igenis kötelessége, hogy akcióba lépjen. A beszéd rendkívüli hatása minden delegátus arcán tükröződött. A cyprusi felszólalót követő amerikai delegátus, Charles Yost a magyar kérdést kitűzni kívánó Amerika nevében csak röviden szólalt fel, ismertetve azt a három okot, amely az E- gyesült Államokat a javaslat megtételére késztetté: 1. —Magyarország kormánya továbbra is vonakodik az ENSZ múltbeli határozatainak eleget tenni. 2. —A szabadság és emberi jogok továbbra sem érvényesülnek Magyarországon. 3. —A 15-ik közgyűlésnek azt a mulasztását, hogy a magyar kérdést az idő rövidsége miatt nem tárgyalhatta, jóvá kell tenni. Zorinnak ezután még egy kínos élményben volt része. Az e^gyik afrikai néger köztársaság, Libéria női delegátusa, Angie Brooks emelkedett szólásra és igen röviden, de méltósággal jelentette ki, hogy az ENSZ-nek közbe kell lépnie mindenütt, ahol az elnyomás vádja merül fel. Zorin tajtékzó beszédet mondott A libériái hölgy ismét szót kért és változatlan méltósággal és nyugalommal jelentette ki, hogy amikor Magyarországról beszélt, részletekre nem tért ki. Az emberi szabadság hiányának vádja forog fenn, tehát az ENSZ kötelessége, hogy az ügyet megvizsgálja. Ezért fog Libéria a magyar ügy napirendre tűzése mellett szavazni. Ezután tizenegy felé került sor a szavazásra. Hatalmas többség kívánta a magyar kérdés felvételét a tárgysoratba. Mellette szavaztak: Az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Nemzeti Kina, Costarika, Cyprus, Görögország, Mexico, Hollandia, Argentína, Libéria, Dánia és Panama. Két afrikai állam, Ghana és Nigéria tartózkodtak a szavazástól. Ellene szavaztak hárman: A Szovjetunió, Csehszlovákia és Bulgária. Mód Péter nem szavazhatott, ő csak vendég volt a teremben, hogy ne mondjuk: vádlott. Épülnek az atomóvóhelyek A hadügyminisztérium bejelentette, hogy az év végére 30 millió amerikai számára lesz atomóvóhely, de az építkezések benyomulnak az 1962-es és 1963-as esztendőbe is. 1963 január elsejére 50 millió amerikai lesz biztonságban atomtámadás ellen. 40,000 küldünk Európába Az Európában levő amerikai katonai bázisok megerősítésére az uj nemzeti felkészülési tervek alapján további 40,000 katonát küld át az elnök. Ugyanekkor McNamara honvédelmi miniszter október 9-től kezdve beszüntette katonai személyek családtagjainak odaszállitását, amiből arra következtethetünk, hogy a csapatszállitások ekkor fogják elérni a legmagasabb számot. Természetes, hogy Moszkva propaganda-irodája a 40,000 főnyi amerikai katona Európába küldését a kelet-nyugat közti feszültség fokozására irányuló akciónak kürtöli világgá, holott maga a Szovjet már hetek óta újabb csapatküldésekkel erősiti me Kelet-Németországban levő haderőit, amit joggal nevezhetünk “a feszültség fokozására irányuló akció sorozat” elkezdésének! A kongresszus a vörösek ellen Az amerikai kongresszus 395 szavazattal, ellenszavazat nélkül ismét elutasította Vörös Kina felvételének támogatását az Egyesült Nemzetek szervezetébe. Ezzel az amerikai kongresszus pontosan huszadszor szavazta le egyhangúan a vörösöket. 10,000 uj munka A kormány mozgósítási terve alapján újabb 10,000 polgári személyt állítanak be a hadsereg adminisztrációs munkájába. Ezzel az amerikai fegyveres erőket kiszolgáló polgári személyzet ossz létszáma 1,050,000 főre növekszik. Az uj polgári személyek közül 3,937 a hadsereg, 4,437 a tengerészet, 1,437 a légierő személyzetéhez kerül, mig 189 a hadügyminisztériumban nyer elhelyezést. Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, hogy ah valamilyen okból nem kapj? pontosan lapnukat, jelentse telefonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postaha hatóságnál. legnagyobb áramfejlesztő telepe megkezdte működését A Public Service Electric and Gas Company uj Mercer állomását szeptember 27-én nyitották meg ünnepélyes keretek között nagyszámú állami, társadalmi és ipari notabilitás részvételével. Ez az állomás, amelynek építési és berendezési költségei meghaladták a $110,000,000-t, a Trentontól délre fekvő Hamilton Townshipben, a Delaware River mentén épült két 320,000 kilowatos generátorával a vállalat legnagyobb áramfejlesztő telepe. A Mercer Államás a negyedik uj villanytelep amit a Public Service a második világháború befejezése óta üzembe helyezett. 640.000 kilowattos kapacitása van és mint ilyen a társaság legnagyobb teljesítő képességű áramfejlesztő üzeme. Megnyitásával a Public Service áramkapacitása 3.827.300 kilowattra emelkedett. Üzemi berendezése a lehető legmodernebb. Két hatalmas turbinás áramfejlesztő egysége közel 5,000 tonna szenet használ fel naponta és több mint 900.000 lakás villamos szükségletét látja el. Az uj állomás végtelenül fontos helyet foglal él a Public’ Service villany ellátási üzemei között, mivel 223 kisebb-nagyobb város közel egy és egy harmad millió lakosságát látja majdj el megbízható villamos szolgáltatással. Pelenka és atombomba “Két kis gyermekem van és az elmúlt három év alatt 7,000 pelenkát mostam . . . Nem akarom, hogy mindez a fáradság kárba vesszen egy ostoba atomháború miatt!” ■— mondotta védekezésül egy londoni békebiró előtt egy angol aszszony, akit 46 más pacifistával együtt közrend- és csendháboritás címén tartóztattak le, mert résztvettek az atomkisérletek folytatása elleni tüntetésekben. Amikor a biró az asszonyt, ugyanúgy, mint társait, fejenként egy font sterling birságra ítélte (főleg a formalitás kedvéért), ezeket a szavakat fűzte ítéletéhez: “Remélem, hogy Kruschev ur szivére veszi az ön szavait!” levelek postadija Megírtuk, hogy az Egyesült Államok Postaügyi Minisztériuma további posta szállítási dij-emeléseket kért a Kongresszustól. Az ügyben szeptember 15-én határozott a Képviselőház, még pedig úgy, hogy 222 szavazattal 142 ellenében elvetette a kormány javaslatát, amely az amerikai posta mintegy háromnegyedmilliós évi deficitjének a csökkentésére 420 millió dollárral szerette volna emeltetni a szállítási dijakat, illetve bevételeket. így ezidén már aligha kerülhet ismét szóba a Kongresszusban ez a kérdés. A javaslat a közönséges levelek diját a mostani 4 centről 5 centreé légiposta levelek diját 7 centről 8 centre kívánta felemelni, de nem érintette volna a tömeges üzleti nyomtatványokat küldők jelenlegi postai dijait. Ilyen mindenféle nyomtatványokat, hirdetés-röpcédulákat millió és billió számra szállít a posta potom pénzért és deficitjének, ráfizetésének a nagyrészét ezek okozzák. Nem lenne igazságos tehát, hogy a közönség fizesse meg felemelt levéldijaival a deficit egy részét, a nagy tömegben nyomtatványokat küldők pedig mentesüljenek a terhek viselésétől. János pápa békeszózata János pápa szeptember 10- én a nyári rezidenciája egyik nagytermében felállított oltáron szentmisét mondott a világbékéért és drámai szózatban felhívta a kormányvezetőket, lépjenek tárgyalásra a béke megmentése érdekében. A háborúban, mondotta, minden elveszhet, a béke mindent megmenthet. Majd igy folytatta: — A világnak nincs szüksége diadalmas háborúkra és legyőzött népekre, hanem a folyton megújuló erőre, amelyet a Megváltás s a béke gyümölcsöző nyugalma ad. A világ felelős vezetőinek el kell kerülniök