Függetlenség, 1958 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1958-03-06 / 10. szám

In Its 45th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited and Published in Trenton, N. J. YEAR. 45. ÉVFOLYAM — NO. 10. SZÁM___________ A csonka emigrációs testület működési területet kapott a Rab Nemzetek Közgyűlésében. Óriási eredménynek mondják, hogy a magyarországi politi­kai , pártokat és forradalmi szervezeteket — állítólag — képviselő emberek találkozót adnak egymásnak abban az emigrációs politikai testület­ben, ahol valamennyi vasfüg­göny ' mögötti országnak van delegációja.' A szociáldemokraták, per­sze nincsenek ott. őket kivéve, több a jelentkező, mint kelle­ne. Ennek is csak örülni lehet­ne, hogy valamely munka el­végzésére az emigrációban eny­­nyire igyekeznek az emberek. Az igyekezet szép, csak ép­pen az a baj, hogy a munka elvégzésére képtelenek. Ennek első akadálya a nyelvtudás hi­ánya. A szóbahozott magyar delegátusok valószínűleg egy­­től-egyig kitűnő magyar embe­rek. El is hisszük nekik, hogy képviselnek Magyarországon valakit, de az ilyen nemzetkö­zi testületben való eredményes .szereplésre nincs meg a kellő nyelvtudásuk. (Jónéhányuk an­gol nyelvtudása a nullánál alig több.) Bizonyos diplomáciai felké­szültségre is. szükség volna, mert a Rab Nemzetek Közgyű­lésében ülő románok, csehek, lengyelek jórésze hivatásos diplomata. A tekintélyes lét­számú magyar delegációban nincs diplomata, mert a párt­­mathematika mitt nem lehet. A másik, amit meg szeretnék jegyezni az, hogy ez a delegá­ció semmiféleképen sem pótol­hatja a független magyar emigrációs képviseletet. A de­legáció pártok szerinti meg­oszlása arra enged következ­tetni, hogy bizonyos irányadó körök erre a pótmegoldásra gondolnak. Sajnálatos volna, ha ebbe az emigráció belenyu­godna. A fenti sorok különben nem jelentenek rosszindulatú kriti­kát. A hiányosságra kénytele-Bizonyára csak kevesen tud­ják, hogy Csehszlovákiában, a budapesti “Bika” mintájára, TUZEX név alatt megalakult egy állami külkereskedelmi vál­lalat, amely külföldi megbízott­jai utján felvesz megrendelése­ket a Csehszlovákiában élő cím­zettek részére vámmentesen kia­dandó élelmiszerekre és ipari cikkekre. A csehszlovákiai TUZEX cso­magjai úgy árban, mitn össze­állításban teljesen különböznek az Ikka csomagoktól. Éppen ezért TUZEX csomagokat nem lehet megrendelni magyarorszá­gi rokonainknak és IKKA cso­magok pedig nem rendelhetők a Csehszlovákiában élő szeretteink részére. TUZEX cég árjegyzéke sze­rint változatos Összeállításban 30 típus csomag kapható $4.90 és $35.80 közötti árban. Ezenkí­vül ruhanemüek és a legkülön­félébb hasznos ipari cikkek rendelhetők. A TUZEX utján pénzt is ’lehet küldeni a címzett­nek, ami úgy értelmezendő, hogy a küldött összeg erejéig, címzett kiválaszthatja magának a TUZEX által árusított cikkek­nek vagyunk rámutatni, mert az egyetemes magyar érdek szenved miatta. A hiányossá­gok közt a minőségi kiválasz­tás rendkívül fontos. Nem mindegy, hogy ki képviseli nemzetközi fórumokon a ma­gyar népet. A magyarországi külügyek helyettes irányitója a volt deb­receni református püspök, Pé­ter János, akit saját hívei le­mondásra kényszeritettek 1956 