Függetlenség, 1955 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1955-12-22 / 51. szám
YEAR 42. ÉVFOLYAM — NO. 51. SZÁM. TRENTON, N. J., 1955. DECEMBER 22. Ten Cents per Copy—$2.00 per Year 42 Years of Publication, this Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság J .__________; NE FÉLJETEK ... Irta Béky Zoltán főesperes Az első Karácsony mennyei üzenete zendül meg ismét világunk felett a közelgő karácsonyi szent ünnepek alkalmából: “Ne féljetek, hirdetek néktek nagj I örömet . . . megszületett a Megtartó.” Tudom a mi hitetlen, félelmekkel és rettegésekkel teljes világunkban sokan megkeseredett szívvel, hitevesztetten fordulnak el ettől a drága, mennye: üzenettől. Hitető beszédnek tartják, mint az ős hajdan kor pogányái a keresztről való beszédet Pedig ennél szentebb, drágábfc üzenet sohasem hangzott el még efelett a bűnös, önvesztébe rohanó ember világ felett. S ebben van ma is a mi váltságunk. szabadulásunk, idvességünk és boldogságunk. Ez felelet: minden nagy égető kérdésre ma is Ez megoldás: összetört, bünös; nyomorult életünk, önző, parázna korunk összes nagy problémáira. “Ne féljetek hirdetek néktek nagy örömet. . . megszületett a Megtartó . . .” Hajdan ennek a drága meny. nyei üzenetnek a hallatára ember mliliók hullottak a porba és indultak el királyok és koldusok szegények és gazdagok, pásztorok és bölcsek a bethlehemi bölcső felé, hogy “tisztességet tegyenek Néki.” Ma? Embermilliók keserűen lázadozva, remény és hite-vesz tetten kiáltanak: “Lehet rm nem félni?” Hiszen az! Antikrisztus borzalmai szabadultai rá erre a világra. Soha ilyenL vészes, sötét fel legek nem tornyo sultak életünk ege felett. A ke resátyénség és civilizáció leghalálosabb ellensége: a kommuniz mus álig felfegyverkezve készei áll és várja az alkalmas pillanatot, hogy reánk rohanjon szétszaggasson, leigázzon, legszentebb jogainktól megfosszor vagy kiirtson a föld szinéról. S í mi örök, megbocsáj thatatlan bűnünk lesz, hogy a mi vak vezetőink fegyverezték fel, a mi árulóink adták kezükbe a modern kői legborzalmasabb fegyverét a; atom-bombát. Mi adtuk oda nékik a fél világot. Mi engedtük hogy ezer esztendős birodalmakat, mint a mi régi hazánk is le igázzanak, kiirtsák színe javá' s gonosz céljaik eszközévé te gyék. Mi szövetkeztünk a Sátán nal, s még ma is, — aínikor min den épelméjű ember világosai látja gonosz céljaikat — parolá zunk velük, megalkuszunk, kom promisszumokat kötünk, ujabl enkedményeket teszünk, ujabl népeket, embermilliókat dobunl oda nékik áldozatul. Megcsufol tűk az örök krisztusi elvet: a Sá tannal szövetkezni nem lehet. A bűnnel, a gonosszal megalkudn nem lehet. Letértünk a: örök krisztusi princípiumokról Innen a világ-krizis. Innen a: erkölcsi és lelki válság nemcsal v i 1 á g v o n atkozásban, hanen nemzeti, társadalmi és egyén életünkben is. Innen a félelem éí rettegés, amely eltölti a mi szí veinket. De hol van a megoldás? A kivezető ut a káoszból ? A szabadulás? Ez a világ el fog pusztulni ha meg nem tér. Ha nem szakil a sátánnal és vissza nem tér z Krisztushoz. Ha újjá nem születik, ha meg nem változik és hz rá nem építi életét az egyetler fundamentumra: az Ur Jézuí Krisztusra. Addig ez a világ féleniek, rettegések és nyomom ságok tanyája lesz, mig itt nem Krisztus lesz az ur. Mig itt országokat kormányoznak Krisztus nélkül, mig itt népek, nemzetek sorsát intézik anélkül, hogy az Ur Isten szavára figyelnének, vagy az Ő tanácsait megkérdeznék: addig itt nincs szabadulás. Addig ez a világ a félelmek, rettegések, nyomorúságok tanyája lesz. Addig amig a sziveket az önzés, gyűlölködés, pártoskodás, gonoszság és ármány fogja kitölteni, a krisztusi szeretet helyett, — amely nem gyűlölködik, nem keresi a más kárát, nem irigykedik, mig ez a krisztusi szeretet nem tölti be a sziveket, addig itt nincs szabadulás, addig hiába való a mi adventi várakozásunk, arra sohasem jön el a békesség, a szeretet, az öröm boldog Karácsonyünnepe. Ennek a bűnös, önvesztébe rohanó emberviíágnak meg kell már értenie egyszer, —■ mielőtt el nem pusztul, hogy nincs másban szabadulása, egyedül a világok felett uralkodó Istenben és az ő váltságunkra és idvességünkre aláküldött Szent Fiában: az Ur JézuS Krisztusban. Nélküle hiába való az emberi tudomány, a fliozófia, világmegváltó emberi elgondolások, ideák. Nélküle hiába valók a béketárgyalások, fegyvereszünetek, a Népszövetség, a “genfi találkozó” a “United Nation” az Atom a Hidrogén bomba. Nélküle minden megbukik. Csődöt vall. Mert mögötte nem áll a mindenekét átható, átformáló, megváltó; és mindennek javát munkáló: Isteni Lélek. A szabadulás Istentől jöhet, felülről, mint 2000 évvel ezelőtt, az Ő szent Fia az Ur Jézus Krisztus által. Egy történetet olvastam nemrégen. Egy bányában szörnyű robbanás történt. A robbanás óriás sziklákkal torlasztotta el a bánya bejáratát. Valahol mélyen az egyik tárnában bennszorult egy sereg ember. A robbanás után, mikor eszméletlen állapotukból magukhoz tértek azt kezdték fontolgatni, hogyan juthatnak ki ebből a szörnyű pokolból. Volt közöttük egy csomó nagy tudásu mérnök, akik ismerték a bányák zegeit-zugait, a hegyek szövevényeit. Volt robbantó szerük, a legmodernebb, amely hegyeket tudott darabokra szaggatni. Volt szerszámuk, csákányuk. Volt gyufájuk, viaszos zsinórjuk. De ha meg gyújtják, akkor először őket szaggatja ezer darabra. Mindenük megvolt. A nagy tudomány, képzett mérnökök, a modern technika nagyszerű találmánya a dinamit, a sok fiatal életerős bányász. Minden kudarcot vallott. Végül a nagy kétségbeesésben eszükbe jutott az Isten. Eszükbe jutott, hogy odakint süt a nap. Hogy odakint nekik családjuk van, egyiknek hitvese, másiknak édesanyja, gyermeke, akik haza várják őket. S akkor kezdtek hinni. Hogy1 azok, akik őket szeretik és haza várják': gondolnak rájuk , segítségükre sietnek és mindent el fognak követni, hogy megmentsék őket. S valóban, mikor már a halálos verejték gyöngyözni kezdett orcájukon ... mikor már csak az imádságuk volt . . . csattogni kezdtek a- csákányok kívülről és megérkezett a szabad;ulás. Egy szörnyű világvihar ezt KARÁCSONYKOR Irta: PETŐFI SÁNDOR Én hozzám is benézett a karácsony, Tán csak azért, hogy bus orcát is lásson És rajta,egy pár reszkető könyüt. Menj el karácsony, menj innen sietve, Hiszen családok ünnepnapja vagy te. S én magam, egyes-egyedül vagyok. Meleg szobám e gondolattól elhül. Miként a jég csap függ a házereszrül, Úgy függ szivemről ez a gondolat. i Hejh, be nem igy volt, nem igy néhanapján! Ez ünnep sokszor be vígan virradt rám Apám, anyám és testvérem között! Oh aki együtt látta e családot, Nem mindennapi boldogságot látott! Mi boldogok valónk, mert jók valónk. Embert szerettünk és Istent imádtunk; Akármikor jött a szegény, mi nálunk Vigasztalást és kenyeret kapott. Mi lett a dij? rövid jólét múltával Hosszú nagy ínség' . . . tenger,(melyen által Majd a halálnak révéhez jutunk. De a szegénység én nekem, nem fájna, Ha jó családom régi lombos fája Úgy állna még, mint álla hajdanán. Vész jött e fára, mely azt szétszaggatta; Egy ág keletre, a másik nyugatra, S éjszakra a törzs, az öreg szülők. Lelkem szülőim^ édes jó testvérem, Ha én azt a kort újólag megérem, Hol mind a négyünk egy asztalhoz ül! ... Eredj, reménység, menj, maradj magadnak, Oly kedves vagy, hogy hinnem kell szavadnak, Ámbár tudom, hogy mindig csak hazudsz . . . Isten veled, te szép családi élet! Ki van rám mondva a kemény ítélet, Hogy vágyam űzzön és ne érjen el. Nem nap vagyok én, föld és hold körében; Mint vészt jelentő üstökös az égen, Magányos pályán busán bujdosom. (Pest) a mi világunkat is összetörte, kifosztotta, kettétépte, koldussá és nyomorulttá tette. Olyanná, mint egy felrobbantott bánya, amelynek kijárata óriás sziklákkal van eltorlaszolvat S mi lent, az egyik óriási tárnának a mélyén vívjuk a mi haláltusánkat. Mindenünk van. Megvan a, nagy tudományunk a modern technika ezer vívmánya, robbantószerünk, csákányunk, atom és hidrogén bombánk . . . Minden hiába való. Minden kudarcot vall... Elpusztulunk, ha eszünkbe nem jut, hogy odakint napsütés van, hogy valaki szeret és hazavár minket és el fog követni mindent, hogy megmentsen bennünket. Ez a mi Mennyei Atyánk. A világok felett uralkodó, bűnösöket megváltó, rabokat megsza-' baditó Isten. Ne félj! Nem fog késni. Meg fog érkezni. Éppen akkor, mint hajdan, amikor legnagyobb a veszély, legsötétebb az ég, és legrettentőbb a félelem. Már útban* van. Nem hallod? A keserűség, panasz, félelem, rettegés, zúgolódás, lázadozás, könny, jaj, imádás eme chaotikus zűrzavarában, hogy zeng drága karácsonyi üzenete “Ne féljetek! Hirdetek néktek nagy örömet! Megszületett a Megtartó!” LAPUNK MINDEN OLVASÓJÁNAK, HIRDETŐJÉNEK ÉS BARÁTJÁNAK / Kellemes Karácsonyi Ünnepeket Kívánunk! Szent Karácsony Lapunk számára irta: Ft. Horváth Lőrinc r. k. plébános Évszázadokon keresztül újra és újra megünnepeljük a szent Karácsonyt; a szeretetnek és békének ünnepét, az Ur Jézus születése napját. A keresztény világ ismételten megemlékezik a Megváltó eljöveteléről s örömének ad kifejezést a megváltás isteni müve felett. így karácsony táján mintha, legalább külsőleg, megváltoznának az emberek. Valami csodás érzés hatja át őket; mintha jobbakká akarnának lenni és a jobb szellemtől indíttatva, beszélnek széretetről, ajándékokat vásárolnak és adnak egymásnak s elhalmozzák embertársaikat jókivánatokkal, mintha megnyílnának szivükben a szeretet rózsái. Milyen jó volna, ha az emberek között ez a karácsonyi szellem állandósulna, ha nemcsak egy hétig, de egész életükön keresztül virulnának a szeretet rózsái, ha mindig 'csak;jót kívánnánk és tennénk gninden, emberrel a földön. Mennyivel szebb volna az élet, ■ boldogabb az emberiség, ha soha ki nem aludnának a karácsonyfa titokzatos gyertyái, ha ott lángolna minden ember szivében az emberszeretet lángja. A szent karácsony, az Ur Jézus születése az enib er szer etetnek az ünnepe. Hogy Isten Fid lészállott á földre )ezzel az volt a célja, hogy; egymás szeretetére tanítsa az emberéket. Ez a megváltásnak az értelme; 'ezt akarta elérni az Ur Jézus az ő tanításával. Hogy még változtassa az emberek ; között 4 jogrendet;; a társadalmat a szeretet törvényei szerint rendezze, ez volt az Ur Jézus eljövetelének indító oka... A szent Karácsony azt jelenti, hogy békességben éljen minden ember itt a földön. Minden embernek, bármilyen szinü, vagy vallásu, bárhol az Isten által teremtett földön e világra jött embernek legyen joga az élethez, szabadsághoz és boldogsághoz s azt senki el ne vehesse! Azt jelenti a szent Karácsony, hogy az élethez szükséges feltételektől senki meg ne fosztassék, mert a földnek gyümölcsét mindenki számára adta a teremtő Isten. Azt jelenti és hirdeti a szent Karácsony éjszakája, hogy mindnyájan testvérek vagyunk, szent kötelékben, vér-közösségben, melynek isteni szentesítése van, mit minden ember tiszteletben köteles tartani! A világ, az emberek ünnepelni fognak, Karácsony szent, ünnepéről emlékeznek. De, mint anynyi évszázadon keresztül, ünneplésük most is csak külső lész. Álarcot vesznek fel néhány napra, mondanak meséket egymásnak, elhitetik embertaársaikkal, hogy béke és Szeretet vezérli életüket. A hiszékeny ember felfigyel, álmodozik békéről, jól esik neki, mert békében szeretne'élni nemcsak Karácsony napján, hanem élete minden napján . . . Miért nincsen minden ndp Karácsony, miért kell az emberszer etetét álarc alá rejteni s azt is csak. néhány napra, igy Karácsony táján? . . . Miért nincsen igazi ’ Karácsony, álarc-nélküli emberszeretet?.,. .\ AMIKOR MEGSZÜLETIK JÉZUS... “Amikor pedig megszületik vala Jézus” — igy kezdődik a Máté Írása szerinti evangélium elbeszélése a karácsonyi eseményekről. A szűztől születés csodája betölti a kis judeai Bethlehem városát. Még csak most születik és máris megmozdul a világ. Még nem indult el Jézus tanítani, de őhozzá elindulnak a bölcsőhöz a tanítványok, hogy tisztességet tegyenek Néki. O- dajönnek, amint tudjuk, a távoli Keleti Bölcsek, akiket a csillag vezetett hosszú és előttünk ismeretlen utjukoh ... de odajönnek a bethlehemi jászolbölcsőhöz a mezőn nyájukat őriző pásztorok is, akiket az angyalok karának éneke indít el a sötét éjszakában, hogy megkeressék a világ Megváltóját. “Amikor megszületik Jézus” . . . nagy dolog történik ebben a világban. A naptár uj időszámítást vesz s azóta számolja a világ nagyrésze még ma is az időt akként, hogy Krisztus születése előtt, vagy Krisztus születése után. Az ő születése a vízválasztó hegy, amint megiratott, hogy a megütközés köve legyen sokaknak, azoknak, akik megtartatnak az életre, s azoknak akik elvesznek az örök kárhozatra. Jusson eszünkbe most karácsony táján, hogy a kis gyermek, aki megszületett amaz első emlékezetes karácsonykor, nem is tudott még semmi mást tenni, csak sírni és csecsemő gyengeségében nem várhatott tőle senki semmit, mégis hatása már megmutatkozott az akkor ismert világon. “Amikor pedig megszületik Jézus” . . . csoda történik azóta a történelem folyamán mindig. Amikor megszületett a pogány világban Jézus, a régi bálványok helyett az egy igaz Isten tisztelete született meg; az erőszakosság, vérontás és kegyetlenség helyett .megszületett a Kegyelem, Irgalmasság, Béke és Jóakarat. Amikor megszületett az emberi szivekben Jézus, megszületett a sok emberbaráti intézmény, iskola, menház, kórház és szeretet-otthonok . . . Amikor Jézus megszületik, egy városban megszűnik a tivornyázás, szerencsejátékok hajszolása és minden istentelenség, ami miatt jő az Ur haragja az engedetlenség fiaira. “Amikor megszületik Jézus” egy egyházban, egy családban és egy ember szivében, akkor az aggodalom elszáll, a türelmetlenség helyet ad a békés szeretetnek, az irigység a jóakaratnak . . . akkor újjászületik minden! Igen, ez a karácsonyi csoda titka: megszületik Jézus! “Amikor pedig megszületik Jézus,” csoda történik, megmozdul egy élet, megindul egy család, megtér egy elrugaszkodott falu és bűnös nagy város, mert Jézus érkezése és születése az uj élet kezdete. Vizsgáld meg szivedet és nézd meg az életedet, hogy mit jelent néked személy szerint Karácsony ! öröm és boldogság-e számodra, vagy megütközés és botránkozás ? Vajha mind több és több ember szivében, városban és országban születne meg Jézus, hozna újjászületést, megújulást és karácsonyi igaz örömet! RÉV. ÍBRAHÁM DEZSŐ
