Függetlenség, 1960 (47. évfolyam, 1-51. szám)

1960-02-04 / 5. szám

In Its 47ih Year of Publication, This Weekly Is the Oldest ungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. VOL. XLVII. ÉVFOLYAM — American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News NO. 5. SZÁM Ten Cents per Copy—$3.00 per Year Amerikai szellemű magyar újság TRENTON, N. J.. 1960. FEBRUÁR 4 KIVÉGEZTÉK A 150 GYERMEKET MAGYARORSZÁGON Nyugat vesztesége 1. osztályú ingyen jegy Moszkvába! ♦MOSZKVA KISZOLGÁLÓI, A BUDAPESTI VÖRÖS PRIBÉKEK A 150 BÖRTÖN­BEN TARTOTT KISKORÚ GYERMEKET 18-IK ÉLETÉVÜK BETÖLTÉSE UTÁN KIVÉGEZTÉK. ISMÉT HAZUDOTT A MAGYARORSZÁGRÓL KIKÜLDÖTT U. N. DELEGÁTUS, HOGY ILYEN TERVRŐL SZÓ SEM VOLT; AZ ANGOL HIVATA­LOS RÁDIÓ JELENTI MOST, HOGY DECEMBERBEN MEGTÖRTÉNT AZOK KI­VÉGZÉSE, AKIKNEK ÉLETÉÉRT MI MÁR OKTÓBER VÉGÉN KEGYELEMÉRT, IRGALOMÉRT APELLÁLTUNK, TÜNTETTÜNK ÉS AKIKET JOGGAL FÉLTET­TÜNK A VÖRÖSEK ELVAKULT BOSSZÚJÁTÓL! a most lejátszódó francia tra­gédia. Akkor csapott be a mennykő, amikor a Szaharába becsapni készül a francia atombomba, mely a Gloire nemzetének újabb emelkedé­sét jelentette volna. S termé­szetesen egész Nyugateurópáét is. Nagy ez a katasztrófa, ami most Algériában történik, bár a végső kimenetel, amikor ezeket a sorokat Írjuk, nem látható. Vannak, akik a markukba kacagnak. Elsősorban a moszk­vai vörösek, akiknek aligha jö­hetett volna valami jobban, mint ez. Sőt még az angolok is. Londonban úgy találják, hogy De Gaulle szarvai már is túl nagyra nőttek s ha újabban tüf körbe nézett, a nyugati világ vezérét látta benne. Lehet, hogy De Gaullenak vannak hibái, de mégis rokon­szenves, hiszen — bizonyos vo­natkozásban — Európát kép­viseli. Valahogy benne teste­sült meg a feltörekvő Európa. S ha most elbukik, külön európai tragédia lesz. Amilyen már amúgy is oly sok volt. Erdély és Algéria párhuzamát vonta meg valaki a fülünk hallattára. Lényegé­ben azt mondta az illető, hogy meg kell érteni az elkeseredett algériai francia telepeseket, hiszen ők hazájuknak tekintik azt az afrikai országot. S aztán felénk fordulva hoz­zátette : — Ugy-e maga is hazájának tekintette Erdélyt? Pontosan igy vannak az algériaiak is. Elvégre ők ott születtek s ta­lán még az apjuk is. Tiszteletreméltó, hogy az al­gériai francia telepesek annyi­ra ragaszkodnak a földhöz, ahol születtek. De van valami lényeges kü­lönbség az algériai telepes és köztem, a székely ember közt. Nekem nemcsak az apám, vagy a nagyapám született ott. Akkor kerültek oda az elődeim ... — noshát ezt nem tudnám megmondani. Valamikor a tör­ténelem hajnalán. És hosszú évszázadokon ke­resztül mi építettük Erdélyt. És főleg mi védtük, a népvándor­lás különféle hullámai, aztán török, tatár és Isten a meg­mondhatója, még hányféle ná-Az “Izrael Hangja” nevű izraeli rádióállomás nemrég bejelentette, hogy Sostikov, a Szovjet Vallásügyi Bizottság tagja megerősítette azt a hirt, mely szerint 1959 őszén zsidó Újév napján az oroszok fel­gyújtották a Moszkva melletti malachovkai zsinagógát. A zsi­nagóga gondnokának 80 éves felesége