Függetlenség, 1960 (47. évfolyam, 1-51. szám)

1960-02-11 / 6. szám

In Its 47th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. VOL. XLVII. ÉVFOLYAM — NO.' 6. SZÁM Ten Cents per Copy— $3.00 per Year TRENTON, N. J.. 1960. FEBRUÁR 11 150-en voltak, akik 18-ik életévük betöltése után Bogár, a hóhér kezén vesztek el Budapesten, a múlt év decemberében. így szól a BBC angol rádió hire, amelyet “megbízható forrásból” szerzett. A magyar forradalom ide­jén csak 15 éves gyermekek voltak, akik szovjet harcko­csikat robbantottak, vagy a pesti Lánchid-főt védték. Hő­sök voltak, akik nem a csatá­ban hulltak el, hanem a bitófán pusztultak. A BBC hírét semmiféle más hírforrás sem erősítette meg. De hogyan is erősíthetné? A budapesti vörös vezetők tagad­nak mindent, külföldi újság­íróknak nincs módjuk kivizs­gálni a legújabb rémtettet, a magyarországi bértollnokok pedig mélyen hallgatnak. Is­merve a rendszer bosszuszom­­ját, nincs okunk kételkedni a hir valódiságában. Ha nem volna igaz, a budapesti vörö­seknek ezernyi módjuk volna “ártatlanságuk” bizonyítására. S mert ebben az irányban nem tesznek semmit, ez önmagá­ban is beismerés. Az. hogy esetleg Péter János püspök elvtárs, a helyettes kül­ügyminiszter és ENSz megbí­zott, talán papi becsületére hi­vatkozva tagad, ez nekünk nem sokat jelent. Semmit. A 150 magyar vértanút nem felejtjük el. Randé Jenő a neve annak a "magyarországi bértollnoknak, aki az ENSz tárgyalása idején New York­ban tartózkodott, mint egyet­len sajtótudósitó. Az volt a feladata, hogy a budapesti delegátusok vissza­taszító munkáját “dicsőséges színben” tüntesse fel a ma­gyarországi o 1 v a sóközönség­nek. Meg is tette. Amikor a budapesti delegátusok majd­nem a pad alá bújtak szégye­nükben, Randé Jenő azt jelen­tette Budapestnek, hogy me­gint magyar győzelem volt az Egyesült Nemzetek palotájá­ban. De a sajtóbetyár nem elége­dett meg ennyivel. Hazatérve Budapestre, megírta amerikai tapasztalatait. Egyelőre csak az amerikai sajtóról. Azt írja, hogy Amerikában nincs ugyan cenzúra, de az új­ságírókat mégis keményen kéz­ben tartja a kormány. Ho­gyan? Hathónaponként újítják meg minden újságíró szerző­dését s aki nem fújja a kor­mány nótáját, hát annak egy­szerűen fel is ut, le is ut. Az utcára kerül, mehet mosogatni. Ilyen és hasonló ronda ta­pasztalatokat szerzett ez a Randé Jenő Amerikában. A valósághoz ragaszkodás nem kenyere. Az amerikai kormány rend­szerint elnéző az ilyen betyá­rokkal szemben. De ha még egyszer vízumért jelentkezik ez a fickó, talán még sem kel­lene adni neki. Bár Randé köpködései nem nagy kárt tesznek a magyar nép leikében. Senki sem hisz neki. S különben is akármit ir, Amerika “homlokán egy fény­szilánkkal sem csorbul a fen­ség.” De Gaulle a csúcson van mindenféleképpen. Az al­gériai zendülés felszámolása hatalmas erkölcsi győzelmet hozott a számára s most a par­lament jóváhagyásával úgy­szólván korlátlan hatalommal rendelkezik, bel- és külpoliti­kában egyaránt. De a csúcson lesz a csúcs­konferencia idején is. Tekinté­lye nem apadt, hanem megnőtt a nyugati világban s ma már vitathatatlanul újból Európa szószólójának számit. Amerika örül De Gaulle si­kerének. Lehetnek közte és a washingtoni kormány közt ap­róbb nézeteltérések, de őt még­is a nyugati világ egyik ke­mény tartóoszlopának tekin­tik. GYÜLEKEZETI EBÉD ROEBLINGON A roeblingi magyar reformá­tus egyház 1960 február 21-én vasárnap délben újonnan meg­választott tisztviselői tiszteleté­re diszebédet tart, a közös angol és magyar nyelvű istentisztelet után. Az ebéden húsleves, töltött­csirke, töltött káposzta, sütemé­nyek és kávé várja a vendégeket. Jég yára: $2.00. get és hasznába volt az ameri­kai magyarságnak azzal a mi­napi vezércikkékvel, amit a Magyar iSzövetség által közzé­tett Pályázati Hirdetmény el­len irt. A vezércikk megjelené­se ugyanis, egy csapásra csak­nem 100%-ig biztosította a Szövetség központi titkárának újraválasztását a tavaszi igaz­gatósági gyűlésen . . . Már pe­dig a központi titkárnak — akinek jó magyarságában csak ellenségeink kételkedhetnek — vissza nem választása veszte­ség lett volna a magyarságra nézve (és nyereség ellensége­inknek) . . . s ezért tett nagy szolgálatot az említett vezér­cikk. Lincoln Ábrahám Az Egyesült Államok 16-ik el­nökének emlékét minden ameri­kai a szivébe fogadta. Megvá­lasztásának idején a nemzet a rabszolgaság kérdése miatt ket­tészakadt és amikor a gondola­tokba mélyedt, hórihorgas férfi elnöki esküjét letette, már 16 dé­li állam elszakadt az uniótól, hogy a Confederate States of America-t megalapítsa. 18661-ben kitört a polgárhá­ború és az uj elnök az Unió meg­mentését tűzte ki legfontosabb feladatának, de már 1862-ben belátta, hogy a tragikus nemzeti összeütközésnek a főcélja mégis csak a rabszolgaság ' eltörlése lesz. Az ő vezérlete alatt a nemzet mindkét magasztos célt elérte és a történelem őt mint “az unió megmentőjét” és “a nagy felsza­badítót” tiszteli. Amikor springfieldi ügyvédi irodájából kilépett, hogy az or­szágos veszedelem tetőpontján az elnöki tisztet átvegye, még csak rövid idő óta volt ismeretes az ország népe előtt, hiszen ami­kor az uj republikánus párt el­nökjelöltnek szemelte ki, szeré­nyen szabadkozott: “Hiszen csak kevesen ismernek engem ... Illinois állam határain túl.” Idő­be került, amig naggyá emelke­dett hivatalában, de akkor már a világtörténelem nagyjai közé kellett számítani, a saját szemé­lyével bizonyítva azt az ameri­kai hitvallást, hogy az Isten min­den embert.egyenrangúnak te­remtett. Lincoln sokszor hangsú­lyozta ezt az elvet, igy amikor 1864-ben az ohioi gyalogezred tűzharcosaihoz fordult e szavak­kal: “A polgárháborúban való győ­zelmünk biztosítani fogja az Egyesült Államok erejét és sza­badságát, egyforma esélyeket nyújtva minden polgárának a lé­tért való küzdelemben. Én csak véletlenül és csak ideiglenesen foglalom el a Fehér Házat és élő bizonysága vagyok annak, hogy bármelyiketek gyermeke egy na­pon idekerülhet, ahogyan az én apám fiának is sikerült.” így szólt a nagy elnök, aki fa­vágó, földmunkás, hajósinas, ke­reskedősegéd, majd falusi pos­tásként indult el pályáján, hogy Amerika megmentő je és az egész világ eszménye legyen. American Council Hogyan válhatunk amerikai polgá­rokká? A “HOW TO BECOME A CITIZEN OF THE UNITED STATES?” cimü könyvnek uj kiadása jelent meg. Read Lewis irta a 128 oldalas tájékoztatónak ezt a 19-ik kiadását, amely könnyen érthető nyelven ismer­teti az amerikai polgárság meg­szerzésének feltételeit és az el­járás részleteit. A polgárvizsgá­nál feltett 130 féle kérdés és fe­lelet, az amerikai alkotmány és a Függetlenségi Nyilatkozat tel­jes szövege is bennfoglaltatik a munkában. A honosításban segédkező egyházak és egyletek is értékes útbaigazítást nyerhetnek a könyvből, amely igen sok újítást is tartalmaz. A 40 éve óta nélkülözhetetlen szakkönyv az American Council for Nationalities Service-tői sze­rezhető be (20 West 40 Street, New York 18, N.Y.) $1.00-ért példányonként. Magyarul is le­velezhetünk és az ellenérték bé­lyegekben is beküldhető. American Council 3500-éves szerelmi regény... A Kairo melletti Faum falu határában találtak egy ezüst kancsót, illetve vázát, mely kb. 3500 éves. A vázára vésett ék­­irás elmondja, hogy Nefen Ptah 16 éves királyláínynak szerelmi bánatában meghasadt a szive, mert nem engedték, hogy köz­emberhez menjen feleségül. A fáraó egyiptomi szokás szerint azt kívánta, hogy saját fivéré­nek legyen a felesége. De a ki­rálylány inkább a halált válasz­totta. A vörös cár a Római Pápával szeretne találkozni... dión mondotta, hogy Jézus Krisztus nem történelmi sze­mély, csupán “kitalálás,” mely arra