Függetlenség, 1957 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1957-04-18 / 16. szám

In Its 44th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. YEAR 44. ÉVFOLYAM — NO. 16. SZÁM. TRENTON, N. J., Ten Cents per Copy—S2.00 per Year 1957. ÁPRILIS 18. . Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság American in Spirit — Hungarian in Language FELTÁMADOTT... Két nagy ünnepe van az Egy­háznak. Az egyik a Karácsony, a másik a Husvét. Karácsonykor az Isten Fia lesz emberré. A végtelen Isten megkönyörül a a bünöá embe­ren és elküldi egyszülött Fiát: Jézust, hogy váltsa meg a«t az embert, aki eltávolodott Tőle és bűneivel szembe szállt az Isten­nel. Közénk jött, hogy megvált­son és erőt, hitet, bizalmat és meggyőződést adjon az ember­nek, hogy az Isten mégsem hagyta el, hanem megkönyörült rajta és kilátásba helyezte a Mennyországot. Husvétkor valami nagyobb történt. Egy nagy tanuságtétel az egész vliág előtt. A harminc­­három év alatt elrejtve élt Isten Fia, aki nem tett egyebet, mint segített, támogatott, oltalmazott és védett, szörnyű kinhalál után a keresztre hágott, hogy meg­haljon és igy feláldozza életét azért az emberért, aki csak meg­bántotta és megbántja az Istent. Ellenségei kárörömmel nézték vívódását a kereszten. A nagy fordulat ezután követ­kezett. Isten ellenségei már el­könyvelték, hogy Jézus már nincs és nem is lesz többé. De az Isten azért Isten, hogy ne úgy gondolkozzék mindig, mint az ember. Harmadnapra feltáma­dott. Megrendült az ég és a,fold. Megrendült az ember, és kétség­­beesten rázkódott meg a gonosz istengyilkosok tábora. És az Egyház, melyet Jézus alapított, még ma is él és élnek benne azok, akik őt akarják csak követni. Modern szemmel nézve a vi­lágot és benne az Isten müvét, könnyen rájöhetünk arra, hogy: 1. ) Amig ember lesz a földön, addig római katolikus egyház is lesz. örök igazság az, hogy amit Isten alkotott, ember nem pusz­títhatja el. Az örökké csak fon­­dorkodó ember hiába próbál akadályokat építeni az Isten müve elé. Az Isten örökké él, az ember pedig csak néhány évti­zedet legfeljebb. Isten nemze­dékeket él túl, mig az emberek ámitói rövid és eredménytelen vergődés után, befejezetlen mü­vei és igen sokszor szégyennel a homlokukon és emlékeikben le­buknak és a feledés homályába zuhannak. Isten mellett állam és ezért szenvedést és megpróbál­tatást is vállalni, érdemes és dicsőséges! 2. ) A mai kor embereének | lelke tele van a szabadság utáni vággyal. Ugyanakkor talán még sohasem volt annyira rabságban mint ma. A mai ember rabja a pénznek, a kényelemnek, a dicsőség-haj - hászásnak, az elismeréseknek és mindannak, ami ma egy rövid időre szabott életet csak itt ott tud egy kissé boldoggá tenni. Igen, van értelme az életnek, munkának, a mindennapos ro­botnak, ha mögötte áll teljes erővel az erőforrás: a lélek egészséges élete, benne az Isten imádata, ember megbecsülése, a munkának értelme. Husvét, Feltámadás, éliniaka­­rás, szolgálni alázattal Istennek, hazának, emberiségnek, mind­mind a keresztény életnek kite­vői és értelmet adói. Mi, magyarod, már mindezt jól megtanultuk. Mi nagyon is jól tudjuk, hogy miért érdemes élni. Minden emberi számításon túl mi már elindultunk a íeltá­­madás-igérte utón, mely a mi sokat szenvedett életünket any­­nyira, de annyira próbára tette. És mi mégis hiszünk és remé­lünk, mert szeretjük az Istent és az Ő példája nyomán értelmessé akarjuk tenni életünket. Annál többet mi már nem veszthettünk, mint vesztettünk. Most már csak egy van vissza, hogy kálváriás életünknek gyü­mölcsét: a Feltámadás napját is megérjük. Ebben hiszünk! Ke­ményen ' és rendületlenül! Mi nem akarunk rabok lenni a világ közönséges élet jármá­ban, mi szabadok akarunk lenni az értelmes emberi életben! Igenis, mi még mindig hiszünk és remélünk ... És meggyőződé­sünk, hogy igenis Feltámadunk! FR. BORSY GY. E„ O.F.M. r. k. plébános. A HÉT Engedik, vagy nem engedik? •Olyan bonyodalom és kusza magyarázkodás támadt a sza­­badság-harcos magyar menekültek további beengedése, vagy be nem engedése körül, hogy ember legyen, aki eligazo­dik ebben a szövevényben. Nem is hisszük, hogy természetes ez a kuszaság. Inkább arra a felte­vésre hajiunk, hogy hivatalos részről vonják ezt a ködöt a me­nekültkérdés köré. Ma ilyen kijelentés hangzik 3l, holnap olyan. Ma a kongresz­­szus egyik tagja beszél, holnap a külügyminisztériumhoz “közel­álló” valaki mond valamit, lehe­tőleg úgy, hogy nehéz legyen megérteni. A Fehér Ház viszont hallgat s éppen emiatt nem mer érthetően beszélni senki. Állítólag az Elnök még nem döntött, merthát a közvélemény megoszlik a kérdésben s emiatt nem akarna állást foglalni. Az­tán belpolitikai vetületei is vol­nának a kérdésnek!"* Vannak a szenátorok és képviselők közt olyanok, mégpedig szép szám­mal, akiknek az a véleménye, hogy elég az a 82 ezer magyar menekült Amerikának. (Ezek egyrésze még nem érkezett meg, de már felvették a bevándorlók listájára.) Ezek a szenátorok és képviselők állítólag a néphangu­latra támaszkodnak s eszerint' az amerikai nép szép százaléka úgy gondolja, hogy Amerika már is túlontúl kivette részét a magyar ügyből. Hivatalosan közölték már, hogy a Camp Kilmert bezárják és április folyamán mindössze 800 menekült érkezik ide. Mások szerint a menekültek tovább is érkeznek, dehát a Camp Khmer­re már nem lesz szükség, mert már Ausztriában elintézik az összes formaságokat. Öngyilkossági hullámot jelentettek a távirati irodák az ausztriai táborokban rostokoló menekültek közt. A jelentések szerint azért van a halálos elke­seredés, mert “az Egyesült Ál­lamok kétszer árulta 'el a ma­gyarokat. Először a szabadság­­harc idején, amikor nem adott fegyvert és másodszor most, mert az amerikai bevándorlás megszűnéséről akkor érkezett hir, amikor már a budapesti kormány amnesztiája lejárt s igy hazamenni sem lehet többé.” Erre az osztrák kormány hi­vatalos cáfolatot adott ki. Esze­rint igenis vannak öngyilkossá­gok és öngyilkossági kísérletek a menekült magyarok közt, de nem feltétlenül azért, inert nem Megváltás... (VILÁGDRÁMA) Azon a szörnyű pénteken Az Isten is némulva ült a véghetetlen égben. Azon a szörnyű pénteken A Sátán hangja vijjogott a világmindenségben. Azon a szörnyű pénteken Az angyalok kétségbeesett nagy sírásba fogtak. A.zon a szörnyű pénteken Vérbe vorult a rettent Nap s a döbbent Holdak. Azon a szörnyű pénteken A poklok tornácán elájultak az árva lelkek. Azon a szörnyű pénteken Az emberek Valakit ormótlan keresztre vertek. Azon a szörnyű pénteken Nehéz ütésektől dörgött a távoli égbolt. Azon a szörnyű pénteken A nagy keresztről titkos áldozati vér folyt. OAzon a szzömyü pénteken Az ember önképében Isten-embert ölt meg. Azon a szörnyű pénteken A hírre sírjukból a halottak is kijtöttek. Azon a szörnyü^pénteken A világdráma dörgés, villámlás közt lezajlott. Azon a szörnyű pénteken Az igazságnak napja vérben hanyatlott. De ám a husvét-hajnalon Halkan kinyílt a sziklasir pecsétes ajtaja. Azon a husv ét-hajnalon Felharsant az örömnek mámoros örömdala. Azon a husv ét-hajnalon A kénfelhős kereszt nagy távolban tündökölt. Azon a husv ét-hajnalon Vihar után harmattól szikrázott a föld. Azon a husv ét-hajnalon A roppant Sátánt megkötözve láncra verték. Azon a husv ét-hajnalon Világosságra gyűltök mind a földi elmék. Azon a husv ét-hajnalon Kitűnt, hogy Isten értünk szállt a nagy keresztre. Azon a husv ét-hajnalon Az ős-bűn és minden bűnünk el lett felejtve. Azon a husv ét-hajnalon Kis bárányként az Ur arany-aklába tértünk. Azon ha husv ét-hajnalon Az ég bezárt kapui kinyíltak minékünk. Azon ha husv ét-hajnalon A menny ujjongó, boldog angyalokat látott. Azon a husv ét-hajnalon Öngyőzelmén maga az Isten is nagyot kiáltott. HARSÁNY! LAJOS vándorolhatnak pont Ameriká­ba. Ezen kívül is van éppen elég okuk, hogy elkeseredjenek. Robert McCollum, a külügy­minisztérium megbízottja éppen hazaérkezett Európából s miu­tán a menekültügyet tanulmá­nyozta, jelentést készít az El­nöknek, mégpedig azzal a javas­lattal, hogy engedjen be több menekültet. Többet, de nem túl­ságosan sokat. Pontosan 2500- at, junius 30-áig. ügyminisztérium részéről külön futárt indítani az ausztriai tá­borokba ? Nemrégiben a Camp Khmer­ben volt egy kétnapos konferen­cia, Vorhees menekültügyi fő­­megbizott elnökével s ezen 29 ál­la mkormányzójának a kikül­döttei vettek részt. Két nap alatt nem hangzott el egyetlen bántó, vagy becsmérlő szó a magyar menekültekkel kapcsolatosan. Biztosan voltak panaszok, de azokat nem hangoztatták, mert — mint mondták — “a magyar menekültek sokkal nagyobb ér­téket jelentenek Amerikának, semhogy egy-két egyéni esetet érdemes volna feszegetni.” McCarthy szenátor is hisz a magyar menekültek kivételes értékében, mert ő még 75 ezret engedne be, ha rajta múlna. Vi­szont Walter pennsylvaniai kép­viselő, akinek a nevéhez fűződik za egyik bevándorlási törvény, egyáltalán nem ilyen lelkes, ő tartózkodik s szerinte a magyar bevándorlásnak még nincs vége . . . Senki sem tűd ja, hogy mire alapítja ezt. Az bizo­nyos, hogy nem hajlandó ja­vaslatot tenni a Walter-McCar­­ran bevándorlási törvény módo­sítására s igy a kongresszus ezen az ülésszakon nem is fog­­lálkozik az üggyel. Eisenhower elnök éppen azért nem akar a maga szakállára in­tézkedni, mert a kongresszus hűvös, tartózkodó. Az Elnök már kérte, hogy a “parolee” ala­pon Amerikában tartózkodó me­nekültek helyzetét a kongresz­­szus törvényileg rendezze, de erre sem kerül sor ebben az év­ben. A 200,000-007 38,000 magyar menekült marad Auszt­riában és 15 ezer Jugoszláviá­ban. Hacsak csoda nem történik, ezekből egyetlenegy sem jöhet már át Amerikába. Annak a bi­­(Folyt, a 2-ik oldalon) A szétszóródott családtagok valószínűleg ennyien, vagy eny­­nyi felé lehetnek, mert elsősor­ban ezeknek a családoknak szól a kedvezmény, ha az Elnök elfo­gadja. Mi csak azon csodálkozunk, hogy Nixon alelnök már annak idején végigjárta a magyar me­nekült táborokat, az Elnöknek melegen ajánlotta a bevándorlá­si létszám felemelését s akkor vájjon mégis miért kellett a kül-ITWil : M H ■ ■ ■ BlHIB'i ■ ■ Lapunk minden olvasójának, hirdetőjének és barátjának Boldog Húsvéti Ünnepeket kívánunk HÚSVÉTI HIT IRTA: BÉKY ZOLTÁN FŐESPERES Csak néhány nap választ el minket a keresztyén világ egyik legnagyobb ünnepétől, a Hus­­véttól. Attól az ünneptől, amely a keresztyén hitnek, reménység­nek, szeretetnek és uj életnek az ünnepe. Nemcsak a húsvéti bizonyosság, hanem az élet ta­pasztalatai is meggyőzhettek minket afelől, hogy enélkül a hit és reménység nélkül: nincs élet és nincs jövője az emberiségnek. A feltámadott Krisztusban ve­tett törhetetlen hit nélkül: nincs keresztyénség. Mai világunk legnagyobb ba­ja és tragédiája az, hogy nincs benne hit és kezdi elveszteni re­ménységét. Egy történetet hallottam nemrégen egy kis hegyi város­ról, ahol a kormány egy nagy vízválasztó erőmüvet akart épí­teni. A városban elterjedt a hir, hogy az összegyűjtött viz el fog­ja önteni és sodorni az egész vá­rost. Ettől a naptól kezdve meg­állt az élet a városban. A lakos-AZ ÜSTÖKÖS Megírtuk, hogy “közeleg” fe­lénk az Arend-Roland üstökös... A “közeleg” szóra különösen felfigyeltek olvasóink s többen be is írtak szerkesztőségünkbe, hogy “nincs-e itt a világ vége . . . nem fog-e összeütközni ez az üs­tökös a Földdel?” A közeledés ez esetben csilla­gászati kifejezés csupán. Ápri­lis 22-én lesz hozzánk legköze­lebb, 48 millió mérföldnyire, te­hát távolabb, mint a Mars boly­gó volt a múlt nyáron, amikor legközelebb volt hozzánk. Az üstökös április 8-án érte el á Nap közelségét. Április 17- én, kora hajnalban a keleti ég­bolton, vagy a kora esti órákban az észak-nyugati égbolton sza­bad szemmel is láthatjuk már a különös farkú “csillagot” . . . Április végén pedig az éjszakai égbolton magasan fenn látjuk a távolodó üstököst, szép csóvá­jával együtt. Ennyit erről. Kíváncsian vár­juk, mennyire lesz pontos a csil­lagászok “jóslása”? Amerika válasza... A Egyesült Államok külügy­minisztériuma keményen meg­bélyegezte’ a magyarországi ter­rorrendszert és a kommunisták hazudozásait, melyek az októbe­ri nemzeti forradalmat az USA által sugallt fasiszta ellenforra­dalomnak akarják feeltüntetni.” “A magyar kormány megint meghamisította a történtek leí­rását — mondja a nyilatkozat — azt állítva, hogy a felkelés az Egyesült Államok által szabad­jára engedett fasiszta ellenfor­radalom volt. A tény az, hogy a forradalom spontán tört ki és azt csak a szovjet hadsereg be­avatkozása zúzta össze. A ma­gyar kormány bosszuszomjasan igyekezett megbüntetni minden­kit, aki résztvett a felkelésben. A polgárok nagy tömegét bör­­tönözte be, visszaállította a száműzés kegyetlen gyakorlatát és minden magyarnak elrendel­te, hogy rendőri' vizsgálat alá vesse alá magát. Ezeket az ese­ményeket csakis úgy lehet tekin­teni, mint további lépéseket minden emberi jog és szabadság teljes elnyomása felé Magyaror­szágon. ság elvesztette hitét és remény­ségét a jövőben. Beszüntetett minden épitekzést, javítást fes­tést, reparálást. Minek, ha úgy is jön az árvíz és elsodor min­dent. Könnyelmű, felelőtlen, fajtalan életet kezdtek élni. Pár hónap múlva úgy nézett ki a vá­ros, mint egy kopott, szennyes, züllött koldus tanya, bizonysá­gául annak, hogy ahol nincs hit az Istenben, nincs remény a jö­vőben; ott nem is lehet jövő ott pusztulás és kétségbeesés lesz az ur. Ehhez a képhez hasonlítható a mi világunk és a mai emberi­ség. Ott áll hit nélkül, reményét vesztve, a félelmekkel és rette­gésekkel tele, a kétségbeesés ha­tárán. Várja, hogy mikor indul meg a nagy, a szörnyű árvíz: a kommunizmus, vagy a harma­dik világháború, hogy elsodorja, kiirtsa az egész emberiséget a földnek színéről. Ismerek anyá­kat, akik nem akarnak gyerme­keket szülni: félelemre, rette­gésre, rabszolgaságra, vagy bombák,, lelket ölő, mérgező kommunista eszmék áldozatául, A felelőtlen. A felelőtlen “csak a mának éljünk,” minden erköl­csi és keresztyén princípiumot mellőző, élet és világszemlélet jeleivel van tele a világ. Mindez annak a szomorú és tragikus eredménye, hogy az emberek kezdik elveszteni a re­ménységüket a jövendőben és hitüket abban az Istenben, aki­nek volt hatalma feltámasztani és visszahozni szent Fiát, a Krisztus a halálból. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy az embereknek ez a maga tartása teljesen 'keresztyénellenes. Ha mi keresztyének vagyunk és a feltámadott és élő Krisz­tus követőinek merjük nevezni magunkat: Akkor hinnünk kell, törhetetlenül a halálból is éle­tet támasztó, világok felett u­­ralkodó, világok jövőjét formá­ló Istenben. Mert a mi mai vilá­gunknak nem lehet az a végső és döntő kérdése, hogy mit szándé­kozik tenni a Kremlin, vagy a züllött Kruscsev: hanem az, hogy mit akar tenni az Isten? Mi az Ő terve felőlünk és vilá­gunk felől? És ez a döntő. Mert szent a meggyőződésünk és hi­tünk, hogy világunk nem esett ki az ő életet é^ világot formáló kezéből. Erre a hitre és élő reménység­re van szükségünk. Ezt a hitet és élő reménységet hozza és hir­deti a husvét. “Ne féljetek! Én élek és ti is élni fogtok!” Ha ez a hitetek megvan, ne féljetek! Világunk lehet tele fé­lelemmel és rettegéssel. Életünk lehet kifosztott, összetört, meg­gyötört. Tábort járhat vilá­gunkban a Sátán.. Népeket igáz­­hat le, feszíthet keresztre, zár­hat szikla sírba, mint régi ha­zánk szenvedő népét ... Ne fél­jetek. Higyjetek abban az Isten­ben, akinek volt hatalma Szent Fiát kihozni a sírból, van hatal­ma hogy a mi félelmekkel, ret­tegésekkel, gyötrlemekkel tele világunkat is megmentse a pusz­tulástól és elhozza reánk a fel­támadásnak az uj életnek áldott ünnepét. Ezt hozza és ezt hirdeti a husvét. Legyen hitetek őben­ne. ő él s ti is élni fogtok. Az Amerikai Magyar Szövet­ség az egyetemes magyar érde­kek érvényre juttatásán fárado­­|ik. Uj cime: 614 Mills Building* j Washington 6, D. C.

Next

/
Thumbnails
Contents