Függetlenség, 1961 (48. évfolyam, 1-51. szám)
1961-09-21 / 38. szám
In Its 48th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J, American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság VOL. XLVIII ÉVFOLYAM — NO. 38. SZÁM 20 Ten Cents per Copy—$4.00 per Year Second Class postage paid at Trenton, N. J. TRENTON. N. J., 1961. SZEPTEMBER 21 Recsegnek az ENSz gerendái a Szovjetunió elköveti még a lehetetlent is, hogy Hammarskjöld főtitkár halálát a maga számára kamatoztassa és az alig 16 éves világszervezetet most már szétrombolja. Hammarskjöld tragikus halálával nagy akadály hárult el a szovjet célok elől. A főtitkár nagy tekintélynek örvendett szerte a szabad világban, az úgynevezett semlegesek között is. Most, szabad a vásár, vagy legalább is annak látszik. Mint ismeretes, a szovjet terv az, hogy nem egy, hanem három főtitkár irányítsa a világszervezetet — egy nyugati, egy kommunista és egy semleges — és valamennyien a vétójoggal rendelkezzenek. De Kruscsev hiába követelte Hammarskjöld lemondását, a főtitkár maradt és makacsul végezte munkáját. A szovjet tervnek pedig nem akadt pártfogója. Most más lett a helyzet. Az oszlop kidőlt, megjelentek a hullarablók és Hammarskjöld alig kihűlt teteme fölött osztozkodni próbálnak. Amikor e sorokat Írjuk, még nem lehet látni, hogy akad-e majd valaki, aki elriasztja őket? Nem vagyunk derülátóik. Az úgynevezett semlegesektől nem jót várunk. Attól tartunk, hogy Ázsia és Afrika nagyrésze a szovjet kiküldöttet támogatja majd az ENSz-ben és Kruscsev pusztító terve mégis megvalósul. Az ENSz végét jelentheti pedjig ez, mert nyilvánvaló, hogy három, vétójoggal “felszerelt” főtitkárral ez a nagyrahivatott szervezet dolgozni nem tud. És ez is a szovjet cél. Moszkva szerint az ENSz tulnagyra nőtt, tönkre kell tehát tenni. Eredményesebben tönkre tenni aligha lehetne másként, mintha egy helyett három embert ültetnek az élére, akik közül egyik csak a nyet-re igazítaná a nyelvét. Hammarskjöld halála kétségtelenül nagy veszteség; majd csak később derül ki, mekkora! Mi, magyarok nem tudjuk kiverni a fejünkből, hogy Hammarskjöld mulasztást követett el az 1956-os forradalom idején. Módot találhatott volna, hogy egy ENSz bizottságot Magyarországra küldjön, miáltal az események egészen más fordulatot vehettek volna. Vannak, akik ebben a vonatkozásban a néhai főtitkár védelmére kelnek, mondván, hogy ő nem tehetett semmit, kellő utasítás hiányában. Csak azt hajthatta végre, amire a Biztonsági Tanács, vagy a közgyűlés utasította. Márpedig a forradalom első, sorsdöntő napjaiban a közgyűlés nem utasította a főtitkárt, még kevésbé a Biztonsági Tanács. Immár a történelem ítélkezik a főtitkár tettein. Örökén hangos lesz a marakodás és csak az Isten tudja, hogy az ENSz vizei körül mikor csendesednek le a hullámok. Ha egyáltalán lecsendesednek. Az atomóvóhelyek építése nem látszik érdekelni az embereket. Az egyik azt mondja: úgy sem lesz atomháború. A másik szerint, ha lesz, úgy sem ér semmit az óvóhely. Sem az egyiknek, sem a másiknak nincs igaza. Nem akarjuk azt jósolni, hogy lesz atomháború. De lehet. Illetve a lehetőségek birodalmába tartozik. És az atomóvóhelynek, igenis, hasznát lehet venni. A magyar származású Teller Ede, az első hidrogénbomba atyamestere is határozottan állítja. Márpedig ö többet tud erről a kérdésről, mint mi, akiknek nem szakmánk. Teller szerint megfelelő atomóvóhelyek létesítésével a lakosság 90 százaléka megmenekülhetne. Építsünk tehát házilag, persze az előírások szemelőtt tartásival óvóhelyeket és raktározzunk el megfelelő mennyiségben élelmet. Ez az előfeltétele annak, hogy túléljük a háborút. Ha lesz. De ne legyünk se túlságosan magabiztosak, sem hitetlenkedők! MÉGIS ÚJBÓL A U.N. ELÉ TERJESZTIK A MAGYAR ÜGYET! A nemzetközi nagyhatalmi politika kiszámíthatatlan, fantasztikusan tekervényes labirintusaiban egészen a múlt hét végéig szinte reménytelennek látszott a magyar kérdés újbóli napirendre tűzése. A szeptember 19-én New Yorkban megnyílt United Nations ülésszak tárgysorozatára különböző és egészen érthetetlen okok-ból vonakodtak beiktatni a magyar ügyet — jóllehet hovatovább öt esztendeje, hogy képtelenek érvényt szerezni az 1956 októberi túlkapások dolgában hozott egyhangú határozatoknak. Már-már teljesen lemaradt a magyar kérdés az Egyesült Nemzetek napirendjéről, amikor közvetlenül a U. N. közgyűlés megnyitása előtt, a 12- ik órában beadott sürgősségi indítványok között az amerikai delegáció végül is rátétette a most kezdődő ülésszak napirendjére a magyar kérdést is. Ez már magábanvéve óriási horderejű fejlemény, még akkor is, ha a szovjet és csatlósai a nemrég U. N.-tagokká előlépett ázsiai és afrikai színesek félrevezetésével esetleg meg is akadályozzák, hogy érdemlegesen érvényt tudjanak szerez-TRENTON MAGYARSÁGA AZ AMERIKAI MAGYAR INTÉZETÉRT Trentonban évek óta működik és értékes, szép munkát fejt ki a Hungarian-American Civic Association, amelynek jelenlegi elnöke Lóth József. Ez az egyesület egy külön bizotságot nevezett most ki a Rutgers Egyetemen, New Brunswickon működő magyar tanszéknek, illetve az Amerikai Magyar Intézetnek a támogatására. Dr. Kondor S. József orvos ennek a bizottságnak az elnöke, aki mindenek A munkanélküliség elfogulatlanul nézve Tény az, hogy öt és félmillió ember van ma az Egyesült Államokban munka nélkül. Érthető, hogy a külföldről gyakran hallunk olyan megjegyzéseket, hogy: ha az amerikai kapitalizmus olyan előnyös rendszer, miért van annyi munkanélküli az országban? Ezzel szemben bizonyos, hogy az amerikai munkásság életszínvonala eddig soha nem látott magasságba szökkent és hogy a munkásság vezetőinek lényeges befolyása van a közügyek vezetésére. A statisztikai adatokból csak úgy vonhatunk le elfogulatlan következtetéseket, ha minden más odatartozó adatot is tekintetbe veszünk. Az Egyesült Államokban ma 68 miliő embernek van állása, vagy jövedelmező foglalkozása, tehát többnek, mint bármikor azelőtt. Sok munkás, aki a statisztikában m u nkanélküliként szerepel, állását egy újabbal váltja épen fel, vagy pedig először keres munkát életében. A mi közgazdaságunkban, amikor műszaki újítások igen gyakoriak és egyes iparágak feleslegessé válnak, továbbá uj erőforrások kínálkoznak a régiek helyett, egyes vidékek gazdasági átalakuláson mennek keresztül, úgy hogy bizonyos ideiglenes munkanélküliség elkerülhetetlen. A szükséges átképzés és átköltözködés ugyanis időt vesz igénybe. A nagyobbméretü munkanélküliség azonban mégis komoly gondot okoz a társadalomnak és a kormánynak is. Az amerikai rendszer azt vallja, hogy mindenkinek joga van a munkához és a lehetőséghez, hogy kielégítően elhelyezkedhessék. Kennedy elnök szerint: “Az amerikai nép nem nézheti tétlenül, hogy egyes polgártársaink ilyen suloys megpróbáltatáson menjenek keresztül.” A kormány tehát igyekszik segíteni a helyzeten a munkanélküliség ellen való biztosítás kiterjesztésével, a fiatalabb korban való nyugalombavonulás megengedésével, gazdasági könnyítések nyújtásával az erősebben sújtott vidékek részére, végül a termelés általános és erőteljes fokozásával. A súlyosabb gazdasági válságot az 1930 óta életbeléptetett uj intézmények kizárják. Mégis évente egymillió uj állást kell teremteni a népességi szaporulat következtében előállott természetes munkástöbblet részére és egy második milliót a műszaki változtatások következtében megszűnt munkaalkalmak pótlására. Az amerikai kapitalizmus meg tud birkózni ezekkel a feladatokkal. A szabad vállalkozás dinamikus, fejlődő rendsezr, amelynek haszna egyre egyenletesebben oszlik meg a népesség egyes rétegei között. Hatalmas középosztály fejlődött ki az Egyesült Államokban az utolsó évtizedek folyamán amelybe majd mindnyájan beletartozunk. A szakértők valóságos “társadalmi forradalomnak” tekintik ezt az átalakulást, amelynek következtében mindnyájunknak egyformán érdeke, hogy a rendszert fenntartsuk. American Council Inkább a halál, mint vissza Oroszországba A Franciaországban túrázó orosz turistacsoport egyik tagja, Vsevold Kravchenko technikus, kiugrott egyik cannesi szálloda negyedik emelti ablakából és szörnyethalt. A fiatal orosz technikus búcsúlevelében azt irta, hogy nem bírja tovább az otthoni helyzetet és inkább a halált választja, mintsem visszatérjen hazájába. VONULJON KI AZ OROSZ MAGYARORSZÁGRÓL! előtt körlevélben fordul a Trenton és környékén élő magyarsághoz, hogy adományaikkal tegyék lehetővé az egyetemi tanszék fenntartását, állandósítását és segítsék a Magyar Intézetet abban a munkájában, ami a mi magyar értékeink: nyelvünk, kultúránk, művészetünk jövőbe átmentését, megőrzés ét jelenti. New Jersey állam egyeteme, a Rutgers University két évvel ezelőtt befogadta a Magyar Intézetet és tanszéket biztosított a magyarnak, rendszeres magyar nyelvtanítást kezdett meg. A költségeket azonban nekünk kell viselnünk, mint ahogy más nemzetiségek is tartanak fenn ilyen intézményeket a maguk nyelve és kultúrája ápolása céljából. New Jerseyben, számításunk szerint, legkevesebb 100,000 magyar él. Ha mindenki csak egyetlen egy dollárt adományozna évente, az évi $20,00|0 fenntartási költség összehozása nem lenne probléma. Trenton és környéke magyarságától azt kéri most a Hungarian-Amerisan Civic Association nevében Dr. Kondor József, hsogy viegye ki az itteni magyarság is részét annak a szép munkának támogatásából és továbbviteléből, amit a Rutgers Egyetemen a Magyar Intézet végez. Vegye ki részét, ahogy tudja: mindenki adakozzon erre az érdemes célra annyit, amenynyit tud! “Fajtánk iránti kötelességünk ez — mondja körlevelében Dr. Kondor. — Ki fog megbecsülni bennünket, ha mi nem becsüljük meg saját magunkat, tehetségeinket, értékeinket?” A t r e n toni Hungarian- American Association gyűjtőmozgalmának b i zottságában Dr. Kondor Józsefen kívül — aki maga is a Rutgers Egyetem végzettje — még a következők működnek közre: Freund János, Jenei József, Beitel Béla, Révész Lajos, Miklovics Béla, Oszfolk József,, Varga L. János, Kremper Béla és Síkos József. ni a magyar nép szabaddá tétele az orosz csapatok kivonása és az óhaza alkotmányos függetlenségének h e 1 y r eállitása érdekében rég megszavazott 14 U. N. határozatnak. Nemzetközi v i s zonylatban elismert, nagyképzettségü magyar diplomaták és amerikai jóbarátaink vállvetve fáradoztak hónapokon keresztül, hogy a magyar ügy ki ne maradjon az Egyesült Nemzetekben tárgyalandó pontok hosszú sorából. Noha rendkívül erősnek bizonyult azoknak az amerikai vezetőembereknek a tábora, akik a keleteurópai népek sorsát mintegy feledve, kizárólag a lefegyverzés előmozdítását és az atomháború kirobbanásának megakadályozását tartották komoly programpontul — végül is érvényesültek a morális szempontok is. Ennek következtében iktatták be Tibet katonai megszállását; majd pedig, mikor ezekután képtelenség lett volna egyedül a magyar ügyet mostohán feledni: az 1956 októberi túlkapásokat is. Az egész emberiség ámulatát kiérdemlő szabadságharcosaink és az általuk képviselt óhazai véreink egyik lába eszerint mégis nyitva tartja a LT. N. kapuját. Aziránt semmi kétség, hogy megfelelő szakszerűséggel kidolgozott memorandumok kerülnek az immár 99 országot képviselő Egyesült Nemzetek közgyűlése elé. Kérdés tehát, milyen következetességgel fogja a rendelkezé-18-ezer női postamester - köztük 20 apáca Az amerikai postamesterek Philadelphiában megtartott konvencióján James F. Kelleher helyettes főpostamester bejelentette, hogy a 18 ezer női postamester között 20 apáca is van. Be is mutatott egyet: Sister Mary Hoy of Villa Maria postamesternőt, aki a 300 lakosú, 475 ackeres konvent területén New Castle, Pa.-ban vezeti a U.S. postahivatalt 1954-óta. Fizetése 5,50 dollár, mely összeget a Holy Humanity of Mary szervezetének adja át. ; Sötétben is dolgozó TV-felvevőgép Az Egyesült Államok katonai mérnökei Washingtonban tartott konvencióján bemutatták a RCA gyár által készített TV. felvevőkészüléket, mely képes éjszakai sötétségben is felvételeket csinálni. Ne utazzunk Kelet- Németországba A washingtoni külügyminisztérium óva inti az amerikai állampolgárokat, hogy csakis akkor utazzanak Keletnémetországba, ha arra nyomós okuk van. A US-nek nincsenek diplomáciai kapcsolatai a szovjeturalta keletnémet bábkormánynál, ennélfogva nincsen módjában az amerikai állampolgárokat oly védelemben részesíteni, mint egyébütt. Éz az óvás kevésbé vonatkozott Nyugatberlini utazásokra. A kűlügyminisztépum azt is javasolta.', hogy a nyugat Berlinbe való' utaízásoknál: vegyék igénybe az amerikai, angol, vagy francia repülőszolgálatot, mert azok átrepülik a keletnémet légi' korridort. Akik ezen a vonalakon utaznak, azoknak nem kell keletnémet vizűmért folyamodniok. sére álló anyagot előterjeszteni a magyar kérdés újratárgyalását irányitó diplomata-testület. Az Egyesült Államok magyarságának, polgári jogainál, sőt kötelességénél fogva, alkalma nyílik intézményesen, vagy akár magánlevélben saját választókerülete képviselője és államának egyik vagy mindkét szenátora révén szorgalmazni, hogy a magyar kérdést a lehető legnagyobb súllyal képviselje az amerikai delegáció a U. N.-ben. Ha bárkinek gondot okozna ilyen értelmű, angolnyelvű levél megfogalmazása, annak készséggel és teljesen díjmentesen áll rendelkezésére az Amerikai Magyar Szövetség. Cim: American Hungarian Federation, 1761 R. Street, N. W., Washington 9, D. C. Vasárnap tüntetés New Yorkban, az orosz delegáció épülete előtt Az Egyesült Nemzetek őszi közgyűlésére idesereglett szovjet-emberek már számítanak rá, hogy a Park Avenue és 68- ik utca sarkán levő, vasrácsosablakos épületük előtt megjelennek ismét a magyarok, százával, ezrével . . . s tüntetni fognak ellenük. A gyilkosok ellen! A vörös gazemberek ellen, akiknek lelkén ártatlan ezrek vére szárad s akiknek legutóbbi áldozata Dag Hammarskjöld, az Egyesült Nemzetek főtitkára. Elbújnak a vasrácsos ablakok mögött, de azért látni fognak minket, a fegyelmezett sorokban tüntető magyarokat, hallani fogják kiáltásainkat: G Y I LK O S ! GYILKOSOK! . . . Mert ott leszünk, jól számítottak, jövünk! Most vasárnap, szeptember 24-én délután 3 órakor tüntetést rendez a magyarság a Szovjet Delegáció épülete előtt New Yorkban, a 68-ik utca és Park Ave. sarkán! Aki magyar, aki szivén viseli szülőhazája és óhazai szerettei sorsát, de még az is, aki Amerika sorsát, jövendőjét tartja szem előtt, legyen ott ezen a tüntetésen! Küldjük, hívjuk, várjuk magyar testvéreinket, mert úgy érezzük, hogy a némaságra kárhoztatott magyar nép hangosan kiáltani tudó szószólói csak mi vagyunk, mi lehetünk s ez idő szerint a leghatásosabban csak igy lehetünk! NT. RÁSKY JÓZSEF REF. LELKÉSZ 25 ÉVES JUBILEUMA A New Brunswick-i Első Magyar Református Egyház (angol nevén: Bayard St. Presbyterian Church) népe nevezetes ünepségre készülődik: most vasárnap, szeptember 24-én este fényes bankettel ünnepli lelkipásztorának, Nt. Rásky Józsefnek 25 éves lelkészi jubileumát. HA AZT AKARJA, hogy vállalkozása sikerüljön,, hirdessen lapunkban. NT. RÁSKY JÓZSEF A jubileumi díszvacsora a Rutgers Commons termében lesz este pontban 6 órai kezdettel s arra nemcsak az egyházközség népe, de Nt. Rásky József és családja barátai, tisztelői és általában minden magyar hivatalos. (A Rutgers Commons a George St.-en van, az uj sokemeletes diákotthonokkal szemközt. A vacsora jegy személyenként $5.00, de lehetőleg szombat délig kell a jegyeket a 22 Schuyler St. alatti parókián lefoglalni, mert a- S^erint készítik a vacsorát). * * * Nt. Rásky József 1957 április i-én kezdte meg működését a New Brunswick-i gyülekezetben, de az elmúlt 4 esztendő alatt máris megszerettette magát híveivel és az itteni magyarsággal. Egyházában komoly építő munka folyik; istenfélő magyarok lelkes összefogása jegyében. Megelőzőleg a Newark-i református gyülekezetben, azelőtt pedig Gary, Indianában, illetve 10 évig egyfolytában Newarkon volt lelkipásztora a híveknek, akik mindenütt szerették, becsülték. 1936-ban végezte el a Bloomfield-i Főiskolát s még ebben az évben megkezdte lelkészi működését Kingston, Pa.-ban, az ottani presbyteriánus egyháznál. Onnan hívta meg 1938- ban lekészének a Newark-i gyülekezet. Szolgálatát mindenütt komoly, szorgalmas egyházi élet követte: odaadó lelkészi munkájával a gyülekezetek úgy anyagilag, mint erkölcsileg erősödtek, gyarapodtak. Nt. Rásky József 1937-ben választott élettársat magának, feleségül véve Berta Irént, Yonkers, N.Y.-ban. Boldog házasságukból két fiuk született: Jó- 1940-ben és Róbert 1945-ben. József a Bloomfield-i főiskola tanulója, Róbert a brunswicki high school növendéke. Amikor most a New Brunswick-i gyülekezet lelkipásztorát ünnepli: Nt. Rásky József 25 éves lelkészi jubileumát, nemcsak a hívek serege köszönti őt szives szeretettel, jókívánságokkal, de sok-sok magyar ebben a városban és Newark és környékén, akik az évek múlásával Rásky József ti szteletes urban egy kedves, szerény-modorú, jóságos szivü magyar papot ismertek és szerettek meg . . . Úgy érezzük, hogy amikor e helyről mi is szeretettel köszöntjük őt “az úszó jégtáblákon virágoskertet ültetgetés” nehéz, de Istenek tetsző munkája negyedszázados jubileuma alkalmából, nemcsak magunk, de olvasótáborunk és az itteni magyarság jókívánságait tolmácsolhatjuk s a jó Isten áldását kérjük személyére és további munkásságára !