volt jó, hogy követői a mindenkori kapitalizmus en­gedékeny rabszolgái legyenek. Krisztus dezavuálása után Kruscsev XXIII. János pápával akar találkozni! Alkalomszerű idézni a böl­­cselkedőt: “Az ember állandó­an arra törekszik, hogy Isten­től elszakadjon és ő maga le-Az ezüstváza — amelyre ez a szerelmi regény hieroglifákkal írva van — 2 millió dollárra be­csülik. gyen a világ központja. Az Is­ten elleni lázadás állítja az egyik embert a másikkal szem­be és forgatja fel az egész tár­sadalmat, amelyben nem tud­juk felfedezni a szerves és harmonikus fejlődés képét; ál­landóan a pusztulás fenyege­ti.” George Henry Boker: ZÁGONYI Testőrök hős kapitánya, Tér ólad daliok én! Ámbár hangom durva már ma S nyers lesz a költemény, Mert zengtem már rekedségig Dupontnak a vitézségit, De ez most Téged ér. Szinte hallom sarkantyúdnak S kardodnak pengését. Elémbe képek tolulnak S látom merészségét Századodnak, amint vágja Magát ellenség sorára, Követve vezérét. Puska durran, pisztoly csattan Üdvlövésként rátok, Ti erre a sűrű rajban Mesgyét karddal vágtok. S tág lett az ut előttetek, Istenemre! vitézi tett Volt ez a Rajtá-tok. Gárdádban nem akadt egy sem Ki megfutott volna, Biztos karral bár véresen Vágtattak rohamra S hol kalpagöd lengedezett, Sebesültek s holtak felett,, Jöttek oldaladra. Bonnból jött a hir, hogy a véreskezü, istentelen szovjet­diktátor találkozást keres a pápával a párisi csúcskonfe­rencia után. Kruscsev “salvus conductus”-t garantálna a pá­pánál a mártír Mindszenty kardinális számára, aki azután választása szerinti külföldi or­szágba vándorolhatna. Ma­gyarországon nem maradhat­na. Elvárná Kruscsev, hogy a Vatikán meghívná őt a pápá­val való közvetlen “alkuzodás­­ra” a kommunista szovjet és a magyarországi katolikus egy­ház közötti áldatlan állapoto­kat illetően. Kruscsev szerint a Vatikán Hitlerrel is kötött bé­két, amely ma is érvényben van a bonni kormány és a Vatikán között. Kruscsev a közelmúltban rá­.Kenguru-hus Amerikában A harrisburghi “Patriot” ci­mü lap jelentése szerint Ausz­tráliából 15 tonna kenguruhus érkezett New Yorkba egy penn­sylvaniai címre. Három tonnát belőle lefoglaltak Philadelphiá­ban, a többit pedig szintén Phi­ladelphiában raktározták be. A pennsylvániai hatóságok megtiltották a kenguruhusnak árusítását, vagy vendéglőgben való felhasználását, mert az ál­lami élelmiszer törvény nem en­gedi meg kenguruhus árusítását. A kenguruhus árusítása, kü­lönben, Ausztráliában is tilos. Testőrök hős kapitánya, Fogadd hát az “Éljen!-t” Csillag kerül majd a vállra, Mert megillet Téged S mi kiállunk uj csatára —Győzelemre vagy halálra— Ha azt Te vezérled. Magyarra átültette Borshy K. György FÉLÉVSZÁZADOS JUBILEUMÁT ÜNNEPLI A CSERKÉSZET Az amerikai cserkészet, Boy Scouts of America most ünnep­li félévszázados jubileumát. A- mikor országszerte különböző módon megemlékeznek az ifju­­ságnevelés ezen nagyszerű moz­galmának, illetve szervezetének aranyjubileumáról, nem érdek­telen megemlítenünk azt se, hogy a magyar cserkészet is eb­ben az évben ünnepli 50 éves ju­bileumát. A cserkész-mozgalom tulaj­donképen már 1909 táján kez­dett kialakulni Magyarorszá­gon, nem sokkal azután, hogy az angol Baden Powell a bur­­háborban, Dél-Afrikában fia­tal fiukat szervezett elsősegély nyújtási és hasonló hasznos munkák végzésére és ebből alakult ki a cserkészet, ami csakhamar az egész világon tért hódított az ifjúság körében s világszervezetté lett. Szülőhazánkban a második világháború után megszűnt a cserkészmozgalom, de a ma­gyar cserkészet piros-fehér­­zöld, címeres-angyalos zászla­ját külföldre mentették a Szö­vetség vezetői s később Ameri­kába tette át főhadiszállását a Magyar Cserkészszövetség. A magyar cserkészmozga­lom életében jelentős konfe­rencián vettek részt a piarista rend Darby, Pa.-i magyar in­­ternátusában január 1-től 3-ig a száműzetésben élő magyar cserkészet vezetői. A cserkész­­szövetség második vezetői érte­kezletét az idén megrendezen­dő, a magyar cserkészet ötven­éves fennállását ünneplő jubi­leumi táborok előkészítésének szentelték. A konferencián 53 cserkészvezető vett részt, öt ország 17 városából. Az USA- beliek 7 államból, a kanadaiak pedig 3 tartományból jöttek. A franciaországi magyar cserké­szeket az éppen itt-időző Gá­csér Imre atya, a brazíliaiakat Dömötör Gábor, az argentínai­akat pedig Fóthy Gyula képvi­selte, igy az értekezlet egészen széleskörű m e g b e szélésekre adott alkalmat. Az értekezletet Chászár Ede társelnök nyitotta meg, aki külön kiemelte a négy kon­tinensre kiterjedő jubileumi táborok egységes megrendezé­sének fontosságát. A megnyitó után Némethy György vezető­tiszt-helyettes ismertette a tá­borok és "egyéb jubileumi cser­készünnepségek terveit. Mint­egy 3,000 magyar cserkész száll táborba az 1960-as jubi­leumi esztendőben. Az előadások során Bodnár Gábor a magyar és külföldi cserkészmozgalom között vont párhuzamot, Dr. Gerencsér István a magyar cserkészet fél­évszázadáról emlékezett meg, mig Dr. Adám János a cser­készet pedagógia értékéről adott tanulságos elemzést. A gyakorlati cserkészmunkákról, feladatokról Jámbor Lajos adott számot egy rendkívül színes előadás keretében, me­lyet Beodray Ferenc jól felépí­tett összefoglalása követett hasonló tárgykörben, kiscser­­készet kapcsán. Külön megbeszéléseket tar­­totak a leánycserkészek is Be­odray Ferencné vezetésével. Egy fonót is rendeztek a kon­ferencia ideje alatt, ahol több gyakorlati előadás hangzott el arról, hogy mikép lehet el­készíteni az egyes magyar népviseletek ruhadarabjait. A gyűlést Dr. Mattyasov­­szky-Zsolnay Miklós, a Ma­gyar Cserkészszövetség elnöke rekesztette be az 1956-os ma­gyar forradalom vértanúiról— köztük a Kádár-rezsim által ki­végzett, Kovács József volt szegedi cserkészvezetőről — tartott megemlékezésével. Vörös Kína India ellen Vörös Kina egyre nagyobb csapatokat von össze az indiai határ körül, ami támadó szán­dékra vall. Kruscsev szavára sem adnak semmit, aki intette Maot, hogy ne támadják meg Indiát. Mao állítólag Kruscsev békeha­jóját akarja megfúrni, mert neki nem adtak semmi szerepet a vi­lág készülő uj rendezése körül. Viszonzásul Krucsev kijelentet­te, hogy ő csak akkor köteles se­gíteni Vörös Kínát, ha őt támad­ják meg. De ha Kina a támadó fél és Amerika Indiának segít, ezért nem keveredik háborúba Amerikával... Ugylátszik, a moszkvai és kínai vörös érzelmi­szálak elszakadóbari vannak . . . Anglia a szvasztika ellen Több angol ipari és üzleti vál­lalat a németországi szvasztikás kilengéseken felháborodva, el­bocsátotta ’ a német munkásokat és bojkottálja a német árukat. Egy londoni áruház visszaküld­te összes német írógépeit és visszavonta egyéb német rende­léseit. Egy londoni lap többek között ezt irta: “Aki a szvaszti­kát kiara ja ásni sírjából, annak a szvasztika mellett a helye a sírban . . . Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, hog> ah valamilyen okból nem kapja pontosan lapnuKat, jelentse tele­fonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postaha­­hatóságnál. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság . . . valami olyasmit hallot­tunk a minap, hogy a múltju­kat agyonhallgatva Ameriká­ba besurrant szélső-j óbból dali és volt Szálasi-vitézek New Yorkban megjelenő lapja is rövidesen pert kap a nyakába, még pedig olyant, amiben vol­­taképen egész Magyar-Ameri­­kánk lesz a felperes ... A má­sik, a pittsburghi nyilas-lap már nyögi egy per következ­ményeit ... ez pedig aligha fogja kibírni. * * * . . . azt is hallottuk, még pe­dig komoly forrásból, hogy az Amerikai Magyar Népszava végre tett egy nagy szívessé-FÉLFÜLLEL HALLOTTUK...

Next

/
Thumbnails
Contents