Függetlenség, 1960 (47. évfolyam, 1-51. szám)
1960-06-02 / 22. szám
fit Its 47th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News VOL. XLVII. ÉVFOLYAM — NO. 22. SZÁM ^l^20 Ten Cents per Copy—$3.00 per Year________________________________________TRENTON, N. J., I960. JUNIUS 2 Atlétáink és az 1960-ki Olympiász Miért nem kaptak a fiatalkorúak amnesztiát? Vissza a földre az illúziók, a rózsaszínű felhők világából! Ez a jelszó most Amerikában és az egész nyugati világban. Hruscsov kicsavarta az utolsó cseppet is a U-2 incidens nevű citromból, most az ENSz Biztonsági Tanácsában s ami ezután következik, az bizony a hidegháború “legforróbb változata.” Itt volt a Bolsoj Ballett és a szovjet kultúra más tenyészete s minden két amerikaiból egy azt hitte, hogy Hruscsovval “azért lehet beszélgetni,” sőt megállapodásra is jutni. Ezek nagyrésze most ámulva-bámulva ismeri el tévedését. Egyrésze. De nem mindegyik. Még most is vannak — élvonalbeli politikusok is, akik Hruscsov sajkájában sütik a pecsenyéjüket, szépitgető lelkek, mondván, hogy Amerika súlyos hibát követett el, csak ezért nem volt “csúcs.” Nem rossz amerikaiak ezek, nem kommunisták, de naivságuknál fogva a vörösek bárgyú és egyszerű eszközei. Tanulatlanok, akik nem is tanulnak meg soha semmit. Mindig tágra nyitott szemekkel hallgatnak meg történeteket a kommunisták kegyetlenségéről, ravasz mesterkedéséről,, befurakodó és felforgató tevékenységéről, de aztán tiz perc múlva elfelejtik és másnap ugyanolyan méla ámuldozással fülelnek. Nekik beszélnek azok a politikusok akik a választási előcsatározásokon még mindig a “Szovjettel való megegyezés lehetősékét” hangoztatják. Abból az egyszerű tételből indulnak ki ezek a politikusok, hogy az amerikai ember alapjában véve békeszerető, tehát olyan éneket kell fújni neki, amelyik kellemes a fülének. Fújják is. Meg kellett érnünk azt a szégyent, hogy a U-2 incidens ügyét teregetik ki most országszferte, mert ez alkalmasnak látszik a választási Ha mint önálló személynek, vagy alkalmazottnak olyan foglalkozásuk van, amely társadalmi biztosítás alá esik,és ez majdnem mindenkire nézve áll, bizonyosodjunk meg arról, hogy a Társadalombiztosító Hivatal a keresetünket javunkra, könyvelte-e el ? Nyugdijunk, hozzátartozóink vagy hatramaradottaink illetményeinek összege, átlagos havi keresetünktől függ. Hogy ilyen járandóságokat követelhessük, a törvényben megszabott időt társadalombiztosítással fedezett munkában kellett eltöltenünk. Ha a keresetünkről való bejelentések hiányosak voltak, lehet, hogy kevesebb lesz a járandóságunk, sőt teljesen eleshetünk a nyugdíjtól, vagy családi illetményektől. A legtöbb embernek, aki mostanában éri el a 65-ik születésnapját, legalább 4évi olyan keresetre van szüksége, amely ilyen biztosítás alá esik. Azoknak, akik később érik el ezt a kort, még hosszabb ideig kellet dolgozniok. A Társadalombiztosító Hivatal könyveiben teljes 10 küzdelem hullámainak felkavarására. Bizony, oda jutottunk, hogy Hruscsov beleszól az amerikai választásba, igy a hírszerző repülőgépen keresztül. Tessék csak szétnézni a választási arénában. Lehet, hogy a józanok többségben vannak. Lehet, hogy végül is az a tábor kerekedik felül, amelyik azt vallja, hogy ez a külpolitikai incidens sehogysem illik bele az amerikai választás képébe. De mégis! Hruscsov örvendezve dörzsölgeti a kezét a Kremlben, hogy sikerült neki n'éhány ezer amerikait “behúzni a csőbe.” A nyugati világ megerősödve kerül ki ebből a hercehurcából, erről meg vagyunk győződve. Egyrészt, az amerikai nép nem választ olyan elnököt, aki hasonkuszva hajlandó Hruscsov udvarlására. Másrészt, a nyugati szövetségesek belátták — bizonyos mértékben még az angolok is — hogy össze kell fogni, mégpedig nagyon, mert