Függetlenség, 1959 (46. évfolyam, 1-53. szám)

1959-02-05 / 6. szám

In Its 46th Year of Publication, Thia Weekly la the Oldest Hungarian TSewspaper Edited and Published in Trenton, N.J. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság VOL. 46. ÉVFOLYAM — NO. 6. SZÁM 20 Ten Cents per Copy—$3.00 per Year TRENTON, N. J.. 1959. FEBRUÁR 5 111.1'.'! ■!— . "■-'-‘■IT- 1 -■ 1 Nyugati figyelő írja: RETHY LAJOS A demokraták teljes erővel felsorakoztak a kongresszusban és a nagy harc előszelei zugnak Washingtonban. Ennek kimene­telétől függ igen nagy részben az 1960-as választás kimenetele. A demokrata kongresszusi többség mindent elkövet a köz­vélemény oly irányú meggyőzé­sére, hogy a kormány oKtalan takarékoskodása nagy bajba, e­­setieg végső katasztrófába so­dorhatja az országot. A demok­raták szerint a takarékoskodás­nak nem most az ideje, amikor a Szovjetunió minden gazdasági erejét a fegyverkezésre forditja és a világűr feltárásában is messze Amerika elé rugtatott ... Ennélfogva a demokrata több­ség jóval magasabb költségve­tést követel, mint a kormány 77 ezer milliós tervezete. A demok­rata többség külön emelni akar­ja a hadügyi költségvetés 41 ezer milliós, tételét. A kormány lakás- és házépítési programja sem tet­szik az ellenzéknek. Szűkmarkú­sággal vádolják a kormányt és aZ építkezés kiterjesztésére kü­lön törvényjavaslatot nyújtottak be. A farmerek megsegítése ér­dekében is két törvényjavaslat fekszik a Ház asztalán: az egyik a kormányé, a másik a demokra­ta párté. A demokrata párt ja­vaslata sokkal bőkezűbb . . . A hadállások készen vannak s már szórványosan el is hang­zottak a lövések. A pergőtűz rö­videsen következik. Az 1960-as választás gondos előkészületei más vonat­kozásban is folynak és egyre fo­kozódnak. A demokraták kicse­rélik Paul Butiért, az országos szervezőt. Helyébe Earle Cle­ments, egy volt kentuckyi szená­tor kerül. New Yorkban “kilö­vik” De Sapio-t, a. Tammany Hall vezérét. A republikánusok pénzt gyűj­tenek és a tetszhalott elefántott élesztgetik, minden lehető esz­közzel. Nixon, mint a republiká­nusok országos vezére lassan e­­lőtérbe nyomul és mellette Nel­son Rockefeller new yorki kor­mányzó neve egyre gyakrabban bukkan fel a lapokban és a gyű­léseken. Az amerikai nagyipar csak most látja igazán ,milyen hiábavaló időfecsérlés volt Mi­­koján “ajánlatainak” a meghall­­gatasa: Túl minden politikai szemponton, Amerika számára a szovjet kereskedelem egy nagy nullával egyenlő. A Szovjetunió szeretne gépeket, vegyi anyago­kat, sőt — műanyag gyártásra — teljes gyárfelszereléseket is, de nincs mivel fizetnie. Egyetlen fizetőeszköze az arany, de ebből kevés van, mert Moszkva el Van adósodva szerte mindenütt a vi­lágon, amerre kereskedtek vele. Viszont a Szovjetűnió semmit sem tud adni Amerikának, ami itt ne volna bőviben. Búzát? A washingtoni kormány azt sem tudja mit csináljon a búza- és más gabonafelesleggel. Kőolaj? Amerikának erre nincs szüksé­ge. A fát olcsóbban kapja Ka­nadából, saját hatalmas erdeit nem is tekintve. A stratégiai cikkek korlátozásának megszüntetését is kívánja Moszkva. Ez is érde­kes kérdés. Anglia, például, bár­mit szállít a Szovjetuniónak, ha megfizeti. Ezzel szemben az a helyzet, hogy az angol-szovjet á­­rucsereforgalom Anglia múlt é­­vi külkereskedelmének alig egy százalékát teszi ki. Nyugatné­metországban ugyanez a helyzet. Franciaország és Olaszország szintén jelentéktelen tételben ad el a Szovjetuniónak. Moszkva egyszerűen nem tud fizetni. A- merikának, vagy Angliának a kis Hollandia sokkal jobb piac, mint az orosz. A gazdasági jósok szerint minden hónapban javul a helyzet Amerikában. A terme­lés, az üzleti forgalom szakadat­lanul emelkedik. A nyáron kissé lelassul minden, de őszre teljes lesz a rákapcsolás. Ha a jósok­nak hinni lehet, 1960 a legna­gyobb gazdasági évek közé szá­mit majd. Az ipar általában nagy beru­házásokat eszközöl. Az emberek többet költenek autóra és más tartós árucikkek­re. Az állami és községi közigaz­gatás is többet, költ mostantól kezdve, mint költött valaha is. A költekezés központjában az út­építések lesznek. A kongresszus mostani han­gulatát nézve, a másfél százalé­kos “gas”-adót nem szavazzák meg. A postai tarifát sem eme­lik. Ezzel szemben keményen megadóztatják a biztositó vál­lalatokat. Pénzkölcsönhöz egyre nehe­zebben lehet jutni, ami a kor­mány politikája. Ezzel^a politi­kával — mondják kormánykö­rökben — meg lehet akadályoz­ni az inflációt, a pénzhígulást. A Magyar Szövetség fényes bálja Philadelphiában Az Amerikai Magyar Szövet­ség Philadedphia-i osztálya 1959 évi gála-bálját főleg azok tiszte­letére rendezi, akik mindenkor és mindenhol a magyarság ügyét szolgálták és szolgálják. A ma­gyarsággal együttérző s rokon­­szenvüket valamilyen formában kifejező amerikai közéleti sze­mélyek, valamint a magyarbarát nemzeteket képviselő konzulok szívesen vállalták a bál tiszte­letbeli védnökségét; a magyar védnökök hatalmas száma pedig a legszebb elismerés a Szövetség számára. A bál Philadelphia legmoder­nebb szállodája, a Sheraton Ho­tel nagy báltermében február 6-án, pénteken este pontosan 8:30-kor kezdődik. Az ünnepé­lyes megnyitásra Haydu K. György, az AMSz országos elnö­ke s a bál fővédnöke ad majd engedélyt. A zenét Révay István 12-tagu zenekara szolgáltatja. Az ujonnon érkezett s uj éle­tük kezdetén álló szabadsághar­cos fiatalságunkra való tekin­tettel a vendégeknek nem írhat­ták elő kötelezően az estélyi ru­hában való megjelenést. Mégis kérik a férfiakat, hogy legalább is sötét ruhában legyenek. A báli meghívók kimentek. A bálbizottság kéri a meghívó, jegy, vagy asztaligényléseket a Szövetség philadelphiai irodájá­val közölni. Cim: 445 Diamond Street, Phila. 22, Pa. Tel. GArfield 5-2673. CSEPEGŐ MOSZKVAI MÉZ Cyrus Eaton társutazó cle­velandi milliomos ajándékot kapott Moszkvából. Ottjárta­­kor megcsodált egy hármasfo­gatot és Nikita nem feledke­zik meg barátairól. Most külö­nösen nem, amikor Amerika felé fordulva minden kremlini ábrázat vigyorra torzul. Há­rom hófehér ló és egy szán (troika) érkezett Clevelandba karácsonyi ajándékul a bolsi­­barát milliomosnak. Az ame­rikai vámhatóságok szerint a kis karácsonyi csomagocska $8,000-t ér. Hogy a 75 éves Eaton mit fog csinálni az orosz hármas-fogattal, arról nem szól a híradás. Ilya Ehrenburg orosz iró két ízben nyerte meg a Sztálin irodalmi dijat. Legismertebb irodalmi terméke az a cikk volt, amelyben követelte, hogy Winston Churchill, Dean Acheson és General McArthur mint háborús bűnösök nemzet­közi bíróság elé állíttassanak. Bünük az volt, hogy meg mer­ték védeni Dél-Koreát a vörös támadástól. Sztálin halála után természetesen Ehrenburg is köpönyeget fordított és “Ol­vadás” cimü munkájában be­leharapott halott mesterébe. A “Sovietskaya Russia” lap­ban megjelent cikkét olvasva, először megdörzsöltük szemün­ket. Valóban ébren vagyunk-e, vagy az egész ügy csak lidérc álom? “Amikor Amerikáról vagy az amerikai népről beszé­lünk, ne felejtsük el, hogy mi­vel tartozunk nekik a háború alatti segítségükért. Két né­pünk között; való együttmű­ködés boldoggá fogja tenni a szovjet népet.” A MOSOLYGÓ BELZEBUB Hájfejü Nikita kövér ábrá-Ez az elnevezése az ameri­kai űrrakéta-munkának, ami lázasan folyik az uj költségve­tésbe felvett óriási tételek se­gítségével. Az “Operation Mer­cury” az első élő földi ember­nek a világűrbe kilövését és on­nan visszahozását tűzte ki fel­adatául s már ebben az évben megkezdődik a szisztematikus kiválogatása annak, vagy azoknak az önként jelentkező személyeknek, akik közül egy az “első világür-repülő” titu­lust fogja kapni. Hogy meny­nyiben fog az Amerikának si­kerülni és meg tud-e előzni minket e titulus megszerzésé­ben a Szovjet, azt még nehéz volna megjósolni. A világür­­löveg élő emberének egyete­met végzett, a hadsereg pró­­barepülő-iskolájából kikerült, minden tekintetben egészsé­ges, hibátlan, meghatározott zatán még csak valahogy elfér a mosoly. Sehogysem illik azonban Anastas Mikoyan ör­dögi arcára. Pedig mestere mosolyogni és kedveskedni küldte Amerikába. Amint a Skandináv Sepülővonal gépé­ből New Yorkban kiszállott, ott volt a megrendelt édeskés mosoly az arcán. De nem soká­ig tartott. Nem sikerült a ma­gyar piketeket kijátszani. A gép érkezése 7 órára volt hir­detve. Ehelyett 5 órakor, tel­jes 2 órával előbb érkezett meg. Ez a trükk azért volt szükséges, mert tisztában volt azzal, hogy a magyarok ott lesznek a repülőtéren. De nem gondolta, hogy már két órával az érkezése előtt ott lesznek. És amikor a fotóriporterek a mézédes Mikoyáni mosoly he­lyett a magyar piketeket fény­képezték, de nem sok maradt a Belzebubhoz amúgy sem illő mosolyból. Ugyancsak kevés oka ma­radt mosolyogni, amikor a la­pok beszámolóját lefordították neki. Azok sem a méztől csepe­gő örményt magasztalták, ha­nem megírták, hogy mialatt Nagy Imre kormányával tár­gyalt és Maiéter Pált tőrbe csalta, ezt csak időnyerés cél­jából tette. Ugyanakkor uj, ko­­miszabb csapatokat kért és Iván Serov hóhérbandáját is ő hívta be Magyarországra. CHARLIE CHAPLIN FIZET Egy másik meglepő fordu­latról is beszámolhatunk. Ró­zsaszínű Charlie Chaplin film­komikus, aki 1952-ben azzal hagyta el Amerikát, hogy ide többé vissza nem tér, szintén felkötötte a vigyorgó bolsi ál­arcot. ügyvédje utján tudomá­sára hozta az adószedő hiva­talnak, hogy $700,000 adóhát­ralékát rendezni akarja. $425,­magasságnál és súlynál nem nagyobb személynek kell lenni s kiválasztását szakemberek a legnagyobb körű ltekintéssel végzik. A Szovjet egy rakétát akart lőni a holdba, de 5,000 mér­földdel eltévesztették a cél­pontot, a rakétát a nap vonzó­ereje ragadta magához és való­színűleg időtlen-időkig a nap körül fog keringeni, mint an­nak mesterséges bolygója. A Szovjetnek ez a félsikere sem­miféle izgalmat nem keltett. Amerikai tudósaink kijelentet­ték, hogy a U. S. ebben az év­ben 24 mübolygót fog kilőni a világűrbe, részint a holdba, ré­szint Marsba és Vénuszba és sok érdekes meglepetésre lehe­tünk elkészülve. Mélyen benne vagyunk ab­ban a korszakban, amit Jókai, Verne Gyula megjósoltak! Mikoján szerint vas­függöny nincs... csak az aknák robbannak... Egy négytagú magyar család január 6-án menekült Ausztriá­ba. A család egyik tagja, egy 18 éves leány aknára lépett. Az ak­narobbanás majdnem teljesen leszakította a lány jobb lábát. A család többi tagjának sikerült a súlyosan- megsebesült lányt Ausztriába átvinni. A felsőőri kórházban az orvosok a lány é­­letét megmentették. A lány neve Sárkány Klára és Szombathely­ről való. Az uj év első hetében menekült Ausztriába a vasfüg­gönyön keresztül. 000-t ajánlott, amit a kormány annál is inkább elfogadott, mert már régen feladta a re­ményt, hogy a társutas Charlie­­tól valaha is pénzt kapjon. A 69 éves komikus, aki •Svájcban lakik, minden pénzét kicsempészte abból az or­szágból, amelyben milliókat keresett, de amelynek nem akart polgára lenni. Mit vétet­tünk mi ezeknek a bolsiknak, hogy egyszerre, minden provo­káció nélkül ennyire belénk szerettek? HARC A VILÁG TETEJÉN A “London Daily Mail” két tudósitója Indiából kétheti gya­loglás után megérkezett a misztikus Tibet határára. 12,- 000 lábra a tenger színe felett egy rejtett barlangban volt találkájuk a tibeti felkelők vezérével. Togye Wandegue tábornok, a Khamba törzs ve­zetője fogadta a két angol ri­portert és beszámolt nekik ar­ról a véres földalatti háború­ról, amelyet Tibet népe folytat a kínai vörös hódítók ellen. A tábornok 50,000-re becsüli a megölt kínai vörösök számát. A tibeti földalatti hadsereg vesztesége is súlyos. 22,000 ha­lottra becsülik a vörös ellenes rajtaütések tibeti áldozatait. Vörös Kina 4 millió kínait te­lepített be, hogy a tibeti népet megfékezze. Közel félmillió kuli dolgozik azokon az uta­kon, amelyek Kínából Tibet­­be, onnan pedig az indiai ha­tárra futnak. A földalatti had­sereg akkor üt rajta az útépí­tőkön, amikor már egy útsza­kasz készen van. Rendszerint a legdrágábba kerülő szaka­szokat robbantják fel a tibeti­ek | Az újságírók kérdésére a tábornok beismerte, hogy a harc egyenlőtlen és majdnem kilátástalan. De azt is hozzá­tette, hogy a harcot addig folytatják, amíg az utolsó tibe­ti oda nem adta életét a sza­badságért. Nemcsak a magyar alföldön, hanem a világ tetején is. És mindenkit nem lehet ki­irtani. A bolsi golyót is embe­rek csinálják. Előfizetési nyugtával — a lapot' Nyugtával dicsérd a napot, HALLGASSA A “NEW JERSEY MAGYAR HANGJA” RÁDIÓ-MŰSORT MINDEN VASÁRNAP D.U. 1 ÓRÁTÓL 2-ig a Trenton-i WTNJ állomáson (1300 ke.) Műsorvezető: HAJDU-NÉMETH LAJOS “Operation Mercury” Hollywoodban, a Columbia Pictures műtermeiben ez év ta­vaszán kezdődnek meg Char­les Vidor, a magyarszármazá­­su filmrendező és William Götz irányításával a Liszt Fe­renc élettörténetéből vett nagy­szabású film felvételei. A film többmillió dollár költséggel készül. A felvételek egy részét Liszt Ferenc szülőhelyén, Do­­borjában készítik, amely most Ausztriához tartozik, míg a többi felvételeket 'lehetőleg élethűen a stúdióban állítják elő. A filmben nemcsak Liszt­szerzemények képezik a zenei háttért, de nagy kortársai és barátai, Chopin, Schumann Film készül Liszt Ferenc életéről és Wagner alkotásait is elő­adják. Liszt Ferencet Jorge Bólét hires cubai zongoramű­vész fogja megszemélyesíte­ni. A magyar filmek között a “Szerelmi álmok” c. film fog­lalkozott Liszt Ferenccel, egy epizódot emelve ki a nagy ze­neszerző és zongoraművész éle­téből. Szép, sok tekintetben szerencsés és sikeres meglátá­­su film ez, de az amerikai mil­liókkal készülő uj Liszt-film bizonyára ennél is szebb, jobb és —' számunkra, magyarok számára, bárhol is éljünk a nagyvilágon — szivünkhöz kö­zel férkőző hatalmas alkotás lesz. HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL AZ UJ ÁRRENDSZER BE­VEZETÉSE NYUGTALAN­SÁGOT IDÉZETT ELŐ A MUNKÁSOK KÖZÖTT Január elsején életbe lépett Magyarországon az önköltségre alapított uj árrendszer. A Mün­­nich-kormány szerint az uj ár­rendszer bevezetése következté­ben az országban termelt áruk egy százaléka fog csak drágulni. Mezőgazdasági termékek és a vegyi ipari termékek árai csök­kenni fognak. A zsir'és a szalon­na ára tiz százalékkal fog csök­kenni. A liszt, egyes textilipari termékek, a nylon, a cement és a benzin árát is csökkentik. A hi­vatalos közlemény szerint az 1959 évi áremelkedések 650 mil­lió osztrák schillinget kitevő összeget fognak kitenni, mig az árcsökkentések 1,300 millió oszt­rák schillingbe fognak kerülni. Az uj árrendszer bevezetésének következtében az iparnak eddig nyújtott állami szubvenciókat, megszüntették. Az első szub­venciókat a munkásságnak kell majd nagyobb erőfeszítéssel e­­lőteremtenie. Ezért idézett elő az uj rendszer nagy nyugtalan­ságot a munkások közt. Hatalmas siker a Magyar Segélyak­ció zászlókampánya Ezévi kampányára nem le­vélzáró bélyeget, hanem ki­csiny, kabátra tűzhető magyar forradalmi zászlókat küldött szót barátainak a Coordinated Hungarian Relief, hogy a be­folyó adományokból szeretet­­csomagokat küldhessen tenge­rentúli magyar véreinknek. A kis zászlók országszerte hatal­mas sikert arattak nemcsak magyar-amerikai k ö r ö kben, hanem színtiszta amerikaiak között is. Naponta hozza a pos­ta a kérőleveleket egyénektől és egyletektől, akik egy-egy ilyen kis magyar zászló meg­küldését kérik. Nemrégen egy new englandi elemi iskola ta­nulói írtak 75 százlót kérve. “Levelünkkel csak $36.50-et tudunk küldeni,’ ’írták, mert ennyit gyűjtöttek össze a “so­cial studies” órájukon & ma­gyarok megsegítésére. Díszítse mindnyájunk lakását e kis zászló, legyen jelvényünk már­cius 15-én. Bármilyen csekély adomány ellenében mindenki kaphat belőle, aki beküldi cí­mét a C.H.R., 1761 “R” St., N.W., ’ Washington 9, D. C., központi irodájába. A MUNKÁSŐRÖK A NÉP LEGÁDÁZABB ELLENSÉGEI A propaganditsák minden e­­rőfeszitése ellenére is csak meg­lehetősen kisszámú munkásőr­ségek alakultak a magyar gyá­rakban, mert a gyárak munkás­sága húzódozik attól a gondolat­tól, hogy fegyverrel is szolgálja a munkásnyuzó rendszert. A munkásőrségek tagjai a Közis­mert besúgók és lumpenproletá­rok rétegéhez tartoznak. Egyen­ruhát csak kivonulások alkalmá­val, vagy olyan napokon visel­nek, amikor délutáni kiképzésre és lőgyakorlatokra vonulnak ki. Ilyenkor a munkások nem kis de­rültségére egyenruhában, fitye­gő pisztollyal jelennek meg a munkahelyen és a gúnyos meg­jegyzések céltáblái egész nap. MUNKANÉLKÜLISÉG MAGYARORSZÁGON Magyarországon ma nem könnyű elhelyezkedni még egy egyszerű munkásnak sem. A munkanélküliség elég nagy. ősszel sok helyen voltak elbocsáj­­tások, főleg a nehéz és az építő­iparban. Az elbocsájtott embe­rek legfeljebb alkalmi munká­hoz jutnak, vagy a feleségeik dolgoznak. Munkanélküli segély nincsen. Élelem kapható, de nem mindenki tudja megvenni. Szén és fa is kapható, de drága. A legolcsóbb barna szén mázsája 20-22 forint, a fekete széné 30- 35-50 forint, a kokszé 70-90 fo­rint. Fát csak szénnel együtt le­het kapni, két mázsa szénhez ad­nak öt kilogram fát. A kubai diktátor milliói... Batista, Cuba megszökött diktátora, aki eredetileg maga is'“szabadságharcos” volt, rö­vid 6 és fél év alatt milliók szá­zait (dollárokban) harácsolta össze. Külföldi letétekben, flo­ridai ingatlanokban, készpénz­ben mintegy 200,000 dollárt si­került magának megtartania, de Havanában, elnöki palotá­jában eldugva további millió­kat találnak Castro emberei. Újabb kutatások során most két kazettát találtak, melyek­ben több mint 3 millió dollár készpénz volt. A kubai kor­mány, mint “lópott holmit” le­foglalta Batista ittfelejtett mil­lióit, melyeket a szökés zűrza­varában nem vett magához. Cuba kormánya a külföldi ban­kokban elhelyezett mintegy 150 milliót is visszaköveteli azon a címen, hogy a pénzt a diktátor az államkasszából lop­ta el.

Next

/
Thumbnails
Contents