Függetlenség, 1960 (47. évfolyam, 1-51. szám)

1960-08-04 / 31. szám

In Its 47th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. VOL. XLVII. ÉVFOLYAM — NO. 31. SZÁM Ten Cents per Copy— $3.00 per Year TRENTON, N. J., 1960. AUGUSZTUS 4 Nyugati figyelő... írja: RÉTHY LAJOS A HATSZOROS-GYILKOS FEKECS ÖNGYILKOS AKART LENNI... A fejéből kikerült golyót megvizsgálták s megállapították, hogy a saját revolveréből való. Nem a rendőr golyója találta el a Union közelében elfogott gyilkost Szellemi irányítás nélkül imbolyog az uralmat bitorló magyarországi kommunista párt A SZERELEM ... SÖTÉT VEREM . . . Sohasem voltunk Skótország­­,ban. Nem1 tudjuk, hogy ott is vannak-e egykaru automobil­­hajtők, mint itt nálunk Ameri­kában. Ha vannak, akkor George Guyan, Aberdeeni lakos nem e­­gyike a gyakrolott sokoldalúak­nak. Ott is meleg van, mint itt nálunk. Ennek okából George kocsikázni vitte Frances Crocker leányzót. Hogy a meleg volt-e az oka, vagy a csalóka holdfény; ^zt nem árulja el a híradás. Avagy talán a parkolóhely hiány, ami nem igen gyakori a vadregényes skót hegyvidéken. Amúgy hajtás közben Gyuri barátunk egyik kezét levette a kormánykerék­ről; magához huzva a leányzót, csókot lopott tőle. Ez egymagá­ban még nem lett volna baj. A baj ott kezdődött, amikor neki­ment az utszéli fának. Frances a kórházban van. Négy fogát hagyta a románc színhelyén; tört bokáját pedig gipszbe tették. George a hűvö­sön hüsöl. CASTRO ROSSZABBUL JÁRHAT... Fidel Castro kubai diktátor bajosan olvasta a fenti hirecs­­két. A muszkák iránt támadt e­­pesztő szerelme nemcsak egyke­­zü, hanem vak is. A szovjet első követe megérkezett Havanába. Nem egy, hanem négy épületet vásárolt a követség, amelynek személyzete meghaladja a két­százat. Tíz Kubának is elég len­ne ekkora követség. Nekünk úgy tűnik, hogy egész Latin-A- merika behálózása a cél. Eddig csak Mexico, Argentína és Uru­guay ismerték el a szovjet kor­mányt. A többi Havanából “kép­viselik.” A Panaipa-i rendőrség elkob­zott 18 repülőgépen érkezett cso­magot, amely spanyol nyelvű kommunista propagandát tar­talmazott. Feladó ismeretlen, feladási helye Havana. Nicara­gua határán szétvertek egy “fel­szabadító” bandát. Venezuela elnöke ellen bombamerényletet követtek el ismeretlen tettesek. Guatemalában több bombame­rénylet történt. Raul Castro, a diktátor p.árt­­kártyás fivére 15-tagu delegá­cióval Prágába érkezett, ahon­nan Moszkvába mennek. Kölcsö­nös segitségi szerződés kötésé­ről fog a szovjettel tárgyalni a kubai küldöttség. Ha ilyen szer­ződés valóban aláiródna, akkor persze betelt a pohár. Az ameri­kai partoktól 90 mértföldnyire nem lehet egy Vörös csatlós ki­fejlődését megengedni. Az Egyesült Államok kormá­nya az esetben összehívja a vi­lágrész kormányait, akik a Ca­­racas-egyezmény értelmében fegyveresen fögnak ellenállani a kommunista veszedelemnek. MOSDATLAN SZÁJÚ PAPAGÁJ Sam Majoránna Brookjyn-i lakost a bíróságra citálták. Az volt a vád ellne, hogy 40 éves pa­pagája olyan szavakat kiabál ki az ablakon, amelyek nemcsak a nyomdafestéket nem bírnák el, hanem a szomszéd hölgyek is csak az utca másik oldalán köz­lekedhetnek. Majorana barátunk tagadta a vádat. A biró két óra hosszáig várta, hogy a madár megszólal­jon. A bölcs madár azonban tud­ta, hogy sok