Függetlenség, 1958 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1958-05-08 / 19. szám

In Its 45th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited and Published American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News in Trenton, IV. J. Amerikai szellemű magyar újság YEAR. 45. ÉVFOLYAM — NO. 19. SZÁM Ten Cents per Copy—$2.00 per Year TRENTON, N. J., 1958. MÁJUS 8 A csúcs-értekezlet MI TÖRTÉNT DOMINIKÁBAN? Gondolkozz . . . lehetősége egyre távolodik. Meglehet, hogy ebben az évben nem is kerül sor rá. Szovjet részről nagyon akar­ták a csúcs-értekezletet, amely­­nak két sztárja Eisenhower és Hruscsov lett volna. Washingtonban sohasem vol­tak meggyőződve arról, hogy Hruscsovval érdemes egy tálból cseresznyét enni, de az európai szövetségesek az értekezlet mel­lett foglaltak állást. Ma már a szövetségesek eme magatartásá­ban is változás történt. Moszkva, ugyanis, néhány nagy hibát követett el. Az egyik ezek közül éppen Hhruscsov magyarországi látogatása volt. A nyugati ember jóizlese ellen vétett a szovjet diktátor, amikor alig egy év múltán visszatért magyarországi véres tettei szín­helyére. Nem is szánom-bánalommal, hanem durva hányivetiséggel. Hruscsov Magyarországon nem könyvelt el sikert s a nyugati közvélemény alakulására pedig Moszkva szempontjából csak kár származott. A magyar for­radalom emléke még túlságosan friss az európai népek emléké­ben s a dölyfös hóhér megjele­nése csak felkavarta ezeket az emlékeket. Balul sült el az a szovjet vádaskodás is, hogy az északi sarkon keresztül hid­rogén bombát hordozó repülő­gépek veszélyeztetik a békét. A Szovjet mesterségesen fokozott ijedtségében nem osztoztak a Biztonsági Tanácsban helyet foglaló delegátusok, illetve ezek kormányai. Hruscsovék szé­gyenszemre takaródét fújtak. Az utóbbi hónapok a szovjet melléfogások jegyében teltek el s ezek hatása nem maradt el Amerika nyugati szövetségesei­re. így történt aztán, hogy a csúcs-értekezletről egyre keve­sebb szó esik. Dollárt minden áron! Azzal szokták vádolni a buda­pesti kormányt, hogy nem riad vissza semmitől, ha dollár, vagy általában nemes valuta szerzé­séről van szó. Lám, ezeknek sincs igazuk. A brüsszeli világkiállításon IBUSz utazási iroda is van, de csak az 1938 előtt kivándorolt magyarok kaphatnak beutazási engedélyt. Akik az elmúlt hábo­rú alatt, vagy után hagyták el az országot, illetve később me­nekültek el, még látogatóba sem térhetnek haza. Annyira nem erős a rendszer, hogy ezek látogatását elviselje. Az igazat megvallva, a buda­pesti kormány óvatossága szin­te felesleges. A vörös uralom miatt menekültek aligha akar­nának hazalátogatni, mégha tál­cán kínálnák is a vízumot . . . Március 15-e Budapesten Csak most látjuk, hogy már­cius 15-én mennyi óvatossági rendszabályt foganatosítottak a magyar fővárosban. Csak most tudjuk meg mennyire citeráztak az oroszok és magyar csatló­saik. A Sándor utcai rádió épü­letében szinte nevetséges mér­tékben hozták az óvintézkedé­seket. Kurjcskov, szovjet diplo­matának álcázott MDV-tiszt személyesen irányította a “vé­delmi” intézkedéseket. Úgyszól­ván naponta tárgyalt a rádió vezetőségével s utána bejárta az egész épületet. Március 14-én az őrséget min­denütt megkétszerezték. Nem kevesebb, mint 150 állig felsze­relt ÁVO-s látta el “a