Függetlenség, 1960 (47. évfolyam, 1-51. szám)

1960-09-22 / 38. szám

kt kts 47th Year of Publication, This Weakly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. VOL. XLVII. ÉVFOLYAM — NO. 38. SZÁM “BEDOBTAM A KALAPOMAT!” Már vagy félévszázada közismert ez a kifejezés Amerikában: “My hat is in the ring!” — ami annyit jelent a politikában, hogy vala­mely jelölt bejelenti elhatározását, hogy pályázik egy bizonyos állásra, illetve kész azért harcolni. Valamikor a Vadnyugaton, a cowboy-ok kö­zött, ha valaki önként ajánlkozott egy box-mérközésre, lekapta kalapját s bedobta a ringbe. Innen ered ez a mondás', amit 1912-ben Teddy Roosevelt vitt be a politikába és népszerűsített, amikor a Progresszív Párt elnökjelölő konvenciójára utazva Columbus, Ohio felé, az újság­írók Clevelandban megkérdezték tőle, hogy jelölt lesz-e ő az elnök­ségre, vállalja-e a jelöltséget. “Bedobtam a kalapomat a ringbe” — válaszolta. “Áll a harc, derékra vetkőztem” . . . Roosevelt, a néhai nagy magyarbarát amerikai elnök, a hires Rough Rider katona jól ismerte a cowboyok tájszólásait, kifejezéseit s tőlük hozta a fenti mondást. A politikai harc áll Amerikában: mindkét elnökjelölt országos kampány-köruton van. Melyik lesz a győztes, ezt ma még nehéz lenne megjósolni . . . HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL A részletre való vásárlás veszedelmei Még egyszer az Olimpiász hadd szerepeljen ezeken a ha­sábokon, ahol egyetmást meg­irtunk már róla, cseppet sem rejtve véka alá erős borúlátá­sunkat. Távolról sem akarunk a mindent előre tudó levelibé­ka szerepében tetszelegni, de a szomorú tény mégis az, hogy a Szovjetunió vitte el a pálmát — mint aminek komoly lehe­tőségét előrevetettük ezeken a hasábokon. Aki azt hiszi, hogy a sport nem egyéb, mint sport, nemes küzdelem, amiben nyerni és veszíteni is kell tudni, az té­ved. Hruscsov tekintélyét az ENSz new yorki közgyűlésén legalább olyan mértékben nö­veli a római olimpiász eredmé­nye, mint a világűrbe kilőtt ku­tya s aki a három esemény kö­zött nem találja meg a szoros összefüggést, az ne is próbál­jon politizálni ezekben a baljós időkben. Honnét tudhatták Moszkvá­ban jólelőre, hogy a szovjet együttes lesz a győztes Rómá­ban? Kétségtelen, hogy a sportesemények néha megle­petésekkel járnak, de nem túl nagy mértékben. A hozzávető­leges eredményt jóelőre ki le­het számítani. Négy év óta az orosz sportkomiszárok egye­bet sem tettek, mipt számoltak s a többit elvégezték az edző­táborokban, amiről hirt sem hallunk Amerikában. Vannak brilliáns amerikai sportolók, akiknek nincs pár­juk a világon. De csak úgy vé­letlenül vannak. Egy bizottság kiválogatja a legjobbakat s az­tán elviszik őket az Olimpiász­­ra. A Szovjetunióban vasfe­gyelemmel egybekötött szorga­lommal nevelik — hogy úgy mondjuk — kitenyésztik őket erre a célra. Nem azt mondjuk, hogy az Olimpiász szellemének a szov­jet módszer felel meg. Nem. Az Olimpiász szellemét az ameri­kai elgondolás jobban tükrözi, de “hideg háborúban” élünk. Csak látszólagos a béke, mert nem hull az atombomba. Clau­­sewitz elmélete a háborúról nem alkalmazható a mai álla­potokra, Béke van, igen, de életbevágóan fontos, hogy ki lesz a győztes ebben a béké-Kennedy szenátor, a demok­rata elnökjelölt mondotta nem­rég Detroitban az Amerikai Hadviseltek ottani konvenciója előtt tartott beszédében: “Szeretném az amerikai nem­zetnek megismételni azokat a rózsaszínű önbizalomkeítő kije­lentéseket, amelyeket ugyanitt röviddel ezelőtt tett Nixon. Azt, hogy ‘Az Egyesült Államok katonailag, közgazdaságilag, tu­domány és műveltség tekinteté­ben az első hatalom a világon.’ De erre képtelen vagyok. Be­csületemre mondom, nincs mó­domban ennyit tulajdonítani nemzetemnek. Nem azért pályá­zok az elnökségre, hogy azt ígérjem, hogy ha majd elnök le­szek, akkor könnyű lesz az élet Amerikában. E helyett inkább azt mondom, hogy az elkövetke­­• ző 10 év történelmünkben a leg­válságosabb lesz.” Kennedy azt is mondotta, ben. És a béke megnyeréséhez szükséges az is, hogy az ame­rikai atléták ne csak ragyogó teljesítményt nyújtsanak bizo­nyos versenyszámokban, ha­nem mindenütt, vagy majdnem mindenütt verhetetlenek ma­radjanak. Jó volna, ha halk hangunk is segítene valamit a mostani helyzet megjavításában. Egy magyar vonatkozású könyvet bírált az egyik ameri­kai napilap kritikusa s ezt a tételt jelölte meg a szellemi (Folyt, a 4-ik oldalon) Kádárék határ­sértései Augusztus 21-én a kádárista határőrök egy osztrák határőrre tüzeltek, aki a vasfüggöny köz­vetlen szomszédságában egy körtefa alatt, osztrák területen hüsült. A határőr menedéket keresett. Közben a kádárista ha­tárőrök betörtek Ausztriába és ellopták az osztrák határőr bi­ciklijét. A vasfüggöny más pontján is történtek hasonló e­­setek. Az osztrák külügyminisz­térium erőshangu tiltakozó jegyzéket küldött Kádáréknak. Augusztus 26-án a MTI hivata­los magyar hírszolgálati iroda nyilatkozatot adott ki, amely a tényeket teljesen elferdítve, az osztrákokat “provokációkkal,” “határsértésekkel” stb. vádolta meg és azt állította, hogy az in­cidenseket az osztrákok Dillon helyettes amerikai külügyi ál­lamtitkát ausztriai utjának e­­redményeképen rendezték meg, hogy előkészítsék a magyar kér­désnek az Egyesült Nemzetek elé való vitelét. Az osztrák sajtó a legerélye­sebb hangon tiltakozott a kádá­rista hazugságok ellen. Az oszt­rák sajtó szerint Kádárék azt rójják fel Ausztriának, amit ők maguk követtek el és a provoká­ciójuk célja zsarolás. “Ausztria nem tűrhet ilyen manővereket, különösen ha azok egy véreskezü bábkormánytól erednek” — ír­ták az osztrák lapok. A kádárista provokációk ilyen hangon történt visszautasítása az osztrák semlegesség erejének legjobb bizonyítéka. . (Die Presse, Aug. 28, 1960). hogy 1812-óta nem kezelték az Egyesült Államokat oly megve­téssel, mitn manapság, amikor amerikai pilótákat börtönöznek be, csúcstalálkozókat visznek zátonyra, távbombákat görget­nek a légen át mindössze 90 mér­földre az amerikai partoktól és mernek beleavatkozni az ameri­kai elnökválasztásba is. Arra is kitért a szenátor-elnökjelölt, hogy abban a négy kategóriá­ban, amelyről Nixon áradozott, azaz katonai téren, a nemzetgaz­daságban, a tudományokban és az általános oktatás terén Ame­rikával összehasonlítva, a Szov­jetunió nemcsak hogy ugyan­csak erős, hanem mind a négy kategóriában gyorsabban halad előre, mint az Egyesült Államok. Végül azt mondotta Kennedy, hogy Kruscsev nem fog szavak­tól meghatódni, még kevésbbé tántorítják el terveitől az ame­rikai eszmecserék. Temesvártól Ko­lozsvárig csak ma­gyar szót hallani...” Karl Kerber, a Frankfurter Allgemeine Zeitung munkatár­sa nemrég Erdélyben és Romá­niában járt. A német újságíró az egyetlen használható bánáti jugoszláv-román h a t á rátlépő helyen hajtott át autóval Er­délybe, anajd Temesvár-Arad- Nagyvárad-Kolozsvár irányába folytatta útját. Kolozsvárig egyetlen egy esetben sem si­került román-nyelvű útbaigazí­tást kapnia. Mindenki, még