Függetlenség, 1959 (46. évfolyam, 1-53. szám)

1959-10-15 / 42. szám

In Its 46th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited and Published in Trenton, N.J. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság VOL. 46. ÉVFOLYAM NO. 42. SZÁM Ten Cents per Copy—$8.00 per Year TRENTON, N. J., 1959. OKTÓBER 15 A Philharmonia Hungarica itt volt nálunk s úgy néztünk e­­zekre a nőkre és férfiakra, mint a szégény magyar nép hoz­zánk küldött követeire. Úgy lát­szik, hogy az amerikai nép is igy fogadja őket, s ez most, Hrus­csov látogatása után szükséges. Pontosan 21 amerikai államba látogatnak el a menekült ma­gyar zenészek és tolmácsolják a némaságra Ítélt magyar nép ü­­zenetét. Nem politikai fecsegés ez az üzenet, hanem egy ezer­éves kulturnép nagy mélységek­ből feltörő szava, amelyet nem lehet meg nem hallgatni és fi­gyelmen kívül hagyni. Azt mondja ez az üzenet: ne hagyjá­tok elveszni ezt a népet, amelyik annyi szépet és jót tud adni a világnak. Ha eláruljátok — igy hangzik tovább, — megérdemli­­tek magatok is a bukást, mert akkor már az egész szabad vi­lágban nem marad eszme, ami­ért érdemes élni és ami éltet. Er­kölcsi temetővé válik. Nekünk, amerikai magyarok­nak is van egy rész ebben az ü­­zenetben. így hangzik: Ti öreg és fiatal amerikai magyarok, fogjatok már egyszer össze, hi­szen az erőtlenség ma még ke­­vésbbé hatásos eszköz, mint ré­gen volt. Látjátok, ez a kis e­­gyüttes' összetart és a maga módján meghódítja a világot. Ha ti, annyi sok ezren összefog­nátok, óriási eredményeket ér­hetnétek el, talán egy kicsit a mi érdekünkben is. Úgy látszik, ezeket az üzene­teket nem akarjuk megérteni, mert nincs fülünk a hallásra. Csak hát nehéz belenyugodni. Kölcsönt is kapnak az oroszok Amerikától, akárki meglássa. Egy pár hónap lepereg és a világtörténelem legzsarno­kibb hatalma, az Egyesült Álla­moknak adott esetben halálos ellensége, pénzt kap, amerikai dollárt, sok-sok milliót. Ebben a pillanatban még törvény tiltja azt, hogy a Szov­jetunió kölcsönt kaphasson, akár amerikai magán pénzin­tézetektől is. Ezt a törvényt igy hívják: Johnson Act. A tör­vény ugyanis kimondja, hogy olyan országnak, amelyik nem fizette vissza régebbi tartozá­sát, nem nyújthat újabb köl­csönt amerikai polgár. Márpedig Szovjetoroszor­­szág tartozik Amerikának. Az úgynevezett kölcsönbérlet ösz­­szegével. Az elmúlt háború alatt Amerika 11 ezermillió dollár értékben szállított árut a Szovjetuniónak azzal, hogy csak azt kell visszafizetnie, ami nem pusztul el. A moszk­­(Folyt, a 3-ik oldalon) Elfogadják-e a magyar delegáció mandátumát? A budapesti Kossuth rádió szerint a minisztertanács kine­vezte az ENSZ közgyűlés ülés­szakán résztvevő magyar dele­gációt. Vezetője dr. Sik Endre külügyminiszter, tagjai: Péter János a külügyminiszter helyet­tese, Mód Péter, Szita János, Ko­­lozs Márta és még 8 személy, a­­kiknek háromnegyed része való­színűen a titkos rendőrség tagja. A magyar delegáció mandá­tumát a Közgyűlés 1956-óta nem fogadta el, igy a magyar csoport az egyetlen, amelyről az Egye­sült Nemzetek Közgyűlése — ha közvetve is — kimondotta, hogy nem képviselik a magyar népet. Ez azonban csak morális sikere az ENSZ-nek, mert az eljárási szabályok szerint mindaddig, Sí­mig véglegesen nem utasítják vissza egy tagnemzet mandátu­mát, teljes joggal működhet. így a kommunista magyar delegá­ció, ha megtűrtén is, de részt­­vesz a Közgyűlés munkájában. A jelek arra mutatnak, hogy a magyar delegáció