Függetlenség, 1955 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1955-09-15 / 37. szám
42 Years of Publication, this Weekly Is the Oldest Hunga rian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. YEAR 42. ÉVFOLYAM — NO. 37. SZÁM. c^j^o TRENTON, N. J., 1955. SZEPTEMBER 15. Ten Cents per Copy—$2.00 per Year Adenauer tarisznyája Sokan találgatják, vájjon mi lesz Adenauer nyugatnémet kancellár moszkvai utjának az eredménye? A válasz erre csak az lehet: úgyszólván semmi. Ezt maga a kancellár tudja legjobban. Pontosan felmérve az erőviszonyokat, a kancellár nem is kéi* semmit. Esetleg csónakázni is elviszi Hruscsev s megmutatja neki az orosz holdat, de a német nép újbóli egyesítését aligha fogja említeni. Illetve, olyan áron ajánlaná fel, amit Adenauer nem vállal. Cserében azt kívánnák Moszkvában, hogy a németek egyszersmindenkorra mondjanak le a fegyveráezésről. Adenauer ebben a kérdésben nem enged, nem engedhet, ő tudja legjobban: ha majd a németek kezében ténylegesen is lesz fegyver, akkor majd csónakázáson kívül egyébre is hajlandók lesznek Moszkvában. Addig hem. Adenauer tudja legjobban, hogy az oroszokra nem lehet hatni érzelmi hurok pengetésével. Csak az erő az, amelyik náluk imponál. Sok beszéd egy nagy palotában ■ Az Egyesült Nemzetek new yorki palotájában folyik az úgynevezett leszerelési vita. Javaslatok tömege váltogatja egymást. És Rákosi kapva-kapott ezen az ajánlaton is. Hogyne, megfizeti a magyar nép ezt a kárt! Hogyne, a magyar nép csak károkat okozott a Duna-medencében, amig a kommunisták nem jutottak hatalomra. A magyar nép fizet, mint a köles, csak bízza ezt őreá, Rákosira, Tito elvtárs. így lön, hogy Rákosi már is bizottságot menesztett Titóhoz. Ennek a bizottságnak nem az a feladta, hogy Titót lebeszélje a lehetetlen követelésről. Csak az, hogy Tito elvtárs milyen feltételek figyelembevételével hajlandó ezt az összeget elfogadni. Barátságot Titótól még 200 millió dollár árán sem kap Rákosi. De talán megmentheti a fejét, azt a nagy fejét. Állítólag igaz mondás az, hogy: holló a hollónak nem vájja ki a szemét. Hát csak figyeljük. Moszkvai vendégek Kefauver demokrata, Malone republikánus szenátor Moszkvában üdül és csupa szépet, jót tapasztal ott. Az orosz nép barátságos, a vörös vezetők mindent elkövetnek, hogy az amerikaiak kedvüket leljék. Csónakázásról még nem érkezett hir, de bizonyosan az is lesz. Vannak, akik, az újságok címei után ítélve, csakugyan azt hiszik, hogy leszerelésről van szó. Oly sok szó. Nagyon csalódnak ezek a hiszékeny emberek. Nemhogy leszerelésben, hanem a hadilétszám valamelyes csökkentésében sem bízik már senki. Már? Nem bíztak eleitől fogva sem. Szovjetoroszország nem hajlandó alávetni magát annak, hogy egy nemzetközi bizottság megvizsgálja az ottani hadiberendezéseket. Amerika pedig nem hajlandó az oroszok adott szavát készpénznek venni. Ott még nem tartunk, hála Istennek, “genfi szellem” ide, vagy oda. így aztán hig szófecsérlésben telik az idő: Pazarolják a sok papirt, időt vesztegetnek és pénzt pocsékolnak. Egy olyan ügjjre, amelyikről mindkét fél pontosan tudta: egy nagy nullával lesz egyenlő. Rákosi és a, magyar nép 200 millió dollárja Rákosi Mátyás, miközben inog a föld alatta, arra kérte Titót, a Moszkvában most nagy tekintélynek örvendő délszláv diktátort, hogy hívja őt meg egy kis diskurálásra. Ő — Rákosi — majd megmagyarázná ott az adriai kéj lakban, hogy miért is nevezte Titót “láncos kutyának” a magyarországi kommunista párt. Meglátja majd Tito, — igy hangzik Rákosi fuvolaszólama, — milyen szép kerek magyarázat lesz ez. Csodálatos, hogy Tito nem alkuszik. Mereven elhárítja magától azt a lehetőséget, hogy Rákosi szellemi kincseiben gyönyörködjék. Viszont hevesen akarja a másik, a földi kincseiket. Állítólag a magyarok neki, Titónak 200 millió dollárnyi kárt okoztak a Délvidéken. Hát ezt most már fizessék meg! Akkor majd, esetleg, szó lehet a meghívásról is. A Szovjetnek a csónakázás nem kerül semmibe, legfeljebb Molotov izmai érzik meg az evezőlapátok súlyát. Viszont Amerikában úgy örvendeznek az ilyen csónakázásnak, hogy érdemes a molotovi izmokat kockáztatni. Szavunk nem jut el az amerikai szenátorokhoz, pedig szeretnénk nekik valamit a figyelmükbe ajánlani. Jó volna, ha utazgatásaik során nemcsak a napos oldalon járnának, hanem megpróbálnának behatolni az árnyékos részekre is. Nem is árnyék, hanem sötétség az, de az igazság kutatóinak igazán megéri a fáradságot. Látnák szöges drótok mögött a modern ragszolgákat, akik csak abban különböznek a fáraók rabszolgáitól, hogy még nyomorultabbak. Eldugott gyárak . és szöges dróttal körülvett uránium- és ólombányák mélyébe próbáljanak lejutni, s akkor megláthatják a földi poklot. BAZARI BEJELENTÉS A Független Református Egyház vezetősége bejelenteni kívánja, hogy mint minden évben, úgy most is Október utolsó szombatján 29-én este fogja megtartani évi bazárját. Ebben az évben is lesz az egyház egyetlen bazárja. Kitűnő zenéről és ellátásról gondoskodás történt. Az egyház vezetősége kéri a helybeli egyházakat és testüleket, hogy ezen az estén hasonló Összejöveteleket ne rendezzenek, hogy összeütközés ne legyen. Az egyház vezetősége VÁSÁROLJON azokban az üzletekben, amelyek lapunkban hirdetőinknek és nekünk is hirdetnek. Ez önmagának, javunkra lesz! Vége lesz a magyar kommunisták itteni propagándázásának Az amerikai kormány elrendelte, hogy a washingtoni “magyar” követség minden propagandát szüntessen be. A Budapestről küldött kommunista nyomtatványok ügyében is intézkedés várható. (AMERIKAI MAGYAR LAP CIMSZALAGJÁT IS * HASZNÁLJÁK A VÖRÖSEK A PROPAGANDANYOMTATVÁNYOK SZÉTKÜLDÉSÉRE!) A washingtoni úgynevezett “magyar követség” New Hungary címmel évek óta egy ügyesen összeállított, angol-nyelvű kommunista propaganda-folyóiratot ad ki és küld szét itt Amerikában, magyar és más címekre (köztük a mi címünkre is. — S'zerk.) Ennek a kiadványnak a terjesztését és a követség minden más propaganda-aktivitását kormányunk azonnali hatállyal betiltotta s a vörösek többé semmilyen “információs” nyomtatványt nem küldhetnek szét Amerikában. Az amerikai kormány ezen megtorló lépései azért történtek, mert Rákosiék fokozott hajszát kezdtek Budapesten élő amerikaiak és az amerikai követség magyar alkalmazottai ellen. Sorozatosan tartóztattak le embereket, akiknek minden bünük'az volt, hogy az amerikai követségen dolgoztak, vagy amerikai rokonságukkal tartottak fenn összeköttetést. A budapesti amerikai követség épülete előtt állandóan titkosrendőrök és besúgók falkája ólálkodik s akit oda bemenni látnak, azt ki jövet azonnal a rendőrségre viszik, ahol órákon át faggatják, hogy mit keresett a követségen. A terror miatt alig mer valaki, magyar állampolgár, az amerikai követség épületébe lépni. Rákosiék “szabad Magyarországán” olyan ázsiai állapotok vannak, hogy ha, például, az ottani amerikai követség az itteni magyar külképviseletéhez hasonló propaganda-nyomtatványokat küldött volna szét Magyarországon, az egyértelmű lett volna a címzettek halálos ítéletével, vagy legalább is Szibériába hurcolásának okozásával . . . Ilyen körülmények között nagyon is érthető az amerikai kormány erélyes intézkedése s a magyar kommunisták itteni propagandázásának betiltása. Legfennebb az kifogásolható, hogy ez az intézkedés nem jóval előbb történt és még mindig nem terjed ki a Budapestről tömegszámra jövő vörös nyomtatványok megállítására. A Magyarok Világszövetsége nevét jogtalanul bitorló budapesti kommunista propagandaközpont minden elérhető amerikai magyar címre és az egykori tényleges Világszövetség meglevő címeire évek óta küldözgeti a legkülönbözőbb nyomtatványokat, amelyek azt akarják elhitetni mézes-mázos szavakkal és jólmegválogatott képekkel, hogy szülőhazánkban valóban jó dolga van ma a magyar népnek, a munkásságnak, a dolgozók millióinak ... akiket a valóságban kegyetlenül kihasználnak és éhbérért dolgoztatnak. Legújabban a Newarki Hírlap nevű itteni hetilapnak a címlistáján érkeznek itteni magyarok címére ezek a célzatos propaganda-nyomtatványok, azt azonban, hogy er a “címlista” hogyan került a budapesti vörösek kezébe, nem mi vagyunk hivatva kikutatni. Habár nem nehéz elképzelni, hogy a new yorki kommunisták nyomdájában készülő lapnak a címlistája milyen utakon-módokon jutott el a budapesti vörös központba és az is érthető, hogy a lap olvasói közül számosán máris azon töprengenek, hogy ki küldette címükre ezt vagy azt a Budapestről érkezett propaganda-nyomtatványt. A magyarázatra azonban most már könnyen rájöhetnek . . . Amióta a múlt év elején megírtuk leleplező cikkünket az itteni magyar kommunisták Bound Brook-i mesterkedéseiről és erre a cikkünkre a támadás minket nemcsak az Amerikai Magyar Szó nevű kommunista lap részéről ért, hanem egyidejűleg az ugyanabban a nyomdában készülő Newarki Hírlapban is, tisztában voltunk vele, hogy az a lap a kommunistáknak “ki van szolgáltatva.” Amikor pedig többszöri figyelmeztető cikkünk után is a Newarki Hírlap tovább támadott minket — minden kétséget kizáróan csakis kommunista-ellenességünk miatt — és amikor kimondottan a kommunisták céljait szolgáló cikkek jelentek meg sorozatosan abban a lapban, sőt, a washingtoni követség “Amnesztia Rendeleté” helyet kapott benne, akkor már kénytelenek voltunk a Newarki Hírlap magatartását és a lap szerkesztő-kiadójának álláspontját az itteni magyar kommunistákéval azonosnak tekinteni. A budapestről érkező és a Newarki Hírlap címezésével tökéletesen megegyező cimezésü vörös propaganda-nyomtatványok végül most minden kétséget kizáróan bizonyítékul szolgálnak feltevéseinkhez. (Csak saját magukat szidhatják és sajnálhatják azok, akik a lap cikkezéseinek bedőltek s ahelyett, hogy észrevették volna idejében a célzásokat és turpisságot, minket Ítéltek el és hagyták magukat továbbra is félrevezetni! — Szelek.) * * * Joggal várjuk és reméljük, hogy az amerikai kormány további lépéseket tesz az irányban, hogy megkímélj eh és megvédjen amerikaiakat a budapesti vörös kormány posta utján elkövetett zaklató és felháborító propagandázásától. Szerintünk nem elég a Washingtonból szétküldött -.nyomtatványok betiltása ; meg kell vonni a postai szállítási jogot minden kommunistá nyomtatványtól, akár itt küldik szét azokat, akár odaártól jönnek. Különösen pedig azokat A SZÖVETSÉG A MIENK — NE HAGYJUK CSERBEN! Végefelé jár a nyár, de alig néhány egyház vagy egylet küldötte be hozzájárulását az Amerikai Magyar Szövetség fenntartásához. Pedig tavasz óta több ízben kért, kqnyörgött a Szövetség központi irodája: ha más forrásból nem jutna, legalább rendezzünk piknikeket a fővárosban levő hazafias képviseletünk támogatására! Köztudomásúlag az AMSz három országos testvérsegitő intézményünk példás bőkezűségéből élvezi költségvetését— egyharmadát ... A másik két harmad előteremtése azonban állandó gondot okoz. Szeretettel kérjük tehát az egyházak, egyletek, szövetségi osztályok vezetőségét: küldjék be hozzájárulásukat mihamarább a központba (527 Mills Building, NW., Washington 6, D.C.) kell kormányunknak megvédj e az ilyen zaklatástól, akik nem kérték, nem rendelték és nem óhajtják, hogy ilyen küldemények érkezzenek címükre. Akármilyen uton-módon szerzik, vagy kaparintják is meg a magyarországi kommunisták itteni magyarok címeit, meg vagyunk győződve arról, hogy az ideérkező kommunista nyomtatványokat a címzettek legnagyobb része nem óhajtja. (Szerkesztőségünkbe többen hoztak be ilyen nyomtatványokat és kijelentették, hogy nem tudják, hogyan kerül nevük és címük az Kanadában, Niagara-on-the Lake közelében mintegy 11,000 cserkész jött össze a világ mindén részéből a 8-ik “világ-jamboree”-re, amelyet augusztus 20-án Vincent Massey Canada kormányzója nyitott meg. A kanadai hadsereg Niagara folyó melletti kiképző-területén felállított hatalmas sátorvárös fogadta be a cserkészeket, akiknek nagyrésze idegen országokból jött ide, hogy nyelvi és nemzetiségi korlátokat eltüntető testvéri találkozásban hirdesse ennek a nagyszerű ifjúsági mozgalomnak értékes voltát. Az Egyesült Államok Boy Scout-jai hatalmas számmal sereglettek fel a jamboree-re, ahol a pirosfehér-zöld magyar színek is képviselve voltak ... Miután a kommunisták Magyarországon a cserkészetet betiltották, a magyarságot menekült magyar cserkészek, kanadaiak és Egyesült Államok-beliek képviselték s az egyenruhás tarkaságban ott virított a magyar cserkészek jellegzetes árvalányhaja is . . . A kanadai csoportban volt 15 cserkész magasan északról, az arktiszi vidékről is, akiknek ez volt az első találkozása a civilizációval. (Az 5 eszkimó, 5 indián és 5 fehér cserkészfiu közül néhány prémvadászattal kereste meg útiköltségét a jamboree-ra) Fogadtatásukra 115 riporter, rádió- és televizió-tudósitó jelent meg. A jamboree-n tizennégy keresztény felekezet volt képviselve, valamint az izraelita, buddhista, hindu és izlám óhazai kommunisták kezébe, ők azokat nem kérték és nem is akarják. Mi ezeknek azt tanácsoltuk, hogy “Refused” felírással adják vissza a küldeményeket a postásnak.) Legyen vége teljesen a kommunisták itteni propagandázásának! Amerika végre lássa be azt, hogy a kommunistákkal szemben csakis olyan eszközökkel lehet védekezni, amilyeneket ők használnak! Ne engedje kormányunk meg azt, mit odaát ők sem engednek meg azokban az országokban, amelyeket uralnak, vagy bérenceikkel uraltatnak! vallások,’mintegy 50 különböző nemzet fiai által. (A vasfüggöny mögötti országokból nem volt “küldöttség,” mivel ezekben a “szabad” országokban a cserkészet be van tiltva. — Szerk.) * * * Az előző 7 jamboree-t európai országok rendezték s ezek között volt a nevezetes Gödöllő-i világcserkész-táborozás 1933-ban, amikor a külországok fiai közvetlen tapasztalatból ismerhették meg a magyarságot és a magyar sok jó és szép tulajdonságát . . . Az 1929évi London-i jamboree-n tűntek fel először “nemzetközileg” is a magyar cserkészfiuk s s talán ennek tulaj doni tható, hogy a következő táborozás Magyarországon volt. Londonban 850 magyar “minta-cserkész” felejthetetlen sikerrel szerepelt akkor és a trianonban megnyomorított Magyarország nagy angol pártfogója, Lord Rothermere külön is vendégül látta őket, mindegyik fiúnak egy karórát adva ajándékul. . . Mennyivel remény teljesebb, mennyivel boldogabb idők voltak azok . . . Szülőhazánk megcsonkítva, koldusán bár, de Magyarország volt, nem pedig durva eltiprók vazallusa ... És amikor a magyar fiuk ajkáról, ott a londoni nagy stádiumban felzengett az erre az alkalomra készült induló, Budapest és az egész Magyar Haza szive velük dobogott: Nádiveréb nem száll fel az égig... Életemet igy bujdosom végig... Mégse sirass párom, Harmatos virágom: Leszünk mi még boldogok is Nagy-Magyarországon . . . “JAMBOREE” A világ cserkészeinek találkozója a Niagaránál Hungarian Hours — RADIO — Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRÉJMTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (1300 Ke.) Kovács M. Balázs igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. Nem sírok én, könnyemet se [ejtem, (bár) Az orcámat a két kezembe [rejtem . . . Mégse sirok, várok, Mindig arra várok, Mikor fogjuk visszavenni Nagy-Magyarországot. . . röRTÉNT VALAMI aminek hírét nyíl valósságra szeretné hozni? Ha igen, közölje velünk a hírt és mi szívesen közreadjuk lapunkban. NYUGTÁVAL DICSÉRD A NAPOT, ELŐFIZETÉSI NYUGTÁVAL A LAPOT! American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian NßWS Amerikai szellemű magyar újság
