Függetlenség, 1958 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1958-12-25 / 52. szám
In Its 45th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited and Published in Trenton, N. J. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian NdWS Amerikai szellemű magyar ujsa.g YEAR. 45. ÉVFOLYAM — NO. 52. SZÁM Ten Cents per Copy—452.00 per Year TRENTON, N. J., 1958. DECEMBER 25 A kommunista kiadványok Magyarországon csupa ráfizetést jelentettek az államnak. Sztálin müvei — szinte megszámlálhatatlan kötetben — most is ott hevernek a pincékben. Nem volt hatalom, amivel rátukmálhatták volna a népre ezek megvásárlását, még kevésbbé elolvasását. Sztálin müvei mellett ott voltak a többiek, a komunista kisistenek zagyvalékai. A nyomdák ontották őket bőségben s ezek raktározása a budapesti kormánynak legalább akkora gondot jelentett, mint A- merikában a termésfelesleg megfelelő elhelyezése. A könyvkiadás tekintetében— a forradalom óta—jelentős változás történt. A magyar és nyugati klasszikusokat adják ki nagy példányszámban. Jókai ma is a legolvasottabb iró. A külföldiek közt a nagy romantikus, Victor Hugo vezet. Oroszból csak a régiek — de jók! — kelnek, mint Tolsztoj, Turgenyev, Csehov. Kiderült, hogy az ‘újfajta’ könyvkiadás nem is olyan rossz üzlet. A jó könyveket, akármilyen magas példányszámban nyomják, szétkapkodják az emberek. És tegyük hozzá, kapkodjuk mi is itt, Amerikában és szerte a világon, ahol szétszóródott testvéreink élnek. Az ENSz tárgyalásai az idén unalmasabbak voltak, mint bármikor. A,magyar ügyet elővették s aztán újra eltették. Ezúttal még vastagabb porréteg képződik rajta, mint megelőzőleg. A magyarországi komunista delegátusok, az élen Péter János püspök elvtárssal, szemtelenek voltak. Szinte felülmúlták szovjet gazdáikat. Egy Ízben ezt ipondta Péter János: ‘Hozhat az ÉNSz akármilyen határozatot. Előre megmondom, hogy mi lesz az eredménye . . . Az, ami az eddigieké volt . . .’ Le kell tennünk a gondolatról, hogy az ENSz keretében a magyar ügy megoldását reméljük. Szócséplésből nem születnek eredmények. A magyar ügy, szerintünk, csak egy nagyobb rendeződés keretében képzelhető már el. Talán a berlini ügy, vagy Németország egyesítése ad módot erre. Vagy valami más, amit most még látni nem lehet. Az események olyan gyorsan következnek, hogy a jelenlegi állapotok megmerevedését nem tartjuk valószínűnek. Valami ‘csuszamlás’ majd csak adódik. Egy fogantyú, amibe bele lehet kapaszkodni. A magyar nép már nem veszthet, — óh Marx — csak a láncait veszítheti. Nagy István erdélyi iró aki mindig szerette a vörös színeket, de azért módot és alkal- ‘ mat kapott a háború előtti ‘reak-' ciós’ időkben is Írásai közzétételére, bejárta Magyarországot és tapasztalatairól cikket irt az ‘Utunk’ cimü kolozsvári irodalmi lapba. ‘Vájjon Féja Géza azért nem irja-e meg a Viharsarok mai szociográfiáját, Illyés Gyula meg a mai Puszták Népét, mert nem tetszik nekik, hogy a “lovas nemzet” kerékpárra ül és televíziós rádión néz a világba és már-már többet lát, mint az iró, vagy mert az alföldön szétszórt tanyavilág gyerekeit az országutak mentén autóbusz veszi fel és hordja be a községi iskolákba és este meg hazaviszi őket . . .?’ —Írja égy helyen Nagy István. Felelhetnénk is neki. Féja nem ir, mert ha őszintén papírra vetné, amit lát és gondol, egy börtön mélyén rothadna amúgy is gyenge teste. Illyés azért nem ir, mert önkéntes akaratból a bolondok házában van. ő különben amúgy is megírta a tegnapi és mai Magyarország ‘szociográfiáját’ az ‘Egy mondat a zsarnokságról’ cimü, világhírűvé vált versében. Ami pedig a kerékpárra szállt nemzetet illeti, nem látunk dicsekvésre nagy okot. Televízió pedig — megnyugtatjuk a túl lelkes Nagy István — a kommunizmus áldásai nélkül is volna már Magyarországon. S egyébként pedig mit ér a televízió, ha börtöne rácsait a nép igv még élesebb körvonalakban látja? Sok a hamisított dollár Az országos közrendészeti szervek az utóbbi időben mind több hamis pénz forgalombahozatalát észlelték és júliustól októberig több mint 120,000 dollár értékű hamis bankjegyet foglaltak le. A karácsonyi üzleti forgalom torlódására számítva, a pénzhamisítók ilyenkor csempészik be hamis bankjegyeiket a forgalomba. Különösen a nagy áruházak pénztárosainak és az olyan eladónak kell résen lenniök, akik pénzt is kezelnek, mert amikor a vevők nagy tömegben lepik meg őket a nap bizonyos óráiban, akkor lépnek akcióba a hamis pénzzel fizetők is. Washingtonból, a Secret Service főnöke figyelmezteti mindazokat, akik pénzt kezelnek ilyen elárusító helyeken, hogy fokozott figyelemmel nézzék meg a bankjegyeket. Legjobb módszer, ha időt szánnak arra, hogy a valódi bankjegyeket alaposan megvizsgálják és annak minden jellegzetességét megfigyelik és áttanulmányozzák. így tűnik fel legjobban a hamis pénz. Lapunk minden olvasójának és hirdetőjének Boldog Uj Évet kivánunk! AZ AMERIKAI ERDÉLYI SZÖVETSÉG ÉVI GYŰLÉSE AKIK VÁLLALJÁK A FELELŐSSÉGET Irta: Vaszary Gábor Nem szeretem, ha az autóvezető vezetés közben diskurál, pláne, ha vitatkozik. Még hagyján, ha erről mások elmesélése nyomán értesülök, de mértéktelenül felháborít, ha az orrom előtt történik ilyesmi, illetve ha történetesen ugyanabban a kocsiban a hátsó ülésen ülök. Ilyenkor az autót vezető minden figyelmével az utat nézze : pattanásig feszült idegekkel : előre görbülő testtel, két erős kézzel a kormányt tartsa s ne beszélgessen, ne cigarettázzék. Egyáltalában ne vegyen semmiféle tevékeny részt a való életben, mert kénytelen leszek leszállni a kocsijáról, esetleg még fel is pofozom, ha gyengébb fizikumú, mint én. De főleg azokat utálom, akik kritikus pillanatokban azt mondják: — Vállalom érte a felelősséget ! Ha ezt a mondatot hallom, szinte magamon kiyül vagyok. Mert mi történik, ha valaki valamiért vállalja a felelősséget? Pontosan ugyanaz, mintha nem vállalta volna. Egyszer villamoson utaztomban a következőket tapasztaltam : Amint az utasok felszálltak és elfoglalták a helyüket, egy vidám ur a perronon elcsengette a kocsit, hadd induljon már, ne vesztegessük az időt hiába. A kalauz észrevette, hogy valaki a helyében intézkedett, rögtön kijött a perronra. — Ki csengette el a kocsit? — kérdezte olyan arckifejezéssej, amely teljességében nélkülözte a hálaérzet legparányibb árnyalatát is. — Én, — felelte gyanútlanul az illető. — Ki mondta ezt az urnák? — Senki, de láttam, hogy maga éppen nem ér rá. — És mi történik akkor, ha (Folyt, a 2-ik oldalon) Az Amerikai Erdélyi Szövetség new yorki szervezete 1958 decembt” 5-én este tarttta meg tisztújító közgyűlését a new yorki 69. utcai református egyház termében. Teleki Béla elnöki megnyitója után Flórián Tibor titkár tett jelentést a Szövetség két és féléves munkájáról, beszámolva anpak politikai és kulturális-társadalmi tevékenységéről. Ismertette az erdélyi politikai üldözések miatt a Szövetségnek Dulles külügyminiszterhez és Cabot Lodge UN nagykövethez intézett memorandumait s a külügyminisztérium, illetve UN-beli USA delegáció részéről érkezett válaszokat. A Szövetség legutóbb a Serov szovjettábornok nevéhez fűződő tömer’«mortálási tervekkel kapcsolatban kérte az USA külügyi szerveinek közbelépését. Az Amerikia Erdélyi Szövetséget felvette csatlakozott tömegszervezetei sorába az Európai Népkisebbségek Uniója, mely Dániában székel. A csatlakozást a közgyűlés egyhangú helyesléssel fogadta. A pénztáir és ellenőri jelentés elfogadása után dr. Páll György a jelenlegi erdélyi helyzetet ismertette. A közgyűlés elhatározta, hogy a Szövetség jövő évtől negyedévi erdélyi tájékoztatót jelentet meg s előkészíti egy angol-nyelvű könyv kiadását az erdélyi kérdés jövőbeli rendezésének problémájáról. Az akció céljaira dr. Páll György 2 dollár hozájárulást ajánlott fel. A jelentések egyhangú tudomásulvétele után dr. Durugy Ferenc elnöklete mellett végbement a tisztujitás, melynek során a közgyűlés egyhangúan a kővetkező vezetőséget választotta meg: Elnök: Teleki Béla v. országgyűlési képviselő, az Erdélyi Párt és Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet v. elnöke; alelnökök: dr. Szent-Istványi Sándor v. orsz. g|y. képviselő, unitárius püspökhelyettes, a newyorki Magyar Könyvtár és és Történelmi Társaság elnöke, Balogh Lajos mérnök, Ikafalvi Diénes László lapszerkesztő, Kolumbán Sándor mérnök; titkár: Flórián Tibor iró, jegyző: dr. Kuun Géza, pénztáros: Rónay Aladárné, ellenőrök : dr. T hiery Ákos és Kemény Mikó Berta. Választmányi tagok: Antal Gézáné, Babos Sándor ref. lelkész, Babos Sándorné, Domahidy István, Szatmármegye v. képviselője, dr. Durugy Ferenc v. követ, külügyminiszteri osztályfőnök, Gábel Vilmos tanár, Jáger Lajosné, Kóréh Ferenc hirlapiró, a newyörki magyar rádió igazgatója, Ko(Folyt, a 4-ik oldalon) HAJH, MAGYAR! Fogy a homok . . . az élet olcsó, Ezer bölcső: ezer koporsó. Hajh, magyar! Az Ur szivének szörnyű gyásza van és aki jő, az egy se Krisztus. Mind Antikrisztus. Antkrisztus. sok nyárs forog a béke üszkén s harcba megyünk kevélyen, büszkén. Hajh, magyar! István népének már csak?árnya van és Mátyás sírján hazug a strázsa Nem más, csak kánya. Gyáva kánya. Szent karácsony: Nagypéntek estje, a jászolból visszük keresztre. Hajh, magyar! Harminc huszas ma zengő százarany s Judás-csók az, ha Hozzá térünk és mégis megszületik értünk. TARNÓCY ÁRPÁD MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, Kovács Csaba, igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee (130C Ke.) St. Trenton, N. J. KARÁCSONY... Irta: Fr. G. E. Borsy O.F.M. plébános Minél jobban távozunk a második világháború szörnyű megpróbáltatásaitól, annál inkább jegecesedik ki valami rendkívüli erő irányítása a mi mindennapi életünkben. Az égi áriát keresztre feszitette 1945- ben az emberi gonoszság és azóta minden egyes esztendő Karácsonya mindig erősebben hangsúlyozza ki az Isten gondolatát, hozza előtérbe» az Isten erejét és ami a legfontosabb, mindig jobban és jobban mutatkozik és avatkozik az Isten az emberiség történelmének Írásába. Az emberiség nem az emberiségé, hanem a teremtő Istené! Isten sohasem fog meghátrální az emberek előtt, Ragaszkodik az ő gondolataihoz, de ugyanakkor még mindig türelemmel vár és emberi nyelven szólva, reméli, hogy az ember rá fog találni őreá is. “Dicsőség a magasságban az Istennek és békesség a földön a jóakáratu embereknek” — hangzik az égi ária! Ez az, ami még ma is annyi és annyi millió embernek a leikébe lopja a tiszta örömöt, megadja a békét, ha nem is tud ez állandó lenni a lélekben. Egyelőre csak azt tudjuk mondani, hogy az Ur Istennek vajmi kevés jutott a dicsőségből az emberek részéről. Ma inkább az izom ereje és a találmányok dicsősége kápráztatja az emberekét és nemzeteket. Ami pedig a békét illeti, hamis üzérkedések próbálják még mindig félrevezetni az embereket és hajtani bele olyan kalandokba, melyek csak az emberiségnek szégyene lehet. És mi igenis minden lelki erőnkkel oda állunk az egész világ elé és harsányan énekeljük az Isten dicsőségét és viszszük a megbékélő Istent a földi dolgokba elmerült és elfáradt embereknek. Mi büszkék vagyunk a mi hitünkre és meggyőződésünkre, mely a közénk jött Istent barátnak fogadja. A karácsony ma megint nagy események küszöbén áll. Az Isten újra beleharsogja a népek Nagytanácsába, hogy az embereknek és népeknek és nemzeteknek Isten kell! Isten nélkül nincsen igazi béke sem ! És mi csak imádkozunk, hogy a Mindenható legyen türelmes hozzánk és égesse a népek vezetőinek leikébe a saját nevét! Bethlehemi kicsi Jézus tégy csodát és adj békét nekünk, a Tiedet! Nyugati figyelő írja: RETHY LAJOS HÉT ÉVÜNK MARAD? Zsófi néni aratás után kint tallózott a határban. Egyszerre ott termett egy kóbor kutya és ugyancsak vicsorgatott az öregasszonyra. Zsófi nénénk futásnak eredt. De öreg tagjai nem voltak versenyképesek a lonípos kuvasszal. Az mihamar utolérte és beleharapott a lába ikrájába. Nagy volt az ijedelem a faluban. A biró melléje szegődött a bicegő öregaszsonynak és hazáig kisérte. — Az a kuvasz veszett is lehetett. Oszt akkor kend belé is pusztulhat a dologba. Jó lenne, ha megírná a testamentumot — mondta a biró. Mivel a biró a falu esze, Zsófi nénénk nekiállt az Írásnak. Már két órája körmölt, végtére a biró kijött a türelemből. — Ugyancsak hosszú lesz az a testamentum — mondja a biró. —r Testamentum, hétfrász! Én azoknak a listáját irom, kiket meg fogok harapni! — igazította ki a falu eszét Zsófi néni. Cár Nikitának is ugyancsak hosszú a listája. Benne foglaltatnak mindazok, akik szabadok akarnak maradni. Különösen pedig Amerikára vicsorog minden oroszok és egyebek cárja. A bolsi párt 21-ik kongresszusán bejelentette, hogy az uj hét éves terv befejezése után Amerikának b e f e 1 1 e g zett. Olyan hatalmas lesz a Szovjet Unió hét év múlva, hogy a szabad világ mehet jeget aszalni. SZEMFÉNYVESZTÉS A SZÁMOKKAL Tény, hogy az orosz dolgozó bőréből kinyuzott értéktöbblettel a szovjet államkapitaliz-* mus könnyen határozhat el újabb beruházásokat. Az ország guzsbakötött népe eddig tűrt és várt. Mi nem hisszük, hogy még hét évig hagyná tnagát nyúzni anélkül, hogy nagyobb darab kenyeret és több szabadságot kapjon. De feltéve, hogy az újonnan épülő terror-szervezet ezt a hét éves tervet is legyömöszöli az orosz dolgozó torkán, akkor is számokkal való szemfényvesztés marad a szabad világ tulhaladásának terve. Mert bár a szabad világ munkásait nem lehet nyúzni, ott is halad a termelés az emberséges értéktöbbletből nyert beruházások utján. íme néhány összehasonlító szám: Acélgyártás — 1958: Amerika 140, Szovjet 60 millió tonna; 1965: Amerika 140, szovjet 100 millió tonna. Olajtermelés — 1958: Amerika, 6.7; Szovjet 2.2 millió hordó; 1965: Amerika 8.2, Szovjet 4.5 millió hordó. Áramfejlesztés — 1958: Amerika 730, Szovjet 233 billió kw; 1965: Amerika 1,250, Szovjet 520 billió kilowatt. Autógyártás — 1958: Amerika 5.2, Szovjet félmillió jár(Folyt. a 3-ik oldalon) XXIII. János pápa ismeri a magyarokat XXIII. János pápa, mint Angelo Roncalli akkori címzetes érsek, bulgáriai apostoli vizitátor 1930-ban, a,Budapesten megrendezett Szent Imre Évi ünnepségek alkalmából Magyarországon járt hivatalos egyházi küldetésben és résztvett az összes ünnepségeken. Elismerőleg nyilatkozott a magyar népről és a magyar főváros szépségeiről, valamint a dunai eucharisztikus hajókörmenet csodás látványáról. Mint elődje, XII. Pius pápa. XXIII. János pápa is járt tehát magyar földön, közvetlen találkozása volt a magyarsággal és ismeri népünk mély vallásos hitben gyökerező lelki és szellemi értékeit. A * Hungarian Hours — RADIO — Magyar órák
