Függetlenség, 1955 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1955-12-22 / 52. szám

42 Years of Publication, this Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. NO. 52. SZÁM. TRENTON, N. J., 1955. DECEMBER 22. Boldog ujesztendöt! “A SZABADSÁGOT VÁLASZTOTTAM UGYANAZON OKBÓL, AMI MIATT WoLC ÉS FÉL­MILLIÓ HONFITÁRSAM NEM TUDJA AZT TENNI, AMIT MEGTENNE, HA TEHETNE . . ” Atyafiságos szeretettel kö­szöntünk minden magyart, szer­te nagy Amerikában. Igazi bé­két, biztonságot nem hozott az elmúlt év s most, hogy utolsót lobban kihunyó fénye, remé­nyeink pislákoló mécsese is ki­huny vele. Egyénileg mi, amerikai ma­gyarok nem panaszkodhatunk. A szorgos kezű amerikai magya­rok úgy a régiek, mint az újak még többet gyűjtöttek ahhoz, ami volt. Talán nem csalódtunk, ha azt mondjuk, minden ameri­kai magyarnak van meleg ott­hona és kenyere, több-kevesebb pénze 1 is, tehát a mindennapi élet elviselhető. De né legyünk azért önteltek, magabiztosak, sőt hetykék, mert holnap bajok szakadhatnak ránk .:. .< A világ bizonytalanul lép az 1950-ik esztendőbe, Sok-sok terv meghiúsult, sok-sok gonosz szándék érvényesült. Nincs o­­kunk derűlátóan nézni a jövő elébe. A “genfi szellem“ csecse­mő korában kimúlt. Az elmúlt év szülte és tette koporsóba. És annyi minden egyéb nincs, amit politikusok, diplomaták dédel­gettek. Szappanbuborék lett a a nagy tervekből. Voltak sokan itt, Amerikában is, akik hittek abban, hogy a Szovjet válóban a mosoly országa. Ma — remél­hetőleg — ezek serege is meg­fogyatkozott, hiszen a mosoly lekopott és’előtűnt újra az igazi arc. Az ördögi arc . . . Igen, az elmúlt év sokat ígért és semmit sem adott. Ennek a világnak még sokat kell forog­nia saját keserű levében, hogy az emberiség újra boldog legyen. Nehéz szívvel üdvözöljük az uj, 1956-os évet. Nincs sok remé­nyünk benne. Lehet, hogy felvir­rad, hogy többet hoz, mint a­­mennyit vártunk. Ki fürkészhet­né ki Isten útjait? Budapesti vörösek Ne'w Yorkban Miközben a szabad földön élő magyarság egymást ette, mar­cangolta, valami történt, ami­nek a következményeit ma nehéz lenne kiszámítani. A budapesti vörös rezsim tagja lett az Egye­sült Nemzeteknek. Formailag Magyarországot hívták be a vi­lágszervezetbe, de gyakorlatilag a vörös rezsim került be. Ennek a ténynek sok-sok ki­hatása lesz a mi amerikai ma­gyar életünkre is. S annál in­kább lesz, mert erőtlenedő ma­gyar életünkben az emigráció­nak kellett volna és kellene a gá-FOREIGN BOOK SHOP 240 SOMERSET,STREET NEW BRUNSWICK, N. J. Kérje legújabb árjegyzékünket.1 takra kiállnia, de szétforgácsoló­­dása, darabjaira hullása miatt ez már nem várható. Nehogy azt higyje valaki, hogy a budapesti vörösek szeré­nyen beülnek a számukra kije­lölt padokba ott, az Egyesült Nemzetek palotájában. Nem, ők más feladattal jönnek ide. Honfoglalásra indulnak Magyar Amerikában. Nevetséges, hiszen senki sem hisz nekik? Tesznek róla, hogy higyjenek. óriási lehetőségek birtokában vannak, s élni fog­nak ezekkel a lehetőségekkel. Tudják, hogy az amerikai ma­gyarságot, régieket és újakat egyformán fojtogatja a hon­vágy. Ez a kiinduló pontjuk. Hoznak majd magyar filmeket ide. Nem egyet, hanem százat. Nem nézzük meg? Higyje el, kedves amerikai magyar testvé­rem, hogy sokan megnézik. Az­tán áthoznak az óceánon nagy­szerű magyar művészi együette­­seket. Nem érdekel bennünket? De igen. Nem állja meg a ma­gyar, hogy meg ne nézze, hiszen egy ilyen együttes Párisban, az idegen világban is tomboló si­kert aratott. S hoznak majd nagyszerű ma­gyar műalkotásokat, régieket és újakat s hoznak mindent, ami hosszú évek óta el van zárva elő­lünk és az amerikai magyarság sorai közt majd egyre ritkábban hangzik fel a tiltakozó szó. Legalább negyvenen lesznek itt New Yorkban a budapesti ivö­­rös rezsim képviseletében s ezek közül mindenkinek meglesz majd a maga külön feladata. El­sősorban azokkal kerülnek szo­ros kapcsolatba, akik gazdasági előnyöket, — behozatali engedé­lyeket és más eféléket óhajtanak szerzni. Aztán ott lesznek, akik haza akarnak menni. Látogatóba, vagy meghalni . . . Már is leg­alább ezer amerikai magyar kér­vény fekszik a washingtoni kö­vetségen ... v Sötét képet festettünk? Meg­győződésünk, hogy nem. Ha van­nak sötét látomásaink, azt itt nem emlegettük fel. A kép, amit festettünk, reális. “KIUTASÍTÁSOK” SOP­RONBÓL ÉSPÁPÁRÓL Sopronból Nyugatra menekült munkás elbeszélése szerint szep­tember havában is számos sop­roni lakos kapott kiutasitási végzést a városi tanácstól. 24 óra alatt el kellett távozniok a városból, anélkül, hogy uj lakó­helyet jelöltek volna ki számuk­ra. Elvben magukkal vihettek volna mindent otthonukból, de gyakorlatilag idő és pénz hiá­­pyában ez lehetetlenné vált s csak kevés kézipodgyász elvihe­­tését jelentette. Minden egyéb zsákmánpul esett az uj lakók­nak, például a konkrét esetekben egy orosz tiszti családnak és egy Sopronba helyezett ÁVH had­nagynak. A kiutasítottak a nyu­gati határszél, Budapest és egyes ipari központok kivételé­vel bárhova mehetnek, ténylege­sen azonban az utcákon hányód­nak, mert sehol sem fogadják be őket, ha nincs jószivü* hozzátar­tozójuk. A kiutasítások főleg olyanokat értek, kiknek Nyuga­­gaton élő hozzátartozóik van­nak. Pápáról a közelmúltban ha­sonló módon 240 családot utasí­tottak ki. A magyar “B” válogatott fut­ballcsapat november 27-én Li­­vornóban mérkőzött az olasz “B” válogatott csapattal és attól 2-1 arányú vereséget szenve­dett. A mérkőzés lefolyását a pesti kommunista sportláp ki­küldött tudósítója: Fahidy Jó­zsef nyomban megtelefonálta lapjának, utána azonban két ma­gyarul is beszélő olasz ismerőse társaságában elment az olasz rendőrségre, ahol bejelentette disszidálását és menedékj ogot kért, amit meg is kapott. A Nép­sport mit sem tudva munkatár­sa lépéséről, hosszú riportot kö­zölt még az ismert sportújságíró leírásában a lapban. Fahidy disszidálása után a következő nyilatkozatot tette: “A szabadságot választottam, Amikor Mátyás Király ural­kodott, utána pedig sok éven át jó Dobzse László őfelsége, a ma­gyar renezánsz pazar színei mö­gött a szegénységgel küzködő magyarság gondjait ünnepei enyhítették csak. Köztük a leg­nagyobb: Karácsony, amelynek háromnapos ünneplése a tél nagy dermedtségében a vigasz­talás napjának kelte volt. Egész ádventben erre gondoltak, ami­kor a hajnali négy órakor mon­dott rorátékon vettek részt, a­­mikor Luca napjától kezdve sarjaszttatták a karácsonyi bú­zát, faragták a Luca székét. Ha aztán megérkezett a várva-várt ünnep előkészülete: karácsony böjtje és annak előnapja “a vi­gília vigilája,” a két előkészületi napon fáradhatatlan tevékeny­ségben lobogtak őseink. Temes­vári Pelbárt, Mátyás korának európai hirü nagy hitszónoka, elmondja, hogyan takarították, söpörték és díszítették fői házai­kat. De a maguk tisztaságára is gondoltak: senki sem akart für­­detlen testtel résztvenni az ün­nepen. Ezért fölszólítja őket Te­mesvári Pelbárt, hogy lelkűk mocskát is távolítsák el, azt is seperjék ki az igazi gyónással. Ez«n a két napon a papok alig hagyták el a templomot; min­denki magára az ünnepre akart meggyónni. KARÁCSONY MESÉI Mindennel készen voltak már, mire a szent éjtszaka misztikus fátolylát borította a Jézuskát váró magyar földre. A középkor végén a népi hiedelmek édes na­­ivsága csicseregte körül a kis Jézus jászolát. Az e korabeli szónokok latin beszédeiből, a ko­lostori irodalom feljegyzéseiből ugyanazon okból, ami miatt nyolc és fél millió szerencsétlen honfitársam nem tudja ugyan­ezt tenni, amit megtenne, ha le­hetne. El akarom mondani az igazat arról, hogyan él és küzd a magyar nép. Itt, a szabad világ­ban nem kell rettegnem a kom­munista párttitkároktól és a sze­mélyzeti főnököktől. Itt nem kell többé attól félnem, hogy kis la­kásomba éjjel bezörgetnek a kommunista gengszterek és a rendőrség.” A 33 éves, Fahidy a sportláp törzsgárdájához tartozott 1949 óta. Azóta többszpr járt külföl­dön, de csak a csatlós államok­ban. Most volt először a szabad nyugton s ezt a lehetőséget fel is használta évek óta tervezett szökése megvalósítására. mosolyognak felénk ezek a hie­delmek, melyeket századokon át mesélt az édesanya a gyerekek­nek a szobát jó melegre fütő tűz fényénél a téli estéken. So­ha, amióta csak ez a világ áll, olyna nagp-nagy fényesség nem volt a földön; olyan világos volt az angyali fénytől, mint a legvi­lágosabb nappal. Még a limbus­ba is lesütött ez a nagy földi fény; Ádám és Éva, meg a szent pátriárkák onnan tudták meg, hogy nem kell már soká várni­­ok. Azon a szentséges éjjelen az egész világon mézes izü harmat szállott hajnalon a földre; nem győzték az emberek csudálni, mi történt. Azt is mesélték, hogy messze Taliánországban van egy templom, mellette egy alma­fa, amelyik sohse terem, de szent karácsony éjszakáján az első kakas-szóra szépséges al­mák piroskodnak rajta. És mi­lyen gyönyörű volt a kis Jézus! Soha a világon még olyan szép kisgyerek nem született meg. A jószág is résztvesz a szent éjjel öi'ömében, hiszen a legelsőn is ott volt a jászol mellett a sza­már, meg az ökör; karácsony éj­felén az istállóban — egyszer az évben — emberi hangon szó­lalnak meg, hogy ők is dicsérjék a világ Megváltóját. KARÁCSONYI“OFFERA” Milyen szép volt a középkor végén még mindenütt éppen ál­ló, gyönyörű, sokhelyütt több­százéves templomokban a Ka­rácsony éjszakája! Pásztorjáté­kot is játszottak a templomban; az Egyház mintha erre az éjjel­re felfüggesztette volna litur­­(Folyt, a 3-ik oldalon) Rabmagyar­országból UJ “MŰSZAKI” HATÁR­ZÁR A MAGYAR­OSZTRÁK HATÁRON (FEP) A budapesti Belügy­minisztérium illetékes köreit már az osztrák államszerződés aláírását meglőző időben foglal­koztatta a nyugati határ meg­erősítésének szükségessége. Szá­­molniok kellett azzal, hogy az orosz haderőnek Ausztriából történő kivonása után az illegi­tim határátlépések száma jelen­tősen emelkedni fog. Sok mene­külni akarót csupán a szovjet fegyveres erők burgenlandi je­lenléte riasztott vissza. Tavasszal a határ északi sza­kaszán, legelőször az úgyneve­zett “sulyterületeken” (ahol a leggyakrabban fordul elő határ­sértés) megindították a munká­latokat. Megkezdték az ujj mű­szaki zár felállítását. Az uj mű­szaki zár szélessége mindenütt tiz méter. Egymástól minimum egy és fél méter távolságra (ne­hogy egyikről a másikra lehes­sen lépni) 50 cm. hosszú és fe­lül 10 cm. átmérőjű keményfa cölöpöket vernek le 20 cm. mé­lyen a földbe és ezekre “U-sze­­gekkel” teljesen rendszertele­nül, de mindenütt sűrűn, több helyen burkolva, le egészen a földfelületig szeges drótot erő­sítenek. A záron alkalmazott aknák közül a “taposó” 3-4 cm. vastag­ságú földréteg alá kerül fado­bozba. A földből kiálló gyutacsa csak közvetlenül a közelből lát­ható. Az akna négy kilogram teherbírású, tehát felrobbanását már egy nagyobb nyúl is elő­idézheti. A félkilogram súlyú “botló,” vagy “érintő” aknákat a drótok földhöz közel eső részére szere­lik fel s gyujtószerkezetüket mindig több dróttal kötözik ösz­­sze. A huzal egyszerű érintésére explodálnak. Ez az akna szabad szemmel, nagyobb távolságról is könnyen észrevehető. Az aknák Magyarországon . k é s z ü lnek, orosz minta szerint. A drótsövé­nyen az aknákon kívül rakétá­kat is helyeznek el, amelyek a hozzájuk vezető szögesdrótok meghúzásakor gyulnak be. A munkálatok tekintet nélkül az időjárásra, megszakítás nél­kül folynak, mert a tervek sze­rint az uj müsaki zárnak még a tél beállta előtt, az egész nyuga­ti határ mentén el kell készülnie. Polgári munkaerőket, kivéve a traktor vagy lófogat vezetőket, nem vesznek igénybe. (így védik a vörös bitorlók a magyar hazát . . . nem az ellen, hogy idegenek be ne szökhesse­nek, hanem hogy a “boldog meg­elégedésben élő” magyar nép ki ne szökhessen szülőhazájából...) LAPUNK MINDEN OLVASÓJÁNAK, HIRDETŐJÉNEK ÉS BARÁTJÁNAK BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁNUNK! Ten Cents per Copy—$2.00 per Year UJ ÉV KÜSZÖBÉN... Idő, most ismét rádnézek nagyon és felfigyelve látom ketyegésed, amint egy uj év küszöbén haladsz át . . Mi mindent viszel el ma tőlem ismét, mit soha nem várhatok vissza többé, — . . . s rohansz, kaján mosollyal nézve rám . . . Vak utadon, vak célok célza tával eltelten, zord, szigorú szolgasággal haladsz s sodorsz magaddal mindent . . . mindent . . . Hozod s viszed a sorsok lényegét:' egy pillantásodban is egy : Háj n, vagy hal! A legnagyobb kincsünk te vagy, Idő! — Mit egyik perced hizelgve nyújt, azt elveszi egy másik rendszerint, az életünk egy-egy darabjaként. Hátadmegett felégetsz lassan mindent; a múltadat örök titok takarja s mind több és több átkot viszel tova . . . Te vagy az élet gőgös zsarnoka, rideg kegyosztó .. . kegyetlen nagy ur, elmulhatatlan, mindig múló mérték. Néha ólomlábon jársz, néha vágtatsz s csaalfa játékod minden kis percében, minden nap uj $ uj arcod a jelen. — Most rámmosolyogsz s vad, daloló szívvel adod át ezt az évet is a múltnak, te könnyelmű, te léha nagy Játékos! . . . Rohansz, szilveszter-éji éjszakán át, sötét jövő s uj holnapok felé, harangzugásos könny s kacaj között ... Uj fények, álmok, kínok kapujában, egyedül, éjjel, bus magammaradtan a múltba nézek . . . s szivembe hasit a fájdalom . . . Óh, állj meg! Csak egy szóra, csak egy percre állj meg, Idő, ne hagyj itt! (Háromszék, 1935) VÉRBŐL KÉSZÜLT MŰANYAG A Magyar Nemzet november 30.-i száma közli: “A magyar kutatók munkája nemzetközi viszonylatban is jelentős ered­ményekhez vezetett: sikerült a vérből olyan müanyagszerü termékeket előállítani, amelyek a sebészeti gyakorlatban uj mű­téti megoldásokat tesznek lehe­tővé.” Az uj vérből készült mű­anyag feltalálója Gerendás Mi­hály Kossuth-dijas tudományos kutató. Ámde a “vérből készült műanyagnak Magyarországon sokkal szélesebb körű az alkal­mazása, mintsem az a cikkből kiderül: minden Magyarorszá­gon előállított nyersanyag és iparcikk az agyondolgoztatott, kiuzsorázott magyar parasztság és munkásság véréből és veríté­kéből facsarodott ki. Szívesen megírjuk ha valamilyen családi esemény hírét szeretné közöltetni lapunk­ban. Az-ilyen személyi hírek köz­lése nem kerül semmibe, de csak akkor tudjuk megírni, hogyha ki-ki értesít bennünket, mert ri­portereink, külön hírszerzőink' nincsenek. Ne nehezteljen ránk senki, ha valamilyen hire kima­rad a lapból, mert nem közölte azt velünk! — Kérjük olvasóin­kat, küldjenek, vagy telefonál­janak be minél több hirt, szives örömest közreadjuk lapunkban! Könyvbarátok! Magyar könyvek nagy é's egy­re jobban bővülő választkából rendelhet a Magyar Hírnök Könyvesboltjából. Kérje árjegy- Brunswick, N. J. — Telefon: zékünket! — Foreign Book Shop, 240 Somerset St., New Brunswick,. N. J. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság ff i* r ipiöffgi ŐSEINK KARÁCSONYA

Next

/
Thumbnails
Contents