Függetlenség, 1959 (46. évfolyam, 1-53. szám)

1959-12-10 / 50. szám

In Itg 46th Year of Publication, Thi§ Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited and Published in Trenton, N.J. American in Spirit — Hungarian in Language t - -----------­Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság VOL. 46. ÉVFOLYAM NO. 50. SZÁM 20 Ten Cents per Copy— $3.00 per Year TRENTON, N. J., 1050. DECEMBER 10 Pokoli színjáték tanúja a nagyvilág s napjaink történetírója hiteti enkedve rázza a fejét. Hruscsov valószí­nűleg belement volna abba, hogy kivonja a szovjet csapa­tokat Magyarországról, de Moszkva budapesti prokonzul­­ja, Kádár János könyörgésére marad a véres ármádia. Kádár bebizonyította Hrus­­csovnak, hogy a szovjet csapa­tok kivonása a rendszer teljes összeomlásához vezetne. Érzé­keltette a minden Szovjetek legfelsőbb urával, hogy a ma­gyarországi párt erős voltáról mesterségesen terjesztett hírek nem felelnek meg a valóság­nak. A magyarországi párt gyenge s nem vihart, hanem egy lenge szellőt sem képes ki­állni. Elmondta Kádár a Szovjetek urának, hogy a csehszlovák és román példa Magyarországon nem irányadó. A csehszlová­kok hithü kommunisták ma­radtak az elmúlt évek során s azok is maradnak ezután is, pedig egyetlen szovjet katona sem tartózkodik az országban. A románok sem moccannak. Az ok mindkét nép jellemében keresendő. Nem igy a magyarok — ma­gyarázta Kádár. A magyarok oly mélységesen utálnak és gyűlölnek mindent, ami szov­jet, hogy a függetlenség első leheletére elsöpörnék a pártot, annak minden tartozékával együtt. A gazdasági nyűgöt is leráznák, efelől nincs két­ség. Jelenleg Magyarország ezer gazdasági lánccal van a Szovjetunióhoz fűzve. Köztük az acélt, az olajat is a Szovjet­uniótól kapja. De ez mind nem számitana. A magyar nép dü­he nem ismerne határt, Moszk­va helytartóinak nem volna már maradásuk. És igy történt, hogy Hrus­csov meghajolt az érvek előtt. Belátta, hogy Kádárnak igaza van. Pedig Hruscsov ügyes manővert eszelt ki. A szovjet csapatok részleges, vagy teljes kivonásával egyszerre maga felé fordította volna a Nyugat rokonszenvét s egyben a sza­bad világban szakadatlanul morzsolódó kommunista pár­tok is megerősödnének. Többet ért volna mindez Hruscsovnak a szovjet csapatok magyar­­országi állomásozásánál. El­végre az országnak amúgy sincs stratégiai jelentősége, az ottani légi támaszpontok fon­tossága is minden nap csökken, a rakéták tökéletesedésével. Igen, Hruscsov meghajolt az érvek előtt. Köznevetség tár­gyává mégsem teheti a Szov­jetuniót. Esetleg az egész vi­lág azon mulatna, hogy a kis magyar nép újból megsebezte a nagy vörös medvét. Bebizo­nyosodhatna ország-világ előtt, hogy a szovjet hatalom csak a szuronyok és tankok árnyéká­ban tartható. Maradnak tehát a szTovjet csapatok, amig “a nemzetközi helyzet megkívánja,” mint Ká­dár mondta. Ezzel a frázissal palástolja Kádár János a maga és pártja halálos félelmét. A “nemzetközi helyzet” olyan takaró, ami mindent beborít. Az ENSz vitája kétségtelenül zavarba hozta nemcsak a budapesti, hanem a moszkvai kommunista vezér­kart is. Erre nem számítottak. Azt hitték, hogy a Camp David “szellemével” lekenyerezhetik Amerikát és a világ háborgó lelkiismeretét. De Amerika és a világ kí­vánta, hogy a nagy nemzetközi fórum elé kerüljön újból a magyar ügy. Washingtonban éppen olyan jól tudják, mint Moszkvában, hogy az ENSz tárgyalásnak gyakorlati érté­ke nincs. De azért- kellemetlen, nagyon is kellemetlen. A nem­zetközi tárgyalásoknak sokat árt a magyar ügy. A csúcson és a csúcs alatt. Ezt Hruscsev is tudja. Bang-Jensen nevét ne felejtsük el. A becsület me­zején esett el, a magyar ügyért. A magyar éjszakában emléke mindig ragyog, mint valami fényes csillag, annak jeleként, hogy megvirrad. Főleg, ha. még akadnak Bang-Jensenek. A Dalai Láma és a vörösök A Dalai Láma nyilatkozott a sajtónak. Kijelentette, hogy a vörösök több, mint százezer ti­betit hurcoltak el rabságba és egymillió kínait telepítettek le Tibetben. “Igazi népirtás, amit a vörösök véghezvisznek” — kiáltott fel a Dalai Láma — “és érthetetlen, hogy a világ ezt tűri.” Szegény naiv Dalai Lá­ma ! Hát a magyar népirtást nem tűrte a világ? Nem elég vörös A moszkvai Kommuniszt cí­mű világnézeti folyóirat azt ír­ja, hogy Dr. Hewlet Johnson, a canterburi egyház dékánja, világszerte Vörös Dékánnak nevezett pap, nem elég vörös. Krivelev, a cikkíró, azt hányja a nem elég vörös Vörös Dékán­nak a szemére, hogy össze­­egyeztethetőnek tartja a marx­ista materialista elméletet a kereszténységgel. Ez abszolút helytelen megállapítás, mond­ja az egészen marxista orosz cikkíró. Zsákutcában a “csúcstalálkozó” De Gaulle francia köztársasá­gi elnök erősen ellenzi a decem­berre tervezett csúcstalálkozó megtartását, mert azt előbb gon­dosan elő kell készíteni, máskü­lönben kár a gőzért, mert világ­szerte nagy csalódást fog okoz­ni. A francia elnöknek, aligha­nem, igaza van. Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, hog> ak valamilyen okból nem kapj* pontosan lapnukat, jelentse tele­­j fonon vagy postakártyán és mi : azonnal intézkedünk a postaha­­hatóságnál. A franciák atom­bombája Mint ismeretes,, sem Ameri­ka, sem Anglia nem voltak haj­landók közölni atomtitkaikat Franciaországgal, mely tele van szovjetkémekkel. A fran­cia kormány elhatározta, hogy saját maga fog atombombákat gyártani, melyeknek próbarob­bantásai tavasszal lesznek a Szaharában. Bár a U.N. és szá­mos más ország ellenezték ezt — a franciák nem tágítanak szándékuktól. AZ AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG EZIDEI KARÁCSONYI BÉLYEGE A nyugat túlértékeli az oroszokat Egy magyarul tudó angol tu­rista nemrég magyar diákokkal beszélgetett Budapesten. A fia­talok és idősebbek egyaránt le­becsülik az oroszokat. A nyu­gattól nagyon rossz néven ve­szik, hogy elhiszi az oroszok nö­vekvő erejét és hogy elfogadták az “egymásmellett élés” gondo­latát. Az angol turista már nem tapasztalta a fiataloknál a ta­valy még általános letargiát. A visszaállított kommunista rend­szerbe nem nyugosznak bele. Washington eredeti levele George Washington egyik levele, melyet 1754-ben inté­zett Dinwidle kormányzóhoz egy londoni árverésen 2,000 dollárért kelt el. A vevő a new yorki John Fleming volt. Jó célra a«L«nsí aki a postán nevére és címére érkező bélyeg-ivekért beküldi adományát a Szövetségnek! “JÓ SZÍVVEL A JÓ ÜGYÉRT! 99 Küszöbön ismét a szeretet, a megértés ünnepe: Szent kará­csony. Nagyszerű szokás ilyen­tájt levélzáró bélyegkel hirdet­ni ismerőseink körében a szi­vünkhöz legközelebb álló moz­galmat. Mi lehet szebb és ne­mesebb cselekedet, mint a sa­ját szeretteink nyomorúságos helyzetét feltárva — segiteni azokon, • akik arra leginkább rász >ruv • . *' Akár és, a " .gélyakció ál­dásos működésének csúcspont­ján, az Amerikai Magyar Szö­vetség idei karácsonyi bélyege amerikai szeretet-csomaggal megrakott óha:ai kis szánkót ábrázol, amit tűkaros menyecs­ke húz a postáról hazafelé. A mély hóban pöttömnyi matyó legényke lépked mellette, ka­rácsonyfával a vállán. A ke­nyérkereső ,"1 dfőt ki tudja hova hurce’ . él-e ? A bélyegekért ez alkalom­mal is adományt kér a Szö- I vétség, hiszen kizárólag önkén­tes megajánlásokból tartja [fenn Washingtonban központi titkárságát. Ez viszont a garan­cia arranézve, hogy csak a ma­gyarság egyetemes érdekeiért küzd mindenkor, mindenféle idegen befolyástól mentesen. Járuljon tehát ki-ki hozzá szi­ve és tehetsége szerint a mun­kához,, amit a Szövetség vala­mennyiünkért végez! Cim: AMERICAN-HUNGARIAN FEDERATION 1761 R Street Northwest Washington 9, D. C. BANG JENSEN ÖNGYILKOS LETT Rózsahegyi nagy­beteg Rózsehegyi Kálmán, a ma­gyar színjátszás és a magyar fil­mek hajdani utánozhatatlanul magyaros “öregje’ ’súlyos beteg, í A 86 éves művészt nemrég visz­­: szaszerződtették a Nemzeti szín­házhoz, de ez már csak olyan “nesze semmi fogd meg jól” . . . túl kevés és túl késő . . . Castro tovább gurul a lejtőn Bang Jensen dán diplomatát (jobbfelől) aki az Egyesület Nemze­teknél merészen kiállt a magyar szabadságharcosokért s mert a valio­­másttevők névsorát inkább elégette, semhogy kiadja s ezzel bajba ke­verje azok óhazai hozzátartozóit, elbocsátották a U.N.-nél viselt állásá­ból. Ez tavaly törént.-Az amerikai magyarság lelkeset ünnepelte Bang Jensen-t férfias magartartásáért s ezt a fenti .képet azon a tisztelet­adó banketten készített róla és feleségéről New Yorkban Keviczky Kál­mán. ---- Világszerte nagy megütközést keltett mindé» jóérzésé ember­ben most a hir, hogy Bang Jensen-t holtan találták egy erdőben . . . Tarkólövés ölte meg, de azt, hogy önkezésel oltotta-e ki életét, vagy a kommunisták tették el “láb alól,” mert “igen sokat tudott,” még nem sikerült bizonyossággal megállapítani. A “felszabaditó” cubai dik­tátor már túltesz lassanként Kfuscseven is. Jaj azoknak, akik kritizálni merészük őt. Ezek vagy börtönbe, vagy pus­kacső elé kerülnek. Tovább fo­lyik az amerikai vállalatok ki­sajátítása is. Legújabban a 35 ezer akeres King farmot sajá­tította ki. És tovább folytatja Amerika szidalmazását is. De meddig? Azt jósolják, már nem sokáig. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! ŐRIZD A SZÓT... Nem halt meg még a szó. A szó örök. Hiába zárja megrettenve máma, az elnyomás penészes börtönök s bolondok csattos kényszerzubbonyába, a szó az él. Ne gondold, hogy beteg. A törzs erős, csupán a kéreg száraz. 1 De igy őrzi a régi nedveket és igy őrzi az egységét a fának. őrizd te is. Hisz benne úgy viszed az életed, mint bujdosó a kincsét . . . Viszed házadat, házadat s viszed a régi ajtók megrozsdált kilincsét, Egy rossz fedőt, egy lábost. . . Ott lapul batyudban mind s mellettük megleled, — talán lecsúszva — nézd meg majd alul, Aranyt, Petőfit, Adyt, Józsefet. S egy rézkilincs, pár lábos, rossz fedő közé még annyi'álom s kincs kerülhet. Ha megnyugodtál, bölcsen vedd elő a zsákod s nézd át, hisz a menekültek sietnek mindig. S egy repedt kanál, — kis régi nadrág, régi ismerőse — any óul törvényét őrzi itt. S talán, ha nézve majd, hogy még elég erős-e? fiad sikoltoz törvénye alatt, fiad könnyén át régi arcod látod, és megbocsájtó, szép, anyás szavak vesznek körül majd. Rendezd át a zsákod. Haydu Györgynek, az Amerikai Magyar Szövetség országos elnökének távirata Henry Cabot Lodge-hoz, az Egyesült Államok U.N. képviselőjéhez “Hűséggel Mindhalálig” volt a jelszava a magyar Kováts Mi­hály ezredesnek, aki mint Washington György lovasságának pa­rancsnoka áldozta életét Amerika szabadságáért. “Hűséggel Mind­halálig” lesz a jelszava mostantól kezdve a történelmi Magyaror­szágról származó egymillió amerikainak annak elismeréséül, hogy Ön olyan nagyszerűen és lendületesen terjesztette elő és védel­mezte a magyar ügyet. Az Egyesült Államok legkülönbözőbb és legtávolabbi részeiből beérkező telefon és levélbeli megkeresések azt bizonyítják, hogy az Ön határozott kiállása felébresztette a reményt itt és az emberek száz millióiban, akik a vas függöny mö­gött imádkoznak az Ön jól megérdemelt sikeréért. Hálával: GEORGE K. HAYDU Az Amerikai Magyar Szövetség országos elnöke ÚJBÓL SÜRGETI A U. N. A SZOVJET KIVONULÁSÁT MAGYAR­­ORSZÁGRÓL Sir Leslie Munro főmegbizott hatásos érvelése meggyőzte a nemzetközi szervezet közgyűlését—Khrushchev buda­pesti látogatásával egyidöben folyik a vita a magyar kér­désről—bizonyítékokat terjesztettek be a kivégzésekről őrizd a szót, hogy megőrizd magad! FAY FERENC Ugyanazon a héten, amidőn Nikita Khrushchev, a magyar nemzet virágának: ifjúságunk­nak mészárosa kommunista cse­lédeivel ünnepelteti magát Bu­dapesten — “Magyar Hét” zaj­lik le az Egyesült Nemzetek new yorki üvegpalotájában is. Az amerikai fődelegátus, Henry Cabot Lodge mesteri okfejtése után Peru veterán diplomatája, a mélyen vallásos Dr. Victor Andres Belaun'de, mint a köz­gyűlés elnöke szavazást rendelt el a General Assembly tárgyso­rozatát megállapitó bizottság­ban. E szavazás során egyedül Oroszország, Cseh-Szlovákia és Románia kommunista megbízot­tai tiltakoztak a magyar kérdés újratárgyalása ellen. Ezt az elő­zetes határozatot 51 szavazattal 10 ellenében a teljes közgyűlés is magáévá tette; csak a színesek egy része nem szavazott. Lapzárta miatt a december 2- án kezdődő vita lefolyását csak jövő héten ismertethetjük. Mó­dunkban van azonban Sir Leslie Munro new-zealandi nagykövet és “United Nations Representa­tive on the Hungarian Question” 15 oldalas jelentésének egyes ki­magasló részleteit olvasóinkkal ismertetni. Az egész földkerek­ségen közszájon forgó “Munro Report” a közeli jövőben nyom­tatásban is napvilágot lát; az óhaza sorsát tanulmányozni ó­­hajtoknak készséggel küldi meg az Amerikai Magyar Szövetség, 1761 R St., N.W., Washington, D.C. Sir Leslie kitér jelentésében arra, hogy a Kádár delegáció tagjaival megpróbálta barátsá­gos társadalmi formában felven­ni a kapcsolatot. Ezek azonban hallani sem akartak semmiféle helyszíni szemléről, illetőleg égy U.N. bizottság Magyarországba látogatásáról. Amidőn pedig le­velet intézett hozzájuk, azt ér­demi válasz nélkül egyszerűen visszaküldték. Az orosz delegá­ció, amelyet a U.N. határozat ér­telmében szintén felkeresett Munro nagykövet, írásban ak­ként nyilatkozott, hogy a U.N. | egyhangú határozatát nem is­meri el magára kötelezőnek, sőt az ügy bolygatását “törvényte­­j lennek” nyilvánítja . . . Munro főmegbizott ezekután I rendkívül tanulságos kérdéseket I intéz jelentésében a világ közvé­leménye által elmarasztalt kom­munista kormányokhoz. Miként igyekeznek állandóan Magyaror­szág belügyének elkönyvelni az 1956-os vérfürdőt — ugyanak­kor pedig hangoztatni azt a hi­telre sehol sem találó dajkame­sét, hogy nem a magyar nép lá­zadt fel a hatalmon levők túlka­pásaival szemben, hanem az nyugati ügynökök munkája Volt. Munro késznek nyilatkozik ar­ra, hogy az utóbbi vádat is ki­vizsgálja, annak dacára, hogy Budapestről eddig egyetlen kéz­zelfogható bizonyítékot sem vol­tak képesek szolgáltatni . . . A U.N. jelentés ezekután ada­tokat sorol fel, miszerint a vö­rös terror rendületlenül tovább tart Magyarországon. Kádár és társai ugyan felháborodva til­takoznak, mégis állandóan pozi­tív adatok szivárognak külföldre a politikai üldöztetésekről, ki­végzésekről, bebörtönzésekről, deportálásokról, kilakoltatások­ról, emberrablásokról és általá­ban a sztálinista kinzáki mód­szerek felújításáról. Még ma, há­rom évvel a forradalom után is rögtönitélő bíróságok ítélkeznek sok helyütt; olyan perekben, a­­melyek vádlottja mindössze a­­lapvető emberi jogait gyakorol­ta — amelyeket a nyugati or­szágokban az államhatalom véd és nem üldöz — ma is nép- és vérbiróságok “Ítélkeznek” Ma­gyarországon ! Ugyancsak részletezte Munro nagykövet, hogy a kommunista pártügyészeknek a hatalmát is­mét kibővítették; eszerint politi­kai ügyekben sem Írásos bizo­nyítékokra, sokszor még tanúra sincs szükség az elitéltetéshez. Adatokkal bizonyítható, hogy e­­lőzőleg ártatlanként felmentet­teket ugyanabból a vádból kifo­lyólag súlyosan elitéinek, ha va­lamelyik kommunista megkíván­ja házát, pár hold földjét, avagy állását ... ' “Szolgáltasson adatokat a bu­dapesti kormány, milyen más ország küldött tankokat a véd­telen magyar lakosság ellen”' — mondotta Munro. “Mit képzel­nek elérni a csökönyös mellébe­széléssel, amikor minden ép­eszű ember látja, hogy csak o­­rosz szuronyokkal képesek ural­mukat a magyar nép felett ér­vényre juttatni. Maga Kádár je­­(Folyt, a 2-ik oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents