Függetlenség, 1955 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1955-08-18 / 33. szám

42 Years of Publication, this Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian NeWS Amerikai szellemű magyar újság YEAR 42. ÉVFOLYAM — NO. 33. SZÁM. TRENTON, N. J., 1955. augusztus 18. Ten Cents per Copy—$2.00 per Year AZ ELNÖK UJ ATOM-TERVE Főtiszteletü Béky Zoltán főesperes visszaérkezett európai útjáról Rákosi mosakszik Karlováci beszédében Tito nem hagyott egy fikarcnyi be­csületet Rákosi Mátyáson, a bu­dapesti kommunista diktátoron. Nem azért, mintha Rákosinak előbb is lett volna egyetlen fi­karcnyi becsülete is. Inkább csak a szólásmondás kedvéért Írjuk igy. Különben is alig hisz­­szük, hogy Tito bárkit is kiok­tathatna a becsületből. Mert van neki fényes marsalli uniformisa, de becsülete? Az az­tán nincs, még akkor sem, ha ki­rályi asztalok mellé ültetik. Az egész csak annyi, hogy a belgrá­di vörös ember nekiment a buda­pesti vörös embernek, mégpedig cudarul. Tito nyelvét alaposan felvágták, amióta Moszkva nagy moguljai hajlongva és bocsánat­­kérőén leszálltak a belgrádi re­pülőtéren. Azóta Titónak a sza­va behallatszik a vasfüggöny mögé, sőt megbecsülik, amit mond. A moszkvai TASS iroda szó­­szerint közölte Tito karlováci beszédét, Rákosi rendreutasítá­sával együtt, ami magában véve azt jelenti, hogy Moszkvában nagyon is egyetértenek a belgrá­di vörös marsallal. Tito kiroha­nására Rákosi már egyidő óta el van készülve. Várt reá. S miköz­ben várt reá, gyakran tapogatta a nyakát is. Most, hogy Tito új­ra visszakerült Moszkfca kegyei­be, a Rákosi-féle embereknek gyakran támad kényelmetlensé­­gi érzésük. Arra gondolnak, hogy előbb-utóbb Moszkvába rendelik őket, az uj politikai for­dulatok áttanulmányozására s aztán esetleg — ahogy már meg­történt többször is, — koporsó­ban utaznak haza. Rákosi önérzete tehát egy cseppet sem .háborgott azon, hogy Tito elvtárs odamondoga­tott neki. Nem is háboroghatott, mert már ott volt asztalán a moszkvai utasítás, hogy vála­szoljon csak belgrádi kollégájá­nak és kövesse meg. Mégpedig illedelmesen kövesse meg, mert ha Titót nem elégíti ki a válasz, hát akkor lesz nemulass! Meg is tett Rákosi mindent, hogy'Titó­nak tessék. Jó moszkvai módszer szerint másra kente a hibákat. Moszkvában Beriára kenték a legpiszkosabb dolgokat. Rákosi a saját Bér iájára, Péter Gábor­ra, a főhóhérra kente. Péter Gábor csinált mindent, — fuvolázta Titóhoz intézett vá­laszában Rákosi, — de most ez a gonosz, ármányos ember már a dutyiban ül, tehát igazán semmi akadálya, hogy újra egy­mást szerető elvtársak legyünk. Mármint ők, Tito és Rákosi. A- lázatos egy beszéd volt, de kötve hisszük, hogy Tito ellágyultan hallgatta volna. Egyrészt Titót nem abból a fából faragták, hogy ellágyuljon, másrészt pon­tosan tudja, hogy Rákosi minden szava hazugság. Ezeken a hasábokon szoktunk olykor j ósolgatni s még hozzá si­keresen. Most megjósoljuk, hogy Rákosit elcsapják moszkvai gaz­dái. Ha törétnetesen fogadást is kötnénk, Rákosi fejére nem ten­nének egy fapiculát sem. Moszkvában jól tudják, hpgy Tito kiengesztelése nem teljes. Noshát mi sem könnyebb, mint Rákosit odadobni a Tito nevű kedvenc ketrecébe. A magyar népet pedig nem aggasztja Rá­kosi Mátyás esetleges szomorú sorsa. Táncolnak a medvék Amit Moszkvában müveitek a nagymogulok a nagykövetek szórakoztatására, hát azon csak­ugyan kacaghatott, akinek ked­ve van hozzá. Hangulat és ízlés dolga. Olyannyira igyekeztek szórakoztatni, főleg az amerikai és más nyugati nagyköveteket, hogy az elvtársak majd kitörték kezüket-lábukat. A táncoló med­vék esetlenségére emlékeztettek. Hruscsev szedret eszegetett és szakadatlanul vigyorgott, Bul­­gányin joviálisán sürgölődött, mint házigazda, Molotov és Mi­­koján pedig evezett. Csónakázni vitték a nagykövetek családtag­jait. Igazán elragadó, ilyen még nem is volt. Legközelebb a kecs­keszakállas Bulgányin beáll, hogy a nagykövetek serdülő gyermekeit gombozásra és más hasonló szivderitó játékra ok­tassa. Idillikus kép, nemde? Közben a legfelsőbb szovjet tanácsban nyilvánosan kikacagtatják Ei­senhower kölcsönös katonai el­­lénőrzésre vonatkozó javaslatát, de, pár óra múlva Buglányin az uj ságiróknak ötölve-hatolva bi­­zonygatja, hogy az a kacagás nem az Egyesült Államok elnö­kére vonatkozott. Csak egysze­rűen jókedvük volt az elvtársak­nak. Szovj etoroszországban iga­zán minden olyan j ól megy, hogy az emberek gyakran kacagnak. Elhitték Washingtonban ezt a mesét? Reméljük nem. Mi min­dig csak remélünk, miközben a Szovjet úgy csapja be a világot, ahogy akarja. Húsz év múlva Gyermekkorunk kedves Írója, Verne Gyula fantáziája sem vol­na alkalmas arra, hogy elképzel­je: mi lesz húsz év múlva? Húsz év múlva, — aki meg­éri, — autóját atomerővel haj­tatja és valami olyasmivel fütik a házakat, főzik a vacsorát, mint amit most a hidrogénbomba töl­tetének használnak. Egy-két év múlva sajátkészitményü bolygó lesz a világűrben, mégpedig a Föld és a Hold közt s aztán jön a következő lépés. Ez a lépés elegendő lesz, hogy a Holdba jussunk s egy kicsikét körülnéz­zünk. Ki akar majd Floridába menni télen, vagy Sankt Moritz­­ba nyáron? Igazán nem érdekes. Kérek egy jegyet a Holdba. Szent István Szerte Amerikában ezen a va­sárnapon ünnepük Szent István napját. Ezer évvel ezelőtt élt a nagy király, aki irtózatos erőfe­szítéssel a világ egyik legvesze­delmesebb pontján, a Kárpátok övezte Puna-Tisza tájon megva­­sitotta a békét. Emberfeletti munka volt, neki sikerült, hogy egybehangoljon minden népeket. És messze, a magyar határokon túl kiáradt a béke. Vájjon lesz-e az emberiségnek egy Szent Istvánhoz hasonló nagy szelleme? Lesz-e, aki ren­det teremtsen ebben a zűrzava­ros világban? Lesz-e, aki elosz­lassa a félelmet? S lesz-e még a magyarnak Hozzá lelkiekben, szellemiekben hasonló vezetője? Erre vágyik most a magyar. Ezt sóhajtják ti­tokban a vasfüggöny mögött s ezekben a napokban ezt mormol­juk mi is. “Hol vagy István király, Téged magyar kíván . . .” “Az atomerő korszaka ipari és közgazdasági kihatásaiban kevésbé fog hasonlítani a gőzerő korszakához, mint a rakétarepü­lés a sárkányeregetéshez!” E szavakat Eisenhower elnök mondotta junius 12-én a penn­sylvaniai állami egyetem meg­nyitó ünnepélyén. Az elnök u­­gyanakkor körvonalozta uj ter­vét, melyet az atomenergia bé­kés célokra való felhasználására a kongresszus elé terjesztett. A tervet az Egyesült Nemzetek e célra megválasztandó bizottsága vinné keresztül, amelynek meg­alakítását az elnök már 1953. decemberében kérte az Egyesült Nemzetk közgyűlésétől. Az uj terv az Egyesült Álla­mok adományain és hajlandósá­gán alapszik, a más szabad nem­zetekkel való közreműködésre. Ha a kongresszus jóváhagyja, a terv azonnal életbelép és jóté­kony hatása már néhány hónap­nál később megmutatkozik. “Tervün az,” mondotta az el­nök, “hogy az egész világ lele­ményességét és teremtő képessé­gét latba vessük, mindnyájunk életének megjavítására és meg­szépítésére.” A terv két részből áll. Az egyikben az elnök fel­ajánlja, hogy az Egyesült Álla­mok atomkemencéket adomá­nyoz más országoknak olyanké­pen, hogy 1) Amerika a külföl­dön felállítandó kemencék költ­ségeinek a felét fizeti, 2) ingyen adja a kemencék fűtőanyagát (urániumot), ami pedig ritka és költséges anyag. A terv má­sik része külföldi szakértőknek és technikusoknak itteni kikép­zését nyújt, hogy atomenergiát teremthessenek külföldön. Az atomteremtette villamos erő ki­termelése ugyanis üzemenként 6-100 kiválóan képzett technikus szolgálatait fogja igényelni, a megállapítások szerint. Az elnök ajánlatának első része azonban kizárólag olyan atomkemencékre vonatkozik, amelyeket további kutatások céljaira fognak felál­lítani és nem villamos erő előál­lítására. Az atomerő felhaszná­lásának beláthatatlan lehetősé­gei vannak és kívánatos, hogy minél előbb érjünk el eredmé­nyeket. Különféle a t o mkemencéket terveztek ki kutatások céljaira. Az Egyesült Nemzetek atomkon­ferenciáját Genf ben ez év júliu­sában tartották meg s az ott be­mutatásra került kemencét pár hónap leforgása alatt építették fel. Mihelyt az amerikai kon­gresszus jóváhagyja az elnök tervét és mihelyt megfelelő e­­gyezményeket létesítettünk az érdekelt nemzetekkel a fűtő­anyag szolgáltatására és a biz­tonsági rendelkezések megálla­pítására nézve, a kemencék mű­ködésbe kezdhetnek külföldön is. Amerika ismét kimutatta, hogy önzetlen, emberbaráti célok ve­zetik és az elnök javaslata mért­­földkő lehet az emberiség küz­delmében, az éhség, nyomor és betegségek ellen. “Az Egyesült Államok népe visszatutasitja azt a gondolatot, hogy az atomerőt csupán fegy­verkezésre használja fel” — — mondotta az elnök — “Ame­rika békét és a világ összes nem­zeteinek együttes békés munkál­kodását kívánja, mindnyájunk érdekében, az atomerő korlátlan lehetőségeinek k i h asználásra, könnyű, bőséges élet biztosítá­sára.” Az Amerikai Magyar Szövet­ség az egyetemes magyar érde­kek érvényre juttatásán fárado­­|ik. Uj cime: 614 Mills Building, Washington 6, D. C. Urániumláz New Jerseyben A lapok már hirt adtak az urániumlázról, mely New York állam lakosait fogta el arra a hírre, hogy Saratoga és Peeks­­kill közelében uránium leletek­re bukkantak. Most hasonló láz kezd kifejlődni New Jerseyben is, ahol egy geológus Trenton ha­tóságaival közölte, hogy Morris megyében uránium leleteket ta­láltak. Az állami hatóságok nem akarják elárulni, hol találtak ilyen érceket, legalább is addig, mig a kutatási és tulajdonjogok tisztázva nincsenek. De annyi már kiszivárgott, hogy a talált kőzetek világos-sárga színűek, üvegszerü kristályokkal és ro­konanyagai az eredeti uránium érceknek. Pontos nevük pyro­­choloromicrolite. Magyar győzelem Finnországban Iharos Sándor 22 éves had­nagy a Helsinki-ben most meg­tartott versenyeken, az olim­piai stádium körülbelül 50,000 főnyi közönsége előtt világre­kordot állított az 1500 méteres ^futásban. 3.40.8 volt Iharos re­kordja. A magyar futóbajnok három hónap, alatt három rekor­­dottört és állított. Első lett a há­romezer-méteres távon és a két mérföldes távon is. Legközelebb Londonban fog mérkőzni au­gusztus 12-én, amikor John Landy ausztráliai világbajnok rekordját próbálja majd maga mögött hagyni. TÖRTÉNT VALAMI aminek hírét nyilvánosságra szeretné hozni? Ha igen, kö­zölje velünk a hírt és mi szí­vesen közread] uk lapunkban Ft. Béky Zoltán főesperes e héten visszaérkezett európai út­járól. Amint a multheti lapszá­munkban jeleztük, a főesperes állami megbízottakkal a mene­kült ügyeket tanulmányozta s ezer és ezer függőben lévő mene-FT. BÉKY ZOLTÁN főesperes kült ügyét intézte Európában. Értesülésünk szerint útja a leg­nagyobb eredménnyel és siker­rel járt. Utjának főbb gócpont­jai Amszterdam, Hollandia; Frankfurt, München, Heidel­berg, Stutgart, Németország és az ausztriai menekült táborok “UJ RENDŐRTERROR MAGYARORSZÁGON (FEP) Ezzel a címmel közöl cikket a Neue Zürcher Zeitung aug. l.-i száma a jelenlegi ma­gyarországi helyzetről. A cikk szerint Bécsbe érkezett hírek beszámolnak arról, hogy a kom­munista párt és a titkosrendőr­ség Budapesten, és a vidéken uj terrorhullámot indítottak el. A svájci lap tudósítása szerint ez valószínűleg összefügg a szovjet csapatok visszavonulásával Ausztriából. Budapest valóságos rendőri megszállás alá került. Az autókat minden megokolás nélkül feltartóztatják és az uta­sokat megmotozzák. A budapesti házak falain Nyugat-ellenes pla­kátok jelentek meg. Minden cso­portosulást azonnal szétoszlat­nak és az illetőket igazoltatják. Az élelmiszerraktárakat őrizet alá helyezték. Nagyobb csapat­testeket indítottak útnak az osztrák és a jugoszláv határ felé. A N. Zürcher Zeitung jelenté­sét kiegészíti The Observer lon­doni tekintélyes hetilap julius 31-i tudósítása, mely szerint a szovjet vezetők közölték volna a magyar és román kormánnyal, hogy októberig a két államból, egyidejűleg az osztrák kiürítés­sel, — vissza akarják vonni csa­voltak, ahol a konzulátusokkal, és menekült ügyi commissi ókkal és hivatalokkal tárgyalt a még mindig sok százezer szerencsét­len menekültnek az ügyében. Nagy jelentőségű utjának a részleteiről most vasárnap esté egy fogadtatási estély keretében fog beszámolni. Eredetileg az egyház tagsága nagyszabású bankettet szándé­kozott előkészíteni a főesperes tiszteletére, amely elől azonban a főesperes ur tőle megszokott szerénységgel kitért. így a ren­dező bizottság abban állapodott meg, hogy a déli bankett helyett, este fél 8 órai kezdettel egy fo­gadtatási estét rendez az iskola egyik termében, ahol a rendező bizottság hideg felvágottat, te­át, kávét és süteményt és hűsítő­ket fog felszolgálni. Ennek a fo­gadtatási estélynek a keretében fog a főesperes ur beszámolni európai tapasztalatairól. A be­számoló estére a belépti dij tet­szésszerinti. A rendező bizottság ezúton is meghívja Trenton és környék­beli magyarságát a valóban ta­nulságosnak ígérkező beszámoló estre. Rendezőség pataikat. A The Observer hire ?zerint ez volna a magyarázata innak, hogy a budapesti kom­munista kormányzat uj terror­hullámot indított el és tömegesen tartóztat le oly egyéneket, akik­nek bármily csekély kapcsolatuk is volt a nyugati országok vagy Jugoszlávia felé. “VÍZBE ESETT” 100,000 FORINT ÉRTÉK A hídépítés történetében e­­gyedülálló teljesítmény derült ki a Budapesti Felső Vasúti ösz­­szekötőhid építkezésének leltár­mérlegéből. A közelmúltban megejtett leltározás szerint a hid építése során közel 100.000 forint értékű szerszám és nyers­anyag a “vízbe esett.” A részle­tekből kiderül, hogy az állvá­nyokról harminc köbméter desz­­palló esett a vízbe és úszott el an­nak rendje-módja szerint. A hid festésénél 2.000 forint értékű ecset esett menthetetlenül a Du­na vizébe. A leltárhiány indoko­lását a felettes hatóságok szó nélkül tudomásul vették. ÍRÁSOK a FALON ... Egy menekült munkás mon­dotta el ezt a munkásság rend­­szerellenes hangulatáról: Jel­lemző a munkásság hangulatára és a kommunistákkal szemben való érzelmeire az a körülmény, hogy a WC-k falai rendesen kommunista-ellenes szólamokkal és trágárabbnál trágárabb szi­dalmakkal vannak telefirkálva. A kispesti KISTEX textilgyár­ban például már annyira fajult ez, hogy kirendelték az államvé­delmi rendőrséget, mely napokig nyomozott és mindenkitől irás­­próbát vett annak megállapítása céljából, hogy kitől származnak a kommunistákat és a párt veze­tőit becsmérlő és kigunyoló fel­iratok. Természetesen nem sike­rült a tettest felfedezni, de na­gyon súlyos retorziókat helyez­tek kilátásba az összmunkásság ellen, ha ez folytatódni fog. A vizsgálat befejezése után a fel­írások tovább folytatódtak . . . Ne sírj, anyám! Anyám, ha erre, nyug at-felé nézel S hiába várod bujdosó fiad, Ne sírj, Anyám, ha borús még az égbolt, Egyszer felderül, egyszer felvirrad...! Egyszer, ha majd az ajtódat kitárod, A hajmilpir az arcodra ragyog: Ott áll előtted fiad, akit vártál, S kiáltom: Anyám! ne sirj, itt vagyok! Hoztam a hajnalt, amit várva-vártunk, Zokogva léptük át a szent határt, Amerre jöttünk, ölelő karokkal Egy eggyéolvadt nemzet lelke várt . . . Ezernyi kérdés szállt el az ajkakról: Mi van a fiammal, jön-e az uram? Kisunokámat hozza-e a lányom, Hát a nejemmel, menyemmel mi van? Jönnek. Mind-mind-mind, örökbékét hoznak A bujdosásból Krisztus visszatért. Ne sirj, Anyám, ha apám nem jöhet már, Halálba ment a magyar nemzetért . . . Ne sírjatok, kik mindhiába vártok! Virág fakad a hősi sírokon, Vérünk és könnyünk nem folyt el hiába, Magyar áll őrt az őshatárokon! Anyám, nem lesz több rémületes álmod, Szent küszöbödön őrködik fiad. Hősi síroknak békés álmodói, Pihenjetek meg — hazátok szabad! Testvérkarokkal magyart átölelni A bujdosóknak hada hazatart. . . Amerre járnak örömkönnyes arccal Zengenek: “Isten áldd meg a magyart!” HAJAS ISTVÁN RÁDIÓ — Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (1300 Ke.) Kovács M. Balázs igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL Hungarian Hours

Next

/
Thumbnails
Contents