szörnyethalt az ijedt­ségtől és több zsidó megszrült A zsinagóga körül antiszemita röplapokat találtak. A szovjet rendőrség szerint a gyújtoga­tást “felelőtlen elemek” kö­vették el. Lemmer nyugatné­met miniszter szerint röviden sor kerül a kölni zsinagóga ció ellen. Szűz földjébe először a mi ekéink hasítottak bele és mi építettük patinás iskoláit is. Mindent mi tettünk, amit ott értéknek lehet nevezni, erdélyi székelyek, magyarok, és mel­lettünk a szászok. S aztán nem is az volt Erdély kapcsolata Magyarországhoz, ami Algéria viszonya Franc iaországhoz. Erdély valóban Magyarország része volt, ha a sors külön élet­re is kényszeritette bizonyos ideig. S aztán Algériában van egy millió francia, nyolc millió őslakó arabbal szemben. Er­délyben csak mérsékelt több­ségben vannak a románok. A primitiv népek mindig szapo­rák. Nagy vonalakban ez a hely­zet s mégis akadt egy francia, Clemenceaunak hívták, aki oly dühösen és tekintet nélkül trancsirozta fel Magyarorszá­got, vágta le róla Erdélyt, mint valami mészáros, aki vérbefor­­gó szemekkel csap-üt a baltá­jával. Ezeket felejteni nem lehet. S nem furcsa, hanem egészen természetes, hogy mindezt el­mondjuk, ha valaki a fülünk hallattára von párhuzamot Er­dély és Algéria közt. Gates hadügyminisztert a szenátus valószínűleg nem erősiti meg tisztségében, ha­csak a józanság nem vesz erőt a nemes testületen. Gates azt merte mondani, hogy a Szov­jetunió előnye a rakétagyártás terén nem is olyan nagy, mint azt eddig amerikai körökben feltételezték. Sőt, valami áfá­iét is mondott, hogy háborús erő tekintetében Amerika még mindig fölényben van a Szov­jetunióval szemben. Nosza, egyéb sem kellett. A szenátus felbőszült. Hogy mer egy éppen csak kinevezett, de meg nem erősített hadügymi­niszter igy beszélni? Elvégre ez nem illik bele a választási tervekbe. Mintha már nem is az volna a fontos, hogy mekkora Ame­rika katonai ereje. Orvtáma­dás esetén felveheti-e a küz­delmet a Szovjetunióval? Ha­nem csak az a fontos, hogy az országos választás egyik nagy jelszava veszélybe került. Legalább is ez látszik leg­fontosabbnak. megszentségtelenitői elleni per tárgyalására és. a tárgyalás be fogja bizonyítani, hogy az ak­ció mögött a Kelet-Német kom­munisták állottak. Kincsei ölték meg... Athénben a svájci repülőgép­ről eszméletlen állapotban vitték kórházba Joseph Bastur libanoni kereskedőt. De mielőtt segíthet­tek volna rajta, megfulladt. A- gyonszoritotta a keskeny haskö­tője. A haskötő azért volt olyan nagyon szűk, mert televolt sváj­ci karóra-szerkezetekkel, kb. 1500 darabbal. Megfojtották a kincsei . . . Kinek? Ki ad és kinek ad első­­osztályú ingyen jegyet Moszk­vába, méhozzá tetszés szerint re­pülőgépre, vagy hajóra? Kik e­­zek a kivételesen kiválasztott kedvezményesek ? Megmondj u'k. A kivételesen kiválasztott kedvezményesek mindazok az elvtársak, tovari­­sok, akik nincsenek megelégedve a kiszipolyozó kapitalista-impe­rialista rendszerrel és inkább a moszkvai munkásparadicsomba vágynak. És ki az, aki a jegyeket adja? íme a cim, tessék jól feljegyezni: ANTI-COMMUNIST LEAGUE OF HARTFORD, Conn. Post Office Box 1867. Rajtja Elvtársak! Itt az alka­lom. Ilyen alkalom nem minden­kor kínálkozik. A történelemnek vannak néha humorosan komoly fordulatai is. Tizenkét évvel ezelőtt történt, hogy az American Anti-Com­­munist League of Hartford, Moszkvába szóló ingyenes uta­zást ajánlott fel azoknak a vö­röseknek, akik: HAJLANDÓK LEMONDANI AMERIKAI ÁLLAMPOLGÁR­SÁGUKRÓL ÉS KÖTELEZIK MAGUKAT, HOGY SOHASEM FOGNAK VISSZAJÖNNI A­­MERIKÁBA. Most ezt az ígéretet megújí­totta. Ezeknek a kommunistáknak az Antikommunista Liga hajlan­dó elsőosztályu hajó-, vagy re­pülőjegyet adni és azonkívül is hajlandó minden egyéb segítsé­get megadni arra, hogy minél e­­lőbb kerüljenek álmaik neto­vábbjába: Kruscsevék paradi­csomába. Noshát elvtársak, most már csak a kezeteket kell kinyújta­ni arra, hogy kékmadaras vágy­álmaitok netovábbjába: a Szov­jet munkásparadicsomba jut­hassatok ! Rajta, rajta elvtársak, tova­­risok, kamrádok, ne szalasszátok el a talán soha többé vissza nem térő alkalmat. “Fel-fel ti rabjai a földnek! Fel-fel te fáradt proletár.” Hagy játok itt gyorsan ezt a cudar ka­pitalista világot és siessetek a Szovjet tej jel-mézzel folyó or­szágába. “A szabadság napjai már jönnek...’ Ti átlépitek a népnyuzó kapitalista határt és “rabságtoknak vége már...” Vágyatok eddig nem repülhe­tett a megvalósulás szárnyain, mert talán nem tudtátok a költ­ségeket megkeresni ebben a né­­pivérszipolyozó háborúra uszító országban. Most itt az alkalom, csak menjetek. Urak lesztek, úgy u­­taztok, mint egy vörös rabszol­gahajcsár, mint egy komisszár, mint egy Mikoján, vagy Kozlov: elsőosztályu hajókabinban, vagy repülőgépen. És ha megérkeztek, bizonyára boldogok lesztek abban az or­szágban, ahol egyedül a “nép u­­ralkodik,” ahol majd hamarosan megkóstolhatjátok, mi a sajtó­­szabadság, mi a szólásszabadság, mi a .szovjet-gyülekezési jog, a szovjet szavazati jog, a szovjet sztrájk-jog, mi a 10 órás szovjet­jövedelem és mi az EGYSZO­BÁS vagy EGYÁGYAS szovjet­lakás ? De különösen; ti pakoljatok össze gyorsan, ti akik Moszkva fizetett sajtócselédei, vagy poli­tikai ügynökei vagytok és akik­nek száján mindig pergetett mézként csordul ki a biztatás hogy csak az a jó, csak az a tö­kéletes, csak az az igazi tovaris boldogság, ami a moszkvai mun­kásparadicsomban van... Remélem jó példával fogtok elölj árai, sietve lemondtok csa­lárd utón megszerzett állampol­gárságotokról, sietve folyamod­tok útlevélért és elsőosztályu in­gyenjegyetekkel sietve a Moszk­vába induló hajóra, vagy repülő­gépre ültök...? Hiszen képzeljétek csak: ab­bán az országban fogtok élni, a­­hol az egész földkerekség Nap­ja: Sztálin uralkodott és helyébe most testvérnapja: Kruscsev elvtárs lépett. ... Látjátok, elvtársak, ott nem lesz sztrájk,|(mert ha lesz, leütik érte a fejeteket). Ott nem lesz kiszopolyozás... (mert min­deneteket elveszik). Ott nem lesz elégedetlenség... (mertha kime­ritek nyitni a szátokat, kiverik érte minden fogatokat.) Ott nem fogjátok kritizálni a munkaadót, hanem békésen, csendesen, le­hajtott fejjel, látástól vakulá­­sig fogtok robotolni Kruscsev Tatának, a világ nagy békeapos­­tolának és vodkachampionjának. Hát csak rajta: tegyétek meg örökös eltávozástokra az előké­születet még ma! Siesetek. Mert ki tudhatja, hogy amikor majd becsukódik mögöttetek a kapita­lista rabság nagy börtönkapuja: felnyilik-e ugyanakkor számo­tokra a népiszabadság és népi megváltás nagy Vörös Kapuja? És eszetekbe se jusson az a két kelekótya “elvtárs,” akiket az amerikai bíróság néhány év­vel ezelőtt összeesküvésért hat évi börtönre, vagy:—Moszkvába való szabad visszatérésre ítélt és ez a két kelekótya kamrád in­kább az itteni hat évi börtönt választota, mint a Moszkvába való szabad visszatérést! De ti erre ne gondoljatok, kamrádok! Ti csak ragadjátok meg a nagyszerű alkalmat, az elsőosztályu szabadj egyet és tűn­jetek el mielőbb álmaitok vö­röslő távolába: MOSZKVÁBA! Sz. L. Kruscsev Pekingbe repül A szovjetrádió szerint Niki­ta Pekingbe repül, ahol rá akarja beszélni a kínai diktá­torokat az indiai kalandos há­ború abbahagyására. Ennek el­lenében, ha sikerül, reméli, hogy Amerika nem ellenzi töb­bé Vörös Kina felvételét a U. N.-be. Uj óriás-hid Európában Dániában rövidesen megkez­dik egy 22 kilométer hosszú hid építését, mely Svédországot fogja Dániával összekötni. A hatalmas két-emeletes hid fel­ső pályáján gépkocsik, alsó pályáján pedig vonatok fognak Valamikor a múlt ősszel röp­pent világgá magánlevelekből nyert bizalmas értesülések alap­ján az elképpesztő hir, hogy Moszkva budapesti cselédei az 1956 évi magyar szabadságharc­ban résztvett gyermekek közül mintegy 150-et, akiket kiskorú­ságuk miatt nem lehetett eddig kivégezni, — börtönben tartot­tak mostanig és 18-ik életévük betöltése után kivégezni készül­nek. Amerika egyik legnagyobb televízió-állomásán a hires Ed «r /j • / 99 fcgy szál virág... A “New Brunswick Public Evening School” magyar tanu­lói $32.50-t adtak össze s jut­tattak el szerkesztőségünkbe azzal, hogy azt adjuk át a tra­gikus körülmények között meg­halt Szűcs István barátjának, aki a temetési költséget magá­ra vállalta. “Egy szál virág Szűcs István boldogtalan ma­gyar testvérünk sírjára” — ez volt a felírás a gyüjtőiven, ami­vel a pénzt maguk között ösz­­szeszedték és amelyen 30 ma­gyar név áll. A hozzánk küldött kísérőlevélben pedig azt írják az esti iskola magyar tanulói: “Köszönetünket fejezzük ki Szerkesztő Urnák, amiért lap­jában megemlékezett a tragi­kus körülmények között meg­halt Szűcs István boldogtalan magyar testvérünkről és a kö­rülményekhez képest igyeke­zett becsületét menteni a szi­gorú amerikai felfogással szemben. Mi őszintén sajnál­juk a két fiatal életet, különö­sen azért, hogy nem éreztek magukban elég erőt harcolni boldogságukért és megfuta­modtak az élet elől, amikor komoly probléma elé állította őket.” A “világ szeme” mindent lát Amerikában kísérletek foly­nak olyan mesterséges bolygók­kal, melyek a világűrből mindent “látnak” és szemmel tartják az egész Földet. Különleges készü­lékeik segítségével pedig fény­­képfelvételeket csinálnak az el­lenség készülődéseiről és titkos arzenáljairól. Ez a készülék arra szolgál, hogy esetleges orvtáma­dásokat idejében a katonai ha­tóságok tudomására hozzon. Amerika az élen! A légihaderő vezérkari főnö­ke, Thomas D. White tábornok szerint, minden ellenkező híresz­teléssel szemben, Amerika a ra­kéta-versengésben az élre került és általános katonai helyzetünk is biztonságosabb, VALÓDIBB, szilárdabb, mint a Szovjeté. U- gyahakkor erősen helytelenítet­te, hogy a B. 70 óriásbombázók gyártását abbahagyták. Ezzel csak a Szovjetnek tettek szí­vességet — mondja a generális. közlekedni. A hid nem fogja zavarni a tengeri közlekedést sem, mert 68 méter 'magasra fog emelkedni a tenger színe felett. Sullivan mintegy 25-milliónyi hallgatóságához fordult s kérte a közönséget, Írjanak leveleket a szenátorokhoz, a U.N.-be és még Moszkvába, magához a vö­rös cárhoz is ezeknek a gyerme­keknek a megmentése érdekében. Lapjaink hasábjain mi magunk is az elsők között voltunk,' ami­kor arról volt szó, hogy ezeket a kiskorúakat megmentsük a ha­láltól, amit a vörösek rájuk mértek nagykorúságuk napjá­nak elkövetkeztével s kértük ol­vasóinkat, kapcsolódjanak bele a levélirási akcióba, a tünteté­sekbe s minden elképzelhető mó­don siessenek felsorakozni a mentőakcióba . . . Elmentünk New Yorkba s az oroszok Buda­pestre törésének hajnalán, no­vember 4-én ott tüntettünk ké­­rá-kiáltó feliratú táblákkal az orosz delegáció épülete előtt, az Amerikában nem sokkal azelőtt látogatóba járt vigyorgó orosz emberhez apellálva a gyermekek érdekében, ahhoz az emberhez, akinek szavára szolgai módon hallgat a mai magyar kormány ... . S ugyanakkor a magyar kor­mány egyik quizliné-embere, a­­ki az Egyesület Nemzetek palo­tájában rontja a levegőt, azt ha­zudta egyik amerikai magyar vezetőemberünknek, hogy kár a nagy megmozdulásért, kár az aggodalomért: egy szó sem igaz az egész hírből, ilyen szándékai a magyar kormánynak nincse­nek, . . . Magyarországon rend van, nyugalom van, békesség van, minden jól van, stb. stb. ... Az angol kormány hivatalos szócsöve, a BBC rádió január 30-i kelettel bécsi irodájának je­lentése alapján közölte a világ­gal, hogy Budapesten 1959 de­cemberében a Központi Fogház­ban megtörtént a 150 magyar gyermek kivégzése . . . Ember­telen, gaz módon megfosztották életüktől őket olyan cselekede­tekért, amiket gyermekkorban ^követtek el . . .' Az angol rádió jelentésében külön megjegyzi, hogy a hir Magyarországról vett megbízható forrásból közlik, va­lamint azt is, hogy ezen a 150 A,z Amerikai Magyar Szö­vetség philadelphiai osztálya az idén is megrendezi immár hagyományossá váló farsangi bálját. Szombaton, február 6- án este Philadelphiában, a Sheraton Hotel gyönyörű bál­termében rendezik ezt a gála­bált, amelynek fővédnökségét az állam kormányzója, a város polgármestere, számos szenátor és képviselő, egyetemi déká­nok, tanárok, az ipari élet szá­mos vezetője, stb., fogadta el. A szép magyar célokért dol­gozó Szövetség philadelphiai osztálya a szükséges anyagia­kat ilyen s hasonló estélyek rendezésével, illetve a magyar­ság támogatásával igyekszik előteremteni. A multévi bál tiszta bevételét a washingtoni központhoz, illetve európai magyar iskolák támogatására küldte el az osztály, valamint nemzeti ünnepek méltó megün­neplésének költségeire fordítot­ták. Aki tehát résztvesz ezen a bálon, nemcsak magának és gyermeken felül 1959 utolsó hat hónapjában még 54 nagykorú személyt is kivégeztek. Az Angol Külügyi Hivatal nem fűzött kommentárt a hírhez, amit a­­zonban jó forrásból valónak tart. Végül a BBC híradása még azt is közli, hogy közvetlen ka­rácsony után további 7 fiatalem­bert tartóztattak le Magyaror­szágon, olyanokat, akik a szabad­ságharc idején még csak 16 éve­sek voltak. Érdeklődéssel várjuk, mi lesz a kommunisták magyarázata er­re a gaztettre ... ha lehet egy­általán magyarázatról beszélni ebben az esetben, ők legfennebb csak mellébeszélni fognak, vagy hazudni tovább, ahogy szoktak. Embereik, ügynökeik fújják ha­zug mondókájukat: Magyaror­szág ma a rend, igazság, jólét és törvényesség országa, . . . ma jobb világ van ott, mint bármi­kor ezelőtt ... és igy tovább . . . Az igazság pedig az, hogy las­­san-lassan már a családi levelek is kezdenek elmaradni, ritkáb­ban jönni, mert fél mindenki minden szótól, még az ártatlan levélírástól is . . . Egyetlen nagy börtön lett az egész ország, ren­dőr-állam, ahol a megfélemlítés eszközeivel tudja csak uralmon tartani magát Moszkva báb­kormánya ! Nincs és nem lehet irgalom e­­zeknek a vérengző gazemberek­nek a számára, ha elérkezik egy­szer a számonkérés napja ... a nap, amikor felelniök kell ezért és sok más gaztettükért! Nincs és nem lehet magyar közöttünk itt, szabad földön, aki ezeknek a fiatal mártir-életeknek kiol­tásáért ne érezne még fokozot­tabb gyűlöletet azokkal a ma szülőhazánkban dáridózó perc­emberkékkel szemben, akik ott most uralmon vannak! Mert aki nem igy érez és akit cselekede­teiben, gondolkozásában, ter­veiben nem ennek a becsületes szolidáris magyar érzésnek a su­gallata vezérel, az megvetendő, a magunk köreiből kiközösíten­dő, utolsónál is utolsóbb gaz­ember ! családtagjainak szerez egy kellemes estét, de egyben jó magyar ügyet is szolgál vele! Asztaligényléseket, a nagy keresletre, való tekintettel szá­mozott asztalokkal, igénylési sorrendben elégít ki a rende­zőség és csakis azok számára, akik előre megveszik jegyeiket és egy teljes asztalt foglalnak le. Asztaligényléseket Keme­­nes Ernő alelnök intézi, kinek cime: 3422 Bleigh Ave., Phila­delphia 38, Pa. (Tel. DE 2- 9708). Nyitópárok összeállítá­sát intézi Bácskai P. Béla, ci­me: P. O. Box 304, Phoenix­­ville, Pa. (Tel. WElling 3- 4157). A bállal kapcsolatos bármilyen ügyben a Szövetség osztályának irodájához is lehet közvetlen fordulni: 445 Dia­mond St., Philadelphia 22, Pa. (Tel. GL 5-1659). Szeretettel hiv és vár min­denkit erre a bálra február 6- án este 8 órára a Sheraton Ho­tel nagytermébe, Philadelphiá­ba, * RENDEZŐSÉG. Moszkva mellett zsinagógát gyújtottak fel az oroszok Fényes magyar bál Philában *S^2o

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents