Függetlenség, 1960 (47. évfolyam, 1-51. szám)

1960-04-28 / 17. szám

In Its 47th Year of Publication, This Weehly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság VOL. XLVII. ÉVFOLYAM — NO. 17. SZÁM Kádárék nagy játszmájának végső kifej lését figyelhetjük, nevezetesen azt, hogy az am­nesztia után fontos külpolitikai sakkhuzás következik. Ennek az egyik célja az lesz, hogy a budapesti kormány megjavítsa viszonyát az Egyesült Államok­kal, általában Nyugateurópá­­val és a Vatikánnal. Amerikával, mint tudjuk, a kapcsolat rossz, ha nincs is dip­lomáciai szakítás. Budapesten nincs amerikai követ, csak ügyvivő. Az amerikai útleve­lekbe még mindig bele van nyomva, hogy “érvényes, Ma­gyarország kivételével.” Ennek ellenére a washingtoni külügy­miniszter megtűri, hogy ame­rikai állampolgárok Magyar­­országra látogassanak, de nem biztatja őket és elhárít minden felelősséget. Amerika és Magyarország közt nincs kereskedelmi kap­csolat, vagy legalább is jelen­téktelen, amit a budapesti re­zsim sokáig “próbált tudomá­sul nem venni,” mert — sze­rintük — nem is fontos. Akár­mit mondanak azonban Kádá­rék, nagyon is fontos és ezt ők tudják a legjobban. Hogy mennyire fontos, két másik csatlóskormány történe­te bizonyítja. A bukaresti és szófiai kommunista kormány mindent elkövetett az utóbbi időben, hogy “kiengesztelje” Washingtont. Amerika és Ro­mánia közt rendezték a függő gazdasági kérdéseket, a hábo­rús időkből származó befa­gyasztott román értékekről eredményes tárgyalások foly­tak s ennek következtében a viszony Washington és Buka­rest közt valamennyire norma­lizálódott. Nemrégiben Amerika követet küldött Bulgáriába is, ahol nagy ceremóniával fogad­ták. Előzetesen azonban a két ország közt szintén eredmé­nyes tárgyalások voltak. Mint tudjuk, Lengyelország még segélyt is kap Amerikától, Csehszlovákiával pedig a ke­reskedelmi kapcsolatok elég rendesek. Most Magyarország kerülgeti a forró kását, valamit tennie kell. A Mindszenty ügy megnehezíti a helyzetet. Mint ismeretes, a bíboros hercegprí­más a budapesti amerikai kö­vetségen tartózkodik s amig az ő ügye nem nyer valamelyes megoldást, sem Amerika, sem a Vatikán nem hajlandó Kádá­rék udvarlását elfogadni. A leszerelési tanácskozást elhalasztották a csúcstalálko­zó utáni időkre. Viszont Nyu­gaton és Keleten egyformán vallják, hogy a csúcstalálkozó nem hoz semmiféle eredményt, bár ennek napirendjén lesz a leszerelés is. íme, a játék a magas politi­kában. Úgy okoskodnak Nyu­gaton és Keleten egyaránt, hogy amig beszélgetnek nem lőnek, tehát a háború kitörésé­től nem kell tartani. Legalább is addig. De mi lesz azután? Atom­fegyverekkel, vagy azok nél­kül, a háború lehetősége nincs kiküszöbölve és — vélemé­nyünk szerint — nem is lesz. Mint ahogy halála előtt a be­teg kissé jobban lesz, a nagy háborúkat is megelőzi egy “diskuráló korszak.” A máso­dik világháború előtt Cham­berlain és Hitler — mint tud­juk — sokat diskurált. S aztán egyszerre lőni kezdtek, még pedig irgalmatlanul. Szóval, ne ringassuk magun­kat hiú reményekbe. A párizsi csucskongresszus után néni ke­rekednek táncra a résztvevők. Hajdan Bécsben táncolt a kongresszus és méltán. Éppen száz évre biztosították a világ békéjét. Persze, ez a “béke” is viszonylagos volt. Ebben a korszakban tiporta le Bécs és Szentpétervár a magyar sza­badságharcot. De kétségtelen, hogy világháború nem volt. S miközben most a leszere­lésről beszélnek, csúcson és csúcs alatt, mindkét oldalon hevesen készülnek a háborúra. Nem igy nevezik. Mindkét ol­dalon a “védekezésre” tesznek meg minden lehetőt. A szavak nem fontosak. Mintahogy sok-sok szó nem fontos, ami mostanában el­hangzik. Zarándoklat Münchenbe a katolikus Eucharisztikus Kongresszusra Rendkívül kedvezményes re­­pülőutat készít elő a Katolikus Liga Európába a nyár folyamán. Hosszú tárgyalások után a Li­ga ügyvezető alelnökének sike­rült az egyik legnagyobb ameri­kai légitársaságtól egy legújabb tipusu, 110 személyes Super Constellation repülőgépet bérel­ni, mely julius 29-én, pénteken este indul a New York-i repülő­térről Münchenbe, az Eucharisz­tikus Kongresszusra szállítva a zarándokokat. Ezáltal a Ligának sikerült lehetővé tenni, hogy az AZ AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG ÉS A MAGYAR SEGÉLYAKCIÓ állandó címe: American Hungarian Federation vagy pedig: Coordinated Hungarian Relief, Inc. 1761 “R” Street, N. W. WASHINGTON 9, D. C. útiköltség kb. a felére csökken­jen és az oda- és visszautazás mindössze 300 dollár körül lesz. Az európai tartózkodás alatt a résztvevők ellátásáról és elhelye­zésről maguk gondoskodnak. Kívánságra a Katolikus Liga központi irodája minden tekin­tetben segítségükre van úgy el­helyezés, továbbutazás, útlevél­­kiváltás, stb. mint más utazási problémák elintézésében. A résztvevőknek 100 dolláros elő­leget még március folyamán be kell küldeniök, hogy az utazáson való részvételt biztosíthassák. A repülőgép 3 hét múlva, augusz­tus 22-én indul vissza München­ből New Yorkba. A kedvezményes európai re­­pülőutról részletes felviláígosi­­tást a Liga központi irodája ad, telefonono, vagy Írásban. Hun­garian Catholic League of Ame­rica, 30 East 30th Street, New York 16, N.Y. Telefon: MUrray Hill 4-3623. 20 Ten Cents per Copy—'$3.00 per Year TRENTON, N. J., 1960. ÁPRILIS 28 Hűség-felvonulás New Yorkban most szombation, április 30-án Az Amerikai Háborús Vete­ránok országos szervezete ren­dezésében minden évben május 1-én nagy “hűség-felvonulás,” Loyalty Parade van New York­ban, a világhírű “Fifth Ave­­nue”-n. Ez a felvonulás mint­egy kifejezője annak a hűség­nek és ragaszkodásnak, amely­­lyel a világ minden részéből idevándorolt idegen nemzetisé­gű csoportok — polgárjogot nyert bevándorlók, itt letele­pedett hontalanok és menekül­tek — viseltetnek az Egyesült Államok és annak kormánya iránt. A felvonulásban eddig is mindig példás módon vett részt a new yorki és környéki ma­gyarság, de nagyon fontos, hogy ezidén a magyarság va­lósággal tüntető nagy számban vegyen részt a Loyalty Parade­­on, hogy a párizsi csúcskonfe­rencián Magyarország és a magyar nép érdekében kormá­nyunknál tett intervenciónkat siker koronázza. Az Amerikai Magyar Szö­vetség new yorki osztálya ve­zetősége mindent elkövet, hogy a Loyalty Parade-on a ma­gyarság részvétele impozáns, szép, kimagasló legyen. Fontos azonban, hogy a New York környéki magyar egyházak és egyletek is nagy csoportokkal legyenek képviselve ezen a pa­rádén s lapunk utján is kéri a vezetőség az egyházak és egy­letek vezetőségeit, valamint magánosokat, rendezzék úgy, hogy minél több magyar le­gyen New Yorkban ezen a na­pon, április 30-án ,szombaton. Zászlókkal, lehetőleg nemzeti viseletben, vagy karszalagosan legyünk ott minél többen. Gyü­lekezés a 92-ik utcában, a Ma­dison és Fifth Ave. közötti sza­kaszon, délután 2 órakor. Csak megbízható, ismert ügynökségek utján küldjünk IKKA-csomagokat! Tudomásunkra jutott, hogy bizonyos “ügynökségek” jog­talanul vesznek fel rendelése­ket a budapesti kiutalásu úgy­nevezett “IKKA” csomagokra, melyeket azután csak hosszas késéssel, vagy pedig egyáltalán nem kapnak meg magyaror­szági hozzátartozók. A kö­zönség bizalmával igy vissza­élő álügynökségek — melyek­nek nincsen meghatalmazása a két amerikai IKKA vezér­ügynökségtől — egyes euró­pai ügynökségek utján küldik el (ha egyáltalán elküldik) az IKKA-csomagok rendeléseit és igy ezek csak hosszas késede­lem után jutnak el a címzet­tekhez. Előfordul az is, hogy az amerikai vezérképviselet meghatalmazásával nem ren­delkező “ügynökség” felveszi a megrendelést, a pénzt pedig nem továbbítja, illetve hosz­­szabb ideig magánál tartja és más üzleti célra használja. Mi­kor azután a türelmét veszített ügyfél reklamálni kezdi a kül­deményt, az álügynökség csak többszöri sürgetés és fenyege­tés után “intézi el” az ügyet. Nagyon fontos tehát, hogy mindenki, aki IKKA-csomagok küldésével szokta segíteni óha­zai rokonait és szeretteit, a csomag-rendeléseket csakis megbízható, régi, ismert irodák és meghatalmazott IKKA ügy­nökségek utján intézze. Ezek az ismert ügynökségek és iro­dák készséggel megmutatják az ügyféléknek a new yorki vezérképviselettől kapott meg­bízást, a vezérképviselettel folytatott levelezésüket, ami minden kétséget kizáróan iga­zolja azt, hogy aki általuk küld IKKA-csomagokat, közvetlen s gyors elintézésben részesül. A hivatalosan elismert és felha­talmazott rendes IKKA-képvi­­selők a rendeléseket minden­kor azonnal továbbítják a new yorki vezérképviselethez, az pedig a beérkezés napján to­vábbítja Budapestre. Az IKKA-csomag rendelése­ket jogtalanul felvevő álügy­nökségekkel szemben csakis a károsultak tehetnek feljelen-MINDEN szóra érdemes ma­gyar esemény hü krónikása lapunk. Előfizetési ára egy Rendelje meg rokonainak, évre $3.00,, külföldre $4.00. tést. Ha bárkinek ilyen “elin­tézetlen” ügye van bizonyos kevésbbé ismert “ügynökkel” szemben (akinek nincs megbí­zatása IKKA-küldemények fel­vételére a new yorki vezérkép­viselettől) forduljon azonnal a kerületi ügyészséghez (District Attorney), vagy a megyei ügyészséghez s tegye meg pa­naszát. Csakis igy küszöbölhe­tő ki, hogy rokonaikat, szeret­teiket segítő amerikai magya­rok. bizalmával visszaéljenek olyanok, akik lelkiismeretlen módon, különböző kerülő uta­kon és hosszú késedelem után juttatják el.a rendeléseket Ma­gyarországra, vagy egyáltalán soha el nem küldik. Minden magyarlakta város­ban van régi, megbízható iro­da, jónevü ügynökség (sok he­lyen nem is egy) amelyek ut­ján eddig is nyugodtan küld­hettünk bármit, a címzett min­dig megkapta s ezután is biza­lommal fordulhatunk hozzá­juk. Aki pedig nem tudja, me­lyik iroda utján küldheti az IKKA-csomagokat, forduljon közvetlenül a lapunkban is hirdető new yorki vezérképvi­selethez. Magyar-román fe­szültség Erdélyben Az erdélyi magyar és román lakosság közti feszültség gon­dokat okoz a romániai kommu­nista kormánynak. Gheorgiu- Doj, a román kommunista párt első titkára múlt héten Kolozs­várott beszédet mondott, mely­ben felszólította az erdélyi pártszervezeteket, hogy har­coljanak a román és a magyar intellektuellek körében mutat­kozó nacionalista tendenciák ellen. Egy évvel ezelőtt Gheor­­giu-Doj erős kritikában része­sítette a magyar kisebbség kö­rében található “nacionalistá­kat” és a magyar és román ne­velőintézmények összeolvasz­tását követelte. Ez a kolozsvá­ri magyar Bolyai és a román Babes egyetemek egyesítésé­hez vezetett. Erdélyi magyar diákokat so­viniszta és nacionalista tevé­kenység vádja alatt hosszú börtönbüntetésre Ítéltek a ro­mán hatóságok. Az erdélyi ma-Magyar kikelet Washingtonban 37 Szenátor és (Congressman sürgeti a magyar függetlenség követelését a csúcskonferencián BEFOLYÁSOS AMERIKAI POLITIKUSOK SZORGAL­MAZZÁK: SZORÍTSÁK KHRUSHCHEVET A U. N. HATÁROZATOK BETARTÁSÁRA — LEGYEN OKTÓ­BER 23-IKA “HUNGARIAN INDEPENDENCE DAY” EGÉSZ AMERIKÁBAN! — 21 DEMOKRATA ÉS 16 REPUBLIKÁNUS INTERPELLÁCIÓ MÁRCIUS IDUSÁN A MAGYAR KÉRDÉSBEN (LAPUNK FŐVÁROSI TUDÓSÍTÓJÁTÓL) Hírek Rabmagyar­országból A HAZAFIASSÁGRÓL TOVÁBB ZAJLIK A VITA (FEC) Mint ismeretes a bu­dapesti rádió minden héten egyszer “Ifjú Figyelő” rovatá­ban felel a h'ozzáintézett kér­désekre. A kényes kérdések sorozatát egy B. Pál aláírással küldött levél indította el, amely egyiket az alábbiakban ismer­tette a rádió: “. . . S. Ferenc aláírással kaptuk kézhez az alábbi leve­let: Kedves Ifjú Figyelő. Negye­dik, vagy ötödik hete hallga­tom adásaikat, a magyarság dolgáról és egyre csak várom, megválaszolják annak a bizo­nyos Pálnak nagyon is okos és helyénvaló kérdését, miért lett önöknek egyszerre olyan fon­tos a magyarság dolga? Eddig u. i. mindig arról beszéltek, hogy magukban nincs semmi­féle szűklátókörű patriotizmus, hogy maguk nem nacionalis­ták, hanem internacionálisak. Megváltoztatták volna elvei­ket? Vagy valóban, mint B. Pál írja, csak uj taktitkáról, ügyes cselfogásról van szó? Én meg­figyeltem, hogy B. Pál levelét szép sorjában megválaszolták. Ezt a kérdést úgy kerülgették azonban, mint a forró kását. Meg aztán még valami. Sze­retném önöknek megírni, hogy számomra nincs fontosabb, minthogy a balsors ne zúdítson újabb vihart ránk, Árpád né­pére. De én úgy látom, hogy az elemésztődés veszélye igenis, még ma is fenyeget. Kereken okosan kétségbevonta a kom­munisták hirtelen hazafias felbuzdulását. A budapesti rá­dió esetlen választ adott B. Pál kérdésére, amelyet számos ha­sonló levél követett. Március végén is több levelet kapott az “Ifjú Figyelő,” amelyből az kimondva, félek, hogy az ideo­lógiai nézetháboruban a ma­gyarság felemészti önmagát, azokat az energiákat, amelye­ket történelmünk ébrentartá­sára kell fordítanunk. Szeret­ném, ha levelem nem maradna megválaszolatlan. Tisztelettel, S. Ferenc.” Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, hogy ak valamilyen okból nem kapja pontosan lapnukat, jelentse tele­fonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postaha­­hatóságnál. gyár kisebbséggel szembeni ro­mán bánásmód erős visszaha­tásra talált a magyar lakosság körében, úgyhogy a Kádár kormány egyes tagjait erősen aggasztja ez az irányzat. Hiva­talosan természetesen a Kádár kormány úgy tesz, mintha ma­gyar kisebbségek nem létezné­nek az utódállamokban s mint­ha a csonkamagyarországbeli magyarság se törődne a kisebb­ségi magyarok sorsával. Népünk rendületlen jóaka­rója, Alvin M. Bentley michi­­gani kongresszman közvetle­nül Khrushchev amerikai útját követően törvény javaslatot nyújtott be a magyar kérdés­ben. A Mindszenty-per idején Budapesten amerikai konzul­ként diplomáciai szolgálatot teljesítő Bentley több mint fél­évvel ezelőtt nógatta a kor­mányt, hogy nemzetközi ellen­őrzés alatt szabad választást eszközöljön ki Magyarorszá­gon. Mi több, Bentley e nélkül Eisenhower elnöknek a csúcs­konferencián való részvételét egyáltalában nem tartja célra­vezetőnek. Azóta nemcsak a republiká­nusok, hanem a demokrata el­lenzék törvényhozói közül is egyre többen szorgalmazzák a csúcskonferencia k i használá­sát Magyarország és a kör­nyező rabnemzetek felszaba­dítása érdekében. E szép cél megvalósításáért nemzeti ün­nepünkön, március 15-én 21 demokrata és 16 republikánus részéről hangzott el magyar­barát szónoklat a washingtoni Szenátus és Ház patinás palo­tájában. A Capitol kupolája alatt elhangzottakat rövid ki­vonatban itt ismertetjük, ere­deti angol szövegben pedig kí­vánatra megküldhetjük érdek­lődő honfitársainknak, angol nyelv iránt fogékonyabb ifjú­ságunknak. A demokrata többség nevé­ben Thomas