Függetlenség, 1955 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1955-06-02 / 22. szám
American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News YEAR 42. ÉVFOLYAM — NO. 22. SZÁM. TRENTON, N. J., 1955. JUNIUS 2. Amerikai szellemű magyar újság Ten Cents per Copy—$2.00 per Year A Négy Nagy egy asztal körül Ebben a pillanatban ez a világpolitika legnagyobb játszmája. Még csak azt nem tudják, hogy szovjet részről ki is a legnagyobb: Hruscsev, a kommunista párt vezére, vagy Bulgányin, a miniszterelnök? Aztán azt sem tudják, hogy hol is ülne össze a. Négy Nagy? S ha összeülnének, miről is beszélgetnének? Tehát semmit sem tudnak. A jelek mégis azt mutatják, hogy mégis összeülnek, mégpedig nem is olyan messzi időpontban. Az előbb emltett első két kérdés is valahogy megoldódik a diplomáciai csatornákon, de a harmadik, az már nehezebb dió. Miről is beszélgessenek? A nyugati hatalmak részéről elég erősnek mutatkozik az a kívánság, hogy a leigázott népek sorsáról is kellene beszélgetni. Tehát Magyarországról is. Emiatt a Szovjet hevesen prüszköl, legalább is egyelőre. Az is lehet, hogy ebben a kérdésben végül is a Szovjet engedékenyebb lesz, mert belső bajai erre kényszerítik. Tehát kilátás van arra, hogy a szerencsétlen magyar nép sorsa is előtérbe kerüljön. Egészen halvány jelek azt mutatják, hogy a Szovjet végül is hajlandó lesz a rab országok bizonyos “semlegesítésére,” A baj csak az, hogy az Egyesült Államoknak nem tetszik a semleges övezet, amellyel a Szovjet az európai részen körül akarja magát venni. Ezek a semleges országok, ugyanis, teljesen védtelenek maradnak és a szovjet haderő egyetlen puskalövés nélkül -újra birtokba veszi őket, ha majd az órát elérkezettnek találják Moszkvában. A Szovjet leghevesebben Németország semlegesítését kívánja. Cserében ezért talán még arra is hajlandó volna, hogy Magyarországról és egy-két más rabországból kivonuljon. Csakhogy a szabad világ szempontjából a németek semlegesítése roppant veszélyes. Azt jelentené, hogy az amerikai csapatoknak ki kellene üriteniök az összes nagy gonddal és nagy pénzzel megépített bázisokat. Németország — hadászati vonatkozásban — senki földje lenne, de a vörös hadsereg bármelyik percben lerohanhatná s már ott is volna a nyugateurópai tengerparton. Ezt a zárat tehát aligha adja a szabad világ cserében a rab népek semlegesítéséért. Dehát akkor mi egyebet adhat? Ez a nagy kérdés és egyelőre nincs, felelet reá. Mégis van valami biztató a nagy tanácskozás hajnalán. Nevezetesen az, hogy a korábbi négyhatalmi tanácskozásokon a kérdések mindig a Szovjet szájíz szerint merültek fel. Most a nyugati hatalmak “Nagyjai” ragaszkodnak ahhoz, hogy a tanácskozás ügyrendjét előre meghatározzák. A Szovjet tombol mérgében, veszettül sivalkodik, mint a kedvenc játéktól megfosztott vásott kölyök, de végül is kénytelen lesz beadni a derekát. Bizonyos fokig. Ez pedig már nagy haladás a múlthoz képest. A nyugatiak most — hála Istennek — tudatában vannak erejüknek s nem hajlandók többé olyan tanácskozáson résztvenni, ami csak a Szovjet malmára hajtaná a vizet. Washington és London egyetért abban, hogy a háborús feszültséget enyhíteni kell, ha lehet, de nem minden áron. Ez a tökéletes magabiztosság Moszkva urait most kihozza a sodrából és ez a körülmény talán a sokat szenvedett magyar nép sorsában is enyhülést hozhat. Tito ölelő karjai Nem lesz megindító látvány, amikor Hruscsev és Bulgányin beleomlik Tito ölelő karjaiba. A három közül egyik sem az érzelmek embere, hanem a hideg kegyetlenségé. Moszkvából nemrégiben még kigyót-békát kiáltottak és aljas árulónak nevezték Titót, akire különben nem lehet olyan csúnyát mondani, hogy elpiruljon és most a moszkvai főkolomposok járulnak eléje, hogy megkövessék és kiengeszteljék. Nincs semmi kétségünk, hogy ez sikerül is, hiszen egyik kutya, a másik eb. Az egyik is kommunista, a másik is az. Washingtonból és Londonból látható idegességgel figyelik a készülő ölelkezést, é« meg is van az okuk rá. Amerika vadonatúj fegyverekkel látta el Tito Jugoszláviáját — a sok egyéb jóról nem is beszélve, — s könnyen lehetséges, hogy majd a leszámoláskor ugyanazok a fegyverek okádják a halált az amerikai fiukra. Egyelőre Tito tagadja ennek a lehetőségét, de hát mit nem tagad ő. Moszkva és Belgrád barátkozásának legelsőnek újra csak a szegény magyarok itták meg a levét. Tito pribékjei egyszerűen visszatoloncolták Magyarországra a jugoszláv területre érkezett menekülteket. Dehát mit számit az a nagyvilág politikai játszmájában* hogy egy csomó magyar újra áldozatul esett? Epiiatt még az angol királynő kormánya sem tiltakozott. Miért is tenné, hiszen Tito Angliának jóbarátja és — a tapasztalat szerint -— méltó, arra, hogy az angol királynő asztala mellé üljön. Az óvóhelyek körüli botrány Még talán akadnak olyanok, akik visszaemlékszenek arra, hogy ezeken a hasábokon csodálkoztunk: miért nem épit az amerikai kormány óvóhelyeket, háború esetére igy biztosítva a polgári lakosság életét!? Elmondtunk akkor, hogy a második világháborút megelőzőleg a nagyon szegény országokban is megfelelő számú bombabiztos óvóhelyet építettek s bizony milliók maradtak igy életben, akiknek különben el kellett volna pusztulniok. Most aztán az óvóhelyek elhanyagolása miatt olyan botrány van Washingtonban, hogy a Fehér Ház falait verdesi. Mégis csak' építenek talán óvóhelyeket Amerikában . . . EGYLETEK EGYESÍTÉSE A jövő héten Bridgeport felé fordul egész Magyar-Amerikt figyelme, amikor konvencióra jönnek össze a Rákóczi Segélyző Egyesület delegátusai és mindenek előtt döntenek afelett, hogj akarják-e a két országos nagy egylet, a Verhovay és a Rákócz egysitését. Az egyesítési tárgyalások: előzetes egyezmények, szerződés: tervezetek elkészítése, feltételek lefektetése, stb. már mind befejezett dolog . . . sőt, a Verhovay Segély Egylet legutóbbi konvenciójának delegátusai már meg is szavazták az egysülést... igy hál most már csak a Rákócziakon múlik, hogy lesz-e egyesülés, létre jön-e ez az amerikai magyarság történetében rendkívül nagyhorderejű és nagyjelentőségű testvérsegitő-egyleti változás: két nag> egyletünk egyesítése? Véleményünk szerint csakis jó származhat a két egylet tagságára nézve abból, hogy ha az egyesülés megtörténik! Húszmillió dolláron felüli vagyonnal rendelkező hatalmas nagy egylet lesz eg> csapásra ebből a két magyar egyletünkből, a haladás, fejlődés útja és sokféle lehetősége nyílik meg előtte és az a nagy publicitás, a2 a sok szóbeszéd, amit ez az egyesítési célkitűzés kapott szerte Amerikában, szintén csak hasznára lehet az uj, nagy egyletnek ... A végső nagy elhatározásnál és döntésnél, vagyis a Rákóczi konvenció delegátusainak szavazásánál egy esetleges nemleges véghatározat ellenben mindent elronthat, mindent visszájára fordíthat, amiből csak kára lehet mindkét egyletnek . . . “Az utón nem lehel megállni ...” — ez jut most eszünkbe — és valóban: a haladás és gyarapodás felé vezető utón nem lehet, nem szabad most megállni ... ki kell nyitni a kapukat, utat kell engedni a lehetőségeknek . . . komoly, megfontolt, sokat jelentő elhatározásra van mos! szükség! Mindkét egyletnek magunk is tagjai vagyunk, családostól. És sokan, nagyon sokan vannak, akik úgy a Verhovaynak, mint s Rákóczink kötvény-tulajdonosai. Ezeknek, az ilyen tagoknak a véleménye és óhaja mérvadó kell legyen a fontos döntésnél: egyesítsük ezt a két biztositó egyletünket, mert egységben az erő és az ami a biztonságot jelenti, az erő és biztonság-tudat az, ami az uj tagokat hozza, anji a vonzó és ami a legfontosabb egy biztosító intézménynél! Ismerve az egyesítési egyezkedések részletei!, ismerve nagyon sok Rákóczi-tag véleményét ebben a kérdésben ét; ismerve azoknak a gáncsoskodóknak politikai, elvi és felfogásbeli mivoltát, akik a RákőczTaknál a^YgyesTfesTeirenzik, őszintén reméljük és hisszük', hogy a jövő héten összeülő Rákóczi Konvenció egy-kettőre meghozza döntését és kimondja az egyesülést . . . elfogadja a Verhovayak becsületes szándékkal odanyujtott kezét . . . s szeptemberben már egy közös nagy konvención fogjuk üdvözölni az uj, nagy egyletet! A többség határoz s mi hiszünk a Rákóczi delegátusok többségének komoly, megfontolt, bölcs határozatában, ami történelmi nevezetességűvé fogja tenni ezt a mostani bridgeporti nagygyűlést ! Adja Isten, hogy igy legyen! A jó Isten áldását kérjük a Rákóczi konvenció munkájára! MAGYAR ASSZONY EMLÉKÉT TISZTELTE MEG AZ AMERIKAI KORMÁNY A washingtoni Treasury Department “U. S. Savings Bonds Division”-ja szép emlékünnep keretében adta át május 1-én Lorain, Ohióban a fenti diszokmányt a múlt év novemberében elhunyt Kolesz Helen tiszteletére, aki a háború alatt egymaga több mint 5 millió dollár értékű hadikölcsönt, háborús bondot adott el. Mrs. George M. Humphrey, a pénzügyminiszter felesége nyújtotta át a ‘halála utáni” kitüntetést Kolesz Helen egyháza, a Szt. Miklós görögkatolikus egyház vezetőségének. A képen még Rt. Rev. Abbot Theodore Kojis (Cleveland), Msgr. George Michaylo (Pittsburgh) és Rev. Paul Barnyock, az egyház lelkésze állanak. Ahimnusok találkozója a Bethlen Otthonban Julius 2, 3 és 4-én tartjuk meg ünnepélyes keretek között a Ligonier-i Bethlen Otthonban 35 éven át nevelt és gondviselt közel 1200 növendékünk első Alumnus Találkozóját. Erre a szépnek és örvendetesnek ígérkező alkalomra szeretettel hívjuk meg Otthonunk neveltjeit, akik közül sokan mint apák, anyák nagyapák és nagyanyák élnek az ország minden részében. Neveltjeink m i ndegyikének külön meghívót is szeretnénk küldeni, de ezt nem tehetjük meg, mert az évek folyamán kapcsolatunk a költözködések miatt megszakadt. Éppen ezért kérem azokat, akik e lap hasábjain meghívónkat olvassák, vagy találkozónkról tudomást szereznek, hogy jeletnkezzenek, nevüket és címüket küldjék be a Bethlen Otthonba. KECSKEMÉTHY JÓZSEF igazgató lelkész Támadás a cionizmus ellen VÁSÁROLJON azokban az üzletekben, amelyek lapunkban hirdetőinknek es nekünk is hirdetnek. Ez önmagának, javunkra lesz' LEVELEK AMERIKÁRÓL “A legveszedelmesebb dolog lenne, elbizni magunkat és nem törődni azzal, hogy Amerika igazát hangoztassuk a világ előtt” — igy szól Eisenhower elnök üzenete a “Levelek Amerikáról” hete alkalmából. A kommunista propaganda és a mi külföldi hírszolgálatunk között óriási a különbség. “Minden rádióbemondónkkal szemben, aki a szabadság ügyét szolgálja, a kommunisták a propagálók tucatját alkalmazzák. Minden szóra, amit mi az ügyünk védelmére hozunk fel,, a kommunisták százzal felelnek, hogy a maguk rendszerét dicsérjék, a mienkét pedig rágalmazzák és kigunyolják.” A mi szerencsénkre azonban Amerikának van egy erőforrása, amellyel semmilyen más nemzet sem rendelkezik: 35 millió külföldi származású polgár — akikből a mi olvasóink tábora is sorozódik. Eisenhower elnök elsősorban erre a csoportra gondolt, amikor arra biztatott, hogy Amerika igazát a külfölddel ismertessük. Ennek a 35 millió polgárnak kezében van az a fegyver, amelyet az óhazai rokonoknak és barátoknak Írott levél jelent. Mit izén Amerika a külföldre? Nincs erre egységes felelet. Senkisem beszélhet egész Amerika nevében, még a legnagyobb és legkiválóbb amerikai sem. Amerika lényege minden ember saját élettörténetéből tükröződik vissza, a személyes és intim részletekben. Ezt a történetet kell elmondanunk a levelekben, amely előttünk ugyan jól ismert, de megírva, változatos és szórakoztató képet nyújt. A diplomaták szónoklatainál és az államférfiak érvelésénél a személyes megnyilatkozások őszintébbet és meggyőzőbbek. Ismét megnyílik a nyári magyar iskola a Bethlen Otthonban Sok érdeklődő és kérelmező kívánságának eleget téve a ligonier-i Bethlen Otthon e nyáron is megtartja nyaralással egybekötött magyar iskolai tanítását julius 10 és augusztus 13 között. Érdeklődők jelentkezhetnek 1955 junius 15-ig. A felvétel feltételei: 1. Fiú és leánygyermekek 7—14 éves korig (akik a 13-ik életévüket ebben az évben töltik be) vehetők fel. 2. Szükséges, hogy a szülők és beíratandó gyermekek az amerikai Református Egyesület tagjai és Egyházhoz tartozók legyenek. 3. A beíratott gyermekek és szüleik a kurzus idejére elfogadják az Otthon református jellegét és nevelését, valamint az Otthon minden gyermekre vonatkozó házi szabályait. 4. A beiratkozás hivatalos jelentkezési ivén történik, a gyermek egészségi állapotát igazoló orvosi bizonyítvány csatolásával. A kitöltött jelentkezési ivet a helyi lelkipásztor, vagy kerületi szervező hitelesíti. 5. A nyaralás, tanítás, teljes ellátás, mosás és a programba felvett szórakozások dija gyermekenként az öt hét időtartamra $75.00, mely összeg a gyermek behozatalakor az Otthon pénztárába befizetendő. (A felmerülő orvosi költségek a szülőket terhelik.) A nyaralási kurzus bezárása előtti távozás esetében a befizetett díjból az itt— RÁDIÓ — Magyar órák tartózkodás költségei vonandók le, a többi visszafizetendő. U- gyanez a szabál yirányadó esetleges eltávolítás esetén is. Fenti nyaralási és magyar tanítási kurzusunk iránt érdeklődők, mivel felvételi lehetőségeink limtiáltak, jó lesz, ha jelentkezésüket és esetleges kér'aeséíkét juhiu.rriYig "'beküldik az Otthon igazgatójához, hogy részükre a hivatalos felvételi ivet kiküldhessük. Junius 15 utáni jelentkezéseket nem vehetünk figyelembe. Minden érdeklődés, vagy jelentkezés erre a címre küldendő: Rév. Kecskeméthy József, Supt., Bethlen Home Ligonier, Pa. MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (1300 Ke.) Kovács M. Balázs igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. Diénes László ügyv. igazgató . Kovács Csaba munkatárs A ligonieri árvák Philadelphiában A Ligonier, Pa.-i Bethlen Otthon 22 árvája magas-szinvonalu műsoros, magyar Árva-Estélyt rendez Nt. Kecskeméthy József igazgató vezetésével szombaton, junius 11-én este fél 8 órai kezdettel Philadelphiában, az Első Magyar Református Egyház nagytermében. Az estélyen a gyermek-énekkar zenés-nótás programot nyújt, magyar tánccsoport közreműködésével. Belépti dijat nem szednek, de önkéntes adományokat jő szívvel elfogadnak az árvaház javára. A hangulatosnak Ígérkező ünnepségre úgy a ligonieri árvaház, mint a philai ref. egyház veztősége e sorok utján is szeretettel meghívja Philadelphia, Trenton és a közelvidék magyarságát. Másnap, junius 12-én árvaházi vasárnap lesz, amikor a philai ref. templomban mindkét istentiszteleten Nt. Kecskeméthy József, a Bethlen Otthon igazgatója fogja az igét hirdetni. Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, hog^ al valamilyen okból nem kapja pontosan lapnukat, jelentse telefonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postahatoságnál. A Debrecenben megjelenő Néplap foglalkozik Balogh Elemérnek, a kommunista pártfőiskola tanszékvezetőjének “Az antiszemitizmus - -és -a—cionizmus, igazi arca” cimü most megjelent könyvével. A cikk közt a következőket mondja: “A cionizmus a maximális profitra éhes imperializmus korának egyik terméke ... A cionizmus története folyamán mindég valamelyik ország imperialista burzsoázsiája érdekeit szolgálta és azt szolgálja ma is ... A második világháború után az angol-amerikai imperialisták segitségével a cionizmus hívei létrehozták az “önálló” zsidó államot, Izraelt is. Azóta ezt az országot igyekszik a nemzetközi cionizmus propagandája középpontjába állítani ... Az antiszemitizmus és a cionizmus tulajdonképen édestestvérék. Ugyanaz a gazdájuk: a nemzetközi finánctőke. Ugyanaz a céljuk: megbontani a munkásosztály egységét, harcolni a marxizmus ellen, üldözni a kommunistákat.” A könyv egyúttal támadja Mindszenty hercegprímást és Grősz érseket is. Hungarian Hours I Make today j J Jfour ^ day I (^ United States I Release Bonds J
