Függetlenség, 1957 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1957-01-10 / 2. szám
In Its 43rd Year of Publication, This Weekly Is the Oldest ..Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. \ . I American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság YEAR 44. ÉVFOLYAM — NO. 2. SZÁM. ' «-üi*20 TRENTON, N. J., 1957. JANUÁR 10. Ten Cents per Copy—$2.00 per Year Megalakult a Magyar Szabadságharcosok Kossuth Szövetsége SZÁMVETÉS Irta; DR. NAGY JÁNOS A postaforgalom megindult Amerikából Magyarországra. Vám-mentesen lehet ruhát és élelmet küldeni Magyarország fázó és éhező népének. Ezzel reánk, amerikai magyarokra uj kötelesség hárult. JMinél hamarabb minél több ruhaneműt és élelmet kell átküldenünk Magyarországra: Ez a legsürgősebb feladata az egyházaknak, az egyleteknek és a magánosoknak egyaránt. Az Amerikai Magyar Szövetség idáig legalább 50 tonna ruhát küldött át Ausztriába a menekülteknek. Egy másik nagy tétel ruhaneműt a magyarság csucsszervezete a Kilmer-táborba érkezett menekülteknek itt, Amerikában osztott ki. Ezzel kapcsolatosan felvetődik a problémahát a menekülteket most sorsukra hagyjuk! Menekült honfitársaink bizonyára szintén osztják véleményünket, hogy most elsősorban a hősiesen szenvedő magyar népet kell segélyeznünk. A magyar szabadságharc kezdete óta most nyílik először tág lehetőség arra, hogy Magyarországra is küldhessünk csomagot. Tehát élnünk kell ezzel a lehetőséggel. Akik szerencsésen kimenekültek, tehát a vasfüggönyön átjutottak, lassan rendbejönnek. Lesz meleg lakásuk, ruhájuk, élelmük, akár Svédországba, akár Franciaországba, vagy éppen Amerikába kerülnek. Dolgoznak és pénzt keresnek. Akik nem tudnak dolgozni, azokat a különféle szeretetintézmények karolják fel. Egyetlen menekültnek sem kell fáznia, vagy éheznie. A szabad világ szere-Jelentkezni kell a nem-polgároknak Az Egyesült Államok területén levő külföldieknek, vagyis mindazoknak, akik nem polgárok ebben az országban, 1957 január 2 és 81 között jelentkezniük kell, az 1950-ben hozott Belső Biztonsági Törvény értelmében. A postahivatalokban, vagy bevándorlási hivataloknál beszerezhető az erre a célra szolgáló Form 1-53 számú űrlap, amelyen a külföldinek be kell jelentenie lakcímét és a kitöltött űrlapot, aláírva, személyesen kell a postahivatalban átadni. (Az űrlapon más kérdések is vannak, amire meg kell pontosan felelni.) Hontalanok és menekültek arra a kérdésre, hogy mely állam polgárai, korábbi állampolgárságuk megj elölésével felelnek, hozzátéve azt, hogy most hontalanok. Aki magyar állampolgár volt, de most hontalan, ezt írja be: “Formerly Hungarian, now stateless” — vagy — “Formerly Hungarian, now Refugee.” Ideiglenes látogatóban ittartózkodókra a jelentkezési kötelezettség nem vonatkozik. 14 éven aluli gyermekek kártyáit a szülő, vagy gyám tölti ki. A jelentkezés elmulasztása, hacsak alapos indok nincs rá, sulyös büntetéssel és deportálással is járhat. tete, irgalma feléjük fordult. Minden ország becsületbeli kötelességének tartja a menekültek elhelyezését. De nem törődik egyetlen ország Sem az otthoni éhező és fázó milliókkal. Egyedül a Vörös Kereszt juttat intézményesen segélyt Magyarországra, de ez is valószínűleg a budapesti kommunista kormány csatornáin jut tovább s igy nem is kerülhet azok kezébe, akik harcoltak és véreztek s ma dideregnek és Isten tudja hogy szereznek egy falatot önmaguknak és gyermekeiknek. Amerikában sokfelé gyűjtöttek, köztük a magyar szervezetek is azzal, hogy a segélyösszeget a szenvedő magyar népnek juttatják. Noshát most itt van a mód reá. A pénzösszeget ruhaneműre és élelmiszerre kell felváltani és a lehető leggyorsabban útnak indítani Magyarország felé, lehetőleg magányos címekre. A'z Amerikai Magyar Szövetség rendelkezésére álló ruhane-müt is folyamatosan Magyarországra kell irányítani. Ez a legkevesebb, amit tehetünk. 1 S ebben a gondolatban bizonyára egyek velünk újonnan érkezett testvéreink is. A mcszkovita Kádár gondolt egy merészet és a nyugati országoktól kér kölcsönt a magyar nép talpraállitására. A szabad világ országai s elsősorban az Egyesült Államok szívesen adnának hosszúlejáratú kölcsönöket a magyar népnek. De nem Kádárnak. Kádár minden nyugatról kapott kölcsönnel csak megszilárdíthatja a maga rendszerét, amely ma újra a politikai rendőrségen nyugszik. Kádár életét az ÁVO géppisztolyain kívül a szovjet tankok óvják. A magyar nép sokmillió értékű ajándékot is kapna a nyugattól, de Kádár kölcsöntörekvései aligha járnak sikerrel. Az Egyesült Nemzetek szervezetének lomha mozdulatait örökkévalóság kivárni. Ez a világszervezet, éppen úgy, mint elődje, a Népszövetség, önmagában hordja halálos betegsége csiráit. Ki fog múlni s elpusztul, mégpedig “a magyar betegségben.” A magyar üggyel kapcsolatosan derült ki életképtelensége-, tehetetlensége. Még huzni fogja valameddig, de már többé nem az, ami volt. Élőhalott. 1956 december 30-án megalakult New York-ban a Magyar Szabadságharcosok K o s s u th Szövetsége. A Szövetség célja az, hogy a külföldön tartózkodó magyar s z a badságharcosokat egy táborba gyűjtse, segítségükkel a magyar kérdést világszerte állandóan napirenden tartsa, az otthon seznvedő magyarság fölszabadításáért mindent elkövessen és az otthon, valamint az emigrációban támogatásra szorulókat a lehetőségek keretein belül segítse. Az alakuló gyűlésen jelenlevők ideiglenes vezetésére bízták a szervezés munkáját; Király Bélát távolléótében elnökké, Pados Bélát ügyvezető elnökké, Varga Endrét titkárrá választották. Az idéiglenes vezetőség ezúton felkéri a New Yorkban és környékén letelepedett magyar szabadságharcosokat arra, hogy a Szövetség első közgyűlésére, 1957 január 12-én, szombaton délután 4 órára feltétle-1 nül jöjjenek el az Amerikai Magyar Szövetség székházába. Cim: 1532 York Avenue, a 81-ik és 82-ik utcák között. — Egyidejűleg felkéri az ideiglenes vezetőség az Egyesült Államokban és a többi országokban eset-Fontos értesítés a Magyar Otthon részvényeseinek Ezúton is értesítjük a Magyar Otthon részvénytulajdonosait, hogy az 1956 december 29- én megtartott igazgatósági gyűlés határozata értelmében 1957 január 19-én rendkívüli részvénytársasági gyűlés lesz öszszehiva, amely 7 gyűlésre meghívó és egy szavazólap posta utján lesz minden részvényesnek a könyvben .lévő címére kiküldve. Fontos, hogy ezen szavazólapot minden részvényes aláírva küldje vissza Mr. William Reich ügyvéd címére a legrövidebb időn belől) vagy azt a január 19-én a Magyar Otthonban megtartandó gyűlésre beadja, mert a törvény értelmében csak azután lehet a részvénytársaságot feloszlatni és- a vagyon értékét a részvényesek közt szétosztani, ha ezt erre a törvény által előirt szavazattöbbség elrendeli. Ha valamelyik részvényesnek más vagy több szavazólapra volna szüksége azt felveheti a Mr. Kriesick Ferenc ügyvédi irodájában, 907 So. Broad St., Trenton, N. J. A Magyar Otthon Igazgatósága nevében, leg már működő hasonló szervezetek vezetőit, hogy megalakulásuk és működésűk részleteit levélben mielőbb közöljék az ügyvezető elnökkel; ahol pedig nem szervezkedtek még meg a magyar szabadságharcosok, ott haladéktalanul alakítsák meg hasonló szervezeteiket. Az ügyvezető elnök cime: Pados Béla, 562 West 191St„ Apt. 44, New York 40, New York. Telefonszáma: WAdsworth 7-8215. A fent vázolt célkitűzések megvalósítása érdekében a Magyar Szabadságharcosok Kossuth Szövetsége minden magyar és más szervezettel készséggel együttműködik. Félreértések elkerülése végett azonban világosan leszögezi azt, hogy önállóan kíván működni, éppen ezért semminémü egyesülettel, vagy szervezettel nem egyegsül. A magyar szabadság érdekében megértéssel és szives barátsággal együttdolgozik a Szövetség mindazokkal, akik készek és hajlandók arra, hogy egymás elveit ,és meggyőződését kölcsönösen tiszteletben tartsák. Arra kéri tehát a Szövetség a magyar szervezeteket, hogy félretéve minden nézeteltérést, legyenek egységesek, mint amilyen egységessé kovácsolódott a magyar nép a szaLadságharc idején és amilyen egységesen áll ma is helyt. Ha valaha igaz volt a közmondás, most valóban igaz: “Egységben az erő.” Ezekben a rendkívüli időkben minden magyar szervezet Írja fel zászlajára a magyar szabadságharc jelszavát és küzdjön egységesen ennek a három gondolatnak a diadaláért: Szabadság, Függetlenség, Testvériség. Reméljük, hogy munkánkban, amely bizonyára a megindulásakor számos nehézségbe ütközik majd, örömest segítenek és támogatnak bennünket. — A világ minden népének olyan boldog ujesztendőt kívánunk, amilyent a mi árva nemzetünknek szeretnénk kivívni. — A Magyar Szabadságharcosok Kossuth Szövetség nevében, PADOS BÉLA ügyvezető elnök A SEGÉLY BIZOTTSÁG GYŰLÉST TART PÉNTEKEN A Trentoni Magyar Segély Bizottság tisztviselőit és tagjait ez utón értesítjük, hogy pénteken, január 11-én este 8 órakor a Független Egyház gyüléstermében gyűlést tartunk. A fontos tárgyakra való tekintettel kérjük úgy a tisztviselőknek, mint a tagoknak a megjelenését. BÉKY ZOLTÁN a Bizottság elnöke Uj külpolitkát sürget 11 demokrata képviselő Congressman Henry S. Reuss, Wisconsin állambeli képviselő nevét minden magyarnak illik jól megjegyezni. Az alig 44 éves milwaukeei volt ügyész, a Marshall Plan egyik tanácsosa és a Foreign Policy Assoiiation elnöke mindannyiunk háláját kiérdemli, amiért egy három pontból álló tervezetet nyújtott át Eisenhower elnöknek a keleteurópai kérdés rendezésére. Úgy politikai körökben, valamint az ország közvéleményében rendkívül érdeklődést érdemelt ki a terv, melyet már eddig tiz más képviselő irt alá, történetesen valamennyien demokraták. Néhai Roosevelt elnök fia, James Roosevelt californiai képviselő vezeti be a névsort, melyben még egy californiai honatya, R. S. Sisk is szerepel. A magyaralkta New Jerseyben államból hárman írták alá a memorandumot: Hugh Addonizio, Peter W. Rodino és Frank Thompson. Képviselve van még Ohlio állam Thomas J. Ashley révén, Illinois Charles A. Boyle személyében. Michigan John J. Dingle aláírásával és Massachusettből Torbert H. MacDonald. • A tizenegy demokrata képviselő az alábbi három pont megvalósítása révén óhajtja elérni a keleteurópai országok népének az orosz gyűrűből leendő kiszabadítását: 1) az orosz határ és a Rajna folyam között ne legyen számottevő katonai haderő, viszont 2.) nemzetközileg garantálják a nagyhatalmak a keleteurópai > népek hagyományos önálló államéletét kinekkinek a maga alkotmányának megfelelően. Ugyancsak 3.) tegyék lehetővé nagyarányú anyagi támogatással a rabnemzetek talpraállását és szorosbab gazdasági együttműködését. Az Amerikai Magyar Szövetség — hivatásának megfelelően — ezentúl még következetesebben szorgalmazza a keleteurópai nemzetek és elsősorban szabadságharcában teljesen magára hagyott magyar nép felkarolását. A magyarnyelvű sajtó közreműködésével a közeli hónapok során rendszeresen értesíteni fogja az AMSz központja mindazokat a megmozdulásokat, amelyek pártpolitikai szempontokon felülemelkedve, az óhaza újból elnyomott népének életlehetőségekhez juttatását lesznek hivatva kivinni. VÁSÁROLJON azokban az üzletekben, amelyek lapunkban hirdetőinknek es nekünk is hirdetnek. Ez önmagának, javunkra lesz! Az esztendő utolsó napja egyben a számvetés napja is. üdvös dolog megállani egy percre és visszalpozni az elmúlt év naplójában, kiemelve és kiértékelve az események halmazából azt, ami politikai, gazdasági és világnézeti szempontból legjellemzőbb és legalkalmasabb a múlt hibáinak felismerésére és a jövő utjának kijelölésére. DR. NAGY JÁNOS Az 1956-ös esztendő kötetszámra bővelkedik eseményekben, bukásokban és sikerekben, megoldott és megoldatlan feladatokban, mégis, az az érzésünk, hogy az elmúlt évtized sokszor bizonytalannak látszó iránykeresése éppen ennek a távozó esztendőnek utolsó hónapjaiban jutott túl azon az elvi holtponton, mely már-már a nyugati világ egyensúlyának megbillenésével fenyegetett. Kissé talán különösen hangzik a lehangoló események katolikus zűrzavarában kikristályosodási f o lyamatról beszélni, de tételeink elemzése után feltétlenül a megoldás reményében léphetjük át az uj esztendő küszöbét. A Szuezben és Magyarországon lejátszódott események és, az a mód, ahogyan azokat kezelték, világossá tették, hogy a nyugati hatalmak, élén az Egyesült Államokkal, az Oroszországnak Yaltában biztosított, “életteret,” mely az összes’” csatlós” államokat magában foglalja, még ma is változatlannak ismerik el, de ugyanakkor elvárják, hogy ugyanezek a rabszolgaságban tartott népek, anélkül, hogy az erősebb ellen1 “reménytelen” forradalmat kezdenének, döntsék meg belülről! azt a rendszert, melyet ók segítettek hatalomra és amelytől; most ők rettegnek a legjobban., Körül-belíil ez az, amit a nyilatkozatokból és történésekből kiolvashatunk. Azonban más is történt. A fentiek szerint leszögezett elvi álláspont mellett — hála a magyar nép hősies kitartásának — a kérdés eljutott a “meg kell oldani” állapotba. Mindkét fél tudja ezt, csak egyik sem akar egyelőre sem területi, sem elvi álláspontjából (Folyt, a 2-ik oldalon) A TISZTVISELŐSÉG A A Hungarian Hours — RADIO — Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (1300 Ke.) Kovács M. Balázs igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. LEDŐLT A BÁLVÁNY* rt > Ledőlt a bálvány . . . ott tapossák! Valóság ez, nem képzelet, ó szent napok szent percei, most gyújtsátok lángra szivemet! A zsarnokot, ki guzsbakötte az életet, mi emberi, farkával, dróttal, kalapáccsal, ime a nép veri. Eljött a nap, jönnie kellett, ó, nagyvilág, most láss csodát; maroknyi nép gaz Gullivernek kiáltoz: “Vége! nincs tovább!” Vértől csepegj gólem-ujját kis hangyanép most tördeli; Be kár, be kár e szörnyszülöttnek, hogy mindez nem fájhat neki. Jelkép e perc, ó, nagyvilág most! Porban a. bálvány s tanai. Lajtától öltig nem találnád, hogy higyje őt még valaki. Ne félj, világ, nem tetszhalott ö És nem hullát gyaláz e nép: Ki rabolni jött a világra hullának se jó semmiképp. Ledőlt a bálvány . . . ott tapossák ... Valóság ez, nem képzelet, ó szent napok szent percei, most gyújtsátok lángra szivemet. Lángolj szivem s ha kell égj porrá! Nincs ennél szebb, jobb alkalom, világ számláján vérrel is felírni mit kérhetek és mivel tartozom? — a hohmphoz, halva vagy élve, lesz-e még jogom?! Budapest, 1956 X. 24. IVÁN! ZOLTÁN * (Sztálin budapesti szobrának ledöntése, eltakarítása napján irta ezt a megrázó erejű nagyszerű költeményt a szabadságharcos költő, aki a közelmúltban érkezett meg Amerikába. — Szerk.)
