Függetlenség, 1959 (46. évfolyam, 1-53. szám)
1959-11-19 / 47. szám
In It» 46th Year of Publication, This Weekly h the Oldott Hungarian Newspaper Edited and Published in Trenton, N.J. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság VOL. 46. ÉVFOLYAM NO. 47. SZÁM Ten Cents per Copy$3.00 per Year TRENTON, N. J., 1959. NOVEMBER 19 A budapesti Kossuth rádió naponta dicsekszik az Egyesült Nemzetekhez küldött u. n. magyar delegáció munkájával, amelynek a mandátumát még el sem ismerték, tehát csak “de factö” képviseli a magyar népet. A Kossuth rádió bőségesen közli a kommunista elvtársak felszólalásait, továbbá nyilatkozatait, közben sejtetve, hogy a delegáció már biztosan ül a nyeregben és aligha lehet arról szó, hogy a magyar kérdést a közgyűlés megvitatja. A magyar ügy vitáját illetően ma még nem tisztázódott, hogy Sir Leslie Munro (akit a tavalyi Közgyűlés megbízott, hogy a határozatoknak megfelelően figyelje a magyar eseményeket és erről tegyen jelentést), vajon a riportját szóban teszi-e meg a Közgyűlésnek és utána vita lesz-e, vagy Írásbeli jelentését egyszerűen szétosztják a tagok között és a vita elmarad. A kérdést nem a magyar kommunista delegáció jelentéktelen magatartása, hanem a nemzetközi helyzet és a közvélemény ereje fogja eldönteni. Kétségtelen, hogy Kruscsovnak a leszerelés kérdésében a Közgyűlésen mondott beszéde , továbbá Kruscsov udvarlása a franciák felé, nemkevésbé a tervezett summit konferencia alapján több kormány és igy delegátusaik is azt tartják, hogy semmi olyan kérdést nem szabad ebben a légkörben felhozni, ami a szovjetet ingerli. A magyar kérdés pedig köztudomásúan olyan probléma, amit Kruscsov nemcsak hogy megemészteni, de még lenyelni sem tudott. így több delegátus kifejezi azt a nézetét, hogy ezen a Közgyűlésen talán nem is lesz olyan erőteljes a magyar kérdés, mint az elmúlt ülésszakokon, de hozzáteszik, hogy ez semmiképen sem jelenti a magyar kérdés el altatását, mert a Közgyűlés más légkörben foglalkozni fog a magyar üggyel. Van azonban más tényező, ami keresztülhúzhatja az okoskodó diplomácia száraz és könnyen felejtő számításait; ez pedig a közvélemény. Ha a szabad világ irói, újságjai, politikusai, egyházi és világi tényezői, egyesületek és egyetemek vezetői és talán elsősorban a szakszervezetek vezetői fel fogják emelni szavukat a magyar kérdés vitája mellett, akkor még az Egyesült Nemzetek főtitkára is meg fog mozdulni, aki a magyar ügyben úgy cselekszik, mintha Magyarországon nem is lett volna forradalom és mintha a Közgyűlés a magyar ügyben nem hozott volna eddig 18 határozatot. Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 14. ülésszakán tehát a magyar ügyben ez alkalommal a demokrácia alapja: a közvélemény ereje lehet a legjobb szószólónk. Figyelemmel kisérték, hogy De Gaulle győzött a nemzetközi politika legfontosabb pontján, a csúcsértekezlet kérdésében? A francia államfő azt mondta, hogy lassan járjunk és tovább érünk, amit kezdetben Washingtonban, Londonban és Moszkvában egyformán elitéltek, de aztán mindhárom fővárosban belenyugodtak. A megujhodott Európa első nagy győzelme ez. Azé az Európáé, amelyikről már irtunk ezeken a hasábokon. Európa, a Közös Piac országaiilák Európája nagyhatalom lett, mégpedig a javából s ez igen örvendetes tény, mert hiszen a Nyugat erejét elképzelhetetlen módon megnövelte. Félreértés ne essék. Ezeken a hasábokon nem egyszer kifejeztük a múltban ellenszenvünket az akkori, kicsinyes, sovén Franciaországgal s z e m b en. Most tapsolunk neki, mert felismerte történelmi hivatását, szerepét az annyiszor megalázott, földresujtott és végül megcsonkított Európában. A megujhodott Európa napjaink csodálatos valósága. A második világháború után romhalmaz volt. Lelkileg is. Azt hitte mindenki, hogy nem lesz többé fontos. Az amerikai segély nyomán az élet jelei lassan mutatkozni kezdtek, de ennél többet senki sem várt. Azt mondták, Európa kora lejárt, nyersanyaga nincs, a gazdasági életben versenyképtelen marad, szellemileg pedig megvénült, jobban mondva, kivénült. Európa történelmi relikvia marad, egyéb semmi. Akik csak egy évvel ezelőtt látták Európát, nem ismernek rá. A szellemi pezsgés elképesztően nagy és a közös európai öntudat szakadatlanul jelentkezik Párizsban, Bonnban, Brüszelben, vagy Rómában. Hitte volna-e valaki, nem is olyan régen, hogy a németek a franciákat bizzák meg érdekeik és a közös európai érdekek védelmével? El tudta-e képzelni valaki, hogy a németek segítik a franciákat az atombomba elkészítésénél ? Ez az első atombomba Nyugateurópa hatalmi jelvénye lesz. Akik Európát járják és módjuk van a kulisszák mögé pillantani, csodákat mesélnek a megujhodott Európáról. Azt mondják, hogy nincs a világnak népe, amelyik fiatalabb volna, mint az európai ... A régi, főleg a második világháború utáni cinizmus eltűnt, nyoma sincs, ellenben mindenütt fellelhető a de-gaulleizmus. Ez azt jelenti, hogy Erópa többé nem hagyja magát, nem engedi, hogy a többi nagyhatalmak játékszere legyen. Az Atlanti Szövetségben, tehát Európa véderőmüvében nagy részt akar vállalni, katonailag is. Az a jelszó: Európát elsősorban védjék meg az európaiak. A szociálizmus kora lehanyatlott Európában. Nemcsak a kommunisták, hanem a szociáldemokraták is gyengülnek. Svédországban most remélik, hogy harminc éves szociáldemokrata uralom után, a konzervatívok győznek. Németországban a szociáldemokraták megtagadták Marx Károlyt . . . Magyar szempontból nagy jelentősége van Európa uj hatalmi pozíciójának. Az európai vezetők, szellemiek és politikaiak, a vasfüggönyt nem tekin(Folyt, a 2-ik oldalon) MEYNER KORMÁNYZÓ ELISMERŐ LEVELE FT. DR. BÉKY ZOLTÁN PÜSPÖKHÖZ A COLLEGE BONDOK ÉRDEKÉBEN KIFEJTETT TEVÉKENYSÉGÉÉRT Statk of New ,Jersey Office or the Governor Trenton Robert B. Meyner Governor Dear Bishop Beky: Thank you for your recent letter and the news clipping dealing with your position on the college bond illue. I am most grateful to you for ,your support of this vital program, and pleased that our efforts met with success. * Sincerely, THANKSGIVING DAY His Excellency, The Most Reverend Bishop Zoltán Beky Hungarian Reformed Church in America 180 Home Avenue Trenton, New Jersey November 12, 1959 Meyner kormánáző aláírja az uj Fraternal törvényt “ Az embert négyféle ok serkenti arra, hogy imádkozzék Istenéhez. Dicsőíti, mert elismeri, hogy Nélküle nem volna meg ez a szép világ, könyörög Hozzá, hogy teljesítse a kivánságiat, bocsánatot kér elkövetett bűneiért és hálát ad a jóért, amiben része