Dodd, Connecti­cut, majd William Proxmire wisconsini szenátorok méltat­ták március 15-ike és október 23-ik a jelentőségét az Egye­sült Államokra nézve. Dodd a megszálló oroszok kivonulását szorgalmazta, Proxmire pedig azt fejtegette, hogy a magyar kérdés minden amerikai lelki­­ismere.tére nehezedik rá. “A történtek után mindig szem előtt kell tartanunk a magyar nép jövőjét, valahányszor kül­politikai irányelvet szabunk meg az amerikai kormány ré­szére” — mondotta a Madison városából való liberális hon­atya. Semmitmondó a “Summit” —függetlenség nélkül! A kormánypárt részéről nem kevesebb, mint hat szenátor szólt hozzá a magyar kérdés­hez ezen az emlékezetes mári­­us 15-én. Connecticut vezető magyarjainak személyes jóis­merőse, Prescott Bush szená­tor az 1918-ban eláztatott nemzeti önrendelkezési jog egész Keleí-Európában érvény­re juttatásának szükségét han­goztatta. New York állam mindkét szenátora kitett ma­gáért: a republikánus alelnök­­jelöltként emlegetett Kenneth Keating a Magyarországon be­­börtönzöttek vagy deportált honfitársaink és különösen a fogvatartott fiatalkorúak ré­szére sürg-etett amnesztiát. Ja­cob Javíts szenátor pedig tet­teket követelt az elnyomott magyar milliók részére, hiszen sokkal többet érdemeltek ki a szabad világtól, mint merő megértést és szimpátiát. Philadelphia törvényhozója, Hugh Scott a csúcskonferencia egyik legfontosabb feladatául jelölte meg a magyar kérdés rendezését, mivel a földműve­lők kommunista jobbágyokká alacsonyitása, lel kipásztorok bebörtönzése, az emberi sza­badságok lábbal tiprása még a Sztalin-idők gazságain is túl­tesznek. Tiltakozott az ellen, hogy a Kremlin békitgetése és esetleges, ídeig-óráig tartó szov jet látszat-engedmények elle­nében Amerika szemet huny­jon a vasfüggönyön túl végbe­menő e m b e r t e 1 enségekkel szemben, mint tette a 150 gyer­­mek-mártir esetében! “A budapesti vérfürdő meg­mutatta a vörösök igazi arcát.. Arizona szenátora, Barry Goídwater, az amerikai légi­erők egyik legtöbb háborús ki­tüntetést kiérdemlő ezredes­pilótája több mint egy órás, ha­talmas beszédben ismertette a kommunizmus világuralomra törő terveit — és az Egyesült Államok külpolitikájának eredménytelenségét. Többször hangsúlyozta a magyar sza­badságharcosok hősiességét és azt a felbecsülhetetlen erköl­csi erőt, amit önfeláldozásuk­kal a nyugati világnak kölcsö­nöztek. A leghatározottabban követelte, hogy lüktető, életre­való és következetesen megva­lósított diplomáciát kövessen az Egyesült Államok,mert más­különben -maga is elvész. “Ha terveink és elgondolásaink let­tek volna, azok megvalósításá­hoz pedig elszántságunk — 1956-ban nemcsak Magyaror­szágot, de egész Kelet-Európát megszabadíthattuk volna egy primitiv zsarnok-uralom szen­vedéseitől.” Kentucky szenátora, Thurs­ton Morton, a Republican Na­tional Committee országos el­nöke mind az 50 amerikai ál­lam kormánypárti tagozatához kiáltványt küldött március 15- én, melyben többek között eze­ket mondja: “Az egész embe­riség testén sajgó seb, ami a magyar néppel történik. Moszkva imperialista ügynökei a legkegyetlenebb eszközök­kel igyekeznek kiirtani a sza­badság iránti vágyakozást. Az Egyesült Államok elnöke ma­ga jelentette ki, hogy nem le­het igazi béke mindaddig, mig a jelen igazságtalan állapoto­kat durva erőszakkal fenn­tartják. Minden gondolkodó amerikai tudja ma már, hogy a kommunizmus az egész világ meghóditására tör. Éppen ezért eltöként szándékunk, hogy a magyarság minél előbb újból elfoglalhassa méltó helyét a legelemibb emberi jogokat él­vező népek nagy csaladjában.” (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents