Függetlenség, 1959 (46. évfolyam, 1-53. szám)

1959-12-24 / 52. szám

In Its 46th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian ISeirspaper Edited and Published in Trenton, \T.J. VOL. 46. ÉVFOLYAM NO. 52. SZÁM 20 Ten Cents per Copy—$3.00 per Year Karácsonyi szózat Halljátok meg, csillagbetüző vének, kövér szemöldü, rangos mágusok: ez éjszakán mi egy ügyük, szegények, , kiknek gyönyört, váltságot nem susog tudástok bő patakja, ime kérünk, s legyen tinéktek illő tisztelet; ne álljatok az Ég elé s elébünk. Engedjétek hozzánk a Kisdedet! Ó, hiszen jönne ő már nagyrepesve az aranyarcu, sugáros szemű. Hiszen oly rég tart már a Világ-E^ ' úgy ránkférne a hajnali derű! s hiába e Föld minden kuruzslója, mikor szivében maga is beteg, mikor vaksi a vakot meg nem óvja . . . Engedjétek hozzánk a Kisdedet! Ha annyi volt már — és meddő — a próba, miért ne tennénk egyet még Vele? Ha nem állitnók ünnepi ajtóba fénylő álomnak, mit a tél szele kiolt reggelre, de meginvitálnók főhelyre minden házban s mindenek csókkal illetnék, mely nem lenne álcsók . . . Engedjétek hozzánk a Kisdedet! Bocsássátok fel trónra, törvényhelyre, pénzváltó padra. Műhely és a bolt \\ a hivatal is urává emelje s a barázda. S ami préda volt és kin és könnyek dermedett tanúja, ám lássa, hogy a Gyermek mit tehet, s az uj világot boldogan tanulja. Engedjétek hozzánk a Kisdedet! Halljátok meg, csillagbetüző vének, kövér szemöldü, rangos mágusok: ez éjszakán mi esryügyük, szegények szárnyat hallunk, mely az égen suhog, s angyali dalt, mely édesebb a méznél. És látást látunk, mely nem hiteget. Nélküle nem hajnallik meg az éjfél: Engedjétek hozzánk a Kisdedet! Lendvai István HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL A magyar szablyát újra megvillogtatták az Egye­sült Nemzetek közgyűlésén, ezt az egyetlen morális fegy­vert, amelyet a Nyugat előránt, valahányszor a túloldalon túl­ságosan pökhendi a magatar­tás — olyan, hogy a mai, ko­­exisztenciális világban sem le­het elviselni. A magyar ügy újra a világ érdeklődésének köz éppontjá­ban állt néhány napig. Volta­képpen hálásak is lehetnénk. Az amerikai delegátus igen szép beszédet mondott az élve eltemetettek országáról, Ma­gyarországról és a többi nyu­gati szónokok közül is, ki-ki a saját temperamentuma és kor­mánya rendelkezése szerint adta elő mondanivalóját. Igen, hálásak is lehetnénk s ha ehelyett mégis van néhány zokszavunk, nem tehetünk ró­la. A magyar szablyát megvil­logtatták az ENSz-ben korunk keresztes lovagjai, egyénileg megtettek minden tőlük telhe­tőt s hogy e szablya villogását a túloldalon gúnyos röhej fo­gadja, ők egyénileg arról sem tehetnek. > Nem a nyugati országok ENSz delegátusaiban van a hi­ba, hanem valahol mélyebben, a szabad világ általános morá­lis fölfogásának nagymérvű eltolódásában. Úgy villogtat­ják a magyar szablyát, hogy sebet ne ejtsen. Mondhatunk az előbb emlí­tett eltolódásra példát is. Az 1956-os magyar forradalmát követő időben az ENSz közgyű­lés hangulata egészen más volt, mint most. Akkor szikrázott a haragtól a szabad világ dele­gátusainak a szeme és a ke­mény határozatot túlnyomó többséggel szavazták meg. A véres Atyuska több mint 300 millió ember terroristája azóta “udvarké­pes” lett. Lovaggá ütötte őt a szabad világ. Nem a kormá­nyok a hibásak, hanem a köz­vélemény, mely mögöttük áll. Ez a közvélemény ma már lan­gyos, alkudozásokra és megal­kuvásokra kész és ezt várja el a kormánytól is. A demokrati­kus országokban a kormány voltaképen a közvélemény visszhangja, a nép akaratának kifejezője. Ha a közvélemény nem alkuszik, a kormánya is hajthatatlan marad, vagy for­dítva. Felszabadítás politika néven a nyugati világnak volt régebben egy hitvallása is, amelyet ki lehetett fejezni, mondatokba önteni. Azóta évek teltek és sokminden tör­tént, többek közt ezzel a poli­tikával is. * Ha valaki ma ki akarná fe­jezni, mondatokba önteni, igen nagy zavarba jönne s nem len­ne sokkal okosabb akkor sem, ha a külügyminisztériumoktól kérne felvilágosítást. Ez a ne­mes erkölcsi magatartást su­gárzó hitvallás az évek során valahogy átfogalmazódott, va­lami ködös dologgá, amit nem lehet már szavakba önteni. Ki­nek a nevéhez fűződik? Ez a kérdés megintcsak zavarba hozza az embert. Senkiéhez és mindenkiéhez. Itt is, ott is tör­tént egy-egy tollvonás és a haj­dani felszabaditási politikára ma a saját szülőanyja sem is­merne rá. Az ENSz közgyűlésen ez a szellem nyilvánult meg. Az, hogy mondjunk is valamit, de ne többet, mint amennyi még a vörös és véres' medve szőrét nem borzolja fel. A ke­gyes szavakat kaján röhejjel veszik tudomásul Moszkvában. A durva bőrű moszkoviták egy­szer egy esztendőben elviselik. A jövő zenéje mégis az — mondják Moszkvában — hogy a Nyugat ég a vágytól, hogy le­üljön velünk a tárgyalóasztal­hoz, ahol nem lesz szó ilyen bagatell dolgokról, mint a ma­gyar ügy. Igaz. De Gaullenak feltett szándéka, hogy igenis, előhozza a vasfüggöny mögötti népek ügyét, de a moszkvaiak ezt is kicselezik majd. Igen, hálásak lehetnénk, de a keserűség néha feltör belő­lünk. Nem lehet elfojtani. Szilveszteri bál a Református Iskola dísztermében Szőke Lajos new yorki zene­kara muzsikál. Foglalja le helyét előre Nagyban folynak az előkészü­letek a Református Egyház ha­gyományos és nagyszebásu szil­veszteri báljára, amelyet Decem­ber 31-én fognak megtartani a Református Iskola dísztermében a Beatty és Grand utcák sarkán. A rendező bizottság a legkitü­­nőbbnőbb zenéről és ellátásról gondoskodik a közönség számá­ra. Szőke Lajos hires zenekarát szerződtette le ebben az évben is. Hurka, kolbász, töltött ká­poszta, laci pecsenye bőven fog a közönség rendelkezésére álla­­ni. Amellett hűsítőkről is gon­doskodott a rendezőség. Külön újévi kalapokat, sapká­kat ingyen kap mindenki a be­lépőjegyekkel. Konfetti és trom­biták szintén ingyen lesznek ki­osztva. Nincs külön 5 vagy 10 dollár ros rezerváció. Mindenki azt e­­szik és iszik, amit akar. A belé­pőjegy $1.75. Azonban elővétel­ben $1.50. Ha kellemesen akarja tölteni az ó év utolsó estélyét és kelle­mes társaságban akarja köszön­teni az Uj Ééve vtegye meg je­gyét elővételben és foglalja le helyét és asztalát előre az egy­ház vezetőségénél. Hívj aj fel telefonon Jenei József gondnokot, és biztosítsa helyét és asztalát jóelőre: tele­fonszáma: HY 3-2718. Trenton és környékbeli ma­gyarságát szeretettel hívja és várja a Rendezőség. MUNKÁCSY-KÉPET TALÁLTAK (FEC) Ismeretlen Munkácsy képet fedeztek fel Bulgáriában, amelyen három leányalak látha­tó. Az egyik zongorán játszik, a másik kettő pedig figyelmesen hallgatja. A festmény 1928-ban Amszterdamból került Bulgári­ába. Előzőleg egy gazdag holland műgyűjtőé volt, akinek halála után egy árverésen egy bolgár család vásárolta meg. Budapesti helyzet­kép Ulfert Schröder német tudó­sító több hetet töltött Magyar­­országon. Szerinte a magyar lakosság bizalmatlansága az oroszokkal szemben határtala­nul megnőtt. Többször megkér­dezték a német tudósítót, hogy nem a Szovjet Unióból jött-e? Csak miután megmutatta nyu­gat-német útlevelét, derültek fel az arcok. A lakosság kul­turális javak iránti szomja óriási. A könyvesboltokban mindig nagy a forgalom. Fő­leg fiatalok érdeklődnek köny­vek iránt. A választék nem elégíti ki őket. Nyíltan hang­súlyozzák, hogy a vonalas iro­dalom nem érdekli őket. A fia­talok nem olyan elővigyázato­sak, mint az öregebbek. Ben­nük él a nyugtalanság. A MISKOLCIAK REMÉNYKEDNEK (FEC) — Miskolc hangula­ton meglátszik, hogy ez a vá­ros a forradalom egyik utolsó bástyája volt. A miskolciakat még ma is lelkesíti a szabad­ságharc emléke. Szívesen be­szélgetnek a három évvel ez­előtti eseményekről és ha egy megbízható pesti kerül a társa­ságukba, örömmel hallgatják a szabadságharccal kapcsolatos élményeit. 1956-óta Miskolcon Budapestet hős városnak tart­ják s a korábban lenézett “pes­tiekre” nagy tisztelettel néz­nek. Az emberek egymásközti viszonyát nagyban megjavítot­ta az a körülmény, hogy a sza­badságharc alatt megismerték egymást és a káderlapok nyil­vánosságra kerülésével kide­rült, hogy kik az ÁVH-s besú­gók és kik a megbízható em­berek. Miskolcon Hruscsov ameri­kai látogatását megelőzően el­terjedt a hir, hogy a szovjet csapatok rövidesen elhagyják* az ország területét. Ezzel a hírrel kapcsolatos az alábbi eset, ameiy egy pártbizottsági ülésen törté:,? 1959 október elején. Prieszol J zsefnek. a bor­­sodmegyei pártbizottság titká­rának feltette valaki a kérdést, hogy az államhatalom és az ál­lamigazgatás helyi szervei vál­­lalnák-e a felelősséget a város rendjéért abban az esetben, ha a szovjet csapatok elhagynák az ország területét. Prieszol határozott nem-mel válaszolt s hivatkozott az 1956-os “ellen­­forradalom”-ra, amely az orosz csapatok jelenléte mel­lett is fel tudta borítani az or­szág rendjét és “veszélyeztetni tudta a munkásosztály hatal­mát.” Bár Miskolcon és közvetlen környékén nincsenek szovjet csapatok, a lakosság mégis az orosz erők kivonásától várja sorsának jobbrafordulását. A MAGYAR MUNKÁSSÁG NEM HAGYJA MAGÁT (FECy ' ^ümi pártsze­­mináriuaí) 1 “merész” felszólalások és ‘ iktiyes” kér­dések gyakran kellemetlen perceket okoznak az előadók­nak. Gyakran felteszik példá­ul azt a kérdést, hogy a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt jogutódja-e a Magyar Dolgo­zok pártjának? Az előadók azt állítják, hogy igen. Ilyenkor azonban megkérde­zik tőlük, hogyha ugyanis fenn áll a jogfolytonosság, akkor miért kellett a párt nevét meg­változtatni? “Talán rossz em­léke van a nép szivében az MDP-nek?” “Hát rossz volt ez a párt?” “Ha rossz volt, akkor hogy lehet jogfolytonosságról beszélni, ha pedig nem volt rossz, akkor miért nem ragasz­kodunk a dicső nevéhez?” Ilyenkor nagyon nehéz dol­guk van előadó elvtársaknak és sokszor bizony beleizzadnak a kínos kérdések megválaszolá­sába. A munkások szinte spor­tot űznek a szeminárium-veze­tők megkinzásából. Csalódik, aki azt hiszi, hogy ha ifjúkorában gyenge volt, ké­sőbb mint férfiú szilárdabb jel­leművé válhatik. (Br. Eötvös) A nemzetközi sajtó a magyar ügy tár­gyalásáról Az angol sajtó üdvözölte a magyar ügy újbóli tárgyalását az Egyesült Nemzetek közgyű­lése előtt. A konzervatív Daily Telegraph szerint Kruscsev a magyar üggyel kapcsolatban egy dolgot nem ért meg: t. i. hogy a feszültség fenntartásá­ért a terrorisztikus tettek elkö­vetői felelősek, nem pedig azok, akik e tettek láttán fel­háborodásuknak adnak kife­jezést. A Guardian szerint az a tény, hogy a kommunista ve­zetők minden tőlük telhetőt el­követtek, hogy elkerüljék a magyar ügynek az Egyesült Nemzetek előtti megvitatását, bizonyítja, hogy nem érzéket­lenek a világ közvéleménye iránt. A Scotsman szerint Kruscsev nehezen kockáztathatja meg az orosz csapatok visszavoná­sát Magyarországról, mert a magyarok kemények és nem oly engedelmesek, mint pl. a románok. * Az osztrák Die Presse sze­rint az oroszok koegzisztencia propagandájának csak akkor volna, komoly alapja, ha tet­tekkel bizonyítanák be Ma­gyarországon, hogy a koeg­zisztencia nem csupán a nyu­gat elaltatására szánt pirula. A többi nyugateurópai lap is ha­sonló kommentárokat fűzött ahhoz a tényhez, hogy a ma­gyar ügy az Egyesült Nemze­tek elé került. Csábító hirdetés Több magyarországi újság az alábbikata hirdeti: “Szilveszterezzen Moszkvá­ban ! Négy napi moszkvai tartóz­kodás szilveszteri bállal 1916.00 Ft.” Majd egy másik cikkben megnyugtatják az utazni kívá­nókat, hogy a négy napos tar­tózkodást a helyszínen meg le­het hosszabbítani. Csak ezt ne írták volna! TRENTON, N. J.. 1959. DECEMBER 24 Világbiróság elé terjesztik a magyar ügyet, ha nem boldogul a U. N. Demokrata szenátor magyarmentő javaslatát fogadta el Eisenhower elnök Az amerikai történelemben eddig példátlan uj lépésre ha­tározta el magát az Egyesült Államok kormánya. A Fehér Ház megailapodásra jutott a demokrata ellenzékkel a hágai világbiróság teljes elismerése s nemzetközi bonyodalmak ese­tén gyakoribb igénybevétele dolgában. Magyar szempontból külön fontossággal bir, hogy nem csupán az általános lefegyver­­kezés kérdésében, hanem Ma­gyarország idegen katonai ha­talom által megszállása ügyé­ben is kikérhető lesz ezentúl a nemzetközi békebiróság véle­ménye, illetve döntése. Rendkívüli már maga az a tény, hogy Eisenhower elnök a Humphrey szenátornak adott írásbeli válaszában kihangsú­lyozta Magyarország helyze­tét. Az utóbbin a világbiróság megbélyegző véleményezése is segíthet, amennyiben a United Nations nem volna képes a kérdéssel eredményesen meg­birkózni, illetőleg Sir Leslie Munro megbízatása 1960 vé­gén lejárna. Eisenhower elnök átirata ér­telmében a januárban összeülő kongresszus elé terjeszti a fe­­derális kormány a hágai világ­­biróságra vonatkozó törvényja­vaslatát. Ennek megszavazása iránt aligha lehet kétség, hi­szen Senator Humphrey az el­lenzék egyik legkimagaslóbb vezére, aki az Egyesült Álla­mok külpolitikáját ellenőrző Foreign Affairs Committee legdinamikusabb tagja, egyik nagybefolyásu demokrata el­nökjelölt, stb. A magyar kérdés ily módon 1960 folyamán akkor is állan­dóan az érdeklődés homlokte­rében lesz, ha azt más fórumo­kon az oroszoknak netalán si­kerülne is ideiglenesen elnémi-Üzenet a Ligonieri Szeretet-házból “Krisztus Urunknak áldott születésén üdvösséges ünnep­lést, az eddigi bajokkal ra­kott napok után boldogabb jö­vendőt, békességes uj esztendőt kíván az olvasóknak a Ligoni­­er-i szerctetintézmény, mely immár 38 esztendeje évenként átlag 100 otthontalan gyer­meknek és aggnak biztosit ott­hont a te és hozzád hasonló jó­­tét-lélek áldozatkészségén ke­resztül. Ha szived úgy diktálja, test­vér, adományodat juttasd el most is az alábbi cimre: BETHLEN HOME Legonier, Pa. Szeretettel üzeni: Daróczy Sándor, igazgató-lelkész taniok. “Garantálnunk kell a kis népek függetlenségét és boldogulási lehetőségét, tekin­tet nélkül lélekszámúkra, anyagi jólétükre vagy katonai felkészültségükre” — mondta Hubert Horatio Humphrey sze­nátor, aki fenti képünkön Paul M Deac nemzetiségi szervező, Thaddeus Machrowicz michi­­gani demokrata kongresszman 's az Amerikai Magyar Szö­vetség központi titkára, Bách­­kai Béla társaságában tárgyal­ja a korszakalkotó, uj törvény­­tervezet részleteit. Beavatott körökben úgy tud­ják, hogy az International World Court, a hágai békebi­róság bevonásának gondolata egybeesik Eisenhower elnök Indiába utazásával. Magyar­­ország brutális megtámadása után ugyanis Tibet példája nemcsak a fehérek, hanem a színesek előtt is kézzelfogható­an az egész emberiséget fenye­gető fekéllyé' bélyegezte a kommunizmust. Ennek meg­akadályozására Amerikának is hátat kell fordítania a James . Monroe elnök által 1820-ban létesített, elszigeteltségre ala­puló külpolitikának. Tisztviselő-változás a Bridgeporti Szö­vetség Központjá­ban A “Bridgeporti Szövetség” néven ismert American Life In­surance Association november havában tartott rendes igazga­tósági gyűlése jóváhagyta Suta Péternek, az egyesület elnöké­nek kérelmét, hogy, engedélyez­ze részére az intézmény nyug­­dijterve alapján az alkalmazot­tak által igénybevehető időelőtti nyugdíjaztatását. Kérelme in­doklására Suta elnök közölte az igazgatósággal, hogy szándéká­ban van üzleti magánvállalko­zásba bocsátkozni, amely teljes idejének a felhasználását igény­li. Suta Péter elnöki tiszségétől való visszavonulása ez év de­cember 31-i hatállyal lép életbe. Az igazgatóság ezekután Kül­dői- Kálmán igazgatósági elnök ajánlatára egyhangú szavazattal kinevezte és megválasztotta Szegedy L. Istvánt, az egylet je­lenlegi titkárát a megüresedett elnöki tisztség betöltésére 1960 íanuár 1-től, az eredeti terminus leiáríisáig. Fr/en határozat következtében szükségessé vált uoyancsak egy "i titkár választása és erre a tisztségre az i'Taz<ratósá,cr e<rv­­kau<ni szavazattal Jud^e Johu P. Fva’is-t. az egylet, iz-az°-a.tésá"i tagját, és köznonti jogtanácsosát választotta meg. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság

Next

/
Thumbnails
Contents