a háborút, amely a rombolás és pusztulás félelmetes fegyvereivel folyna. János pápa felhívta a világ népeit, a« ártatlanokat és a szenvedőket, hogjf imádkozzanak Isten kegyelméért,- hogy világosítsa fel azok elméjét és irányitea azok akaratát, akiktől a népek élete és halála függ: A New York-i Hungária magyar filmterjesztő vállalat értesítette lapunkat, hogy négy uj magyar film érkezik Amerikába s rövidesen bemutatásra kerülnek. A Hungária filmterjesztő vállalatot, amelyik több mint 25 éve a legkitűnőbb magyar filmek bemutatásával, itteni forgalomba hozásával igazi magyar kulturmunkát végzett Amerikában, mi jól ismerjük s éppen ezért joggal hisszük, hogy ezeknek a most érkezett uj filmeknek közrebocsátása előtt alaposan megnézik és meghallgatják, hogy mi is van bennük, nehogy a kommunisták — akiket szintén jól isme-Meghalt Veress József ref. kántortanitó Egy küzdelmes, de eredményekben gazdag életpálya után tett pontot a kérlelhetetlen halál. Veress József, református kántor-tanitó szeptember 7-én, Californiában viszszaadta lelkét Teremtőjének. Veress József elsőizben 16 éves korában kelt át az óceánon, hogy a bányában megsérült édesapját ápolja. De mire ideért, édesapja már útban volt hazafelé. 1912-ben telepedett le véglegesen az Ujhaza földjén. Református kántor-tanítói működését New Jerseyben kezdte és oly eredménnyel végezte, hogy 1932-ben a New Brunswick-i Somerset utcai egyház védnöksége alatt ünnepelték tisztelői a húszéves kántori jubileumát. Amint lapozzuk az ez alkalomra kiadott sárguló emlékkönyvet, egy abba irt üzenetből vesszük az alanti idézetet: “Boldog, ki csendes lélekkel És nem könnyező szemekkel Tekinthet vissza.” Mennyire igazak e sorok ma is! Ha könny gyűlt is a szemünkbe, amikor Veress kántortól utolsó búcsút vettünk az Ontáriói (California) temetőben, éreztük, hogy ő csendes lélekkel tekinthet vissza az általa hintett magból sarjadt tölgyekre, amelyek a magyar kálvinista tradíciót idegen földön is tovább viszik. (ys) (Az elhunyt óhaja az volt, hogy virágmegváltások az Ontáriói Református Egyház orgona alapjára folyjanak be. Az alap kezelője: Mrs. Andrew Ambrus, 433 Walnut Creek Place West, Covina, Cal.) Szirénhangok A kelet-német rádióadókon szebbnél-szebb női hangok csalogatják az amerikai katonákat Kelet-Berlinbe. A propaganda-bemondók valószínűleg amerikaiak, akiket vagy jól megfizetnek vagy kényszerítenek a vörösök a hazugságok bemondására. Az egyik propaganda-bemondó m e gj ósolta még azt is, hogy az 1961-es baseball bajnokságot a clevelandi Indián csapat nyeri meg. (Ha az összes többi jóslatok is ennyire bevállóak, akkor nem kll félni a vörös propagandától!) Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával—a lapot! rünk! — holmi olcsó vörös propagandát csempésszenek be ide közénk “cukrospapirba csomagolva” . . . Mert magyar szivünknek jól esik, ha olvassuk, hogy “a régi kitűnő rendezők, zeneszerzők, filmgyártók még mindig dolgoznak, szorgalmasan, csodálatos energiával, hogy fenntartsák a magyar filmek jó hirét, népszerűségét az egész világon.” De ugyanakkor tudjuk nagyon jól azt, hogy: magyar filmgyártók, mint olyanok, már nincsenek, mindent az állam csinál Magyarországon, az állam, amely jelenleg Moszkva Charlie McCarthy-ja és amelyik, bizony, Magyarország jóhirét, népszerűségét alaposan eljátszotta az egész világon! Várható-e vájjon ettől az államtól, illetve állami vállalattól és az állam járszalagján dolgozó kitűnő rendezőktől és filmgyártóktól, hogy máskép csinálják a dolgukat, mint ahogyan azt felülről diktálják? Ezek az