volt vagy ha veszedelemtől menekült meg. A hálaadás minden jóérzésü ember, ösztönös érzése. Már a primitiv ember is hálát adott Teremtőjének, ha aratása sikerült és átvészelte az időt egyik terméstől a másikig. A régi görögök szeptemberben ünnepelték Demeter napját, a zsidók két hálaadó ünepet tartottak egy évben, az Uj Testamentom szerint tulajdonképen mindennap Hálaadás ünnepe van. Az újkori népek majd mindegyikének van saját nemzeti Hálaadó Napja. A magyarokk Péter és Pál napján dicsőítik az Úristent a betakarítandó termésért. Amerika első szervezett bevándorlói, a pilgrimek, Hollandián keresztül jutottak el az Uj Világba, ahol Szent Márton napja elképzelhetetlen volt az aranybaránra sült kacsapecsenye nélkül. Amikor tehát 1921-ben a súlyos nélkülözések után eltöltött év befejezéseképen, betakarították termésüket, háromnnapos ünnepet rendelt el Bradford a kormányzójuk. A feljegyzések szerint őzpecsenyét az indiánoktól kaptak ajándékképen, vadludakat, kacsát és pulykát maguk vadásztak, rákot, halat, maguk fogtak ki a tengerből. A dinom-dánom, amely három napig tartott, példát szolgáltatott a későbbi évek hasonló lakomáinak. Hagyományossá vált Thanksgiving Napján pulyka pecsenyét felszolgálni. Az első amerikai vadszőlő bort is felszentelték a pilgrimek. Tök és áfonya még nem volt az első étlapon, ezek csak évekkel később kerültek az amerikai ünnepi lakoma asztalára. A második Thanksgiving Day-t két évvel később ünnepelték meg a pilgrimek, amikor is a kormányzó sürgetésére imákat mondtak és zsoltárokat énekeltek Isten dicsőségére, aki Hollandiából idevezette őket és átsegítette a kis csapatot az első * nagy megplóbáltatásokon. 1665-ben Connecticut gyarmat október hó utolsó szerdáját jelölte ki Thanksgiving gyanánt, 1789-ben pedig George Washington november 26-át ajánlotta hálaadó ünnepnek. Csak Lincoln elnök adott ki proklamációt arra, hogy Nemzeti Hálaadó Ünnepet tartsunk november utolsó csütörtökén. Igen rövid megszakítással, ez a nap maradt meg máig is annak, amire rendeltetett: az amerikai nép hálájának kifejezésére, mindazért, amit Teremőtjének köszönhet. American Council Meyner kormányzó a mult héten csütörtökön aláírta az uj Fraternal Törvényt, amely évek óta a módosítások végett albizottságoknál vesztegelt. Ft. Béky Zoltán püspök közbenjárására a törvényjavaslat e nyáron az álami törvényhozás elé került, ahol mindakét ház megszavazta. A kormányzó Béky püspök érdemeinek elismeréséül meghívta a hivatalos aláírásra, ahol a tollat, amellyel a törvényt aláírta Béky püspöknek ajándékozta. Legyen október 23-ika minden ősszel magyar emléknap Amerikaszerte! A budapesti Kossuth Rádió “megemlékezése” október 23-ról Október 23-án és 24-én a Kossuth rádió beolvasta Mód Péter kádárista UN megbízott feleletét Lodge amerikai főmegbizottnak a magyar szabadságharc 3- ik évfordulójáról való megemlékezéséről. Mód persze rosszindulatú rágalomnak minősítette Lodga nyilatkozatát és azt állította, hogy a magyar nép maga választotta kormány vezetése alatt oly#n kedvező körülmények között él, mint ezeréves történelme során még soha, Ezzel a kijelentéssel Mód a hazugságok történelmében páratlan rekordot ért el. Ez volt a Kossuth rádió egyetlen “megemlékezése” az október 23-iki évfordulóról. Művelődnek az eszkimók Az eszkimók kezdik elhagyni régi telepeiket és lehuzódnak a lakott városok felé. Mióta az amerikai és kanadai kormányok szolgálatba léptek, már nem iglőkban élnek, hanem házakban; gyermekeiket pedig iskolába járatják. Halolaj helyett bort isznak .