a vendéglői pincérek is csak ma­gyar nyelven voltak hajlandók a magyar és románul tudó kül­földivel érintkezni. A német újságíró szerint ez a nemzeti önfenntartási harcnak tudható be. Az erdélyi magyarok kifelé nem mutatják a román elnyo­matás , okozta elkeseredettsé­güket, de nem adták fel néma ellenállásukat. A román kom­munisták egy modern autóutat építenek Temesvár és Buka­rest között. Eddig az ut Ko­lozsvár - Nagy Enyed - Brassó - Bukarest közötti szakasza ké­szült el. Az év végéig befeje­zik a Temesvár - Arad - Nagy­várad - Kolozsvár szakaszt. Kínai misszionárus látogatása amerikai magyar papoknál Érdekes és tiszteletreméltó vendége volt a napokban a pas­­saici Szt. István r.k. egyházköz­ségnek, illetve Ft. Gáspár János plébánosnak a Jezsuita-rendhez tartozó, magyar-származású •Lischerong Gáspár kínai misz­­sziónárius atya személyében. Father Lischerong 36 évvel ez­előtt kezdte meg missziós szol­gálatát a távolkeleten. A vörös­­kinaiak 2 évre bebörtönözték, majd száműzték. A nemzeti kí­naiakkal együtt ő is Formosába tette át működése szinterét, a­­hol most apostoli adminisztrá­tor. Tökéletesen beszél magya­rul, de—szerinte—még jobban kínaiul. Azonkívül németül, an­golul és franciául is tud. Egy hónapig marad Amerikában, a­­hol — úgy tervezi — több ma­gyar paróchiát fog meglátogat­ni s aztán visszatér Formosába. Ragaszkodnak hi­tükhöz a magyar luteránusok Paul Hansen, a Luteránus Világszövetség kelet európai osztályának titkára júniusban 10 napot töltött Magyarorszá­gon, ahol istentiszteleteken, vallási oktatások és konfirmá­ciós szertartásokon vett részt. Tapasztalatai szerint a ma­gyar luteránusok nagy szám­ban látogatják az istentisztele­teket és sok luteránus gyerek részesül vallási oktatásban. A falusi luteránus ifjúság 70-80 százaléka; a városi ifjúság 20-30 százaléka és a vidéki if­júság 100 százaléka járul kon­firmációra. Tavaly a magyar luteránus egyház 100,000 dol­lár segítséget kapott a luterá­nus világ szövetségétől. Vonuljon ki az orosz Magyarországból! “MUNKÁSVÉDELEM” A SOPRONI TEXTIL­­GYÁRBAN (FEC) A soproni textilgyár egyik munkásának sikerült szabadföldre kerülni, aki mun­katársunknak az egészség és munkásvédelemről az alábbia­kat mondta: “Tekintve, hogy a gyárnak üzemi orvosa és rendelője is van, naponta van orvosi rende­lés. Ez azonban nem a munká­sok egészségének védelme, ha­nem a gyár zökkenőmentes üzememeltetése érdekében tör­ténik. Az üzemi orvos inkább munkára hajszolja a betege­ket ahelyett, hogy gyógyítaná őket. 1959 októberében például egyik szövőnek, aki egy sinda­­rabbal ráütött a saját kezére és még fogni sem tudott vele, nem hogy az elszakadt szálat ösz­­sze tudta volna kötni, azt mondta, hogy ‘miért nem a má­sikra ütött, akkor ez most nem fájna.’ A beteg keze négy na­pig dagadt volt, de nem irta ki betegállományba. Ha valaki valóban betegnek érzi magát, akkor nem is az üzemi orvos­hoz megy, mert tudja, hogy annak csak kárát láthatja, ha­nem megkerülésével a szak­­szervezeti központba megy, ahol már nem érvényesülnek úgy az üzemi érdekek és ha valóban beteg, kiírják és keze­lik.” HATÁRELLENŐRZÉS SZOMBATHELY KÖZELÉBEN (FEC) A Schachendorf- Szombathelyi egykori vámut két oldalán a régi, kétsoros mű­szaki zár drótjai és tartó osz­­(Folyt. a 3-ik oldalon) A részletüzlet bevett intéz­ménnyé vált Amerikában is, de azért még mindig sok ellenzője akad. Ez utóbbiak többek közt azt állítják, hogy a könnyű hitel­­feltételek következtében, a ve­vő