Függetlenség, 1960 (47. évfolyam, 1-51. szám)

1960-07-14 / 28. szám

In Its 47th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J YOL. XLVII. ÉVFOLYAM — NO. 28. SZÁM Ten Cents per Copy— $3.00 per Year TRENTON, N. J., 1960. JULIUS 14 A derék osztrákok Szt. István koronája nyomában. újból bemutatták a magas is­koláját annak, hogy kell bánni egy Hruácsov féle vörös betyár­ral. Az osztrák szereti a szín­házat, a jó mulatságot, de amerre Hruscsov eljárt, mint az ország hivatalos vendége, alig akadt szájtátó. Az osztrákok újból tüntet­tek. Érzékeltették, hogy un­ják Hruscsovot minden het­­venkedésével. Unták a kom­munista világifjusági találko­zót is annak idején és ez a nagynak szánt megmozdulás, éppen az osztrákok viselkedé­se miatt a legteljesebb közöny jegyében zajlott le. Voltak idők, ismerjük be férfiasán, amikor mi nem sok­ra becsültük az osztrákokat. Opportunistáknak nevez tűk őket. Olyanoknak* akik szeret­nek jól élni és ennek érdekében feláldoznak mindent. Az elvei­ket, a legjobb barátaikat is. Sok keserűség is volt ben­nünk, amikor az osztrákokat csepültük. Történelmi keserű­ség. Ma már tudjuk, hogy nincs, nem volt igazunk. Az osztrákok először 1956-ban, a forradalom idején és után mu­tatták meg a világnak, hogy igenis van bennük hűség. És vannak elveik. Kétszázezer magyar tanú van arra, hogy az osztrákok héha tulmentek a köteles vendéglátáson és meg­mutatták a szivüket. Aáóta azt is megtanultuk, hogy rendkívüli ' politikai ér­zékkel rendelkező nép, amely pontosan tudja, hogy mit kell, vagy mit nem kell tennie. Arányérzéke van. Tudja, hogy a világpolitikai mérkő­zésben szerepet nem játszha­­tik. Nem is próbálkozik , meg Nem ismerik el tör­vényesnek őket Az uralmat bitorló magyaror­szági kommunisták jelentős erő­feszítéseket tesznek, hogy a rendszert nemzetközi vonalon el­ismerjék. Ennek érdekében meg­bízottaik beutazzák szinte az egész világot, kereskedelmi és kulturális szerződéseket kötnek, s ezeket az alkalmakat kihasz­nálják, hogy nemzetközi vonalon az illető országoktól támogatást kapjanak. Mindezek ellenére erőfeszíté­seik két jelentős vonalon, leg­alább is eddig, csődöt mutatnak. Az egyik az Egyesült Nemzetek, ahol eddig négy esetben nem fo­gadták el a rendszer megbizot­­tainak mandátumát, a másik a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal. Az utóbbi most lezajlott ülésén a magyar kommunisták rendkívüli erőfeszítéseket tettek mandátu­muk elismertetéséért. Ennek el­lenére a Genf ben, júniusban le­zajlott ülésen a rendszer megbí­zottai mandátumát nem fogad­ták el, ami azt jelenti, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal ezzel a döntésével ismét hitet tett a forradalom mellett, ahol a magyar népnek törvényes kor­mánya volt és azóta ez nincs. A Fülöp Szigetek delegátusa kije­lentette, hogy itt az ideje, hogy a magyarországi vezetők bizto­sítsák a magyar népnek az alap­vető emberi jogokat, különösen az egyesülés és gyülekezés sza­badságát. vele. De annyit tehet, hogy hi­degen, megvetően fogadja Hruscsovot, a minden vörösek cárját. S ezt meg is teszi. Meg meri tenni, a vasfüggöny árnyéká­ban. Hruscsov vádaskodása Kitűnő osztrákok! nem ismer határt. Nem kiméi semmit és senkit ezen az olda­lon. Néhány hónapig most ez Moszkva politikája s aztán va­lószínűleg újból mézédesre válik Hruscsov és társai hangja. Ez a néhány hónap — amig más elnök kerül a Fehér Házba — arra szolgál, hogy uj eszközök igény­­bevételével megpróbálják a nyu­gati szövetség eresztékeit lazíta­ni. Majd az őszön a szovjet pro­paganda saját színházának te­kinti a new yorki ENSz palotát s onnét próbálja a szabad világ népeit megosztani. Idáig a szovjet taktika nem sok eredménnyel járt. A nyugati szövetség