aggodalmak, gondolatok jutottak eszünkbe azonnal, ahogy a Hungária általunk tisztelt vezetőségének gépírásos értesítését átolvastuk. Az abban felsorolt négy uj magyar film: “Nem válók el” — hatalmas magyar életkép, amely visszahozza a magyar mezőváros muskátlis életét — írja a jelentés. — “A kölyök” — egyenesen rászabták ezt a rendkívül mulatságos történetet egy uj, brilliáns magyar filmsztárra, Töröcsik Máriára. “A fiatalság kedves, derűs, édesbus története ez a film.” — “Éjfélkor” — főszereplői: Ruttkay Éva, Rajnay Gábor, Misoga László, Bánky Zsuzsa, Pethes Sándor és sok más ismert színész — írja a jelentés. — “Két vallomás” .— Mezey Mária, Simon Zsuzsa, Makay Margit, Uray Tivadar, Juhász József, Tímár József, Ajtay Andor és mások főszereplésével. Rendezte Kelety Márton. A két utóbbi filmhez valahogy több bizalmunk van, mert ismert neveket sorol fel a jelentés. Szeretnénk remélni, hogy valóban bemutathatok itt ezek a filmek; hogy nem hoznak vörös propagandát, nem dicsőítik a jelenlegi magyar rémuralmat és igazán azok, amiknek szeretnénk látni: Amerikába vándorolt magyarok szivének tetsző, magyar muzsikás, szép filmmesék! Feltétlenül biztató, némikép megnyugtató a Hungária vállalat jelentésének befejező részében álló ez a pár mondat:: “Ezeknek a most érkezett, szórakoztató filmeknek nincsen semiféle politikai vonatkozásuk. A magyar filmgyártás szórakoztatni akar, néhány kedves, felejthetetlen órát hoznak ezek a filmek az amerikai magyarságnak, amely ezeknek szárnyán visszamegy pár órára a magyar faluhoz, kisvároshoz, a magyar tájhoz, a magyar zenéhez. Kisérjük, figyelemmel az uj filmek bemutatási dátumait mindenfelé, ahol magyar filmeket szoktak játszani.” ..!• Irtunk az uj magyar filmekről, mert jönnek, talán már itt is vannak és mert a magyarságot, olvasóinkat nagyon is érdekli az ilyesmi. De amig közvetlen információt nem kapunk ezekről a filmekről, kritikát, előzetes dicséretet nem írhatunk róluk, legjobb akarattal sem. Amit itt Írunk, azt csak fennartással, pusztán “bejelentés” szándékával Írjuk. Erős hit... Fessétek bár sötétre a jövőt, Mondjátok, hogy már torkunkon a kés, Beszéljetek közelgő, hosszú gyászról, Mély süllyedésről, biztos pusztulásról; Engem nem ejt meg gyáva csüggedés! Szentül hiszem, akármit mondjatok, Hogy a magyar nem vész el s élni fog! Többet ki küzdött és ki szenvedett? Hiszen vértenger, temető a múlt! Vetettek rá halálos szolgaságot, Irtották szörnyen . . . ámde a levágott Erdő helyén szebb sarjadék virult, füzért hiszem, akármit mondjatok, Hogy a magyar nem vész el s élni fog! Ki a saját pártos dühét kiállta, Annak nem árthat többé idegen! Hányszor harsogták kárörömmel: Vége! S csak arra szolgált minden veresége, Hogy még kitartóbb, még nagyobb legyen. Ezért hiszem, akármit mondjatok, Hogy a magyar nem vész el s élni fog! Szükség van arra, nemzetem, hogy élj! Mert bár hibád sok s bűnöd sora nagy, Van egy erényed, mely fényt vet terád S melyért az Isten mindent megbocsát: Hogy a szabadság leghübb véde vagy! Ezért hiszem, akármit mondjatok, Hogy a magyar nem vész el s élni fog! Ha minden nemzet fásultan lemond, S a szent rajongás mindenütt kiég, S a büszke jognak minden vára megdől A te szabadság szerető szivedtől Újra lángragyullad Európa még! Ezért hiszem, akármit mondjatok, Hogy a magyar örökké élni fog! Bízom s hiszek, mig Isten lesz fölöttünk, Ki trónusán bírói széket ül. És hogyha minden bura-bajra válik, Romok között is hirdetem halálig, Erős nagy hittel rendületlenül: Legyen bár sorsunk még oly mostoha, Él a magyar és nem vész el soha! ÁBRÁNYI EMIL