beszédnek sok az 4 alja. Egy kukkot sem volt haj­landó elrikácsolni. A biró meg­unva a nyomasztó csendet, két hétre elnapolta a tárgyalást. Hátha közben a papagájnak lesz valami mondani valója. Nikita Sergejevics Kruscsev­­nek épen az ellenkező baja van, mint a Brooklyn-i bírónak. Az ő papagája nem akarja abba­hagyni. “Amig kapitalizmus és szocializmus létezik, nem élhe­tünk békében. Vagy az egyik, vagy a másik kerül ki győzte­sen,” —; mondotta Nikolaj Lenin 1920 novemberében. Mao Tse Tsung kínai vörös ve­zér, aki szintén Moszkvávan szerezte a vörös diplomát; ezt annyira bemagolta, hogy azóta is folyton ismétli. Sőt. Az ismétlés mellett Nikitát és “békésen e­­gyüttélő” társait a bolseviki forradalom árulóinak nevezi. MAO PÁPÁBB NIKOLÁJNÁL Mert Nikoláj Lenin egy hó­napai később, 1920 decemberé­ben megjelent könyvében a kö­vetkezőket mondja: “Háborút kezdeni a burzsoácia megdönté­sére anélkül, hogy ne manőve­reznénk, hogy ne próbálnánk ki­használni az ellenség érdekellen­téteit, egyszerűen nevetséges.” — (Baloldaliság, gyermekbeteg­ség. 1920 december). Úgy látszik eme könyv nem lett kínaira lefordítva. És Mao ugyancsak szervezkedik a moszk­vai “revizionisták” ellen. Var­sói jelentés szerint a csatlós or­szágokban kínai baráti köröket alakit a követség. Ulan Bátor­ból jelentik, hogy a Külső-Mon­­goliai vörös csatlós kormány el­bocsátotta az orosz tanácsadókat és helyettük kínaiakat alkalma­zott. New Zeelandi jelentés sze­rint Eisenhower Csendes-tenge­ri útja alkalmából nemcsak a­­merikai hajók, hanem szovjet tengeralattjárók is cirkáltak Ike hajója körül. Az ok? Félték, hogy a túlbuzgó kínai tanítvá­nyok megtámadják az elnök ha­jóját és kirobbantják a háborút, amit Nikitának muszáj elkerül­ni. A BUKARESTI LECKE A román kommunista párt kongresszusán olyan csend volt, hogy a legyek zúgását is meg le­hetett volna hallani. Krus­­csev beszélt a delegátusokhoz. “Ne felejtsétek el elvtársak, hogy Lenin évtizedekkel ezelőtt hirdetett háborút a kapitalizmus ellen. Ma a változott helyzetben nem hirdetné. Nem lehet tehát papagáj módjára ismételni egy régi dogmát, ami nem felel meg a modern körülményeknek.” “Csak egy őrült hirdethet há­borút, akinek nincs hite abban, hogy a szocializmus felsőbbren­dűsége háború nélkül is győze­lemre jut.” A delegátusok tudták, hogy az őrült Mao és a kínai háborús párt többi tagja. Sztálin felszá­molása óta ez volt a legjelentő­sebb revizionista lépés Kruscse­­vék részéről, akiket az uj osz­tály, féltve a puha bársonyszé­ket, kíméletlenül nyom tovább a revízió utján. A múlt hetekben olyan hírek jártak, hogy a kinai orosz vil­longás a nyugat félrevezetésére van játszva. Belgrád akkor is azt mondta, hogy az ellentétek sokkal komolyabbak, mint hin­nénk. A bukaresti beszéd Titó­­éknak adott igazat. Kelet-Né­­(Folyt, a 3-ik oldalon) Fekecs Miklós, — aki ellen 6 személy életének brutális kioltá­sa címén Edward J. Dolan Mid­­dlesex-megyei ügyész már for­málisan megtette a vádat a bíró­ságon, — még mindig kritikus állapotban fekszik az Elizabeth-i General Hospital-ban, egy szá­mára kijelölt külön szobában. Két héttel azután hogy ezt a hat­szoros gyilkost Union, N.J. kö­zelében, egy erdőszélen elfogtak és súlyos fej lövéssel a kórházba szállították, váratlan fordulat történt: fejéből magától kijött a revolvergolyó nagyobb része (a­­mit az orvosi műtét nem tudott eltávolítani) s azt West Tren­­tonban, az államrendőrség labo­ratóriumában szakvizsgálat alá véve megállapították, hogy a go­lyó saját pisztolyából való: Fekecs Miklós ünmagát lőtte fejbe; öngyilkos akart lenni, a­­mikor a rendőrök bekeritették s látta, hogy nincs menekvése . . . ... Annak a revolvernek a go­lyója, amelyik hat , emberéletet oltott ki egy-egy fejlövéssel . . . annak a gyilkosnak a pisztolya, aki valósággal mániákusa volt áldozatai közelböli fejenlővésé­­nek, . . . ezúttal nem gyilkolt: a gyilkost magát nem ölte meg! A sors különös iróniája, hogy Fe­kecs önmagát nem tudta egyet­len golyóval kivégezni, mint a­­hogy áldozatait elpusztította s miután már két hete fekszik fej­sebével, agylövéssel ez a gazem­ber, remélhető, hogy életben ma­rad s felelősségre lehet vonni al­jas tetteiért. Az orvosok ugyan nem tudnak még semmi bizonyo­sat mondani arra vonatkozólag, hogy tuléli-e fej sebét, de az a kö­rülmény, hogy a golyó magától utat talált kifelé s kijött a seb­ből, arra enged következtetni, hogy a halálveszélyen már túl van a “beteg” . . . Legalább is egyelőre, mert ha életben marad s ha nem bizonyítható rá az ő­­rültség, ha beszélni fog tudni és normálisan beszél, stb., bizonyos, hogy halálos Ítélet vár rá! Ha csak a két Franklin Township-i rendőr hidegvérű, gyalázatos gyilkosságának a vádja lesz rá­bizonyítható, ez is elég lesz arra, hogy kivégezzék. De Dolan me­gyei ügyész szerint már eddig is elég terhelő bizonyíték van elle­ne, hogy a januári négyes-gyil­kosságot is ő követte el North Brunswickon. Az eddigi tanúval­lomásokból összeállított teória az, hogy Fekecs januárban rab­lógyilkosság szándékával ment ki taxival North Brunswickra (Elizabethről, ahol a taxit fo­gadta) s Dr. Francis M. Clarke félbéna feleségét, társalkodónő­jét és cselédjét, valamint magát a taxi soffőrjét is brutális mó­don agyonlőve sietve elmenekült a házból anélkül, hogy a többezer dollár készpénzt — ami, állító­lag, egy bádogdobozban volt a házban — magával vitte, illetve vihette volna. Valaki vagy meg­zavarta szörnyű “munkájában,” vagy máskép húzta keresztül Fe­kecs terveit. Az minden kétséget kizáróan bebizonwosodott már eddig is, hogy Fekecs előre meg­fontoltan, apró részletekre ki­terjedő tervvel ment ki taxival North Brunswickra azon a vég­zetes januárvégi napon (amikor a Westinghouse gyárból hiány­zott) s valószínű, hogy ebben a tervében útközben, vagy ott a helyszínen változás állt be — e­setleg már a taxisoffőr is ellen­szegült s revolverrel kényszeri­­tette a soffőrt a házba, ahol az­tán végzett vele épugy, mint az összes házbanlevőkkel. A nyomozás szálai messze el­ágaznak s már-már úgy néz ki, hogy más gyilkosságok is terhe­lik Fekecs lelkiismeretét (azt a lelkiismeretet, ami egyáltalán nincs Fekecs Miklósban!) Egy meggyilkolt, Newarkon halva talált brunswicki magyar ember, akinek nagy csomó készpénze volt, szintén lehet, hogy (Folyt, a 3-ik oldalon) A NÉPIRTÁS ELLEN (FEC) 1951 január 12-én Genfben harmincegy nemzet el­fogadta a Genocide Convention hatyrozatát, amely ezzel nemzet­közi törvénnyé vált. Az aláírók­ra a határozat kötelező erőt je­lent, mig a többi nemzet maga­tartására irányt szab. A genocide nemzeteknek, et­nikai, vallási, vagy faji csopor­toknak kiirtását jelenti, akár gyilkossággal, deportáslással, akár születés szabályozással, a­­kár pedig úgy, hogy az uralko­dó rendszer olyan életkörülmé­nyeket termet, amely az előbb említett csoportok teljes, vagy részleges pusztulását jelenti. Magyarországon, a rendszer által 1960 júniusában közzétett és a magyarság természetes sza­porodására vonatkozó adatok o­­lyan lesujtóak, hogy gondolkoz­nunk kell, nem-e a genocide egy uj esetével állunk szemben? A legfrissebb adatok birtokában ugyanis meg lehet állapítani, hogy a,rendszert az abortus en­gedélyezésnél nemcsak bizonyos szociális szempontok vezetik, ha­nem a magyarság lélekszámának tervszerű csökkentéséről van szó. Beszéljenek a számok: Ma­gyarországon 1927-ben, amikor több mint másfél millióval keve­sebb volt az ország lakossága, a természetes szaporulat 67,873, 1928-ban 78,197 volt, ugyanak­kor 1959-ben, amikor a lakosság másfél millióval több, mint 1928 és 1929-ben csak: 47,295. Ez a szám veszedelmesen csökken, mert 1956-ban a természetes szaporulat 112,582, 19ó7-ben 88,574, 1958-ban 63,577, 1959- ben 60,562. Az 1960-os statiszti­kai adatok szerint további csök­kentéssel lehet száomlni. A magyarság lélekszámának veszedelmes csökkenése több, mint komoly figyelmeztetés és korántsem arról van szó, hogy ez a népesség csökkentés a kom­munizmusnak a művi beavatko­zás körüli liberális szemléletéből következik. Ugyanis, amig Ma­gyarországon a természetes sza­porodás csökkenő irányt mutat, ugyanakkor — a lakosság lélek számát véve alapul — Lengyel­­országban négyszer, Csehszlo­vákiában kétszer, Romániában három és félszer, a Szövetj unió­ban majdnem négyszer annyi a természetes szaporodás, mint Magyarországon. Az adatok azt mutatják, hogy az egész Vas­függöny mögött Magyarorszá­gon a legalacsonyabb a termé­szetes szaporodás és egyben az egyetlen ahol állandó csökkenő j irányt mutat. Tovább lazul az orosz-kinai barátság? Cantóni hírek szerint az őszi iskolai évadtól kezdődően az orosz nyelv már nem lesz kötele­ző tantárgy Vörös Kina iskolái­ban. Mióta a kommunisták jutot­tak hatalomra az országban, a vöröskinai tanügyi hatóságok kötelezővé tették az orosz nyelv­­oktatást. Viözont a híradás sze­rint, némely vöröskinai taninté­zetben az angol nyelv tanulása kötelező tantárgy lesz. Egy az Egyesült Nemzeteknél működő, rendszerint jól értesült külföldi diplomata szerint Tito baráti körben odanyilatkozott, hogy Vörös Kina és a Szovjet­unió közötti viszony sokkal rosszabb, semmint azt a legtöbb ember gondolja. Minthogy Titó­­nak a múltban úgy a Szovjet­unióval, mint Vörös Kínával kel­lemetlen tapasztalatai voltak, azóta fokozottabb érdeklődéssel kiséri a két vörös kolosszus kö­zötti politikai és ideológiai fej­leményeket. Mezey Mária mondotta... (FEC) Az ismert nagy mű­vésznőt súlyos betegsége miatt sokáig nem lehetett Magyaror­szágon a színpadon látni. Ami­kor már gyógyulgatott, kijelen­tette, hogy többet nem lép szín­padra, elég volt. Azután mégis úgy döntött, hogy mégegyszer megpróbálja, hogy miért, azt a Film-Szinház cimü folyóiratban — igy magyarázza: “Cassona ‘A Fák állva haln­­nak’ cimü darabja miatt jöttem vissza a színészethez, az időelőtti nyugdijkérelem küszöbéről, mert