Függetlenség, 1956 (43. évfolyam, 1-52. szám)
1956-09-27 / 39. szám
In Its 43rd Year of Publication, This Weekly Is the Oldest ..Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian NeiVS Amerikai szellemű magyar újság YEAR 43. ÉVFOLYAM __ NO. 39. SZÁM. a3r|g&«>20_____________________________TRENTON, N. J., 1956. SZEPTEMBER 27. Ten Cents per Copy—$2.00 per Year KEVESEBB LESZ A PÉNZÜNK Magyarországon a régi relikviákat IRTA: DR. NAGY JÁNOS SÁROSSY ELSŐ SZÍNES-HANGOS MAGYAR FILMJE lassan előszedik, köztük Tildy Zoltánt is. A volt köztársasági elnök évekig tartó szobaáristoma végétért és a rendszer hivatalos rádiójának riportere elment hozzá is, hogy “nyilatkozatra bírja.” A feltett kérdés valahogy úgy hangzott, mint a régi kortesnóta: “No, mit szól mindezekhez ön, doktor Domokos Ödön ... ?” Mit szólhatna mást Tildy, mint dicsérni mindent és mindenkit? Dicsérte a virágzó mezőgazdaságot, a még virágzóbb ipart és a legvirágzóbb komunista rendszert. Nem szidta Rákosit, mert ezt nem is kívánták tőle s különben is . . . Tildy a nagyfejü vörös bandvezér vég, ső bukásában egyáltalában nem biztos. A régi relikviák közül a másik köztársasági elnök, Szakasits Árpád is előkerült, mint már jelentettük. Ő még fájdalomdijat is kapott, negyedmillió forintot, vagy valami ekörüli összeget. A világ ámítására a nagy színjáték megkezdődött, Budapesten felhúzták a függönyt. A díszletek, a kellékek a helyükön . . . Hadd említsünk még néhányat. Most már teljesen elkészültek a vasfüggöny lebontásával. Nem látni többé szögesdrótokat, nincs aknazár . . . Papokat engedtek ki a börtönből, köztük Mécs Lászlót, a költőt is . . . Két kivégzett tábornokot, Pállfy Györgyöt és Solyom Lászlót rehabilitálták, megállapítva, hogy tévedésből kellett meghalniok, — ami nem segít rajtuk . . . Darvas József ar köznevelési miniszter valami aféléről beszél, hogy néhány hónapra tiz Írót kiengednek nyugati tanulmányútra. Nem akárkit, hanem csak azt, aki megérdemli... Darvas nyilatkozott Páger Antalról is. A röviddel ezelőtt Argentínából hazaérkezett Págert most a budapesti lapok keményen támadják — mégpedig központi gombnyomásra, — de azért nincs nagyobb baj. Páger túlságosan sokat ér a magyarországi rendszernek, semhogy ebek martalékául dobná. Págernek továbbra is a Gellért szállóban van lakosztálya és Darvas szerint “tehetségéhez mérten” bánnak majd vele. Páger is beletartozik a nagy színjátékba. De még mennyire! Az angolok fogcsikorgatva kénytelenek újra és újra tudomásul venni, hogy az Egyesült Államokban ebben az évben választások vannak, tehát semmiféle háborúsdira nem alkalmas az idő. De azért — miközben a tárgyalások folynak, folydogálnak Szuez ügyében — van már közös angol-francia főhadiszállás. Ha Londonban mégis úgy döntenének, hogy háború nélkül nem lehet Szuez kérdését elintézni, akkor Eden angol miniszterelnök átröppen Washingtonba, bizonyos Ígéretek kicsikarására. Eden bizonyosra veszi, hogy az angol-francia haderő képes Egyiptom gyors leverésére s ebben senki sem kételkedik. De ... De a szuezi háború nem korlátozódna Egyptomra, hanem a Szovjet is beleavatkozna, ezt is tudja Eden. A legnagyobb bajnak az látszik, hogy Nyugat és Kelet közt a szakadék még mélyebb lett. India, Indonézia, sőt Pakisztán sem nézi jó szemmel a nyugati nagyhatalmak erőszakoskodását. Nagy baj az, hogy az arab és nem arab ázsiai országok a Szovjetben látják a bölcs mérsékletet, a pártatlan bírót és igy tovább . . . Szerintünk ez nagyobb kár, mint magának Szueznek az elvesztése. A választási hadjárat teljes gőzzel megindult. Mindkét párt előszedte a nagy ágyukat, töltenek és lőnek. S aztán — mint a régi baka anekdota mondja — nem is töltenek, csak lőnek. A választópolgárral senki sem látszik törődni. Már t.i. a választó polgár jóizlésével. Amerikai segítség a magyar árvízkárosultaknak A budapesti Kossuth rádió augusztus 31.-i adása közli a Magyar Vöröskereszt bejelentétését, amely szerint az Egyesült Államok kormányzata 16,000 tonna kukoricát, gabonát, babot és vajat adományozott a Nemzetközi Vöröskereszt utján á magyar árvízkárosultaknak. A Magyar Vöröskereszt megkezdte a már Magyarországra érkezett első rakomány szétosztását. Az adományok szétosztásának ellenőrzésére Svájcból a Nemzetközi Vöröskereszt delegátusa érkezett Budapestre. Fegyverrel törtek át a határon A bécsi Arbeiter-Zeitung augusztus 31.-i jelentése szerint az előző napon négy fiatal magyar: Horváth' Ernő, Varga György, Bihary Gyula és Kántor József, 18-20 évesek, fegyveresen tört át anyugati határon, tűzharcot viva az ÁVH határőrökkel, akik összelőtték a menekülők teherautóját, mely még magyar területen elakadt. A menekülők pisztolyokkal viszonozták a tüzelést, mire az ÁVH őrök fedezékbe vonultak. A négy menekült menekékjogot kért az osztrák hatóságoktól. Németül egy szót sem tudnak. Most sincs sok. Nézzük csak, hogy is állunk? Az elmúlt harminc esztendőnek fogyasztásra alapított gazdasági rendszere (Consumer Economy) a prosperitás jól bevált receptjét alkalmazva: “Kívánj, vásárolj, fogyassz, pazarolj, ha nincsen pénzed kölcsönözz!” a valaha is elért legmagasabb életnívót varázsolta elő a depresszió éveinek nyomasztó reménytelenségéből. A lakosság kiaknázatlan üzleti és vállalkozó szelleme a “Fogyassz, hogy dolgozhass !” szólamot komolyan vette és a kimeríthetetlen természeti kincsekkel rendelkező ország gazdasági vérkeringését lendületbe hozta. A prosperitás megindult és tetőpontját érte el akkor, amikor a legnagyobb fogyasztó jelenkezett igényeivel: a második világháború. A termelésben való fennakadás és az infláció veszélye nélkül szabadultak el a fogyasztás, haszon-munkabér és ár rugói, hogy egymással versenyezve hozhassák be a nehéz évek mulasztásait, Ugrásszerűen nőtt minden, a felfokozott gazdasági vérkeringés, a megnövekedett számok: természetesen a több pénz — ahol pedig az nem volt — a több hitel igényét, szükségességét hozták előtérbe. És az is volt. Úgy látszik, egy kicsit sok is. A háború utáni lanyhulást a Marshall-Terv és a Koreai háború lendítette vissza, ha nem is teljesen, a további fejlődés útjára. A zuhanásszerű visszaesés a munkanélküliség és egy újabb depersszió veszélyét hordozta magában. A termelést és foglalkoztatást fenn kellett tartani és vele együtt a fogyasztást is. A belföldi fogyasztóközönségnek azonban nem volt elég készpénze, hogy a termelés folyamatosságát biztosítsa, csak az igénye és a hajlandósága volt meg. Jött a hitel. A “Ne fizessen most, csak vigye haza” eladási elv, a lefizetés nélküli (No down payment) vásárlások felduzzasztották a pénz és hitel forgalmát . . . Körülbelül ez a történeti előzmény és kórkép a jelenlegi inflációs félelem megértéséhez. Sok az áru, sok a pénz, sok az adósság, nagy a kereslet, még nagyobb a kínálat. Újszerű fajtája az inflációnak, amikor mindenből sok van: luxus-infláció, szemben az eddigi európai “sok pénz, kevés áru” nyomorinflációjával. Hol van a megoldás ? Ki huzza a rövidebbet? Az árukészletet elpusztítani nem lehet. A termelés fokozottabb csökkentése a munkanélküliség veszélyét jelentené1 és az eladósodott fogyasztó adósság-törlesztésében állana be olyan zökkenj, mely az egész hiteléletet veszélybe sodorná. Látszólag csa|c egy megoldás mutatkozott, amit a Federal Reserve Board azonnal működésbe is' hozott—előzőleg nagy lármával bejelentve — és ez a pénz. szűkítés; a hitel megnehezítése. Nincs többé |“No down payment” vásárlás, nincs többé rövid lejáratú hitel csak “egyszerű aláírásra.” Alapos megfontolás után, sokkal rövidebb lejáratra, legalább egyharmad készpénziefízetésre (dpwnpayment) és főképpen magasabb kamatra lehet majd csak pénzt kapni. Tehát, te fogyasztó kis ember, aki az elmúlt 30 év alatt, de különösen az utóbbi években kereseted centekig való beosztásával részletfizetésre, hitelre építetted fel háztartásodat, állj meg terveidben, halaszd el, vagy legalább is lassíts le jövőd építését! Fogd meg a készpénzt, amig elegendő lesz arra; hogy a szükséges lefizetés után méltónak ítéltessél egy gyorsabban visszafizetendő, drágább hitelre! Úgy gondoljuk, hogy a válasz kézenfekvő. A fogyasztó huzza a rövidebbet és hogy ki keres rajta ...? Majd meglátjuk. Mindenesetre az érzékenyen érintett fogyasztó gondolkozni fog, hogy a novemberben hová jegyezze be szavazatát. 40.000 forint egy autó A magyar kommunista kormány hosszú idő után ismét engedélyezi, hogy magánszemélyek vehetnek — ha erre, persze, engedélyt kaptak — személyautót. Németország megszállás alatt tartott részéből, u. n. Wartburg-gépkocsikat szállítanak Magyarországra, ahol elsősorban hivataloknak, közéleti személyeknek, orvosoknak és állatorvosoknak juttatnak a kocsikból. Amennyiben ezek a szállított mennyiséget nem igénylik ki, bárki kérhet engedélyt kocsivásárlásra. 50 éves a budapesti Washington szobor 1906 szeptember 16-ikán leplezték le Budapesten az Ujhazát alapitó szabadsághős, Washington György hatalmas bronz szobrát. A szobor az 1905 február 13-ikán, Clevelahdban alakult “Budapest Washington Monument Association” egyesület kezdeményezésére, amerikai magyarok adományából létesült. Bezerédy Gyula szobrászművész alkotása évek óta magas kerítéssel eltakarva ugyan, de ott áll az Andrássy (ma Sztálin, holnap talán Kruschev) ut végén,az Ezeréves Emlékű és a Vajdahunyad vára mintájára épült mezőgazdásági muzeum közötti tóparton, a kies, Városligetben, Miután a Vasfüggönyön túl Budapesten van az egyetlen Washington szobor,: az Amerikai Magyar Szövetség különös gonddal óhajtja ennek az 50 éves fordulónak a jelentőségét teljes évért át felszínen tartani. Már a Szövetség november közepi közgyűlése is ennek jegyében megy végbe, ugyancsak Washington budapesti szobrát fogja ábrázolni ^z AMSz karácsonyi bélyege, melynek tervét Horváth Ferenc tehetséges philadelphiai fiatal magyar művész ajánlotta fel díjtalanul a hazafias ügyre tekintettel. Amerikai népiskolákban máris van nyoma a magyar W a s hi n g t o n - ti szteletnek, amennyiben az Egyesült Államokban széliében - hosszában magyar dallamra éneklik az alábbi szöveget: Sírig the hero true and steady, GallaV/t soldier, ever ready, Patriotic Washington! Sing [aloud His noble story, how he won a Nation glory , . . Cheer for Brave George Washington! (A széleskörű népszerűsítést érdemlő diák-dal kottáját érdeklődőknek szívesen megküldi az AMSz központja.) 1 ' . . . ' Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, hogy ak valamilyen okból nem kapja pontosan lapnukat, jelentse telefonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postahatőságnál. KEDDEN ESTE van nálunk a lapzárta. A szerdán beérkezett híreket é3 közleményeket már csak a következő heti számban hozhatjuk. Keretes hirdetéseket szerda estig telefonon Passaici lapunkban hirdettük a szeptember 15-iki előadást és ennek a “Magyar élét Miamiban” cimü filmnek a bemutatását, miután megnyugtatást kaptunk árrá nézve, hogy semmi “kultur klub” nincs benne.- Elmentünk mégnézni, milyen is az az uj szinéshangos magyar film. ■V ■ • ^ • • t' i Miami, Floridában lakó, ott letelepedett és tanyát vert magyarokat mutat be sorjában a szép színekben tündöklő, de gyakran túlságosan “mozgó” film. (A filmet felvételező nem-szakember kezében többet mozgott a felvevő gép, mint egy-egy “subject,” holott filmnél pont, fordítva kell ennek lenni!). Ismerős jersey! arcokat is láttunk a képeken, amelyek azonban valójában nem egy hángos-filmet képeznek, hanem • úgynevezett “narrated,” tehát magyarázó-beszéddel ellátott mozgókép sorozatának a szakaszai. De egyszerre csak jön a felháborító meglepetés: Sárossy (Szüle) Mihály színigazgató ür az úgynevezett “Magyar Kultur Klub”-ot kezdi emlegetni és aztán megjelenik a képen is; kivül-belül lefényképezve, még a vezetőség tagjait is bemutatva ott tündököl a nézőközönség előtt a “Kultur Kluln* ahol magyarországi kommunista filmeket szoktak bemutatni és ahol a new yorki magyarnyelvű kommunista hetilap “miamii fenntartó gárdája” fészkel. Évek során át számtalanszor megírta a neW yorki kommunista lap, hogy mivel és menynyivel támogatta őket a rendkívül aktív floridai “lapfenntartó gárda’ ’s hogy milyen élet folyik abban a klubban. A vörösöknek hol ez, hol az az embere szedte össze ott az adó-Magyar tojás és kínai tojáspor... A bolsevista kormány a belső közellátás rovására nagymenynyiségü tojást dobott az exprotpiacra világpiaci áron alul és jóval olcsóbban, mint amennyi a tojás belső fogyasztási ára. Az exportár mintegy 10-15 százalékkal olcsóbb a világpiaci árnál. A magyar külkereskedelmi szervek ugyancsak a világpiaci árnál mintegy 20 százalékkal olcsóbb tojásport kínálnak export eladásra. Ez a tojáspor kínai termék; értéktelen ellenértéke a Vörös Kina felé irányuló hatalmas magyarországi kivitelnek, a magyar teherautóknak és mozdonyoknak, szerszámgépeknek és rádióknak. A magyar fogyasztóknak azonban az élelmezési gondok ellenére sem kell a kínai tojáspor. i ' KAPISZTRÁN JÁNOS UJ DRÁMÁBAN A magyarországi színpadi szerzők — az elmúlt években — kerültek minden olyan témát, vább módon figurázták ki őket. Hosszú évek óta az első eset, hogy a budapesti Néphadsereg Színházban bemutatott Holló- Korvin Lajos “Hunyadi” cimü replő Kapisztrán Jánost történelmi hűséggel ábrázolják és a szerző szimpatikus színben tünteti fel. mányokat a new yorki lap javára, amit a lap egyik rovatában külön nyugtázni szoktak. Nem kell hát semmiféle külön bizonyíték arra nézve, hogy ez a “Kultur Klub” a vörösek,fészke és aki oda megy, aki ott hagy egy dollárt is, az közvetve a magyarnyelvű kommunista sajtót támogatja. Aki pedig ezt a klubot, ezt a “mulatót” akár filmben, akár máskép hirdeti, az közvetve a kommunistákat segíti Amerika-ellenes munkájukban! A new yorki vörös lap számtalanszor tanujelét adta annak, hogy* Moszkva és a moszkvai figurák közelebb állanak szivükhöz, mint Washington és a mi kormányunk emberei. Karikatúrákban gúnyolják az amerikai vezető politikusokat és a kormány tagjait, ugyanakkor pedig, dicshimnuszokat zengenek a szovjet mindenkori főin uftijairól és a magyarországi vörös terror hóhér-legényeiről. És ezt az újságot, az istenteleneknek ezt az elrugaszkodott sajtótermékét támogatja erkölcsileg is, anyagilag is az a Miami, floridai • “Kultur Klub,” amelyiket —- valószínűleg jó pénzért — lelkesen hirdet “első színes hangos magyar filmjében” Sárossy Mihály, a második világháború után idemenekült s a vörös terror elől Amerikában menedéket keresett és talált magyar színművész. Megvalljuk őszintén, a film további részeit nem néztük meg; sem a színpadi, előadást. Ennyi elég volt nekünk . . Nem érdekelt bennünket és hem is fontos az, hogy mit mutat be Sárossy ezek után . . . még akkor sem, ha netán a csillagsávos amerikai lobogót lengeti meg a végén, nagy alázatosan ... Az előadást otthagytuk, de mielőtt távoztunk, az ajtóban, ottani munkatársaunkkal beszélgetve kifejtettük véleményünket, Sárossy eljárását illetőleg, ahogyan ő a magyar termekbe beviszi mindenfelé ezt a k o m m uni s t a-mesterkedést hirdető filmet. Már akkor elhatároztuk magunkban, hogy feltétlenül szóvátesszük lapunkban ézt az ügyet s ettől még az sem riasztott vissza, hogy a színpadi előadás egyik szereplője, Newman Kornélia egyenesen megfenyegetett minket, hogy “tönkre tesz,” ha a film ellen szólni merünk egy szót is... (Néha nagyon messzire merészkednek az emberek, jó dolgukban nem ismerve határt s tisztességet!) Sárossy Mihály “első színes hangos magyar filmje” nekünk egyáltalán nem tetszett, mert ilyesmiket tömött bele . . . Tőlünk lehet akár az utolsó filmje is ez! . . . Kiváncsiak vagyunk azonban arra, hogy a fentiek tudatában vájj on * hány helyen fogják még megengedni neki, hogy becsületes érzésű, Istenhez, Hazához s igaz emberekhez hü jó magyarok közé ilyen félreveztő módon vigye el azt az “üzenetet,” ami felett valahol ott a new yorki vörös lap zugolyában a markukba nevetnek és tapsolnak maguk között a kommunisták ... Egyelőre megfejtetlen talányként áll előttünk az, hogy hogyan dicsérhette külön levélben is Rév. Péter Antal miamii lelkész ezt a filmet? . . .Vájjon amikor ő látta, benne volt-e a “kultur klub” is? __ A * Hungarian Hours — RADIO — Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (1300 Ke.) Kovács M. Balázs igazgató / Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J.