és medve-steak helyett borju-filét rendelnek. Mégis mozog a Föld! Számos szabadságharcos kérésére és Los Angeles város nemes példájára az Amerikai Magyar Szövetség központi titkára kéréssel fordul mind az 50 amerikai állam kormányzójához és a nagyobb magyarlakta városok polgármestereihez, hogy ezentúl minden év október 23-ikát “Hungarian Freedom Day” néven hivatalos amerikai ünneppé avassák. Az illetékes közigazgatási fórumok válaszait idejében fogja az amerikai magyar sajtó szívességéből nyilvánosságra hozni a Szövetség, hogy honfitársaink az eddiginél is alaposabban felkészülve, még impozánsakban rendezhessék meg emlékünnepélyeiket. A közelmúltban lezajlott, bensőséges megemlékezésekről mindenütt a legnagyobb elismerés hangján nyilatkoztak az amerikai társadalom mértékadó szóvivői. Immár senkinek sem lehet kétsége aziránt, hogy az októbervégi szabadságünnepségek révén minden eddiginél erősebb kapcsolat létesülhet az őslakosság és az Egyesült Államokban uj otthonra lelt honfitársaink széles rétegei között. Castro tovább dühöng A szakállas kubai vezér, akit már vörösök vesznek körül, tovább akasztat és tovább szidja Amerikát, amiért itt kritizálják és megengedik, hogy Floridából repülőgépek repüljenek Cuba fölé, ahol Castro-ellenes röplapo? kát szórnak le. “Azért mert én is szakállas vagyok, meg Marxnak is volt szakálla, — mondotta Castro, — még nem jelenti azt, hogy én is kommunista vagyok.” Amerika jegyzéket küldött Castronak, melyben értésére adta, hogy nem a szakálla, hanem a viselkedése ellen vannak kifogásaink . . . MI ÚJSÁG TRENTONBAN? SZIKSZAY Béla és neje, 1100 Genesee St. leányát Gail R.-t eljegyezte Peter Fless, Trenton. BARNÁCZ István és neje, 74 Jersey St. leánya Jane és Edward G. Davis a Szent István róm. kát. templomban örök hűséget esküdtek egymásnak. HORNYÁK Mihály és neje, 500 Woodland Ave.-i leánya Mary Ann a Holy Trinity róm. kát. templomban, Morrisville, Pa. esküdött örök hűséget George R. Wylienek. DEMETER Lajosné, 110 Hancock St., a Helene Fűid kórházban elhunyt. Temetése a Szent Miklós magyar gör. kát. templomban ment végbe. PETSIK Gyula, 400 Robertson Ave. Morrisville, Pa., hoszszas betegeskedés után elhalálozott. ‘BUDAPEST — 1956 NOVEMBER 4” A magyar szabadságharc harmadik évfordulója alkalmából Gyimesi Kásás Ernő Erdélyből származó festőművész a Kilian laktanya (volt Mária Terézia Laktanya) sarkát “építette fel” New Yorkban, az ismert Pesti Pici Zsuzsi étterem ablakában. November 4-én hajnalban népes és igazán sikeres tüntetést rendezett a New York és környéki magyarság az orosz delegáció épülete előtt, ply méltóságteljes, fegyelmezett rendben, feekte zászlókkal, feliratos táblákkal, s'tb., hogy a tüntetést engedélyező városi vezetőség is megcsodálhatta . . . Lesz-e eredménye, kegyelmet kapnak-e a budapesti börtönben kivégzés előtt álló magyar fiujc, nem tudjuk, de megérte, hogy segítettünk a rendezésben s ott voltunk ezen a tüntetésen . % . (A fenti kép Keviczky Kálmán felvétele).
