Függetlenség, 1960 (47. évfolyam, 1-51. szám)

1960-01-07 / 1. szám

In Its 46th Year of Publication, This Weekly h the Oldest Hungarian Newspaper Edited and Published in Trenton, N.J VOL. 46. ÉVFOLYAM — NO. 1. SZÁM Ten Cents per Copy—$3.00 per Year TRENTON. N. J.. 1960. JANUÁR 7 A magyarországi Két uj esperes az Amerikai Magyar Református Egyházban kommunista párt három évig változatlanul állította, hogy az 1956-os forradalmat kívülről készítették elő és külföldi im­perialista körök irányították. A most lezajlott párt-kong­­ressszuson nagy meglepetést keltett Hruscsov kijelentése, aki őszinteségi hullámában kö­zölte, hogy a forradalmat a magyar nép a Rákosi-klikk el­len vívta. A kijelentés termé­szetesen fél- vagy negyed-igaz­ságot tartalmaz, mert a forra­dalom a kommunista rendszer és a Szovjet megszállás ellen Magyarország függetlenségé­ért és a nép szabadságáért tört ki. De a kommunistáknál már az is nagy dolog, ha negyed igazságot mondanak. Hruscsov kijelentése rendkí­vül megzavarta a magyar kommunistákat és egymás után kellett átírni beszédeiket és ki kellett hagyni a külföldi impe­rialistákat és be kellett nekik is ismerni, hogy a forradalom a magyar nép felkelése volt. Ilyen beismerést tartalmaz Biszku belügyminiszter elv­­tás beszéde, aki kijelentette, hogy “felderítettük, megtalál­tuk az ellenforradalom előké­szítésében és irányításában ve­zető szerepet vitt személyeket és átadtuk őket a Magyar Nép­­köztársaság igazságügyi szer­veinek, hogy elnyerjék méltó büntetésüket.” Ezen személyek között pe­dig nincs egy külföldi sem, csak óhazai magyarok. Komó­csin Zoltán, a kommunista If­júsági Szövetség főtitkára is beismerte, hogy az ifjúság egy része fegyverrel a kezében harcolt a rendszer ellen. Ezzel természetesen azt is elismer­ték, hogy a megszálló szovjet hadsereg a pártot védi a nép ellen. A kommunista párt kongresszusán sokat foglal­koztak a szabad világ magyar­ságának működésével és mivel azt szidalmakkal illették, az idekint tartózkodó magyarok elkönyvelhetik, hogy jó mun­kát végeztek. Biszku “belügy­miniszter” miközben cáfolni igyekezett azt az állítást, hogy Magyarországon sokan van­nak börtönben, ezt mondta:. “100,000 lakosra Magyaror­szágon 1958-ban 630 büntető ítélet esett.” Ha tehát elfogadjuk Biszku állítását, akkor ez azt jelenti — tekintettel, hogy az ország lakossága majdnem tízmillió — hogy 1958-ban 63,000 bün­tető ítéletet hoztak. Mivel pe­dig Biszku “elfelejtette” kö­zölni, hogy a 63,000-ból hány volt a köztörvényi és hány a politikai okból elhangzott Íté­let, nem kétséges, hogy a dön­tő többsége politikai volt, tehát legalább 50,000 magyart Ítél­tek el politikai okokból. S mennyi lehetett az 1957-ben elitéltek száma, amit Biszku meg sem mert említeni, csak az 1955-öt, amikor 90,800 sze­mélyt ítéltek el. 1957-ről, a. magyar nép súlyos évéről, ami­kor tetőfokán volt az ártatlan szabadságharcosok üldözése, Biszku mélységesen hallgat. Biszku hosszú beszédében egy szóval sem említi, hogy hány személyt' végeztek ki 1957-ben, vagy 1958-ban. Azt hittük, hogy az általunk használt adatok túlzások, most Biszku elvtárs “védekezése” után — sajnos — be kell lát­nunk, hogy sokkal több ma­gyart végeztek ki és Ítéltek börtönre, mint hittük. A “Füveskert” angolul Az Amerikai Tudományos Akadémia külügyi osztályának alelnöke, E. C. Rowan, a Coor­dinated Hungarian Relief szer­vezésében megkezdte a “Fü­veskert” c. verseskötet angol kiadásának előkészítését. A ki­adáshoz bizonyos számú elő­­megrendelés szükséges. Kér­jük olvasóinkat és barátainkat, hogy akár a maguk részére, akár angolul beszélő külföldi barátaiknak rendeljék meg a kötetet. Fizetni csak a könyv kézbesítése után szükséges. Az Antológia ára vászonkötésben $3.50 lesz. Az előre megrende­lők részére a kiadó 40 százalé­kos kedvezményt biztosit: $2.10 (és 15c postaköltség). Cim: Coordinated Hungarian Relief, 1761 “R” St., N.W., Washington 9, D. C. Nasser barátkozni akar A fanatikus egyiptomi dik­tátor, aki a szovjet barátság tü­­zénél már kezdi megégetni a kezét, újra a nyugat barátságát kezdi keresni. Kijelentette, na­gyon szerette volna, ha Eisen­hower elnök Egyiptomba is el­látogatott volna, hogy a függő­ben levő problémákat megbe­szélhessék. Nasser olyan politi­kus, aki eső után nyitja ki az esernyőt. az ítéletnek már eleget tett, akkor deportálják. A Bevándorlási Hivatal fel­kéri az összes egyházakat, egyesületeket, klubokat, egyle­teket és intézményeket, me­lyeknek külföldi születésű nem polgár tagjai vannak, vagy ilyeneket sgélyeznek, hogy fi­gyelmeztessék az idegeneket a jelentkezési kötelezettségük­re. Az Amerikai Magyar Refor­mátus Egyház Keleti Egyház­megyéje múlt áprilisban tartott közgyűlésén úgy döntött, hogy a jobb szolgálat érdekében két részre oszlik. 1928-ban eredeti­leg hat egyházzal alakult meg az akkori független egyház keleti egyházmegyéje, 1959-ben húsz egyházközség tartozott a keleti egyházmegyéhez. Az uj két egyházmegye: new yorki és keleti 1960 január 1-én kezdték meg önálló működésűket. Az egyháztanácsok Nt. Ábrahám Dezső perth amboyi lelkipász­tort választották meg a keleti egyházmegye esperesének. Kele­ti egyházmegyébe tartoznak a New Jersey állam területén ta­lálható egyházak. EEgyházme­­gyei gondnok Szentmildóssy Albert perth amboyi presbiter lett. A new yorki egyházmegye esperesévé pedig Nt. Csordás Gábor new yorki lekészt válasz­tották meg, aki 1955-től a régi egyházmegye esperese volt. Egy­házmegyei gondnoknak a new yorki egyháza^ Kiss István A William Penn Fraternális Egye­sület gyűlése Ezúton is felhívjuk tagtár­saink szives figyelmét, hogy a januári gyűlésünket vasárnap, január 10-én délutkn két órai kezdettel tartjuk a William Penn kerületi iroda gyüléstermében, 1030 S. Broad Streeten. Kérjük tagtársainkat, hogy lehetőleg minél nagyobb számban jelen­jenek meg, mert ezen a gyűlésen tartjuk a tisztviselők választá­sát az 1960-as évre. Tagtársi tisztelettel, a Vezetőség. noughkeepsiei presbitert vá­­asztották meg. Nt. Ábrahám Dezső, Nt. Csor­dás Gábor esperesek és Szent­­miklóssy Albert egyházmegyei gondnok ünnepélyes beiktatása 1959 december 27-én vasárnap délután volt a perth amboyi ma­gyar református templomban. Alkalmi beiktató beszédet mon­dót Ft. Dr. Béky Zoltán püspök, aki az esküt kivette, szolgálatok­ban segédkezett Tiszt. Komjáthy Aladár roeblingi lelkész, a régi keleti egyházmegye jegyzője. A Keleti Egyházmegye népe nagy reménységgel tekint Nt. Ábrahám Dezső esperesi szolgá­lata felé. A new yorki egyház­megyében pedig Nt. Csordás Gá­bor esperes folytatja azt a ki­váló szolgálatot, melyet 1955-től végzett a régi egyházmegye élén. Teljes gőzzel folyik a rabországok kény­­szerintegrációja Hruscsov nyugat felé irányí­tott propagandája egyre a hi­deg háború felszámolásának tételét hangoztatja. A nyugati közvélemény könnyen jut arra a hamis következtetésre, hogy a feszültség látszólagos eny­hülése egyet jelent a raborszá­gokban végbemenő bizonyos li­beralizálódással. Ennek hom­lokegyenest az ellenkezője tör­ténik. Moszkva a január else­jén megindult közös, az egész szovjet blokkot felölelő öt éves terv keretén belül elrendelte a szovjet blokkon belüli eddigi legtökéletesebb politikai, gaz­dasági és kulturális összehan­golást. Ennek elérésére kímé­letlen harcot indítanak a hiva­talos pártvonaltól való minden­nemű eltérés ellen. Nem-polgároknak jelentkezni kell! Mindazoknak, akik 1960. jan. 1-én ebben az országban tartózkodnak :akár külföldi állampolgárok, akár hontala­nok (DP), akár mostanában érkezett menekültek (tehát idegenek, “aliens”), január 2- ika és 31-üké között be kell je­lenti lakócimüket a Bevándor- Isi Biztosnál (Commissioner of Immigration and Naturali­zation). Nem számit az, hogy mint csecsemő érkezett ebbe az országba vagy évtizedek óta lakik itt. A jelentkezés az előírás sze­rinti űrlapon történik, mely minden postahivatalnál, vagy bevándorlási és polgárosodási hivatalnál kapható. A kitöltött és aláirt űrlapot személyesen kell a postahiva­talban, fagy a bevándorlási és polgárosodási hivatalban átad­ni. Nem szabad a postaszek­rénybe dobni. A postahivatal az átvett jelentkezési kártyá­kat a Bevándorlási Hivatalhoz juttatja el. A kártyaürlapokat gondo­san kell kiállítani. Fel kell tüntetni azon az idegen re­gisztrálási számát (a regisztrá­lási kártyát az idegen mindig tartozik magánál tartani, an­nak elmulasztása miatt pénz­bírságra vagy elzárásra Ítélhe­tők) , a teljes nevét és lakcímét, a születési helyét és idejét, az Egyesült Államokba érkezésé­nek helyét (a kikötőváros ne­vét, ha hajón jött, a repülőgép­állomás helyét, ha repülőgépen jött) és időpontját. Az idegen jelenlegi cimeként az 1960 ja­nuár 1-i lakáscímét kell meg­adni. A törvény előírja, hogy az idegenek arra a kérdésre, hogy mely állam polgárai, korább: állampolgárságuk megjelölésé­vel felelnek, hozzátéve azt, hogy most hontalanok. Aki ma­gyar állampolgár volt, de most hontalan, ezt Írja be: “Former­ly Hungarian, now stateless,” vagy “Formerly Hungarian, now Refugee.” Azok a külföldi állampolgá­rok is, akiket ideiglenesen en­gedtek be az országba, kötele­sek ennek a januári jelentke­zésnek eleget tenni. 14 éven aluli gyermekek je­lentkezési kártyáit a szülők­nek, vagy a gondnokoknak kell kitölteni. Ha egy ameri­kai lakos külföldi, azonban ideiglenesen nincs az Egyesült Államok területén a jelentke­zés időtartama alatt, úgy az Egyesült Államokba visszatér­te után tiz napon belül kell je­lentkeznie. Ha a külföldi vagy annak gondnoka elmulasztja a jelent­kezést készakarva,, vagy nyo­mós ok nélkül, elfogható és de­portálható, esetleg börtönre vagy pénzbüntetésre is ítélhe­tő deportálása előtt és csak ha IS TEN I Mikor a villamos csilingel, Vagy ha a kedves kenyeret szel, S elvál a kenyér a karajtól, Az Isten megjelenik akkor. őt én már igen sokszor láttam; Fáradtan feküdtem az ágyban, ő jött s megláttam szemlehuny tan, Éppen, amikor elaludtam. Egyszer borotvát vizsgálgatva Ujjamat végighuztam rajta. Nagy hideg támadt, nehéz, fojtott, Még a csontom is megborzongott. Gondolatban tán nem is hittem; De mikor egy nagy zsákot vittem S ledobva, ráültem a zsákra, A testem akkor is őt látta. Most már tudom őt mindenképpen, Minden dolgában tettenértem. S tudom is, miért szeret''engem, Tettenértem az én szivemben. II Hogyha golyóznak a gyerekek,. Az Isten közöttük ott ténfereg. S ha egy a szemét nagyra nyitja, Golyóját ő lyukba guritja. Ha hideg a föld leheverni, A napot nagy felhőkbe rejti. És meg-megráncigálja fürtünk, Úgy mondja meg, hogy le ne üljünk. Úgy mondja mell\kk ő sohase gondol magára, De nagyon ügyel a világra. A lányokat ő csinosítja, Friss széllel arcukat pirosítja. ö vigyáz a tiszta cipőre, Az utcán is kitér előre. Nem tolakszik és nem verekszik, Ha alszunk, csöndesen lefekszik. Hogyha a jóság csak but hozhat, Akkor megenged minden rosszat. S ha velünk mégis találkozik, Isten sohasem csodálkozik. III Istenem, én nagyon szeretlek, Én szive lennék a szivednek. Ha rikkancs volna mesterséged, Segitnék kiabálni Néked. Hogyha meg szántóvető lennél, Segitnék akkor is mindennél. A lovaidat is szeretném, Szépen, okosan vezetném. Vagy inkább ekeszarvát fogva Szántanék én is a nyomodba. A szikre figyelnék, hogy ottan A vasat még mélyebbre nyomjam. Ha tanár lennél, én ügyelnék, Hogy megtanulják jól a leckét. S odahaza a sok tanítvány Dolgozatát is kijavitnám. Nem zavarnálak ennél, annál, Tudnám én jól, mire mit adnál. S bármi efféle volna munkád, Velem azt soha meg nem unnád. Ha nevetnél, én is örülnék, Vacsora után melléd ülnék. Te az én szivemet elkérnéd S én hosszan, sok szépet mesélnék. JÓZSEF ATTILA Kibővítik a Társadalmi Biztosítást Egészségügyileg is biztosí­tani kell a 65 éven felülieket: ezt a gondolatot többször em­legettük már, de Washington­ban soha nem volt mindkét po­litikai párt részéről úgy támo­gatva, mint most. Hogy miért pártolja most mindkét politikai párt ezt a hiánytpótló kérdést, annak nagyon egyszerű a ma­gyarázata. Közeleg a 1960-ik évi elnökjelölés és választás. Hivatalos kimutatás szerint Amerika lakosságából ezidő­­szerint 15 és fél milliót meg­haladja a 65 éven felüli férfiak és nők száma. Egy ilyen ko­moly, számottevő szavazat­mennyiséget egyik politikai párt sem akar elveszteni. Azért van az, hogy amikor a demok­raták ilytn közérdekű ügyet kezdeményeznek az elnökvá­lasztás évében, a republikánus párt is támogatja azt. Nagy re­mény van arra, hogy ez a tör­vény az elnök-jelölést megelő­ző hónapban már az elnök asz­talára kerül aláírás végett. Az idősebbek egészségügyi biztosítása nélkülözhetetlenül szükséges. Aki már kapja a társadalom-biztosítási segélyt, azok számára most a legma­gasabb $128.50 havonként. Ahol a férj és feleség mind­ketten jogosultak, a, feleség fe­lét kapja annak az összegnek, amire a férj előbbi kereseténél fogva jogosult. Kivéve azt az esetet, áhol a feleség is külön hasznothajtó munkát végzett, mely esetben a keresete után járó magasabb összegre jogo­sult, a férj keresete utáni fél­részt pedig nem veheti igénybe. A most fizetett társadalom­­biztosítási összeg szűkösen, jó beosztás mellett fedezi a meg­élhetést, de nem elég arra, hogy betegség esetén orvost, orvosságot és kórházi költséget Temetők csendje Magyarországon A U. N. Nagytanácsa előtt egy listát mutattak, melyet a magyar lapok , és a távirati iro­dák alapján állítottak össze és csupán ezek 675 súlyos börtön­­büntetésről és kivégzésről em­lékeztek meg. Azóta a magyar vörös kormány eltiltotta a poli­tikai kivégzésekről és letartóz­tatásokról szóló híradásokat. És Kádárék most büszkén je­lentik, hogy Magyarországon csend és nyugalom van. Igen, de ez a temetők csendje és nyugalma. “Mindent meg­írhatnak ...” Suslov szovjet h. miniszter­­elnök a moszkvai újságíró gyű­lésen kijelentette, hogy a szov­jet újságírók teljesen szabadok és mindent a világon megírhat­nak, csak egyet nem tehet­nek : nem szabad TÉVED­NIÜK! De mi a “tévedés”? Té­vedés, ha az igazat megír­ják. És halálos tévedés, ha a bolsi rendszert kritizálni is merik. Ez tehát a “teljes” bol­si szabadság. Suslov kijelen­tését a szemtelenség világre­kordjának lehet csak minősíte­ni. FiA AZT AKARJA, hogy vál­lalkozása sikerüljön, hirdessen a mi lapunkban! lehetne belőle fizetni. Az elő­rehaladott korban gyakran fordul elő betegség. Akinek nincsen külön jövedelme, vagy megtakarított pénze, az nem mehet orvoshoz, mert nincsen miből fizetni az óriási magasra emelt orvosi dijat és az orvos­ságot. Ha ez a törvény keresz­tül megy, az idősebbeknek is lesz orvos, orvosság és kórház. Az ilyen gyógykezelésért a szövetségi hatóság fogja a tör­vény által megszabott dijakat fizetni. Most még azt kell tudnunk, honnan veszik azt a pénzt, amiből ezt a hiánytpótló újítást fedezni tudják? 1960 január elsejétől a munkás és munka­adó, a mostani 2V& % helyett 3% Social Security adót fog fizetni. Most a legmagasabb összegig $4,200 után fizetünk, del960 január 1-je után $4,800 után fogunk fizetni. 1961-ben a befizetés 31/4% lesz, úgy az a munkaadó, mint az alkalma­zott részéről. Az igy befolyó összegből lehet fedezni a 65 éven felüliek orvosi gyógyke­zelését. Ehhez minden hasz­nothajtó munkát végző mun­kás keresetéhez mérten járul hozzá. Szükség esetén azonban a segélyt joggal veheti igény­be. Amerika dolgozó népe 36 százalékának évi keresete a 4,200 dollárt nem haladja meg. Rövid időn belül ezekről is gondoskodni kell, hogy szükség esetén nemcsak a csa­ládfő, de gyermekei is — meg­szabott minimális díjazás mel­lett — orvosi és kórházi keze­lésben részesülhessen. Amit ma sok család, pénzhiányában, a magas árak miatt már nem tud igénybe venni. Ezek korszerű, valóban hi­ánytpótló újítások. Ezután jön még sok más társadalmi intéz­kedés, ami hivatva lesz nem­csak enyhíteni, de gyökeré­ben elfojtani a gyors szapo­rodás következtében fellépő társadalmi bajokat. Az itt em­lített társadalmi intézkedésie­ket, ezeknek mielőbbi beveze­tését teljes erejével pártolja az A. F. L. és C. I. O. uniók iparilag szervezett nagyszámú tagsága. 7000-százalékos haszon De ezt ki kell Írnunk betűk­kel is: HeTEZER százalékról van szó, melyet a szenátusi vizsgálóbizottság szerint a nagy amerikai gyógyszergyá­rak vágnak zsebre számos gyógyszeren. (És ezek a paten­­tirozott rablók még mindig nin­csenek dutyiban!) Moszkva kávét fog inni Mint ismeretes, az oroszok ép úgy, mint a kínaiak, hires teaivók. A szamovár és az orosz el sem választhatók egy-, mástól. Most Kruscsev a brazi­lokat azzal akarja magához édesgetni, hogy nagymennyisé­gű kávét rendelt és a párt meg fogja parancsolni a vörösök­nek, hogy tea helyett ezentúl kávét igyanak. . . . Vigyázat, Kruscsev elvtárs, Amerikában 183 évvel ezelőtt a tea miatt tört ki a szabadságharc. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság

Next

/
Thumbnails
Contents