ezzel a darabbal én, a szí­nész úgy érzem, ki tudnám fe­jezni a végső igazságot, azt, a­­mire mindig vágytam ... A da­rab hőse a Nagymama, Ő a Fa, aki állva hal meg. S a cim nem véletlen. Az igazi Anya, sőt Nagyanya, valóban olyan, mint a fák. A szimbólum tökéletes, mert a fák bizony etikai szem­pontból többek, mint az emberek. Milyen egy fa? A valóság tala­jából nő ki, s koronája az égbe nyúlik, az emberek feje fölé. A fa csupa önzetlenség és 'csupa szeretet. Csak adni akar árnyé­kot, virágot, szépséget, illatot, gyümölcsöt. Egész élete áldozat és nem kért semmi mást, mint esőt és napfényt: egy kevés sze­retetek A fák mindig mosolyog­nak. Egy fát csak szeretni lehet ... Mi emberek mások vagyunk, de talán tanulhatunk a fáktól e­­gyetlen egyet: jóságot. Ezt a da­rabot azért kell eljátszani úgy, ahogy megírták, hogy eljöjjön egyszer az az idő, amikor a föl­dön csak ‘fa-lelkü’ ember fog él­ni, akik boldogságukat a mások­ért való önzetlen munkában ta­lálják meg.” Castro Európában Prágai hir szerint moszkvai látogatása után a kubai diktátor sorozatos ‘vörösszőnyeges” láto­gatást fog tenni Romániában, Bulgáriában, Magyarországon és Lengyelországban. MINDEN szóra érdemes ma­gyar esemény hü krónikása lapunk. Előfizetési ára egy Rendelje meg rokonainak, évre $3.00, külföldre $4.00. (FEC) Rákosi idejében a kommunista párt zárt, egységes erő volt, minden hatalom forrá­sa. A párt szabta meg a politi­kai, gazdasági, kulturális élet menetét. A párt két nagy oszlo­pa a párt titkárok és a titkos rendőrség, karöltve a számos más intézménnyel, felügyelete alatt tudta tartani az egész or­szágot. Révai, Rákosi az ideoló­gia területén is irányt szabtak. A párt akaratával és intézkedé­sével szemben nem volt fellebe­­zés ... Azután jött Sztálin halála és minden elkezdett olvadni. A Rá­­kosi-abroncs lepattant az ország­ról, a forradalom pedig minden pártkeretet elmosott. A szovjet fegyveres beavatko­zása után hatalomba ültetett Kádár-Marosán-Münnich trió megfelelők a szovjet kormányt kiszolgálni, de a pártnak önálló szellemi irányt nem tudnak ad­ni. A forradalom leverése után egy ideig még próbálkozott a sztálinista csoport, főleg Révai haláláig, hogy újra hatalomba kerüljenek, de ezt nemcsak Ká­dárék akadályozták meg (jól fel­fogott személyi érdekből is), de a politikai légkör sem felelt meg nekik. A Nagy Imre csoportot revizionizmus vádjával bíróság elé állították, vagy félre tették, így az u.n. szovjet-társutasok maradtak a porondon, akik igye­keznek a sztálinista dogmatiku-Az Amerikai Magyar Intézet működésnek első éve komoly si­kerrel zárult le. Az Intézet 1959 szeptemberében kezdte meg e­­redményes munkáját Amerika egyik legrégibb (1766) és legna­gyobb egyetemén, a New Jersey állami Rutgers Egyetemen (Rutgers—The State University of New Jersey). Az Amerikai Magyar Intézet a napokban adott át 5,000 dol­lárt a Rutgers Egyetemnek ab­ból a célból, hogy a magyar nyelv és irodalom tanítása a má­sodik évre is biztosítva legyen. Az első év alatt 14 amerikai e­­gyetemi hallgató, köztük néhány magyar-származású is, tanult magyar nyelvet a többi tantár­gyak mellett. Jövő szeptemberre még többen iratkoznak be ma­gyar nyelvre. Az ország minden részéből érkeznek adományok a szép ma­gyar munka támogatására. Ez is azt mutatja, hogy magyarsá­gunk szívügyének tekinti az In­tézetet, mely minden politikai és vallási ellentét fölé emelkedve: a magyar kultúra, nyelv és tudo­mány ápolását tűzte ki céljául. A Magyar Intézet, illetve az egyetemi magyar tanszék fenn­tartására az eddigi összes ado­mányozók száma az 1959-60 tan­évben meghaladta a háromszá­zat; közöttük húsz adományozó legalább száz dollárral biztosí­totta az Intézet fenmaradását. Az amerikai magyar nagyegye­sületek is az Intézet mellé álltak. Az Amerikai Magyar Reformá­tus Egyesület már 2,250 dollárt adományozott, a William Penn Fraternális Egyesület $1,200-t és az American Life Insurance Association $4504. sok és a revizionisták között va­lamiféle harmadik utat kitapos­ni, de eddig nem sikerült, leg­alább is nem olyan formában, a­­mi a párttagokra vonzó volna. A pártban ma nincs olyan egyéni­ség, aki ennek a harmadik útnak szellemi alapjait le tudná rakni. Sokak szerint ez nem is könnyű feladat, mert a magyarországi kommunista párt nem tehet mást, mint Hruscsov útját kö­vetni, ami viszont túl tekervé­­nyes ahhoz, hogy mindenben ve­szély nélkül lehessen követni. Ezért apártban sokan úgy vélik, hogy okosabb a gazdasági terü­letre összpontosítani az erőt, mint a síkos filozófiai vonalra. Ez viszont gyakorlatilag azzal a következménnyei jár, hogy a gazdasági szakemberek kerültek előre és a párt titkárok egyed­uralma, legalább a jelen szakasz­ban elszürkült. Szakértők szerint egy jelenség nagyon fáj a pártnak: a mun­kásság távolmaradása a párttól. A forradalom után a munkásság ugyanis még szembetűnőbben kimutatta a párttal szembeni magatartását, ami érthető is volt, hiszen ők voltak a forrada­lom katonái és a szabadságharc hásei. A pártvezetőknek a mun­kásság magatartása megváltoz­tatására irányuló gyár- és üzem­­látogatásai eddig körülbelül az­zal az eredménnyel jártak, mint Hruscsov ausztriai kirándulása: közömbös fogadtatás, néma meg­vetés. Minden adomány levonható a jövedelmiadó-alap számításánál. Csekkeket és utalványokat az American Hungarian Studies Foundation (Post Office Box 1084, New Brunswick, N.J.) számlájára kérjük kiállítani. 6000 magyar a római Olimpiászon Hire jár Budapesten, hogy a magyar kormány 6000 személy­nek fogja engedélyezni a kiuta­zást a római Olimpiái Játékok­ra. A kérelmek elbírálásánál a legfőbb szempont a kommunis­táknál az lesz, hogy legyen ga­rancia az országba való vissza­térésre. (Finom kis rendszer le­het az olyan, amelyik igy kell fogja az állampolgárokat, hogy el ne szökjenek hazájukból . . . És csuda nagy esze lehet annak, aki még ezek után se hiszi el, hogy szenvedő rab-nép a mi ma­gyar népünk ott az óhazában s hogy árulók, bitangok, gazok ke­zében van az ország vezetése...!) Kruscsev Kubában Egy a bukaresti vörös csúcs­találkozón elmondott beszédének nyilvánosságra' nem hozott ré­szében Kruscsev azt a kijelentést tette, hogy ő vagy még az ame­rikai elnökválasztások előtt láto­gat el Kubába, vagy egyáltalán nem.. Belrgádi szovjet diploma­ták úgy vélik, ljogy Kruscsev jú­lius 26-án utazik Havanába, Castro politikai mozgalma év­fordulóján. Tudvalevő, hogy Castro diktátor Titót is meghív­ta Kubába. , AZ AMERIKAI MAGYAR INTÉZET MŰKÖDÉSÉRŐL American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents