Függetlenség, 1958 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1958-01-02 / 1. szám

In Its 45th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited and Published in Trenton, N. J. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság YEAR. 45. ÉVFOLYAM — NO. 1. SZÁM Ten Cents per Copy—S2.C0 per Year TRENTON, N. J.t 1958. JANUÁR 2 A karácsonyt régente még a “forró háborúban“ is megünnepelték.- Még vannak jó­­néhányan,1 akik az első világhá­borúban a keleti fronton harcol­tak. Karácsonyig szóltak 1 az ágyuk, ropogtak a géppuskáik, de december 24-én délután hir­telen csend lett. Leszállt a cspndes éj . ; . A szemben levő oroszok átszi-. várogtak a jól fütött földalatti magyar fedezékekbe. Vodkát hoztak magukkal és kalácsot és megkínálták a magyar továriT sokat. Felváltva magyar nóta és szomorkás orosz dal hangzott fel a fedezékekből. Senki sem gondolt a puskára és más gyil­­'koló fegyverekre, mert kará­csony volt. S jaj lett volfiá an­nak a hadvezérnek, aki még merte ^olna törni a szentséges éj csöndjét. Most, a hideg háborúban nincs karácsonyi csönd. Az em­berek egyre jobban elvadulnak a huszadik század második fe­lében. Lehet, hogy most is akad­na vodkát kinálgató muszka, de ki merné elfogadni? Bizonyos, hogy nem szeretetből kinálgat­­ná. A hideg háborúban nincs szü­net, nincs csendes éj. A párizsi konferencia még nem ért véget, amikor eze­ket a sorokat írjuk. így nem is szabad méltatni. Viszont nem is mehetünk el szó nélkül mellette. A mostani párizsihoz hasonló hajdani bé­csi kongresszus arról volt hires, hogy táncolt. Ez a kongresszus nem táncol. Nincs kedve rá. Az értekezlet befejezését jelentő hivatalos komünikét is készen megfogal­mazva vitték Washingtonból. Nagyobb meglepetések nem le­hetnek, kevés változtatni való lesz rajta. Adenauer nem fogadtá el az amerikai ajánlatot, hogy Nyu­­gat-németország területén raké­takilövő támaszpont épüljön. A dánok, a norvégek szintén nem lelkesedtek a gondolatért. Egyáltalán, az európai szö­vetségesek kevés gondolatért lelkesedtek. Csak egyet nem ér­tünk. Eisenhower elnök hogy kerülhetett ilyen kínos helyzet­be? Miért kellett neki éppen a tárgyalóasztalnál megtudnia, hogy az amerikai ajánlat nem tetszetős? Hol van az amerikai diplomácia? Nem lett voln^ jobb mindezt előbb diplomáci­ai vonalon elintézni? Ehelyett jobb volt a Szovjetnek módot adni, hogy az Atlanti Szövet­ség csődjéről beszélhessen a moszkvai rádió? Sok kérdés és nincs felelet bizonyára jobban tudja, minek mi volt az oka? Azt pontosan megértjük, hogy a nyugatnémetek nem akarnak maguknak semmiféle Hungarian Hours — Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (1300 Ke.) Kovács M. Balázs igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. •~V'. •*#* "1... y-TT -IT....ii TTillliilfmllBr rakétakilövő támaszpontot. . . . Főleg, nem olyan rakéták szá­mára, améjyek e^y’ év múlva, vagy később kéfezülpek el. Ez a lépés Örökre 'elvághatná Né­metország egyesítésének a le­­szövetséges, de. nem annyira, hogy önmaga alatt vágja ,a fát. '' Kennan tételét < > boncolják szerte ‘a ,, világon. Volt moszkvai nagykövetünk azt ajánlja, hogy Amerika vo­nuljon ki E,urópábóí s akkor az európát. , . Az oroszok részéről' vissz­hangja volt a 'kérdésnek. Va­lami taféle kijelentés Hangzott el, hogy ebben az esetben haj­landók kiüríteni . Keletnémet­­országot, ’’ Csehszjovákiát és szágot elfelejtették említeni. Kruscsovék tudják, hogy. a egyidejűleg a kómmunizmus­­nak is vége volna Magyaror­szágon. i Hazai levelekre ne ragasszunk szabad­ságharcos bélyeget! Az Amerikai Magyar Szövet­ség általános népszerűségnek örvendő karácsonyi bélyegeit egyesek véletlenül olyan leVe­­’ekre is ráragasztották, amelye­ket az Óhazába címeztek. Ne­hogy a címzettnek: szeretteink­nek, barátainknak bántódásuk legyen, felkérünk mindenkit, hogy a vasfüggöny mögötti or­szágokba irányított leveleikre ne ragasszák rá az Amerikai Magyar Szövetség karácsonyi bélyegét. Az 1956 októberi szabadság­­harc emlékére készült bélyegek az óhazát rabságban tartó kom­munistáktól eltekintve a legszé­lesebb körökben méltatásra ta­láltak. Nem csupán magyarok, hanem benszülött amerikaiak is nagy számban igényeltek ezek­ből a bélyegekből, melyek piros­­fehér-zöld zászlót lobogtató szabadságharcos lánykát ábrá­zolnak a “Saturday Evening Post” nagy művésze, Dohányos István ábrázolásában. Bármennyire is tetszetős az Amerikai Magyar Szövetség ka­rácsonyi bélyege, bármennyire ki is fejezi a sarló-kalapács nél­küli nemzetiszinü lobogó a ma­gyar nép hangulatát — csak a szabad világba szóló leveleinken használjuk fel, nehogy a cím­zettnek kellemetlensége szár­mazzon odahaza. A LEGSZEBB SZÓ IRTA: REMÉNYIK SÁNDOR világon Testvériség: Nincs szebb szó a világon. A szabadság s az egyenlőség' álma Elbukott sodró időn, ezer gáton, A bebizonyult Lehetetlenségen S a vérrel mocskolt, örült akaráson. A forradalom örökségekében A Háromságból lobogó fehéren Egyedül a testvériség maradt, Omló világok romjai alatt. Testvér, testvérem: ez a legszebb szó a Ha jól nem tudtam volna régesrég, Most megtanulhattam a betegágyon. Testvér, testvérem: Ez a legszebb szó a világon. Ahogy kitágul ősi jelentése És túlnő lassan véren és család,on — De visszatér mint gazdag bujdosó, S szentelve meg, mi vérszerint való. Testvér, testvérem: Ez a legszebb szó a világon. Mikor igy szólhatok valakihez, S nem a lapos, hűvös szóval: barátom — Az nekem békességem s boldogságom. Testvér, testvérem: Ez a legszebb szó a világon. Harmat a réten, Illat a virágon, Barackvirágszin sejtelem a tájon, Hogy fakad még rügy száraz ágon. Testvériség: Nincs szebb szó a világon. S én hinni, hinni vágyom, Én minden széllel szemben hinni vágyom: Ez az egy álom nem csalóka álom. Rend-társ, polgártárs, elvtárs, honfitárs: Eltűnnek egyszer mind e szólamok És elvesznek a mélyben, Pártatlan semmiségben. S egy szó zeng majd csak a világ fölött örök Üdvözlégyképen: Testvér, testvérem . . . Hadüzenet a szabad világ ellen AZ UJ KOMMUNISTA KIÁLTVÁNY: A szabad világ elleni had-( üzenetnek is beillő együttmű­ködést fogadott m§g moszkvai vezetéssel 12 kommunista ura­lom alá kényszeritett ország' kormánya. A kiáltvány, amit most az együttműködésről nyil­vánosságra hoztak, nyíltan a kommunista világfront kiépíté­sét és a kommunista világura­lom szükség esetén fegyveres megvalósítását hirdeti. Egyedül Jugoszlávia nem ir­ta alá a kiáltványt, ugylátszik Titot még bizonyos nyugati ér­dekek gátolják a nyílt színval­lásban.' . ' , Egy nappal később “Krus­­csev karnagy” beintésére meg­jelent egy másik kiáltvány is, 64 ország kommunista pártjá­nak aláírásával, amely a fegy­verkezési verseny beszünteté­sét, a nukleáris fegyverek be­tiltását, a katonai blokkok és bázisok feloszlatását és azt kö­veteli, hogy egyik orszíág se avatkozzék bele a másiknak belügyeibe. (Csoda, hogy nem esett ki a toll a"z aláírók kezé­ből, amikor a Moszkvában ké­szült kiáltvány eme utóbbi mondatát olvasták.) Ezt a kiáltványt már Titoék is szentesítették kézjegyükkel, de — nyilván a fentebb emlí­tett okók miatt — a saját pél­dányukból kiollózták azon részt, amely az Egyesült Ál­lamokat támadja, mint amely­nek világuralmi törekvései van­nak. A kommunista országok ki­áltványa kimondja, hogy időn­ként konferenciára jönnek ösz­sze, hogy taktikai lépéseiket megbeszéljék s hogy e konfe­­■enciákat, mint az “egyenlők >it első,” a szovjet vezetné. A kiáltvány eldicsekszik az­zal, hogy a világ lakosságának több, mint egyharmada, 950 millió ember él már a kommu­nizmus rendszerében. (Arról persze nem beszél, hogy kö­zülük mennvi akarja a kommu­nista uralmat s arról sem, hogy ezek a népek miként kerültek kommunista rendszer alá.) A kiáltvány nagyhangon hir­det békét, együttélést és egy kalap alá vonja a kapitaliz­mus kommunizmusba való “békés átnövését” világviszony­latban és a világkommunizmus biztos győzelmét. Azt kürtöli, hogy a nemzetközi egyensúly átbillent a kommunizmus javá­ra és a győzelemhez még szük­séges harchoz, egységfrontba szólítja a ( szociáldemokrata pártokat, sőt még a parasztsá­got és a kis-kapitalistákat is. Pillanatra se szűnő osztályhar­cot hirdet a kiáltvány, hideg­háború helyett hideg világfor­radalmat s azt sem feledkezik el kijelenteni, hogy “az átté­rés nem békés lehetőségével is számolni kell.” És ez az, amit ők egészen bizonyosra vesznek, mert igy indokolják a nem bé­kés lehetőséget. “Attól függ, hogy a reakciós körök (értsd kommunista ellenesek) ellen­állást tanusitanak-e.” Egyszó­val békésen megy a dolog, ha az antikommunista emberek százmilliói megadják magukat s belehajtják fejüket a kom­munista rabság igájába, Krus­­csev nagyobb dicsőségére. társaság-téren Nemzetközi feltűnést keltett Povl Bang-Jensen bátor kiállása a magyarság érdekében tartott álláspontja mellett. Majd midőn jól fizetett méltó­ságából felfüggesztették, hala­déktalanul Washingtonba uta­zott, hogy a kényes nemzetközi kérdésben tanácskozásokat foly­tasson. Illetékes diplomáciai és kormánykörökben mindenütt rendkívül szívélyesen fogadták, ami részben a magyar menekül­tek érdekében elfoglalt bátor ki­állásának, részben pedig annak volt köszönhető, hogy a rendkí­vül müveit, szerény és rokon­szenves diplomata mint főkon­zul tiz éve szolgálta az amerikai fővárosban hazáját és igen sok magasrangu barátra tett szert, mielőtt az U. N. kötelékébe lé­pett volna. Szempontjainkból rendkívül fontos a dolgok ilyentén alaku­lása. A magyar menekültek lis­táját ugyanis sikerült olyan he­lyen biztonságba helyezni, ahol seneki más nem tud hozzájutni. Továbbá, Povl Bang-Jensen megfellebbezte az Egyesült Nemzetek főtitkárságának dön­tését és vizsgálatot kért annak megállapítására miként követel­hetik utólag a szemtanuk név­jegyzékének kiadatását, alig 3gy évvel azután, hogy azok tel­jes titokban tartására hivatalo­san ígéretet tettek! Ennek a kérdésnek a tárgyalása során még számos olyan adat juthat napvilágra, mely utólagos ma­gyarázatul szolgálhat, miért nem lépett közbe az U. N. ideje­korán az oroszok magyarorszá­gi vérontásának megelőzésére? Az Amerikai Magyar Szövet­ség központi titkárának módjá­ban állott beható megbeszélést folytatni menekültjeink e fen­­költ szellemű pártfogójával. Si­került tisztázni azt is, mennyi­ben áll fenn az a hiedelem, mi­szerint a renegát Szabó Miklós állítólag a szemtanuk névjegy­zékével szökött volna Budapest­re és azt pénzért a kommunista kormány rendelkezésére bocsá­totta volna. Povl Bang-Jensen szerint ez az állítás egyáltalá­ban nem felel meg a tényeknek: még a United Nations-nek sincs a névlistáról másolata, nem­hogy Kadáréknak! Szabó Mik­lós, avagy a vörösök más. kém­jei mindössze azok neveit vihet­ték Magyarországra, akikét ők maguk a különböző táborokban összeírtak. Igaz, felajánlották az egyes táborokban összeirt névjegyzéket az U. N. Special Committee-nak felhasználás cél­jából, Povl Bang-Jensen azon­ban óvatosságból azokat lehető­leg nem vette igénybe. Sajnos, bármennyire is meg­nyugtató a dán diplomata kor­rektsége, egy-egy országos ter­ror-hullám megrendezéséért a magyar nép zsarnokai nem mennek a szomszédba. Több esetben az U. N. bizottsággal közreműködés nélkül is elfog­tak, megkinoztak, börtönbe ve­tettek ártatlan embereket azért, mert valamely rokonuk szabad földre menekült. Povl Bang- Jensen tanúsága értelmében a kommunisták eddig egyszerűen képtelenek voltak megállapítani odahaza, hogy kinek az ija-fia szolgáltatott adatokat az Egye­sült Nemzetek jelentéséhez.' Vi­szont a mindenkire gyanakvó ÁVO rendszer intézményesen gyártja a hamis vádakat és ki­rakatpereket, hogy azzal Ma­gyarország lakosságát állandó rettegésben tartsa. A Köztársaság-téri (volt Ti­sza Kálmán tér) múlt év októ­berében szétrombolt s most új­jáépített Pártház felavatási Ünnepségén olyan nem várt, hatalmas, önként összeverődő tömeg vonult fel, amely nem­csak a teret, hanem a környező mellékutcákat is megtöltötte. A rendőrségben nagyfokú iz­galmat okozott ez a meglepe­­tésszerü, demonstrativ jellegű tömeg jelenléte. Rosszat sejtve, azonnal mozgósították az ösz­­szes budapesti “karhatalmi” (azelőtt ÁVÓ) alakulatokat. De, hogy azok jelenléte nehogy felbőszítse a tömeget, szétosz­tották őket a környékbeli há­zak udvarán, a Kun-utcai tüz­­oltószertár épületeiben, vala­mint a Mosonyi utcai rendőr­laktanyában. Itt állottak: ké­szenlétben páncélgépkocsikkal és géppuskákkal felszerelve. A hatalmas tömeg némán és mozdulatlanul hallgatta végig az ünnepséget. Tapsot és éljen­zést csak a tribünt körülfogó, kordont álló pártaktivisták so­raiból lehetett elvétve hallani. Az ünnepség lezajlása után még jó félórán át nem mozdult helyéről a tömeg, majd fegyel­mezett, kisebb csoportokban oszlott szét. A múlt év októberi esemé­nyek óta ez volt az első alka­lom, hogy legális tömegde­monstrációt rendezhetett Bu­dapest népe. Több mint 400 menekült ha­zánkfia aggodalmait oszlatja el egy bátor és a saját anyagi kö­rülményeit embertársai érdeke­inek alárendelő skandináv kül­politikai szakértő: Povl Bang- Jensen. Bárha minél többen me­nekülhetnének meg a kommu­nisták bosszújától az Óhazában, mert a Gondviselés olyasvalaki­nek a lelkiismeretére bízta az Egyesült Nemzetek kihallgató bizottságával e g y ü tt m ü ködő szemtanukat, mint Povj Bang- Jensen. Középkorú férfiú, szép szál ember ez a szőke dán dip­lomata, akinek nevét érdemes imáinkba foglalnunk, meri a karácsonyi szellemét talán az ő jellemessége érzékelteti legtöké­letesebben. A világlapok beszámoltak ar­ról, hogy Povl Bang-Jensent egyik napról a másikra felfüg­gesztették az United Nations new yorki központjában viselt állásától. Azért, mert nem volt hajlandó kiszolgáltatni azoknak a magyaroknak a neveit, akik mint szemtanuk adatokat szol­gáltattak a U. N. Special Com­mittee on Hungary jelentéséhez. A kötelességtudó dán diplomata hivatkozott arra, hogy az Egye­sült Nemzetek tudtával és bele­egyezésével ünnepélyes ígéretet tett minden kihallgatott ma­gyarnak, hogy az Óhazában ma­radt szerettei érdekében kilétü­ket titokban fogják tartani. Bang-Jensen hivatkozott arra, hogy sem erkölcsi, sem pedig jo­gi okoknál fogva a magyar me­nekülteknek tett ígéretét nem szegheti meg, illetőleg az álta­la őrzött névjegyzéket nem ad­hatja ki senkinek. Az Egyesült Nemzetek főtit­­kjrsága erre valóságos ultimá­tumot intézett a “senior politi­cal affairs officer” rangban le­vő főtisztviselőjéhez — Povl Bang-Jensen azonban váltig ki-Méregkeverők A szovjet egy kézzel három üstben keveri mérgeit. A Kö­zép Keleten, Szíriában, a Nem­zetek Szövetsége előtt, New Yorkban és Ázsia még szabad népei között. A legújabb fenyegetés Tö­rökország ellen irányul. A vörös rémhirterjesztők szerint Török­ország mozgósított és a sziriai határon tartja fenyegető had­gyakorlatait. Egyidejűleg, Moszkva szerint, légi utón ame­rikai csapatok érkeztek Török­országba. Az egész “légből ka­pott’ kampány célj aaz izgulé­kony arabokat tovább izgatni. A módszer azonos azzal, amely­­lyel Kínát ugratták a koreai há­borúba. “Te csuk menj és har­colj” mondta a szovjet Kínának, miközben lökdöste Koreába “és mi majd megvédünk, ha erre szükséged lesz.1’ Szíriát ugyan­így lökdösik Jordán, Lebanon és Izrael ellen. A nyomaték ked­véért bombázókat és tankokat is adtak a katonásdit játszó ara­bok kezébe. A próbaháboru cél­ja, arab diplomaták szerint ki­puhatolni vájjon Amerika med­dig hajlandó elmenni a közép­keleti olaj védelmében? Dulles külügyminiszter azt reméli, hogy “aháboru elkerül­hető.” A szovjet ennek az ellen­kezőjét reméli. Néma tünetes a NEM AD JA KI A SZEMTANUK NEVEIT budapesti Köz- A GERINCES DÁN DIPLOMATA — RÁDIÓ

Next

/
Thumbnails
Contents