bírja a teherpróbát. De októberben újra bedobja Hruscsov a berlini ügyet s meg­próbálja újból használni a meg­félemlítés fegyverét, amelyet (Folyt, a 2-ik oldalon) A Hawaiiban nemrégiben le­zajlott választások után az Egyesült Államok 50 államá­ban 35 kormányzó a demokra­ta és 15 a republikánus párt tagja. A kormányzó az állam legfőbb tisztviselője, aki füg­getlen minden külső befolyás­tól, beleértve az Egyesült Ál­lamok elnökét is. Csak a saját szavazóitól nem független. A kormányzói hivatalnak orszá­gos szempontból is nagy jelen­tősége van, aminek néha való­ságos ugródeszka szerepe volt az elnöki pozíció elnyerésében. A huszadik század 59 évéből 32 éven át olyan elnökünk volt, aki előzőleg állami kormányzó volt. A megválaszttatás előfelté­tele, hogy az illető az Egyesült Államok polgára és az állam lakója legyen, legalább 30 éves korral. Nők is megválasztha­tok, amire már példák is akad­tak. A kormányzó feladata az, hogy az állami törvényhozás intézkedéséit végrehaj tsa. Csak speciális vád alá helye­zés és elitélés után mozdítható el, akárcsak az Egyesült Álla­mok elnöke. A nemzet törté­nelmében már tizenkétszer elő­fordult, hogy állami kormány­zat ilyen módon megfosztot­ták a hatalmától. A kormányzói jelöltség az előválasztásokon nyerhető el. Minden politikai párt tart ilyen előválasztást (primary), ami­kor is a pártokon belül dönte­nek a jelöltek személye felett. Néhol azonban a pártok állami konvenciója határozza meg, ki legyen a párt kormányzó je­löltje. A megválasztás négy vagy két évre szól, az illető állam alkotmánya értelmében és a legtöbb helyen a kormányzó újraválasztható, minden korlá­tozás nélkül; csak kevés állam­ban korlátozzák a tisztséget két ülésszakra. Mig a többi állami tisztvise­lő politikájának csak helyi fon­tossága van, a kormányzói, vá-Az osztrák sajtót nemrég újból foglalkoztatta Szent Ist­ván koronájának a sorsa. Állí­tólag a Duna valamelyik hídja alatt sülyesztették a Duna vi­zébe. Más verzió szerint a Du­na partján ásták el menekülő magyarok. Kincskutatókat iz­gatja a kérdés és mindig akad valaki, aki nekilát ásni, vagy búvárkodni, abban á remény­ben, hogy több szerencséje lesz, mint elődeinek. Horthy Miklós emlékiratá­ban a következőket írja a ko­ronával kapcsolatban: “A hozzám beosztott, ma­gyarul is beszélő amerikai hadnagy összehozott Pajtás ezredessel, a koronaőrség pa­rancsnokával, aki a magyar koronázási jelvényeket tartal­mazó vas ládát kimentette az országból. Pajtás ezredes je­lentése szerint a lezárt vaslá­dát az amerikaiak vették őri­zetbe. A korona azonban nem volt benne. Mint már többször előfordult a magyar történelem során, ezúttal is elásták és pe­dig Ausztriában. Később hal­lottam, hogy végül is sértetle­nül az amerikaiak őrizetébe került.” Ismeretes, hogy a vasládá­ban volt az ország kardja, jo­gara és almája. A láda három lasztás eredményét az egész ország figyelemmel kiséri. Gyakran az egész országra nézve is fontos kérdések döntik el á választás eredményét. így például a szövetséges kor­mánynak a földművelőkkel szemben elfoglalt álláspontja — ha a földművelők nehézsé­gekkel küzdenek — megbuk­tathatja a kormányzót, ha az uralmon levő párthoz tartozik. Ugyanez megeshetik a mun­kássággal, az iparosokkal és kereskedőkkel is. Az állami kormányzó vi­szont az országos politika irá­nyának a kialakulását befo­lyásolhatja. A nyugati álla­mokban például az árviz-sza­­bályozás, öntözés és erőmüvek szervezését az országos kor­mány szervezi és fizeti, de az államok segítő közreműködése elengedhetetlenül s z ü kséges. Sokan például azt az álláspon­tot foglalhatják el, hogy az ilyen tervek megvalósítását a magán vállalkozásra kell bizni és a kormányzó véleménye en­nek megfelelően befolyásolja a washingtoni kormány dönté­sét. Az általános jólét előmozdí­tásának kérdéseiben a helyi kormányzók á 11 á s f o glalása döntő jelentőségű lehet, az or­szág érdeke tehát az, hogy a szövetséges és állami kormány­zat teljes egyetértésben dol­gozzék együtt. AMERICAN COUNCIL ÚJABB AKNAROBBA­NÁS A VASFÜGGÖNY MENTÉN Az osztrák-magyar határ közelében ismét felrobbant egy akna. A robbanás követ­keztében egy magyar katona szörnyethalt. A robbanás nap­ján a dél-burgenlandi Német­lövő közelében két fegyveres határőr Ausztriába menekült. A két határőr politikai mene­dékjogot kért az osztrák ható­ságoktól. kulcsának egyikét a miniszter­­elnök, a másik kettőt koronaő­rök kapták kézhez. Amikor Horthyt magukkal hurcolták a németek, Szálasi a “nemzetve­zető” úgy akarta törvényes lát­szatát adni uralmának, hogy elővétette a koronát és arra tet­te le esküjét. Közben az oroszok mr a ma­gyar fővárost ostromolták. Nagy nehézségek árán az utol­só percekben sikerült csak át­menteni a koronát és jelvénye­ket Ausztriába. Német kato­nák egyizben vízbe akarták dobni a ládát, mert kellett ne­kik a szekér, amely a ládát vit­te. Állítólag a nyilas miniszte­rek szét akarták oltani maguk között a korona drágaköveit, de a koronaőrség még idejében eldugta a koronát egy széna­pajtában. Közben üzenetet küldtek a közeledő amerikai 7-ik hadseregnek, segítségüket kérve. A segítség nem maradt el és a koronát Augsburga vit­ték. Eisenhower tábornoknak jelentették a történteket. A korona-ládát tanuk jelenlété­ben felnyitották és elképedve tapasztalták, hogy a korona nincs benne. Nyomban hivat­ták Pajtás ezredest, aki meg­magyarázta, hogy a nyilasok­tól és a náciktól tartva elásatta a koronát Ausztriában. Autón vitték az ezredest' a helyszín­re. Mattseeben, a tó partján egy hordóban rejtőzött a ma­gyar nép ereklyéje. Végre va­lóban amerikai kézre került a kincs, amelynek mai értéke több mint 600 millió dollár. Hová vitték a koronát in­nen? Egyesek szerint Rómába, ahol a pápa őrizetére bízták. Más verzió szerint Washing­tonban pihen, várva az alkal­mat, hogy visszakerüljön a magyar fővárosba. Béke-harangok Amikor Eisenhower elnökünk elindult Európába, az úgyneve­zett párisi “summit” tanácsko­zásra (amiből, mint tudjuk, nem lett semmi Kruschev gonoszsá­ga miatt) Amerikaszerte temp­lomtornyokban és más középüle­tekben, ahol csak Charillon ha­rangjáték van felszerelve, meg­szólaltak mindenütt a harangok s a béke himnuszát játszották ugyanabban az időpontban, 15 percen át . George Schulme­­rich harangjátékgyáros felkér­te az összes intéményeket a ha­rangok megszólaltatására, ame­lyek az amerikai nép érzületét visszhangozták . . . “Amióta a Szabadság-harang először hir­dette 1776-ban a nemzet szabad­ságát, a harangok szava e nép lekének vágyát, érzületét szim­bolizálja a béke és szabadság eszményében” — mondotta Mr. Schulmerich. “A harangszó, még a rakétalövegeknek ebben a mo­dern világában is megrázó erő­vel hirdeti ősapáink istenes ér­zéseit, szent hagyatékainkat.,.” Még mindig sok a politikai fogoly ... (FEC) Egy külföldi újságíró végiglátogatta a Vasfüggöny mögötti államokat. Európai munkatársunknak sikerült Pá­rizsban egy rövid beszélgetés so­rán megkérdezni benyomásairól. Többek között ezeket mondotta: “A nyugattól való elszakadás a vasfüggöny mögötti államok­ban is mindinkább erősödik. Az idő mellett a párt céltudatos poli­tikája ezen a téren is megteszi a magáért, mert a kommunista' párt Magyarországon és a többi kommunista államban is min­dent megtesz, hogy a népnek a múlttól és a nyugattól való el­szakadását siettesse. Még a vá­rosok képét is igyekszik ebből a célból minél gyorsabban átfor­málni. Hogy ne emlékeztessék az embereket a régi időkre és hogy a nemzeti múlttól elszakad­ván minél gyorsabban és telje­sebben szovjet emberekké válja­nak. A nyugat számára még az vol­na legszerencsésebb megoldás, ha az orosz, Kínától való félel­mében, nyugattal kibékülést ke­resne. Az internáló tábort Tökölön tényleg feloszlatták. Az amnesz­tia egyébként inkább a közbün­­tényeseken segített, mint a poli­tikai foglyokon. Még mindig sok a politikai okokból bebörtönzöt­­tek száma és a kivégzések is még mindig folynak.” Zarándoklat Mün­chenbe a katolikus Eucharisztikus Kongresszusra Rendkívül kedvezményes re­­pülőutat készít elő a Katolikus Liga Európába a nyár folyamán. Hosszú tárgyalások után a Li­ga ügyvezető alelnökének sike­rült az egyik legnagyobb ameri­kai légitársaságtól egy legújabb tipusu, 110 személyes Super Constellation repülőgépet bérel­ni, mely julius 29-én, pénteken este indul a New York-i repülő­térről Münchenbe, az Eucharisz­tikus Kongresszusra szállítva a zarándokokat. Ezáltal a Ligának sikerült lehetővé tenni, hogy az útiköltség kb. a felére csökken­jen és az oda- és visszautazás mindössze 300 dollár körül lesz. Az európai tartózkodás alatt a résztvevők ellátásáról és elhelye­zésről maguk gondoskodnak. Kívánságra a Katolikus Liga központi irodája minden tekin­tetben segítségükre van úgy el­helyezés, továbbutazás, útlevél­­kiváltás, stb. mint más utazási problémák elintézésében. A résztvevőknek 100 dolláros elő­leget még március folyamán be kell küldeniök, hogy az utazáson való részvételt biztosíthassák. A repülőgép 3 hét múlva, augusz­tus 22-én indul vissza München­ből New Yorkba. A kedvezményes európai re­­pülőutról részletes felvilágosí­tást a Liga központi irodája ad, telefonono, vagy Írásban. Hun­garian Catholic League of Ame­rica, 30 East 30th Street, New York 16, N.Y. Telefon: MUrray Hill 4-3623. MAGYAR tanár-házaspár otthonra vágyó magyar házvezetőnőt keres, bentlakással, Tarrytownban, New York mellett. Két gyermek van, az egyik iskolás, a másik jövőre megy iskolába. Jelentkezők írjanak az alábbi címre: Dr. Horváth, 11 Park Ave., Tarry town, N. Yr ÁLLAMI KORMÁNYZÓK Nyugati figyelő... írja: RÉTHY LAJOS A JAPÁN BUMERANG Miután Hiroshima és Naga­saki városokat az amerikai lé­gierő atombombái percek alatt üszkös romokká változtatták, a könnyen békülő amerikai úgy érezte, hogy elégtételt kapott Pearl Harborért. Truman el­nök kormánya háborúért nem a japán népet, hanem az ott uralkodó félfeudális rendszert vontá felelősségre. Ez az elgon­dolás késztette Amerikát arra, hogy megtorlás helyett az ot­tani rendszer demokratizálásá­ban keresse a megoldást. 1945-óta hat billió dollárt, költöttünk Japánban. A japáni termelés már régen túlhaladta a háború előtti színvonalat. Az 1959 esztendő 11 százalék emelkedést mutat. Ma Japán a világ negyedik ipari hatalma. MacArthur tábornok megszál­ló csapatai nem elnyomókként, hanem segítőtársként közeled­tek a japán néphez. A háború befejezésekor a japán föld­művelők 48 százaléka bérelt földet müveit. Amerikai nyo­másra a japán kormány 4,500,- 000 aker földet osztott ki a nincstelen farmerek között. Ma csak a földművesek 9 százalé­ka bérli alföldjét. Az amerikai mintájú alkot­mány szervezkedési és sztrájk­jogot biztosított a munkások­nak. A parlamentbe titkos szavazattal küldték képviselő­iket a japánok. Köztük az ed­dig elnyomott japán nők, akik egyenjogúságukat szintén Amerikának köszönhetik. VÉKONY DEMOKRATA MÁZ Normális időkben Amerika terve sikerülhetett volna. A japán nagyszerű imitátor. A szupermarket és az amerikai pirosító, no meg az amerikai rázós muzsika, amellyel a mai Japánban lépten-nyomon talál­kozunk, csak a felszínen mo­zognak. Idő kellett volna ah­hoz, hogy a megszálló hatalom által diktált demokratikus re­formok a japáni élet mélyébe szívódhassanak. Vörös Kina és a Szovjet Unió azonban nem engedhetik meg, hogy Ázsia kellős köze­pén egy demokratikus, pros­peráló Japán épülhessen. Mi, akaratlanul bár, a kulisszák mqgött leselkedő vörösök szá­mára hajtottuk a vizet. íme egy néhány kirívó példa: A közoktatás átszervezésé­nek idején azt követeltük, hogy a régi rendszerhez hü pedagó­gusok ne jussanak szerephez, így történt, hogy a Nikkyoso (tanítók szakszervezete) 600,- 000 tagja felett “uj elemek’ ragadták meg a vezetést. Nem puszta véletlen az, hogy ezek az uj elemek a régi, elcsépelt marxista nótát fújják és a ja­pán iskolákban marxista taní­tók mérgezik a gyermekek agyát. A munkásvédelmi törvények szövegezése idején azt köve­teltük, hogy a szakszervezeti tagdijat, amerikai mintára vonják le a munkás béréből. Gombamódra nőttek a szak­­szervezetek Japánban —■ de nem volt vezetőségük. A ku­lisszák mögött bujkáló vörösök azonnal befurakodtak az álta­lunk teremtett légüres térbe. Akira Iwai, egy 32 esztendős kommunista párttag lett a 3,- 500,000 tagot számláló Sohyo szakszervezeti központ főtit­kára. DIVAT DIÁKNAK LENNI 1848 március 15. RÉGEN VOLT! Abban az időben a vi­lág fiatalságához lassan ért el a hir. Régen elfelejtette min­­deneki, hogy a Duna-medencé­­ben egy maroknyi diák direkt­­akciója robbantott ki egy sza­badságharcot. 1956 októberre azonban, a rádió és a gyors repülőgép kor­szakában robbant bele a re­ményvesztett ifjú generáció tudatába. Magyarországon el­bukott az ifjúság által ger­jesztett forradalom. De Kore­ában és Törökországban puszta demonstratív akció kormányo­kat buktatott meg. A japán diákság nem Ame­­rika-ellenes. Hiszen minden szabadságát Amerikának kö­szönheti. A Zengakuren diák­­szervezet lavina módjára nőtt. 677,000 tagot számlál. Mint a többi uj tömegszervezetek ese­tében, a diákságnál sem voltak vezetésre alkalmas uj elemek, így lett Nobuo Aruga 22 éves joghallgató a szervezet veze­tője. Mig az édesapja császár­iul ezredes volt a mandzsuriai fronton, a fiatal Aruga tagja lett a kommunista pártnak és a /háttérből operálok becsusz­­tatták a diákok élére. Ha már idáig szerencsésen eljutottunk, akkor illő lesz a sötétben bukálók vezérét is be­mutatni. Sanzo Nozaka, a ja­pán kommunisták vezetője 68 éves. A huszas évek elején ke­rült Moszkvába. A második világháború kitörése idején már a Komintern végrehajtó bizottságának tagja volt. A komintern küldte Kínba, hogy az ottani vörösök tanácsadója legyen. Japán behódolása után puszta udvariasságból ameri­kai repülőgépen vittük haza Japánba. Mi minden alkalmat megadtunk neki, de mégsem tudott egy nagy vörös pártot építeni. Mintegy 40,000 tagja van a Japán Kommunista Párt­nak. Az öreg róka tehát mással csináltatja a munkát. Eisen­hower látogatása előtt közel másfél millió dollár futott be Nozaka egyébként sovány pártkasszájába. A guruló ru­belek következményét láthat­tuk azután a lapok első olda­lán. Minden tüntető diák napi­dijat kapott. Kiabálás $1.00, kődobálás $2 naponta. Veszé­lyesebb munkáért dupla. Amikor tehát bosszankodva olvassuk a lármás japán ki sebbség sikereit, vegyük te­kintetbe a fentieket. Tulnagy adagokban adtuk a szabadsá­got a félfeudális japán népnek. Nem volt idejük megemészteni. UTOLÉRNI ÉS TÚL­HALADNI — Nagyszerű fiú vagy! Meg tudnád-e mondani, hogy mi a — Amerika egy rettentő or­szág! A munkások éhen halnak a kapitalista elnyomás alatt! — hadarja a kis Iván. hét éves terv célja? — kérdezi a szovjet tanító. —Utolérni Amerikát! — fe­leli Iván. NYUGTÁVAL DICSÉRD A NAPOT - - - ELŐFIZETÉSI NYUGTÁVAL DICSÉRD A LAPOT! American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság

Next

/
Thumbnails
Contents