Függetlenség, 1957 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1957-01-10 / 2. szám

In Its 43rd Year of Publication, This Weekly Is the Oldest ..Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. \ . I American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság YEAR 44. ÉVFOLYAM — NO. 2. SZÁM. ' «-üi*20 TRENTON, N. J., 1957. JANUÁR 10. Ten Cents per Copy—$2.00 per Year Megalakult a Magyar Szabadsághar­cosok Kossuth Szövetsége SZÁMVETÉS Irta; DR. NAGY JÁNOS A postaforgalom megindult Amerikából Magyarországra. Vám-mentesen lehet ruhát és élelmet küldeni Magyarország fázó és éhező népének. Ezzel reánk, amerikai ma­gyarokra uj kötelesség hárult. JMinél hamarabb minél több ru­haneműt és élelmet kell átkülde­­nünk Magyarországra: Ez a leg­sürgősebb feladata az egyhá­zaknak, az egyleteknek és a ma­gánosoknak egyaránt. Az Ame­rikai Magyar Szövetség idáig legalább 50 tonna ruhát küldött át Ausztriába a menekülteknek. Egy másik nagy tétel ruhane­műt a magyarság csucsszerveze­­te a Kilmer-táborba érkezett menekülteknek itt, Amerikában osztott ki. Ezzel kapcsolatosan felvető­dik a problémahát a menekül­teket most sorsukra hagyjuk! Menekült honfitársaink bizo­nyára szintén osztják vélemé­nyünket, hogy most elsősorban a hősiesen szenvedő magyar né­pet kell segélyeznünk. A ma­gyar szabadságharc kezdete óta most nyílik először tág lehetőség arra, hogy Magyarországra is küldhessünk csomagot. Tehát él­nünk kell ezzel a lehetőséggel. Akik szerencsésen kimenekül­tek, tehát a vasfüggönyön átju­tottak, lassan rendbejönnek. Lesz meleg lakásuk, ruhájuk, élelmük, akár Svédországba, akár Franciaországba, vagy ép­pen Amerikába kerülnek. Dol­goznak és pénzt keresnek. Akik nem tudnak dolgozni, azokat a különféle szeretetintézmények karolják fel. Egyetlen mene­kültnek sem kell fáznia, vagy éheznie. A szabad világ szere-Jelentkezni kell a nem-polgároknak Az Egyesült Államok terü­letén levő külföldieknek, va­gyis mindazoknak, akik nem polgárok ebben az országban, 1957 január 2 és 81 között je­lentkezniük kell, az 1950-ben hozott Belső Biztonsági Tör­vény értelmében. A postahi­vatalokban, vagy bevándorlá­si hivataloknál beszerezhető az erre a célra szolgáló Form 1-53 számú űrlap, amelyen a külföldinek be kell jelentenie lakcímét és a kitöltött űrla­pot, aláírva, személyesen kell a postahivatalban átadni. (Az űrlapon más kérdések is vannak, amire meg kell pon­tosan felelni.) Hontalanok és menekültek arra a kérdésre, hogy mely ál­lam polgárai, korábbi állam­­polgárságuk megj elölésével felelnek, hozzátéve azt, hogy most hontalanok. Aki magyar állampolgár volt, de most hontalan, ezt írja be: “For­merly Hungarian, now state­less” — vagy — “Formerly Hungarian, now Refugee.” Ideiglenes látogatóban it­­tartózkodókra a jelentkezési kötelezettség nem vonatkozik. 14 éven aluli gyermekek kár­tyáit a szülő, vagy gyám tölti ki. A jelentkezés elmulasztása, hacsak alapos indok nincs rá, sulyös büntetéssel és depor­tálással is járhat. tete, irgalma feléjük fordult. Minden ország becsületbeli kö­telességének tartja a menekül­tek elhelyezését. De nem törődik egyetlen or­szág Sem az otthoni éhező és fázó milliókkal. Egyedül a Vö­rös Kereszt juttat intézménye­sen segélyt Magyarországra, de ez is valószínűleg a budapesti kommunista kormány csatorná­in jut tovább s igy nem is ke­rülhet azok kezébe, akik harcol­tak és véreztek s ma dideregnek és Isten tudja hogy szereznek egy falatot önmaguknak és gyermekeiknek. Amerikában sokfelé gyűjtöt­tek, köztük a magyar szerveze­tek is azzal, hogy a segélyössze­get a szenvedő magyar népnek juttatják. Noshát most itt van a mód reá. A pénzösszeget ru­haneműre és élelmiszerre kell felváltani és a lehető leggyor­sabban útnak indítani Magyar­­ország felé, lehetőleg magányos címekre. A'z Amerikai Magyar Szövet­ség rendelkezésére álló ruhane-­­müt is folyamatosan Magyaror­szágra kell irányítani. Ez a leg­kevesebb, amit tehetünk. 1 S ebben a gondolatban bizo­nyára egyek velünk újonnan ér­kezett testvéreink is. A mcszkovita Kádár gondolt egy merészet és a nyu­gati országoktól kér kölcsönt a magyar nép talpraállitására. A szabad világ országai s elsősor­ban az Egyesült Államok szíve­sen adnának hosszúlejáratú köl­csönöket a magyar népnek. De nem Kádárnak. Kádár minden nyugatról kapott kölcsönnel csak megszilárdíthatja a maga rendszerét, amely ma újra a po­litikai rendőrségen nyugszik. Kádár életét az ÁVO géppiszto­lyain kívül a szovjet tankok óv­ják. A magyar nép sokmillió ér­tékű ajándékot is kapna a nyu­gattól, de Kádár kölcsöntörek­­vései aligha járnak sikerrel. Az Egyesült Nemzetek szervezetének lomha mozdula­tait örökkévalóság kivárni. Ez a világszervezet, éppen úgy, mint elődje, a Népszövetség, ön­magában hordja halálos beteg­sége csiráit. Ki fog múlni s el­pusztul, mégpedig “a magyar betegségben.” A magyar üggyel kapcsolatosan derült ki életkép­telensége-, tehetetlensége. Még huzni fogja valameddig, de már többé nem az, ami volt. Élő­halott. 1956 december 30-án megala­kult New York-ban a Magyar Szabadságharcosok K o s s u th Szövetsége. A Szövetség célja az, hogy a külföldön tartózkodó magyar s z a badságharcosokat egy táborba gyűjtse, segítsé­gükkel a magyar kérdést világ­szerte állandóan napirenden tartsa, az otthon seznvedő ma­gyarság fölszabadításáért min­dent elkövessen és az otthon, va­lamint az emigrációban támoga­tásra szorulókat a lehetőségek keretein belül segítse. Az alakuló gyűlésen jelenle­vők ideiglenes vezetésére bízták a szervezés munkáját; Király Bélát távolléótében elnökké, Pa­dos Bélát ügyvezető elnökké, Varga Endrét titkárrá válasz­tották. Az idéiglenes vezetőség ezúton felkéri a New Yorkban és környékén letelepedett ma­gyar szabadságharcosokat arra, hogy a Szövetség első közgyűlé­sére, 1957 január 12-én, szom­baton délután 4 órára feltétle-1 nül jöjjenek el az Amerikai Ma­gyar Szövetség székházába. Cim: 1532 York Avenue, a 81-ik és 82-ik utcák között. — Egy­idejűleg felkéri az ideiglenes vezetőség az Egyesült Államok­ban és a többi országokban eset-Fontos értesítés a Magyar Otthon részvényeseinek Ezúton is értesítjük a Ma­gyar Otthon részvénytulajdono­sait, hogy az 1956 december 29- én megtartott igazgatósági gyű­lés határozata értelmében 1957 január 19-én rendkívüli rész­vénytársasági gyűlés lesz ösz­­szehiva, amely 7 gyűlésre meg­hívó és egy szavazólap posta utján lesz minden részvényes­nek a könyvben .lévő címére kiküldve. Fontos, hogy ezen sza­vazólapot minden részvényes aláírva küldje vissza Mr. Wil­liam Reich ügyvéd címére a leg­rövidebb időn belől) vagy azt a január 19-én a Magyar Otthon­ban megtartandó gyűlésre be­adja, mert a törvény értelmében csak azután lehet a részvénytár­saságot feloszlatni és- a vagyon értékét a részvényesek közt szétosztani, ha ezt erre a tör­vény által előirt szavazattöbbség elrendeli. Ha valamelyik részvényesnek más vagy több szavazólapra vol­na szüksége azt felveheti a Mr. Kriesick Ferenc ügyvédi irodá­jában, 907 So. Broad St., Tren­ton, N. J. A Magyar Otthon Igazgató­sága nevében, leg már működő hasonló szerve­zetek vezetőit, hogy megalaku­lásuk és működésűk részleteit levélben mielőbb közöljék az ügyvezető elnökkel; ahol pedig nem szervezkedtek még meg a magyar szabadságharcosok, ott haladéktalanul alakítsák meg hasonló szervezeteiket. Az ügy­vezető elnök cime: Pados Béla, 562 West 191St„ Apt. 44, New York 40, New York. Telefon­száma: WAdsworth 7-8215. A fent vázolt célkitűzések megvalósítása érdekében a Ma­gyar Szabadságharcosok Kos­suth Szövetsége minden magyar és más szervezettel készséggel együttműködik. Félreértések el­kerülése végett azonban világo­san leszögezi azt, hogy önállóan kíván működni, éppen ezért semminémü egyesülettel, vagy szervezettel nem egyegsül. A magyar szabadság érdekében megértéssel és szives barátság­gal együttdolgozik a Szövetség mindazokkal, akik készek és hajlandók arra, hogy egymás el­veit ,és meggyőződését kölcsönö­sen tiszteletben tartsák. Arra kéri tehát a Szövetség a magyar szervezeteket, hogy félretéve minden nézeteltérést, legyenek egységesek, mint amilyen egysé­gessé kovácsolódott a magyar nép a szaLadságharc idején és amilyen egységesen áll ma is helyt. Ha valaha igaz volt a köz­mondás, most valóban igaz: “Egységben az erő.” Ezekben a rendkívüli időkben minden ma­gyar szervezet Írja fel zászlajá­ra a magyar szabadságharc jel­szavát és küzdjön egységesen ennek a három gondolatnak a diadaláért: Szabadság, Függet­lenség, Testvériség. Reméljük, hogy munkánkban, amely bizonyára a megindulása­kor számos nehézségbe ütközik majd, örömest segítenek és tá­mogatnak bennünket. — A vi­lág minden népének olyan bol­dog ujesztendőt kívánunk, ami­lyent a mi árva nemzetünknek szeretnénk kivívni. — A Ma­gyar Szabadságharcosok Kos­suth Szövetség nevében, PADOS BÉLA ügyvezető elnök A SEGÉLY BIZOTTSÁG GYŰLÉST TART PÉNTEKEN A Trentoni Magyar Segély Bizottság tisztviselőit és tagjait ez utón értesítjük, hogy pénte­ken, január 11-én este 8 órakor a Független Egyház gyüléster­­mében gyűlést tartunk. A fon­tos tárgyakra való tekintettel kérjük úgy a tisztviselőknek, mint a tagoknak a megjelenését. BÉKY ZOLTÁN a Bizottság elnöke Uj külpolitkát sür­get 11 demokrata képviselő Congressman Henry S. Reuss, Wisconsin állambeli képviselő nevét minden magyarnak illik jól megjegyezni. Az alig 44 éves milwaukeei volt ügyész, a Mar­shall Plan egyik tanácsosa és a Foreign Policy Assoiiation elnö­ke mindannyiunk háláját kiér­demli, amiért egy három pont­ból álló tervezetet nyújtott át Eisenhower elnöknek a kelet­európai kérdés rendezésére. Úgy politikai körökben, vala­mint az ország közvéleményében rendkívül érdeklődést érdemelt ki a terv, melyet már eddig tiz más képviselő irt alá, történe­tesen valamennyien demokra­ták. Néhai Roosevelt elnök fia, James Roosevelt californiai kép­viselő vezeti be a névsort, mely­ben még egy californiai hon­atya, R. S. Sisk is szerepel. A magyaralkta New Jerseyben ál­lamból hárman írták alá a me­morandumot: Hugh Addonizio, Peter W. Rodino és Frank Thompson. Képviselve van még Ohlio állam Thomas J. Ashley révén, Illinois Charles A. Boyle személyében. Michigan John J. Dingle aláírásával és Massachu­­settből Torbert H. MacDonald. • A tizenegy demokrata képvi­selő az alábbi három pont meg­valósítása révén óhajtja elérni a keleteurópai országok népé­nek az orosz gyűrűből leendő ki­szabadítását: 1) az orosz határ és a Rajna folyam között ne le­gyen számottevő katonai had­erő, viszont 2.) nemzetközileg garantálják a nagyhatalmak a keleteurópai > népek hagyomá­nyos önálló államéletét kinek­­kinek a maga alkotmányának megfelelően. Ugyancsak 3.) te­gyék lehetővé nagyarányú anya­gi támogatással a rabnemzetek talpraállását és szorosbab gaz­dasági együttműködését. Az Amerikai Magyar Szövet­ség — hivatásának megfelelően — ezentúl még következeteseb­ben szorgalmazza a keleteurópai nemzetek és elsősorban szabad­ságharcában teljesen magára hagyott magyar nép felkarolá­sát. A magyarnyelvű sajtó köz­reműködésével a közeli hónapok során rendszeresen értesíteni fogja az