jelentős erő­feszítéseket tesz mandátumuk elismertetéséért. Napról-napra járják a delegációkat és támo­gatásukat kérik. Arra hivatkoz­nak, hogy Magyarországon min­den megváltozott, nincsenek po­litikai perek, a nyugalom helyre­állt. Ebből persze csak annyi igaz, hogy a hazai kommunista sajtó és rádió mélyen hallgat a letartóztatásokról, perekről, ki­végzésekről, valamint az emberi jogok folyamatos megsértéséről, hogy Nyugat felé nyugalmat és békét színleljen. A magyar kommunista dele­gáció másik célja, hogy a ma­gyar kérdés ne kerüljön a Köz­gyűlés napirendjére. Mint isme­retes a forradalom leverése óta a Közgyűlés minden ülésszakán, sőt a rendkívüli ülésszakon is, tárgyalta a magyar kérdést. A jelenlegi, szeptemberben meg­nyílt. Közgyűlés napirendjére még nem tűzték ki a magyar ü­­gyet. Egyes vélemények szerint a magyar kérdés napirendre tű­zését Sir Leslie Munro fogja kérni, akinek a határozat értel­mében minden olyan eseményt jelenteni kell a Közgyűlésnek, a­­mellyel a kommunista magyar kormány a legutóbbi határozat óta (1958 december 12) meg­sértette az emberi jogokat. Erre bőséges adatok vannak. A tava­lyi és idei erőszakos kolhozosi­­tás, az egyházak működésének felügyelet alá helyezése, a sza­bad ügyvédség megszűnése, a munkásság hajszolása és kihasz­nálása, továbbá a letartóztatá­sok, titkos politikai perek és ki­végzések elegendő adat a ma­gyar ügy tárgyalására. Azonban mindezeken túl a lényeges kér­dés, hogy a forradalomban kiví­vott, de a szovjet beavatkozása folytán elveszett szabadság és függetlenség tekintetében a ma­gyar nép* javára történt-e válto­zás. A válasz, hogy nem. Tehát, ha a kommunista delegáció bár­milyen ártatlan bárány képében is jelenik meg, akármennyire is eltitkolnak a sajtóban és rádió­ban minden olyan hirt, ami ne­kik ártana és még ha az a csoda is megtörténne, hogy csökkenne a letartóztatások és kivégzések száma, a lényegen nem változtat, mert a közgyűlési határozat ér­telmében a magyar kérdést mindaddig napirenden kell tar­tani, amig a szovjet csapatok el nem hagyják Magyarországot és a magyar nép nem gyakorolja emberi jogait és az ország nem nyerte vissza függetlenségét. Tehát a Közgyűlés újból vizs­gázik, hogy a magyar nép érde­kében megtesz-e minden diplo­máciai lépést. Ft. Béky Zoltán püspök doktori diplomát kapott FT. DR. BÉKY ZOLTÁN PÜSPÖK Ft. Béky Zoltán püspök “Doc­tor of Divinity” theologiai dok­tori diplomát kapott az Indiana-i Graduate Bibliai Főiskolától. Ft. Béky Zoltán püspöknek ebben az évben négy könyve jelent meg. Ezek közül két angol nyel­vű theologiai tanulmányát: “Calvin és Barth,” összehason­lítható theologiai tanulmány és “Kálvin és a mai magyarorszá­gi Theologiai Gondolkozás” a fenti főiskola doktori értekezése gyanánt elfogadta. Ugyanakkor négy szaktudományi ágból: Val­lás, Filozófia, Psychologia, Al­kotmány, Ethika készített szak­­tanulmányokat. Értekezlete és szaktanulmányai alapján a “Doctor of Divinity’ theologiai fokozatot kapta meg. Ft. Béky Zoltán theologiai ta­nulmányait az ősi Sárospataki főiskolán végezte kitűnő ered­ménnyel. A főiskola tanulmá­nyai tovább folytatására küldöt­te Amerikába, ahol a new bruns­­wicki és philadelphiai egyete­­mekekn szerezte meg theologiai fokozatait és a doktorátusához szükséges összes krediteket. Sok elfoglaltsága miatt doktori disz­­szertációját. csak most tudta el­készíteni. Ft. Béky Zoltán doktori dip­lomáciájával nemcsak a maga, hanem egész népének a tisztes­ségét és megbecsülését gazdagí­totta. Uj kitüntetéséhez lapunk olvasó tábora nevében gratulá­lunk. A Magyar Demok­rata Kör tánc­­mulatsága A trentoni Magyar Demokra­ta Kör 1959 október 81-én este 8 órai kezdettel rendezi szokásos évi nagy táncmulatságát. Mint minden évben, úgy most is a lel­kes és agilis rendező bizottság mindent úgy készített elő, hogy a táncmulatságon résztvevő kedves vendégek egy igazán hangulatos és kellemes éjszakán át élvezhessék a kitűnő zenét, táncot. Az elsőrangú hiisitő ita­lokat és a jó barátok társaságát. Zenét a hires Kósa-Németh ze­nekar szolgáltatja, a Szent Ist­ván Egyházközség nagy bálter­mében, Genesee és Hudson St. Cor. alatt lév épületében. Tren­ton és környékének magyarsá­gát és a magyarság barátait szeretettel hívja és várja a RENDEZŐSÉG. Miért halasztották 1959-re több fiatal szabadságharcos kivégzését? Egy Budapesten járt külföl­di újságíró munkatársunknak az alábbiakat mondotta: “Budapesten baráti körök­ben felháborodással tárgyal­ják az emberek, hogy néhány héttel ezelőtt “ellenforradalmi cselekmények miatt néhány olyan fiatalembert is kivégez­tek, akik 1956 őszén még kis­korúak vofÁU-i.- A rendszer minden emfeÁVfsség és jog semmibevételével addig tartot­ta ezeket a szabadságharcoso­kat vizsgálati fogságban, mig be nem töltötték a 18-ik élet­évüket és csak azután állíttatta bíróság elé őket, hogy mint nagykorúakra k i m o n dhassa rájuk a halálos Ítéletet.” Látogatás Körösi Csorna Sándor sírjánál Két magyar cserkész-tiszt, Holly Ferenc és Farkas Sándor elzarándokolt a Himalája tövé­ben fekvő Darjeeling-be, hogy meglátogassa nagy hazánkfia, Körösi Csorna Sándor sírját. Kö­rösi Csorna Sándor mint filoló­gus és utazó, a magyarság ere­dete felkutatásának szentelte é­­letét. Bejárta Ázsia nagy részét és sokáig dolgozott Calcuttában is. Egyik legnagyobb munkája az első angol-tibeti szótár volt, de számos más, a világon egye­dülálló munkát irt Tibetről. A két cserkésztiszt megláto­gatta az Asiatic Society of Ben­gal székházát, amelynek falai között dolgozott sokáig Körösi Csorna Sándor. Gyönyörű bronz mellszobrát lefényképezték, máj d meghatódottan lapozgat­tak a könyvtárban elfekvő köte­teiben. Ezután indultak Darjee­­lingbe a sir felkutatására. Mély megilletődéssel állottak a vihar­vert emlékmű előtt, amelyet fél­napos kutatás után, az ó-teme­tőben találtak meg. A Magyar Tudományos Akadémia emelte 1910-ben — majdnem 70 évvel a nagy utazó halála után, — a sir­követ, amely egy kőalapzaton ál­ló nyolcszögletű oszlop, vaskerí­téssel körülvéve | Az oszlopba be­­mélyitve foglal helyet az Aka­démia és Csomakőrös szülőfalu által felállított két magyarnyel­vű márványtábla s a régi sírról áthelyezett angol emléktábla, a­­melyet munkatársai, a Bengáli Ázsiai Társaság tudósai állítot­ták fel halálakor. Minthogy Indiában a koszorú ismeretlen,, a két cserkésztiszt egy-egy cserép muskátlit helye­zett el a síron, majd egy réztáb­lát vésetett az oszlopba, a követ­kező szöveggel: “With Great Respect and Salutation to Our Great Coun­tryman, the Famous Traveler and Philologist ‘Körösi Csorna Sándor.’ August, 1959. — The Hungarian Boy Scout Associa­tion.” Ez a tábla hivatalos magyar látogatás első nyoma 1910, — azaz Baktay Ervin útja — óta, aki az Akadémia megbízásából helyezett el egy márványtáblát, amelyen többek között ez olvas­ható: “Nemzetének bölcsőjét keres­te és a maga sírját találta itt. De hallhatatlanságát is.” MI ÚJSÁG TRENT0NBAN? A MAGYAR FORRADALOM harmadik évfordulójának meg­ünneplését a Philharmonia Hun­garica emlékhangverseny kere­tében 1959. október 23-án, pén­teken este 8 órakor a Hunter College dísztermében, Park Avenue és 69-ik utca, New York, N.Y. rendezi meg az amerikai magyarság. Belépőjegy nincs. Jegyek igényelhetők, Trenton JU 7-2464. FADORSAK J. Mihály 1004 Hudson St. 61 éves korában el­hunyt. A Szent Péter és Pál róm. kát. templomból kisérték utolsó útjára. MRS. SUSAN REHŐ, 564 Second St. rövid betegség után meghalt. Temetése a Magyar Független Református Egyház templomában ment végbe. SINKA GYÖRGY Coatesville, Pa. elhunyt. A Tószéli Magyar Református templomból kisér­ték utolsó útjára. Megboldogult­ban Titka Andrásné, 404 Grand St- sógorát gyászolja. A WILLIAM PENN FRATERNÁLIS EGYESÜLET TAGJAIHOZ Tisztelettel értesítjük tagtár­sainkat, hogy minden az egye­sülettel kapcsolatos ügyben: szü­letés, haláleset, betegség, havi­dijak fizetése, vagy bármilyen biztosítási kötvényekkel össze­függő ügyben, információért a trentoni kerületi irodához kell fordulni. Pénzszedést csak a kerületi irodában tartunk hétfőtől pén­tekig bezárólag. A fiók gyűléseit a hónap má­sodik vasárnapján tartja ponto­san délután 2 órai áezdettel az irodahelyiség gyüléstermében. Kerületi irodánk cime 1030 South Broad St. Trenton 10, N.J. Iroda órák: hétfőtől péntekig 9-től 12 óráig és délután 1 órá­tól 5 óráig. Telefonszám: OWen 5-3540. Tagtársi tisztelettel A VEZETŐSÉG Gyönyörű volt a Philharmonia Hungarica hangversenye Vasárnap New Yorkban, a Carnegie Hall-ban mutatkozott be először az amerikai zeneértő közönségnek az Ausztriában a­­lakult “Philharmonia Hunga­rica” 80-tagu magyar szabad­ságharcos zenekar s Amerika legszigorúbb zenekritikusai (köztük a New York Times kri­tikusa is) szépen emlékeztek meg erről a bemutatkozásról. Rákövetkező nap, hétfőn este New Brunswickon, a Rutgers Egyetem Tornacsarnokában, az Amerikai Magyar Intézet ren­dezésében volt a második ameri­kai hangversenyük s habár a műsorukba a lehető legnehezebb Bartók-számokat vették fel, a közel 2000 főnyi hallgatóság — köztük nagyrészben az itteni magyarság színe-java — mind­végig lenyügözötten, csodálattal hallgatta ennek az igazi zenemű­vészekből álló együttesnek re­mek játékát. Rozsnyay valóban a vezénylőpálca mesterének bi­zonyult ; valósággal kezében tar­totta az egész zenekart s a szo­katlan októberi hőség dacára mindvégig derekas munkát vég­zett. A befejező Kodály: Háry János részleteknél már valósá­gos tapsorkánnal juttatta kife­jezésre a közönség azt, hogy a belépőjegy sokszorosát érő cso­dás zenét kapott és amikor rá­adásul a Rákóczi-induló vérpe­­zsegtető dallamaival, (Berlioz “Faust Bukása” feldolgozásá­ban) fejezte be műsorát a zene­kar, a tapsvihar szűnni nem a­­karó volt. Ennyit magáról a hangver­senyről. De szóljunk néhány szót arról a munkáról is, ami en­nek a hangversenynek sikerre jutását megelőzte, ami ezzel a hangversennyel az Amerikai Magyar Intézet jövőjét itt a Rut­gers Egyetemen megalapozta... Fáradságot nem ismerő oda­adással dolgoztak a jegyek elhe­lyezésében az egyetem magyar diákjai: Fábos Gyulával és Nagy Károllyal az élen, valamint a kö­vetkező lelkes magyarok, akik felülemelkedve minden kicsi­nyes szemponton, egyedül azt tartották szem előtt, hogy olyan magyar munkáról Van szó, ami nyomothagyó, aminek jelentősé­ge nem porlad el, nem halványul el az idők múlásával, hanem maradandó, örökbecsű. A Ma­gyar Intézet álma: a Rutgers Egyetemen létesítendő Magyar Ház, magyar könyvtár, muzeum megvalósulás előtt áll és ezzel a valóságban az amerikai magyar­ság állít örök emléket önmagá­nak! Emlékeztetőt az utánunk következő nemzedékeknek arra, hogy itt egykor magyarok éltek, dolgoztak, akiknek pionier­­munkájuk nem. volt hiábavaló! Az Amerikai Magyar Intézet zászlóbontó első nagy munkjá­­ban, ennek a hangversenynek sikeres lerendezésében akár köz­vetlen munkájukkal, akár jegy­eladó tevékenységükkel részt­­vettek a következők: Fabula János, Dr. Felegy István, Ko­vács Sárika (Perth Amboy), Főt. Horváth István plébános és Főt. Szarvady László segéd­lelkész (Perth Amboy), Főt. Pogány Ferenc (Newark), Varga Lajos (az Atléta Klub elnöke) és maga Prof. Molnár Ágoston, az intézet elnöke, va­lamint az intézet igazgatósá­gának tagjai, Haydu K. Györggyel és Merbach Pál tit­kárral az élen. Megemlítjük, hogy az Ame­rikai Magyar Intézet nevében Prof. Molnár mondott a hang­verseny második részének kez­dete előtt beszédet, megemlé­kezve a Magyar Október örök­­emlékü dátumairól (1949 októ­ber 6 és 1956 október 23) és azok jelentőségéről, valamint a Magyar Intézet nagy terveiről. Utána Haydy K. György, az igazgatóság elnöke egy gyö­nyörű Herendi porcellán-szob­­rot, Kisfaludi-Strobl huszár­­szobárt nyújtotta át az egye­tem elnökének, Dr. Mason Gross-nak, a magyarság hálá­ja és elismeréseképen azért, hogy befogadta intézetünket erre a hires állami egyetem­re. A kezdet, az elindulás szép volt, jó volt, nemcsak a Phil­­harmonia Hungarica számára, de Amerikai Magyar Intéze­tünk számára is! Az 1956 évi magyar szabadságkarc emlékünnepélye New Yorkban Harmadszor érkeztünk el az 1956-os magyar szabadságharc évfordulójához. Jóllehet, a nem­zetközi politikai tényezők fi­gyelme elfordult a számunkra oly nagyjelentőségű kérdés: Ma­gyarország függetlenségének ü­­gye felől, — a magyarok a világ minden pontján arra készülnek, hogy hangot adjanak a maguk és otthoni testvéreik követelésé­nek: Ne csak békét, igazságot is teremtsenek a világon! Ennek a gondolatnak a jegyé­ben készül New York és környé­ke magyarsága is a szabadság­­harc emlékének harmadizbeni felidézésére. A forradalmi szer­vezetek, egyházak és egyesüle­tek támogatásával megalakult Előkészítő Bizottság Ft. Dr. Kilián Csaba elnök és Csordás Gábor esperes, alelnök, valamint Dr. Thuróczy N. György titkár vezetésével már négy hónapja fáradozik az alkalomhoz méltó ünnepély megrendezésének biz­tosításán. Robert F. Wagner pol­gármester vezetésével a newyor­­ki magyar és amerikai társada­lom jelentős személyiségeit nyerték meg a védnökök testüle­tében való részvételre. Itt talál­juk többek között Jacob K. Ja­víts és Kenneth B. Keating sze­nátorokat. John R. Pillion és Al­fred E. Santangelo képviselőket, Haydu Györgyöt, az Amerikai Magyar Szövetség elnökét, Kő­vágó Józsefet, Budapestnek a forradalom alatt választott pol­gármesterét és másokat. Az ünnepély most is, mint az elmúlt évben, emléket kíván állí­tani a forradalom elesett és élő hőseinek, fel kívánja erősíteni a magyarság segítségért kiáltó hangját és egyben gazdag, szín­vonalas művészi műsorral kí­vánja aláhúzni az esemény je­lentőségét, izlelitőt adván ezzel is népünk kulturális értékeiből. Az ünnepély, amelyre a ren­dezőség szeretettel hívja és vár­ja New York és környéke ma­gyarságát, 1959 október 23-án, pénteken este 8 órakor lesz a Hunter College dísztermében. NYUGTÁVAL DICSÉRD A NAPOT. ELŐFIZETÉSI NYUGTÁVAf A LAPOT!

Next

/
Thumbnails
Contents