Függetlenség, 1955 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1955-03-10 / 10. szám

Rev.Joseph Boiko 701 West 45th St. Los Angeles,Calif* American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News YEAR 42. ÉVFOLYAM — NO. 10. SZÁM. TRENTON, N. J., 1955. MÁRCIUS 10. Ten Cents per Copy—S2.00 per Year Iván a ködben . . . A londoni repülőtéren a hasu­kat fogták, úgy kacagtak. Iván nem akart lejönni a felhők kö­zül .. . Ebben a rovatban inkább a londoni leszerelési konferenciát kellene méltatni, ha volna ben­ne mit méltatni. A moszkvai vö­rös betyárok sokat beszélnek a leszerelésről. Szeretnék, ha más népek leszerelnének, mert hát akkor a Vörös Hadsereg igazán kellemes körülmények közt sé­tálhatna keresztül ezen a kom­munista paradicsom gyönyörei­ben még nem részesült világon. Szóval a londoni leszerelési konferenciáról nem érdemes be­szélni. Az orosz álláspontot egy mondattal el lehet intézni: “Va­kulj világ!” Ellenben Ivánról, a pilótáról kell beszélni. A történetet úgy kezdenők, hogy Moszkvában ki­választottak egy szép, nagy és kényelmes repülőgépet. Ez a gép volt hivatva, hogy a roppant ér­tékes Gromikót — van-e ki e ne­vet nem ismeri? — a londoni le­szerelési konferenciára szállít­sa. Gromikó különben is igen ér­tékes, de egy leszerelési konfe­rencián egyszerűen pótolhatat­lan, amióta Visinszkij immár nyolcezer dolláros koporsóban kötelező közimádat tárgyává vált. Gromiko, ugyanis az a fér­fiú, aki Londonban sokat tud beszélni — hat verejtékező gyorsírót és. legalább ugyan­annyi fordítót foglalkoztat, — anélkül, hogy bármi érdemlege­set mondana. Szóval, mint látjuk, idáig az történt, hogy kiválasztották a legkényelmesebb repülőgépet és a pótolhatatlan Gromikót. Még csak pilóta kellett, mégpedig nem akármilyen, akj ott Lon­donban majd a szabad levegőtől megbolonduljon és kereket old­jon .. . Válogattak a pilóták közt és a választás Ivánra esett. Kiderült, hogy Iván nemcsak ki­tűnő pilóta, hanem Leninnek, Sztálinnak hűséges tanítványa és áldott jó szivét elönti a bol­dogság, ha Bulganinra, vagy Kruscsevre gondolhat. Ilyen ember Iván és ilyen is kellett erre az útra. Nosza be­ültették hát a gépbe, de azért ad­tak melléje két, revolverrel illő­en felszerelt fogdmeget is, mert hátha Iván mégis csak megbo­londul . .. Drága terhével, Gromikóval igy szállt fel a gép Moszkvából, és igy érkezett meg London fölé. Sürü köd terjengett aznap London felett. Londonban a köd nem szokatlan, de Iván meg volt győződve, hogy ez megint vala­mi átkos imperiálista mesterke­dés. Iván gyanakvó lett. S ez a gyanakvása még csak fokozó­dott, amikor megszólalt a rádió­ja. A repülőtér beszélt hozzá, biztatva, hogy csak szálljon le. Ivánt azonban gyermekkorától fogva arra oktatták, hogy egy szót se higyjen az imperiálisták­­nak, ennélfogva leszállás helyett felkapta a gép orrát és bemene­kült — drága terhével, Gromi­kóval együtt — a felhők közé. A londoni repülőtéren türelmes emberek vannak, tovább hívo­gatták tehát Ivánt, de egyelőre sikertelenül. Iván ott bujkált valahol a ködben, eszeágában sem volt a leszállás, meg volt győződve, hogy valami csalafin­taság várja odalent, elvégre e­­zer és ezer példa van arra, mi —1955 Március 15— Mit rejt a “Szabadság-Harang” a magyar jövendő számára? Nyugateurópa védelme Van egy hatalmas iratcsomó, ez a neve: Párisi egyezmény. Ennek az egyezménynek van­nak hibái, javasasszonyai és vá­randós mamái. A várandós ma­mákat biztatják is a szülésre, de nehezen megy. Általában a szü­lés nem biztatásra szokott tör­ténni. Különösen a francia mamával van baj ... De hagyjuk ezt, túl­ságosan komoly az ügy, semhogy tréfálkozni lehetne. A németek ratifikálták a pári­zsi egyezménynek azt a részét, amely fél millió német katonát kapcsolna bele Nyugateurópa védelmébe) — de összekaptak a Saar-kérdésen. A franciák is összekapnak rajta. De hogy a félmilliós né­met hadsereg mikor lesz tényle­ges része a nyugateurópai védel­mi rendszernek, arra csak a jó: Isten tudna feleletet adni. A bevándorlási törvény j módosítása Manuel Geller, a washingtoni képviselőház jogügyi bizottsá-; gának elnöke megelégelte az uj; bevándorlási törvény körüli egy; helyben topogást és badta a mó-: (Folyt, a 4-ik oldalon) • Mintha eziránt érdeklődnék a csöppnyi Anna is, amidőn az Egyesült Álla­mok létrejöttének színhelyét meglátogatta. A 750,000 példányban közkézen forgó Philadelphia Bulletin napilap érdemesnek tartotta nem-magyar olvasói részére megörökíteni e jelenetet. Vájjon bennünket kevésbbé érdekelnének közintézmé­nyeink, népünk, óhazai véreink sorsa? Március Idusa, a 106 évvel ezelőtt túlerővel szemben összeroppant szabad­ságharc eszméi ösztökéljenek fiatalos lelkesedésre valamennyiünket! Az ameri­kai maga is elnyomott nép volt, tehát meg fogja érteni törekvéseinket. Szilárdítsuk meg összeköttetéseinket, szerezzünk minél több megbecsülést a magyarságnak: le­gyünk a Vasfüggöny hátraszoritásában tevékeny szövetségesei az Egyesült Álla­mok felelős állami érfiainak! Minél több helyütt ünnepük meg egyházaink, egyleteink március szabad­ságeszméit — annál nagyobb lesz a visszhangja törekvéseinknek a világ e vezető társadalmában! Maga az Egyesült Államok elnöke, Dwight D. Eisenhower sze­gezi le a magyar szabadságtörekvések fontosságát az Amerikai Magyar Szövetség washingtoni központján át mindenüvé eljuttatott szózatával. Hunyadi János 1456-os nándorfehérvári diadala emlékére évszázadok óta megkondul sok-sok országban a déli harangszó. Tőlünk, amerikai magyaroktól függ, hogy a közös célért vállvetve tudunk-e munkát, áldozatot vállalni azért, hogy a pogány kiseprüzésének 500-ik évfordulójára felzugjon a szabadság harangja — minden szenvedő magyar testvér felszabadítására. Bezárják a Camp Kilmer katonai tábort Frank H. Higgins hadsereg­ügyi államtitkár bejelentette, hogy az Army junius 30-án le­zárja a New Brunswick melletti Camp Kilmer katonai tábort s az ott levő legénységi és tiszti állományt Fort Diü-re helyezik át. A hadsereg ezzel, — Higgins szerint — mintegy másfél mil­lió dollárt takarít meg évente. A Camp Kilmer lezárásával mintegy 1,000 civil alkalmazott veszíti el munkáját, New Bruns­wick és környéke üzleti élete pe­dig bizonyos mértékig meg fog­ja érezni a katonaság hiányát... (A Camp Kilmer 1949-től 1951- ig zárva volt, illetve aktivitása a minimálisra volt redukálva, tehát a katonaság távolléte nem lesz egészen újdonság New Brunswick és környékére néz­ve.) — Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓR£TÓL2-IGATKENTONM^N^^OMÁSON^13^ Ke.) Kovács M. Balázs igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. \ Diénes László ügyv. igazgató Kovács Csaba munkatárs minden csapdát készítenek elő itt, nyugaton az ártatlan vörös' embernek. A repülőtéren kacagtak. A gyenge humoru angolok még to­vább is kacagtak volna, de a helyzet egyszerre kezdett komoly lenni. Közben ugyanis, még öt másik repülőgép érkezett a tér fölé s ezek sem mertek leszállni, mert attól tartottak, hogy köz­ben Iván mégis meggondolja a dolgot s akkor az összeütközés kikerülhetetlen lesz. A repülőté­ren ott topogott több moszkvai nagyság: a pótolhatatlanul ér­tékes Gromikó üdvözlésére ki­rendelt szovjet bizottság, — va­lamennyien a londoni szovjet nagykövetség tagjai. A repülőtér igazgatósága vé­gül is arra kérte a jelenlevő szovjet légügyi attasét, menjen fel a rádiótoronyba és mondjon igy-két keresetlen orosz szót annak az Ivánnak. És igy lön. A légügyi attasé mondott né­hány keresetlen szót Ivánnak és a honi beszédmodor hallatára Iván kibukkant a felhők közül, végül pedig le is szállt. Gromikó drága lénye — Iván hathatós segítségével — igy ér­kezett meg Londonba, a leszere­lési konferenciára, hogy sokat, nagyon sokat beszéljen, — s vé­gül ne mondjon semmit. i i Hungarian Hours KIT S MIT ÜNNEPELNEK VASÁRNAP BOUND BR00K0N? New Yorkban, a 130 East 16 St. alatt, az “Amerikai Magyar Szó” megtévesztő cimü magyar­­nylevü kommunista hetilap fész­kében valamikor a múlt ősszel formálisan megalakult egy “Gel­­lért Hugó Emlék-bizottság” ab­ból a célból, hogy ennek a kom­munista vizeken evező festőnek 40 éves jubileumát az ország minden részében megünnepel­tessék a magyarul beszélő vörö­sekkel, nemcsak azért, mert Gel­­lért Hugót a komik elveivel és művészetével együtt, mindenes­től a magukénak vallják, de a­­zért is, mert ez a Mr. Gellért nem más, mint a fentnevezett kommunista lap kiadó-vállalatá­nak, a fentirt cim alatt székelő “Hungarian Word, Inc.”-nek az elnöke. A tervezett és már sok helyen megtartott Gellért Hugo ünnepélyek jövedelme, termé­­szetsen, a lap vállalat kasszájá­ba folyik be, amit esetenként a lapban kinyomtatva nyugtáznak is. (Tehát egyáltalán nem csi­nálnak titkot ebből ott maguk között!) A Gellért Hugó ünnepélyek sorozatát New Yorkban kezdték meg pár hónappal ezelőtt s an­nak főszónoka Paul Robeson, az ismert kommunista énekes volt. A Los Angeles, Califorhiában megtartott ünnepélyről a new yorki vörös csatornaujság feb­ruár 10-i számában közölt beszá­moló többek között ezeket az é­­pületes részeket tartalmazza: “A régi gárdából Newald Jenő... a Magyar Szó egyik külmunka­­társa, mint régi ismerőst még az “Előre” napilap idejéből üdvö­zölte és sajnálatát fejezte ki, hogy csak százak és nem ezrek vesznek részt Gellért ünneplésé­ben. A koreai származású David Hyun az Idegen Védelmi Bizott­ság nevében üdvözölte, aki maga is deportálási eljárás alatt van.” — “A hollywoodi tizenegy üldö­zött irók egyike, John Howard Lawson, az ünnepély főszónoka emelkedett azután szólásra . . . “Kíméletlen szavakkal illette a jelenlegi hisztérikus állapoto­kat ...” “Megemlékezett Gellért azon művészi munkájáról, ami­kor a 30-as években Marx “Tő­­ké”-jét illusztrálta ...” — “S miután 1%ragó Zsiga a Magyar Szó javára való adakozásra szó­lította fel a közönséget, ismét bebizonyították lapjuk iránti szeretetüket és kötelesség érzé­süket . . . Néhány perc alatt $884.50-et adtak össze a Ma­gyar Szó támogatására.”— “Vé­gül pedig az ünnepelt Gellért Hugó lépett a mikrofon elé . . .” “Végtelen elismeréssel adózott sajtónk több mint 50 éves mun­kálkodásának és lapunk mai két vezetőjének Deák Zoltán és Ros­­ner Sándornak. Megemlékezett aztán mártírhalált halt öccséről . . . aki 22 éves korában esett ál­dozatul az osztályharcban.” (Vájjon hol, miért, mikor? — Szerk.) A chicagói Gellért-ünnepé­­lyen, február 13-án, a vaskos kommunista elveket valló “Rev.” Gross pródikátor, — aki az istentilen, atheista kommu­nizmus propagálására egészen hülye módon magát az Ur Jézus Krisztust és tanításait próbálja felhasználni — beszédében töb­bek között igy áradozik Gellért Hugóról: “Ki hinné, hogy e sze­rény, tartózkodó, halkszavu, sze­líd ember külseje mögött egy harcos, bátor hős rejtőzködik, a­­ki nem fél szembeszállni a leg­hatalmasabb hivatalos tényezők­kel sem? Hogy azután ilyenfor­mán megismerkedett a börtönök belsejével is, azt talán monda­nom sem kell.” (Pedig kell, mert ezt is most tudtuk meg! — Szerk.) — “Meglehetősen ki­csiny az a müvésztársaság, a mely ma is azonosítja magát Gellérttel művészi célkitűzései­ben, de eljö az idő — s ámbár nem lehet messze — amikor a történelmi fejlődés, ez a könyör­telen, de igazságos biró, a Gel­­lérteket fogja fényesen igazol­ni!” (Lám, lám: a prédikátor ur felcsapott jósnak! — Szerk.) Gellért Hugó csicagói utjával kapcsolatban a Magyar Szó be­számolt arról is, hogy az ottani Amerikai Szovjet Barátsági szervezet “felhasználta Gellért munkástárs látogatását arra, hogy egyúttal -ők is ünnepi szó­noknak léptessék fel ...” a feb­ruár 12-én tartott Puskin ünne­pélyen. Az amerikai magyarul beszélő vörösek Gellért-ünnepléseivel egyidejűleg a kommunisták Ma­gyarországon is nagy hűhót csi­nálnak e “világraszóló művész” jubileumából. Külön Gellért Hu­gó kiállítást is rendeztek, ame­lyen az egyik “alkotás” Paul Robeson, “a kiváló békeharcos, akit, mint itt láthatjuk, Gellért Hugó egyik legjobb rajzában meg is örökített” — mondotta ottani megnyitó beszédében Aradi Nóra művészettörténész. A megnyitó beszéd egyik “mél­tató” részlete pedig ezeket a di­cső adatokat sorolja fel az ünne­pekről : “Politikai magatartásá­ról olyan tevékenységei szólhat­nak, mint az 1927-ben alakult a­­merikai magyarok Horthy-elle­­nes ligájának elnöki tisztsége, a bebörtönözött Rákosi kiszabadí­tásáért vívott küzdelemben való részvétel (!), vagy vezető tevé­kenysége abban a küzdelem­ben, amit az amerikai magyarok vívtak, hogy a Horthyék által irányított 1929-iki Kossuth-szo­­bor leleplezésének nemzeti jelle­get adjanak.” * * * A fenti idézetekkel egészen pontosan rámutattunk arra, hogy kit ünnepelnek Bound Brook-on, március 13-án. Azt pedig, hogy mit ünnepelnek, szintén megmondja a vörös szennylap egyik kiáltványa, a­­mi a Magyar Szó Országos Lap­bizottsága nevében Petrás Pál és Deák Zoltán “követtek el” ez­zel a hangzatos címmel: “ünne­peljük Március Idusát és Ma­gyarország felszabadításának 10-ik évfordulóját!” A magyar szabadság-eszmék 107 év előtti tettekbe lendülésé­­nek történelrpünkben oly fényes napját ezek a vörös-mételyezők azzal ünnepük, hogy Magyaror­szág legsötétebb 10 esztendejét egekig magasztalják s a magyar nép, a magyar munkás vérének­­verejtékének s z i p o 1 y o z óit, Moszkva bérenceit és azoknak tiz év alatt elért “eredményeit” dicsőítik. Félrevezető, megtévesztő mó­don, magyar “márciusi ünne­pélyt” hirdetve csalogatják a vö­rösek a New Jersey-i magyarsá­got most a Bound Brook-i “Mun­kás Otthonnak” nevezett kom­munista fészekbe, hogy azután a valóságban Gellért Hugó kia­dóvállalati elnök ur jubileumára hivatkozva a Kremlin itteni ma­gyar-nyelvű szócsöve, az “Ame­rikai Magyar Szó” kasszája ja­vára ott is pénzt szedjenek ösz­­sze ... , Érdekes megfigyelni azt a mó­­(Folyt, a 4-ik oldalon) , Amerikai szellemű magyar újság RÁDIÓ

Next

/
Thumbnails
Contents