AMSz központja mind­azokat a megmozdulásokat, a­­melyek pártpolitikai szempon­tokon felülemelkedve, az óhaza újból elnyomott népének életle­hetőségekhez juttatását lesznek hivatva kivinni. VÁSÁROLJON azokban az üz­letekben, amelyek lapunkban hirdetőinknek es nekünk is hirdetnek. Ez önmagának, javunkra lesz! Az esztendő utolsó napja egy­ben a számvetés napja is. üdvös dolog megállani egy percre és visszalpozni az elmúlt év napló­jában, kiemelve és kiértékelve az események halmazából azt, ami politikai, gazdasági és vi­lágnézeti szempontból legjellem­zőbb és legalkalmasabb a múlt hibáinak felismerésére és a jövő utjának kijelölésére. DR. NAGY JÁNOS Az 1956-ös esztendő kötet­számra bővelkedik események­ben, bukásokban és sikerekben, megoldott és megoldatlan fela­datokban, mégis, az az érzésünk, hogy az elmúlt évtized sokszor bizonytalannak látszó irányke­resése éppen ennek a távozó esz­tendőnek utolsó hónapjaiban ju­tott túl azon az elvi holtponton, mely már-már a nyugati világ egyensúlyának megbillenésével fenyegetett. Kissé talán különö­sen hangzik a lehangoló esemé­nyek katolikus zűrzavarában kikristályosodási f o lyamatról beszélni, de tételeink elemzése után feltétlenül a megoldás re­ményében léphetjük át az uj esztendő küszöbét. A Szuezben és Magyarorszá­gon lejátszódott események és, az a mód, ahogyan azokat ke­zelték, világossá tették, hogy a nyugati hatalmak, élén az Egye­sült Államokkal, az Oroszor­szágnak Yaltában biztosított, “életteret,” mely az összes’” csatlós” államokat magában foglalja, még ma is változatlan­nak ismerik el, de ugyanakkor elvárják, hogy ugyanezek a rab­szolgaságban tartott népek, anélkül, hogy az erősebb ellen1 “reménytelen” forradalmat kez­denének, döntsék meg belülről! azt a rendszert, melyet ók segí­tettek hatalomra és amelytől; most ők rettegnek a legjobban., Körül-belíil ez az, amit a nyilat­kozatokból és történésekből ki­olvashatunk. Azonban más is történt. A fentiek szerint leszö­gezett elvi álláspont mellett — hála a magyar nép hősies kitar­tásának — a kérdés eljutott a “meg kell oldani” állapotba. Mindkét fél tudja ezt, csak egyik sem akar egyelőre sem te­rületi, sem elvi álláspontjából (Folyt, a 2-ik oldalon) A TISZTVISELŐSÉG A A Hungarian Hours — RADIO — Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (1300 Ke.) Kovács M. Balázs igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. LEDŐLT A BÁLVÁNY* rt > Ledőlt a bálvány . . . ott tapossák! Valóság ez, nem képzelet, ó szent napok szent percei, most gyújtsátok lángra szivemet! A zsarnokot, ki guzsbakötte az életet, mi emberi, farkával, dróttal, kalapáccsal, ime a nép veri. Eljött a nap, jönnie kellett, ó, nagyvilág, most láss csodát; maroknyi nép gaz Gullivernek kiáltoz: “Vége! nincs tovább!” Vértől csepegj gólem-ujját kis hangyanép most tördeli; Be kár, be kár e szörnyszülöttnek, hogy mindez nem fájhat neki. Jelkép e perc, ó, nagyvilág most! Porban a. bálvány s tanai. Lajtától öltig nem találnád, hogy higyje őt még valaki. Ne félj, világ, nem tetszhalott ö És nem hullát gyaláz e nép: Ki rabolni jött a világra hullának se jó semmiképp. Ledőlt a bálvány . . . ott tapossák ... Valóság ez, nem képzelet, ó szent napok szent percei, most gyújtsátok lángra szivemet. Lángolj szivem s ha kell égj porrá! Nincs ennél szebb, jobb alkalom, világ számláján vérrel is felírni mit kérhetek és mivel tartozom? — a hohmphoz, halva vagy élve, lesz-e még jogom?! Budapest, 1956 X. 24. IVÁN! ZOLTÁN * (Sztálin budapesti szobrának ledöntése, eltakarítása napján irta ezt a megrázó erejű nagyszerű költeményt a sza­badságharcos költő, aki a közelmúltban érkezett meg Ameri­kába. — Szerk.)

Next

/
Thumbnails
Contents