Függetlenség, 1959 (46. évfolyam, 1-53. szám)

1959-12-17 / 51. szám

In Its 46th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited and Published in Trenton, NJ American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian NeWS Amerikai szellemű magyar újság VOL. 46. ÉVFOLYAM — NO. 51. SZÁM TRENTON, N. J., 1959. DECEMBER 17 Lapunk minden olvasójának, hirdetőjének és pártfogójának áldásteljes Boldog Karácsonyi Ünnepeket Kívánunk! karácsony AMERIKÁBAN Az összehasonlítha­tatlan Krisztus Az amerikai karácsonynak külön története van. Tengeren­túlról, sokféle országból érkez­tek ide bevándorlók, akik ma­gukkal hozták saját kultúráju­kat. Régi amerikai családok még visszaemlékeznek a házilag ké­szített gyermekjátékokra, a sü­­tött-főzött tortákra és tésztákra, a nyugalmas légkörre, a szerény eszközökkel és költségekkel elő­készített vendégeskedésre. A gyarmati korszakban, 1620 —(Plymouth Rock) 1776-ig (a függetlenség kikiáltásáig) New Englandban a pilgrimek szigo­rúan eltiltották a karácsonyi vi­galmakat. Angliából vallási ül­döztetés elől menekültek el és szigorú és önmegtartóztató pu­ritán hitük nem tűrte el az óha­zában a legtöbb helyen szokásos mulatozást. A délebbi gyarmatokra azon­ban, mint például a mai New Yorkba is, a hollandi telepesek magukkal hozták a vidám Sinter­klaus legendát, amelyet itt San­ta Claus-nak kereszteltek el, a jókedvű és bőkezű Mikulást, aki a gyermekek facipőit édességek­kel és ajándékokkal töltötte meg, amig az igazak álmát alud­­ták; a felnőttek pedig rokono­kat, és bariátokat látogattak, it­­tak-ettek és mulatoztak, ahogy azt Hollandiában megszokták. New, Jerseyben a svédek, Penn­sylvaniában a kvékerek, Virgi­niában az Episcopalian egyház­hoz tartozók ünnepeltek a ma- j guk módja szerint. Louisiáná-1 ban a franciák és Floridában az olaszok és spanyolok tűzijáté­kokkal világították meg az éj­szakát. Virginiában tizenkét na­pig tartott az ünnep. Szárnya­sokat és vadpecsenyét, tortákat, hónapokkal előbb készítették el a háziasszonyok és jóelőre kivá­lasztották a legszebb fenyőfá­kat karácsonyfa céljára. A Szent, Estén nagy vacsorával fogadták ! a rokonokat és barátokat, akik gyakran messze földről érkeztek lóháton, hintón, vagy szánkón. Ahogy a bevándorlók össze­keveredtek a régebbi lakókkal, az óvilág karácsonyi szokásai be­olvadtak az uj világéiba. Penn­­sylvániában 1741-ben németek és magyarok uj telepet alakítot­tak, amelyet Betlehemnek nevez­tek, Jézus születési helyéről való megemlékezésül. Felújították itt a képletes jászolt, úgy ahogy az az Uj Testamentumban megira­­tott. Azóta másutt is sok helyen rekonstruálják a Jászolt, a Szent Családdal, pásztorokkal, álla­tokkal és az ajándékot hozó ki­rályokkal. Csak 1850 körül állították fel az első karácsonyfát Ameriká­ban a németek, de ma már a leg­nagyobb városok közterein is dí­szes karácsonyfák emelik az ün­nepi hangulatot. Az írek helyezték el az első (Folyt, a 4-ik oldalon.) Békesség a földön Irta: Dr. Béky Zoltán, püspök A most közelgő karácsony vá­lásában egyre erőteljesebben hangzik az emberiségnek az e­­gyetemes békességért való só­várgása. Krisztus Urunk csodá­latos születésének hajnalán az angyali karok békességről szól­tak és zehgtek soha azóta oly szépen nem zengett éneket. Krisztus Urunk élete, szolgálata, William Penn kará­csonyi ünnepély A William Penn Fraternális Egyesület trentoni fiókja kará­csonyi ünepélyt rendez gyer­mektagjai részére szombaton, december 19-én 2 óra 30 perces kezdettel. Az ünnepélyt a Szent István hallban lesz megtartva, a Genesee and Hudson tucák sar­kán. Ezúton is szeretettel kérjük a szülőket és gyermek tagjainkat, hogy a karácsonyi ünnepélyen okvetlenül jelenjenek meg. A gyermek tagok a vendéglá­táson kívül szép ajándékot is fognak kapni és a szokáshoz hí­ven a Mikulás bácsi is velük lesz. A viszontlátásig szombaton délután 2 óra 30 perckor. A vezetőség. halála és feltámadása a békéért is volt. Hiszen akárcsak karácsony éjjelén, éppenugy husvét hajna­lán a szenvedő és bűnös ember ugyanazt hallotta: Békesség néktek. Csak itt a béke szóra nagyon kell vigyáznunk. Rettenetes kü­lönbség van a Krisztus békessé­ge és e világ békéje között. A karasztyén ember békessége Krisztusban van és hitünk az, hogy igazi békét kötni, hinni és vallani ne lehet rajta kívül. Pontosán ez a megdöbbentő a ma békét kereső emberiségben. Békét és barátságot kiáltapak a­­zok a seregek, akik a pusztulás, rabszolgíiság- és e világ fejedel­mének seregei, És azok, akiknek ismerniük kellene a Krisztus bé­kességét és tudniok kellene, hogy e “világ fejedelme már megitél­­tetett” -éppenséggel ezzel a meg­ítélt. világ uralkodójával, az An­­tikrisztus mai reprezentánsa békeszólamaira hallgatva akar­nak kompromisszumot kötni. Pedig a krisztusi béke nem pil­lanatnyi erőviszonyok alakulása folytán ránk erőszakolt fegyver­­szünet. Ez a megdöbbentő a ma kará­csonyán, hogy az az erő, amelyik évtizedek óta az emberiség rom-HORVÁTH BÉLA: KARÁCSONY.. 1. Szegények Csillaga A Csorda-uton csikorog a hó Havas szűrét lerázza szépapó. A döngölt agyagon szalmát egyenget, Hogy a kis Jézus jászola légijén meg. Mert mindenütt, ahol zizeg a szalma, Valóban ott a Kisded Birodalma, S bejő egy más öreg. Szakálla kender. Mosolygó pásztorok püspök-süveggel S ragasztóit szárnyú pöttöm angyalok Köszöntik a valódi Csillagot, 1 Szegények Csillagát, a forró nagy kegyelmet, Hogy pásztorok között piheg az Égi Gyermek. 2. A halhatatlan pásztor A szépapám itt százhat évet ért meg S a jászol mellől Jézuskához tért meg. Én láttam őt meghalni, még emlékszem, Hogy becsukódott a csillogó kék szem. De már tudom: ha egy lét itt kilobban, E lobbanásban látjuk őt mi jobban. Te halhatatlan, ezeréves pásztor Csillagszemeddel most is rám sugárzol, A bujdosásban bölcs szived igazgat És nagy bajomban biztató vigászt ad. Azért nem csügged el bennem az ének, Mert ereimbe öntöd ezer éved S Európa hegyein azt a dalt egyre zengem, Amiért csillagod világgá küldöz engem. 3. Nagy örömet hirdetek . . . Daloljatok, didergő számüzöttek! Hirdessük, társaim, az Isteni Szülöttet! Vigadj ma nép! a megváltó mennyország Ez éjszakán megérkezik tehozzád. Tomboljatok, ti bujdosó szegények, Vigadjatok az Egek Hercegének. Mert ez napon világra született ö, Aki világot vala megteremtő. Az Ég ma rebben a rideg göröngyön S a régi gyászra ujdon-uj öröm jön. Isten Fiának emberi Szépségét kell ma zengeni, Aki arcunkon drága képe-mását Megigazítja isteni vonását. S hogy ékességünk igazán kitessék, Szabadságot szab ránk az uj Szövetség. 4. Jelentsd a börtönöknek Röpülj ma, Csillagunk, a vérbe dőlt hazán át, Hogy meglássák Riadalmad az árvák, Az elhurcoltak és a menekültek S te légy orvosa tátogó sebüknek. Te égi üzenet, megváltó nagy remény, Ragyogj a simák és rabságnak éjjelén! Jelentsd a börtönöknek, jászoloknak, Sanyargó népnek, árva pásztoroknak S mindenkinek, akit házából kivetettek, Hogy a kis Jézus szalmán született meg! lását, pusztulását munkálja, át­vette a keresztyén jelszavakat, mint például a békének hirdeté­sét és azt a maga aljas céljaira használja fel. Ma az Antikrisz­­tus a béke apostola. Keresztyé­nek nem szövetkezhetnek a taga­dás, a sátáni rombolás erőivel akkor sem, ha az békét hirdet. A karácsony ünneplése gyö­nyörű keresztyén ünnep. De so­hasem lehet mássá, mint Krisz­tus Urunk keresése és megtalá­l'ása. Megítél teteit az a keresz­­tyénség,, amelyik karácsony or­vé alatt is csak önön maga élve­zetét, hasznát és előnyét keresi és elfeledkezik arról, akinek nemcsak a Karácsonyt, de min­dent a mi igaz és örökkévaló kö­szönhetünk. Akárcsak a társada­lom éltében éppamgy a családi és egyéni életben pusztít őrjöng­ve a Világ gonosz fejedelme. Tudja, hogy nem győzhet Krisztus Urunlkal szemben. Éppen azért,bennünket, gyenge és bűnös földi embereket támad. Azzal támad* legjobban, hogy megtéveszt. Azt mondja: békét hoz és üszkös romokká teszi éle­tünket; szabadságról szól és bi­lincsbe veri egyéniségünket; uj életet igér és pusztulást idéz elő. A ma karácsonya símét döntés elé állít benünket: Vajon való­ban meglátod-e őt, kedves Test­vérem? Vajon valóban az ő bé­kességét keresed-é Közel kétezer esztendővel ez­előtt született, valami csodálatos módon a földi élet törvényeivel ellentétben. Szegénységben élt teljes életében és ismeretlenség­ben nevelkedett. Nem utazott vi­lágszerte s szülőföldje1 határát is csak egyszer lépte át, akkor is szüleivel egy gyilkos király ha­ragja elől a szomszéd országba menekült. Nein volt vagyona, sem befo­lyása, sőt még rokonai is jelen­téktelen emberek voltak. Nevel­tetése olyan egyszerű volt, hogy minden formai iskoláztatottsá­­got mellőzött. Kis csecsemő ko­rában egy király hökkent meg tőle, gyermekkorában a templom tudósai és vénei ámultak böl­csességén, férfi korában a hul­lámzó tengeren járt és egyetlen szavával lecsendesitett a hábor­gó vizeket4 Embereket gyógyított min­den orvosság nélkül; semmi el­lenszolgáltatást nem kért és nem Art; összetört sziveket vigasz­talt meg és halottakat támasz­tott fel uj életre. Soha se irt egyetlen könyvet sem, mégis róla annyi könyv je­lent meg az egész világon, hogy egy ország minden könyvtára se tudnál befogadni a róla irt szám­talan müvet. Soha sem szerzett znéket, mé­gis ő szolgáltatta a legtöbb em­bernek a himnuszod, 'énekek és dicséretek témáit, sókkal többet mint a többi rók együtt véve. Soha sem alapított iskolát, mégis az összes iskolákat össze­számítva sem tudnak annyi ta­nulót számlálni, mint amerűnyi tanítványa neki van. Soha sem szervezett hadsere­get és katonákat sem sorozott, sőt még fegyvert sem sütött el életében, mégis: soha se volt még egy másik vezér, akinek a nevé­ért annyian készek lettek volna meghalni. Minden esztendőben, minden .Űrnapban és minden héten az i­­pari és kereskedelmi-élet lelassul a világ nagy részében, hogy az emberek milliói tisztességet ten­ni, nagy nevét imádni és magasz­talni az ő templomaiban össze­gyülekezzenek. Büszke és gőgös görög és ró­mai államférfiak neve feltűnt, nogy azután feledésbe merüljön. Tudósok, filozófusok és bölcse­lők jöttek és mentek a történe­lem színpadán, de az ő neve nem múlt el, sőt, mind jobban és fé­nyesebben ragyog! Az ö kereszt­re feszítésétől d mostani kőiig elválaszt bennünket tizenkilenc évszázad, ö mégis él és uralko­dik, mert a halál őt el nem pusz­títhatta és a sir őt rogva nem tarthatta . . . Ott ül a mennyei dicsőség trónján, angyalok veszik körül és megboldogult lelkek kara zeng neki örök halleluját, az Isten­­nak amaz egyszülött Fia, á meg­ígért Megváltó, az Ur Krisztus, a világ Messiása, a mi Megvál­tónk és dvözitőnk. ő szólt igye: “Imé az ajtó e­­lött állok és zörgetek, ha valaki meghallja az én szómat és meg­nyitja az ajtót, bemegyek ah­hoz.” (Jel. 3:20). Karácsonyt váró magyarok, nyissátok meg szivetek ajtajáét, hogy az Istennek békessége, sze­­retete és kegyelme lakozást ve hessen mind több és több szív­ben! ÁBRAHÁM DEZSŐ ref. lelkész Egy “magyar” mártír: Povl Bang-Jensen Lapunk legutóbbi számában egy fényképpel és néhány szó­val emlékeztünk csak meg idő hiányában PoVl Bang-Jensen­­ről. Most szeretnénk kiegészí­teni néhány sorral, hogy min­den magyar örökre emlékezzék rá. Povl Bang-Jensen az Egye­sült Nemzetek főtisztviselője volt. Az ő kezébe futottak ösz­­sze azon magyarok vallomásai, akik csak nevük titkos kezelé­se mellett voltak hajlandók azt megtenni. Nyolcvanegy 'sza­badságharcos menekült szüle­it, hozzátartozóit fenyegette a kommunisták bosszúja, ha — amint azt a kommunista ENSZ-tagok követelték — nyil­vánosságra hozza, illetve csa­tolja a neveket az okmányok­hoz. Povl Bang-Jensen dán diplomata azonban még állása elvesztésével sem szegte meg a magyaroknak adott szavát. El­bocsátása után nem tért vissza hazájába, családjával Long Islandon telepedett le. Egy évig volt állás nélkül egészen haláláig, melynek körülményei még mindig tisztázatlanok. Otthonától 2 mérföldre találták meg, fejlövéssel, kezében bú­csúlevéllel. Akik viszont köze­lebbről ismerték, határozottan foglalnak állást az öngyilkos­ság látszata ellen. Mindig ma­­gabizó, családját szerető, Is­tenfélő, jellemes férfi volt. Ha­lála bárhogyan is következett be, a magyar ügyért haltak hosszú ' sorát növeli. Halottjá­nak tekinti szerte a világon élő minden becsületes magyar és emlékét az igaz hősöknek ki­járó tisztelet fogja övezni mindörökké. N. T. Kínában éhínség fenyeget Honkongba érkezett kínai menekültek szerint Kínában katasztrofális élelmiszerhiány van. A szakértők fényes ter­mést jósoltak be, mire a kor­mány rengeteg élelmiszert cse­rélt be ipari felszerelésekért. Ten Cents per Copy—$3.00 per Year_______________

Next

/
Thumbnails
Contents