októberében. Püspöki palást után helyet­tes külügyminiszterség — elég szokatlanul hangzik. Erről is lehetne mondani egyetmást. Azt, például, hogy Sok püspök­ből lett már kiváló politikus, sőt államférfi is — normális körülmények között. Csakhogy a magyarországi körülmények távolról sem nor­málisak. Péter János, úgy lát­szik “rugalmas” ember. Saját lelkiismerete nem sok gondot okozhat neki. De nagy bajban lehet maga a vörös rendszer! Az istente­­lenséget hirdető kommunizmus egy volt püspökben látja kül­ügyi vezérlő csillagát. Persze, persze. Tudjuk, hogy csak átmenetről van szó s a külügyekben ezentúl sem Pé­ter János' diktál. És az egész csak porhintés. Mégis! Nagy bajban lehet a magyarországi kommunista rendszer! Nagy Imre nyilvános tárgyalásának a gondolatáért nem lelkesednek Moszkvában. Állítólag Miko­­ján és map Hruscsov is meg­ígérte a magyar forradalom miniszterelnökének, hogy Ma­gyarország békében leválhat a szovjet testről. Ezekről az ígé­retekről — állítólag — jegyző­könyv és hangszalag felvétel volna. Állítólag a titkos rendőrség mindent elkövet a bizonyítékok megszerzésére. Ez idáig nem sikerült s a híresztelések sze­rint ezért nincs Nagy Imre tár­bői a neki legjobban megfelelőt. Kívánatra árjegyzéket küld és bővebb felvilágosítást nyújt a U.S. RELIEF PARCEL SER­VICE, newyorki 315 East 79 St. alatti főirodája ahol úgy Tuzex, mint Ikka csomagok megrendel­hetők. A Szűz Mária Egylet hírei Betegeink e héten: Kovács Jánosné, 230 Hewitt Street. Szuetta Ferencné, St. Francis kórház. ÚJABB LÉPÉS AZ ERŐ­SZAKOS KOLHOZO­­SITÁSRA A magyar kommunista párt azonnali visszaszállítását köve­­mezőgazdasági bizottsága leg­utóbbi gyűlésén megtárgyalta a szövetkezetesítés gyorsításá­nak kérdését. A sztalinista­­szárny kötelező, beszolgáltatás telte. A bizottság többi tagjá­nak azonban az volt a vélemé-Városunk egyike azoknak az amerikai városoknak, mely elég jelentős számú magyarral rendelkezik. Maga az tény, hogy ez igy van, bizonyos kö­vetelményeket von maga után. Ezek a követelmények pedig a következők: 1. Aki magyar, legyen való­ban magyar! Vagyis: ne csak a magyar nevet viselje, hanem aszerint éljen is! Ne csak ak­kor düllessze a mellét, hogy magyar, amikor ebből haszna van, hanem akkor is, amikor áldozatot is kell hozni ezért. Szükséges ezt kihangsúlyozni, mert itt-ott olyan jelenségek is mutatkoznak, amelyek szólás­ra kényszerítik azokat, akik valóban szívügyükké tették és teszik is a magyar ügyet. 2. Jól figyeljük meg azokat a durva bírálókat, akik a kriti­ka kíméletlen bonckése alá ve­szik a magyar életet, melyben — mint minden népnél lehetsé­ges — hibák is fordulnak elő. Ezek a nagy magyar-élet-ope­­ratőrök azok, akik kíméletlen megjegyzéseikkel csak azért hangoskodnak, mert önmaguk körmönfont attitűdjét akarják leplezni. Ezeknél a “magyar­ság” csak ugródeszka, még ak­kor is, ha a deszka rugalmas­ságát a magyar nép fiainak ki­szipolyozott ereje szolgáltatja. Vigyázzunk az ál-magyarokra, még ha olyan nagy befolyá­sokkal is rendelkeznek. 3. Jó tanács mindazok szá­mára., akik a magyar kérdés­ben szerepet akarnak vállal­ni az, hogy: ha már számukra a magyar kérdés börze-kérdés­sé is fajult, legyenek legalább óvatosabbak, mert a magyar nép fia tud tűrni és hallgatni — ez nála már nemzeti sajátosság — de hogyha észreveszi a kö­vetkezetes erkölcsi zsarolást, akkor kegyetlenül vissza is tud vágni! 4. A legyegyszerübb és leg­egészségesebb felfogás az, hogy igyekezzünk mindenben nagyobbak lenni lelkileg, mint amilyen nagyságot bárki más­tól is elvárnánk. Városunk “magyar jellegét” éppen a felsorolt elvek megtar­tása, illetve figyelembe vétele segíti elő és őrzi meg. Az igazi értelemben vett magyar jelleget nem a pénz, nem a gazdagság, nem a poli­tikai elkötelezettség, nem a nagy név és népszerűség adja meg, hanem a következetes, mindenkori és minden körülmé­nyek közötti feltétlen helytál­lás és elvhüség. Aki magyarnak érzi magát még ma is, ne mintázzon ma­gyar szerencse-lovagokat, ha­nem itt helyben kapaszkodjon meg önmagában, keményen és makacsul, mint egy szülőhazá­ját a halálig szerető igaz ma­gyar! SPEKTÁTOR nye, hogy ehhez a drasztikus eszközhöz most még ne nyúlja­nak, előbb próbálják “meggyő­ződés” utján rábírni a paraszt­ságot a kolhozokba való tömö­rülésre. A “meggyőzés” eszközeihez tartozik az az intézkedés, melynek értelmében felülvizs­gálják az 1957-es termelői ára­kat s azokat csökkenteni fog­ják. A csökkentés lépcsőzetes lesz: az egyénileg dolgozó pa­rasztok kapják majd termékei­kért a legalacsonyabb árat, mig a szövetkezetek valamivel magasabbat. gyalás. Csehszlovákiai magyaroknak is lehet rendelni vámmentes csomagokat Ten Cents per Copy—$2.00 per Year TRENTON, N. J., 1958. MÁRCIUS 6 FELHÍVÁS OLVASÓINKHOZ! A Függetlenségnek jelenleg minden “kollektora,” elő­fizetés-beszedője s ezért arra kérjük olvasóinkat, hogy az esedékes előfizetési dijakat vagy küldjék be postán, egy egy­szerű levélbe téve a pénzt, vagy pedig CSÜTÖRTÖKI NA­PON hozzák be a nyomdába (681 So. Broad Street, Trenton, N.J. — Tel. OYVen 5-6087). Lapunk szerkesztője és tulajdo­nosa, Diénes László minden csütörtökön reggel 9-től délután 4-ig itt van a nyomdában személyesen akár előfizetés-rende­zés dolgában, akár hir, vagy hirdetés közlés kérdésében, vagy bármilyen ügyben olvasóinknak személyesen áll rendelkezé­sére. Közérdekű magyar kérdésekben, nem-haszonra terve­zett, vagy jótékonycélu magyar megmozdulások tárgyában minden külön dijazás nélkül készséggel állunk lapunkkal az itteni magyarság szolgálatában, szívesen Írunk cikkeket, csak tessék azt aif szerkesztővel előzetesen megbeszélni. Lapunk az elmúlt közel tíz év óta minden csütörtökön délután postára van adva ; olyan pontosan jelenik meg, hogy a postán szinte percnyi pontossággal tudják már, mikor hozzuk a lapkötege­­ket. Ennek a pontosságnak tudható be az, hogy lapunkat az itteni magyarság egyre szélesebb körökben olvassa, járatja, mint olyant, amely tartalmával is és alacsony előfizetési di­jával ma már szinte páratlan értékű magyar lap Ameriká­ban. Nem a magunk véleményét, hanem a nagyközönségét Írjuk ide, hogy: “ilyen lapot olvasni, ilyen lapban hirdetni, ilyen lapba cikket elhelyeztetni igazán érdemes!” Még egyszer hangsúlyozzuk tehát-: szerkesztőnk minden CSÜTÖRTÖKÖN személyesen áll rendelkezésére olvasóink­nak a nyomdában, a So. Broad St. 681 szám alatt. NOBEL-DU ÉS AMERIKAI ÍRÓK Nobel Alfréd, a dinamit fel­találója, 1896-ban bekövetke­zett halálakor kilencmillió dol­láros alapot hagyott arra a cél­ra, hogy annak kamataiból évenként jutalmakat adjanak ki azoknak, akik a fizika, a ké­mia, oz orvostudományok és élettan, az irodalom és a béke­törekvések terén a legkiválóbb eredményeket érték el. 1901 óta, amikor az első No­­bel-dijat kiosztották,” már 62 amerikai polgár részesedett ebben a kitüntetésben. Tizen­nyolcán kapták meg az orvosi, tizenhatan a fizikai, tizen­egyen a kémiai és tizenketten a békedijat. Az irodalmi jutal­mat csak öt amerikai nyerte el eddig: Sinclair Lewis, Eugene O’Neill, Pearl Buck, William Faulkner és Ernest Heming­way. Az első amerikai, akinek az irodalmi. Nobel dijat kiadták: Sinclair Lewis volt, akinek a “középosztályt” színesen jel­lemző regényei az amerikai irodalom örökbecsű müveivé lettek. 1920*ban jelent meg el­ső munkája: a “Main Street,” amely a világvárosi élet forga­tagával szembeállítja a kisvá­rosi élet megnyugtató derűjét. Későbbi regényei, különösen a “Babbit,” “Arrowsmith” és “Dodsworth” csak növelték si­kerét, úgyhogy amikor 1930-1 ban a Nobel-dijat is elnyerte, már világszerte ismert és ked­velt regényíró volt. 1951-ben érte utói a halál, aránylag fia­talon. A második amerikai polgár, aki a világ e legtekintélyesebb irodalmi diját 1936-ban el­nyerte, Eugene O’Neill volt, kit 1953-ban bekövetkezett halá­láig joggal legnagyobb dráma­írónknak tekinthettünk. 1920- ban aratta első nagy sikerét a “Beyond the Horizon” cimü darabjával. Ezt követték “An­na Christie” (1921-ben), “Strange Interlude” (1928- ban) és a “Long Day’s Journey Into the Night” (1956-ban). Ez utóbbi dráma első bemutatóját csak a szerző halála után tarthatták meg, ami nem aka­dályozta me£, hogy a new yor­­ki Broadwayn már második éve játszák megszakítás nélkül. A sokatszenvedett kínai nép emberi problémáinak résztve­vő megértése és lebilincselő ábrázolása vívta ki Pearl Buck számára a Nobel-dijat 1938- ban. Könyvének cime a “Good Earth”•ugyanabban az évben jelent meg. Úgy ez, mint ké­sőbben kiadott kínai tárgyú re­gényei a kommunista korsza­kot megelőző időben játsza­nak, amelyet a szerző a meny­­nyei birodalomban töltött és ahova később mint misszioná­­rus visszatért. Egyéb munkái közt a “House Divided” (1935) és “The Exiles” (1936) nevezetesek. 1949-ben William Fauikner­­nek ítélték meg a Nagy Dijat, az amerikai déli államok né­pének erkölcseit, szokásait és hagyományait tükröztető írá­saiért. Munkáinak szintere Mississippi állam egy gazdasá­gilag visszamaradt vidéke. “The Soul and the Fury” (1929), “Light in August” (1932) és “Interluder in the Dark” (1948) három generáció társadalmi és erkölcsi problé­máit hozzák felszínre. Végül Ernest Hemingway realisztikus munkáiról kell megemlékeznünk, amelyek a világirodalom irányára is kiha­tással lévén, 1954-ben a Nobel­­dijat vívták ki szerzőjük ré­szére. Az 1920-as évek “elve­szett nemzedékének” szószóló­ja Hemingway, annak az ifjú­ságnak, mely az első világhá­ború kitörése után oly nehe­zen tudott a kialakult viszo­nyokba illeszkedni. Izgalmas regényeinek cime: “The Sun Also Rises” (1926), “A Fare­well to Arms” (1929), “Death in the Afternoon” (1932), “For Whom the Bell Tolls” (1940) és ‘The Old Man and the Sea” (1954). Itt jegyezzük meg, hogy két magyar honfitársunk is van, aki Nobel-dijat nyert: Szent­­györgyi Albert 1937-ben az élettani és Hevesy György, aki 1943-ban a vegyészeti dijat ér­demelte ki. Ezeken kivül még három magyarszármazásu No­­bel-dijas van: Zsigmondy Ri­­chárd (1925 vegyészeti), Lé­­nárd Fülöp (1905 fizikai) és Bárány Róbert (1914 orvosi) nyertes. Az utóbbi három nem született Magyarországon. De nincs szerb, horvát, szlovén, vagy román díjas és csak egy cseh házaspárnak sikerült az orvosi dijat megkapni. Common Council KOVÁCS BALÁZS MEGHALT Szomorodott szívvel jelent­jük, hogy Kovács M. Balázs, v. magyar kir. alezredes, diplomás elektro-technikai mérnök, a trentoni Magyar Rádió Órák (WTNJ) igazgatója, a Függet­lenség munkatársa hosszas szenvedés után szombaton, már­cius 1-én egy Long Island-i kór­házban visszaadta lelkét Te­remtőjének. Korai halálát özve­gye, 3 gyermeke: Csaba, Kata­lin és Ákos, valamint óhazai családtagjai és sok jóbarátja gyászolja, úgy itt mint az óha­zában. Aránylag fiatalon, 54 éves korában halt meg. Temetése kedden, március 4-én délután volt New Yorkból a Linden, N. J.-i temetőbe. Ft. Béky Zoltán, református püs­pök és Nt. Csordás Gábor espe­res végezték a szertartást. Kovács Balázs a budapesti Műegyetemen szerelte elektro­­mérnöki oklevelét. A M. Kir. Honvéd Ludovika Akadémia ta­nára volt s mint alezredes ke­rült a második világháború után nyugatra, sokszázezer magyar menekülővel együtt. Ausztriá­ban, angol megszállási zónában eleinte sok nyomorúságban volt része, majd az amerikaiaknál dolgozott, ahonnan számos di­csérő- és ajánlólevelet kapott, amikor 1950-ben Amerikába vándorolt ki a DP-törvény kere­tein belől. Tavaly nyáron tette le az amerikai honpolgári hü­­ségesküt s ma is előttünk áll örömtől sugárzó arca, amint büszke öntudattal lépett ki a trentoni bírósági épület kupu­­ján, mint uj polgára ennek a hazának . . . Az ötvenes évek elején Trentonba családjával s bár angol-nyelvtudása nem volt valami folyékony, sikerült “szakmájában” elhelyezkedést kapnia, mint mérnök. Gyári fő­nöke tisztelte es becsülte s kész­séggel vállalta polgárosodásá­nál az egyik tanúságot. Tren­tonba költözése első évében megkezdte a vasárnapi magyar rádió-órák adását a WTNJ ál­lomáson és sok nehézség és VEGYE HASZNÁT első oldalon alul közöljük eze­­apróhirdetési rovatunknak. (Az két) — Ha valamit el akar ad­ni, vagy venni akar, vagy bér­beadni valója, vagy bármilyen más hirdetnivalója van, hirdes­se lapunkban. Egyeszerii, pár­szavas apróhirdetés egyszeri közlésének ára $1.50, kétszer közölve $2.50, többször, $1.00 esetenként. (Mind a négy la­punkban az egységár $4.00, kétszer $7.00, többször $3.50 e­­setenként.) anyagi áldozat árán is, szinte halála napjáig folytatta, fenn­tartotta azt. Ami kis segítséget mi nyújthattunk neki lapunkkal és személyileg is ebben, öröm­mel, jőszivvel tettük azt, mert tudtuk, hogy becsületes, igazán önzetlen magyar munkát vég­zett ezekkel a magyar rádió­órákkal, amikre — a valóság az — anyagilag még rá is fizetett! Lapunknak, a Függetlenség­nek vagy 5 éven át volt “külső munkatársa,” Csaba fiával együtt. Soha egy percre sem bántuk meg vele való ezen kap­csolatunkat s amikor most bú­csúzóul írjuk ezt a pár sort róla és “neki,” az őszinte barátság és szeretet könnye csillog sze­münkben . . . Szerette hangoztatni, hogy abból a családból való, amely egykor Kovács Misály ezredest adta Washington György ame­rikai hadseregének, aki az Egyesült Államok szabadság­­harcának egyik nagy hősi ha-, lottja . . . Talán ezért is volt kü­lönösképen büszke amerikai pol­gárságára Kovács M. Balázs, a­­ki családja egyik ősének hősi poraival szentelt amerikai föld­ben fogja örök álmát aludni . . . Kovács Balázst sokan nem értették meg, íolreismerték . . . Egy sokat vergődött, sokat szenvedett embertársunk volt ő, aki egy háborutvesztett szeren­csétlen ország földönfutójaként került ebbe a hazába, ahol — mint mindnyájan — uj életet akart kzedeni , . . sok-sok érde­kes és értékes elgondolással, sok tudással, de Kevés türelemmel, még kevesebb pénzzel és megvi­selt idegekkel . . . Uj környezet­ben, egy egészen uj világban, uj világban, uj emberekkel való érintkezés helyes módját senki­nek sem könnyű megtalálni . . . az embert könnyen félreértik, félreismerik (ezt mi tudjuk a legjobban). Kovács Balázs tele volt értékkel, bölcsességgel, ta­lentummal, de kevesen értették őt meg. Meleg, érző szív dobq­­gott benne s magyar volt . U. izig-vérig' jó magyar ember! . . . Azt az embert, akit mi is­mertünk meg benne . . . azt a jó magyar embert, jó barátot búcsúztatjuk most: “Isten ve­led, Balázs! ... A sok földi szenvedés után legyen békés, csendes örök nyugodalmad! A- kkiet szerettél és akik szerettek, azoknak a szivében emléked örökké élni fog! ... S ha egy nap eljutunk szülőhazánk föld­jére, helyetted is, a te nevedben is üdvözölni fogjuk a szabad Magyarországot; ahová—a Sors úgy rendelte — te már nem térsz vissza soha többé . . . !” Március 15-iki ünnepély és egyházi vacsora a Ref. Iskola dísztermében Ünnepi műsor és vacsora várja a közönséget Március 15-én, szombaton es­te a Függ. Ref. Egyház vezető­ségének rendezésében nagysza­bású március 15-ki ünnepély és vacsora várja Trenton és kör­nyékbeli magyarságot. A ma­gyar szabadságharc 110-ik év­fordulóját fogjuk megünnepel­ni alkalmi ünnepség keretében. A rendezőség gondoskodott egy alkalmi március 15-ki ünnepi beszédről, amely nemcsak az el­ső március 15-ki eseményeket, hanem az 1956-os Októberi ma­gyar szabadságharc eseményeit is méltatni fogja. Alkalmi sza­valatok és kórus számok fogják a műsort élvezetessé tenni. Be lesz mutatva az okótberi forradalom filmje, mely még Trentonban nem volt. A megrá­zó film Coordinated Hungarian Relief bocsájtja rendelkezé­sünkre. Sok szabadság harcos, akik a forradalom után mene­kültek ide felismerhető a film­ben. Disznótoros vacsorát készíte­nek az egyház nőtagjai. A sza­­kácsmüvészetükről hires asszo­nyok kitűnő hurkát, kolbászt, töltött káposztát és süteményt készítenek és fognak felszolgál­ni. A vacsora jegy ára mindösz­­sze $1.50. Trenton és környékbeli ma­gyarságot ez utón is szeretettel hívja meg úgy a Márc. 15-ki ünnepélyre, mint a vacsorára a Rendezőség. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság Gondolkozz...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents