Függetlenség, 1957 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1957-08-15 / 33. szám

In Its 44th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. YEAR 44. ÉVFOLYAM — NO. 33. SZÁM. George Meany és a magyar ügy Az AFL-CIO szakszervezet elnöke, Meany, mint az ameri­kai kormány delegátusa vesz részt az ENSZ őszi közgyűlésén. Magyar szempontból óriási jelentősége van ennek. Meany sokkal határozottabb, gerince­sebb álláspontot vallott és vall a magyar forradalommal kap­csolatban, mint az amerikai kormány. Erről sok nyilatkoza­ta tanúskodik. Az amerikai kormánynak az a c^lja Meany szerepeltetésével, hogy az Egyesült Nemzetek köz­gyűlésén a szabad munkások képviselője hallassa szavát és a világfórumon Ítélje el Moszk­vát, a munkásnyuzó vörös rezsi­met, amely eltiporta a magyar munkások és diákok szép forra­dalmát Budapesten. Meany szereplése elé rendkí­vül nagy várakozással tekin­tünk. Az ENSz őszi közgyűlése elsőnek a magyar üggyel foglal­kozik és Moszkvának semmi sem lesz kellemetlenebb, mint az, hogy a szabad munkástársa­dalom nevében Meany tör pálcát Moszkva véres terrorja fölött. Milovan Djilas, Tito volt kebelbarátja és he­lyettese áll ma a világérdeklő­dés központjában. Djilast azért vetette börtönbe a Titó-banda, mert a magyar forradalom ide­jén éles cikkben bírálta a bel­grádi kormány viselkedését. Hires könyvét, az Uj Osztályt (The New Class) kicsempész­ték a- börtönből és az éppen most jelent me^ - Amerikában. Djilas, a kommunista élesen el­itéli a kommunizmus minden változatát. Titónak szerfölött kellemetlen az ügy, Moszkvának még inkább. Djilast, minden törvényszéki tárgyalás nélkül tartják a börtönben. Most egy szigetre hurcolják, hogy ne le­gyen alkalma újabb Írások ki­csempészésére. Kádárék és a pólió Kádár kormánya egyideig karbatett kezekkel nézte a ma­gyarországi pólió-járvány dü­höngését és még azt sem enged­te meg, hogy amerikai hozzá­tartozók légipostán küldhesse­­nek oltóanyagot. A kommunista párttagok nyomására végre a kormány lehetőséget adott az oltóanyag küldésére. A külföldi kormányok nemeslelküségéből és magánosok áldozatkészségé­ből nagy mennyiségű Salk-vak­­cinához jutott a budapesti kor­mány, de még ebben az esetben sem tudott aljasság nélkül eljár­ni. Csak a hűséges kommunista párttagok gyermekei kaphat­nak oltást. Más budapesti értesülés sze­rint a Kádár-kormány elrendel­te, hogy a szabadságharc után összefogdosott Írók és újságírók ügyét nem nyílt, hanem titkos tárgyaláson “intézzék el.” Mint ismeretes, a magyar szabadság­­harc kovásza az írótársadalom volt. A titkos tárgyalással Ká­dárék a szabad világ íróinak tiltakozását akarják elkerülni. Idáig 500 olya» magyart vé­geztek ki, akinek része volt a szabadságharcban. Ennek a számnak többszörösét intézték el az ÁVO-sok, csak úgy, suba alatt. Az emigráció berkeiben sokminden történik, aminek nem volna szabad megtörténnie. Elképesztő, hogy az érett ma­gyar forradalomnak, milyen éretlen emigrációja van. Illetve, milyen éretlenségről tesznek ta­nulságot azok, akik vezetni akarnak. Lépten-nyomon ezt látja az ember. Még szerencse, hogy a ma­gyar forradalom magasrendü értékeit sehogy sem tudják el­rontani az emigráns politiku­sok. Pedig igazán mindent elkö­vetnek. Szerkesztői üzenetek RÉSZVÉNYES, New Bruns­wick — Szövetségi kormányunk illetékes hivatala: Security Ex­change Commission, Washing­ton, D.C. Há panaszával oda fordul, alaposan bele fognak nézni az ügybe. (Az ön nyugtá­ján, amelyet 1955-ben állítottak ki, az áll, hogy “Egyben kötelez­zük magunkat, hogy a fentebbi összeget csakis a napilap megin­­ditására használjuk fel, ellenke­ző esetben az összeget visszaté­rítjük.” Minthogy a napilap nem indult meg, az összeg felvé­tele óta pedig több mint két év telt el s azt többszöri kérésére sem adták vissza, legokosabban teszi, ha Washingtonba ir, vagy irat az ügyben vizsgálatot kérő levelet. Jó lesz azonban, ha siet ezzel, mert úgy hallottuk, hogy az alaptőke-pénzeket máris zá­rolták a bankban!) ELIZABETH PAL, Levit­­town, Pa. — Májusi levele csak most jutott el hozzánk. Ha a csomagot postán küldte Ma­gyarországra, reklamálni itt aligha lehet, mert azt nem biz­tosítással vették fel (Magyar­­országra, Romániába, stb., nem fogad el a posta biztosítással csomagot). Reméljük, hogy az­óta megérkezett a küldött cso­mag. A jó Isten áldja meg jó szivéért! NÓTASZÖVEG KÉRŐ—Saj­náljuk, de kérésének nem tu­dunk eleget tenni, mert azokat a nótaszövegeket mi nem ismer­jük. “SZABADSÁGHARCOS” — Mi magunk sem tudjuk már szá­mon tartani, hány “szabadság­­harcos szövetség” van s melyik városban melyiknek a fiókosz­tálya működik. Kezd nagyon összezavarodni a szabadsághar­cos egyesülések ügye. (Érdekes­ségképen említjük meg, hogy Amerikában a mi lapunk volt az első, amely megemlítette s meg­pendítette annakidején az ideér­kező szabadságharcosok egyesü­letbe tömörülésének fontosságát és lehetőségét. Mindjárt az első hetekben ott a Camp Kilmerben valaki kérdezett minket efelől, mi pedig a lapban válaszoltunk s megírtuk, hogy szabad ország­ba jöttek ide, semmi serm áll út­jába annak, hogy szervezkedje­nek, £kár már ott a Camp Kil­­merbén, azonnal.) Történt valami aminek hírét nyilvánosságra szeretné hozni? Ha igen, kö­zölje velünk a hirt és mi szí­vesen közreadj gk lapunkban Ten Cents per Copy—S2.00 per Year TRENTON, N. J., 1957. AUGUSZTUS 15. NEW JERSEY MAGYARSÁGA MEYNER KORMÁNYZÓ VISSZAVÁLASZTÁSÁÉRT HÚSZ ÉV AZ ACÉLIPARBAN Robert B. Meyner, New Jersey állam kormányzója visz­­szaválasztására széleskörű kam­pányolás indult meg az egész ál­lamban. A nemzetiségi csoportok között a “Magyarok Meyner Kormányzóért” mozgalom élére Haydu K. György, a közismert plainfieldi magyar gyáros ka­pott kinevezést, illetve ö vállalta a magyar kampány irányítását. Fenti képünkön Col. Jack B. Dunn, a nemzetiségi csoportok kampány-elnöke és Haydu K. György, a magyar szekció feje Meyner kormányzóval tárgyal­nak. Hosszadalmas és javarészben titokban tartött előkészületek után az Egyesült Államok is megkezdte a Jugoszláviába szo­rult magyar menekültek kisegí­tését. Egyelőre Amerika kullog a sor legvégén a beengedett ma­gyarok száma tekintetében, de illetékes körök hangoztatják, hogy a jóakarat megvan és ez mindössze a kezdet. Elsősorban is azokat engedik be, akiknek itt rokonaik vannak; de segíthe­tünk szeretteinkén úgy is, ha saját államunk szenátorával avagy kerületük congressman­­jével sürősen iratunk levelet űz érdekükben. Ausztrália és Franciaország egyenként 2-2000 magyar mene­kültet fogad be Jugoszláviából. A kis Belgium közel 1,600-nak adott máris menedéket. Nyugat- Németország 1,000 vérünket se-Col. Jack B. Dunn Meyner kormányzó bizottságának volt á feje a Camp Kilmer-ben, a me­nekült magyarok fogadtatásá­nak és elhelyezésének nagy munkájában, aki mellett Haydu K. György is önzetlenül vállalta azt a nagy áldozatkészséget igé­nyelő szerepet, amit sokezer ma­gyar menetűit testvérünknek munkába-helyezése és az uj ha­zában az uj élet megkezdésére irányuló segítség jelentett. Nem véletlen tehát, hogy amikor most az emberiség mély érzésé­nek tettekkel és komoly segít­séggel tanúbizonyságát adó, gitette szabad világba Tito vö­rös “paradicsomá”-ból. Svédor­szág és Svájc közel 600-at foga­dott keblére. Norvégia és Auszt­ria egyenkéht 300-300-nál töb­bet, Olaszország 163-at, Izrael 156-ot engedett az egyre rosz­­szabbodó jugoszlávia táborok­ból. Az Egyesült Államok egyelő­re 113 menekülttel kezdte meg magyarmentő működését Jugo­szláviából. Senki sem hajlandó elárulni Washingtonban, vég­eredményben hány vérünk ré­szére teszik majd lehetővé, hogy amerikai földön kezdhessen uj életet. Ez attól függ, milyen kö­zeli rokonok sponzorságát fo­gadják majd el; ha ugyanis az unokatestvérek is rokonoknak fognak számítani a bevándorlá­si hatóságok szemében, akkor újból több ezerrel megnőhet az amerikai magyarság létszáma. igazán humánus szellemű kor­mányzónk visszaválasztásáról van szó, a magyarság egysége­sen sorakozik fel New Jersey­ben Meyner kormányzó mögé s ebben a politikai küzdelemben a magyar mozgalom élére Haydu K. György került, a magyar mozgalom irányítását Haydu K. György közismert és nagyrabe­­csült plainfieldi magyar gyáro­sunk vállalta, akinek személye és a magyarság iránti szeretete egyúttal garancia arra is, hogy közös nagy mozgalmunk mind­annyiunk érdekében való és eredményes lesz! Masaryk emlék­­bélyeg Az amerikai posta emlékbélye­get hoz forgalomba Thomas G. Masaryk néhai csehszolvákiai köztársasági elnök arcképével. Masarykot Amerikában mint nagy demokratát s “Csehszlová­kiai atyját” tisztelik. De Cseh­szlovákia a n t i d emokratikus szélhámosság jegyében szüle­tett meg. Magyarországot szét­rombolták azon címen, hogy egyes ' körzeteinek lakossága között számos idegen nemzetisé­gű ember él és csináltak egy Csehszlovákiát, amelyben több volt a nemzetiség, mint Magyar­­országon. Masaryk és Benes a Nyugat félrevezetésével erőszakolták ki, hogy közel egy millió magyart megkérdezésük nélkül a esetiek­hez csatolt át a trianoni szörny­béke: mint a barmokat hajtot­ták át őket egyik országból a másikba. Aki ebben a barbariz­musban főbünös volt, nem em­­lékbényeget, hanem- lesújtó tör­ténelmi ítéletet érdemel! Amerika egyesült acélmunká­sai első kollektív szerződésük huszadik évfordulóját ünnepel­ték nemrégiben. 1937. máricus 2-án történt, hogy a United States Steel Corporation, hosz­­szu küzdelem után végre elis­merte a munkások szakszerve­zetét és az év március 7-én az első kollektív munkaszerződés életbe is lépett. Az ecélipar története legjob­ban tükrözi vissza azt a valósá­gos forradalmat, amelyen az amerikai közgazdaság ez idő alatt keresztülment. Az uj tech­nikai találmányok óriási mér­tékben emelték a munkásság termelőképességét, aminek ta­lán még hatalmasabb lökést adott a vállalkozók és munkások közti viszony forradalmi átala­kulása. A pennsylvaniai Homestead 1892-ben hírhedtté vált azzal, hogy az ott sztrájkoló acélmun­kások közül sokat megöltek. De még 1909-ben, sőt 1919-ben is súlyos zavargások törtek ki a piketelések miatt. Az acélgyá­rak udvarán ma már nem foly­“Mindent megmon­dott nékem” Szabóné Lévay Margit, a köl­tői-lelkész gazdag lelkületű fele­sége, a fenti címen prózában megirt könyvet adott ki azok számára, akik a csendes, komoly asszonyi Írásokat méltányolni tudják. Az igazi magyar szív érzése és a keresztényi lelkűiét van abban az ötven kis történetben és elmélkedésben, melyet Sza­bóné Lévay Margit egy kötet­ben foglalt össze. Egy hivő nő lelkének magasba szárnyalásá­ból és nemes szivének mélyéből sugárzott fohászai érezhetők ki írásaiból. Olyanok azok, mint a gyöngyszemek és amint könyv­ben a szerző előszavában Írja: “tiszta irás, tiszta házakba va­ló.” Aki olvasa, olyan lelki kin­csekkel gazdagodik, mely meg­nyugvást ad s mely az élet ér­telmének ismeretét tárja fel, kis történetkékben. Kedves, élveze­tes olvasmány, aminek ott kelle­ne lenni minden keresztény csa­lád asztalán. • Hisszük, hogy a magyar ol­vasóközönség szívesen fogadja ezt az értékes könyvet s annak vásárlásával bátorítást ad a szerzőnek további munkára. A könyv ára 2 dollár. Megvehető lapunknál, illetve könyvesbol­tunkban. Az Amerikai Magyar Szövet­ség az egyetemes magyar érde­kek érvényre juttatásán fárado­­|ik. Uj cime: 614 Mills Building, Washington 6, D. C. nak le véres erőszakosságok és a társaság szervezte uniók kora is lejárt. A húsz év előtti szerződéskö­tést egyévi fáradhatatlan szer­vezőmunka előzte meg, amely­nek vezérei Philip Murray, a szakszervezet elhunyt elnöke és David McDonald, a mai elnök voltak. A vállalat akkori mun­kásegylete az: “Employers Rep­resentation Plan” minden esz­közzel igyekezett megakadályoz­ni a valóságos szakszervezet lét­rejöttét és a társaság 52 Vz cent­re emelte fel az órabért, hogy a munkások mozgalmát leszerelje. De a józan acélmunkások jól tudták, hogy az uj szervező mozgalomnak köszönhetik a si­kert és annál nagyobb tömegek­ben csatlakoztak az uj zászló­hoz. Az 1937-i első kollektív szer­ződés az acélmunkásnak heti 25 dolláros minimális bért biz­tosított 40 órai munkáért, fize­tett szünidőt, az előléptetések szabályozását a szolgálati idő arányában és a sérelmek orvos­lására fórumot létesített. A mai acélmunkás átlagosan több mint 100 dollárt keres hetenként, nyugdíj- és jóléti alapja, egész­ségügyi biztosítása, munkanél­küli segélyre (garantált évi bé­re) és más kedvezményei is van­nak és mindezt a vállalat pénz­tára fizeti. COMMON COUNCIL A kongresszus szünete A kongresszust augusztusban hosszú nyári szünetre napolják el s valószínű, hogy a szenátus­ban addig nem ér véget a déli képviselőktől annyira kifogásolt polgárjogi törvény tárgyalása. Eisenhower elnök, amint elna­polták a kongresszust, New­­portba (Rhode Island) megy nyaralni. Az uj polgárjogi törvény fő­ütköző pontja, hogy Brownell szöv. főügyész olyan pontot vett fel benne, hogy ha a fehérek és négerek közös iskolalátogatása ellen akciók történnek vagy egy négert elütnek választói jogától, fegyveres karhatalom legyen igénybevehető a tettesek ellen. A déliek kifogásolják azt is, hogy ily esetekben a tettesek nem esküdtszék, hanem egyes­­biró elé kerülnének. (Déli .es­küdtszékek sokszor a fehérek számára elfogultan Ítélkeztek, még néger gyilkosság esetében is.) A republikánus Brownell ja­vaslatának úgy a republikánu­soknál, mint a demokratáknál sok hive van, de a déliek távbe­szédekkel fenyegetődznek a sze­nátusban és ezért tárgyalások indultak, hogy e pontok, ame­lyek pedgi a legfontosabb részei a javaslatnak, kimaradjanak vagy módosuljanak. Egyes re­publikánus vezetők nem nézik jószemmel e tárgyalásokat. Ere­deti szövegében szeretnék ke­resztülvenni a javaslatot, hogy a választásokon megtörjék a de­mokratáknak a déli államok né­ger szavazói közti túlsúlyát. Eisenhower elnök legutóbbi egyik sajtókonferenciáján biz­tosította a déli szenátorokat, hogy sohasem élne azon jogával, hogy szövetségi karhatalmat rendeljen ki a fafi atrocitások tettesei ellen és kész a javasla­ton eezközlendő módosításokhoz hozzájárulni. Hungarian Hours — RÁDIÓ — Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (130C Ke.) Kovács M. Balázs igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. VÉGRE BEENGEDIK TITO TÁBORAIBÓL VÉREINKET \ ' American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amérikai szellemű magyar újság

Next

/
Thumbnails
Contents