belső vé­delmet.” A telefont senki sem használhatta magánügyi intézé­sére. A stúdióba senki sem lép­hetett be, a legmegbízhatóbb műszakiakon kívül, akik előre elkészített hangszalagokból su­gározták a műsort. Élő ,ember a mikrofonok elé nem léphetett. A mikrofonok le is voltak takarva. Az egyenruhás ÁVO-sokon kívül sok volt az épületben az orosz és magyar polgári ellenőr is . . . Auszriában film készül a szabad­ságharcról Ausztriában megkezdték an­nak a nagyszabású filmnek a forgatását, amelynek háttere a magyar szabadságharc. A film cime az “Utazás” és egy mene­kült csoportnak sorsát mondja el, amely részt vett a magyar forradalomban. A két főszerepet Yul Brinner és Deborah Kerr játsza. Ana-, tőle Lityak rendezi. A film költ­ségeire 2 millió dollárt irányoz­tak elő. Fehérkártyások katonai szolgálata Felsőbb kormányrendelet ér­telmében “fehérkártyás” uj amerikások is beléphetnek ka­tonai szolgálatra, tehát jelent­kezhetnek a sorozási bizottsá­goknál, melyeknek cime min­den postahivatalban megtud­ható. Akik az angol nyelvet nem tudják, azokat előbb 12 hetes nyelvképző tanfolyamra viszik (teljes zsold mellett) és csak azután kerülnek a kiképző tá­borokba. Ha szolgálatuk ideje kitelt, sokkal előbb lehetnek amerikai polgárok és a nyelv ismeretében könnyen el is he­lyezkedhetnek majd. Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, hogy ak valamilyen okból nem kapjg pontosan lapnukat, jelentse tele­fonón vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postaha­­hatóságnál. Dominika a Karibi-tenger­ből kiemelkedő Haiti szigetén fekszik. Lakosainak száma 2,464,000. Fővárosa és egyben legnagyobb kikötője Ciuded Trujillo. Az éghajlat erősen csapadékos, szubtropikus. A lakosság közel 90 százaléka bennszülött, a mulatt keverék­hez tartozik. A föld gazdag ká­véban, dohányban és cukor­nádban. Az ország államformája köz­társaság. A köztársaság elnöke Trujillo. Dominika négy hónappal a magyar felkelés leverése után, 1957 márciusában bejelentette az Egyesült Nemzetek Mene­kültügyi Szervezeténél, hogy hajlandó korlátozott számban magyar menekülteket befo­gadni. Elsősorban vas- és gép­ipari szakemberek, geológu­sok, agronómusok és földműve­sek jelentkezzenek. A regisztrálás Az úgynevezett regisztrá­lást, adataink felvételét a Do­minikai Köztársaság miniszter­­tanácsának magyar származá­sú tagja, a Trujillo elnök leg­szűkebb köréhez tartozó Ko­vács tábornok végezte Bécs­­ben.. Közölte, hogy a jelentke­zéssel egyidejűleg munkaszer­ződést is kötnek, amelynek ér­telmében a mérnöki képesítés­sel rendelkezők havi 800 dol­láros fizetést és lakást, a műve­zetők havi 250 dollárt és lakást kapnak. A földműveseket 10 hold termékeny föld, egy ház, szükséges gazdasági felszere­lés várja, tartózkodásuk első időszakában, hat hónapon ke­resztül fejenként és családta­gonként napi négy dollár állam segélyt vehetnek fel az elöljá­róságok illetékes hivatalaiban. Tájékoztatásul Kovách tábor­nok még megjegyezte, hogy az élelmiszerek, ruházati cik­kek és ipari termékek ára a Dominikai Köztársaságban va­­lumivel alacsonyabb, mint az Egyesült Államokban. A kiván­dorlóknak érkezésük után jo­guk van azonnal bankszámlát nyitni. A regisztrálással egybekö­tött kihallgatás rendkívül rö­vid és emberséges volt. A beu­tazási vízumot sem politikai, sem egészségügyi, sem egyéb más okból egyetlen jelentkező­től sem tagadták meg. Kovács tábornok a listára vett szemé­lyek valamennyi igazolványát, beleértve az osztrák hatóságok által kiállított szürke mene­kültlapot, az iratokhoz csatol­ta s ezzel mintegy jelképesen is a Dominikai Köztársaság pol­gáraivá avatta őket. “Korlátozott számban” 1957 márciusában az osztrák területen tartózkodó magyar menekültek helyzete meglehe­tősen feszült volt. A világ ki­tette a “megtelt” táblát. Az Egyesült Államok már csak ve­gyészmérnököket és tudomá­nyos specialistákat keresett. A kanadai követség elutasította azokat, akiket az amerikaiak elutasítottak. Ausztrália eluta­sította a kanadai elutasitotta­­kat. Németország a keleti zó­nából özönlő menekültáradatra hivatkozott. Svájc megtette a kötelességét és Anglia is meg­tette a kötelességét. Franciaor­szág könnyed eleganciával kö­zölte, hogy azokkal sem tud mit kezdeni, akiket eddig be­engedett. Az olaszok hallgat­tak. A svédek a józan ész nevé­ben és a lakáshelyzetre való te­kintettel csukták be az ajtót. Már csak néhány délamerikai állam vett fel “korlátozott” számban” menekülteket. Az emberek az osztrák láger szal­mazsákján eddig a new yorki forgatagba, Montreal utcáira, a bódeni tó partjára álmodták magukat. Mindezt most gyor­san kicserélték pálmákkal, kék éggel és ugyancsak kék tenger­rel. De a szám, mint már emlí­tettük, “korlátozott” volt. A különböző követségeken, re­gisztráló irodákban, vallási szervezeteknél jólöltözött tiszt­viselők és hidegszemü tolmá­csok faggatták a magyarokat, miért születteK, miért harcol­tak, miért volt tüdőgyulladásuk kisiskolás korukban s miért maradt el egy csatakos éjsza­kán bátyjuk, férjük, vagy első szeretőjük a soproni táj der­mesztő sötétjében? Igen, a helyzet feszült volt s már Bécs, a roppant menekü­lés első szamaritánusa is ag­gódva nézett a küszöbön topo­gó tömegre. Ekkor jelentke­zett, mint szerény mentőan­gyal, a Dominikai Köztársaság, (Folyt, a 3-ik oldalon) ÁPRILISI EZÜST ESŐ Szeles, fehérít) délutánon, Mikor dalt hallasz messze, távol, A tiszta illatterhes égből Hull a napfényes, könnyű zápor. Akáctömjén röpül a légben, A lomb merengő, szűz fehérség, Kis, ideges lányok kacagnak Veri az ördög a feleségét. Nyűt arccal isszuk az esőt fel, Agyunkba rózsaszínű láz kap, Vékony, ezüst eső fonálon Fehér angyalkák citeráznak. Piros a siró égnek arca S a lágy eső vígan pörög le, Mint a fiatal, szelíd leányok Titkos szerelmü, enyhe könnye. Anyáknapi ebéd május 11-én, Anyáknapján A Lorántffy Zsuzsánna Nő­egylet rendezésében Anyák Napján, mint minden évben úgy most is nagyszabású anyák napi ebédet rendez a Lo­rántffy Zsuzsánna Nőegylet a Református Iskola dísztermé­ben a Beatty és Grand utcák sarkán. Az anyáknapi ebéd Má­jus 11-én Anyáknapján, vasár­nap délben 12 óra 30 perckor lesz. A nőegylet tagjai kitűnő ■négyfogásos ünnepi ebédet ké­szítenek. Lesz lecske leves, töl­tött káposzta, rántott csirke és sütemény. A kitűnő ebéd mellett a ren­dezőség anyáknapi programról is gondoskodott. Az Egyház if­júsági kórusa fog alkalmi szá­mokat előadni és az iskolás gyermekek fogják anyáknapi versekkel köszönteni az édes anyákat. Ha megakarja ajándékozni édesanyját vagy feleségét A- nyák Napján, vegye meg jegyét és hozza fel az