Függetlenség, 1959 (46. évfolyam, 1-53. szám)

1959-11-26 / 48. szám

In Its 46th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited and Published in Trenton, NJ VOL. 46. ÉVFOLYAM — NO. 48. SZÁM Ten Cents per Copy— $3.00 per Year TRENTON, N. J., 1959. NOVEMBER 26 ggggggggggg----jtssasssss—jv sasé Ssssssss: . ■ ssssssssssssssgsssssssa as— i Birkózás az ENSz-ben a magyar ügy körül — ez a nemzetközi diplomácia egyik érdekes vetülete. A nyugati ha­talmak szorgalmazzák a ma­gyar ügy tárgyalását, de csak módjával. Ne- áltassuk magunkat, nem érettünk teszik, illetve a Ma­gyarországon szenvedő népért. Azért teszik, mert ez az egyet­len nagy, mindig hatásos fegy­ver a Nyugat kezében. Ez,az a fegyver, amely nagyot dördül, vagy kicsit, de mindig elsül és az ellenségen érzékeny sebet ejt. Sokáig úgy volt, hogy a Nyugat ezúttal nem lő vele, mert a “békülékeny,” a Camp David szellemétől áthatott Hruscsovot csak ingerelné, esetleg bőszitené s akkor a csú­cson csak meggyűlne a baj ve­le. A nyugati hatalmak mind­ezt szépen átgondolták, de az­tán hirtelen valaki felvetette a kérdést: hát akkor milyen fegyverünk marad? Mivel tud­juk sakkban tartani a szaka­datlanul megnyilvánuló szov­jet hányivetéskedést, a dicsek­vésáradatot? A Lunik III. ott van a szovjet fegyvertárban, hatása a világ elmaradottabb népeire óriási s bármennyire is nagyobb a nyugati világ ereje, mégis szakadatlan meghátrá­lásra kényszerülünk. Ez a hátrálás pedig most már egyre inkább izgatja a nyugati világ kedélyét. Egy háború­ban taktikai visszavonulás le­hetséges, de csak akkor, ha az ugráshoz szükséges nekifutás megkívánja. A szakadatlan visszavonulás lassú háború­­vesztés. Márpedig most háború van, akkor is, ha “hidegnek” mondják. Az egyetlen támadó fegyver a Nyugat kezében a magyar ügy. Valahányszor ezt elsütik, a Szovjet-unió meghátrál és esetlenül védekezik. Ezúttal úgy akarják elsütni a fegyvert, hogy ne fájjon túlságosan. Elképzelés szerint a nyugati hatalmak képviselői mindent elkövetnek, hogy a magyar kérdést az ENSz napirendjére tűzessék. Ebben a pillanat­ban, amikor ezeket a sorokat Írjuk, még nem történt meg, de “benne van a levegőben.” Az amerikai (Ed Sullivan) és az egész szabad világ közvéle­ményének a nyomása meg­könnyíti a nyugati hatalmak dolgát. Elítélő határozat valószínűleg nem lesz. Két oka is van. Az egyik dz, hogy a csúcs-értekezletet szem előtt tartó nyugati kormányfők nem tartják célszerűnek Hruscsov túlságos ingerlését. A másik az, Szerkesztőnk Washingtonban Diénes László, lapunk szer­kesztő-tulajdonosa e hét csü­törtökén és péntekén Washing­tonban lesz az Amerikai Ma­gyar Szövetség és az Egyesí­tett Magyar Segélyakció kon­vencióján, mint ezen szerveze­tek egyik igazgatója. A kon­venció lefolyásáról és munká­járól jövőheti számunkban részletes beszámolót hozunk. hogy a Szovjetuniót elitélő ha­tározatnak többséget szerezni Tehetne ugyaij, de nem túlnyo­mó többséget. Mint emlékszünk, a magyar forradalom vérbefojtásáért több ízben is elitélte a világ­szervezet Moszkvát, kemé­nyen megbélyegző határoza­tokban. Ezeket a határozato­kat az ENSz közgyűlés