Függetlenség, 1957 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1957-10-03 / 40. szám
In Its 44th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. YEAR 44. ÉVFOLYAM — American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság NO. 40. SZÁM. Ten Cents per Copy—82.00 per Year TRENTON, N. J., 1957. OKTÓBER 3. Wan herceg csendes diplomáciai munkájáról nem szivárog ki semmi hir. Azt sem tudni, merre jár. Lehetséges, hogy — az ENSz-től kapott meghívása értelmében — már Moszkvában van, hogy Hruscsovékkal tárgyaljon. Bizonyos, hogy az ázsiai ember szívósságával végzi el feladatát, de az eredmény távolról sem biztos. Legalább is ebben a mentben még nem. Jelen pillanatban az a helyzet, hogy a magyar forradalomból mindenkinek haszna volt, csak éppen a magyar népnek nem. Haszna volt az Egyesült Államoknak. A magyar forradalom felér az USA számára egy győztes' háború értékével — és nem került semmibe ... A Szovjetunió megingott, a világ népei meglátták a béhemót gyöngesé- ■ geit. Ennek megfelelően a vasfüggönyön kívüli kommunista pártok feltöredeztek, összezsugorodtak s ma már nem jelentenek komoly veszélyt a nyugat számára. Sorolni lehetne a nyugatnak jutott haszonrészesedést akár hasábokon keresztül. De nyertek á magyar forradalomból a vasfüggöny mögötti népek is, az egyetlen magyar nép kivételével. A Szovjetunió területén meglazult a zsarnok szorítása. Az orosz nép ma könnyebben él, mint a magyar forradalom előtt. A falvakban, legalább a belső telkeken a magángazdálkodás valamelyes csökevényét hivatalosan is visszaállították. A munkásnak is jobb dolga van. Romániában már csak gyapjúból és húsból van beszlgáltatási kötelezettség. A gabonát szabad piacon adhatják el a falusiak. A helyzet annyival is jobb, hogy pl. Háromszéken s általában a Székelyföldön húsz év óta nem volt ekkora termés* mint az idén. Csehszlovákiában az eddigi “kulákok” engedményekben részesülnek. Bulgária merészen Amerika felé kacsintgat. Albániába beengedték az első amerikai újságírót . . . Tehát mindenfelé lazult a kapocs szorítása. Csak éppen Magyarországon dühöng a terror, mégpedig a sztálini időkre emlékeztető hevességgel. A különbség csaka nnyi, hogy most rogyásig vanak nyugati filmek Magyarországon is. A budapesti rendezők nyugati darabokra vadásznak. Lehetőleg olyanokra, amelyekben nincs “semmiféle társadalmi probléma.” Hadd szórakozzék a nép és ne gondoljon újabb forradalomra. Nem is gondol. A nyugatból kiábrándult magyar népnek már eszeágában sincs, hogy újrakezdje azt, ami a múlt év novemberében végétért. Az éjszakai “csengőfrász” ma is megvan. Az embereket éjjel hurcolják el. Senki sem tudja, hová . . .? Little Rock bevonult a történelembe és mérhetetlen károkat okoz Amerikának. A vasfüggöny mögötti sajtó és rádió mindennapos témája. Még az angol lapok is gúnyosan megjegyzik: ha Amerika a világ apostolának szerepében akar tetszelegni, előbb seperje el a szemetet a saját házatájárói . . . S nem lehet védekezni a támadások ellen. Little Rock mindenféleképpen “sötét ügy.” Vásárlási láz van Amerikában. Minden vonalon jelentkezik, miközben a kormány szakadatlanul tart a dollár további tágulásától. Úgy látszik, hogy az autószakmában mégis sikerül eladni az 1957-es kocsikat, még mielőtt az 1958-asak piacra kerülnének. Az európai kocsiknak tovább is nagy keletjük van Amerikában. Szóval nincs nagyobb baj. Csak az a Little Rock ne volna. Menekült művészek tarka estje Október közepén Trenton magyarságának kiváló szórakozásban lesz része. Magyarországról elmenekült hivatásos művészek tartják itt első előadásukat “Budapesti képeslap” címmel október 12-én, szombaton este 8 órakor, Független Református Egyház nagytermében (Grand és Beatty Sts.). A műsorban kimondottan csak olyan művészek lépnek fel, akik tehetségük folytán a magyarországi színházi és müvészélet ismert és kiemelkedő tagjai voltak és a budapesti rádiónál is szerepeltek. Az est keretében felcsendülnek a legszebb és legkedveltebb magyar nóták, csárdások, valamint dalok és duettek Lehár Ferenc, Kálmán Imre és Johann Strauss felejthetetlen, oprettjeiből. Megszólalnak a “Csárdás királynő,” “Marica grófnő,” “Vig özvegy,” “Mosoly országa,” “Cigánybáró” csodálatos melódiái Jósa Margit, Nagy Lajos, Szabó Károly és Horváth László tolmácsolásában. A műsort színessé teszi Kubsky Gábor fiatal harmonikamüvész fellépése, aki a svájci zenei nemzetközi versenyen első dijat nyert és Yesudian hindu-származásu bűvész, aki hosszú éveket töltött Magyarországon és hihetetlen csalásaival bámulatba ejti a közönséget. A műsort Mészáros György állította össze és konferálja, aki Budapesten ismert rendező és konferanszié volt, majd Ausztriában, Svájcban és Németországban 7 évig tartó vendégszereplői körúton szórakoztatta magyar és németnyelvű műsoraival a közönséget. Mészáros Györgynek szintén ez az első bemutatkozása városunkban az “Ideális házaspár” cimü, földrengetően vidám műsorával, mely Németországban a rádió egyik legkedveltebb heti műsorszáma volt. A tarka est művészi értékét misem bizonyítja jobban, mint az, hogy a Trenton-i előadást magyar rádió hangszalagra vészi és közvetíti. Ezért ajánlatos jegyekről időben gondoskodni és a jegyeket elővételben megszerezni erre az előadásra, melyre már most is hatalmas az érdeklődés. A Trenton-i előadásra jegyek kaphatók a Varga Meat Market-en (426 Beatty St.) és az Import Store-ban (849 S. Broad St.). “A fegyveres beavatkozásunk nem segített volna Magyarországon” mondotta Cabot Lodge MEYNER KORMÁNYZÓ ÚJRAVÁLASZTÁSÁNAK INDOKAI PÉNZÜGYEK ÉS TÖRVÉNYHOZÁS Henry Cabot Lodge, amerikai fődelegátus a UN-ben az újságírók kérdésére kijelentette, hogy: “Ha Amerika fegyveresen beavatkozott volna a tavaly októberi magyar szabadságharcba, ez háborúra vezetett volna, ami nem lett volna segítség Magyarország számára . . .” “Amerika — mondotta Lodge— a háború kivételével minden más módot hajlandó fontolóra venni, aini segíthetne Magyarországon. Arra a kérdésre, hogy kölcsönös kiürítésekkel el lehetne-e érni, hogy az oroszok kivonuljanak Magyaországról, Lodge azt mondotta, hogy ez az Északatlanti Szövetség (NATO) megbontásával járna, erre pedig Amerika ne mhajlandó. “Nem vagyunk hajlandók Oroszországot megjutalmazni ezzel! — mondotta Lodge és megismételte azt az eddig is már sokszor hallott érvet is, hogy: a Szovjetnek csak a szomszédba kellene visszavonni csapatait, mig Amerikának a tengerentúlra . . . Egy másik kérdésre, hogy: a Szovjetet és csatlósait ki lehet-e zárni az Egyegsült Nemzetek Szövetségéből, Lodge azt felelte, hogy: nem, mert az Alapokmány (Charter) értelmében az öt alapitó nagyhatalom nem zárható ki a UN-ből. Kizárási kérdések felett, egyébként is, a biztonsági tanács javaslata alapján a közgyűlés dönt és a Szovjetnek a biztonsági tanácsban vétójoga van, tehát nyomban megvétózná az ellen irányuló javaslatot. “A Kádár-kormány kiküldötteit — mondotta Lodge — nem A szabadságharcnak Passaicon és környékén, uj hazát talált menekültjei részére a helybeli magyar egyházak támogatásával rendezett angol nyelvtanfolyamok hallgatói elhatározták, hogy az itteni Szent István templom részére az október 23-i szabadságharc vértanúinak emlékére egy harangot ajánlanak fel, amely örök időkig hirdesse a szabadságharc vértanúmnak emlékét és amelyet a rendes használaton kivül minden év október 23-án és november 4-én, a forradalom kitörésének és leverésének időpontjában megszólaltatnak. A harang költségeinek előteremtését a tanfolyamok hallgatói vállalták magukra. E célból előadásokat kívánnak rendezni, melynek minden jövedelmét a harang javára ajánlották fel. Az első előadást a szabadságharcra való megemlékezéssel egybekötve október 19-én este fél 8 órakor tartják a passaici Szt. István Egyház nagytermében. Ezen az ünnepi esén a tanfolyam hallgatóiból alakult szereplőgárda előadja Vándor Ferenc “Hazatérés” c. színdarabját. Vándor Ferenc volt a szerzője a Passaicon évekkel ezelőtt előadott “A Tiszától a Hudsoszindarabnak is és a szerző szénig” c. páratlan sikert elért mélye, valamint a kitűnő szereplő gárda biztosítékot nyújt a mostani előadás sikerét illetően is. igazoltak a UN-ben, de a közgyűlésnek azon részén, amely a magyar ügyet tárgyalta, désztvehettek.” (A kérdés kérdés maradt, hogy vájjon később kirugják-e őket innen.) Kár, hogy az újságírók nem firtatták tovább Lodge-nak feladott kérdéseikkel, hogy honnan veszi, honnan gondolja, hogy a “fegyveres beavatkozás nem segített volna Magyarországon?” Azok a magyarok, akik gyenge fegyvereikkel harcoltak a Szovjet-tankok ellen, nagyon jól tudták, hogy igenis segitett volna bármilyen erősebb, nagyobb, tömeegsebb fegyver ezek ellen az ázsiai nagyszájuak ellen, akik páncéllövő “bazookák” elől hánya t-homlok futamodtak volna hazafelé . .. Talán még arra sem lett volna szükség, hogy amerikai fegyverek, vagy katonák harcoljanak Magyarországon. .. valamelyik nyugati országból küldhettünk volna fegyvert, muníciót a szabadságharcosoknak, csupán “engedély” kellett volna rá . . . Csak szemet kellett volna Nyugat hunyjon a “titkos” fegyverszállítás előtt s ment volna annyi ejtőernyővel ledobott “bazooka” és löveg és minden, amire hős magyarjainknak szükségük volt, hogy a ruszkik szeme-szája nyitva maradt volna ... A nyugat pedig látót tvolna valami igazán nagy csodát! (Az oroszok elkészített atomágyuiban és atom-lövegeiben, amivel nyomban lőtték volna nyugatot, mi nem hiszünk és azt se hisszük, hogy fenyegető magatartásuk dacára Nyugattal háborút mertek volna akkor kezdeni!) A rendező bizottság és a tanfolyam hallgatói bíznak benne, hogy az általuk rendezett előadások jövedelme a harang teljes előállítási költségét fedezni fogja, de szeretné ehhez megnyerni Amerika más helyein lakó magyarságát is. De nem kér tőlünk semmi áldozatot: adni akarnak az amerikai magyarságnak, hogy áldozhassanak a vértanuk emlékének. Abból az elgondolásból kiindulva, hogy a szabadság harangjának kongásában benne lehessen minden amerikai magyar szive dobbanása, a rendező bizottság és a szereplőgárda Vándor Ferenc darabját be kívánja mutatni az egész Amerika általuk elérhető magyarságának csupán arra kéri tehát a magyar egyházakat és egyleteket, adjanak módot és lehetőséget, hogy felkereshessék őket és támogatásukkal, segítségükkel megtarthassák előadásukat. Kéri ezért a rendező bizottság elnökénél: Főt. Gáspár Jánosnál (223 Third St.) Passaic, N.J.) jelentsék be, hogy mikor és milyen feltételek mellett lehetséges városukban az előadás megtartása. Hisszük, hogy ez a kérelmünk az amerikai magyarságnál meghallgatást fog találni és hogy a jövő évfordulón már a szabadságharc vértanúinak harangja fogja hirdetni Amerikában a világtörténelem legszebb forradalmának dicső emlékét. A rendező bizottság nevében: GÁSPÁR JÁNOS, elnök GOV. MEYNER KORMÁNYZÓ A MAGYAROK KÖZÖTT... A dátum, október 13-ika már hónapokkal ezelőtt le volt szögezve, mint az a nap, amikor a mi népszerű kormányzónk, el fog jönni közénk egy nagy ün-MEYNER KORMÁNYZÓ népségre és politikai népgyülésre. A kérdés, ami mindezideig nem volt véglegesen elhatározva csak az volt, hogy hol rendezzük meg Meyner kormányzó tiszteletére ezt a nagy magyar találkozót. New Jersey legsűrűbben magyarok által lakott megyéje Middlesex, két nagy várossal: New Brunswick és Perth Amboy. A “Magyarok Meyner Kormányzó Újraválasztásáért Bizottság” eredetileg a központi fekvésű New Brunswickon tervezte a rally-t, az utóbbi napok fejleményei azonban változtattak ezen a terven. Mind jobban előtérbe került ugyanis a gondolat, hogy a Rally-t Perth Amboyban rendezzük s ezt a gondolatot Perth Amboy magyar politikai köreiben is nagy lelkesedéssel fogadták. Maga az a tény, hogy az elmúlt évek során Meyner kormányzó már többször járt a New Bruriswick-i magyarok között és az a körülmény, hogy a New Brunswick-i magyarság szokásos évi politikai népünnepélye október végén lesz — tehát egymásután két nagy magyar rally színhelye lenne Brunswick — a Bizottságot arra az elhatározásra juttatta, hogy az ünnepélyt, illetve a Kormányzó fogadtatására tervezett nagy politikai népgyülést Perth Amboyban rendezi meg. A szükséges előzetes lépések megtételére Com. Mihalko P. István városi tanácsost kérte fel a Bizottság, aki azonnal akcióba is lépett. Az október 13-iki népgyülés vagy a" St. Michael’s Auditóriumban, vagy valamelyik iskola dísztermében lesz Amboyban, számos kiváló, művészünk közre működésével. (Lapzártáig pontos adatokat még nem tudunk, de a jövő héten már közölni fogjuk a műsort.) Egész New Jersey magyarsága képviselve lösz az október 13- iki nagy népgyülésen, ahová New Brunswickról és más fontosabb magyarlakta városokból ingyenes autóbuszok fogják szállítani a magyarokat. A “Magyarok Meyner Kormányzó Újraválasztásáért” Bizottság New Brunswickon megnyílt központi irodája (61 French St. Tel. CHarter 9- 0510) már megkezdte tevékenységét s rendelkezésére áll min-Négy évvel ezelőtt az ellenpárt azt jövendölte, hogy Meyner kormányzónak első dolga lesz behozni a forgalmi adót, vagy az állami jövedelmi adót. Ez nem is lett volna csoda, ha tekintetbe vesszük azt a kétségbeejtő állapotot, amiben jó republikánusaink az állam háztartását hagyták, kissé túl hoszszura nyúlt “uralkodásuk” utná ... A jövendölés azonban nem bizonyult valónak: se forgalmi adó, se állami kereseti adó nincs New Jerseyben, de ebben az államban még mindig a legalacsonyabb az egy személyre (per capita) eső adó az összes államok között, dacára annak az óriási népszaporulatnak, ami az utóbbi években bekövetkezett és ami különösen a közoktatás terén állította nehéz feladat elé kormányzónkat és kormányát... Meyner kormányzó politikájához híven nemcsak hogy nem hozott be uj adókat, hanem 20 millió dollárral csökkentette az állam adósságát, jövedelmezőleg helyezte el az állami alapok pénzét és megakadályozott olyan törvényhozási intézkedéseket (republikánus törvényhozás) amelyek az államnak súlyos millióiba kerültek volna . . . Élénk figyelemmel kiséri a helyi önkormányzatok vagyonadó-alapot meghatározó politikáját, a 1009í-os vagyon-becslést, mely kemény és nehéz anyagi megterhelést jelent az ingatlantulajdonos polgárokra és farmerekre. Készen áll megtenni minden szükséges intézkedést, hogy az adófizetőket megvédje az igazságtalan és túlzott adóztatástól, valamint, hogy veteránjaink részére a jelenlegi kedvező elbánást továbbra is biztosítsa. Államunk törvényhozását reAz 1938-i “Small Tract Act” értelmében, házépítés céljaira még mindig kaphatók, vagy bérelhetők az amerikai kormánytól ötékeres parcellák. A legtöbb ilyen háztelek 11 nyugati állam valamelyikének a területén vagy Alaszkában fekszik. Házépítésre igen alkalmasak, de nem gazdálkodásra, mert nincs elegendő viz az öntözéshez. Régen elmúlt a “homesteading” korszaka, amikor a kormánytól még 160 éker földet lehetett kapni, aminek a tulajdona akkor szállt át a vevőre, den a kormányzó-választással kapcsolatos ügyben minden magyar klubnak és közületnek épenugy mint magánszemélyeknek. (Szónok-igényléseket is ebben az irodában lehet jelenteni.) Perth Amboy és környéke magyarságára vár a feladat, hogy az október 13-iki nagy Rally-t olyan sikeressé tegyék, amilyem,é csak lehet. Ismerve itteni magyar politikai klubjaink és agilis vezetőink nagyszerű készégét, nyugodtan mondhatjuk, hogy a magyarság ezen nagy találkozója sokáig emlékezetes marad s egyben: egy uj, egységes tömörülés elindulásának nevezetes határköve is lehet. . . publikánus többség uralja. Csupán kormányzónk államférfiul bölcsességét dicséri az a körülmény, hogy egy ellenzéki törvényhozással ilyen eredményeket tudott elérni. Az a gáncsoskodó és a kulisszák mögött előre kitervelt politikai csapdarend;zer (caucus system) amit az ellenzék hosszú évek során kiépített, bénitólag hat államunk törvényhozására. Ez . a rendszer eredményezte, hogy kormányzónk sok olyan terve és intézkedése, mely az állam polgárainak jólétét szolgálta volna, soha nem j ütött el addig, hogy törvény tornájában jelenjen meg. Ugyanez történt az állami kinevezéseknél is. Az államfő kinevezési jogának gyakorlása számtalanszor szenvedett csorbát a többségi pártnak ezen “ethikus”-nak éppen nem nevezhető törvényhozási politikája miatt. Ezen változtatni kell! A törvényhozásnak meg kell szabadulnia a ffejlődés és alkotás útját elzáró gáncs- és csapda-politikusoktól. Meyner kormányzó az egyetlen, akinek személye biztosíték arra, hogy a pénzügyi stabilitás mellett, törvényhozásunk megtisztítása is megvalósuljon, államunk alkotmányának megfelelő szellemben. Éhez az első és legfontosabb lépés, hogy: válasszuk meg öt újra kormányzónknak, azzal az elhatározással és ígérettel, hogy ez alkalommal nemcsak az államfői gondot rakjuk vállaira, hanem a törvényhozásba is csak olyanokat fogunk választani, akik vele együtt a népért, nem pedig egy politikai “csoport” érdekéért dolgoznak. Jelszavunk legyen: Demokrata törvényhozást államunkba, Meyner kormányzóval az'élen! ha öt éven át művelés alatt tartotta és maga is ott lakott. Ez a kor 1863-ban indult meg, mikor a “Homestead Act” életbe lépett. Az ezután következő évtizedekben 2 millió család teremtett farmgazdaságokat, 300 millió éker ingyenes területen. Az első ilyen települők a kansasi és nebraskai pusztákon vetették meg lábaikat, bár sem épitőfa, sem ivóvíz, sem fűtőanyag nem állt rendelkezésükre. Küzdeniük kellett árvíz, szárazság, hófúvás és perzselő forróság, pusztai futótüzek és sáskajárás ellen. Csak a legszivősabbak vészeltek át. Renegteg ember kiábrándulva adta fel a küzdelmet és tért vissza a Keletre. Ennek ellenére is, a területek lassanként benépesültek. 1889-ben például Oklahomában bócsájtottak földeket nyilvános árlejtés alá, amelyek azelőtt az indiánoké voltak. Körülbelül 100,000 ember tódult oda, hogy néhány óra leforgása alatt 2 millió éker földet kapkodjon szét. A kormány mai földeladásai rendszeresebbek ée. lassúbb ütemben folynak le, de még ma is kaphatók — ha nem is szántóföldek, de háztelkek. Amerika még ma is földet ajánl a nincsteleneknek. MAGYAR SZABADSÁGHŐSÖK HARANGJA... Még mindig vásárolhatók háztelkek az amerikai kormánytól MEYNER KORMÁNYZÓ A MAGYAROK SEGÍTSÉGÉRE SIETETT - SEGÍTSÜK ŐT VISSZAVÁLASZTANI KORMÁNYZÓNAK!