a szovjet mesterkedés legfőbb része az ékverés az ellenfél soraiban. Az Atlanti Szervezet nevet viselő katonai szövetség erősebb, mint valaha volt. Még Hruscsov Párizsban handabandázott s a szövetség máris szinte újjászületett néhány nap és óra leforgása alatt. Az európai összefogás is nyert a U-2-ből és Hruscsov fenyegetéseiből. Az európai Közös Piac engedékenyebb a nem tagországokkal szemben, az angolok a beleilleszkedés módjait tanulmányozzák; De aulle valóban a legelső európai szószólónak bizonyult, olyan eges udvariassággal kezelte Hruscsovot és Adenauer politikáját helyesnek találják még azok is, akik eddig élesen bírálták. És Eisenhower? Az amerikai nép ma jobban szereti, mint valaha. íme, mennyi előny származik abból, ha odvas fogait csattogtatja Hruscsov! éven át kell annak keresetét nyilvántartani, aki —ha férfi — 1906-ban, vagy későbben, —ha nő— 1909-ben, vagy későbben született. Rokkantsági járulékhoz —50-65 éves korban— legalább 5 évi biztosítás szükséges. Az alkalmazott győződjék meg arról, hogy az, akitől fizetését kapja, helyesen jelenti be a keresetét; az önnálló foglalkozású pedig évi jövedelmi adóvallomásával együtt töltse ki a Schedule C-t és fizesse ki a Social Security adót. Ha szabályok ellen vétünk, megszegjük a törvényt, amiért büntetés és késedelmi kamat jár. A bejelentés elmulasztása ezenkívül a nyugdíjhoz való jogosultság teljes elvesztésével is járhat. A törvény értelmében a keresetet az adóév bejeztét követő “3 év, 3 hónap és 15 napon belül” kell a könyvekbe bevezetni ahhoz, hogy javunkra számítható legyen. Ha az önálló foglalkozású személy 1956. évi keresetét 1960. április 15-ig sem jelentené be, teljesen elvesztené azt a jogát, hogy ezt a jövedelmét nyugdija kiszámitásánál te-Az ókorban • Görögország Olympia városában tartották meg négyévenként a versenyeket, amelyek eldöntötték, hogy melyik görög város atlétái a legkiválóbbak. A győztesek olajfalevé) koszorút kaptak, képmásukat az akkori Hall of Fame-ben állították fel, szülővárosuk pedig szoborral tüntette ki őket. Az olympiai játékokat Pierre de Coubertin francia tanár kezdeményezésére, 1896-ban felújították először Athénben és azóta négyévenként más és más fővárosban. Csak a két világháború idején szüntették be a versenyeket. A programba ma már minden sportágat és szabadtéri játékot felvettek. Az 1960-ki Olympiászt Rómába hívták össze, ahol is több nemzet fiai és leányai fognak a dijakért versenyezni, mint bármikor azelőtt. 1896-ban még csak 9 nemzet vetélkedett a pálmáért, ez a szám egyre növekedett, de mig Helsinkiben 1952-ben 69 nemzet (az addigi rekord) vett részt a versenyben, 1960-ban 82 nemzet bajnokai mérik össze képességeiket. Az amerikai atlétáknak a leghevesebb küzdelemare kell felkészülniük, hogy megállják helyüket. Az Olympiai Bizottsá gelnöke, L. Wilson, felhívta az amerikai közönséget, hogy Bethlen Otthonunk Felügyelő Bizottságának határozata értelmében immár hagyományossá vált nyári magyar iskolánkat ezen az éven is megtartjuk. Több mint 40 éve fennálló szeretetintézményünk Pennsylvániának olyan részén van, amely mint üdülő, nyaralóhely is országszerte hires: a csodálatosan festői szép ligonieri völgyben. Iskolánk, amely a gyermekeknek egyben nyaralást is jelent, négy hétig fog tartani: julius 2-től julius 30-ig. A tantárgyak: vallás, ének, irás-olvasás, magyar földrajz, történet, kézimunka, szabadkézi rajz, stb., lesznek. A jelentkezés határideje junius 9. A későbbi jelentkezéseket nem vehetjük figyelembe. A gyermekek behozatala s beiratása julius 2-án és 3-án, szombaton és vasárnap történik. A záróvizsga jedig julius 30-án lesz. A felvétel feltételei a következők : 1. Korhatár: már betöltött 7 év, de túl nem haladott 13 év. 2. Aszülőknek és gyermekeknek az Amerikai Magyar Református Egyesület tagjainak kell lenniök. 