anyáknapi ebéd­re. Legyen legalább ezen a na­pon ünnepelt vendég az édes­anyja vagy felesége hogy ne kelljen neki odahza főzni. Jegy ára $2.50, gyermekeknek $1.00. A valóban kitűnőnek Ígérke­ző anyáknapi ebédre Trenton és környékbeli magyarságát ez­úton is meghívja a Nőegylet Vezetősége. A Szűz Mária Egylet hírei Betegeink e héten a követke­zők: Szabó Jánosné a St. Fran­cis kórházban, Mészáros Lajos­­né a St. Francis kórházban, Mrs. P. Ogliarulo, otthonában fekszik betegen. Tóth Istvánná, elnök Jónás Józsefné, titkár HA VISSZAESÉS MUTATKOZIK az üzletében, ... ha nem sikerűi egy mulatság vagy hasonló “ren­dezés,” ... ha nem kapja meg az itteni magyarságtól azt a párt­fogást, amire számított és amil — talán joggal — elvárt, saját magát okolhatja érte, ha nem hirdette azt a mi lapnukban...! A magyarság, a mi olvasóink hoz­zá vannak szokva ahhoz, hogy ha valami érdemes dolog készül vagy ha valamely cégnek emlí­tésre érdemes üzennivalója van, arról a mi lapunk utján, kedvelt itteni lapjuk utján értesülnek... Átlag kevés ember méri fel annak fontosságát, hogy tulaj­donképen mit is jelent a be­széd. Mit is jelent az a kis hus­­darab a szájban, mely elárul­ja, valóban kifejezi a gondola­tokat, érzéseket, miket talán sokan sokáig rejtegetnek a szív mélyében. Sajnos, a mai kort nyugod­tan lehet nevezni a hamisság korának is, nemcsak a fejlődés, haladás korának. És végered­ményben mégis mi az, ami az életet irányítja? Vájjon a tech­nika? Vagy a rémregények és felelőtlen lélekromboló írások összeirt halmaza? Egyet tel­jességgel meg lehet állapítani: a mai kort a nyelv irányítja. Nem az a nyelv, mely népeket választ el egymástól és sokszor némaságra Ítél, mert nem érti egyik nép a másikét, hanem az a kis husdarab a szájban, mely mozog és szavakban juttatja kifejezésre a rejtett és közölni kívánt gondolatokat. / Vannak emberek, akik azért nem dobnak követ embertár­saikra, mert felírná őket a rendőr — de megdobálják őket olyan szavakkal, melyek mé­lyebb sebet tudnak ütni a szi­vén, mint a legélesebb kő a homlokon. Vannak emberek, akiknek valóságos életcéljuk, hogy mások becsületébe gázoljanak. Sportszerűen űzik rágalmazó művészetüket, tökéletes színé­szi képességgel. Vannak pál­­más, puhaszőnyeges szalo­nok, melyeknek illatfelhős le­vegője csak úgy hemzseg a becsületsértésekről és rágalma­zásoktól. Zsurok, amelyek nem is zsurok, ha a szendvi­csek mellé fel nem szervíroz­nak egynéhány apróra vagdalt emberi becsületet. Egy hires iró szerint a leg­ártalmasabb vipera a világon a nyelv! (Nem hiába tapétázza ki Dante a pokol egyik limbu­sát emberi nyelvekkel!) A leg­mérgesebb kígyó egész életé­ben nem okoz annyi szenve­dést és szerencsétlenséget, mint az emberi nyelv egy ne­gyedóra alatt. Mai nyelven azt is lehetne mondani, hogy az összemberi­­ség legnagyobb veszedelme nem is annyira az atombomba, mely pillanatok alatt szenve­dés nélkül végez az emberrel, hanem a nyelv! A nyelv, mely az élő-halottak millióinak szen­vedését csak még jobban teté-ERŐSÖDIK A VALLÁS­­ELLENES PROPAGANDA­HADJÁRAT A magyarországi rendszer ki­adta a jelszót, hogy a vallás el­lenes propaganda hadjáratot e­­rősiteni kell. A Magyar Ifjúság cimü újságban egy Sárdi Mária nevű ujságirónő beszámol arról, hogy ankétet tartott angyalföl­di dolgozó lányok közöt, akik va­lamennyien tagjai a kommunis­ta ifjúsági szövetségnek. Meg­rökönyödéssel ir arról, hogy na­gyon sok leány vallásos. E megállapítás után kifogá­solja, hogy “nagyon keveset tet­tünk mind máig fiatalok marx­ista-materialista nevelése ér­dekében.” Sárdi Mária nem kí­vánja azt, hogy aki templomba jár és hisz Istenben, rögtön zár­ják ki a szövetségből, de sürgeti, hogy fokozzák a vallás ellenes zi minden nappal. Vájjon van-e az emberiség történelmé­ben nagyobb szenvedés, mint mikor valakit egész életén át lelkileg gyötörnek felelőtlen, lelkivillanyszékbe való egyé­nek? Mikor időről-időre kímé­letlen és ördögi gonoszsággal egyének legboldogabb percei­ben befutnak a rágalom futá­rai, a becsmérelés visszhang­jai, az egyént, a családot fertő­ző felelőtlen megbélyegzések. És vájjon mi, magyarok, hol állunk ezen a téren? Mi az, amit mi tenni akarunk? A ma­gyar nép természeténél fogva őszinte és hiszékeny. Mi mindig javítani szeretnénk és akarunk mindenkit. Ez eddig nagyon is jó volna. Csak éppen az a baj, hogy ugyanakkor elfelejtjük néha, hogy saját magunkat is javítani kellene. Azaz: vigyáz­ni a nyelvünkre! Most ne az érdekeljen ben­nünket, hogy másik mit tesz­nek, hanem az, hogy a mi há­zunk tája hogyan is áll. Csak pár kérdés: Miért kell saját érvényesülé­sünkért másokat bemocskolni? Miért kell egyeseket a leg­gyalázatosabban “eláztatni” csak azért, mert nem egyezik meg véleménye az egyiknek a másikkal? Miért kell a múlt gyengéit állandóan szellőztetni, mintha ezzel hazát mentenénk? Miért állanak egyesek állan­dóan lesbe, hogy csak a rosszat fogják el mások életéből, hogy azt kellő időben kéjelegve el­fecsegjék csak azért, hogy — bosszúból — mások élete ne le­gyen boldogabb, mint az övé­ké, mely talán még levegőt sem érdemel meg? És igy folytathatnánk vé­ges-végig . . . Itt volna talán már az ideje annak, hogy minden magyar komolyan gondolkodjon, nyel­vét fékezze és mélyen a szivébe vésné ezt a pár szót : “Ne bántsd a magyart!” Mi már szenvedtünk mások­tól eleget, kíméljük legalább magunkat egy kicsit jobban, őrizkedjünk a locsogó embe­rektől és még jobban a selyme­sen negédeskedő “szalon fe­­csegőktől”. Állítsuk vissza a családi szentélyek becsületét és sértetlenségét. A vendéglátá­sok legyenek egymás erősítésé­nek és éltetésének alkalmai és nem a magyarok temetése. SPEKTÁTOR előadások számát. A Magyar If­júság természetesen nem ötlet­szerűen kezdett el foglalkozni ezzel a kérdéssel; a párt főváro­si és vidéki lapjai az utóbbi idő­ben állandóan napirenden tart­ják a kérdést. Nagyon jellemző a Somogyi Néplapnak egyik cikke, amely kipellengérez több kommunista funkcionáriust. Azt Írja “a mar­cali tanácstitkár felesége temp­lomba jár. A kommunista férj azt mondja, nem tehetek róla. R. Lajos elvtárs berzencei pártve­zetőségi tag csak saját magában bízik, de gyermekét hittanra já­ratja. Egyes helyeken a kommu­nisták tömegbefolyásukat félt­ve, nem mernek fellépni az idea­lista nézetek ellen. A kaposvári járás egyik köz­ségének tanácselnöke, aki mel­­(Folyt, a 4-ik oldalon) Kosztolányi Dezső Hungarian Hours — RÁDIÓ — Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (130G Ke.) Kovács Csaba, igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. HÍREK RAB - MAGYARORSZÁGBÓL

Next

/
Thumbnails
Contents