Függetlenség, 1958 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1958-10-30 / 44. szám
In It» 45th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited and Published in Trenton, N. J. American in Spirit — Hungarian in Language Hu i&an News Amerikai szellemű magyar újság “YEAR. 4OVFÖLYAM — NO. 44. SZÁM Ten Cents per Copy—S2.C0 per Year TRENTON, N. J„ 1958. OKTÓBER 30 A választás kimenetele nem látszik túlságosan izgalmas kérdésnek. A jelölteken és néhány belső pártemberen kívül kevés embert izgat. Valahogy bement a köztudatba, hogy a választás erősen a demokraták malmára hajtja a vizet. Az egész országban szorgosan dolgozó jósok konkrét számokkal is szolgálnak; a demokrata párt még további hat szenátorral izmosodik és legalább 18 képviselővel. A republikánus pártot megosztják a belső szervezeti bajok. Ezen kívül politikailag is egyre több nézetkülönbség bukkan fel és ezzel párhuzamosan nagyfokú közömbösség is. A demokrata párt keményebben dolgozik, mögötte a szakszervezetekkel. Nekik is vannak bajaik, de nem általános jellegűek. Ami a két párt politikai irányvonalát illeti, a kettő közt aligalig van különbség. Külpolitikailag a demokrata párt sem tudna kitalálni valami okosabbat, s belpolitikáiig sem hozhatnak fel semmi olyasmit, ami lázba hozná a szavazó polgárok millióit. A demokrata párt keményebben dolgozik s igy — valószínűleg — övé lesz a pálma. Valószínűleg. De azért meglepetések is lehetnek, mint minden választáson. A republikánusok felvonultatták elsőszámú szavazatszerzőjüket, Eisenhower elnököt. S ő már a múltban is sok fejfájást okozott a demokrata pártnak. Persze — itt sietve megjegyezzük — a demokraták nagyágyúja, a kis Harry is utón van, Truman, a volt elnök, aki szintén okozott némi meglepetéseket életében a republikánusoknak. Lövik, vagy nem lövik Quemoyt —ez a kérdés ma már nem játszik döntő szerepet a világpolitikában. Legfeljebb bosszantó tényező. De egyre inkább elkopik a jelentősége. Nem is olyan régen még sokan arra gondoltak, hogy könynyen kirobbanhat a quemoyi ügyből a harmadik világháború. Ma efélére nem gondol már senki. Kihűlt. A magyar forradalom második évfordulóján álljunk meg egy pillanatra. A magyar nép szép foradalmát a két esztendő sem halványitotta el. Él, ma is él elevenen a vasfüggöny mindkét oldalán lakó népek lelkében. Hogy is halványodhatna el? A szabad világban nincs hiány semmiben. Van pompás =akása mindenkinek. Van élelme bőségesen. Van továbbá autója, szép ruhája, telfonja és fürdőkádja, bankbetétje, ingósága és ingatlanja. Még ennél is több van mindenkinek, a szabad világ szerencsésebbek részein. Csak ügyben van hiány. Férfias tettekben. Amelyek a kommunizmussal szembeni élet-halál küzdelemben világraszólók, példamutatók lehetnének. . A szabad világ és a kommunista világ küzdelmében már megtörtént, hogy politikusok csapkodták az asztalt, sőt volt már háóoru is, amelyben főleg páncélokat és lökhajtásos repülőgépeket próbáltak ki, egy eljövendő nagy háborúra. De a szabad világ nem tud felmutatni egy egész népet, amelynek minden tagja egy paritytyás Dávid, tudva, hogy a kommunizmussal megalkudni nem lehet. A szabad világ irói, gondolkozói ma is a magyar szabadságharc szépséges fordulataiban fürdetik meg lelkűket. Mert szép maradt és szebb lesz mindig, mint a különféle történelmi korok oly sokszor megénekelt küz delmei. Keserű igazság, hogy a Nyugat még mindig nem tett semmit Magyarország felszabadításáért. Az egyik legnagyobb európai gondolkodónak igaza van: ‘Ha Budapest utcáin 1956 őszén nem vér, hanem olaj folyt volna, a magyar nép ma szabad volna.’ Ha az elmúlt hónapok nemzetközi eseményeit figyeltük, igazat kellett adnunk Don Salvadoré Madariaganak . . . ‘Az amerikai munkásság nem felejt’ Washingtonban, az ország fővárosában, az orosz követség épületével szemben áll az egyik legnagyobb amerikai munkás-unió hatalmas épülete, melynek ablakai október 23-án este hatalmas keresztalakban gyulnak ki s ez a felírás világit be a vörösek sötét lelkiismeretébe: “Az amerikai munkásság soha nem felejti el 25,000 magyar munkás legyilkolását, 95,000 munkás rabláncra verését Magyarországon!” 1956 október 23-ról egész Amerika megemlékezik, bámulattal és kegyelettel adózva a hős magyar felkelőknek. A William Penn Egylet uj helyiségben Tisztelettel értesítjük a trentoni és környékbeli magyarságot, hogy a William Penn trentoni osztálya irodáját áthelyeztük 1030 S. Broad St. alá. Gyűléseinket az irodahelyiségben tartjuk minden hónap második vasárnapján 2 órai kezdettel. A gyűlések alkalmával nincs pénzszedés. ANGELO RONCALLI KARDINÁLIS, VELENCEI PÁTRIÁRKA XXIII. JÁNOS néven lett az uj pápa. A római katolikus egyház uj feje 76 éves és ő a 262-ik pápa Szent Péter óta. Segítsük elő magyar menekültek bevándorlását Az amerikai kormány Ausztriából és Olaszországból 3000 magyar menekültnek tette lehetővé a bevándorlást az Egyesült Államokba, ha az amerikai magyarság biztosítja a kormány által előirt assurance-t. Az assurance nyújtása a legkönnyebb formája a menekülteken való segítésnek, mivel az aláírótól nem kíván anyagi áldozatot, csupán az érkező menekültnek az elhelyezését, illetőleg bármely munkának a biztosítását kéri. Komoly veszély forog fenn, hogyha az amerikai magyarság a szükséges assurance-t nem fogja biztosítani; a rendelkezésre álló vízumok esetleg kárba mennek. Az Amerikai Magyar Katolikus Liga kéri az amerikai magyar egyesületeket és általában az amerikai magyarságot, hogy hathatósan támogassák ennek a közös magyar problémának a megoldását és adjanak assurance-kat a sokat szenvedett magyar menekülteknek. A Katolikus Liga központi irodája (30 East 30 Street, New York 16, N.Y.) készséggel ad tájékoztatást és küldi meg az assurance űrlapokat, naponta reggel 9 órától este 9 óráig. (MU 4-3623, MU 4-3633, MU 4-4175). Adományokat a menekültek bevándorlásának lebonyolítására a Liga központi irodájába kérik küldeni, vagy a helyi magyar katolikus egyházközségnél leadni. KORAI KERESZTÉNY EMLÉKEKET TALÁLTAK PÉCSETT A pécsi katedrális helyreállítási munkálatai közben a munkások a katedrális alatt a korai keresztény időből származó épület falaira bukkantak. A festett falak között egy római sirt és' a sirban több, a korai keresztény időből származó tárgyat találtak. Pécs volt a legkorábbi keresztény központ Magyarországon. Az amerikai szakszervezetek a magyar delegáció kizárását követelik George M. Harrison, az AFLCIO nemzetközi bizottságának elnöke és az amerikai UN delegáció tagja követelte a kádárista ENSZ delegációnak az Un-ból való kizárását. Harrison nyilatkozatában többek közöt kijelentette, hogy az oroszok a UN-ben ülve a nyugatot vádolják meg mindazzal, amit ők maguk követnek el. Harrison követelését a Szabad Szakszervezetek Szövetségének határozatára alapította. Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, hog> af valamilyen okból nem kapjí pontosan lapnukat, jelentse telefonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postahahatóságnál. MIINULÍN VAoAKNAP D. Kovács Csaba, igazgató U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (1300 Ke.) Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. Haydu György beszéde a new yorki magyar emlékünnepélyen 1958 okt. 20-án Magyar Testvéreim! Két esztendő úgyszólván semmiség az idő és történelem végtelenségében, de örökké valóság a reménytelen várakozás és a hiábavalónak látszó küzdelem idegrőlő gyötrődésében. Ha visszatekintünk arra a két esztendőre, mely az 1956-os szabadságharc óta eltelt és amely hazánk szabadságának kérdését a világ érdeklődésének középpontjába helyezte, nekünk, szabad világban élő magyaroknak az emlékezés és ünneplés ezen órájában különösképen elszorul a, szivünk, mert a megoldatlan sorskérdés mögött ott kell, hogy égjen lelkűnkben az ön-vádnak égető kérdése: Szabad világban élő magyar, megtetted-e kötelességedet ? Megtettél-e mindent, hogy méltó legyél a szabadságharc szelleméhez és ahhoz a néphez, mely két évvel ezelőtt vérreí akarta szabadságát kivívni és abban reménykedett, hogy te, aki már akkor is a szabadvilágban éltél, segíteni fogod? Ráébredtél-e arra, hogy annakidején a fölkészületlenség, a szervezetlenség volt az, mely megakadályozott a sebitésben? Ha most az emlékezés ezen órájában visszatekintünk a forradalom idejének segiteniakarással teli idejére, amikor idegeink pattanásig feszültek a segélykérés kétségbeesett hangjára, akkor be kell vallanunk, hogy minden jószándékunk mellett is tehetelenek voltunk, mert nem voltunk egységesek, mert nem voltunk szervezettek! A harc elmúlt, a vér kihulllott, a dicsőség megmaradt azoknak, akik megharcoltak, de a megoldatlan kérdés, a szabadság eszméjének ébren tartása és a megoldás felelőssége itt maradt nekünk, élőknek és elsősorban nekünk, szabad világban élőknek! Szabad világban élni különös ajándék és boldognak kell lennünk, hogy az nekünk megadatott. De nem méltó a magyar névre az, aki nem érzi a felelősségét is annak, hogy ugyanezen szabadság megilleti azokat is, akik nemcsak az általános emberi jog alapján, hanem egy forradalom véres valóságán keresztül is akarták, és . . . követelték azt. Nem számot kérni vagyunk itt, hanem emlékezni és ünnepelni. De emlékezésünk nem lenne teljes, ha számot is nem adnánk arról, hogy mit tettünk: Felvonulásokat rendeztünk, tiltakozó iratokat küldtünk, tömeg-gyűléseken soroltuk fel kívánságainkat, megpróbáltuk ébren tartani hazánk ügyét . . . igen, ezt mind megtettük . . . Az egyének, az egyesületek, testületek, külön-külön . . . De vájjon tettünk-e valamit is egységesen? Tettünk-e valami olyant, ami a cselekvés idejének egy esetleges uj órájában sorainkat rendezetten találja? Ugye, milyen égetők ezek a kérdések ? Magyar testvéreim, a probléma egy: szülőhazánk felszabadítása. Ez mindnyájunk célja. Ha minden más kérdést félreteszünk, ha a részletkérdéseket a felszabadulás utáni boldog időre hagyjuk, akkor egy nagy lépéssel jutunk előre. Kikapcsoljuk a viszályt, mely a részletkérdésekből ered és elhomályosítja a nagy feladatot. Több mint egy millió magyar származású amerikai polgár él az Egyesült Államokban ... El tudjuk-e képzelni, hogy milyen erő ez, ha egységes ? Ha mint egy ember, egy akarattal kér, követel valamit? '■ Mint az Amerikai Magyar Szövetség országos elnöke, amikor az emlékezésnek ezt a felemelő ünnepségét megnyitom és a Szövetség nevében gondolatban elhelyezem koszorúnkat a szabadságharc hőseinek sírjára, szeretném azt hinni és érezni, hogy ez a koszorú nemcsak az emlékezés könnyes érzéseit jelképezi, hanem belefondódik abba minden amerikai magyarnak az az erős elhatározása is, hogy most, azonnal megkezdjük rendezni, egységesíteni sorainkat. És Ígérjük, hogy ha mégegyszer üt az óra, nem leszünk felkészületlenek ... és méltóak leszünk 1956 szelleméhez. Az Isten minket úgy segéljen! Nyugati figyelő írja: RETHY LAJOS PEKING TÜZET SZÜNTET — “Hallottad, hogy Gyuri mégis elveszi a Marcsát?” —“Ugyan ne mondd? Nagyon megváltozott a Gyuri.” — “Nem ő, hanem az ülőkéje, amibe Marcsa apja belelőtte azt a marék sörétet.” — Pekingben is hasonló okból gerjedt fel a hirtelen békeszeretet. Az ő esetükben nem a sörét, hanem az amerikai tengerészet “Sidewinder” rakétája hozta a nemvárt pálfordulást. Ez a 9 láb hosszú rakéta a califcrniai csörgőkígyóról van elnevezve. És nem véletlenül. A tengerészet tervezői azt figyelték meg, hogy a csörgőkígyó mily pontosan meg tudja ragadni a kiszemelt áldozatot. Kiderült, hogy a kígyót nem látása, hanem az áldozat által kisugárzott hőhullámok vezetik prédájához. A tengerészet eme kitűnő rakétája, amelyben mindössze 24 alkatrész van és ezer dollárnál kevesebbe kerül, az ellenséges jet-gépek által kisugárzott hőhullámokat követve találja el a célpontot. A kínai nemzetiek, akiknek az amerikai kormány bocsátotta rendelkezésére az uj rakétát, mindössze ötöt lőttek ki és azzal négy legújabb orosz gyártmányú MIG-17 jetgépet pusztítottak el. A vörösek nem lőhettek vissza, mert az oroszoknak nincsen hasonló rakétája. Ugyancsak hűsítő hatással volt a kínai vörösökre az a tény is, hogy az orosz vezérkar ismételten kijelentette, hogy nem volnának képesek Kínát támogatni, ha azok Amerikát háborúba provokálják. Erre a figyelmeztetésre szükség volt a minapi incidens után, amikor négy vörös MÍG megtámadott és leszállásra kény szeritett egy amerikai C-46 teherszállító gépet, amely nem volt felfegyverkezve és kiséret nélkül repült. A FEJÉTŐL BÜDÖSÖDIK — “Nem vagyok valami jóképű,” — vallotta be az udvarló. — “Nem baj, hiszen egész nap oda lesz dolgozni, este meg úgyis sötét van,” — rebegte a jövendőbeli. (Folyt, a 3-ik oldalon) ^ * * Hungarian Hours — RADIO — Magyar órák