3. A jelentkezők csak a teljes négy heti tanfolyamra vehetők fel. kintetbe vegyék. (Bár az adót akkor is meg kell fizetnie.) Fontos tehát, hogy keresetünket helyesen jelentsük be az előirt időben, különben ráfizethetünk erre, amikor nyugdijat vagy más járandóságunkat igényeljük erre, amikor idl-üll yi nyeljük. Legalább minden harmadik évben pedig kérjünk számlakimutatást a Társadalombiztosító Hivataltól, gádnkápnlom fogjon össze abban, hogy olyan csapatot küldhessünk ki, mely minden más nemzettel szemben diadalt fog aratni. Az idén a csapat teljesítményekre helyezik a súlyt, nem az egyéni eredményekre, aminek elsősorban a Nyugat és Kelet közti vetélkedés és az 1956-i melbourni eredmény a rugói. 1948-ban és 1952-ben ugyanis az amerikaiak, de 1956-ban az oroszok kapták a legtöbb pontot, bár Melbourneben is az amerikai férfi versenyzők 16 aranyérmei nyertek az oroszok két aranyérmével szemben. A magyar atléták minden alkalommal számarányukat meszszire túlhaladó teljesítményeket produkáltak. Az Egyesült Államok Olympiai Bizottsága most olyan országos kiképző programmot indított meg, amilyenre eddig még példa nem volt. Harmincféle sportágban 30 férfi és 11 női csapatot gyakoroltak be már eddig is. A téli játékokban, melyeket februárban rendeztek Squaw Valley, Calif ormában, az oroszok nyerték a legtöbb aranyérmet. Atlétáink kiképzése, utazása és ellátási költségei másfél millió dollárba fognak kerülni, amit a szabályok értelmében önkéntes adakozásokból kell összegyűjteni, American Council 4. A beiratkozott gyermekek és szüleik a tanfolyam idejére elfogadják az Otthon református jellegét és nevelését, valamint minden házi szabályát. 5. A beiratkozás hivatalos jelentkezési ivén történik. A kitöltött jelentkezési ivet a helyi lelkipásztor, vagy a kerületi szervező, esetleg az ügykezelő hitelesíti. A gyermek egészségi állapota orvosi bizonyitványnyal igazolandó. 6. A nyári iskolai ellátási dij, ami tanítást, lakást, étkezést, takarítást, mosást, felügyeletet és szórakozást foglal magában, egy gyermek után $80, egy családból két gyermek után $150, három gyermek után $180. Ez az összeg a gyermek behozatalakor a Bethlen Otthon pénztárába fizetendő. A tanfolyam alatt esetleg felmerülő orvosi és gyógyszerköltségek a szülőket terhelik. Ezen a nyáron mindössze 35 gyermeket vehetünk fel, éppen ezért tanácsos, hogy az érdeklődők minél előbb, de legkésőbb junius 9-ig jelentkezzenek a Bethlen Otthon igazgatójánál, aki részükre minden szükséges felvilágosítást megad s a jelentkezési ivet, vagy iveket megküldi. Az érdeklődés és jelentkezés az alábbi címre küldendő: Rév. Alexander Daróczy Superintendent Bethlen Home Ligonier, Pa. / -------------------Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, hogy ak valamilyen okból nem kapja pontosan lapnukat, jelentse telefonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postahahatóságnál. Elnöki tisztség és vallás Sokat olvastunk mostanában arról, hogy katolikus vallásu polgár megválasztható-e az Amerikai Egyesült Államok elnökévé? Bizonyos, hogy sokan vannak Amerikában, akik ellenzik, hogy az elnök katolikus legyen. Több demokrata párti vezér — közöttük katolikusok is — osztoznak abban a véleményben, hogy ha a júliusi demokrata párti konvención katolikust jelölnek, ezzel a novemberi választásokon vereséget hívnak ki. E kishitűséggel szemben, két alapvető tényre kell visszatekinteni. Először is arra, hogy nincs olyan törvény Amerikában, amely megtiltaná azt, hogy katolikus töltse be az elnöki tisztet. Ellenkezőleg, az alkotmány leszögezi azt, hogy “Amerikában semmiféle nyilvános tisztség betöltésénél sem szabad a vallás kérdését felvetni.” A másik tény az, hogy az egyház és állam elválasztásának hagyománya ben ne gyökeredzik az amerikai gondolgozásban. Amerikában nincsen államvallás. Az alkotmány első módosítása meghagyja, hogy “a kongresszus ne Írjon elő semmiféle vallást és ne tiltsa el semmiféle vallás szabad gyakorlatát.” Egyházat nem támogatnak olyan pénzből, amelyet közadókból szedtek be és a vallást és politkát szorosan elhatárolták. Ritkán fordul elő, hogy lelkész közhivatalt tölt be és nincs olyan politikai párt, amelyet vallási alapon szerveztek meg. Talán ez a magyarázata annak, hogy vannak amerikaiak, akik ellenzik, hogy az ország elnöke katolikus legyen. A katolikus Egyház ugyanis néha álláspontot foglal el olyan kérdésben is, amelyet nem katolikusok világi ügynek tekintenek. Szerintök tehát a katolikus Elnök csak a katolikus dogmákkal megegyező határozatot hozhatna ilyen ügyekben. Harminckét évvel ezelőtt a katolikus vallási Alfred Smith és a Demokrata Párt elnökjelöltje, igy nyilatkozott a kérdésről: “Egyházunknak semmiféle hatalma sem kerülhet összeütközésbe az Egyesült Államok alkotmányával vagy az ország törvényeinek végrehajtásával. Tiszteletben tartom minden ember lelkiismereti szabadságát és mindenféle egyház, felekezet, vagy hitvallás törvény előtti egyenlőségét.” A katolikus vallásu John Kennedy szenátor néhány hónap előtt, amikor az elnöki versenyben való részvételét bejelentette, a következőket mondotta: “Az amerikai köztisztviselőt —bármilyen vallásu is legyen— semmiféle hatalom sem mentheti fel az Alkotmány tiszteletbentartására tett esküje alól—ideértve annak első módosítását' és az egyház és állam elválasztásának elvét is. Ez utóbbi az amerikai felfogás alapvető eszméje, amely hagyományunkban gyökeredzik és amelynek változatlanul fenn kell maradnia.” Sok más tényező is közrejátszik az Elnök személyének kiválasztása körül azonban és számos magasrangu amerikai tisztviselő hive a katolikus Egyháznak—igy sok szenátor, képviselő és kormányzó is. Az amerikai választó közönség tehát nyilvánvalóan azon a véleményen van, hogy a vallás magánügy, amelybe a nyilvánosságnak beleszólása nem lehet. American Council FEC) A magyarországi rendszer által 1960 március 31- én közzétett amnesztiának egyik legfeltűnőbb hiányossága a fiatalkoruakra vonatkozó intézkedés elmaradása volt. Ugyanis az amnesztiák az általános részeken kívül mindig tartalmaznak külön rendelkezéseket az öregekre, anyákra, akiknek 10 éven aluli gyermekeik vannak és a fiatalkoruakra. így volt az például az 1948, 1953 és 1955-ös amnesztiáknál is. Most kimaradtak a fiatalkorúak, tehát éppen azok, akiknek büntetését elsősorban szokták elengedni. Az okát nem nehéz kitalálni. Biszku belügyminiszter 1959 december 3-án ugyanis kijelentette, hogy “a magyarországi börtönökben nem volt és nincs fiatalkorú.” Ebből a rendszer okszerűen következtethette, hogyha nincs a börtönökben fiatalkorú, akkor nem kell amnesztiát adni. Biszku kijelentése azonban — enyhén szólva — hamis. Az a kijelentés, hogy a börtönökben nem volt fiatalkorú egyszerű koholmány, mert a rendszer által tavaly, 1959 április 3-án az 1959/11 számú törvényerejű rendelettel közzétett amnesztia 3. szakaszának (a) pontja igy szól: “Kegyelemben részesülnek a fiatalkorúak.” Hát ha Biszku szerint Magyarországon a forradalom óta nem voltak fiatalkorúak börtönben, akkor vajon kikre vo-Magyar hazafiak Kádár börtöneiben A nemrég meghirdetett magyarországi részleges amnesztia a világ közvéleményét van hivatva a csúcskonferencia előtt befolyásolni és a Kádár rezsimnek jobb nemzetközi hírnevet adni. Az igazság az, hogy az amnesztia után még rengeteg tudós, munkásvezér, iró, újságíró és katona van még a börtönökben. így Kádárék börtöneiben sínylődnek még többek között: Obersovszki Gyula, Gáli József, Széli Jenő, Fekete Sándor, Haraszti Sándor, Lendvay Mihály, Peterdi György, Kun Szabó Mihály, Bibó István, Kosáry Domokos, Mezey Ferenc, Litván György, Hegedűs András, Táncos Gábor, Rácz Sándor, Báli Sándor, Kopácsi Sándor és még sokan mások. Addig, amig a Farkas Mihály és Farkas Vladimir szerű tömeggyilkosokat .engedik szabadon és rendes hazafiak börtönökben sínylődnek, nem lehet a rezsim szavában hinni. Szovjet távbombák Vöröskináhan A pekingi vörös kormány harcias beszédeinek további részletei kerülnek nyilvánosságra az angol-gyarmat Hongkongban. Eszerint a vöröskinai Fukien tengérparton, szemben Formoza szigetével, már el vannak helyezve a Szovjet által gyártott távbombák, amelyek egész Formozát és az okinawai U. S. repülőgépbázisokat el tudják pusztítani. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! natkozott a tavalyi amnesztiarendelet most idézett része? Tavaly óta pedig ismét számos fiatalkorút börtönöztek be, amit a saját Ítéleteik bizonyítanak. Mégis, hogy a rendszer megvédje saját miniszterei kijelentésének “igazságát,” ez alkalommal kénytelenek voltak ragaszkodni Biszku kijelentéséhez és a fiatalkoruaknak nem adtak amnesztiát. Az amerikai városok újjáépítése Többszáz amerikai városban kívánatos, modern házak tömeges építésével felfrissítik mostanában a leromlott városnegyedeket, köz- és magán-tőkék igénybevételével. Ezt a munkát több mint húsz évvel ezelőtt Franklin Delano Roosevelt elnök javaslatára kezték meg, aki egy sokat idézett szónoklatában azt állította, hogy a nemzet egy-harmadrésze rosszul táplálkozik, hiác nyosan öltözködik és szűkös hajlékban lakik. Az akkori komoly gazdasági válság leküzdésére,ennek az orvoslását tűzte ki célul. 1930 és 1940 között megkezdődtek tehát a középitkezések, amit csak a második világháború kitörése állított meg. A háború befejeztével az is megállapítást^ nyert, hogy középitkezések nem elegendők a lakáshiány kiküszöbölésére, mert egész uj városrészeket kell felépíteni, uj uccákat nyitni, parkokat létesíteni, iskolákat felállítani és piacokat teremteni. Az 1949,-i Housing Act-al az amerikai kongresszus ötszáz millió dollárt szavazott meg városfejlesztésre és egy milliárd dollár értékű kölcsönöket ajánlott fel a városoknak ugyanezen célra. Az ösztönzésre az amerikai családok maguk is 14 milliárdot költöttek évenként uj magánházak, villák és bérházakra. A városok újjáépítése csak lassan indulhatott meg. Az elavult épületeket össze kellett vásárolni, a régi lakókat más hajlékokban elhelyezni, a házakat lerombolni, uj terveket készíteni lakóházakat, üzleteket, játszótereket, parkokat teremteni. 1954. év végével már 279 ilyen középitkezés volt folyamatban. A legelsők egyike a csikágói Lake Meadow Project volt, amely a Michigan Tó partján felállított gyönyörű bérházakból áll. A kormány úgy határozott, hogy a magán érdekeltséget is be kell vonni a programmba és a törvény felhatalmazására, előbb összevásárolták a düledező tömeglakásokat, a lakók részére uj lakásokat találtak, majd eladták a telkeket a New York Life Insurance Company-nak. Ilyenformán ez a terv a köz- és magánép itkezés kombinációja lett, ami az amerikai életforma mellett az ideális megoldás. Hatósági ellenőrzés mellett, a magánvállalkozás leleményességének szabad teret engednek és ezzel lejgobban szolgálják a közönség érdekeit. Hasonló tervek valósultak meg Denver, Norfolk, New Haven, Pittsburgh, Detroit, St. Louis, Washington, New York és Newark városokban is. Ma már 640 ilyen “project” áll fenn, 381 különböző városokban. Valamennyiben a kormány és a magántőke közösen vállaltak érdekeltséget. American Council A Social Security nyugdíj NYÁRI MAGYAR ISKOLA A LIGONIERI BETHLEN OTTHONBAN Amerikai szellemű magyar újság