szükségletein felül költeke­zik és azután eladósodik. Szerin­tük az adósságcsinálás ma már nem kivétel, hanem szabály az amerikai vevőközönség körében. Vájjon hány millió amerikai család van, amelyet súlyosabb adósságok gyötörnek? Mi a részletre való vásárlás igazi ve­szedelme ? Hogyan védekezhe­tünk ellene? A Federal Reserve Bank sta­tisztikája szerint, az amerikai családok 56 százalékának van valamilyenfajta magán-adóssá­ga, ide nem számítva a jelzálog­kölcsönöket és az üzleti kötele­zettségeket. A családoknak több mint 25 százaléka korábban vál­lalt részletfizetésekre költi el jö­vedelme 20 százalékát. Ez még nem elviselhetetlen, de azért ér­zékenyen sújtja az amerikai munkásságot. A közgazdászok nagy csoport­ja azt vitatja, hogy a részletre való vásárlás ellen kifogást e­­melni nem lehet, ha a vásárló tisztában van a feltételekkel. Sajnos azonban sok munkás, kü­lönösen az “uj amerikás,” tájé­kozatlan ebben a tekintetben. Túlsók pénzük megy el kama­tokra, ügyvédi és perköltségek­re, sőt jogtalanul felszámított illetékekre is. Lelkiismeretlen ügynökök különösen az automo­bil vásárlókra vetik ki hálój ukat, akiknek körében könnyebben ga­rázdálkodhatnak, mert a kocsi­­vásárlásra vonatkozó szerződé­sek rendszerint igen bonyolul­tak. Rosszhiszemű tulmagas biz­tosítási költségeket számítanak fel az eladók és a kamatszámítás sem állja ki az ellenőrzést. A vá­sárló csak úgy védekezhetik e­­zek ellen, ha ellenőrzi a szám­adatokat s a teljes vételár nagy­ságát mérlegeli, nemcsak az e­­gyes részletek magasságát. Az eladó jogosan szedhet kü­lön dijat a hitelkönnyitésért, a­­,mit “service charge”-nak nevez­nek. De csak kevés államban vannak törvények, amelyek az ilyen dijakat korlátozzák. Ezért figyelmesen tanulmányozzuk át a szerződés apróbetüs pontjait is és állapítsuk meg, hogy a havi részleteknek milyen hányadát fordítják törlesztésre és mennyit költségekre. Állapítsuk meg, mi­lyen jogai vannak az eladónak az u.n. “repossession” (vissza­­vtel) esetében. Bár egy 2400 dol­láros kocsira a vevő már 2300 dollárt is lefizetett, egyes álla­mokban az eladó mégis jogosult a kocsi visszakövtelésére, ha a vevő akárcsak egy részlettel is késedelmes. Ebben az esetben nemcsak a kocsit veszti el, ha­nem a 2300 dollárját is. Állapít­suk meg azt is, mi történik, ha a vételárat még a lejárat előtt tel­jes összegben megfizetjük. Ra­vasz üzletemberek olyan szerző­dést rnak alá tapasztalatlan ve­vőkkel, amely szerint a teljes ka­matot és költségeket ilyen eset­ben is meg kell fizetni. Sokan nem tudják, hogy ami­kor a szerződést aláírták, a ke­reskedő azt valamilyen banknak továbbítja. Ha a vevő hibás árut vásárolt, a bank nem felelős érte és követeli a részletek pontos ki­­egyeplitését sé ha arra kerül a sor, fizetésünk egy részét le is foglalhatja. Ezért tehát a követ­kező szabályokra ügyeljünk: Csak jóhirü kereskedőtől vá­sároljunk. Legyünk óvatosak o­lyan hangzatos hirdetésekkel szemben, amelyek az előnyös hi­telfeltételekre vetik a súlyt és nem az áru minőségére. Olvas­suk el figyelmesen a szerződés­forma minden egyes pontját, mi­előtt aláírjuk. Bizonyosodjunk meg arról, mibe kerül a hitel és mi lenne a következménye an­nak, ha késedelmesek volnánk a fizetéssel. Állapítsuk meg mi­lyenfajta jótállást vállal az el­adó az áruért, különösen ha az a szokásos 30 napi garancia ti­tán válnék hasznavehetetlenné. Von Braun az első űrhajón... Az amerikai világür-lövegek vezető szaktudósa, a német­­származású Dr. Werner Von Braun a Berliner Zeitung né­met lapnak érdekes nyilatko­zatot adott. Kijelentette, hogy számításai szerint 1963-ban már ki tudjuk lőni azt az em­bert is magávalvivő amerikai rakétát, amely megkerüli a holdat és visszatér a földre. A világűr-röppentyűt úgy készí­tik el, hogy az vagy három em­bert visz magával. — Úgy gondolom, — mon­dotta a tudós — hogy az Egye­sült Államok meg fogja nyerni a röppentyű-versenyt és az el­ső komoly, embert is magával vivő tudományos löveget mi fogjuk kilőni a hold felé. Ko­moly elhatározásom, hogy en­nek a lövegnek utasai között leszek én is — fejezte be ér­dekes nyilatkozatát Von Braun. Októberi magyar ünnepély Trentonban A Trentoni Magyar Egyhá­zak és Egyletek Nagybizottsága, mint a múltban szokta, ezidén is októberi magyar ünnepély kö­zös megrendezését vette tervbe; október 6-nak és október 23-nak magyar történelmünkben oly nevezetes két emléknapját e dá­tumokhoz méltó kegyeletes szép ünnepéllyel fogja Trenton és környéke magyarsága megün­nepelni. A Nagy bizottság vezetősége ezúton is felkéri tehát tagjait és tisztviselőit, hogy szeptember 26-án, hétfőn este 8:30-kor szí­veskedjenek a William Penn irodahelyiségében (1030 S. Broad St.) tartandó Nagybi­zottsági gyűlésen megjelenni az ünnepély dátumálnak és prog­ramjának megállapítása céljá­ból. Trentoni hírek DR. FEDOR JÁNOS (969 S. Broad St.) rövid szenvedés után elhunyt. Gyászolják: özve­gye, született Ari Elsie, két leá­nya, Joan és Cynthia, szülei: id. Fedor János és neje; húga Er­zsébet; anyósa özv. Ari Meny­­hértné. Temetése nagy részvéttel ment végbe a Poulson & Van Hise kápolnából a Rivérview témetőbe. VÁSÁROLJON azokban az üz­letekben, amelyek lapunkban hirdetnek. Ez önmagának, hirdetőinknek és nekünk is javunkra leszl A MAGYAR NÓTA ősi magyar fának virágzó hajtása. Sehol a világon nem virít a mása. Gyökereit ősi magyar földbe verte. Magyar föld táplálta; magyar föld nevelte. Nem virít nagyváros faragott márványos, Cicomás, ragyogó nagyúri lakában; Hanem nádfedeles, egyszerű kis házak Muskátlivirágos, rácsos ablakában. . . . Dalt susog az erdő; patak csobogása. Vadgalamb bugása; gerle nevetése. Áldott magyar rónák, ritmikusan hajló, Pipacsos, virágos hullámzó vetése. — . . . Ott terem az Alföld végtelen rónáin. Legelésző nyájak kolomphaxigja mellett. Akácok, eperfák lombjainak súgja, Szerelmes kószáló langyos esti szellet. . . . Lángoló szivünk, ha szerelemre gyullad: A nótafa reánk virágesőt hullat. Elkábit érzelmek édes mámorával. S gazdagabb a szivünk, lelkünk egy nótával. . . . Elhagyott a rózsánk? . . . Nótával siratjuk, Bánatos szivünket azzal vigasztaljuk . . . ... Elfogyott a pénzünk? ... — Bolond, aki bánja. Csak azért is húzd rá, ebadta cigánya! Húzzad kivilágos hajnalhasadásig. — Rongyos bankónk helyett, majd csak akad másijk! Szeretem a nótát; a szép magyar nótát. Szeretem közvetlen hangját, édes báját. Szeretem, mint szegény árva juhászlegény Egyedüli kincsét: cifra szép subáját. — Nekem is a nóta, egyedüli kincsem. Egyéb gazdagságom; egyéb javam nincsen. Ezért, hogy Hazámból vándorútra keltem: Nótafám egy ágát keblembe rejtettem. Mellé buzakalászt, meg egy marék földet. Velük temessenek, ha lezárt szemeim Hullámzó rónáit nem láthatják többet. — UNGI ENDRE KENNEDY MONDOTTA... American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság Second Class postage paid at Treton, N. J. TRENTON, N. J., I960, szeptember 22 Ten Cents per Co-py— $3.00 per Year

Next

/
Thumbnails
Contents