Függetlenség, 1959 (46. évfolyam, 1-53. szám)

1959-06-18 / 25. szám

In Its 46th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited and Published in Trenton, N.J. VOL. 46. ÉVFOLYAM — NO. 25. SZÁM Ten Cents per Copy—$3.00 per Year Moszkva harapófogójának uj szorítását érzik megint a rab népek s a félelmetes előjá­ték ismertető jeleit felfogták már a dermedt szivek Buda­pesten, Kolozsvárt, Pozsony­ban és másutt a vasfüggöny mögött. És a vasfüggönyön in­nen is: Bécsben,,Bonnban, Zü­richben, ahol érzékenyebbek a felfogó antennák, mint példá­ul Washingtonban. Ezeken a hasábokon a múlt alkalommal irtunk már a ké­szülő uj vörös birodalomról, a tervbevett államközösségről, amely Vladivosztoktól és Sán­­gájtól egészen Hegyeshalomig terjed. “Ne fesd a falra az ördögöt, mert megjelenik!” — tanítja a magyar közmondás. Volt úgy elégszer, hogy nem festettük s mégis megjelent. Nincs annak értelme, hogy a homokba dugjuk a fejünket, a perzselő számum kavargását figyelni kötelességünk. Hruscsov, a vörös cézár A magyar bauxit, uránium feldolgozását ezután még inkább Moszkvából inté­zik, mint intézték ezelőtt. A vörös birodalmi közösség köny­­nyü ipari gépeket, mezőgazda­­sági gépeket, vasúti tartályko­csikat, folyami hajókat, sze­mélyszállító autóbuszokat, mozdonyokat vár a magyar ipartól. Ezen kívül cukrot és — természetesen — búzát. Moszkva nem tűr halasz­tást ,mint a jelekből látszik. Nyugateurópa példátlan gaz­dasági virágzása az egyik sür­gető ok. A másik, természete­sen az, hogy pusztuljon ki a rab népekből a felszabadulás­nak még a legparányibb remé­nye is. Ez a remény amúgy is legfeljebb csak pislákol. Negyedik évi William Fenn Nap Tree! ónban legutóbb Tiranában, a jelen­téktelen Albánia jelentéktelen fővárosában mutatta meg ud­varát a világnak. És nincs a történelemnek világhódító csá­szára, akinek valaha ilyen, az egész földtekét átfogó udvara lett volna. Ott voltak a kínai­ak, a koreaiak, a vietnámiak, szintugymint a magyar vörö­sek és a többiek. Nemcsak egyszerű talpnyalásra járul­tak. Ennél sokkal több történt. A vasfüggöny és a bambusz­függöny mögül összegyűltek mind a gazdasági szakértők, tervezők, hogy egységes neve­zőre hozzák Hruscsov vörös birodalmát. Jelentésükbe be­vették a Bákutól Budapestig tervezett olajvezetéket, az egységesített vülanyerőmüvek leírását, a vasérc, szén és más fontos ásványok szétosztását. Ezernyi mindent. És ott, Albá­niában Hruscsov kiadta a pa­rancsot, hogy az uj tervek szerint teljesítse mindenki a maga kötelességét. Utána Hruscsov Budapestre repült, hogy megölelje Kádár Jánost s megigyék egy pohár barackpálinkát. A vörös cár mehetett volna Bukarestbe, Prágába, vagy máshová, de ő pont Budapestet választotta. Nem véletlenül. A magyar for­radalom emléke még elevenen él Hruscsovban. Erősen tart attól, hogy a fásultnak, min­denbe beletörődött,nek látszó nyakas magyarok még mindig okozhatnak valami bosszúsá­got. Az uj vörös birodalom képe voltaképpen nem Hruscsov eszméje. Még Sztálin találta ki, amikor létrehozta a közös gazdasági tanácsot, amely le­hetővé tette a közép-keleteu­­rópai népek tervszerű kiszipo­lyozását. Ennek a műveletnek a magyar forradalom vetett véget, legalább is igen jórész­ben. Most Hruscsov elérkezett­nek látta az időt a hurok szo­rosabbra fogására. A Sztalin­­féle közös gazdasági tanácsot uj életre hívta s kiadta a pa­rancsot az egész vörös biroda­lom egységes megszervezésé­re, a jelenlegi határok figye­lembevétele nélkül. A gazda­sági egységesítésen van a hangsúly — politikailag a rab népeknek amúgy sincs szavuk. A Wm. Penn Egylet Trentoni 13-V fiók hagyományos évi, im­már negyedik WILLIAM PENN NAPJÁT a Hamilton Grove piknikhelyen tartja, a Klockner Roadon, vasárnap, julius 19-én. A Kára-Németh rádiózenekar fogja a muzsikát szolgáltatni. A rendező bizottság tagjai: Mayer János elnök; Radvány Ferenc igazgató, társelnök; a jegybizottság elnöke Smith Jó­zsef, a bárnál ifj. Radvány Fe­renc működik. A hűsítők és fagylalt szolgáltatásnál Dobos László, az ajtójegyek elnöki-cso­portját Molnár Ferenc, Kerekes Andy és Szamosszegi Jenő kép­viselik. Jegyek kaphatók Nemes Károlynál, Hegedűs Jánosnál, Vágott Istvánnál és Graycár Andrásnál. A konyha elnöke: Takach János, a hirdetésekről Virok Aleü és Takach János gondoskodnak. Hirdetés-ügyek, Smith Joe és Révész Lajos. Változó irányzat A komolyabb amerikai poli­tikai folyóiratok évtizedekig a “Kisántánt” bűvkörében álltak. Most az amerikai egyetemi in­­tellektuellek agyában kezd az a felismerés megérlelődni, hogy a volt Kisentente országainak ■nemzeti törekvéseit csak Moszk­va óhajtja kielégíteni, mivel a humanisztikus nyugati és objek­tiv gondolkodásmód érvényre­­juttatása kizárna a mai helyzet­hez hasonló teljesen egyoldalú megoldást. A “Current History” cimü havi politikai folyóirat, a­­mely sokáig a Kisentente gon­dolkozásmód szócsöve volt A- merikában az 1959 áprilisi szá­mában cikksorozatot jelentetett meg a volt Kisentente államok­ról. A Csehszlovákiával foglal­kozó cikk Csehszlovákiát Moszk­va mintacsatlósának nevezi. A Jugoszláviával foglalkozó cikk szerint a jelentős Szovjet-Jugo­­szláv ellentétek ellenére a Szov­jet-Unió és Jugoszlávia mindig megegyeztek az alapvető kérdé­sekben és mindig nyitva tartot­tak egy ablakot a teljes kibékü­lés létrehozására. A Romániáról szóló cikk Romániát a szomszé­dok által leggyíilöltebb ország­nak nevezi és hozzáteszi, hogy a románok Moszkva nélkül soha sem tarthatnák fenn a mai Nagy-Romániát. Szamosszegi Marianne és Orosz Jenő esküvője Junius 13-án, szombaton délelőtt a trentoni Szt. István r. k. templomban örök hűséget esküdtek egymásnak Szamosszegi C. Marianne, — Szamosszegi Jenő és neje trentoni lakosok leánya — és Orosz E. Jenő, — Orosz Gergely és neje, 204 Somerset St. New Brunswick-i lakosok fia. Ft. Kish A. Gyula plébános végezte az esketési szertartást s adta reájuk az egyház áldását. OROSZ E. JENŐNÉ, SZAMOSSZEGI MARIANNE A bájos menyasszony édesap­ja karján vonult be a templom­ba, gyönyörű fehér-tafeta, gyöngyszegélyes, csipkés ruhá­ban. Dorothea Thomas volt a nyoszolyólány, a koszorúslányok pedig: Ceglédi Judith, Nancy Walsh, Orosz Sandra (vala­mennyien Trentoniak) és Rát­­kay Margó (Miami, Fia.) A vő­fély Horváth Viktor volt, a ko­szorúslányok kísérői pedig: Ar­thur J. Holland, Trenton polgár­­mestere, Orosz J. Antal, Bodnár D. Raymond és George Buono. Az esküvő után 250-teritékes la­kodalom volt a trentoni Stacy Trent szállóban. Az ifjú pár a jCaribbeai szige­tekre ment mézeshetekre és Lakewood, N.J.-ben fog lakni, a­­hol Orosz Jenő, — aki a Rutgers Egyetemen szerezte Bachelor és ÚJABB DIÁKPER Május 18-án 12 magyar diá­kot Ítéltek el Kádárék. Két di­ák életfogytiglani börtönt, a többi 5-8 évig terjedő fogház­­büntetést kapott. A rezsim sze­rint a diákok az újra éledő “MEFESZ” tagjai voltak. Egy héttel korábban egy másik tit­kos diákperben két diákot ha­lálra ítéltek. ÁTSZERVEZTÉK A MA­GYAROK ELLEN KÉM­KEDŐ SZERVEZETET Nemrég megalakult a “Ma­gyarok Világszövetségének” uj elnöksége. Az uj elnök Szaka­­sits Árpád lett. A'nem kommu­nista “disztagok” közt szere­pel Kodály Zoltán, Jávor Pál és Kisfaludy-Strobl Zsigmond. A viláágszövetség szoros kap­csolatban áll a “Szülőföldünk” cimü hazacsalogatási rádió-Master fokozatait — az Ocean County Planning Board igazga­tója. A menyasszony a Cathed­ral High School végzett növen­déke és a Trenton State College halgatója volt. Szamosszegiék a háború után tértek vissza Magyarországból, ahová a harmincas években Trentonból mentek haza azzal a tervvel, hogy ott végleg letele­pednek. A kis Marika, — aki most már Orosz Jenőné — ma­gyar nevelést kapott és sok szép emléket hozott magával Ma­gyarországról annak dacára, hogy végigszenvedték ott a há­ború borzalmait s a közvetlenül azt követő szomorú időket . . . desapja, Szamosszegi Jenő éve­kig trentoni Függetlenségünk szerkesztője volt.—Gratulálunk és sok boldogságot, hosszú éle­tet kívánunk az uj házaspárnak! val. A szövetség feladata a se­gítés ürügye alatt a hazacsa­logatás, kémkedés és a haza­menni nem akaró magyarok közt kommunisták által ellen­őrzött “közösségek” megte­remtése. A GENFI KONFERENCIA AZ ÓHAZAI HANGULAT TÜKRÉBEN Jóllehet az otthoniak érdek­lődéssel kisérik a genfi konfe­renciával kapcsolatos fejlemé­nyeket, a hangulat (inkább pesszimistának mondható. Ál­talános vélemény szerint na­­gyoobb horderejű megállapo­dásokra nem lehet számítani, legalább is olyanokra nem, amelyek a keleturópai álla­mok életében valaminemü vál­tozáshoz'vezethetnének. Amig az 1955-ös genfi csúcstalálko­zó a szó legszorosabb értelmé­ben lázban tartotta az egész Meghalt Rév. Kinda Sándor Vidékünkön is sokan ismer­ték Kinda Sándor baptista lel­készt, aki évekig a perth am­­boyi magyar baptista gyüleke­zetnek volt a prédikátora, mig a Baptista Szövetség titkárává nem választotta. Megrendülés­sel olvassuk most a Californi­­ai Magyarság c. hetilapban, hogy Kinda Sándor 63 éves korában Los Angelesben má­jus 31-én meghalt. Egy fenkölt gondolkozásu és kivételes emberi tulajdonsá­gokkal megáldott, “csupa­­sziv” székely testvérünket vesztettük el benne, akit külö­nösen a háború utáni eszten­dők során volt alkalmunk kö­zelebbről megismerni, amikor a Magyar Segélyakció munká­jába ő is teljes szívvel és oda­adással kapcsolódott bele Perth Amboyban. Amikor cso­magküldésről volt szó, az Ausztriába és Németországba menekült nyomorgó magyar testvérek számára, Kinda Sán­dor azt üzente a bizottságnak, hogy adjunk 25 nevet, a legna­gyobb ínségben levő családok neveit és az ő gyülekezete gon­doskodik a rendszeres csomag­­küldésről. És hozzátette: nem fontos, milyen vallásuak az in-, séges testvérek, a nyomort nem lehet és nem szabad felekezet szerint osztályozni. Az udvarhelymegyei Szé­­•k-elv múzsa -!W/.ségben szüle­tett s Amerikába fiatalon ki­került, 37 évig prédikátoros­­kodott Kinda Sándort junius 3- án a Forest Lawn-i sirkertben temették el, hívei és barátai nagy sokaságának részvételé­vel. Koporsóját lelkésztársai, Rév. Vér Ferenc (az Am. Magyar Baptista Szövetség el­nöke, Dayton, 0.), Rev. Ber­talan István, Rév. Kovács Mik­lós, Rev. Leslie Christie, Rev. Molnár Károly és Rév. Revák István vitték. Bánatos özve­gye, Lillian leánya, fiai Sándor és Edwin és sok-soR barátja, tisztelője gyászolja Rév. Kin­da Sándort, akinek szép emlé­két szivünkben őrizzük. Angol nyelv-tanfo­lyam a Rutgers Egyetemen New Brunswickon, a Rut­gers Egyetemen a nyár folya­mán három különleges angol nyelvtanfolyam lesz azok szá­mára, akiknek nem anyanyel­vűk az angol és azt tökéletesí­teni óhajtják. Angol beszélge­tés, szókincsfejlesztés és- ame­rikai angol nylvtan lesz a há­rom kurzus. Hetenként egy este (6:30-tól 9:50-ig), junius 15 hetében először, augusztus 10 hetében utoljára ülnek ösz­­sze a tanfolyam hallgatói, mindegyik kurzus résztvevői egy külön estén. Akár egy, akár több tanfolyamra óhajt valaki beiratkozni, tájékozta­tásért a következő cimre men­jenek, vagy írjanak: Exten­sion Center, Rutgers Universi­ty, 35 College Ave., New Brunswick. A tanfolyam 40 dollárba kerül személyenként. (Ezen közleményünk nem fi­zetett hirdetés, az egyetem fel­kérésére közszolgálatból díj­talanul közöljük. — Szerk.) országot, a jelenlegi külügy­miniszteri találkozót fáradt kézlegyintéssel intézik el az emberek. HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL Nyugati figyelő... írja: RÉTHY LAJOS WASHINGTONI ZSÁKBA MACSKA “Tudja tisztelt ur, hogy Af­rikában a férfi nem ismeri ad­dig a feleségét, amig el nem vette?” “Persze hogy tudom. De mi­ért akarja a dolgot Afrikára fogni?” A fenti megállapítás nem­csak családi vonatkozásban érvényes. Amikor választás idején szavazni megyünk, ak­kor is vehetünk zsákban macs­kát. És amikor a megválasz­tott Washingtonban kibújik a zsákból: sok kellemetlen meg­lepetésben van része a naiv szavazópolgárnak. Harmon indianai képviselő front pores botránya után megindult vizs­gálat során a következő apró­ságok derültek ki: Olin John­ston south-carolinai szenátor a postaügyi bizottság elnöke. Az unokaöccse “véletlenül” a szenátus postamestere. Ugyan­csak puszta véletlen az is, hogy egy másik unokaöccse szenátusi ajtónálló. Unokahu­­ga á postaügyi bizottság tit­kárnője. Ezek a véletlenek évi 22,306 dollárjába kerülnek az adófizetőknek. Ott van azután egy déli hölgy is, Iris Faircloth Blitch. GeorgjábóLj^álas^tcvtták be a. képviselőházba. .Minden kép­viselőnek joga van lakóhelyén kormányköltségen irodát tar­tani. Iris nagysága Homerville falucskából való, melynek la­kossága 1,900. A szemérmes hölgy a garázsát rendezte be irodának, ahol Homerville 1,900 lakójának ügyes-bajos dolgait hallgatják meg és to­vábbítják a hölgyképviselő wa­shingtoni irodájába. A garázs rongyos havi 100 dollárjába kerül a kormánynak. És hogy a nyugat se marad­jon ki, két republikánus kép­viselő, Jack Westland, Wa­shington államból és Charles Teague, Californiából, a re­publikánus pártirodában bé­reltek helyet hávi 100 dollár kormánypénzen. James C. Healy, new yorki képviselő sem akart a párt támogatás­ban alul maradni, ő a bronxi demokrata körben fizet havi 100 dollár kormánypénzt. Ashton Thompson, louisia­­nai képviselő a sógornője vi­rágüzletében rendezett be iro­dát. Mi ebből a morál? Szava­zás előtt tessék bekukucskálni a zsákba. Nehogy támogatan­dó szegény rokonokkal biró macska legyen benne megbúj­va. A közélet tisztasága a sza­vazóurnáknál kezdődik. A JAPÁN BIZONYÍTÉK Ha a demokratikus kor­mányforma keretében van korrupció és egyéb visszásság, a szavazónak joga van a hely-Tito támadja a tüntetőket Mint ismerete^, május elején nagyobbszabásu spontán diák­­tüntetések törtek ki Zágrábban. Most Tito nyiatkozott a tünte­tésekről. Szerinte nemcsak Zág­rábban, de Macedóniában is voltak tüntetések. Tito keserűen bevallotta, hogy a tüntetéseknek politikai színezete volt és régi kommunista szokás szerint az “osztályellenséget” vádolta meg a tüntetések kirobbantásával. zeten változtatni. Diktatúrák semmibe sem veszik a nép vé­leményét. Annak nyilvánítása büntetendő Cselekmény; gya­korlása pedig zendülés és fő­benjáró bűn. 92 millió lakosú Japán, mely 2,600 éves uralko­dóháza alatt a feudalizmusból egyenesen a modern demokrá­ciába ugrott át: a legékesebb bizonyítéka annak, hogy de­mokratikus kormán yforma alatt mennyit lehet haladni. A háborús bombázás 1,100,- 000 házat pusztított el Tokió­ban. Ma nyoma sincs ennek a rettentő pusztításnak. Uj ame­­rikai-stilusu f e 1 h ő k a rcolók épültek. 8,800,000 lakossal To­kió ma a világ legnagyobb vá­rosa. 1,000 apró vulkánikus szigetből áll az ország. A mos­toha földnek csak 17 százalé­ka művelhető. Ezt a japán farmer modern amerikai mód­szerekkel csinálja. Ennek da­cára, az élelmiszer 33 száza­lékát importálni kell. A hábo­rú az ipari termelőképesség 30 százalékát és a nemzeti va­gyon 43 százalékát pusztította el. . Amerika 3 billió dollár köl­csönt adott az egykori ellen­ségnek, hogy a kínai vörös ve­szedelemmel szemben egy modern ázsiai demokrácia fel­­építésében segítsen: Japan im­pozáns eredményeket ért el. A termelés évi 8 százalék emel­kedést mutat. Hajóépitésben első, gyapot és rayon terme­lésben harmadik, villanyfej­lesztésben negyedik, cement és papírgyártásban ötödik helyen áll az uj Japán. “Nem ismerek rá az országra,” mondják az öregek. És joggal. Az emanci­pált japán nő modern, mecha­­nizált konyhában főz. A kimo­­nót a nagyanyjának adomá­nyozta, egy televízió készülé­ket adva ráadásul. A japán ipari versenytől félők elfelej­tik az ázsiai milliókat, akiknek éhségét még ötször akkora Ja­pán sem tudná kielégíteni. Ugyancsak elfelejtik azt, hogy a pekingi veszedelmet egy ázsiai demokrácia tudja való­ban ellensúlyozni. KUBAI VÖRÖS FÚRÓ Fidel Castro még az ördöggel is szövetkezett volna, hogy a ku­bai diktátort megbuktassa. De a szalonkomik Kubában is épen olyanok, mint Amerikában. A- mint itt is a legvéresebbszáju bolsik — a leggazdagabbak (és csak mások kisajátítására gon­dolnak) úgy a kubai bolsik sem tették a bőrüket kockára, az ős­erdőben éhezve Fidel Castro hadseregében. De amint a balekek megnyer­ték számukra a forradalmat, nyüzsögni kezdtek a kubai vö­rös prófékták is — a kormány­­hivatalok táján. És a rendelke­zésünkre álló számok bizonyít­ják, hogy meglehetős sikerrel. A szakszervezetek vezetői, akik Battista diktátor zsoldjában áll­tak és szállították a munkássá­got az ő céljaira: vagy elmene­kültek, vagy börtönben vannak. Az igy keletkezett légüres térbe könnyű volt az addig megbújt bolsiknak befurakodni. Több szakszervezet vezetője vörös­kártyás bolsi. A “Revolucion” kormánylap szerkesztője: Car­los Franqui, aki a “Hoy” kom­munista újságnál csak korrek­­torságig vitte. Alfredo Guevara (Folyt, a 2-ik oldalon) American Ín Spirit — Hungarian in Language Hungarian NetVS Amerikai szellemű magyar újság TRENTON, N. J.. 1959. JUNIUS 18

Next

/
Thumbnails
Contents