Függetlenség, 1955 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1955-09-01 / 35. szám
42 Years of Publication, this Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published m Trenton, N. /. YEAR 42. ÉVFOLYAM — NO. 35. SZÁM. <,^^>20 TRENTON, N. J., 1955. SZEPTEMBER 1. Az árvizek pusztítása Most, hogy a medrükből kilépett vizek végigpusztitottak öthat államot, az ember megilletődve áll meg az élet rohanásában. Emlékezetben végig futunk a hasonló nagy katasztrófákon. Olvastuk, hogy Indiában, ha az esős évszak beáll, a nagy árvizek elkerülhetetlenek. Ilyenkor semmi, de semmi fel nem tartóztathatja útjukban a vizeket. A piszkos, hömpölygő ár magával ragad embert, állatot egyaránt. S ha aztán a vizek újra visszatérnek medrükbe, az indiaiak újra benépesítik az elpusztult vidéket, ültetnek, házat építenek. S aztán egyszer újra elsöpri őket is mindenestől az ár. Az elpusztultak helyére uj emberek lépnek. Mert emberben nincs hiány Indiában. S nincs hiány bennük a Sárga Folyó mentén sem. A kínaiak is milliószámra pusztulnak el a nagy folyók árterületén. Mentésükre senki sem gondol. Minek is? Miért kellene Kínában embert menteni? Túlsók van amugyis belőlük. S a Duna kiöntéseire is gondolnunk kell. Sokan vannak itt, Amerikában, akik azért kényszerültek a szülőföldet elhagyni, mert életük rnunkáj át pusztította el a nagy magyar folyó. Az volt a baj, hogy Magyarországon sohasem volt elég pénz a Duna-part kellő rendelésére, s különösen nem Trianon után, amikor szegény lett az ország. S a magyarországi árvizek túlnyomó része éppen Trianon miatt következett be. Minden megfontolás nélkül húzták meg az uj határokát. Egy egész vasúti és közúti rendszert szabdaltak kényük-kedvük szerint a hatalmasok. Nem törődtek azzal sem, hogy az egész Kárpátmedence egyetlen, oszthatatlan vízrendszer. A folyókat összeszabdalták az uj határokkal. így következett be aztán a tragédiák sorozata. Ha, például, nagy volt az olvadás a Tisza felső folyását környező havasokban, erről a csehek és a románok “jóvoltából” nem szerezhetett tudomást semmiféle budapesti hatóság. Magyarországon csak akkor tudták meg az árvizveszedelmet, amikor már menekülni is késő volt. Imeí országunk jónéhány államán végigsöpört az árvíz. Az elpusztult drága emberéletek mellett a kár milliárdokra megy. Egy technikailag pompásan felszerelt, egész kontinensre rugó ország sem tud védekezni a szörnyű veszedelem ellen. Igaz, hogy csökkentheti. De tessék elképzelni, hogy milyen méreteket ölthetett volna a katasztrófa, ha New Jersey, Connecticut, Pennsylvánia és a többi államok nem együttes erővel védekeztek volna? Ha csak amúgy “trianoni” módon történt volna az ellenintézkedés...? Akarnok-bizottságok Az amerikai magyar élet hullámai újra és újra magasra csapnak. Az ember hiába reménykedik abban, hogy végre is lecsillapulnak a szenvedélyek s s aztán összefogunk mindannyian, egy akarásban, egy cél érdekében. Mint nyári zápor után a gomba, úgy nőnek'a semmiből a különféle bizottságok. Van olyan bizottság, amelyik egyenesen Magyarország felszabadítását tűzte zászlajára. Igen szép dolognak tartjuk. A cél nemes, számunkra egyenesen szent. Ne értsük félre egymást, nem a célkitűzésben van a hiba. A hiba ott van, hogy ezekkel a bizottságokkal nem állnak szóba azok, akik a világ sorsát intézik. Nem áll szóba, például, a State Department. Hiába ostromolják ilyen, meg amolyan levelekkel a washingtoni külügyminisztérium falait. Ezekre a levelekre unott arccal és begyakorlott fürge ujjakkal választ is ir egy gépirónő s aztán valamelyik tizenötödik titkára a tizenötödik ügyosztály egyik tizenötödik beosztottjának meg is nézi a levelet, — de ez minden. Távol áll tőlünk, hogy akár a legcsekélyebb mértékben is kételkedjünk az említett bizottságok hazafias érzelmeiben. Kitűnő emberek, bárcsak volna belőlük sok, még több. De meg kell mondjuk, nincs reális érzékük. Még nem jutottak el oda, hogy csakis valamennyi amerikai magyar összefogásával lehet eredményt elérni, ha eredményt egyáltalán el lehet érni. Ezek a mi derék magyar testvéreink nem óriások, s reméljük, r>em is képzelik annak magukat. Egyszerűen csak jóindulatú magyarok, akik tenni szeretnének valamit. De az Isten szerelmére, több arányérzéket, uraim! Csak együttes munkával lehet valamire menni. Különben kár a levélpapírért. Szerény véleményünk szerint az Amerikai Magyar Szövetségben volna a helye minden jószándéku magyarnak. Ennek a keretei megengednek minden nemes célkitűzésű magyar munkát. Uj terrorhullám Magyarországon A csatlós mindig túltesz a gazdáján,— a cseléd dölyfösebb, a pribék kegyetlenebb, mint akitől a parancsot kapja. A moszkvai főpribékek most versenyezve mosolyognak és minden alkalmat megragadnak, hogy derűs és gondtalan képüket láthassa a nyugati világ. Ha nem is mondják ki szó szerint, érzékeltetik, hogy a Szovjetben elmúlt a sztálini kegyetlen korszak. Ezt akarták „ bizonygatni Genf ben is és ennek jegyében rendéztek csónakkirándulást Moszkvában, •— hogy csak ezt a kettőt említsük. Ezzel szemben a magyarországi kommunisták dühödteb(Folyt. a 2-ik oldalon) A nagy amerikai lapokban megjelent fenti “cartoon” a vasfüggönyön túli rabnépeket a régi, ezeréves Nagy-Magyarország töviskoszoruval sújtott határaival s az égre tekintő, szabadulását váró családdal szimbolizálja ... A fénysugár nem a genfi hegycsúcsról, hanem az égből jön számukra . . . “Boldogok akiket^ az igazságért üldöznek, mert övék a mennyeknek országa . . .” / Többszáz amerikai napilap a magyar nép igazságáért A Szent István ünnepét megelőző hetekben hol ennek, hol annak az angolnyelvü nagy újságnak a vezércikkoldalát valamennyiünk fájó szivéhez közelálló kép ékesítette. A mesterkézre valló rajz kis családot ábrázol a vasfüggönyön túl, amint az ezeréves Magyarország körvonalaihoz hasonlító töviskoszoruval övezetten az ég felé tekint apa, anya és gyermek. A háttérben a kétes értékű genfi négyhatalmi értekezletet érzékelteti egy hófedte hegycsúcs, mig a magasságokból fénycsóva irányul a csapdába szorult kis családra, ezzel a felírással: “Boldogok, akiket az igazságért üldöznek, mert övék a mennyeknek országa . . .” Az Amerikai Magyar Szövetség hálával tartozik a John F. Dile irányítása alatti - chicagói National Newspaper Syndicate hírszolgálati vállalatnak azért, hogy L. D. Warren festőművész rajzát száz meg száz amerikai napilapban, több millió példányszámban hozta forgalomba. A nagy híriroda nem csupán teljesen önzetlenül, egyetlen dollár hozzájárulás nélkül eszközölte ezt a kétségtelenül hatalmas szolgálatot, hanem még meg is ajándékozta az amerikai magyarságot a “Word from the Highest Summit” (“Szózat a Legmagasabb Hegycsúcsról”) cimü megrázó rajz sokszorosítási jogával. Eszerint az Amerikai Magyar Szövetségnek módjában áll több ezer példányban, berámázásra alkalmas finom papiroson valamennyi rendes tagját megajándékozni ezzel a művészi képpel, mely a magyarság szabadságtörekvéseit oly lélekbemarkoló időszerűséggel rögzíti meg. Minden magyarázó szónál ékesebben világit rá népünk helyzetére Warren művész e remeke, tehát kiválóan alkalmas dísze lehet minden amerikai magyar otthonnak. Angolul beszélő fiataljaink, szomszédaink, ismerőseink állásfoglalására az Egyesült Államok egyik legelterjedtebb sajtóirodájának tekintélyével gyakorolhat maradandó benyomást ez a drámai hatású “cartoon” (kar-tun). Mindenki, aki $2 évi tagdiját beküldi az Amerikai Magyar Szövetségnek, teljesen díjtalanul kapja meg postafordultával a National Newspaper Syndicate e pompás, magyarbarát alkotását. A 8x10 inch méretű különlenyomatot a Szövetség központjától (527 Mills Building, NW, Washington 6, D. C.) igényelhetjük, amíg a készlet tart. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! A * Hungarian Hours — RADIO — Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (1300 Ke.) Kovács M. Balázs igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. Wore/ from the Highest Summit Ten Cents per Copy—$2.00 per Year HÉTFŐ, SZEPTEMBER 5: Az amerikai munkásság ünnepnapja Szeptember első hétfője “Labor Day,” az amerikai munkásság ünnepnapja. Nem csoda tehát, hogy az egész amerikai nép hivatalos ünnepévé fejlődött, az 1880-as évek kezdetleges munkásfelvonulásaiból. A hivatalos Amerika hódolattal emeli meg zászlaját e napon a nemzet munkáshadserege előtt, amelynek elsősorban köszönheti a saját jólétét, erejét és egész hatalmát. Az amerikai munKásság erőfeszítéseinek köszönhető a világ legmagasabb életszínvonala, a való szabad csatlakozásnak és a gazdasági és politikai demokrácia hagyományos céljainak a megközelítése. Az amerikai szabad szakszervezetek ereje és egész tevékenysége a bizonyítéka annak, hogy ez a nemzet valójában hisz a szabad egyesülésben és a népszabadságban. A mai amerikai munkás önérzetes és magabiztos és olyan körülmények között él, amelyekről nagyapja még álmodni sem mert. De a munkások előrehaladása az egész nemzet előrehaladását hozta magával. Ők tették erőssé és gazdaggá az országot. Az általuk kivívott előnyök az egész ország előnyeivé váltak s a vállalkozók, a kereskedők, az iparosok vés a gazdák életviszonyait is emelték. Az utolsó generáció a munkásság alapjogait törvénybe foglalta. A szakszervezetekhez való szabad csatlokzásnak és a kollektiv szerződések kötése érdekében való agitációnak jogát, amiket oly sokáig kétségbevontak, szilárdan megalapozták. A szakszervezetek tevékenységét tiszteletben tartják és a vállalkozók alkalmazkodnak a munkásság jogaihoz. Ma 100,000 kollektív szerződés van érvényben Amerikában, amelyeknek megújítása csak ritkán okoz munkabeszüntetést. Húsz év alatt az amerikai szakszervezetek tagsága 3,250,- 000-ről 16 millióra emelkedett. Húsz év előtt még nem volt nyugdíj, betegbiztosítás, jóléti alapok. A kollektív alkudozások ma 9 millió munkás számára vívták ki ez előnyöket, nem is beszélve arról, hogy az országos társadalombiztosítás is elsősorban a munkásság erejének köszönhető. Több mint 42 millió ■munkás fizetett szabadságot élvez Amerikában. A bérek az elmúlt húsz év alatt dollárokban és centekben 250% -kai emelkedtek. a valóságos vásárlóerő öszszehasonlitása alapján pedig 90%-kai. Az idei junius hó folyamán az amerikai münkásság közelebb jutott a biztosított évi bér kivár vásához is. A General Motors és a Ford vállalatok minden megdolgozott órabér után 5 centtel járulnak a “pótlólagos munkanélküli biztosítási alaphoz,” amelynek tőkéje 205 millió dollárra fog emelkedni az idők fo-Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! lyamán. Valószínű, hogy az acél-, a gazdasági gép-, a ruggyanta- és a húsfeldolgozó ipar, továbbá a vasutak munkásai hasonló követelésekkel fognak legközelebb fellépni és az amerikai munkás életfeltételei ismét megjavulnak, visszatükröztetve az amerikai kapitalizmus felfogását, hogy hajlandó társadalmi felelősségének eleget tenni és ezzel egész közgazdaságunk biztonságát alátámasztani. Ha külföldiek jóhiszeműen azt kérdezik tőlünk, igaz-e az, hogy az amerikai munkás is osztozik Amerika jólétében, felsorolhatjuk a fenti tényeket és hangsúlyozhatjuk, hogy Labor Day, az amerikai munkásság napja — az egész ország örömünnepe! Magyarok - segítsetek! Az Amerikai Magyar Szövetség megfeszített igyekezettel szolgálja népünk érdekeit. Fenntartásának egyharmadát országos testvérsegitő intézményeink biztositj ák. A legszükségesebb kiadások kétharmadrészét viszont egyházaink, egyleteink és egyéni adakozóitól várja a Szövetség. Ne hagyjuk Amerika fővárosában képviselet nélkül a magyar érdekeket — támogassuk buzgóbban a Szövetséget! Cim: 527 Mills Bildg., NW., Washington 6, D. C. Rózsabokor a domboldalon IRTA: MÉCS LÁSZLÓ Vándor vagyok, széltől kergetett, jó, hogyha itt-ott pihenhetek. Fejem alatt tarisznyás gondom, hátamon heverek a dombon. Aránylik a nyírfák levele, aranypénz halldogál lefele . . . Tavaszt, fényt, örömet'Ízleltek: örömért arannyal fizetnek . . . Fák felett őszi szél fujdogál, fák alatt kis húgom járdogál: rózsabokor a domboldalon, süldő álmok nyílnak sok gallyon. Bimbózz csak, bolondulj rózsafa, anyád is ilyen volt valaha, nyírfaként fényt vett a tavasztól — s most hajlik sóhajtól, panasztól. Megfizet ezüsttel hajában, ébennel bujában-bajában Megfizetsz te is majd kis húgom Hol leszek én akkor, nem tudom. 4-GYERMEKES anya általános házimunkákra és a gyermekek mellé aszony, vagy leányt keres, aki hajlandó egy teljesen modern házban dolgozni, ahol önműködő mosogatógép, mosógép és száritó, stb. is van. Bent kell laknia, szép környezetben saját szobát kap. Némi gyakorlat és referencia szükséges. Telefonáljon “Colect”: TWin Oaks 6-0059-W. (a hívás igy nem kerül pénzébe). American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság Nap ' ' ’ m iY-V/íV1 'lg ÄSÜ» WUV V a, rti,i JfT
