Függetlenség, 1957 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1957-04-11 / 15. szám

In Its 44th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J, American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság YEAR 44. ÉVFOLYAM — NO. 15. SZÁM. 20 TRENTON, N. J., Ten Cents per Copy—$2.00 per Year 1957. ÁPRILIS 11. Kétnapos tanácskozás volt a Camp Kilmerben s ennek so­rán jelentették be először, hogy május elsejével New Jersey vi­lághíressé vált menekült elosztó telepe befejezi működését. Ad­digra a ma még ott tartózkodó párszáz menekültet uj lakóhe­lyükre szállítják. Eisenhower elnök menekült­­ügyi főmegbizottja, Mr. Tracy Vorhees a Camp Khmerbe or­szágos konferenciát hivott ösz­­sze.hogy összegezzék az eddigi eredményeket és megbeszéljék a jövendő tennivalóit. Az értekez­leten 29 állam kormányzói meg­bízottja vett részt, — főleg ezekben az államokban települ­tek le nagyobb számban ma­gyar menekültek. Ott voltak a távoli Kalifornia, Washington, Nevada képviselői is s természe­tesen a különféle egyházi és tár­sadalmi szervezetek, amelyek a kormány bizonyos ügyosztályai­val karöltve végezték a mene­kültek elhelyezésének nehéz munkáját. Mr. Vorhees szerint 22 kü­lönféle szervezet munkáját kel­lett közös nevezőre hozni s vi­gyázni, nehogy feleslegesen, sőt egymás ellenére dolgozzanak. A megbeszélések során egy csomó számadat is napvilágra került. Idáig pontosan 30,673 menekült érkezett a Kilmer-táborba s eze­ket öt hajó hozta át, a többiek pedig 332 repülőgéprakományt tettek ki. A Kilmer-tábort 152 ezer ember látogatta meg s a menekültek közt csak a tábor te­rületén 18 ezer pár cipőt osztot­tak ki. A ruhajuttatásokról va­lószínűleg nincs pontos feljegy­zés, mi azonban pontosan tud­juk azt, hogy New Brunswick magyarsága vagonszámra gyűj­tött s adott ruhaneműt az ide­érkező magyaroknak, és New York, Philadelphia és más váro­sok magyar bizottságai is autó­számra hozták a sok ruhát a Kilmer táborba! Mindössze öt veszélyes egyént zsuppoltak vissza Magyaror­szágra, heten pedig — főleg családi okokból — maguk kér­ték visszaszállításukat. A be­vándorlási hivatal képviselője államok megbízottjai előtt hatá­rozottan megcáfolta azokat a híreszteléseket, — amelyek sze­rint a menekültek túlnyomó részben felforgató elemek vol­nának. Ez nem igaz, valótlan és alaptalan állítás még akkor is, ha ezek a híresztelések látszólag komoly emberek szájából keltek szárnyra. A bevándorlási hiva­tal a leggondosabban megszűrte a menekülteket s annak vezetője teljes felelőssége tudatában je­lenti ki, hogy a magyar mene­kültek elsőrangú emberek, akik­kel Amerika nem vesztett, ami­kor befogadta őket, hanem so­kat nyert. Minden remény meg­van árrá, hogy a törvényhozás röviden lehetőséget ad, hogy a világban szészóródott magyar családok egyesülhessenek. Mit jelent a “parolee,” A magyar menekültek javaré­sze u.n. parolee alapján tartóz­kodik az Egyesült Államokban s ezt rendszerint különféleképpen magyarázták. Az a menekült, aki “parolee” alapon tartózko­dik itt — mondta a Bevándorlá­si Hivatal képviselője — volta­­képen ugyanazokat a jogokat él­vezi, mint azok, akik •a beván­dorlási törvény keretében érkez­tek. Nincs joga a parolee-s me­nekültnek azonban ideiglenesen elhagyni az ország területét s nem folyamodhatik amerikai ál­lampolgárságért. Ezeket a jogo­kat megkapja azonban, mihelyt a kongresszus törvénnyel változ­tat ezen az állapoton. Valószínű, hogy ez a törvény rövidesen el­készül s a jelenlegi parolee-sok a rendes időben kérhetik az amerikai állampolgárságot. A kormány közmunkaügyi - hivatala számadatokkal bizonyította be, hogy milyen értéket jelentenek a magyar menekültek ennek az országnak. A menekültek 33 százaléka műszaki képesítéssel rendelkezik, 18 százalék pedig képesített' szabadfoglalkozású. Kor szerint a menekültek igy ozslanak meg: 19 százalékban 16 éven aluliak, 58 százalékban 16 és 36 év köztiek. A menekül­teknek csak két százaléka ha­ladta meg az 56 éves kort. Ez azt jelenti, hogy ez a hatalmas magyar menekült-tömeg majd­nem teljes egészében munkaké­pes, sőt teljesítő képességének a javát tudja adni ennek az or­szágnak. A szabad foglalkozásnak közül legnehezebb helyzetben az or­vosok vannak. Hiába volt valaki pl. tiz évig orvos Budapesten, itt úgyszólván mindent elölről kell kezdenie. Vannak államok, ahol még arra is kötelezik őket, hogy egy évig iratkozzanak be az egyetemre, mint rendes hall­gatók. Utána a két éves “intern­ship” következik, majd egy to­vábbi évig bent kell laknia vala­melyik kórházban. Közben vizs­gát kell tennie egy állami bizott­ság előtt . . . A merev és nem mindig indo­kolt szabályokat irgalmatlanul ráhúzzák a magyar menekült orvosokra is. Egyetlen remény van, hogy bizonyos államokban, ahol orvoshiány mutatkozik ta­lán könnyítéseket tesznek. De ez sem biztos. WILLIAM PENN F. A. (Volt Verhovay és Rákóczi) GYŰLÉS VASÁRNAP Felhívjuk tagtársaink szives figyelmét, hogy egyesületünk rendes havi gyűlését most va­sárnap, április 14-én tartja. A gyűlés kezdete délután 3 órakor. Pénzszedést délután 1 órakor kezdjük. Kérjük tagtársainkat, hogy akik havidijaikkal hátrálékban vannak, szíveskedjenek azt ren­dezni. Tagtársi tisztelettel, A VEZETŐSÉG. Magyar Hét az amerikai törvényhozás palotájában 28 AMERIKAI KÉPVISELŐ SZÓLALT FEL A MAGYAR SZABADSÁG ÜGYÉBEN (Az Amerikai Magyar Szövetség riportja) A március 15-ikét követő he­tet magyar szabadság-hétté nyilvánították a washingtoni országos törvényhozás képvise­lőházában. Sam Rayburn képvi­selőházi elnök engedélye alap­ján Alvin M. Bentley michigani képviselő egy órás beszédben is­mertette a magyarországi fejle­ményeket. Követelte, hogy Az Egyesült Államok ha kell a United Nations megkerülésével is szerezzen érvényt a vasfüggö­nyökön túli rabnemzetek emberi jogainak. Ugyanakkor élesen el­itélte az oroszokkal szemben te­hetetlenségünket. John W. McCormack bostoni képviselő, az ellenzék vezére a legteljesebb mértékben támo­gatta Bentley javaslatait és azok megvalósításának követe­lésére hívta fel a külügyi bizott­ság figyelmét. Számos hozzászó­lás után egyhangúlag elhatároz­ta a kongresszus hogy egy teljes héten át minden nap megemlé­keznek a magyarországi hely­zetről és felváltva hol a kormá­nyon levő republikánusok, hol meg a többségben levő demokra­ta ellenzék egy-egy kimagasló tagja fog dinamikusabb külpoli­tikát sürgetni a rabnépek mie­lőbbi felszabadítása érdekében. A magyar hét folyamán az alábbi 28 képviselő szólalt fel, akiknek illő, ha saját magyar választóik köszönőlevelet külde­nek, mielőbb! Valamennyi elért­hető ezen a címen: House Office Building, Washington 25,' D.C. Hon. Joseph W. Martin, a kormánypárt vezére, Attleboro, Massachusetts Hon. Michael A. Feighan, Cleveland, 0. Hon. Frank J. Becker, Lyn­­brook, N. Y. Hon. Patrick J. Hillings, Ar­cadia, Cal. Hon. Gordon L. McDonough, Los Angeles, California Hon. Charles C. Diggs, Det­roit, Mich. Hon. Henry S. Reuss, Mil­waukee, Wis. Hon. Antoni N. Sadlak, Rock­ville, Conn. Hon. Albert W. Cretella, Clin­­tonville, Connecticut Hon. Vincent J. Dellay, West New York, N. J. Hon. Bernard W. Kearney, Gloversville, New York Hon. Wayne L. Hays, Flush­ing Ohio Hon. John D. Dingell, Detroit, Mich. Hon. Kenneth B. Keating, Rochester, N.Y. Hon. Barratt O’Hara, Chi­cago, 111. Hon. Walter H. Judd, Minne­apolis, Minn. Hon. Robert C. Byrd, Sophia, W. Va. Hon. Daniel J. Flood, Wilkes- Barre, Pa. Hon. Thaddeus M. Mackro­­witz, Detroit, Michigan Hon. James. C. Auchincloss, Rumson, N. J. Hon. William A. Barrett, Philadelphia, Pa. Hon. Louis C. Rabaut, Det­roit, Mich. Hon. Samuel L. Friedel, Bal­timore, Md. Hon. Edward P. Boland, Springfield, Massachusetts Hon. Gordon Canfield, Pater­son, N. J. Hon. James A. Byrne, Phila­delphia, Pa. Két két képviselőnő: Margue­rite Stitt Church (Chicago, 111.) és Florence Elizabeth Dwyer (Elizabeth-Linden, N. J.) szintén megemlékeztek a magyar szabadságharcról. Illő volna, ha minél több magyar asszony és anya levélben kife­jezné háláját együttérzésükért és óhazai véreink érdekeinek felkarolásáért. Az Amerikai Magyar Szövet­ség természetesen azonnal kö­szönetét fejezte ki a fentieknek, akik az előző felkérésének eleget téve, nyilvánosan is sikraszál­­lottak a márciusi eszmék meg­valósításáért. A hivatalos “Con­gressional Record” 14 nyomta­tott oldalán jelent meg az ame­rikai parlament “magyar hete.” (Az elhangzott beszédeket ere­deti szövegükben érdeklődők­nek készséggel megküldi az AMSz központi titkársága, 527 Mills building, Washington 6, D.C.) Május 1-én bezárják a Camp Kilmert Április 1-én és 2-án a Camp Kilmerben 29 állam kormányzó­jának menekült-bizottsága, il­letve ezeknek a bizottságoknak a kiküldöttei konferenciára gyűltek össze'' Camp Kilmer, N. J.-ben Eisenhower elnök Ma­gyar Menekültsegélyző Bizott­ságának a meghívására. A kon­ferencián Tracey S. Vorhees el­nök ismertette a magyar mene­kültek kérdését és jelenlegi álla­potát s ennek kapcsán bejelen­tette, hogy a Kilmer Reception Center-t, mint olyant május 1-én ' valószínűleg bezárják, minthogy ezen időpont után már csak azok a magyar mene­kültek várhatók Amerikába, akik affidavit-es quotával ér­keznek itteni közeli rokonaik­hoz. A Camp Kilmer “elosztó­táborra” tehát mindaddig, amig a kongresszus megfelelő tör­vényt nem hoz további mene­kültek beengedésére, szükség to­vább nem lesz s legfennebb a különböző szervezetek ottlevő irodái fognak továbbra is nyit­va tartani. A “fehér-kártyás,” úgyneve­zett “parolee” menekültek azon­ban, ez idő szerint, még mindig naponta érkeznek Amerikába, a McGuire katonai repülőtérre. Április 1-én, hétfőn 43 újabb menekült érkezett, akikkel 1956 november 21-óta eddig össze­sen 30,717 magyar menekült jött az Egygesült Államokba. (Plzek közül csak 6,500 jött be rendes quotával, a többi az elnök különleges engedélyével mint “parolee” van Amerikában s ezeknek bevándorlási ügye, illet­ve quotákérdése még törvényes rendezésre vár.) A Camp Kilmerben tartott konferencia egyik szónoka Kő­­vjágó József, Budapest menekült polgármestere volt, aki a ma­gyar menekült-kérdést a ma­gyar menekültek szempontjából világította meg beszédében. Leo C. Beebe, az elnöki bizottság al­­elnöke és aktiv ügyvivője pedig a magyar menekültek segítésé­nek eddigi nagy munkáját is­mertette tüzetes részletességgel. Felejthetetlen október” A “Sztandar Mlodyeh” (Az Ifjúság Zászlaja) c. lengyel if­júsági napilap körkérdést inté­zett fiatal olvasóihoz, hogyan vélekednek a mai helyzetről,mi a sorsdöntő élményük, hogyan látják a jövőt? Egy 23 éves var­sói kereskedelmi alkalmazott ezt felelte: “Legnagyobb élmé­nyem 1956 októberre Lengyel­­országban és Magyarországon. A magyar nép októberi cseleke­detét sem én sem egész nemze­dékem, sem az egész lengyel nép soha nem fogja elfelejteni. A felejthetetlen október életem el­határozó élménye marad.” HIVATALOS ÜZENET AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ELNÖKÉTŐL Eisenhower elnökünk a ma­gyar nemzet szabadság-ünnepe, március 15. alkalmából az aláb­bi üzenetet küldte a magyarság­hoz : “Március 15-ike nagyfontos­­ságu évforduló, melynek külön­leges jelentősége van a magyar nép szempontjából. Mint hagyo­mányos nemzeti ünnep, a ma­gyarság 1848-49-es hősi küzdel­mére emlékeztet, amit az idegen elnyomás ellen folytatott. U- gyancsak jelképes mérföldköve é nap azoknak a céltudatos tö­rekvéseknek, amelyeket a ma­gyarság ezer éven át legelemibb létérdekei és nemzeti önállósá­ga érdekében kifejtett. Illő tehát most, amidőn az egész világ újból szemtanúja le­hetett, milyen rettenthetetlen bátorsággal hajlandó a magyar nép feláldozni önmagát szabad-A szabadságharc hatása Észak- Magyarországon A forradalom utáni időben Szlovákáiból nyugatra menekült egyének több érdekes részletet mondottak el a magyarországi szabadságharc ottani hatásáról. Egy menekült szemtanú, ki 1956 november 22-én jutott át a vasfüggönyön, elmondta, hogy Délszlovákiában a kommunisták szempontjából megbízhatatlan számos magyar kisebbségi egyént őrizetbe vettek. Ezeket az őrizetbevételeket azonban ti­tokban tartották. Egy éppen Pozsonyban tartózkodó látogató szerint az őrizetbe vett szlová­kiai magyarok nyíltan hirdet­ték, vagy nem titkolták a felke­lők iránti szolidáris érzelmeiket. Egy másik menekült, aki no­vember elején jött ki, elmondot­ta, hogy a Kassán lezajlott tün­tetéseket a város magyarsága kezdeményezte. Nyitra vidékéről érkezett ki egy közéosztályhoz tartozó sze­mély ugyancsak november fo­lyamán. Az Ő elmondása szerint a Nyitra-környéki magyarokat nagy örömmel töltötte el a ma­gyarországi események hire. Szinte kivétel nélkül együttérez­­tek a felkelőkkel, állandóan a felkelők kezén lévő rádióállomá­sokat hallgatták. Magatartásuk­kal elárulták, hogy érzelmileg hová húznak. Ugyancsak menekültek jelen­tették, hogy a csallóközi Bős mellett december elsején lövöl­dözésre került sor a Duna ma­gyarországi partján rejtőző sza­badságharcosok és a csehszlo­vák vámőrség egy motorcsóna­kénak legénysége között. Hungarian Hours RADIO Magyar órák ság-ideáljai érdekében, — illő hogy ismét leszögezzük állás­pontunkat ebben a kérdésben. Helyénvaló, hogy nyilvánosan együttérzésüknek adjunk kife­jezést a földkerekség minden ré­szében megemlékező — szere­­tetteikért aggódó — magyarok­kal; mert hiszen az övékéhez hasonló érzelmek és gondolatok hatják át szivünket és elménket. Az emberi szabadságért foly­tatott törekvés mindenkor életet adó kovásza, lüktető ereje volt a civilizált világ fejlődésének a történelem egész folyamán. A mai idők szorosan egymásra­­utalt társadalmi összetétele kö­vetkeztében az emberi jogokért, szabadságért folyó közdelem — bárhol menjen is végbe — szük­ségszerűen az emberiség összes­ségének közös gondjává, érdeké­vé válik . . . Maképpen úgy mint Kossuth Lajos korában, egész Amerika népe mélységesen együttérez a magyar nép jogos követeléseivel, amelyek teljes szabadságuk és. nemzeti önálló­ságúk visszaállítását célozzák. Az a rengeteg szivettépő szen­vedés, amely a magyar népnek osztályrészül jutott és jut, csak azért, mert emberhez méltóan akar élni: olyan szorosan a ma­gyarság mellett sorakoztatta fel a szabad világ közvéleményét, hogy ez széttörhetetlen lelki rokonságot biztosit a jövőben. A magyar nép szive vérével irta meg legújabb üzenetét — halált megvető bátorsággal, félreért­hetetlenül — a történelem szá­mára; ennek a hősök vérével irt üzenetnek valamennyiünkre ér­vényes tanulsága pedig a követ­kező : Nem lehet sem erőszakkal, sem fegyveres túlerővel rávarr­ni egy szabad lelkületű nemzet­re holmi betolakodott és nem szívesen látott életformát. És ha mégis történik ilyen irányú, ok­talan kísérlet: annak egyetlen eredménye a nemkívánatos fel­fogások legteljesebb elutasítása és ugyanakkor olthatatlan gyű­lölete mindannak és mindazok­nak, akik ilyen könyörtelen zsarnokságot zúdítanak szom­szédaikra. A legújabb magyar szabad­ságharc által ismételten beiga­zolódott, eme régi igazságokat elismerve, meg győződésünk, hogy úgy Magyarországon, mint a többi elnyomott ország­ban nemsokára győzni fog egy jobb kor és az igazság szelleme. Ebben reménykedni, ezért munkálkodni: valamennyiünk feladata.” (Eisenhower elnök márciusi szózatát eredeti angol szöveg­ben bárkinek készséggel meg­küldi az Amerikai Magyar Szö­vetség, Room 527, Mills Bldg., 17th & Penna. Ave., N.W. Wa­shington 6, D.C.) MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (1300 Ke.) Kovács M. Balázs igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. Üstökös közeleg... Óránként 144,000 mérföldes sebességgel közeleg Földünk felé az Arend-Roland nevű üstökös, amely annakidején belga felfe­dezőinek tiszteletére kapta ne­vét. Csillagászok figyelik a cso­dálatos jelenséget a világűrben; évtizedek óta ez az első üstökös, amelyik igazán közel jár majd a Földhöz, de nem fog belénküt­­közni. Április közepetáján ér közelünkbe a most még kb. 35 millió mérföldre levő üstökös, amely szabad szemmel is látható lesz esténként az égbolton ...

Next

/
Thumbnails
Contents