Függetlenség, 1958 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1958-12-04 / 49. szám

In Its 45th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited and Published in Trenton, N. J. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság YEAR. 45. ÉVFOLYAM — NO. 49. SZÁM Ten Cents per Copy—$2.00 per Year TRENTON, N. J., 1958. DECEMBER 4 December ötödikén — ha jól számolunk ebben a sakkozó világban, ahol a nagy játszmákat oly nehéz kiszámol­ni, — az Egyesült Nemzetek közgyűlése újra napirendjére tűzi a magyar ügyet. Ne várjunk tőle semmi külö­nöset. Az ENSz még nem fejlő­dött oda, hogy a jelenlegi körül­mények közt döntő szerepe lehet­ne a szenvedő magyar nép jobb sorsa érdekében. S ha erről a kérdésről többet akarunk mondani, ne felejtsük el, hogy az elmúlt napokban többször is úgy látszott, hogy a magyar ügy nem kerül tárgya­lásra. S ennek többféle oka is volt, — valamennyi a világpoli­tika alakulásával kapcsolatos. Egyrészt a nyugati hatalmak nem akarták ‘agyonizgatni’ a szovjet vezetőket, akikről még mindig feltételezik, hogy külön­féle más kérdésekben józan be­látásra jutnak. Másfelől az ENSzben vezető­szerepet játszó Amerika lehető­ségei lényegesen csökkentek a világszervezetben. Az utóbbi é­­vek során egy csomó uj tagor­szággal szaporodott az ENSz s ezek nagyrésze az afrikai-ázsiai tömbhöz tartozik! Ezek, — nem speciálisan a magyar ügyben — általában semleges, egykedvű magatartást öltenek a Kelet és Nyugat küzdelmében, sőt néha, hacsak részben is, a Szovjetunió mellett sorakoznak fel. Ameri­kának egyre nehezebb a dolga, ha valamilyen kérdésben a dön­tő többséget meg akarja szerez­ni. A Kádár-emberek sorsa még bizonytalan az East River partján emelkedő üvegpa­lotában. Lehet,, hogy kibodják őket onnan, de az is lehet, hogy nem. Minden a pillanatnyi erő­viszonyok alakulásától függ. S ha már itt tartunk, hadd emlit­sük meg, hogy Európa országai­ban ma is eleven erővel él a ma­gyar ügy és az európai népek mindent megtesznek a magyar nép sorsának jobbraf ordítása érdekében. Említsük meg, pél­dául, a svájciakat, akik száze­zernyi aláírással követelték az ENSz-nél a magyar ügy napi­rendre tűzését és a magyaror­szági terror kivizsgálását. A dá­nok, a norvégek, a svédek, az osztrákok és a többiek mind­mind sürgető akciókba fogtak. Jólesően vesszük tudomásul az európai szolidaritás megnyilvá­nulásait. Hisszük, bogy valami­kor a jövőben ennek még messzi kihatásai lesznek. Berlin ügye — ha nem is pillanatnyilag — kétségtelenül kihatással lesz a magyar nép sorsának későbbi a­­lakulására. A Szovjet pikáns já­tékba kezdett Berlinben és való­színűleg csak sokára jut nyugvó­pontra a helyzet. De egy biztos. A vasfüggöny valahogy megmozdult. Egyelőre szovjet nyomásra. Aki a követ eldobja, az sem tudja, hogy hol áll meg. Mencsikov szovjet nagykövet mostanság egyre ritkábban mo­solyog. Rosszul megy neki. Néha megzavarják a köreit. Legutóbb Csikágóban egy hajszál hijján majdnem megverték. Halálsá­padt arcán bárki hiába' kereste volna a mosoly nyomát. Néha meghívják egy-egy ame­rikai összejövetelre és Ijeszélés­­re kérik. Ebben sincs sok öröme. Miután elmondja a maga meg­szokott szólamait, nekiesnek és érvekkel két vállra fektetik. Leg­utóbb is igy járt, amikor New Yorkban Paszternák meghurco­­lását próbálta megmagyarázni. Jó tudni, hogy ma már Men­csikov mosolya nem veszélyes Amerikában. Beszélgessünk. AMERIKAI MILLIOMOSOK A Fortune magazin, illetve a New York Times annakidején leközölte az amerikai milliomo­sok névsorát, amivel kapcsolat­ban egyik magyar nyelven irt vörös lapocska gúnyos hangon egy egész sereg megjegyzést so­rakoztat fel s a végén nagy hü­lyén odabiggyeszti, hogy “A fen­tiek Amerika urai . . . ki-ki ki­választhatja magának, hogy ki is volt az, aki a termelés folya­mán keletkezett értéktöbbletét elsajátította.” Vagyis: a millio­mos, aki szerezte, vagy örökölte vagyonát, ‘‘értéktöbbletet sajá­tított,” még pedig a munkásai­tól .. . Az, hogy a munkás meg­kapta munkájáért a fizetését, az, hogy a részvényes megkapta re­mélt és elvárt osztalékát, a kis vörös lap szerint nem számit, csak az számit, hogy hány mil­liót csinált a milliomos a milliói­val. Ha a gunyoshangu cikk Írója hirtelen nyerne, vagy örökölne egy milliót, vagy akár csak, tiz, vagy százezer dollárt, egészen bizonyos, hogy nem Írna többé igy . . . Pénz pénzt csinál, ez örök törvénye az ésszerű üzlet­nek s ezt az íratlan törvényt, vagy ha úgy tetszik: szabályt nem döntheti meg sem a moszk­vai, sem akármilyen más kom­munizmus. A milliók csak ad­dig fájnak a komiknak, amig ne­kik nincs. Mihelyt lenne, vagy van, nem komik ők már többé s nem fáj a pénz! Valahogy talán azzal koppinthatunk legjobban a szeg fejére, ha elmondjuk an­nak a kommunista agitátornak, a történetét, aki egyszer Ma­gyarországon kint járt falun “felvilágosító k u 11 u rmunkát” végezni s miután elmondotta be­szédét a kollektív társadalom gyönyörű eszméjéről, igy fordult egyik öreg magyarhoz: — Mondja, Kovács bácsi! Ha magának 12 szép címeres ökre volna, nem adna szívesen oda hatot belőle a szomszédjának, hogy annak is legyen? — Igen én, hogyne adnék — volt a válasz. — És ha volna 8 szép pejpari­­pája, nem szívesen odaadna a szomszédnak 4-et belőle ? — Odaadnék biz’ én! — Na és, mondja, ha két szép gője-disznaja volna,, egyiket nem adná szintén át a szomszéd­jának? — Azt mán nem! — ugrott fel az atyafi határozottan. • — És miért nem, ha szabad kérdeznem ? — Azért, mert az VAN! Nos, igy vagyunk a milliókkal is, . . . az amerikai milliomosok listájával is, a vörösek gondol­kozásmódjában . . . Szívesen el­fogadnák ők a milliók egy ré­szét, csak úgy ajándékképpen, vagy ki tudja milyen jogoni ré­szesedésképen . . . de ha az övék lenne a millió, .. . azt mán nem! . . . abból egy centet se másnak! . . . mert afc van! (Hogy egyesek kíváncsiságát kielégítsük, itt közöljük mi is a listát, az amerikai milliomosok (Folyt, a 2-ik oldalon) Warren A. Knight a Public Service uj Publicity direktora Donald C. Luca, a Public Ser­vice Electric and Gas Company elnöke november 24-én Warren A. Knightot nevezte ki a vállalat Publicity Direktorává. Mr. Knight ebben a pozíciójában Jo­seph A. Gallaghernek lett az utó­da, aki november 1-én váratla­nul elhunyt. Knight 1951-ben lépett a Pub­lic Service kötelékébe mint a publicity osztály asszisztense, majd 1957-ben a publicity direc­­helyettesévé nevezték ki. Mr. Knight mint újságíró kezdte kar­rierjét, a Bellville Times-News­­nak volt a szerkesztője és mie­lőtt a Public Servicéhez került a Nutley Sun-nak volt a sportro­vat vezetője és a New York Timesnak a tudósítója. • Mr. Knight, aki Glen Ridge­­ben lakik a 372 Forrest Avenue alatt a new yorki Pace College­ban végezte tanulmányait. A Bloomfieldben levő Forest Hill Field Club tagja és élénk aktivi­tást fejt ki Glen Ridgben a fia­talok baseball tevékenységében. Nős és egy fia van Warren Jr. aki a Lawrenceville School ta­nulója. Harc néhai Albrecht főherceg hagya­tékáért Albrecht főherceg valamikor 1947-ben családjával az Egye­sült Államokba jött. A főherceg csakhamar elhagyta feleségét s (Folyt, a 3-ik oldalon) FELFORGATÓK A SOCIAL SECURITY ÚJÍTÁSAI A Társadalombiztosító Tör­vény 1958-i módosításának megfelelően a nyugdíjasoknak magasabb havi járadékot fizet­nek ki 1959-ben, ami először azokban a csekkekben fog megnyilvánulni, a m e 1 y e két 1959 február elején fognak kézhez kapni. A többlet körül­belül 7 százalékot tesz: ki, a legközelebbi dollárra kiegé­szítve (többre vagy kevesebb­re) . Az emelést nem kell kérel­mezniük azoknak, akik már eddig is kaptak nyugdijat. Ja­nuártól kezdve a hivatal min­den csekkhez hozzácsapja a többletet. A törvénymódosítás sok olyan embernek juttat havi járadékot, akik eddig nem vol­tak erre jogosak. Ezeknek azonban kérelmezniök kell a nyugdijat. Ilyenek a követke­zők: 1. Ötven éven felüli munka­­képtelenek (akik maguk nyug­díjra jogosultak) következő hozzátartozói: 18 éven aluli, vagy munkaképtelen gyer­mek; 62 éven felüli feleség vagy 65 éven felüli, eltartott férj, végül bármily korú fele­ség, ha nyugdíjra jogosult gyermeket gondoz. 2. Ötvenen felüli munka­képtelenek, akik azért nem kaphattak eddig nyugdijat, mert az utolsó három évben nem dolgoztak legalább lJ/2 éven át, amit a régi, törvény megkövetelt. (Öt éven keresz­tül azonban az uj törvény sze­rint is dolgozniok kellett.) 3. Eltartott szülők, akiknek gyermeke 1939 után hunyt el és eddig azért nem kaphattak nyugdijat, mert özvegy, vagy gyermek is maradt hátra, aki­nek nyugdíj járt. 4. Fogadott gyermek, még ha 'örökbefogadója társada­lombiztosítási nyugdijat is vett igénybe az örökbefogadást követő három éven belül. (Ez azelőtt kizáró ok volt; most sok esetben még az anya is kaphat havi járadékot.) 5. A nyugdíjast, aki nyug­díjassal lép házasságra, ■ to­vábbra is megilleti korábbi já­radéka, vagy ha agy többet kapna, uj házastársa után igényelhet nyugdijat anélkül, hogy (mint'a régi törvény sze­rint) három évig várnia kelle­ne. Bizonyára vannak olyanok, akik az említett csoportok egyikébe tartoznak és bár fo­lyamodtak nyugdíjért, elutasí­tották őket, mert a korábbi törvény úgy kívánta. Ezek (Folyt, a 2-ik oldalon) Nem kérdi e gazdag, hatalmas ország, Mily hitet vallsz, amikor befogad. Csak azt kéri: őszinte lángoló hit Szentelje meg hü magyar voltodat. Ily hűséged gazdagítja hatalmát, Bizalmat gerjeszt jellemed iránt, Nagy nyeresége mostoha anyádnak, S az édes is áldását hinti rád. De aki édes anyját megtagadja, Egy régi dal zengi füledbe ezt: Uj polgár-jogod kényes köntösében Megbízható építő nem lehetsz. Szószátyár nyelved szabad fecsegése E nemzet szivén áruló teher, Tévútra hajló tüskés bokrok árnyán Sivatag lelked becstelen hever. Itt mindenki szabad hitében élhet, Amilyen Ízlésének megfelel, De a pilgrimek nem gondoltak arra, Hogy hit nélkül e hont gaz verje fel. Felforgatónak nincs itt szép jövője, Mi más lehetsz mint börtön töltelék, Mindkét anyának könnybe fűlt haragja Döbbentő jajjal áramlik feléd. Hány nem hallgat itt az okos tanácsra, Hányat ver láncra bűn és léha gőg! Csak mikor végre öntudatra ébred, Késő bánat tépi az agyvelőt. Szabadosság öldökli szabadságát, Lába alól kirúgja a talajt, Nagy földcsuszamlás omlik tetemere, Az omladék eltemeti a jajt. Nemes cél nélkül pusztulás az élet, Balvélemény nem menti meg soha, Szép eszmék nélkül nem ember az ember, Embertársának is csak ostora. SZABÓ LÁSZLÓ Hawaii. VÁLASZTÁS Az a mesebeli király jut eszünkbe, akinek egyik szeme sirt, a másik nevetett. Mit is csinálhatnánk mi is mást a ha­zai választási eredményeket olvasva? Nem adok pár hetet ahhoz, hogy Krustyev, vagy Kádár egy sajtókonferencián ilyen, vagy hasonló stílusban fog nyilatkozni: “Hát tessék kérem! Nem csalás, nem ámítás! Idesüssön az a fránya Nyugat! Mi megkérdeztük a magyar népet. Nincs itt szükség U.N.-re, vagy Hammarskjöld-re. Csak za­varta vojna azt a szép egységet, mellyel a magyar nép bebi­zonyította hovatartozását. Tessék megnézni azt a mérhetet­len bizalmat, amelyet vezetőibe helyezett. Illetve nem is mér­hetetlen, hiszen ez a számszerű adat 99.6% mindennél szeb­ben beszél. Na most, tessék előhozni azt a hogyishívják ma­guknál: magyarkérdést ott az UN-ben. Ki meri még ezek után kétségbevonni a kiküldött megbízottak jogosultságát? Mutassanak nekem bárhol nyugaton egy államférfit, aki ilyen szavazati aránnyal képviseli népét. Ugyebár, mindent a maga idejében. Sokan 1956-ban kigyót-békát kiabáltak odaátról ezekre a becsületes emberekre, akik megvédték 10 év szocialista eredményeit a fasiszta pusztítástól. Hovatovább választásokat követeltek, ami kifejezetten egy állam belügye. Hát most itt van a pofon azokra a sértésekre az összes im­perialistáknak.” És ha csak ezeket mondaná a Krustyev elvtárs. De ahogy ismerjük gunyszótárát, vaskos röhögéseit, ennél különbek is telnek tőle. És nem szeretnék egyik kérdező újságíró helyé­ben sem lenni, mert az a kiradírozott, gyűrött lap, amit most már fel mernek mutatni, relative tiszta. Hogy a számok és eredmények hamisak rajta, hát tessék utánajárni. Hogy milliók könnye és vére volt előbb rajta, az most már mellé­kes. Amikor rajta volt, akkor behunyt szemmel próbálták nyugatról kivenni a kezükből. Szembekötősdit játszottak és a gentleman politikusok hadonásztak, keresgéltek s beleestek a sajátmaguk által felállított idöcsapdájukba. Aki időt nyer teret nyer, mondták nagy klasszikus bölcsességgel. S ahogy az idő folyik, úgy vesztenek a térből is. Alig egy párnak tudta lehúzni a zsebkendőjét kétszázezer menekült. Vájjon hány milliónak kell még hazátlanná válnia, hánynak kell még “vére? fejét felmutatni” ahhoz, hogy levesse mind a kendőt s megfogja a günyosan nevető bujócskázót. Ezeken nevet az egyik szemünk, mert nem lehet nevetés nélkül nézni a groteszken ugrándozókat, tanácskozókat, mo­solygó udvarias politikusokat s ezért sir a másik, mert mind­ez milliók lelki és testi szenvedésébe kerül, igazi akaratának meghamisításába, tehetetlenségének választási nagydobra vert megszégyenítésébe! NOVA TIBOR HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL JÁVOR PÁL ISMÉT FELLÉP BUDAPESTEN Jávor Pál hosszabb vidéki szereplése után most uj buda­pesti szerepre készül. A Petőfi Színház decemberre tervezi egy Maugham-szinmü bemuta­tását, amelynek főszerepét — egy angol katonatisztet — Já­vor Pál alakítja. (Persze, csak addig, amig ismét be nem iszik . . . ) A PAPGYILKOST KI­UTALJÁK SZENT­­GOTTHÁRDRÓL 1957 december 15-én Bren­ner János rábákéthelyi káplánt meggyilkolták. A gyilkosság miatti felháborodás még most sem csillapodott le a nép kö­zött. Egy Toka nevű szentgott­hárdi, jámbornak ismert em­bert ítéltek el életfogytiglani * __ * Hungarian Hours — RADIO — Magyar órák fegyházra a gyilkosság elköve­téséért. A szentgotthárdi la­kosság szerint Toka felesége, vagy annak felbujtására Toka követte el a gyilkosságot. A nép felháborodása olyan mére­teket öltött, hogy Tokánénak még a rendőrök is azt tanácsol­ták, hogy tűnjék el Szentgott­­hárdról. William Penn Egylet gyűlése Vasárnap 2 órai kezdettel tartja rendes havi gyűlését a William Penn Fraternális Egyesület az intézet helyiségé­ben 1030 South Broad St.-en. Ezen a gyűlésen választja meg a fiók 1959. évre a tisztvi­selőit és fontos alapszabály kérdések is tárgyalva lesznek. Tisztelettel kérjük tagtársain­kat, hogy a gyűlésen lehetőleg teljes számban szíveskedjenek megjelenni. Tisztelettel: RÉVÉSZ LAJOS, kerületi szervező MAGYAR MOZI MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (1300 Ke.) Kovács Csaba, igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. Két magyar film kerül be­mutatásra a Centre Theatre­­ban jövő kedden és szerdán, dec. 9 és 10-én folytatólagos e­­lőadásban. Az egyik a “Sziriusz,” — Herczeg Ferenc fantasztikus regényéből készült csodálatos szépségű filmalkotás, Karády Katalinnál a főszerepben, a má­sik a “Falusi Lakodalom,” ere­deti óhazai történet.

Next

/
Thumbnails
Contents