túlnyo­mó többséggel szavazta meg, de az idők múlásával egyre több afrikai és ázsiai ország tartózkodott.a szavazástól. Nyugati vélemény szerint nem volna okos dolog most je­lentéktelen többséggel meg­szavazni egy uj, elitélő határo­zatot. Csak gyöngítené az ed­dig keresztülment határozato­kat — amelyeknek különben amúgy dem volt gyakorlatilag foganatja. De a jelentőségük mégis nagy. örök tüskék a vö­rös medve talpában, amelyek néha igen fájdalmasak és mér­gezést okozhatnak. Szóval ezúttal vaktöltéssel lőnek a Szovjetunióra, csak annak bizonyítására, hogy a fegyver működik. A vaktöltés nem okoz sebet, ezt tudják Moszkvában, de mégis idegesítő körülmény. És Moszkvában szintén megvisel­tek az idegek. Főleg az idegek. A magyar forradalom vér­befojtásáért újra és újra fizet­ni kénytelen Moszkva. Már idáig" is túlontúl sokban van neki. Biztosra vesszük, hogy a Kremlben már régóta sokalják az árát. Magyar-román feszültség Az APA hivatalos osztrák hírügynökség budapesti jelenté­se szerint a románok az elmúlt hetekben megerősítették a ma­gyar határ mentén felállított ha­tárőrségeket. Ezt az intézkedést az erdélyi magyarság köreiben keletkezett nyugtalanság tette szükségessé. A nyugtalanságot a román kommunista rezsim ma­gyar-ellenes iskolapolitikája o­­kozta. Erdélyből Magyarország­ra érkező utasok az erdélyi ma­gyarok és románok közti fe­szültség kiélesedéséről számol­nak be. Jugoszláv megfigyelők szerint Krucsov romániai útja részben a román belső helyzet bizonytalanságaival is össze­függött. LEBONTJÁK A KOSSUTH HIDAT (FEC) A Kossuth-hidat Buda­pesten a másodikk háború után építették, a felrobbantott Erzsé­bet és Lánchíd pótlására. Gyors munka volt, hasznos hid volt, de otromba külsejével elrontotta a Budai Vár és a Gellért-hegy lát­képét. Valószínűleg ebből az ok­ból is a fővárosi tanács foglal­kozott azzal a kérdéssel, mikor lehet hozzákezdeni a Kossuth­­hid lebontásához. A hídszerke­zet bontása viszonylag, gyorsan megy majd, a pilléreké ellenben sok időt igénylő munka. A gaz­dasági bizottság a bontás meg­kezdését 1960- és a befejezés ha­táridejét 1961 december 31-re tűzte ki. A költségek előirányza­tában a pesti és a budai hídfő közvetlen környékének rendezé­se is szerepel. Az Erzsébet-hid újraépítését is tervezik. Magyar kiállítás a Rutgers egyetemen A Rutgers Egyetemen tanu­ló, javarészt menekült magyar diákok által rendezett magyar­­tárgyú kiállítás hétfőn, novem­ber 16-án este nyílt meg s no­vember 24-ig lesz nyitva, (a Ledge épületben, George St. New Brunswick, — a két nagy uj diákotthon-épület között). A megnyitó-estén résztvett Dr. Mason Gross, az egyetem el­nöke is, New Brunswick város részéről pedig Horváth Lukács városi tanácsosunk. A diákok részéről Nagy Károly mondott megnyitó-beszédet, majd Harry Morgan, a Student Council elnö­ke és Molnár Ágoston, a Magyar intézet elnöke szólották. Magyar asszonyaink remek házisütemé­nyeinek óriási halmaza várta a megnyitóra érkező vendégsere­get, amit kávéval szolgáltak fel az est “háziasszonyai.” A kiállítást már eddig is több­­százan nézték meg s általában a dicséret hangján nyilatkozik mindenki róla, mert a diákok sok szép, értékes és “sokatmondó” tárgyat szedtek össze erre az al­kalomra. A magyar kultúrát; népművészetet, szépmüvészetet és irodalmat szemlélteti élénken ez a nem nagyarányú, de,mégis ügyesen összeállitott kiállítás. ❖ ❖ * Kár, hogy az erre a célra ke­retbe tett Kossuth-kép és az alat­ta bemutatott, az amerikai posta által tavaly kiadott Kossuth-bé­­lyegek — melyeknek arcképe e kép eredeti fényképfelvételéről készült — valamilyen nehezen magyarázható oknál fogva nem került itt kiállításra. Az is hiba, hogy egy kiállított magyar bé­lyeg-albumban pontosan a, kom­munisták által kiadott mostani “spekulációs” és ' propaganda­bélyegeket mutogatják, az egy­kori gyönyörű Madonnás, vagy más hasonló szép magyar bélye­gek helyett, mert ha ez nem igy lenne, egyetlen kritizáló szót se mondhatna senki a szép igyeke­zettel rendezett magyar kiállí­tásra . . . Tekintve azonban azt, hogy szép magyar dolgaikat nem magunknak (befelé)' hanem a­­merikaiaknak (kifelé) mutogat­juk most, nagyon fontos az, hogy mit mutatunk és hogyan muta­tunk ! Szép a matyó-himzés, cso­dás egy-egy Munkácsy-kép má­solata ... ez mind jól van . . . De, például, mondjuk: a brassói Fekete-templom hátamögött ál­ló sötét Hontérusszobor képe he­lyett — ami nem sokat mond — mennyivel többet mondana egy kis képkeretben néhány ameri­kai, úgynevezett “Christmas Seal”: Dohányos Istvánnak, Do­gó Istvánnak, stb., Amerikában élő és “befutott” hires festőink­nek munkái . . . Vagy — ha már itt tartunk s ha már a bé­lyegeket emlegetjük — az Ame­rikai Magyar Szövetség leg­újabb karácsonyi bélyege, amely ugyancsak Dohányos Istvánnak mesteri munkája; a szánkón karácsonyfát huzó fejkendős édesanyával és legényke-fiával, háttérben az ez évben hozzáfes­tett piros-fehér-zöld zászlóval, amelyből középen ki van vágva a kommunista címer . . .! Jó gondolat volt a szép színes magyarországi, illetve budapesti képek vetítése egy önműködő géppel, ami azonnal eszünkbe juttatta azt is, hogy van itt A- merikában néhány igazán csodá­latosan szép színes óhazai film­felvétel is . . . egy legközelebbi hasonló kiállításra meg lehetne szerezni azt is és a nap bizonyos órájában a kiállító-helyiségben újból és újból bemutatni azt a lá­togató közönségnek. Eszünkbe jut Dr. Temessy István bará­tunk sok-sok szép, amerikában készült, de magyír vonatkozású színes képe és sok-sok más ha­sonló gondolat. Egy újabb kiál­lításon, — ha megkérdeznek előbb a rendezői olyanokat, a­­kik tudják, hogy mit Utunan le­het megszerezni, - - nsok, na­gyon sok mindé pt lehozzáad­ni egy ilyen r ?,? gyaiállitás­hoz, hogy a c ' elére/ Teaál tel­jesebb lehe: ss. . . Mindeijbc »lehet tanulságot leszűrni .. . mi, nden tanít vala­mire ! Hisszük, \iogy a követke­ző kiállítás r.% ennél is jobb lesz, alaposabb, hosszabb előké­szítő munkáv megrendezett lesz s olyan he»., lesz, ahol nem kell engedélyt kérni a falba szö­get verésre ennek, vagy annak a tárgynak a feíakasztására . . . (Mert egy kiállításnál az is na­gyon fontos!! A Rutgers egyetemi magyar diákjaink kiállításánál ők mu­tatták meg nekünk, régi-ameri­­kásoknak és “öregeknek,” hogy mit tudnak, mits milyen mérték­ben tudnak elérni egy ilyen “rendezéssel.” Ha legközelebb ilyen, vagy hasonló valamit ren­dez a magyarság: álljunk össze valahányan, tegyük össze a fe­jünket, tudásunkat, energián­kat, jóakaratunkat valameny­­nyien s csináljuk azt együtt: ré­giek és újak, öregek és fiatalok . . . magyarok . . . Milyen cso­dás, milyen szép lesz! Stalin képe helyére Kruscsevé került... A szovjet washingtoni kö­vetségének díszterme falára Sztálin képének helyére Krus­­csevét hélyezték. A szovjet követségen most a kommunista forradalom 42-ik évfordulóját ünnepelték s igy sok bámulója volt a képcserének. Mi történt Sztálin képével? Arra felvilá­gosítást nem lehet kapni. Némán ünnepelt a magyar nép... (FEC) Október 23-án szerte a világban nemcsak a magya­rok, de a szabad népek polgá­rai is kegyelettel emlékeztek meg a századunk egyik legna­gyobb eseményéről, az 1956. évi. magyar forradalomról. Ez­alatt a magyarországi kommu­nisták hallgattak. Október 23- án képtelenek voltak megszó­lalni. Ezen a napon még a szo­kásos frázisok is elmaradtak, pl. hogy “ellenforradalmi meg mozdulások voltak,” stb. A magyar nép tudatában olyan frissen és tisztán él a forrada­lom, hogy a propagandát pedig jól értő kommunistáknak nem volt más választásuk, mint hallgatni. Úgy látszik azonban, hogy a kommunista párton belül ez a taktika nem minden csoportnál talált meghallgatásra, ezért elhatározták, hogy még sem hagyják magukat és sebtében október 30-án kiadták a ren­delkezést. hogy ezen a napon meg kell emlékezni “az ellen­­forradalom halottjairól” és ecélból meg kell látogatni a Köztársaság-téri pártházat és minden olyan helyet, ahol kommunisták elestek. És mi történt? A Köztársaság téren pár ember összejött, közönbö­­sen nézték a szónokot és mi­előtt beszédét befejezte volna, szétszéledtek. Csepelen nem tudtak ünnepélyt rendezni: a munkásság magatartásán min­den szándék megtört. Felvonu­lás elmaradt. A rádióban egy­két mondat elhangzott, unal­mas és sablonos megemlékezés, mintha a bemondó is érezte volna, hogy ezek a napok a szabadságharcosoké. Az elmúlt évek alatt egyszer sem lehetett ilyen félreérthe­tetlenül érezni, hogy a magyar nép ünnepel, emlékezik és a kommunista pártot hallgatásra, esetlen megmozdulásokra, vagy nyilatkozatokra kénysze­­ritette, mint amilyen például Kállai Gyuláé volt, aki egy no­vemberi ünnepélyen ezeket mondotta: “Három évvel ez­előtt, 1956 őszén az amerikai hidegháborús körök, továbbá francia és angol imperialisták összefogtak a magyar burzso­áziával és majdnem kirobban­tották a harmadik világhábo­rút.” Ehhez ugyan kommentár nem szükséges, de annyit meg­jegyezhetünk, hogy a szovjet beavatkozás után ezrével állí­tották bíróság elé a hü hazafi­akat, de még a hamisításhoz hozzászokott titkosrendőrség sem tudott egy olyan pert összeállítani, amely Kállai elv­társ állítását igazolta volna! HAZÁM Mint zugó szél a rétek csókját, hazám, magammal hoztalak. Itt vagy velem. Fáradt agyamban dalolsz, mint csobbanó patak. Játékszerét a gyermek Jobban nem őrzené: ha jő az éj, tündéri képedet szorítom szivem fölé. Kibomlik minden friss csokorként. A játékszín benépesül. Arcok villannak föl a múltból, csaták és zászlók s egyre gyűl a hősi vér piros folyója s a hömpölygő évszázadok vad ütemében, mint a fáklya lelked lobog. Te drága táj, zöld dombjaiddal szelíd körtáncot lejtesz itt. Folyóid karcsú, kék szalagja még él, még bennem rejtezik. A város is, ahol születtem, halvány rajzával itt lebeg, a régi tornyok, csöndes utcák és halk terek. Mint édesanyám könnyes csókját, hazám, magammal hoztalak. Itt vagy velem. Lángolsz a számon, miként a lobbanó szavak. Majd ha kigyul a szép reménység, mint tündöklő gyümölcs a fán, öledbe hullok mindörökre áldott hazám. TŰZ TAMÁS Nyugati figyelő... írja: RÉTHY LAJOS NEM KELL ESERNYŐ A moszkvai elemi iskolában a tanfelügyelő kihallgatja a kis Ivánt, akiről a tanító azt állítja, hogy előtte halad a többi nebu­lóknak: — “Mondd Iván, kik a Szovjet leggonoszabb árulói?” — “Sztálin, Malenkov és Krus­­csev,” — hadarja Iván. — “Iga­za volt, Iván legalább egy évvel előttünk halad,” — ismeri be a tanfelügyelő. Ezt a kis történetet annak a magyar hölgynek küldjük, aki a minap azt álmodta, hogy mikor New York felett hullani kezdtek a muszka rakéta szilánkjai, J- jedtében kinyitotta az esernyő­jét. És csak akkor csukta be, a­­mikor valaki emlékeztette arra, hogy az atomkisugárzás ellen nem jó az esernyő. Azt hittük, hogy eddigi elmefuttatásaink so­rán meggyőztük az olvasót ar­ról, hogy nincsen háborús ve­szély. Csak addig, amig Nikita lármájától valaki megijed és harc nélkül beadja a derekát. A mi biztonságunk valósá­gos, tényekre alapozott bizton­ság. Ne irigyeljük a plumberből lett muszka cárt, vagy a szabó­legényből lett magyar generálist. Azok dicsősége tiszavirág életű. A ma hőse: a holnap megvetett árulója, a nyakatekert bolsi er­kölcs alapján. Elkerülendő egy újabb rakétás és esernyős rém­álmot, menjünk tehát tovább a bizonyítással. UJ VÖRÖS OSZTÁLY A Lux Express Moszkva és a Fekete tenger között rohan. A vaskerekek kattogását tompítja a kocsik puha szőnyege. A válo­gatott, csinosan öltözött kalau­zok és pincérek a vonat indulá­sa előtt kölni vizet fecskendez­nek a levegőbe és a puha magán­fülkék vázáiba friss virágot tesznek. Az utasok elegárls, im­portált nyugati ruhákat visel­nek. A kalauz mélyen hajlongva vezeti őket a rezervált magán­fülkékbe. Dehogy, ez nem az e­­nervált cári arisztokráciáról szóló történet. Az uj vörös arisz­tokrácia indul a Fekete tenger­re, amelynek téli verőfénye nem az orosz muzsiknak való. Nem nagysád, nemcsak önnek van fé­nyes kocsija. Mikoyánnak mind a pégy fia ugyanolyat hajt. A- merikából importálva. A Bolsoj Opera előadásaira több mink­­kabát és drágább parfüm megy el, mint a new-yorki Mtropolitan megnyitójára. A vörös bur­zsoázia tagjai nem ereszkednek le ahhoz az állítólagos proletá­­riátushoz, amelynek nevében kormányoznak. Marshall Zsu­kov két leánya Voroshiloff és Vasilevsky marsalok fiaihoz ment feleségül. És a muzsik, tudva hogy eben gubát cserélt, csak tűr és befelé forrong. Amikor Kabanov kül­kereskedelmi miniszter két fiát 1956-ban betörésért letartóztat­ták, azoknak sehogysem tetszett a dolog. — “Hogy mersz engem letartóztatni ? Tudod, hogy ki az én apám ?” — lázongott az arisz­tokrata betörő. Hogy a szegény rendőrrel mi történt, arról nem szól a krónika. De hogy a Kaba­nov csemetéket felmentett a bi­­ráság, azt a muszka újságban ol­vastuk. MÁRVÁNY ÉS ARANY Lenin ott pihen bebalzsamoz­va a vörös-téri márvány mauzó­leumban. Az állandó diszőrség, a rossz nyelvek szerint arra való, hogy ne engedjék jó öreg Niko­­lájt a sírjában forogni. Mivel rogoni rengeteg oka lenne. Az ő idejében az volt a törvény, hogy egyetlen funkcionárus sem ke­reshet többet havi 250 rubelnél. Ma a pártmaximum csak a mu­zsikra érvényes. Az átlagos mun­kabér évente 850 dollárt tesz ki. 150,000 up burzsoa keres évi $20,000-t. A vezetők pedig, akik­­nak számát 10,000-re becsülik, tízszer annyit. Másfél millió bü­rokrata tartozik a felső vezető­réteghez és közel 3 millió azok­nak a száma, akiket a kommu­nista rendszer emelt kiváltságos helyzetbe. Egy iró, aki a pártvo­nalon tartja a tollát, 150 dollárt kap mnden 16 oldalért, azonkí­vül százalékot az eladott példá­nyok után. A százalék milliókra rúg. A tábornok fizetése több, mint 1000 dollár havonta. Az ameri­kai generális nem kap ennyit. Fiaik mint tisztek kezdik pálya­futásukat. Csak a muzsikból lesz közember. A jövedelmi adó mindössze 13 százalék havi ezer rubelen felüli jövedelemre, örö­kösödési adó, amely Amerikában alaposan megnyirbálja az örök­séget, egyáltalán nincsen a Szovjet Unióban. EZEK GÖRCSÖSEN RAGASZKODNAK Eme 3 millió kiváltságos a szovjet rendszernek köszönhe­ti azt, hogy a vörös terrorgé­pezetre támaszkodva szemér­­(Folyt. a 3-ik oldalon) ALKALMAZNÉK idősebb ass’zonyt 2 éves kislányom mellé, külonbejá­­ratu szobát adok és egyéb juttatást megegyezés szerint. Cim: Kari Wiesner, 1201 Anderson St. Tren­ton. Jelentkezni reggelenként 10-ig. MI ÚJSÁG TRENT0NBAN? CSIGHY József, 1907 S. Clin­ton Ave. honfitársunk érdemek­ben dús életének 80-ik születés­napját a napokban ünnepelte meg. Nagyon becsült magyar testvérünknek mi is gratulálunk, sok, sok boldogságot és egészsé­get kívánunk. GLIBA Lajosné, a “Gliba’s vendéglő közszeretetben álló tu­lajdonosának kedves felesége a kórházból hazajött. Családi ott­honában a legfigyelmesebb és a leggondosabb kezelés mellett várja egészségének helyreállá­sát. . SZÁNTAY Mihály és neje, 211 Fulton St. bájos leánya Ma­rianne a Szent István róm. kát. templomban esküdött örök hűsé­get Baróczy Miklósnak. Az egy­házi szertartás után az egyház­­község dísztermében gyűlt ösz­­sze a rokonok és a meghívott vendégek serege, ahol a kitűnő est-ebéd mellett egy elsőrangú cigányzenekar hangulatos mu­zsikálására a korai reggeli órák­ig mulatott a boldog násznép. A TRENTONI magyarság által nagyrabecsült tagja, Bor­bély Ferenc és neje, 20 Hewitt St. meghit családi körben ünne­pelték boldog hózasságuknak 50- ik évfordulóját. Adja a jó Isten, hogy még sok sok boldog évet éljenek erőben, egészségben, boldogságban. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian NeWS Amerikai szellemű magyar újság

Next

/
Thumbnails
Contents